A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Szakpolitikai munkacsoportja március 4-i ülésén Budapesten, az Országház Tisza Kálmán termében egyrészt azzal foglalkozott, hogy milyen kihívásokat és lehetőségeket hozott a schengeni bővítés Romániában, másrészt a határon túli magyar tudományosság helyzetéről tájékozódott.

A schengeni kihívásokról és lehetőségekről két előadás hangzott el (Horeczki Réka, a HUN-REN KRTK Regionális Kutatások Intézete Dunántúli Tudományos Osztály tudományos munkatársa és Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának dékánja részéről). A határon túli magyar tudományosság külhoni perspektívából cím keretében a külhoni tudományosság képviseletében Csernicskó István, a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács elnöke, Csányi Erzsébet, a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács Elnöke és Juhász György, a szlovákiai Selye János Egyetem rektorhelyettese foglalta össze a jelenlegi helyzetet. Az előadásokat az anyaországi pártok és a határon túli közösségek képviselőinek (köztük Fremond Árpád MNT-elnök) hozzászólásai egészítették ki.

Csányi Erzsébet, a VMAT elnöke beszámolójában emlékeztetett arra, hogy Vajdaságban az intézményesítés (Vajdasági Magyar/Multietnikus Egyetem, ill. Magyar Kisebbségkutató Intézet létesítése) elmaradt a magyar nyelvű felsőoktatás és a tudomány terén, mert az akadémiai szférában dolgozók határozott  figyelmeztetéseit 2015-16-ban a vajdasági magyar politikum ignorálta.

Ennek következményei súlyosak. A korábbi jóslat, miszerint a vajdasági magyar közösség nem tud megmaradni komplex felsőoktatási rendszer kiépítése nélkül, beigazolódni látszik.

Érvényesek maradtak a korábbi megállapítások:

  1. A vajdasági magyarságnak a tudományos életben dezorganizált szigetei vannak, főleg (elöregedő) civil szervezetek formájában.
  2. A vajdasági magyar tudományosságban hiányos a stratégiai gondolkodás: az intézményesítés nem jött létre.
  3. Vajdasági magyar/multietnikus egyetem híján a vajdasági magyarság rendelkezik a legszegényesebb magyar felsőoktatási szakkínálattal a Kárpát-medencében, ezért a fiataljaink tömegesen távoznak külföldre tanulni, ahonnan elvétve térnek vissza.
  4. A vajdasági magyar kisebbség megmaradását az elöregedés és a fiatalok tömeges elvándorlása veszélyezteti, az elmúlt 10 évben 70.000-rel lettünk kevesebben, a lejtőn elkezdődött egy szabadesés, negatív spirálba került a vajdasági magyarság.

A KMKF 2004 őszén alakult meg azzal a céllal, hogy tanácsadó intézményként segítse az Országgyűlés munkáját, létrehozva Magyarország és a külhoni nemzetrészek együttműködésének parlamenti dimenzióját. A testület működésének célja, hogy a törvényhozás szintjén rendszeressé váljon az együttműködés a magyarországi parlamenti pártok és a külhoni magyarság legitim képviselői között. A KMKF nemzetpolitikai állásfoglalásai orientálják Magyarország politikáját a határon túli magyarok vonatkozásában.

V. P.

https://szmsz.press/2025/03/09/a-vajdasagi-magyarok-megmaradasat-az-eloregedes-es-a-fiatalok-tomeges-elvandorlasa-veszelyezteti/