(Meg)marad, vagy nem?

Mi lesz veled Zentai Közkórház? (3.)

Szerbiában nem csak a kisebbségi jogok csökkentésével, „visszavágásával” van gond, hanem az intézmények fokozatos leépítésével is.
Az utóbbira a legújabb példa a Zentai Közkórháznak a Nagykikindai Egészségügyi Központba való beolvasztásának javaslata.
A szerbiai egészségügyi rendszer központosításáról szóló fejlesztési terv megvalósításával „2035-re a Vajdaságban működő 93 önálló egészségügyi intézmény 22-re csökkenne”.[1]

A szerb Egészségügyi Minisztérium honlapján, AZ EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK HÁLÓZATÁNAK OPTIMALIZÁLÁSA – MESTERTERV cím alatt továbbra az alábbi szerb nyelvű szöveg található:[2]

ПЛАН ОПТИМИЗАЦИЈЕ МРЕЖЕ УСТАНОВА ЗДРАВСТВЕНЕ ЗАШТИТЕ – МАСТЕРПЛАН
Предлог достављен: 26. октобра 2020. године

2.5. ПРИМАРНА ЗДРАВСТВЕНА ЗАШТИТА
[…]

Имајући у виду да се у овом периоду у Севернобанатскom округу догађају промене и на нивоу секундарне ЗЗ (укрупњавају се ЗЦ у јединствен ЗЦ на нивоу округа) треба видети да ли ће динамика спајања домова здравља у том округу бити у „два корака“ тј. да се прво споје ДЗ на ЗЦ док исти још нису уједињени или у „једном кораку“ тј. прво ће се ујединити ЗЦ Кикинда и ЗЦ Сента у јединствен Севернобанатскi ЗЦ и онда њему припојити ДЗ Ада, ДЗ Чока, ДЗ Кањижа и ДЗ Нови Кнежевац. 

2.6.СЕКУНДАРНА И ТЕРЦИЈАРНА ЗДРАВСТВЕНА ЗАШТИТА
У дугорочном периоду, на овом нивоу ЗЗ, се догађају следеће промене:
– ЗЦ Сента припаја се ЗЦ Кикинда и настаје Севернобанатски здравствени центар са седиштем у Кикинди којeм су се придружили сви ДЗ из округа.

Fordítás: 

AZ EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK HÁLÓZATÁNAK OPTIMALIZÁLÁSA – MESTERTERV
A javaslat megküldve: 2020. október 26-án

 

2.5. ELSŐDLEGES EGÉSZSÉGVÉDELEM
[…]

Tekintettel arra, hogy ebben az időszakban az Észak-Bánáti kerületben változások történnek a másodlagos egészségvédelem területén (kerületi szinten megnagyobbodnak az egészségügyi központok), meg kell gondolni, hogy az egészségházak egyesítésének dinamikája „két lépésben”, illetve, hogy először az egészségházak lesznek egyesítve az egészségügyi központokkal, amíg azok nincsenek egyesülve, vagy „egy lépésben”, vagyis először a Nagykikindai Egészségügyi Központ és a Zentai Egészségügyi Központ egyesül az egységes Észak-bánáti Egészségügyi Központba és utána ehhez csatolják az adai, csókai, magyarkanizsai és a törökkanizsai egészségházat.

2.6. MÁSODLAGOS EGÉSZSÉGVÉDELEM
Hosszú távon, az egészségvédelemnek ezen a szintjén, a következő változások lesznek:

– A Zentai Egészségügyi Központ csatolódik a Nagykikindai Egészségügyi Központhoz és Nagykikindai központtal megalakul az Észak-bánáti Egészségügyi Központ, amelyhez csatlakozik a kerület minden egészségháza. 

Dr. Vickó Ferenc (a fotón), az Egészségügyi Minisztérium véemeszes államtitkára a témában csak több mint négy hónappal az után szólalt meg, hogy a Mesterterv átadásra került. Elmondásait a március 2-ai Magyar Szó közölte.[3]

– Az egészségügyi intézmények hálózatának optimalizálása, az úgynevezett Masterplan tervezetének ajánlata került nyilvános vitára az elmúlt napokban. A dokumentumot egy nemzetközi konzultációs szakemberekből (IBF International Consulting consortium, Delta Hous Ltd. és a NALED) álló munkacsoport készítette elő a szerb Egészségügyi Minisztérium számára a Szerbia egészségügye fejlesztésének második projektje (Drugi Projekat razvoja zdravstva Srbije) keretében – mutatott rá az államtitkár, majd nyomatékosította, hogy a tervezet ebben a fázisban nem tükrözi a minisztérium hivatalos álláspontjait és az összehangolás csak a következő fázisban történik meg.

Vickó széltében-hosszában (három hasáb terjedelemben) magyarázta a tervet, ki mindenki, mely intézmények vettek részt a tervezet előkészítésében, ami még 2019. szeptember 19-én kezdődött, hogy „több mint 300 megbeszélést tartottak az intézmények és a munkacsoport tagjai között, „amelyeken több ezer ember vett részt”,[4] stb.

– Hosszú távon a konzultáns az egészségügyi központokat és a közkórházakat körzeti szintű egészségügyi központokba integrálná. Ez a fajta integráció sem az első (rövid-középtávú fázisban), sem a második (hosszú távú fázisban) nem váltja ki az egyesülő intézmények bezárását, ami azt jelenti, hogy mindazok a páciensek, akik az egészségügyi ellátáshoz való jogukat például a Zentai Egészségházakban valósították meg, azok továbbra is ugyanazon a helyen tudnak majd élni ezzel a jogukkal a Zentai Egészségügyi Központon belül, vagyis hosszú távon az Észak-Bánát Körzeti Egészségügyi Központján belül – magyarázta az államtitkár.

– Az intézményintegrációnak nem lesz negatív hatása az egészségügyi személyzetre, sem pedig az egészségügyi ellátás elérhetőségére az Észak-bánáti körzet polgárai számára. Az egészségügyi intézmények konszolidációja várhatóan fokozatosan csökkenti majd az adminisztráció, a fenntartás költségeit, miközben növeli az összes szervezeti egység (egészségházak és közkórházak) kapacitásának kihasználtságát az Egészségügyi Központon belül – mutatott rá dr. Vickó.
 

A második mandátumát töltő államtitkár véleménye szerint „az intézmények egyesítése, beolvasztása miatt nem csorbul az egészségügyi ellátásra való jog, viszont nőhet a gyógykezelés hatékonysága”.[5] Azt is elmondta, hogy „a kórházak javasolt besorolásának mintája az aktuális adatokon alapul, és nem statikus”.[6]
Hogy ennek a központosításnak/átszervezésnek/beolvasztásnak milyen következményei lennének a délvidéki/vajdasági magyar közösség, különösen pedig a zentai kórházhoz gravitáló öt község magyarjai és nemzeti közösségi jogok érvényesítése szempontjából, azt viszont dr. Vickó már egy árva szóval nem említette.

A hosszadalmas, technokrata-bürokrata nyelven (meg)fogalmazott, lényegében monológosból az derül ki, hogy dr. Vickó valójában helyesli/támogatja a Delta Hous Ltd. és a NALED által készített, az egészségügyi szervezetek hálózata 2035-ig tartó átszervezésének tervezetét. 

Az államtitkár fejtegetésében egyetlen alkalommal sem használta a „magyar”, se a „magyar nemzeti közösség” kifejezést. Ebből arra lehet következtetni, hogy a délvidék/vajdaság vonatkozásában tekintetbe sem vették, hogy egy többnemzetiségű környezetről van szó.
Ez annál furcsább, mivel a pancsovai és a verseci egészségügyi központ esetében figyelembe vették „a gazdasági és a demográfiai sajátosságokat”,[7] így ennek a két központnak az egyesítésére nem kerül sor, „továbbra is külön egészségügyi központként folytatják tevékenységüket”.[8]
A külföldi konzultációs szakembereknek valójában fogalmuk sem lehetett, tehát, hogy milyen „gazdasági és a demográfiai sajátosságai” vannak a Tiszavidéknek, így azokat mellőzve készítették el a terület egészségügyi hálózatának átszervezését, aminek messzemenő kedvezőtlen/hátrányos következményei lesznek, ha erre sor kerül.
Az államtitkárnak minderről tudomása kellett, hogy legyen, hiszen a dokumentumon fel van tüntetve, hogy a tervezetet még tavaly október 26-án átadták az Egészségügyi Minisztériumnak, amelyikben a fizetését kapja. Ha pedig nem volt ismeretes a számára, akkor a helyzet még rosszabb. Mindez a nemzeti kisebbségi és a közigazgatási ügyek iránti érzéketlenségére és járatlanságára is utal, ami alkalmatlanná teszi az általa betöltött posztra.

A Tisza-menti községek egészségügyének átszervezése kísértetiesen emlékeztet a Magyar Szó 2005. évi átszervezésére (is).
A Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatóbizottsága Božidar Đelić volt pénzügyminiszter – akit Miki Mausnak, de Boža derikoža-nak/Bőrnyúzó Boža-nak is neveztek – Altis Consalting vállalatát bízta meg, hogy (jó pénzért) készítsen javaslatot a napilap szerkesztőségének „átszervezéséről”.
A kft. igazgatóbizottságának elnöke Kern Imre (1949, Topolya), a VMSZ ügyvezető alelnöke volt (most Szabadka nyugdíj-érett alpolgármestere, ezt megelőzően infrastruktúra-fejlesztési államtitkár – talán az „érdemei” elismeréséül) a testület alelnöke pedig Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács akkori elnöke volt, akinek már korábban is (felül)múlhatatlan érdemei voltak a Forum és a Magyar Szó „karcsúsításában”, „észszerűsítésében”.
A megrendelésre készült javaslat szerint, a szerkesztőség létszámát 98-ról 58-ra – a lap főszerkesztőjének utólagos módosítása értelmében 75-re – tervezték. Az átszervezés „második fázisa” után Újvidéken mindössze két külpolitikai újságíró maradt volna.[9]
Ezt az átszervezést a jobb sorsra érdemes napilap máig nem heverte ki.

A délvidéki/vajdasági magyar közösségnek rossz, sanyarú tapasztalatai vannak mindennemű központosítással és átszervezéssel, amelyekből leginkább csak a jogainak a megnyirbálását, sorvasztását látta, tapasztalta. Ilyen helyzetbe kerül a Tisza-mente egészségügyi ellátása is?

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2021. március 8.

__________
[1] VMDK: elfogadhatatlan az egészségügyi rendszer központosítása
https://www.rtv.rs/hu/vajdas%C3%A1g/vmdk-, 2021. március 01. 20:53
[2] https://www.optimizacijazdravstva.rs/htdocs/Files/00154/Nacrt_plana_mreze_zdravstvenih_ustanova-V25.pdf, 28.
[3] Miklós Hajnalka: Nem a leépítés, a színvonalas ellátás a cél. Magyar Szuó, 2021. március 2. 5., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/4552/kozelet/237208/, 2021. március 2. 08:13 >> 2021. március 2. 20:36
[4] Uo.
[5] Uo.
[6] Uo.
[7] Lás a 2-es jegyzetben, 28.
[8] Uo.
[9] Bővebben lásd a Megpecsételődni látszik a Magyar Szó sorsa c. írásom. https://www.vajma.info/cikk/tukor/291/Megpecsetelodni-latszik-a-Magyar-Szo-sorsa.html, 2005. augusztus 17. 22:33