Az autonómiának alig van jele

Miért elégedetlen Kövér László a határon túli magyar politikusokkal

Szent István ünnepe alkalmából Kövér László, az Országgyűlés elnöke a fidelitas.hu oldalon szombaton (augusztus 20-án – B. A. megj.) közzétett interjúban a nemzetpolitikáról s ennek keretében az autonómia körüli gondokról és a magyar politikusokról is beszélt.

A házelnök kiemelte: a nemzetpolitika akkor lesz sikeres, ha képes a határok feletti nemzetegyesítést véghezvinni, és elfogadtatni az „utódállamok” politikai elitjeivel, hogy nem egymás potenciális ellenségei, hanem bizonyos külső kihívásokhoz képest egymás potenciális szövetségesei vagyunk.
„Azoknak a szálaknak az összebogozása, megerősítése a feladatunk, amelyet az idő önmagában is elvékonyít, szétfoszlani enged, nem is beszélve arról, hogy az utódállamok politikai elitje szándékosan próbálja ezeket széttépni, elszakítani. Ebbe a körbe azok a kollaboráns politikai erők is beletartoznak, akik magyarnak adják ki magukat, de valójában nem a magyarokat képviselik az adott állam politikai döntéshozatalában, hanem fordítva, a többségi politikai elit érdekeit próbálják érvényesíteni a saját maguk által vezetett közösségeken belül” – nyilatkozta a politikus, aki szerint az autonómia a megmaradás egyetlen záloga.
„Azért vagyok nagyon rossz véleménnyel a Kárpát-medencei magyar politikai elit teljesítményéről – beleértve persze magunkat is, de beleértve a felvidéki, a délvidéki, az erdélyi politikai közösségek vezetőit is –, mert húsz esztendő alatt alig tett valamit annak érdekében, hogy az autonómiatörekvéseket sikerre vigye” – fogalmazott Kövér László.
Szavai szerint „nemhogy a gyakorlati megvalósulásban nem történt semmi – leszámítva azt a gyengécske változatot, amit most Szerbiában törvénybe iktattak, és aminek persze örülni kell –, hanem még a tekintetben sem történt sok minden, hogy legalább az utódállamokban rekedt magyar közösségek politikai vezetői el tudtak volna fogadni egy közös platformot arról, hogy mit tekintenek autonómiának”. Nem jutottak közös nevezőre abban, milyen igényeik vannak saját államukkal szemben, amelyeket „a magyar állam a nemzetközi porondokon támogatni tudna annak érdekében, hogy egyenrangú állampolgárként létezhessenek a magyar emberek Szlovákiában, Romániában vagy a többi utódállamban”.
A választójog kapcsán azt szeretnék elérni, hogy ne legyen különbség állampolgár és állampolgár között aszerint, hogy éppen hol él. Az állampolgárság együtt kell, hogy járjon a szavazati joggal – nyilatkozta Kövér László, aki szerint a nemzet közös ügyeibe való beleszólás lehetőségének megnyitása sokkal inkább az összetartozást fogja erősíteni, semmint hogy komoly befolyást gyakoroljon a választási eredményekre. (MTI)
Magyar Szó, 2011. augusztus 22., 3. o.