2017. augusztus 3., csütörtök

FELGYORSUL SZERBIA EU-S CSATLAKOZÁSA?

Feláldozott délvidéki magyarok?

Szerbia európai uniós csatlakozása – nem csak az országban, de külföldön is – napi politikai téma. Vannak, akik szeretnék „felgyorsítani” az ország csatlakozását, úgymond „minden áron belökni Szerbiát az EU-ba, még akkor is, ha mellőzni kell a délvidéki magyarság elemi érdekeit”.[1] Mások viszont a reformok megvalósításához és a csatlakozási feltételek tejesítéséhez kötik az EU-s tagság megszerzését.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint, „mindent meg kell tenni a Nyugat-Balkán európai integrációjáért”.[2]

A visegrádi csoport (V4) külügyminiszteri találkozóján Szijjártó kiemelte: be kell látni, hogy a Nyugat-Balkán vonatkozásában „a huszonnegyedik órában vagyunk”, a világpolitika és a regionális politika valamennyi szereplőjének van stratégiája ezt a térséget illetően, de úgy tűnik az Európai Unió „nem tartozik ebbe a kategóriába”. Viszont, ha a Nyugat-Balkán európai integrációs folyamatát nem tudjuk felgyorsítani, akkor súlyos biztonsági kihívásokkal kell szembenéznünk az egész közép-európai térségben.

– A Nyugat-Balkánon komoly feszültségek alakultak ki, és ha nem tudunk hiteles integrációs forgatókönyvet felmutatni a térség országainak, ezek a feszültségek kontrollálhatatlanná válhatnak – vélekedett a magyar külügyminiszter.

Szijjártó ez alkalommal sem mulasztotta el hangsúlyozni: Magyarország fenntartja elkötelezett támogatását a nyugat-balkáni országok felé a bővítés felgyorsítása érdekében. Ha folytatódik „az időhúzó politika” az Európai Unió (EU) oldaláról, akkor a társég magára marad, ami súlyos biztonsági kockázatot jelent mindenkinek, de első sorban Közép-Európának – mondta.[3]

Nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy veszélyes helyzet kezd kialakulni a Balkánon, ami miatt szükséges a nyugat-balkáni országok integrációjának a „felgyorsítása”.

A nyugat-balkáni bővítés terve

Más forrásokból is érkeznek figyelmeztetések, miszerint „a Balkán egy ketyegő időzített bomba”.[4]

A bécsi Die Presse napilap szerint a német Der Spiegel a nyugat-balkáni országokat „a kontinens árváinak” nevezte és arra utal, hogy „az Európai Unió a saját problémáival foglalkozik, és nem látja azokat a délkelet-európai veszélyeket, amelyeknek végzetes következményei lehetnek”.[5] „A békét veszélyeztetik többek között a titkos albán törekvések egy közös állam kialakítására, de a szerb nacionalisták hatalom utáni vágya is” – írja a Spiegel.[6]

A krakkói New Eastern Europe nyári száma 12 cikket közöl a Balkánnal kapcsolatban.[7] Foglalkozik azzal is, hogy a Balkán az iszlám fegyveres csoportosulások toborzásának a színhelye is, emlékeztetve arra, hogy az Iszlám Állam Európából érkező külföldi harcosainak egynegyede Albániából, Bosznia-Hercegovinából, Koszovóból és Macedóniából származik.

Mivel az Iszlám Állam Irakban és Szíriában nagy nyomás alatt áll, a hazatérő harcosok könnyedén lángra lobbanthatják a Balkánt, amely egy hatalmas vallási és etnikai lőporos hordó, írja a lap.[8]

A Večernje novosti belgrádi napilap értesülései szerint „a szerbiai hírszerzés olyan információk birtokába jutott, hogy fennáll a feszültség kialakulásának veszélye Szerbia és Macedónia között, annak kirobbantásában pedig az albánok vennének részt”.[9]

Kérdés viszont, hogy ezeknek az információknak mennyi valóságtartalma? Nem-e arra szolgálnak, hogy indokolják Szerbia fegyverkezését, a sorkatonaság újból bevezetését és az ország külföldről (elsősorban Oroszországtól) való fegyvervásárlását. (Szerbiában „még le sem nyugodtak a kedélyek amiatt, hogy a szerb hadsereg katonai gyakorlatra szóló behívókat küldött ki a polgároknak”, a védelmi miniszter augusztus 2-án bejelentette, hogy „minden lakosnak át kell esnie valamilyen szintű katonai kiképzésen”.[10])

A magyar külügyminiszter már korábban is hangoztatta: „Magyarország mindent megtesz Szerbia EU-csatlakozási tárgyalásainak támogatásáért”.[11] Feltűnő viszont, hogy a nyilatkozataiban említést sem tesz a délvidéki magyarokról (mintha nem is léteznének). (Ismereteim szerint a korábbi magyar külügyminiszterekre ez nem volt jellemző.) Annak ellenére, hogy Szerbiának nem csak a nemzetközi szerződésekből, egyezményekből eredően, de a csatlakozás folyamán is számos kisebbségjogi kötelezettsége van!

Az Európai Parlament 2017. június 14-i állásfoglalása a Bizottság Szerbiáról szóló, 2016. évi jelentéséről (2016/2311(INI))[12] a délvidéki/vajdasági magyarokra nézve (a 26. pontjában) két kulcsfontosságú integrációs követelményt is tartalmaz: Az egyikben, megállapítja, hogy „az emberi jogok – ezen belül a nemzeti kisebbségi jogok – előmozdítása és védelme az uniós csatlakozás előfeltétele”, a másikban pedig „felkéri Szerbiát, hogy maradéktalanul hajtsa végre a kisebbségek jogaira vonatkozó összes nemzetközi szerződést”.

Világos, egyértelmű fogalmazás: Szerbiának maradéktalanul biztosítania kell a nemzeti kisebbségek kollektív és egyéni jogait. Ez nélkül nincs uniós tagság!

Úgy tűnik, a magyar külpolitika szempontjából Szerbia mielőbbi EU-s csatlakozása azonban mindennél fontosabb. Ezt a politikát „a nyugat-balkáni térség békéje, stabilitása és Európa biztonsága fenntartásával” magyarázzák.

Mi a fontosabb: Szerbia gyors európai integrációja, vagy a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezése, jogainak érvényesítése?

Nem vitás, hogy Szerbia mielőbbi uniós csatlakozása közös érdek lenne. Amennyiben azonban a politikai érvek és nem a tagsági feltételek teljesítése kerülne előtérbe, annak kárát a délvidéki/vajdasági magyarok is megszenvednék. A tagfelvétel után az EU a nemzeti kisebbségek helyzetét ugyanis belügynek tartja. Tisztában van-e ezzel a magyar külügy? A szlovák és a román példa nem elég tanulságos?

Torda, 2017. augusztus 3.

BOZÓKI Antal

[1] VMDK PRESS: Tusványosi mesék. http://www.vmdk.org.rs/hirmodo/667-a-tusvanyosi-mesek, 2017. július 26.

[2] Szijjártó: A nyugat-balkáni bővítés a prioritás. MTI. Magyar szó, 2017. július 11. 3.

[3] Uo.

[4] Elveszíti-e Európa a Nyugat Balkánt? http://www.vajma.info/cikk/tukor/7251/Elvesziti-e-Europa-a-Nyugat-Balkant.html, 2017. július 10. [13:06]

[5] Uo.

[6] Uo.

[7] Issue 3-4 2017: The Balkan Carousel. http://www.neweasterneurope.eu/component/content/article/1014-issue/2353-issue-34-2017

[8] Lásd a 4-es alatti írást.

. 2017. augusztus 1. [11:27]

[10] A teljes szerbiai lakosság katonai kiképzését tervezik? http://www.vajma.info/cikk/szerbia/25078/A-teljes-szerbiai-lakossag-katonai-kikepzeset-tervezik.html, 2017. augusztus 2. [13:56]

[11] Szijjártó Péter: Magyarország mindent megtesz Szerbia EU-csatlakozási tárgyalásainak támogatásáért. http://www.demokrata.hu/hir/kulfold/szijjarto-peter-magyarorszag-mindent-megtesz-szerbia-eu-csatlakozasi-targyalasainak, 2016. augusztus 31.

[12] http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P8-TA-2017-0261+0+DOC+XML+V0//HU&language=HU, 2016. június 14.

2017. augusztus 3. [18:04]

Juncker: Nem támogatom a Nyugat-Balkán gyors EU-csatlakozását, de a háborút sem

Fotó: Tanjug

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke

http://www.vajma.info/cikk/szerbia/25083/Juncker-Nem-tamogatom-a-Nyugat-Balkan-gyors-EU-csatlakozasat--de-a-haborut-sem.html, 2017. augusztus 3. [18:04]

Nem támogatom, hogy a Nyugat-Balkán országai minél előbb csatlakozzanak az Európai Unióhoz, de ha elvesszük ezektől az országoktól az európai perspektívát, ismét megtapasztalhatjuk azt, amit már a 90-es években is, jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.
„Ezért az Európai Unió összetételének szilárdsága előfeltétel ahhoz, hogy a Balkánon ne legyen ismét háború. Remélem, hogy ezt Trump is megértette‟, mondta Juncker, aki azt üzente az amerikai elnöknek, hogy egyszer már elmagyarázta a számára, ne epekedjen az után, hogy más európai országok is az EU-ból kilépő Nagy-Britannia nyomdokába lépjenek.

Bozóki Antal (hon)lapja