2017. szeptember 4., hétfő

A VMSZ nem szavazta meg a magyar nyelvhasználatot a tartományi parlamentben

 

 

A tartományi parlament a múlt héten (szeptember 30-án – B. A.) a 14. ülésén tárgyalta azt a napirendi pontot, amely biztosította volna, hogy megvalósuljon a magyarok és más nemzeti kisebbségek számára az egyenlő nyelvhasználati jog  a képviselőházban. Azonban Pásztor István kérésére a VMSZ és a haladók ezt nem szavazták meg.

A téma kapcsán tartott ma sajtótájékoztatót a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a párt új zentai irodájában.
Csonka Áron a párt elnöke elmondta, hogy a tartományi képviselőházban a jelenlegi ügyrend értelmében csak arra van joguk a képviselőknek, hogy felszólaljanak és indítványokat adjanak be a saját kisebbségi anyanyelvükön. Ám ez csak egy egyirányú jogosultság, ugyanis irányukba már nem működik a nyelvhasználati jog, hiszen csak az ülés összehívásáról és napirendjeinek felsorolásáról szóló anyagokat kapják meg a kisebbségi képviselők anyanyelvükön, a napirendi pontokhoz tartozó anyagokat már nem. Sőt, a bizottsági üléseken még erre sincs lehetőség. Vagyis épp csak a látszat szintjén valósulnak meg a nyelvi jogok. 
Éppen ezért a VMDK képviselői még május 15-én a képviselőház elnökénél, Pásztor Istvánnál indítványozták, hogy napirendi pontban tárgyalják, hogy a tartományi képviselőházban és annak bizottságaiban is egyenrangú nyelv használat valósuljon meg, vagyis magyar és más kisebbségi nyelveken is küldjék ki az anyagokat.
Azonban a VMSZ számára nem volt sürgős a nemzeti jogaink biztosítása, hiszen a javaslattal több mint 90 napig nem foglalkoztak és már csak a törvényi kötelezettségükből tűzték végül napirendre azt.
Csonka Áron visszásnak nevezte, hogy a beterjesztését megvizsgáló, nemzetek egyenrangúságával foglalkozó bizottságban, a javaslat megvitatása során a Vajdasági Magyar Szövetség tagjai kifogásolták leginkább a kezdeményezést. A bizottság két VMSZ-es tagja közül Erdélyi Lenke, aki egyben a VMSZ újvidéki elnöke is nem érezte elég komolynak a témát ahhoz, hogy egyáltalán részt vegyen az ülésen.
Míg a szintén VMSZ-es Szakállas Zsolt arról beszélt, hogy ha magyar nyelven is megkapnák a képviselők az anyagokat az egyenesen megbénítaná a tartományi parlament munkáját. Illetve kiemelte, hogy még az Európai Parlamentben sem fordítják le ezeket az anyagokat, így szerinte Vajdaságban sem kellene vesződni a kisebbségi nyelvekkel ilyen formában. 
Csonka Áron a mai sajtótájékoztatón elmondta, hogy Szakállas Zsolt állításai egyszerűen nem igazak, és azokat visszautasította.
A magyar nyelv használatára mint bürokratikus tehertételre gondoló Szakállas egyébként a
tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti közösségi-nemzeti kisebbségi titkárság altitkára, ott ahol az a Nyilas Mihály a vezető, aki nemrégiben kiharcolta, hogy ne fordítsák le Vajdaság Hivatalos Lapját a nemzeti közösségek nyelvére!
Ezt megelőzően pedig a magyarkanizsai városvezetés szavazta le a magyar nyelv használatát a hivatalos dokumentumokban, mondván, hogy az felesleges pénzkidobás.
A VMDK javaslata végül múlt csütörtökön került szavazásra. Annak vitájában
Pásztor István is megszólalt és elmondta, hogy szerinte még a tartományi képviselő ház nincs felkészülve arra, hogy kisebbségi nyelven is kézhez kaphassák az anyagokat. 
Persze felvetődik a kérdés, hogy vajon mikor jön majd el ennek az ideje, ha már annyira elfogynak a nemzeti kisebbségek a Délvidékről, hogy nem lesz aki azt kérhetné?
Pásztor István arra kérte Csonka Áront, hogy vonja vissza a napirendi javaslatát, hiszen az további megvitatásra szorul.
“Nem tudtam elfogadni Pásztor úr javaslatát, hiszen nem azért javasoltam még májusban, hogy most visszamondjam.” – mondta el Csonka Áron, aki szerint a rendelkezésre álló közel 100 nap alatt a hatalmi koalíciónak bőven lett volna ideje megvitatni a lehetőségeket, amennyiben erre mutatkozott volna politikai akarat. Kompromisszumként ugyan javasolta a VMDK, hogy a javaslat elfogadása után további közös tárgyalásokkal és türelmi idők felállításával szavatolnák a rendszer felállítását, de erre a kormánytöbbség már nem volt nyitott.
A szavazáson végül a VMSZ, a szocialisták és a haladók az “illedelmes nem”, vagyis a tartózkodás mellett döntöttek, míg a teljes ellenzék, sőt még a Szerb Radikális Párt is támogatta a javaslatot.
A VMDK elnöke elmondása szerint a javaslatáról egyeztettet szinte az össze parlamenti frakcióval és azt korábban a Szerb Haladó Párt is támogatta. “A haladók szerint a kéréssel nyitott ajtókat döngetek” – mondta Csonka, így szerinte a szavazás napján csak a VMSZ tanácsára tartózkodtak a hatalmi pártok, így pedig nem lett meg a szükséges szavazatszám.
A zentai sajtótájékoztatón Csonka leszögezte, hogy sajnálattal vette tudomásul, hogy a VMSZ egy politikai presztízskérdést csinált a javaslatából és “csak azért se alapon” nem szavazta meg azt, ahelyett, hogy a vajdaságban élő nemzeti kisebbségek, így a magyarság nemzeti jogainak megvalósítása mellett döntött volna.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése