Az idei szabadkai főtéri szilveszterezés ismét magyar előadók nélkül telik majd.
(Fotó: You Tube)
Tavaly Milan Topalović szerb
népdalénekes, idén pedig a szintén belgrádi Neverne bebe együttes
“szórakoztatja” majd a pár évtizede abszolút, ma pedig (talán még) relatív magyar többségű Szabadka
azon polgárait, akik a friss levegőn szilvesztereznek (mert nincs
pénzük vagy kedvük kávézóban ünnepelni, de ugyanakkor szívesen
kimozdulnának otthonról).
A Szerb Haladó Párt hatalomra kerülése óta az elmúlt években Szabadkán olyan
hírhedt, priuszos mélyszerb alakok haraptak bele a város arculatába,
mint pl. Svetlana “Ceca” Ražnatović, a züllött, drogfüggő Aca Lukas turbofolkos Vučić-párti énekes és hasonló, balkáni milliőhöz tartozó előadók.
Ők szerencsére nem az újévvárás alkalmából érkeztek (nem mintha sokat számítana).
Immár viszont a hagyományos főtéri szilveszterezések is kizárólag a szerb szubkultúra jegyében zajlanak.
A (párttársát torokkitépéssel fenyegető)
polgármester miatt szimplán “Laban City”-ként is gúnyolt Szabadka még
az év utolsó estéjén is a megaláztatás, a szellemi rombolás és a “szerb felsőbbrendűség” képét mutatja.
Persze az anyagi tényező sem elhanyagolandó. A főtéri szilveszteri műsor megszervezéséért
a városi hatalom négymillió dinárt választott ki a költségvetésből, vagyis az adófizető polgárok (többségében magyarok) zsebéből.
A különböző zenei stílusokhoz,
műfajokhoz tartozó szabadkai születésű vagy Szabadkához is köthető
lokálpatrióta zenészek, akik népszerűségre tettek szert, minden
bizonnyal szerény gázsiért (egyesek talán ingyen is) felléptek volna a
főtéren. Íme néhány
magyar előadó, akiknek a szabadkaiak – nemzetiségtől függetlenül –
sokkal jobban megörültek volna, mint a belgrádi zenészeknek: Lajkó Félix, Rúzsa Magdi, Bencsik Tamara, Nevergreen, Matlári Miklós. És még lehetne sorolni.
Szabadkán bizonyára akadnak tehetséges horvát, szerb és bunyevác előadók is, akik szintén felléphettek volna.
Az ilyen rendezvények akár a város többnemzetiségű imázsának népszerűsítésére is kiváló alkalmat jelenthetnének.
A városvezetés azonban mégis a belgrádiak mellett döntött.
Ez nem meglepő, ha figyelembe vesszük a Szerb Haladó Párt kemény nacionalista jellegét.
Annál szörnyűbb, hogy a délvidéki magyarság érdekvédőinek szerepében tetszelgő (és a szabadkai városi hatalom részeként is működő) Vajdasági Magyar Szövetség, valamint az ún. Magyar Nemzeti Tanács mindezt normálisnak tartja.
Igaz, a főtéri szilveszterezés az itteni magyarság legkisebb problémája, de ugyanakkor ez az apróság is hűen tükrözi a nemzeti közösségünk és általában az összes normális szabadkai polgár “megbecsülését”.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése