A magyar közösség kérdései elsikkadnak
Az Európai Bizottság (EB) 2020. október 6-án fogadta el[1] a 2019. március és 2020. június közötti időszakra vonatkozó 142 oldal terjedelmű jelentését Szerbia haladásáról az EU-hoz való csatlakozási tárgyalások alatt.[2]
Az Európai Tanács 2012-ben hagyta jóvá Szerbia tagjelölti státusát.[3] A csatlakozási tárgyalások 2014. januári megkezdése óta a 35 csatlakozási fejezet közül 18-at nyitottak meg, amelyek közül kettőt ideiglenesen lezártak. 2019-ben további két fejezetet nyitottak meg,[4] 2020-ban pedig egyet sem.
A szerb parlament december 28-án – első alkalommal – vitatta meg az EB által készített jelentést.
Szakértői vélemények szerint, az Európai Bizottság éves jelentései közül a 2020. évi tartalmazza az utóbbi 15 évben, amióta a jelentések készülnek, a szerbiai állapotokkal kapcsolatos eddigi legtöbb bírálatot [5]
– Szerbia új összetételű képviselőházát a hatalmi koalíció fölényes többsége jellemzi és a ellenzék hiánya, ami nem olyan állapot, amely kedvez a parlamentarizmusnak az országban. Mérsékelten felkészült a közigazgatás reformja területén, bizonyos szintű felkészültséget ért el az korrupció és a szervezett bűnözés ellen küzdelemben. Az alapvető jogok védelme területén nagymértékben létre lett hozva a törvényi és az intézményi rendszer, azonban továbbra is szükséges biztosítani ennek a rendszernek a következetes és hatékony alkalmazását.
A gazdasági kritériumok tekintetében – az EB értékelése szerint – „Szerbia bizonyos haladást és mérsékelt, illetve jó szintű felkészülést ért el a funkcionális piacgazdaság fejlődésében”.
Az EB Koszovóval kapcsolatos álláspontja, hogy „Szerbiának további jelentős erőfeszítéseket kell tenni és hozzá kell járulnia egy átfogó, jogilag kötelező egyezmény eléréséhez Koszovóval”. – Egy ilyen egyezmény sürgős és sorsdöntő, hogy a koszovói szerbek is haladni tudjanak az európai útjukon – írja egyebek mellet a jelentés összefoglalójában,[6] majd a továbbiakban részletesen foglalkozik/kitér és rámutat a csatlakozási fejezeteket érintő területeken észlelt hiányosságokra is.
Az Európai Tanács 2012-ben hagyta jóvá Szerbia tagjelölti státusát.[3] A csatlakozási tárgyalások 2014. januári megkezdése óta a 35 csatlakozási fejezet közül 18-at nyitottak meg, amelyek közül kettőt ideiglenesen lezártak. 2019-ben további két fejezetet nyitottak meg,[4] 2020-ban pedig egyet sem.
A szerb parlament december 28-án – első alkalommal – vitatta meg az EB által készített jelentést.
Szakértői vélemények szerint, az Európai Bizottság éves jelentései közül a 2020. évi tartalmazza az utóbbi 15 évben, amióta a jelentések készülnek, a szerbiai állapotokkal kapcsolatos eddigi legtöbb bírálatot [5]
– Szerbia új összetételű képviselőházát a hatalmi koalíció fölényes többsége jellemzi és a ellenzék hiánya, ami nem olyan állapot, amely kedvez a parlamentarizmusnak az országban. Mérsékelten felkészült a közigazgatás reformja területén, bizonyos szintű felkészültséget ért el az korrupció és a szervezett bűnözés ellen küzdelemben. Az alapvető jogok védelme területén nagymértékben létre lett hozva a törvényi és az intézményi rendszer, azonban továbbra is szükséges biztosítani ennek a rendszernek a következetes és hatékony alkalmazását.
A gazdasági kritériumok tekintetében – az EB értékelése szerint – „Szerbia bizonyos haladást és mérsékelt, illetve jó szintű felkészülést ért el a funkcionális piacgazdaság fejlődésében”.
Az EB Koszovóval kapcsolatos álláspontja, hogy „Szerbiának további jelentős erőfeszítéseket kell tenni és hozzá kell járulnia egy átfogó, jogilag kötelező egyezmény eléréséhez Koszovóval”. – Egy ilyen egyezmény sürgős és sorsdöntő, hogy a koszovói szerbek is haladni tudjanak az európai útjukon – írja egyebek mellet a jelentés összefoglalójában,[6] majd a továbbiakban részletesen foglalkozik/kitér és rámutat a csatlakozási fejezeteket érintő területeken észlelt hiányosságokra is.
A délvidéki/vajdasági magyarok számára mindig különösen fontos, hogy hogyan látja helyzetüket az EB.
Az EB szerbiai országjelentéseire jellemző, hogy a nemzeti a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó rész a megkülönböztetéssel, a nők és férfiak egyrangúságával, a nők elleni és a családon belüli erőszakkal, a gyermekek elleni erőszakkal, a fogyatékos személyek, a leszbikus, a homoszexuális, biszexuális és interszexuális személyek jogaival, az eljárási jogokkal, a joghoz való hozzáféréssel és a tanúk védelmével foglalkozó részek után következik![7] Ebből is látható, hogy az EB mennyire tartja fontosnak a szerbiai nemzeti közösségek jogait!
Ez a rész jószerivel átírásra került az előző EB jelentésből, alig némi/árnyalati változásokkal,[8] különösen a 2020. júniusi nem hivatalos dokumentum (non-paper) formájában közzétett, a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások 23. (Igazságszolgáltatás és alapvetőjogok) és a 24. (Igazság, szabadság, biztonság) fejezetével kapcsolatos féléves jelentésből,[9] de azért érdemes most is teljes egészében idézni a témára vonatkozó mindössze két (!) bekezdést:
– A nemzeti kisebbségek és kultúrájuk tiszteletben tartására és védelmére vonatkozó törvényi keret széles körben létre lett hozva és általános támogatásban részesül, összhangban az Európa Tanács keretegyezményével a nemzeti kisebbségek védelméről. Negyedik véleményében az egyezmény alkalmazásról, az Európa Tanács Tanácsadó Bizottsága megállapította, hogy jelentős eltérés van a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében Vajdaság Autonóm Tartomány és Szerbia más részei között, javasolva, hogy javítani kell a nemzeti kisebbségek Vajdaságon kívüli védelmét. A Tanácsadó Bizottság ugyancsak hangsúlyozta annak szükségességét, hogy létre kell hozni az etnikumok közötti viszonyokkal kapcsolatos adatok begyűjtésének és a viszonyok felélénkítésének fenntartható keretét, figyelembe véve, hogy szükséges a szerb társadalom többségének részvétele a nemzeti kisebbségek integrációjában és bekapcsolódásában. A nemzeti kisebbségek jogainak megvalósítására vonatkozó szerbiai akcióterv és a mérvadó törvények megvalósítása az egész ország nemzeti kisebbségeihez tartozó személyek jogai hatékony megvalósításának konkrét javulását kell, hogy eredményezze. A Nemzeti Kisebbségi Alapot tovább növelték. Elkészült a leggyakoribb albán nevek katalógusa, hogy lehetővé tegye ezeknek a neveknek a pontos beírását az anyakönyvekbe. Mind a 73 községben megalakultak a helyi nemzeti kisebbségi tanácsok, amelyekben ezt a kötelességet a törvény előírja. A teljes mandátumuknak azonban még csak ezután kellene megvalósulni, mert a tanácstagokat nem mindenhol nevezték meg, vagy a tanácsok nem ülnek össze gyakran. A törvényes kötelezettséggel ellentétben, hogy vegyék tekintetbe a lakosság nemzeti összetételét, a nemzeti kisebbségek továbbra is elégtelenül vannak képviselve az állami szervekben. A hatalom megkezdte, az állami hivatalnokokra vonatkozó módosított törvény alapján, a nemzeti kisebbségeknek az állami szervekben való részvételére vonatkozó adatok begyűjtését. A rendkívüli állapot alatt, az Emberi- és Nemzeti Kisebbségi Jogi Hivatal, valamint az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium 12 nemzeti kisebbségi nyelven tájékoztató kampányt szerveztek a COVID-19 betegség megelőzéséről.
További haladás történt az oktatás területén. A nemzeti kisebbségi nyelven készülő tankönyvek előkészítése és nyomtatása folytatódott és pozitív eredményeket hozott. További kilenc albán nyelvű tankönyvet biztosítottak. Az Oktatásügyi, Tudományügyi és Technológia Fejlesztési Minisztérium 24 új komplett albán nyelvű tankönyvet sorolt be az általános iskolai tankönyvek katalógusába. Több munkára van még szükség, hogy ez a feladat megvalósuljon. Elfogadták a szerb nyelvnek, mint nem anyanyelv tanításának az új programjait is. A középiskolai nemzeti kisebbségi nyelvű tankönyvek kiadása továbbra is korlátozott. A vallási szertartásokhoz való hozzáférést a nemzeti kisebbségi nyelveken lehetővé kell tenni Szerbia-szerte. A nemzeti kisebbségi nyelveken való műsorsugárzás még mindig nincsen eléggé elterjedve Vajdaság területén kívül. A médiaprivatizálás után a nemzeti kisebbségi nyelvű műsorok sugárzása továbbra is fragilis/hiányos és a pénzeléstől függő – áll az EB 2020. évi szerbiai jelentésnek a nemzeti közösségi jogokra vonatkozó részében.
Az EB legújabb országjelentésének a nemzeti közösségek jogainak érvényesítéséről szóló része nem csak, hogy kevés, de a megállapítások sem mondhatók teljeseknek, átfogóknak és pontosaknak. Azt is lehetne mondani, hogy a Délvidék/Vajdaság vonatkozásban nem teljes, vagyis aszimmetrikus.
A jelentés ugyanis jobbára a tartományon kívüli kisebbségek helyzetéről, jogainak érvényesítéséről szól. Hangoztatja, hogy „javítani kell a nemzeti kisebbségek Vajdaságon kívüli védelmét”, miközben a nemzeti közösségek többsége és számbelileg a lakosságban is, éppen a tartományban él. Az EB mintha még a tartomány lakosságának a nemzeti összetételét sem ismerné! Mintha a Vajdaságban minden éppen a legnagyobb rendben lenne!
Az EB dokumentumából arra lehet következtetni, hogy a délvidéki/vajdasági szervezetek, de a nemzeti kisebbségi tanácsok, így a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) sem vett részt az észrevételeivel, megjegyzéseivel, javaslataival annak elkészítésében. Ha pedig részt vett, akkor a szégyene!
Ez (is), sajnos, egyrészt, arra utal, hogy az MNT nem tartotta/tartja fontosnak, vagy képtelen kommunikálni az EU szerveivel és tájékoztatni azokat az itteni magyar közösség helyzetéről, jogállásáról, vagy éppen a nemzetközi kisebbségjogi egyezményekből és a belső jogszabályokból eredő jogainak érvényesítésével kapcsolatos gyakorlati problémáiról.
Másrészt, amióta Becsey Zsolt, Tőkés László és Morvai Krisztina Európai Parlamenti képviselők és Gaudi-Nagy Tamás mandátuma az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésben lejárt, nem jelentkezett olyan EP képviselő, aki felvállalta volna a délvidéki/vajdasági magyarok érdekeinek képviseletét ezekben a nemzetközi szervezetekben.
Deli Andor Fideszes/véemeszes képviselőt számítani sem lehet, mivel annak a két pártnak – a Fidesznek és VMSZ-nek – a (téves) politikáját képviseli, amelyek szoros kapcsolatban állnak a Szerb Haladó Párttal (SNS), nem pedig az itteni magyar közösségnek az érdekeit.
Az itteni viszonyokat távolról sem ismerő Deli ugyanazt szajkózza, csakúgy, mint a hivatalos magyar politika és a véemesz, miszerint „nemzetbiztonsági és gazdasági érdek Szerbia mielőbbi uniós csatlakozása”.[10] Vagyis, anélkül, hogy teljesítette volna a tagfelvételi követelményeket! Ezen persze nem kell csodálkozni, hiszen ők fizetik, de ez nem-e a közösség érdekeinek az elárulása?
Az EP Külügyi Bizottságának december 10-ei ülésén, amikor bemutatták az EP Szerbiára vonatkozó országjelentést, Deli elmondta, hogy „szükségesnek tartja módosító indítványok benyújtását annak érdekében, hogy figyelembe vegyék mindazokat az intézkedéseket, amelyeket az új szerb kormányzat és parlament hoztak az elmúlt időszakban az uniós harmonizáció érdekében”.[11]
– Szerbia készen áll arra, hogy keményen dolgozzon és gyorsabban haladjon az integrációs folyamatban, azonban nagyon sajnálatos, hogy a Tanácsban egyes tagállamok fékezik a folyamatokat – áll Deli brüsszeli közleményen, amelyben az itteni magyar közösséget meg sem említette! Deli szerint, tehát, a probléma az, hogy „egyes tagállamok fékezik” Szerbia csatlakozási folyamatát, nem pedig, hogy Szerbia képtelen végrehajtani a szükséges változásokat!
A 2019-ben megválasztott magyar EP-képviselők sem mutatnak eddig érdeklődést a Délvidék/Vajdaság iránt. Az egyik itteni (véemeszen kívüli) magyar párt vagy szervezet sem épített ki – legalábbis nyilvánosan – kapcsolatot ezekkel a képviselőkkel. Ezáltal olyan helyzet alakult ki, hogy közösségünk megoldatlan kérdései teljesen elsikkadnak/elvésznek/eltűnnek Szerbia további EU-csatlakozási tárgyalásai folyamán. A gyakorlatból (lásd Románia és Szlovákia példáját) viszont tudjuk, hogy ezeknek a tárgyalásoknak a befejezése után az EU nem mutat majd érdeklődést a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítése és számonkérése iránt.
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2020. december 31.
Újvidék, 2020. december 31.
__________
[1] (Beta) Izveštaj EK: Ozbiljni nedostaci u javnoj upravi, radu parlamenta, pravosuđu i medijima [Az EB jelentése: Komoly hiányosságok a közigazgatásban, a parlament munkájában, az igazságszolgáltatásban és a médiában] https://www.danas.rs/politika/izvestaj-ek-srbija-bez-ikakvog-napretka-u-izbornom-procesu-i-pravosudju/, 2020. október 6. 12.28 és 2020. október 6. 20: 30
[2] ЕВРОПСКА КОМИСИЈА [Európai Bizottság]. Брисел [Brüsszel], 2020. október 6. SWD(2020) 352 коначна верзија [Végső változat] РАДНИ ДОКУМЕНТ КОМИСИЈЕ [A bizottság munkadokumentuma] Република Србија Извештај за 2020. годину [Szerb Köztársaság A 2020. évi jelentés] https://www.mei.gov.rs/upload/documents/eu_dokumenta/godisnji_izvestaji_ek_o_napretku/serbia_report_2020_SR.pdf, vagy
EUROPEAN COMMISSION. Brussels, 6.10.2020 SWD(2020) 352 final COMMISSION STAFF WORKING DOCUMENT Serbia 2020 Report https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/sites/near/files/serbia_report_2020.pdf
[3] Ključni datumi [Kulcsfontosságú dátumok] http://europa.rs/godisnji-izvestaj-o-srbiji-2020/
[4] Lásd a 2-es alatti jelentést: Увод и сажетак [Bevezető és összefoglaló].
[5] Pl. Izveštaj Evropske komisije o Srbiji: OD KRITIKA DO PREPORUKA https://eupregovori.bos.rs/progovori-o-pregovorima/analize/1463/2020/12/25/izvestaj-evropske-komisije-o-srbiji_-od-kritika-do-preporuka.html, és
Vesna Rakić Vodinelić: Izveštaj EK o Srbiji 2020 – pravosuđe i vladavina prava [Az EB jelnetčse Szerbiáról – igazságszolgáltatás és joguralom] https://pescanik.net/izvestaj-ek-o-srbiji-2020-pravosudje-i-vladavina-prava/, 2020. október 10.
[6] Lásd a 2-es alatti jelentést: 1.2. Кратак предлег извештаја [A jelentés rövid áttekintése]
[7] Lásd az Основна права [Alapvető jogok] c. részben.
[8] Lásd a Szerbia „komoly késésben van” c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=12766, 2020. július 23. Lásd még a Figyelmeztetés Szerbiának c. írásom: https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11454, 2018. december 7. és http://delhir.info/2018/12/07/figyelmeztettek-szerbiat-a-nemzeti-kisebbsegek-helyzete-miatt/, 2018. december 7.
[9] Non-paper on the state of play regarding chapters 23 and 24 for Serbia. June 2020. https://www.mei.gov.rs/upload/documents/eu_dokumenta/Non_paper_Ch_23_24_June_2020.pdf
[10] Szücs László: Érdekünk Szerbia mielőbbi EU-tagsága https://magyarnemzet.hu/kulfold/erdekunk-szerbia-mielobbi-eu-tagsaga-5127791/, 2019. február 27. szerda 13:48
[11] Kapjon lendületet a bővítési folyamat. Magyar Szó, 2020. december 11. 4.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése