Bódis Gábor
Családi ügyek címmel közölt terjedelmes írást a Magyar Narancs legújabb számában Krusovszky Dénes a hetilap állandó szerzője, író, költő, műfordító. A cikk alcíme világosabbá teszi a témát: Kézi vezérelt magyar kultúra a Vajdaságban. A lead tovább pontosít: „A helyi magyar egypárt szerint már tavaly kiderült, hogy a Magyarországra áttelepült pesszimista írók tehetők felelőssé az óvodások alacsony száma miatt (is) a Vajdaságban. Az idén a hatalmi retorikát tettek követték: sorra tiltották le a megjelenés előtt álló könyveket. Vajon kinek lehet ez jó?” A cikkben szó van pesszimista írókról, utolsó pillanatban letiltott könyvekről, a Forum könyvkiadóról, a nagyasszonyról, az Írószövetségi afférról... Néhány részletet ismertetünk az írásból:
„A mostani elsősök 2015-ben születtek, és ne felejtsük el, ez volt az az év, amikor a Vajdaságban az a közhangulat uralkodott, amelyik arra hegyezett ki minden mondatot és minden közszereplésbeli megnyilvánulást, hogy ez a föld nem élhető és innen el kell menni, és hogy aki valamire való, az nem itt fogja megalapozni a saját és a gyerekei jövőjét. Mondták ezt azok, akik mások innen való eltelepítéséből üzletet csináltak és jól kerestek ezen, valamint azok, akik máshol élnek, de itt adják ki folyamatosan a könyveiket, és ezáltal befolyásolják az embereket.” Egy szerbiai magyar falu, Szaján tavaly szeptemberi óvodai ünnepségén mondta ezt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), illetve a tartományi parlament elnöke.
Aztán 2023 elején tett lett a gondolatból, s aggasztó hírek érkeztek a magyar kisebbség legjelentősebb (és majdhogynem egyetlen) könyvkiadója, a Forum Könyvkiadó Intézet háza tájáról. Hatalmi erővel átírt kiadói programról, letiltott könyvekről, a régióból elszármazottakat diszkrimináló új irányvonalról szólt a fáma. A keleti blokk felbomlása óta példátlan letiltáshullámban az a legszomorúbb, hogy a többségi szerb társadalomnak ehhez semmi köze. Magyar belügy ez.
Krusovszki ezután leírja Vajdaság (jobban mondva a vajdasági magyarok) orbanizálódásának folyamatát:
Az elmúlt évek politikai és kulturális értelemben is a pluralitás felszámolásáról szóltak a Vajdaságban.
A szerző bizonyítja azt a tényt, hogy a Forum Könyvkiadó Intézet felett is közvetlen a pártkontroll. Virág Gábornak, a kiadó immár harmadik ciklusát betöltő igazgatójának, ennek ellenére mind a legutóbbi időkig volt mozgástere, amit arra is kihasznált „kettős (mindig egy anyaországi kiadóval közös) kiadásokon keresztül ki is tudta mozdítani a periférikus állapotból a kiadványokat azzal, hogy Budapesten is hozzáférhetővé tette azokat”. Krusovszky szerint ez a kiadóvezetői mozgástér az év elején meg is szűnt.
A 2023-as kiadói tervből az igazgatóbizottság tudomásunk szerint öt címet egyszerűen töröltetett az igazgatóval: Bozsik Péter és Terék Anna verseskötetét, Balázs Attila prózai munkáját, Ladányi István irodalomtörténeti tanulmányát és Darida Veronika művészettörténeti monográfiáját kihúzták a támogatandó címek listájáról. A döntés előjelek nélkül érkezett, Ladányi és Terék könyve már betördelve, nyomdakész állapotban volt, mire kiderült, hogy nem jelenhetnek meg.
A letiltott szerzők közül Terék, Bozsik Ladányi és Balázs Attila is a Vajdaságból származik, erős kapcsolatokat ápolnak szülőföldjükkel, ez irodalmi műveiknek is az egyik legfontosabb vonulata – ám mind Magyarországon élnek. (Darinda Veronika ugyan nem vajdasági, de monográfiájának témája, a fiatalon elhunyt zentai festő, Bíró Miklós művészete mégis kötődik a régióhoz.) Alighanem ez lehetett a baj – az egyik baj – mint ahogy korábban már Orcsik Roland esetében is, akinek szintén a Forum-Kalligram együttműködésében jelent meg számos kötete, de most előre jelezték neki, hogy felesleges is beadnia legújabb regényét, biztosan nem fogja támogatni a bizottság. Orcsik akkor vált persona non gratává szülőföldjén, hogy tavaly lapunknak nyilatkozva kritizálta a helyben kialakult kulturális viszonyok feudalizmusát...
A vajdasági kulturális élet régóta meghatározó szereplője Lovas Ildikó, aki különböző funkcióin keresztül, illetve magánéleti pozíciójából kifolyólag egyedülálló befolyással bír a magyar kisebbség kulturális viszonyaira. Már az is jellemző, hogy ha az ő szerepe szóba kerül (mindig szóba kerül) a legtöbb megszólaló nem meri névvel vállalni a véleményét, alátámasztani az értesüléseit, mondván, nem csupán magukat, de családtagjaikat, munkatársaikat hoznák véleményükkel nehéz helyzetbe. A könyveit korábban éppen a Kalligramnál (jelenleg a Forumnál) megjelentető írónő minden adatközlőnk szerint élet és halál ura a vajdasági kultúrában, de ennek kevés formális nyoma látszik...
Bozsik Péter keserűen jegyzi meg, hogy az efféle hagyomány a Vajdaságban, a „nagyasszony”, ahogy Lovast nevezi, csak visszatért a jól bevált recepthez és - mint hajdan Major Nándor a JKSZ egykori titkára, akinek a nevéhez az Új Symposion betiltása fűződik – inkább személyen odaszól, ha akar valamit. Bozsik szerint annál is nyomasztóbb az egész, mert valaha kifejezetten baráti viszonyban voltak, a NATO-bombázások idején például egy ideig a saját lakásában ő adott szállást Lovasnak...
Az üggyel kapcsolatban feltettük kérdéseinket Lovas Ildikónak is, bár e-mailen és telefonon is többször beszéltünk, érdemi választ nem kaptunk. Állítása szerint nem tudott a címek kihúzásáról és a kiadó igazgatójához, illetve az MNT végrehajtó bizottságához akart továbbirányítani.
Krusovszky Dénes két keretes írásban foglalkozik az Írószövetségi afféról illetve Népszínmű címmel Lovas Ildikó eseteit írja le a Szabadkai Népszínházzal, amikor Andrási Attila kinevezésével 2015 tavaszán, saját politikai karrierje is megingott.
2015 egyébként mozgalmas éve volt Lovasnak, ősszel az egyik könyvéről szóló ledorongoló kritika megjelenése miatt kirúgatta az akkor már 12 éve a Magyar Szó Kilátó rovatát vezető Kontra Ferencet. A Magyarország Babérkoszorúja díjjal kitüntetett szerző megkeresésünkre azt válaszolta: „Lovas Ildikót nem tartom arra érdemesnek, hogy foglalkozzam vele” kultúrpolitikai ténykedéséről megjegyezte: „Aki teheti, tartsa távol magát ettől a népszínműtől.”
Az Írószövetségi affér című keretes írás pedig arról szól, hogy Lovas tavaly októberben kérelmezte a tagságot, de a szövetség választmánya ezt nem szavazta meg.
Több forrásunk is ehhez a kudarchoz köti a fordulatot, amely után az anyaországba áttelepült vajdasági szerzők egymás után kerülnek le a Forum Kiadó támogatási listájáról – akár tagjai az Írószövetségnek, akár nem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése