Nemzeti kisebbségi kutatóműhelyre van szükség!
A 13. Tudóstalálkozó résztvevői (Fotó: SZMSZ)
Április 22-én 50 előadó részvételével tartották meg Szabadkán, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon a 13. Tudóstalálkozót. Az eseményre a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács (VMAT)[1] és a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága társszervezésében került sor. A rendezvény védnöke a Magyar Tudományos Akadémia volt[2].
A közönség a humán tudományok, a művészetek, a társadalomtudományok, az élő és élettelen természettudományok, valamint a műszaki tudományok területéről hallhatott előadást.
– A 13. Vajdasági Magyar Tudóstalálkozóra ötven résztvevő hozta el legújabb kutatási eredményeit, ami nagyon szép mutatója a vajdasági magyar tudományos és művészeti gondolkodás jelenlegi állapotának. Ennek az érdeklődésnek sokféle üzenete van, de legfőképpen az, hogy a tudományos közösség életképes, és van igény a közös konferenciázásra, fiatalok és idősek részéről egyaránt – értékelte dr. Csányi Erzsébet, a VMAT elnöke a konferenciáról készült kétnyelvű (magyar és angol nyelvű) összefoglaló kötet előszavában[3], amely az egyes előadások rövid összefoglalóját tartalmazza.
A közönség a humán tudományok, a művészetek, a társadalomtudományok, az élő és élettelen természettudományok, valamint a műszaki tudományok területéről hallhatott előadást.
– A 13. Vajdasági Magyar Tudóstalálkozóra ötven résztvevő hozta el legújabb kutatási eredményeit, ami nagyon szép mutatója a vajdasági magyar tudományos és művészeti gondolkodás jelenlegi állapotának. Ennek az érdeklődésnek sokféle üzenete van, de legfőképpen az, hogy a tudományos közösség életképes, és van igény a közös konferenciázásra, fiatalok és idősek részéről egyaránt – értékelte dr. Csányi Erzsébet, a VMAT elnöke a konferenciáról készült kétnyelvű (magyar és angol nyelvű) összefoglaló kötet előszavában[3], amely az egyes előadások rövid összefoglalóját tartalmazza.
A rezümékötetben (https://vmat.rs/2023/04/20/13-tudostalalkozo-program/) külön-külön fejezetbe vannak sorolva a „humán tudományok és a művészetek”, a „humán tudományok és társadalomtudományok”, valamint a „társadalomtudományok” területén elhangzott előadások.
Feltűnő, hogy a társadalomtudományok (szűkebb) területén hangzott el a legkevesebb előadás – mindössze hat (54-63. oldal).
Várady Tibor előadásának címe Hogyan legyünk értelmiségiek – A kommunizmus, a poszt-kommunizmus, többségi és kisebbségi közösségek ráhatása.
Beretka Katinka Szerbia, Magyarország, Horvátország és Bosznia-Hercegovina alkotmánybíróságainak gyakorlatát elemezte azokban az alkotmányossági és törvényességi eljárásokban, amikor a bíróságoknak a COVID-19 világjárványt jogilag kellett minősíteni.
Grabovac Beáta „az érzelmi működéséről és az érzelem-felismerésről” tartott előadást, „a sötét vonások tükrében”.
Major Lenke előadása a „fenntartható mentális egészségről” szólt a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon. Célja a Mentális egészségműhely tevékenységnek bemutatása volt.
Pap Ágota a „sírás spektrumról”, illetve a „könnyek élettani és szociális szerepéről” beszélt.
Simonyi Gabriella a „tudományterületek és mérőeszközök a hazugság témakörében” tartott előadást.
Feltűnő, hogy a társadalomtudományok (szűkebb) területén hangzott el a legkevesebb előadás – mindössze hat (54-63. oldal).
Várady Tibor előadásának címe Hogyan legyünk értelmiségiek – A kommunizmus, a poszt-kommunizmus, többségi és kisebbségi közösségek ráhatása.
Beretka Katinka Szerbia, Magyarország, Horvátország és Bosznia-Hercegovina alkotmánybíróságainak gyakorlatát elemezte azokban az alkotmányossági és törvényességi eljárásokban, amikor a bíróságoknak a COVID-19 világjárványt jogilag kellett minősíteni.
Grabovac Beáta „az érzelmi működéséről és az érzelem-felismerésről” tartott előadást, „a sötét vonások tükrében”.
Major Lenke előadása a „fenntartható mentális egészségről” szólt a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon. Célja a Mentális egészségműhely tevékenységnek bemutatása volt.
Pap Ágota a „sírás spektrumról”, illetve a „könnyek élettani és szociális szerepéről” beszélt.
Simonyi Gabriella a „tudományterületek és mérőeszközök a hazugság témakörében” tartott előadást.
A Tudóstalálkozó fontos események számít nem csak a vajdasági magyar közösség életében, de magyarországi és szerbiai tudományos körökben is. Jól mutatja az itteni magyar értelmiségnek a tudomány egyes területein folyó kutatásokban való tevékeny részvételét, hozzájárulását.
Az előadások címéből azonban látszik, hogy egyetlen előadó sem foglalkozott időszerű társadalomtudományi témának, de különösen nem a vajdasági magyar közösség helyzetének, jogai érvényesítésének a kutatásával.
Ennek több oka is lehet. Tudjuk, hogy a vajdasági magyar jogászok, szociológusok egyrészt kiöregedtek, másrészt elfogytak. Vajdasági magyar politológusunk pedig – ismereteim szerint – nincs is. Az ilyen kutatások, publikációk ezért ritkaságnak számítanak[4]. A társadalomkutatók, akik még esetleg vannak – a fiatalabb nemzedékből – azok pedig, a jelekből ítélve, ezeket a témákat „kerülgetik, mint macska a forró kását”! Vélhetően az esetleges következményektől való félelem miatt.
A jelenlegi államhatalomnak ugyanis – amelynek részese a magyar politikai elit is – nem érdeke, hogy a tudományos kutatók tiszta, tényszerű képet adjanak a magyar közösség helyzetéről. Gyorsan kiderülne ugyanis, hogy az általuk alkotott és propagált „aranykornak” semmi köze a valósághoz.
Olyan vélemény is van, miszerint a társadalomtudományok nálunk nem élveznek egyenrangú státust a természettudományokkal, az ilyen kutatókat nem díjazzák, stb.
Az előadások címéből azonban látszik, hogy egyetlen előadó sem foglalkozott időszerű társadalomtudományi témának, de különösen nem a vajdasági magyar közösség helyzetének, jogai érvényesítésének a kutatásával.
Ennek több oka is lehet. Tudjuk, hogy a vajdasági magyar jogászok, szociológusok egyrészt kiöregedtek, másrészt elfogytak. Vajdasági magyar politológusunk pedig – ismereteim szerint – nincs is. Az ilyen kutatások, publikációk ezért ritkaságnak számítanak[4]. A társadalomkutatók, akik még esetleg vannak – a fiatalabb nemzedékből – azok pedig, a jelekből ítélve, ezeket a témákat „kerülgetik, mint macska a forró kását”! Vélhetően az esetleges következményektől való félelem miatt.
A jelenlegi államhatalomnak ugyanis – amelynek részese a magyar politikai elit is – nem érdeke, hogy a tudományos kutatók tiszta, tényszerű képet adjanak a magyar közösség helyzetéről. Gyorsan kiderülne ugyanis, hogy az általuk alkotott és propagált „aranykornak” semmi köze a valósághoz.
Olyan vélemény is van, miszerint a társadalomtudományok nálunk nem élveznek egyenrangú státust a természettudományokkal, az ilyen kutatókat nem díjazzák, stb.
Hogyan lehet egyáltalán a vajdasági magyarok helyzetéről beszélni, jogaink megvalósulását nyomon követni, számon kérni, ha nincsenek egy alapvető elemzések, megbízható tudományos helyzettanulmányok, amelyekhez azután viszonyítani, lehetne a korábbi és a későbbi állapotot?
A nemzeti kisebbségek helyzetével foglalkozó jelentéseket leginkább az állami szervek (köztársasági és tartományi ombudsman, kisebbségügyi minisztérium, vagy titkárság stb.) írják. Ezek általában a napi politikai érdekeket szolgálják, s eltérő, többnyire összehasonlításra alkalmatlan, nem tudományos módszerekkel készülnek.
Most látszik csak meg igazán az intézményes kisebbségkutatás, egy vajdasági kisebbségkutató intézet hiánya, aminek a soknemzetiségű Vajdaságban léteznie kellene, s aminek a magalapítását a vajdasági magyar egyetemi tanárok, kutatók fontosnak tartották, sürgették! A politikumnak azonban ez nem volt érdeke!
A nemzeti kisebbségek helyzetével foglalkozó jelentéseket leginkább az állami szervek (köztársasági és tartományi ombudsman, kisebbségügyi minisztérium, vagy titkárság stb.) írják. Ezek általában a napi politikai érdekeket szolgálják, s eltérő, többnyire összehasonlításra alkalmatlan, nem tudományos módszerekkel készülnek.
Most látszik csak meg igazán az intézményes kisebbségkutatás, egy vajdasági kisebbségkutató intézet hiánya, aminek a soknemzetiségű Vajdaságban léteznie kellene, s aminek a magalapítását a vajdasági magyar egyetemi tanárok, kutatók fontosnak tartották, sürgették! A politikumnak azonban ez nem volt érdeke!
A régi Jugoszláviában, Újvidéken, a Železnička/Vasút u. 6 sz. alatt létezett a Tartományi Közigazgatási Intézet [Pokrajinski zavod za javnu upravu], amely kisebbségügyi felméréseket is végzett, de a kilencvenes évek elején felszámolták[5].
Ha demokratikus, kisebbségbarát világban élnénk és lenne rá támogatás – minden másra jut, csak éppen erre nem –, áthidaló megoldásként a VMAT létrehozhatna egy saját kisebbségkutató műhelyt, amelyben ideológiai nyomástól mentesen, tudományos módszerekkel vizsgálnák a magyar közösség helyzetének időszerű kérdéseit!
Ha demokratikus, kisebbségbarát világban élnénk és lenne rá támogatás – minden másra jut, csak éppen erre nem –, áthidaló megoldásként a VMAT létrehozhatna egy saját kisebbségkutató műhelyt, amelyben ideológiai nyomástól mentesen, tudományos módszerekkel vizsgálnák a magyar közösség helyzetének időszerű kérdéseit!
BOZÓKI Antal
__________
[1] Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács. https://vmat.rs/
[2] Szellemi pezsgés és tudományos közösségépítés Szabadkán. https://szmsz.press/2023/04/27/szellemi-pezsges-es-tudomanyos-kozossegepites-szabadkan/, | 2023. április 27. 17:12, és pasz: Tudósok találkozója Szabadkán. Magyar Szó, 2023. április 25. 10.
[3] 13. Vajdasági Magyar Tudóstalálkozó. Rezümékötet. VMAT, Újvidék 2023 13.
[4] Tavaly októberben jelent meg a Lázongó Délvidék/Vajdaság (Historiae, Óbecse 2022 p. 335) című könyvem, amely az utóbbi húsz év magyar vonatkozású eseményeivel és a civil szervezetek tevékenységével foglalkozik.
„Az Életjel Könyvek Kiadó gondozásában jelent meg Gábrity Molnár Irén Kutatások metszete – a vajdasági magyarok helyzetfelmérése című tudományos kiadványa, amely az elmúlt húsz év kutatásain keresztül szemlézi a vajdasági magyarság kondícióját, számának alakulását. A könyvet a Népkör Magyar Művelődési Központ Garay Béla termében mutatták be 2023. május 9-én”. Tómó Margaréta: Az utazótáskák zuhogása az aszfalton. https://szmsz.press/2023/05/10/az-utazotaskak-zuhogasa-az-aszfalton/, 2023. május 10. 14:03
[5] Bővebben lásd az ÜNNEP UTÁN. Kisebbségkutatás: helyzetelemzés nélkül c. írásom. http://www.vajma.info/cikk/tukor/4618/Unnep-utan.html, 2011. december 22. [10:30]
2011. december 22., és a Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás? c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=12176, 2019. december 9.
[1] Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács. https://vmat.rs/
[2] Szellemi pezsgés és tudományos közösségépítés Szabadkán. https://szmsz.press/2023/04/27/szellemi-pezsges-es-tudomanyos-kozossegepites-szabadkan/, | 2023. április 27. 17:12, és pasz: Tudósok találkozója Szabadkán. Magyar Szó, 2023. április 25. 10.
[3] 13. Vajdasági Magyar Tudóstalálkozó. Rezümékötet. VMAT, Újvidék 2023 13.
[4] Tavaly októberben jelent meg a Lázongó Délvidék/Vajdaság (Historiae, Óbecse 2022 p. 335) című könyvem, amely az utóbbi húsz év magyar vonatkozású eseményeivel és a civil szervezetek tevékenységével foglalkozik.
„Az Életjel Könyvek Kiadó gondozásában jelent meg Gábrity Molnár Irén Kutatások metszete – a vajdasági magyarok helyzetfelmérése című tudományos kiadványa, amely az elmúlt húsz év kutatásain keresztül szemlézi a vajdasági magyarság kondícióját, számának alakulását. A könyvet a Népkör Magyar Művelődési Központ Garay Béla termében mutatták be 2023. május 9-én”. Tómó Margaréta: Az utazótáskák zuhogása az aszfalton. https://szmsz.press/2023/05/10/az-utazotaskak-zuhogasa-az-aszfalton/, 2023. május 10. 14:03
[5] Bővebben lásd az ÜNNEP UTÁN. Kisebbségkutatás: helyzetelemzés nélkül c. írásom. http://www.vajma.info/cikk/tukor/4618/Unnep-utan.html, 2011. december 22. [10:30]
2011. december 22., és a Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás? c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=12176, 2019. december 9.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése