Egy politikai és diplomáciai kudarc története: Ki mit mondott, ki hol tévedett?
– Emlékeztető (I.) –
1944/45 – A becslések szerint a titoista partizánok által a mai Vajdaságban elkövetett népirtásnak a becslések szerint több tízezer magyar, kétszázhatvanezer német és zsidó esett áldozatul, „kollektív bűnösségük” koholt vádjával.
Titó 1944. október 17-én katonai közigazgatást vezetett be a Vajdaságban, amely „1945. február elején ért véget”. A németek és a magyarok internálását és teljes vagyonuk elkobzását, valamint a 16 és 50 év közötti magyar férfiak munkaszolgálatra történő behívását – a történészek szerint – 1944. november 18-án rendelték el. 1945. január 23-án megkezdődött a csúrogi magyarok koncentrációs táborokba, köztük a járeki lágerbe való deportálása, amelyet csak 1945 júniusában szüntették meg.
1990. október 14-étől 1991 februárjáig Matuska Márton újságíró a Magyar Szóban folytatásos tárcát közölt a magyarság elhallgatott tragédiájáról, Negyvenöt nap 1944-ben címmel.
1992. május 12. – A Magyar Országgyűlés elfogadta a XXXII. Törvényt, az – 1939. március 11. és 1989. október 23. között – életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak erkölcsi és vagyoni kárpótlásáról (a Magyar Köztársaság Hivatalos Lapjának 1992. június 2-i 56. száma, módosítva az 1997. évi XXIX. és a 2006. évi XLVII., valamint a LXX. Törvénnyel). A törvény alapján több mint kétmillió – köztük számos vajdasági szerb – polgár is részleges kárpótláshoz vagy nyugdíj-kiegészítéshez jutott.
1998. január 23. – A gyűjtőtáborokat túlélt csúrogi, zsablyai és mozsori magyarok első, óbecsei találkozóján sor került a kárpótlási követelésnek az áldozatok által való konkrét megfogalmazására.
1999. január 23. – Csúrog, Zsablya és Mozsor egykori lakói, illetve leszármazottaik levelet írtak a JSZK és Szerbia Köztársaság Képviselőházához, amelyben követeléseiket konkrétan is megfogalmazták. A kártérítési akció keretében kártérítési űrlap is készült, amelyet az érintettek Szabadkán és Óbecsén írhattak alá, de a kezdeményező bizottság a jelentkezőknek postán is elküldte azt. Hogy mi lett a kezdeményezés sorsa, arról a továbbiakban nem értesültünk.
2005. május 23. – A szerbiai képviselőház elfogadta az elvett vagyon bejelentéséről és nyilvántartásba vételéről szóló törvényt (megjelent Szerbia Köztársaság – SZK Hivatalos Közlönyének / Službeni glasnik 2005. május 31-i 45. számában).
2004. december 14. – A Magyar Országgyűlés, a délvidéki magyarokkal szemben, a kollektív bűnösség elve alapján elkövetett véres cselekmények 60. évfordulóján című határozatban – melynek hivatalos szövege a Magyar Közlöny 132/2004 számában jelent meg –, határozottan elítélt „mindenfajta diktatórikus rendszert, illetve diktatúrára való törekvést, amely megfosztja állampolgárait az emberi méltóságtól és elidegeníthetetlen szabadságjogaitól”.
A határozat kimondta, hogy a jugoszláv kommunista partizánrezsim utasítására 1944-ben, a mai Bácska és Bánát, valamint az ún. baranyai háromszög területén „mintegy 130 településen több tízezer magyar férfit, nem ritkán asszonyt, sőt kiskorúakat is megkínoztak és kivégeztek. Három település teljes magyar népességét kollektív bűnössé nyilvánították, elhurcolták és koncentrációs táborba zárták, majd összes ingó és ingatlan vagyonától örök időkre megfosztották”. Az áldozatok kárpótlását azonban – valószínűleg külpolitikai megfontolásból – nem említi.
2004. december 29. – A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) nyilatkozatban emlékezett meg az 1944–45-ben, a katonai közigazgatás idején végrehajtott magyarellenes megtorlások hatvanadik évfordulójáról.
2005. november 10. – A Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró vegyes kisebbségügyi bizottsága megtartott ülésén elfogadta egy vegyes, történészekből álló bizottság megalakítását, amely a közös történelem vizsgálatával foglalkozna.
2006. április 17. – A köztársasági képviselőház elfogadta a rehabilitálási törvényt (megjelent a SZK Hivatalos Közlönyének 2006. április 17-i 33. számában.)
2006. május 25. – A köztársasági képviselőház elfogadta az egyházak és vallási közösségek vagyonának visszaszármaztatásáról (restitúciójáról) szóló törvényt (megjelent a SZK Hivatalos Közlönyének 2006. évi június 2-i 46. számában).
2008. december 16. – Dr. Becsey Zsolt (EPP-ED, Fidesz) európai parlamenti képviselő strasbourgi sajtóközleményében javasolta, „Szerbia majdani uniós tagságának előfeltétele kell legyen, hogy Belgrád hivatalosan beismerje a titoista partizánok által 1944–45-ben a Délvidéken elkövetett népirtást”.
E mai napig fenntartott megbélyegzés eltörlése, valamint az áldozatoknak nyújtott jóvátétel nélkül Szerbia nem felel meg a népek közti megbékélés Európában bevett gyakorlatának, következésképpen az uniós felvételi kritériumoknak sem – emlékeztette történelmi felelősségére a Belgráddal tárgyaló Brüsszeli Bizottságot Becsey Zsolt.
2009. március 31. – A Szerbiai Restitúciós Hálózat Belgrádban a kormány és a
pénzügyminisztérium épülete előtt szervezett tiltakozó felvonulást. Az eseményen több száz sértett jelent meg, akik követelik a kormánytól a vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvény meghozatalát. Az ország számos városából érkezett tiltakozók hangsúlyozták, az állam viszonyulása a kérdéshez egyszerűen csak szégyenletesnek nevezhető. 1941-től 1955-ig Szerbia területén mintegy 700 ezer ingóságot koboztak el tulajdonosaiktól.
„Szerbia – a kommunizmus utolsó bástyája?” (Pesevszki Evelyn felvétele)
2010. január 26. – Tíz vajdasági magyar civil szervezet és három párt nyílt levélben fordult Pásztor Bálint parlamenti képviselőhöz kezdeményezve a 65 évvel ezelőtti magyarellenes megtorlás parlamenti elítélését.
2010. január 28. – A civil szervezetek és a pártok levélével kapcsolatban Pásztor Bálint kijelentette: Ebben a konkrét esetben a levélírók nyitott kapukat döngetnek, ugyanis 2009 februárjában a magyar koalciót alkotó három párt elnöke egy olyan levelet fogalmazott meg Boris Tadić államfőnek, Mirko Cvetković Slavica Đukić-Dejanović házelnök asszonynak, amelyben ugyanazok a követelések szerepelnek, amelyeket a jelenlegi levélírói is megfogalmaztak.
2010. július 13. – Tíz civil szervezet, valamint a VMDK, a VMDP és az MPSZ közös felhívását intéztek a Magyar Nemzeti Tanácshoz, a Vajdasági Magyar Szövetséghez a Magyar Remény Mozgalomhoz, a vajdasági magyar civil szervezetekhez Boris Tadić államelnökhöz, dr. Bojan Pajtić tartományi kormányfőhöz, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet belgrádi küldöttségéhez, az Európai Unió Tanácsához és Magyarország EU képviselőihez és magánszemélyekhez, hogy támogassák egy olyan nyilatkozat elfogadását a szerbiai parlamentben, amely elítéli az 1944/45-ös kivégzéseket, eltörli a vajdasági magyarokra kimondott kollektív bűnösséget, biztosítja az áldozatokról való méltó megemlékezés jogát, és a hozzátartózok kárpótlását.
2010. november 30. – Az Európai Parlament értékelése szerint Szerbiában a második világháború után elkobzott vagyon visszaszármaztatásával kapcsolatban sem törvényileg sem közigazgatásilag nem történtek meg a megfelelő lépések. Edward McMillan-Scott, az Union Internationale de la propriété immobiliére (az Ingatlantulajdonosok Nemzetközi Egyesülete – UIPI) alelnöke szerint Szerbiában késik a vagyon-visszaszármaztatás, mert a hatalom egyes személyek érdekeit tartja szem előtt.
2011. április 7. – Négy vajdasági magyar párt és nyolc itteni magyar civil szervezet képviselője vett részt azon, az újvidéki Apáczai Diákhotthonban megtartott megbeszélésen, amelyre Bozóki Antal nak, az Árgus kisebbségjogi civil szervezet elnökének a kezdeményezésére került sor.
2011. július 8. – A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) közleményben jelezte szándékát, hogy a vagyon-visszaszármaztatási törvény tervezetének „napvilágra kerülését követően megszervezzen egy olyan tanácskozást, amelyen az érintettek véleményt mondhatnak a kárpótlás különböző aspektusairól”.
2011. július 29. – A szerb kormány szeptember 2-ig közvitára bocsátotta az elvett vagyon-visszaszármaztatási és a kárpótlási törvény tervezetét.
2011. augusztus 29. – Tragikomédia, ami az egyházi vagyon visszaszármaztatása ügyében történik nyilatkozta dr. Németh László, a Katolikus Egyház nagybecskereki püspöke.
Vajdaságban a második világháború után közel kétszer annyi földet vettek el a különböző egyházaktól és felekezetektől, mint Szerbia többi részén. Az egyházi vagyon visszaadását szabályzó 2006-ban meghozott törvény adta lehetőséggel élve a szerbiai vallási közösségek összesen 83 000 hektár földterület visszaszármaztatására nyújtották be az igényüket. A Szerb Ortodox Egyház követeli vissza a legnagyobb területet, 71 744 hektárt (ebből 32 398 hektár erdő.) A Katolikus Egyház összesen 6191 hektár földet szeretne visszakapni, a Görög-katolikus Egyház 766, a Zsidó Vallási Közösség 583 hektárt. 2007-ben megalakult a Vagyon-visszaszármaztatási Igazgatóság, mely hosszú időn át csak a szerbiai vallási közösségek benyújtott igényeivel foglalkozott. Eddig legnagyobb sikerrel az erdők visszaszármaztatását tudták végrehajtani, azok ugyanis tisztán állami tulajdonban voltak. Az időközben magántulajdonba került földterületek visszaszármaztatása már fölöttébb bonyolult, ugyanis a törvény védi a magántulajdont. Eddig a szerbiai egyházak elkobzott vagyonának csupán 20 százalékát adták vissza. Szerbiában a visszakövetelt egyházi vagyon csupán 5 százalékát teszi ki az állami vagyonnak.
2011. augusztus 31. – Szakmai megbeszélést tartott az újvidéki Donau német egyesület a vagyon-visszaszármaztatási törvény tervezetéről. A Donauban úgy vélik, hogy a visszaszolgáltatást csak akkor lehet igazságos, ha minden érintett polgárra egyformán vonatkozik majd, függetlenül nemzeti, vallási vagy egyéb hovatartozásától.
2011. szeptember 2. – Lezárult a közvita az elkobzott vagyon-visszaszármaztatásáról és a kárpótlásról szóló szerbiai törvénytervezetről. A harminc napra szabott nyilvános vitában egyetlen magyar politikai párt és intézmény sem nem vett részt. Beleértve a VMSZ által irányított Magyar Nemzeti Tanácsot (MNT) is.
• Pásztor István, a VMSZ elnöke és Varga László, a párt parlamenti képviselője sajtótájékoztatón ismertette e párt állásfoglalását a köztulajdonról szóló, valamint a vagyon-visszaszármaztatásról és kárpótlásról szóló törvénytervezetekkel kapcsolatban. A VMSZ elnöke sérelmezte, hogy a törvénytervezetekről szóló közvita, amellett, hogy a szabadságolások idején zajlott, példátlanul rövid ideig tartott, szinte esélyt sem adva, hogy valaki megfogalmazza az azokkal kapcsolatos gondolatait. Ezért a párt eljuttatta a VMSZ elnökségének állásfoglalását Božidar Đelić kormányalelnöknek, és a jogszabály tervezeteit elkészítő csoport koordinátorának, abban a reményben, hogy a VMSZ állásfoglalásában feltüntetett ajánlások bekerülnek a jogszabálytervezet szövegébe.
2011. szeptember 6. – A szerb kormány elfogadta a vagyon-visszaszármaztatásról, a kárpótlásról, valamint a közvagyonról szóló törvénytervezeteket, illetve az egyházi vagyon visszaszármaztatásáról szóló törvény módosítási tervezeteit.
• Vukašinović Éva a kisebbségügyi kérdésekkel megbízott tartományi ombudsmanhelyettes szerint „a vagyon-visszaszármaztatási törvénytervezettel elsődlegesen a zsidó hitközség és a magyar kisebbség jogait csorbítják”.
2011. szeptember 7. – Varga László parlamenti képviselő nyilatkozata szerint a VMSZ „a közvitára rendelkezésre álló határidőn belül eljuttatta az elnökség álláspontját a kormányalelnöknek és a miniszterelnöknek”.
2011. szeptember 9. – Varga László a VMSZ parlamenti képviselője kijelentette: „Azt fogjuk megpróbálni, hogy a kollektív bűnösség kerüljön be a törvény erejénél fogva történő kategóriába. Azért, hogy a kollektív bűnösség elve 2011-ben már váljon a múlt részévé. Ha nem módosítják a törvényjavaslat néhány számunkra kulcsfontosságú rendelkezését, nemmel szavazunk.”
2011. szeptember 10. – A VMSZ képviselői nem támogatják majd a vagyon-
visszaszármaztatásról és kárpótlásról szóló törvényjavaslatot, ha az megerősíti a kollektív bűnösség elvét, illetve a kisebbségek, így a magyar közösség számára diszkriminatív marad, emelte ki Pásztor Bálint parlamenti képviselő, a kisebbségi frakció vezetője a VMSZ által szervezett közvitán. A parlamenti képviselő rámutatott: a közvita célja az volt, hogy a jelenlevőkkel közös állásfoglalást fogalmazzanak meg, amit a polgárok érdekének szem előtt tartásával képviselni fognak a parlamentben az egyházak vagyon-visszaszármaztatásáról, az általános vagyon-visszaszármaztatásról, illetve a rehabilitációról szóló törvényjavaslatok kapcsán.
„Kifelé a máséból eleget használtátok” – a vagyon-visszakövetelők egyik tüntetése
2011. szeptember 14. – Gordana Čomić, a szerb parlament alelnöke közölte a képviselőkkel, hogy a kormány visszavonta a képviselőházi eljárásból a(z új) rehabilitálási törvény javaslatát, amelyről a képviselőházi vitának ezen a napon kellett volna kezdődnie.
2011. szeptember 15. – Martonyi János magyar külügyminiszter Belgrádban megbeszélést folytatott Božidar Đelić miniszterelnök-helyettessel, aki a találkozó után tartott sajtóértekezleten megelégedéssel szólt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket Budapest tesz Szerbia uniós integrálódása érdekében. Hozzáfűzte, hogy párbeszédet kezdeményeznek a vajdasági magyar kisebbség képviselőivel a restitúciós törvény tervezetéről.
– A szerb és a magyar kormány között vagyon-visszaszármaztatási vita nincs, van viszont egy – az európai értékekkel összefüggő – elvi kérdés, nevezetesen az, hogy a kollektív bűnösség, a kollektív felelősség semmilyen formáját sem fogadjuk el, sem mi, sem az Európai Unió – hangsúlyozta Martonyi.
2011. szeptember 19. – Goran Radosavljević a vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvény tervezetén dolgozó munkacsoport vezetője szerint „mintegy 140 ezren kérik vissza egykori családi vagyonukat”.
• A szerb sajtóban olvasható hírek alapján úgy tűnt, hogy a közvagyonról és a vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvényjavaslatok kapcsán végre megállapodás született a Vajdasági Magyar Szövetség és a szerb kormány között. Božidar Đelić, a kormány európai integrációval megbízott alelnöke a Štefan Füle bővítési biztossal folytatott brüsszeli megbeszélése előtt azt nyilatkozta, hogy a szóban forgó törvények elfogadását most már semmi sem akadályozza, hiszen többek között a VMSZ-szel is sikerült egyezségre jutni a két jogszabály eddig kérdéses részleteivel kapcsolatban. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke azonban cáfolta a szerb kormány alelnökének kijelentését, továbbá felháborodásának adott hangot a valótlan állítások miatt, mondván: „A hatalmiak valószínűleg azt gondolják, hogy ezek a hülye magyarok előbb vagy utóbb, de úgyis az oldalukra állnak, és igennel szavaznak.”
2011. szeptember 20. – A szerb képviselőházban megkezdődött a vita a közvagyonról és a vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvényről.
• A vajdasági magyarság számára törlődött a kollektív bűnösség elve a vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvénytervezetből – nyilatkozta Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője. – Miután napvilágra került a vagyon-visszaszármaztatási törvény tervezete, a VMSZ világossá tette, hogy semmilyen körülmények között nem tud egy olyan törvényre szavazni, amely bármilyen formában tartalmazza a kollektív bűnösség elvét. Ennek értelmében több más kérdés mellett benyújtottuk a módosítási indítványunkat, a szerb kormány azonban ma elfogadott egy saját módosítási indítványt, amely szerint az úgynevezett megszálló erők csak abban az esetekben záródnak ki a vagyon-visszaszármaztatási folyamatból, ha külföldi állampolgárként vettek részt a második világháborúban. A vajdasági magyarság tehát esetében törlődött a kollektív bűnösség elve – nyilatkozta a parlamenti képviselő, majd hozzátette: ebben az ügynek a lezárásához jelentős mértékben hozzájárult Martonyi János külügyminiszter belgrádi látogatása, amikor is kifejtette, hogy Magyarország, sőt az Európai Unió sem tudja elfogadni a kollektív bűnösség egyik formáját sem.
• Božidar Đelić, a szerb kormány miniszterelnök-helyettese sajtótájékoztatóján körülhatárolta a kollektív bűnösség fogalmát, és annak a reményének adott hangot, hogy a vagyon-visszaszármaztatási törvény tervezetének elfogadásához létrejön a szükséges többség a szerb parlamentben.
„A szerb kormány elfogadott két módosítási javaslatot hétfőn (szeptember 19-én – B. A. megj.) a vagyon-visszaszármaztatási törvény tervezetével kapcsolatosan. Az egyik a megszálló erők tagjait érinti, és világosan kimondja, hogy külföldi állampolgárokról van szó, tehát Szerbia polgárait nem terheli kollektív bűnösség” – mondta a szerb kormány integrációs ügyekért felelős miniszterelnök-helyettese, majd hozzátette: „Ez volt a Vajdasági Magyar Szövetség kulcsfontosságú követelése, és számítok arra, hogy ezek után az ő támogatásuk is biztosított a törvény elfogadásához”.
Božidar Đelić
A Đelić sajtótájékoztatóján elhangzottak alapján megfigyelők úgy vélik, Belgrádban pontosították, nyomatékosították azt a megfogalmazást, hogy „vagyon-visszaszármaztatásra nincs joguk azoknak a külföldi állampolgároknak, akik a második világháború idején a Szerbia területén tevékenykedő megszálló erők tagjai voltak”.
Ami a holokauszt áldozatait illeti, a második törvénymódosítási javaslat kimondja, hogy – mint Đelić fogalmazott – „a zsidó közösség tagjain kívül, akik a legtöbbet elszenvedték, a holokauszt és a fasizmus áldozatai voltak a szerbek, a romák és más népek is”.
2011. szeptember 21. – Heves vitát váltott ki a restitúciós jogszabály javaslatának képviselőházi megtárgyalása során a kormány azon módosítási indítványa, amely csupán a külföldi állampolgárságú, megszálló erőknek szolgáló személyek esetében lehetetlenítené el az elkobzott vagyon visszaszármaztatását. Az, hogy végül mi lesz az indítvány sorsa, azért fontos kérdés, mert elfogadásával törölnék a kollektív bűnösség elvét, és nem zárnának ki valakit a restitúcióból csak azért, mert a háború idejében egy másik ország katonája volt.
2011. szeptember 23. – A szerb kormány visszavonta a parlamenti eljárásból azt az indítványt, amellyel érdemben a Vajdasági Magyar Szövetségnek a kollektív bűnösség eltörlésére vonatkozó módosítási indítványa került volna beírásra a szóban forgó törvényjavaslatba. A kormány semmiféle magyarázatot nem adott.
Božidar Đelić integrációs kormányalelnök annyit mondott a parlamentben, hogy „a kormányt a köztársasági képviselőház választja meg, és mivel a képviselőházban többség kell a törvények elfogadásához, ezért visszavonták a szóban forgó módosítási indítványt”.
– A VMSZ meg van róla győződve, hogy a kollektív bűnösségre vonatkozó rendelkezés alkotmányellenes és ellentétes az európai mércékkel, értékekkel, illetve jogelvekkel, hangsúlyozta Varga László, a párt köztársasági parlementi képviselője, valamint hozzátette, hogy ezt mindenféleképpen megpróbálják bebizonyítani, ezért fordulnak majd az Alkotmánybírósághoz.
• A szerb kormány ugyancsak visszavonta a képviselőházi eljárásból az egyházak és vallási közösségek vagyonának visszaszármaztatásáról szóló törvényjavaslatot, hogy „pótlólag összehangolja a vagyon-visszaszármaztatásról szóló általános és a mezőgazdasági földterületek tagosításáról szóló törvénnyel”.
2011. szeptember 25. – A vagyon-visszaszármaztatási törvény szavazás előtt álló javaslata a VMSZ számára teljességgel elfogadhatatlan. A kollektív bűnösség elvének törvényerőre emelése a civilizációs alapértékek semmibevételét jelenti. Az abszurditást határát súrolja, hogy a megszületendő törvény kizárja a kárpótlásból azokat is, akik önakaratukon kívül váltak – a törvény szóhasználatával élve – a megszálló erők tagjaivá. Abban az esetben is, ha bíróság előtt lefolytatott rehabilitációs eljárásban bizonyították ártatlanságukat – olvasható a Vajdasági Magyar Szövetség kiadott közleményében, amit Pásztor István elnök írt alá.
2011. szeptember 26. – A szerbiai parlament elfogadta a vagyon-visszaszármaztatási és
kárpótlási törvényt, amely alapvető restitúciós modellként a természetbeni vagyon-visszaszármaztatási módot látja elő, ahol csak lehetséges.
A 154 jelenlévő képviselőből 117-en szavaztak a törvényre, míg a VMSZ és a DSS 23 képviselője ellene szavazott.
A VMSZ képviselői elégedetlenek, mert nem fogadták el azt a javaslatot, miszerint a restitúció alól csak a megszálló erőkhöz tartozó külföldi állampolgárok legyenek kivételek.
Ahol nem lehetséges a természetbeni visszaszármaztatás, az egykori tulajdonosokat pénzben és kötvényekben kárpótolják, mégpedig az elkobzott vagyon mai piaci értéke szerint. A kötvények értékét eleve euróban határozzák meg.
Ülésezik a szerb parlament
A hosszas vita után elfogadott törvény a vagyon-visszaszármaztatást és az elkobzott vagyon utáni kárpótolást rendezi minden olyan esetben, ami 1945. március 9-e után történt Szerbia területén fizikai és jogi személyek részéről, az agrárreform, a nacionalizáció és egyéb előírások nevében.
A szerbiai kormány elfogadta az LDP módosítási indítványát, mely szerint a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény vonatkozzon a holokauszt következményeként elkobzott vagyonokra is Szerbia területén.
• Pásztor István, a VMSZ elnöke nyílt levelet intézett Boris Tadić szerb államfőhöz. Levelében arra kéri, hogy utasítsa el a Vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény kihirdetését és élve az az elnököt megillető alkotmányos felhatalmazással, utalja vissza a jogszabályt Szerbia Parlamentjének újratárgyalásra.
2011. szeptember 27. – A magyar kormány megdöbbenéssel értesült arról, hogy a belgrádi parlament olyan formában fogadta el a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt, amely a kollektív bűnösség elvét ismét életre keltette – hangsúlyozta Németh Zsolt budapesti sajtótájékoztatóján.
Németh Zsolt emlékeztetett: a szerb képviselőház által elfogadott jogszabály értelmében mindazokat, akik 1941 és 1945 között „a megszálló erők tagjai voltak, vagy azok leszármazottai”, kirekesztik a kárpótlásból.
• Pásztor István, a VMSZ elnöke kijelentette: Ha rákényszerülünk, mindenképp az Alkotmánybírósághoz fordulunk a vagyon-visszaszármaztatási törvény ügyében.
• A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) levelet íntézett Tőkés Lászlóhoz, az EP alelnökéhez a szerbiai vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény kapcsán. A párt arra kéri Tőkést, hogy „emelje fel hangját az EU intézményeiben, és segítsen nekünk a szerbiai „Benes dekrétumok” rendelkezéseinek eltörlésében”. A levelet Csonka Áron, a VMDK elnöke írta alá. (A levelet a vajdasági magyar média – az Újvidéki TV magyar nyelvű esti híradója kivételével – nem közölte – B. A. megj.).
2011. szeptember 28. – A magyar külpolitika teljes kudarcát jelzi a szerb parlamentben (szeptember 26-án) elfogadott restitúciós törvény – közölte a Jobbik. A párt közleménye szerint a jogszabály, amely nem vonatkozik mindazokra, akik 1941 és 1945 között a „megszálló erők” tagjai voltak, vagy azok leszármazottai, tulajdonképpen a hírhedt beneši dekrétumokhoz hasonlóan a kollektív bűnösség elvét alkalmazva rekeszti ki a délvidéki magyar közösség tagjainak döntő többségét.
• A Magyar Koalíció Pártja (MKP) közleményben tiltakozott a szerb kárpótlási törvény ellen, és kiállt a vajdasági magyarok mellett.
„A kollektív bűnösség elve elfogadhatatlan. Az MKP szolidaritását fejezi ki a vajdasági magyarokkal, és teljes mellszélességgel kiáll a Vajdasági Magyar Szövetségnek a kollektív bűnösséggel szemben tanúsított álláspontja mellett” – áll egyebek között a szlovákiai magyar párt közleményében.
2011. szeptember 29. – Európa fasisztákkal zsarolja Szerbiát – mondta Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) elnöke a Večernje novostinak adott interjúban a szerb parlamentben elfogadott restitúciós törvény körül kibontakozott vitával kapcsolatosan.
– Egyes ’hazafiak’ azt mondják: ha választanunk kell Koszovó és Európa között, akkor Koszovót fogjuk választani. Az LSV azt mondja: ha választunk kell az EU és azoknak a rehabilitációja között, akik lelőtték és a jég alá dobták a polgárainkat, akkor komolyan elgondolkozunk ezen. Elgondolkozunk azon, hogy milyen is ez az EU, és csatlakozni akarunk-e hozzá. Kell lennie egy piros vonalnak. Abszurd, hogy az EU, amelynek egyik sarokköve az antifasizmus, fasisztákkal zsarol bennünket – mondta kérdésre válaszolva Nenad Čanak.
• Balla Lajos nyílt levelet írt Nenad Čanakhoz a Večernje novostiban megjelent cikk miatt, amelyben kifejti: „Nem tudok osztozni ezekkel az elveiddel,, így azt mondom: tudjuk, kik voltak vétkesek a II. világháborúban, azt is tudjuk, kik voltak a legújabb balkáni háború bűnözői, így az egyszerű katona (legyen az az akkori magyar, vagy a mostani szerb, az egyszerű módon vagy erőszakkal mozgósított) nem viselheti a közösségi bűnösség terhét, amennyiben semmilyen vétke nem volt, mivel – szerintem – kollektív bűnösség nem létezik.”
• A magyar kisebbségi pártlapokban olvasom, hogy a szerbiai vagyon-visszaszámoztatási törvény inaugurálta a kollektív bűnösség fogalmát. A Magyar Nemzeti Tanács lapjaiban a magyar politikusok egymással versengve ítélik el a kormányt. Ennek már fele sem tréfa, s ha ez valóban így van, akkor nem elegendő „magunk között” virtuskodni. Ha ez igaz, akkor az MNT-nak kell állást foglalni, ismertetni a szerb közvéleménnyel álláspontját, s mivel a tanácsban annyi jogász van, mint az égen a csillag, élni kell a legitim eszközökkel: a szerbiai alkotmánybíróság, továbbá a nemzetközi fórumok elé kellene terjeszteni a kérdést – írja Végel László a Tiszta vizet a pohárba! című jegyzetében.
2011. szeptember 30. – Pásztor Bálint parlamenti képviselő blogjában írja:
– Van úgy, hogy nem sikerül. Még a politikában is, ahol mindig mindenki „sikert sikerre halmoz”. Hétfőn (szeptember 26-án – B. A. megj.) elfogadta a parlament a vagyon-visszaszármaztatási és a köztulajdonról szóló törvényt is. Mi azt csináltuk, amit hetekkel ezelőtt bejelentettünk arra az esetre, ha nem törlik a kollektív bűnösség elvét, illetve, ha nem biztosíttatik a valós decentralizáció.
Azt követően, hogy a kormány visszavonta módosítási indítványát, világos volt, hogy „a megszálló erők kötelékeiben katonai szolgálatot teljesítők és azok örökösei kizárásra kerülnek a vagyon-visszaszármaztatás folyamatából”.
– Remélem az elmúlt napok kijózanítólag hatottak mindenkire. Mi továbbra is az érték alapú politizálást tartjuk azt egyetlen elfogadható cselekvési módnak. Hiszek benne, hogy a XXI. század Szerbiájában nincs helye a kollektív bűnösségnek. Akár hogy is tűnjön ez most, majd meglátják: ennek az ügynek nem mi leszünk a vesztesei. Csak látszólag van vége a hétfői szavazásnak!
• Bunyik Zoltán (a VMSZ volt magas rangú tisztségviselője és korábbi tartományi művelődési titkár) szerint most „a szerb parlament bojkottálása szükséges, de nem elegendő. Tüntetőleg bojkottálni kellene a vajdasági parlamentet, ennek lenne nagyobb visszhangja. Ilyen megkülönböztetés és anyagi megrövidítés a lehető legsúlyosabb reakciót kívánja.”
Október 1. – Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete reagált Nenad Čanaknak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnökének a Večernje novostiban megjelent interjújára, amelyben Čanak azt mondta, hogy a második világháború idején a vajdaságiakat a jég alá küldő fasiszták leszármazottainak a rehabilitációja és vagyonuk visszaszármaztatás nem lehet az EU feltétele Szerbia eurointegrációjához, különösen azért nem, mert az EU alappillére az antifasizmus.
A nagykövet egyetért azzal, hogy a bűnösöket ki kell zárni a restitúcióból, de előbb törvénnyel kell pontosítani, kik is azok:
– Ezt a törvényt egy érzékeny kérdés vonatkozásában sebész szike helyett, baltával faragták. A törvény voltaképpen bosszú. Hozzátenném: sorrendben a második. Az első 1944 őszén volt – ugyanilyen módon, bizonyítékok nélkül, bírósági ítélet nélkül, a nyilvánosság nyomására, amikor a magyar lakosságot, az állítólagos magyar kollaboránsokat, a kommunisták tömegesen, tízezer számra gyilkolták meg. Ez a törvény most ezt a kommunista tettet igazolja. Mi nem csak a magyarok miatt tiltakozunk: számunkra az elv elfogadhatatlan. Ezen az alapon például az 1944 őszén meggyilkolt belgrádi közlekedési rendőrök, s leszármazottaik is, fasisztáknak tekintendők… Abszurd – mondja Nikowitz.
Mindent meg kell tennünk, hogy ne következzen be az, hogy Magyarország elvitassa Szerbia EU-tagjelöltségét. Nagyon szomorú lenne, hogy az az ország, amely eddig a legenergikusabban síkraszállt az Önök jelöltségéért, arra kényszerülne, hogy megkérdőjelezze Szerbia tagjelölti státusát. Belgrád, ezzel a vagyon-visszaszármaztatási törvénnyel kétségkívül megnehezíti a helyzetünket, de még mindig derülátók vagyunk: le kell tisztáznunk az álláspontokat, s mielőbb kétoldalú tárgyalásokkal találjuk meg a megoldást, véli Nikowitz.
Október 2. – Magyarország szabadkai főkonzulátusán az ünnepélyes állampolgársági eskütételt megtisztelte jelenlétével Dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, aki újságírói kérdésre a nemrégiben elfogadott restitúciós törvény kérdését is elemezte:„Elfogadhatatlannak tartjuk a jogszabályt. Szögesen ellentétes az emberi jogokkal, amelyek függvényében csupán egyéni bűnösség van, kollektív nem. Senki sem felelhet az apja vagy a nagyapja tetteiért. A jogszabály ellentétes az Európai Unió erkölcsi mércéivel is.
2011. október 3. – Győri Enikő, a magyar Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára szerint a szerb kárpótlási törvény nem magyar-szerb, hanem európai ügy, és a jogszabály elfogadása megkérdőjelezi Szerbia elkötelezettségét az uniós tagság mellett.
Győri Enikő
A tárca által szervezett háttérbeszélgetésen Győri Enikő az MTI kérdésére elmondta, Magyarország tájékoztatja álláspontjáról az Európai Bizottságot, hangsúlyozva, a magyar kormány egyáltalán nem ért egyet a jogszabállyal. Az európai alapelvekből, értékekből nem lehet engedni – mondta.
• Boris Tadić szerb elnök aláírta a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt – tudatta este a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) sajtóközleményben.
A Vajdasági Magyar Szövetség elnöksége sajnálattal vette tudomásul, hogy Boris Tadić köztársasági elnök aláírta a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt – olvasható a közleményben.
A jogszabály október 6-án lépne hatályba.
• Nincs az az európai út, aminek érdekében bárki is közülünk fölvállalná azt, hogy a többségiek bűnös nemzetnek bélyegezzenek meg bennünket, jelentette ki Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke annak kapcsán, hogy Boris Tadić szerb államfő aláírta a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt.
• Belgrád folytatni kívánja a párbeszédet Budapesttel és főleg a Szerbiában élő magyar kisebbséggel, s meg szeretné magyarázni, hogy „nincs kollektív bűnösség”, de azok, akik a megszálló erők tagjai voltak, legyenek szerbek, vagy más nemzetiségűek, nem jogosultak vagyon visszajuttatására és kárpótlásra – jelentette ki Božidar Đelić, a szerb kormány alelnöke.
• Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke tiltakozik az ellen, hogy Boris Tadić szerb elnök aláírta a "magyarság kollektív bűnösségének talaján álló kárpótlási törvényt". Hangsúlyozta, hogy az EMT mindenben egyetért a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) hétfő (okróber 3-i – B. A. megj.) esti nyilatkozatával.
2011. október 4. – Magyarország nem kívánja megakadályozni Szerbia EU-integrációját, sőt annak egyik legaktívabb támogatója, a szerbiai vagyon-visszaszármaztatási törvény elfogadása azonban megnehezíti ezt a támogatást; Budapest ugyanakkor nyitott a párbeszédre – mondta Tóth József, a Külügyminisztérium sajtófőnöke az MTI-nek.
• A szerb restitúciós törvény elfogadása nyomán „nem kell megromlaniuk a két ország kapcsolatainak”, a vajdasági magyarok vagyonának visszaadásával kapcsolatos kérdést „előbb kétoldalú alapon kell megvitatni és megoldani, és csak ezután – esetleg – európai szinten” – nyilatkozta Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete a Tanjug szerb hírügynökségnek Belgrádban.
• A Magyar Remény Mozgalom (MRM) felháborítónak és az ország
társadalmának szempontjából destabilizálónak tartja, hogy Boris Tadić szerb államfő mégis aláírta a vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvényt, amelyben tulajdonképpen érvényesítik a kollektív bűnösség elvét a magyar és német néppel szemben, és ezzel szinte teljes egészében kizárják őket a restitúciós folyamatokból.
• A szerbiai restitúciós (kárpótlási) törvény körül örvénylő visszafogott, de a mélyekig lenyúló vita, mind Magyarországon mind Szerbiában (egyelőre) érvekkel folyik. Ez biztató.
Jó az is, hogy szerb oldalon van már olyan, nem politikus, de szakember, aki elismeri: csakúgy, mint Horvátországban és Szlovéniában, Szerbiában sem lett volna szükség a törvény immár bilaterális szinten is vitatott rendelkezéseire – írja Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke.
• Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének őszi ülésszakán felszólaló a vitában Szabó Vilmos szocialista országgyűlési képviselő, felhívta a figyelmet, hogy „a kollektív bűnösség elve sem tűnt még el”, és ezzel összefüggésben kitért a Szerbiában éppen most elfogadott kárpótlási törvényre, amely – mint fogalmazott – „kifejezetten diszkriminatív”, a kollektív bűnösség elvét alkalmazza a magyar kisebbséggel szemben.
2011. október 5. – „Magyarország zsarolja Szerbiát a restitúcióval”. Ezt a címet adta a Blic nagypéldányszámú belgrádi napilap, s írásában – nyilatkozatra hivatkozva – megállapítja, hogy Szerbia igazságtalannak tartja Magyarország követelését a vagyon-visszaszármaztatással kapcsolatban és a fenyegetést, hogy Budapest megvonja Szerbia uniós integrációjának a támogatását.
Goran Radosavljević azt állítja, hogy nincs szó megkülönböztetésről csak azért, mert a törvény nem irányozza elő a vagyon visszaadását a megszálló erők tagjainak. Ezt nem tették lehetővé egyetlen európai országban sem – erősíti Radosavljević.
• Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint Szerbiának meg kell változtatnia a diszkriminatív kárpótlási törvényt.
„Ha az Európai Unióhoz kíván csatlakozni Szerbia, akkor úgy ítéljük meg, hogy ezt a jogszabályt meg kell változtassa” – mondta az MTI Hírcentrumnak Budapesten a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Németh Zsolt üdvözölte azt az álláspontot, amelyet Stefan Füle, az Európai Bizottság bővítési biztosa a törvénnyel kapcsolatban kifejtett. Az államtitkár tájékoztatása szerint a biztos úgy foglalt állást, hogy megengedhetetlen a diszkrimináció, és elvárható a törvény előtti egyenlőség gyakorlása.
„Úgy gondolom, hogy sajnálatos módon ennek nem felel meg a szerb kárpótlási törvény, hiszen a magyar közösséget kollektíven diszkriminálja”, nem adja meg a lehetőséget, hogy a magyarok a többi szerb állampolgárhoz hasonlóan részesüljenek a kárpótlásból – jelentette ki a külügyi államtitkár.
• Dr. Várady Tibor jogászprofesszor véleménye szerint „a vagyon-visszaszármaztatási törvény valóban a kollektív bűnösség koncepciójára épül. Igaz, nem egy népcsoportot vesz közvetlenül célkeresztbe, hanem egy katonaságot, amelyet a történelem elítélt. Ugyanakkor az is igaz, hogy ebbe a katonaságba nem az egyéni döntések alapján sorolódtak az emberek, hanem a mozgósítás miatt. A miloševići hadseregben sem csak azok szolgáltak, akik egyetértettek Miloševićtyel. Ezt mi, vajdasági magyarok nagyon is jól tudjuk.”
• Belgrád nem tart attól, hogy a restitúciós törvénnyel kapcsolatos budapesti vélemények és a melegek belgrádi felvonulásának betiltása befolyással lenne az Európai Bizottság október 12-i jelentésére, amely Szerbia tagjelölti felkészültségével foglalkozik.
Božidar Đelić, a szerb kormány integrációs ügyekkel foglalkozó miniszterelnök-helyettese televíziós nyilatkozatában kifejtette, hogy a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény nem diszkriminatív, s amikor tervezet formájában véleményezésre megküldték az Európai Bizottságnak, akkor semmi ilyen jellegű észrevétel nem hangzott el.
• Gondosan figyelemmel követi, ellenőrzi majd az Európai Bizottság a szerb vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény végrehajtását – hangoztatta Peter Stano, a testület bővítési felelősének szóvivője az MTI Hírcentrumnak szerdán Brüsszelben adott nyilatkozatában.
2011. október 6. – Hatályba lépett a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény, amely kártalanítja vagyonuk természetben való visszaadásával vagy állami kötvényekkel azokat, akiknek a tulajdonát a második világháború után az állam elkobozta.
A törvény szabályozza a jogi és természetes személyek jogait, amelyeket, illetve akiket különféle rendeletekkel és jogi aktusokkal megfosztottak vagyonuktól 1945. március 9. és 1968. február 15. között.
Újvidék, 2011. október 6.
Bozóki Antal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése