2012. november 29., csütörtök

Sepsey Csaba: létre kell hozni egy szabadkai korrupcióellenes bizottságot

Ismertették a Népszínház lebontását és a város tulajdonát képező üzlethelyiségek magánosítását vizsgáló tényfeltáró bizottságok jelentését

A szabadkai Népszínház lebontását és a város tulajdonát képező üzlethelyiségek magánosítását vizsgáló tényfeltáró bizottságok ez év február 9-én alakultak meg – mondta dr. Sepsey Csaba, Vajdasági Magyar Demokrata Párt tisztségviselője, aki egyben a Népszínház lebontását vizsgáló tényfeltáró bizottság elnöke is. A város tulajdonát képező üzlethelyiségek magánosítását vizsgáló tényfeltáró bizottság elnöke, Almási Szilárd – aki a közelmúltban lépett ki a VMDP-ből – nem volt jelen a jelentések ismertetésekor. 
Sepsey elmondása szerint a kivizsgált ügyek mindig is fontosak voltak a VMDP számára, azonban a városi képviselő-testület előző összetételében nem sikerült idejekorán kialakítani a szóban forgó tényfeltáró bizottságok megalakításához szükséges politikai légkört. A kezdeményezéshez 20 képviselő aláírására volt szükség, a VMDP négy képviselőjén kívül a többi 16 aláírást csak a négy évig tartó megbízatási idő végére sikerült összegyűjteni. Felmerült a kérdés, hogy érdemes-e egyáltalán hozzáfogni egy ekkora terjedelmű munkához az előző összetételű VKT utolsó két hónapnyi időszakában – mondta Sepsey, majd hozzátette: az ügy fontosságát tekintve mégis belevágtak a munkába, amit tovább lassított az a tény, hogy abban az időszakban költöztették át a telekkönyvi kivonatokat a bíróságról a földhivatalba, így problémát okozott kikeresni a szükséges dokumentumokat a ládákba rakott iratanyagok közül. Sepsey Csaba kiemelte: feladatuk volt kivizsgálni, hogy ki javasolta a színház lebontását, de kivizsgálták az építkezés körüli pénzmozgást is, továbbá a kivitelező kiválasztását és a szerződések aláírását is átvilágították. A Népszínház lebontását vizsgáló tényfeltáró bizottság megállapította, hogy 2007-ben a színházépület bontására és építésére vonatkozó javaslatot a VMSZ akkori képviselőcsoportja nyújtotta be. Az indítvány tartalmazta azt a szándéknyilatkozatot, hogy a köztársasági kormány 45, a tartományi kormány szintén 45, a szabadkai önkormányzat pedig 10 százalékban fogja pénzelni az akkor 22 millió euróra becsült munkálatokat. A jelentés szerint 2006-ban született a döntés, miszerint 2007-re jóváhagytak 3 260 000 eurót a munkálatok első fázisára, ennek értelmében kiválasztották a kivitelező vállalatot és aláírták a szerződést. A jelentés szerint a beruházást úgy kezdték meg, hogy akkor még csak a bontáshoz szükséges pénzeszközök voltak biztosítva. A Népszínház bontásáról és felépítéséről szóló határozatot azonban csak 2007 április 25-én fogadta el a Városi Képviselő-testület. A jelentés tartalmazza továbbá dr. Nenad Ivanišević, demokrata politikus a szabadkai VKT 2011 október 27-ei ülésén tett kijelentését is, miszerint a DS csupán azért szavazott a bontásról szóló határozatra, mivel ellentkező esetben a VMSZ megbuktatta volna Bojan Pajtić kormányát. A tényfeltáró bizottság munkája során beszerzett adatok szerint a Népszíház tulajdonjogi viszonyainak alakulásai is kétesek, hiszen az 1994-ből származó telekkönyvi kivonat szerint az épület 3681 négyzetmétere volt a Népszínház tulajdona, 1035 négyzetméter pedig a Beograd vendéglátóipari és idegenforgalmi vállalaté, amelyet a későbbiek folyamán átjegyeztettek Palics részvénytársasággá. Az 1996-ban hatálybalépő államosítási törvény előtt – amely során minden önkormányzati és tartományi tulajdonban lévő ingatlan átkerült köztársasági tulajdonba – a Népszínház épületében tulajdonjogot formáló részvénytársaság az önkormányzat követelésére elcserélte az épület felét 11 önkormányzati tulajdonban lévő üzlethelyiségért. Történt mindez annak ellenére, hogy a szóban forgó részvénytársaság a Népszínház épületének mindössze körülbelül egyötödével rendelkezett. A város tulajdonát képező üzlethelyiségek magánosítását vizsgáló tényfeltáró bizottság jelentése szerint ezt a 11 üzlethelyiséget, amelyek a belváros legszűkebb övezetében találhatóak, a Palics részvénytársaság pár hónap múlva már el is adta. Ezen ingatlanok bérbeadásával a jelenlegi árak szerint számolva adó nélkül, a város havonta 10 500 eurótól esett el, ami azt jelenti, hogy ezzel a város költségvetését megközelítőleg 1,4 millió euróval károsították meg a mai nappal – azaz a jelentés elkészítésnek idejével – bezárólag. 
Dr. Sepsey Csaba sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet továbbá a 450 000 tégla eltűnésére is, rávilágítva, hogy képtelenség az, hogy nem tűnt fel senkinek azok elszállítása. 
A Népszínház lebontását és a város tulajdonát képező üzlethelyiségek magánosítását vizsgáló tényfeltáró bizottságok jelentésükben számos javaslatot is megfogalmaztak, többek között mindkét bizottság köztársasági mintára javasolja egy városi szintű korrupcióellenes bizottság felállítását, amely a továbbiakban mélyrehatóbban is kivizsgálná az egykor önkormányzati tulajdonban lévő üzlethelyiségek magánosítását, illetve folytatná a Népszínház lebontását vizsgáló tényfeltáró bizottság munkáját és végigkísérné az épület kivitelezési munkálatait. A két bizottság által készített jelentések jóváhagyásáról a Városi Képviselő-testületnek kell döntenie.
K. R.
http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/14490/Sepsey-Csaba-letre-kell-hozni-egy-szabadkai-korrupcioellenes-bizottsagot.html, 2012. november 28. [19:44]


Megjegyzés: A kérdéses időszakban végig a VMSZ volt hatalmon (Milosevic
SPS-ével „technikai” koalícióban-1996-tól 2000-ig, majd a DS-el, Kasza,
Kucsera stb. voltak a polgármesterek). Patrióta rablás?
Csonka Áron

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése