Csorba Béla interjúja a Vajdaság Mának
A Vajdasági Magyar
Demokrata Párt legutóbbi tisztújító közgyűlésén Csorba Béla személyében új
elnök került a párt élére. Megválasztása kapcsán kértük fel a beszélgetésre.
Még meg sem melegedett ön alatt a szék, máris támadni kezdték. Meglepte ez
Önt?
– Ezt természetesnek tartom, hiszen az elmúlt huszonegynéhány évben annyi embernek léptem a tyúkszemére, hogy idegesíti őket az a tény, hogy elnök lett belőlem. De ami ettől is jobban idegesíti egynémely politikai ellenfelünket az az, hogy a Vajdasági Magyar Demokrata Párt talpon maradt, hiszen sokan abban bizakodtak, hogy erre a tisztújító kongresszusra már nem kerül sor. Nagyon sokan tudják azt is, és hát persze tudják ezt a politikai ellenfeleink is, hogy a VMDP szegény párt, ez viszont megnehezíti tevékenységünket. Azt gondolom viszont, hogy az elmúlt évek tevékenysége miatt nem kell szégyenkeznünk sem Temerinben, sem máshol. Azon két legfontosabb alapelv közül, amelynek egyike a magyar perszonális autonómia, a másik pedig a kettős állampolgárság, a második már lényegében megvalósult. 1997 óta töretlenül küzdöttünk ezért az eszméért, akkoriban, amikor még a Kárpát-medencében egyetlen magyarországi és határon túli magyar párt sem vállalta fel ezt az eszmét. A második Orbán-kormánynak köszönhető az, hogy ez végül is valósággá vált.
Ami a másik alapelvünket illeti, a magyar autonómiát, ez az eszmekör, ez a politikai cél még megvalósításra vár. A Kárpát-medencei magyarság nagy adóssága, hiszen csak ezzel tudnánk valamennyire ellensúlyozni azt a tetemes demográfiai, anyagi, kulturális kárt, amit számunkra a trianoni döntéshozatal, majd annak megismétlése a második világháború utáni békekötés során magával hozott. Egyértelmű itt a nagyhatalmak felelőssége, de a miénk is, hogy ezt a még megoldatlan feladatot a nagyhatalmak asztalára tegyük. Ebben elsősorban a magyarországi politikai elit felelőssége nagy, de azt gondolom, ha az ország gazdaságilag talpra áll, akkor ez a lépés is előbb vagy utóbb meg fog történni.
Tervei között szerepel-e a VMDP szervezeti hálójának a kiszélesítése?
– Mindenféleképpen szeretnénk a VMDP szervezeti hálóját kiszélesíteni, hiszen ez a feltétele annak, hogy elérjünk olyan kisebb településekre is, ahol a magyar politikai pártok nem túlzottan aktívak, és hogy részben jelen legyünk azokban a községekben is, ahol egykor a történelmi VMDK jelen volt, de ahonnét a VMDP az elmúlt húsz év során kiszorult. Mindezek mellett olyan fiatalokra számítunk, akik nemzetileg elkötelezettek, a demokrácia alapelveihez is erősen kötődnek, de ugyanakkor van kellő bátorságuk ahhoz, hogy a magyar ügyekért szót emeljenek és harcoljanak abban a kisközösségben, amelyben élnek.
Február végén több esemény is történt etnikai incidensek kapcsán. Hogyan vélekedik erről?
– Valóban több minden történt. Én ezek közül a legfontosabbnak azt tartom, hogy a magyar külügyminiszter is erélyesen szót emelt a vajdasági magyarok érdekében. Egyrészt elítélte a magyarveréseket, másrészt viszont felhívta a figyelmet arra, hogy a kettős mércék elfogadhatatlanok. Ennek azért örülök, mert mi ezt már régóta mondjuk, hiszen évek óta szemtanúi vagyunk a kettős mércék jelenlétének a bűnüldöző szervek munkája során. Ilyen tekintetben nem csupán a rendőrség munkáját bíráltuk többször, hanem az ügyészség munkáját is, hiszen az esetek jelentős részében éppen ez volt az az instancia, ahol hatékonyan kilúgozták annak minden jelét, mozzanatát, hogy itt bármiféle magyarellenes bűncselekmények lettek volna. Én például azt is teljesen Európa-ellenes jelenségnek és abszurdnak tartom, hogy nálunk az ügyészségi gyakorlatban nem számít bűncselekménynek a vallási, nemzeti, faji türelmetlenségre felszólító falfirka.
Néhány nappal ezelőtt Újvidéken együttes ülést tartott a nemzetek közötti viszonyokkal foglalkozó bizottság tartományi testülete és a közbiztonsági tanács, és ott nagyon furcsa dolgok hangzottak el. Összességében azt kell mondanom, hogy a felszólaló szerb képviselők továbbra is a szőnyeg alá söpörni igyekeznek a problémát, jelentéktelenné tenni ezeket az ügyeket. Voltak elgondolkodtató felszólalások is, így például egy Kutić nevezetű képviselő ismét elővette a naftalinból az önálló magyar iskola problémáját. Nem arról beszél, hogy szúrja szemét a magyar iskola, hanem hogy Temerinben miért működnek egy tannyelvű iskolák egymástól elválasztva. Egyértelmű, hogy burkolt formában el akarja vitatni a nemzetközi egyezményekkel biztosított jogot, s ezáltal az önálló magyar iskolák létét is. Az utóbbi időben ez a burkolt magyarellenes gondolkodásmód, amely magát polgárinak akarja álcázni, de tulajdonképpen mélységesen nacionalista, újra meg újra felbukkan a vajdasági és a szerbiai közgondolkodásban. Erre oda kell figyelni, nem szabad megengedni, hogy bárki is megkérdőjelezze alapvető emberi és nemzeti közösségi jogainkat. Ugyanilyen szellemben beszélt a temerini képviselő is, Stratijev asszony is. Ő ugyancsak problémának látja azt a tényt, hogy külön magyar és szerb iskola van Temerinben. Eközben a bizottsági ülésen felelős rendőrtisztek szájából hangzott el az adat, hogy Vajdaságban ezer lakosra mindössze két és fél rendőr jut...
Fordulat állt be azonban most a tavaly októberben elítélt temerini és nem temerini fiúk ügyében...
– Hogy igazi fordulat, vagy csak egy csalóka délibáb, azt néhány nap múlva megtudjuk. Február 25-én az újvidéki Felső Bíróság kiegészítésre visszautasította a Felsőfokú Ügyészség vádiratát azoknak a fiataloknak az ügyében, akiket 2012. október 22-e óta tartanak vizsgálati fogságban. A védőügyvédeknek, és elsősorban Bozóki Antalnak csak gratulálni tudok, és azt gondolom, hogy azoknak a polgároknak a harca, akik részt vettek az aláírásgyűjtésben a fiatalok érdekében, bizonyos értelemben meghozta az erkölcsi sikert.
Ádám Csilla
– Ezt természetesnek tartom, hiszen az elmúlt huszonegynéhány évben annyi embernek léptem a tyúkszemére, hogy idegesíti őket az a tény, hogy elnök lett belőlem. De ami ettől is jobban idegesíti egynémely politikai ellenfelünket az az, hogy a Vajdasági Magyar Demokrata Párt talpon maradt, hiszen sokan abban bizakodtak, hogy erre a tisztújító kongresszusra már nem kerül sor. Nagyon sokan tudják azt is, és hát persze tudják ezt a politikai ellenfeleink is, hogy a VMDP szegény párt, ez viszont megnehezíti tevékenységünket. Azt gondolom viszont, hogy az elmúlt évek tevékenysége miatt nem kell szégyenkeznünk sem Temerinben, sem máshol. Azon két legfontosabb alapelv közül, amelynek egyike a magyar perszonális autonómia, a másik pedig a kettős állampolgárság, a második már lényegében megvalósult. 1997 óta töretlenül küzdöttünk ezért az eszméért, akkoriban, amikor még a Kárpát-medencében egyetlen magyarországi és határon túli magyar párt sem vállalta fel ezt az eszmét. A második Orbán-kormánynak köszönhető az, hogy ez végül is valósággá vált.
Ami a másik alapelvünket illeti, a magyar autonómiát, ez az eszmekör, ez a politikai cél még megvalósításra vár. A Kárpát-medencei magyarság nagy adóssága, hiszen csak ezzel tudnánk valamennyire ellensúlyozni azt a tetemes demográfiai, anyagi, kulturális kárt, amit számunkra a trianoni döntéshozatal, majd annak megismétlése a második világháború utáni békekötés során magával hozott. Egyértelmű itt a nagyhatalmak felelőssége, de a miénk is, hogy ezt a még megoldatlan feladatot a nagyhatalmak asztalára tegyük. Ebben elsősorban a magyarországi politikai elit felelőssége nagy, de azt gondolom, ha az ország gazdaságilag talpra áll, akkor ez a lépés is előbb vagy utóbb meg fog történni.
Tervei között szerepel-e a VMDP szervezeti hálójának a kiszélesítése?
– Mindenféleképpen szeretnénk a VMDP szervezeti hálóját kiszélesíteni, hiszen ez a feltétele annak, hogy elérjünk olyan kisebb településekre is, ahol a magyar politikai pártok nem túlzottan aktívak, és hogy részben jelen legyünk azokban a községekben is, ahol egykor a történelmi VMDK jelen volt, de ahonnét a VMDP az elmúlt húsz év során kiszorult. Mindezek mellett olyan fiatalokra számítunk, akik nemzetileg elkötelezettek, a demokrácia alapelveihez is erősen kötődnek, de ugyanakkor van kellő bátorságuk ahhoz, hogy a magyar ügyekért szót emeljenek és harcoljanak abban a kisközösségben, amelyben élnek.
Február végén több esemény is történt etnikai incidensek kapcsán. Hogyan vélekedik erről?
– Valóban több minden történt. Én ezek közül a legfontosabbnak azt tartom, hogy a magyar külügyminiszter is erélyesen szót emelt a vajdasági magyarok érdekében. Egyrészt elítélte a magyarveréseket, másrészt viszont felhívta a figyelmet arra, hogy a kettős mércék elfogadhatatlanok. Ennek azért örülök, mert mi ezt már régóta mondjuk, hiszen évek óta szemtanúi vagyunk a kettős mércék jelenlétének a bűnüldöző szervek munkája során. Ilyen tekintetben nem csupán a rendőrség munkáját bíráltuk többször, hanem az ügyészség munkáját is, hiszen az esetek jelentős részében éppen ez volt az az instancia, ahol hatékonyan kilúgozták annak minden jelét, mozzanatát, hogy itt bármiféle magyarellenes bűncselekmények lettek volna. Én például azt is teljesen Európa-ellenes jelenségnek és abszurdnak tartom, hogy nálunk az ügyészségi gyakorlatban nem számít bűncselekménynek a vallási, nemzeti, faji türelmetlenségre felszólító falfirka.
Néhány nappal ezelőtt Újvidéken együttes ülést tartott a nemzetek közötti viszonyokkal foglalkozó bizottság tartományi testülete és a közbiztonsági tanács, és ott nagyon furcsa dolgok hangzottak el. Összességében azt kell mondanom, hogy a felszólaló szerb képviselők továbbra is a szőnyeg alá söpörni igyekeznek a problémát, jelentéktelenné tenni ezeket az ügyeket. Voltak elgondolkodtató felszólalások is, így például egy Kutić nevezetű képviselő ismét elővette a naftalinból az önálló magyar iskola problémáját. Nem arról beszél, hogy szúrja szemét a magyar iskola, hanem hogy Temerinben miért működnek egy tannyelvű iskolák egymástól elválasztva. Egyértelmű, hogy burkolt formában el akarja vitatni a nemzetközi egyezményekkel biztosított jogot, s ezáltal az önálló magyar iskolák létét is. Az utóbbi időben ez a burkolt magyarellenes gondolkodásmód, amely magát polgárinak akarja álcázni, de tulajdonképpen mélységesen nacionalista, újra meg újra felbukkan a vajdasági és a szerbiai közgondolkodásban. Erre oda kell figyelni, nem szabad megengedni, hogy bárki is megkérdőjelezze alapvető emberi és nemzeti közösségi jogainkat. Ugyanilyen szellemben beszélt a temerini képviselő is, Stratijev asszony is. Ő ugyancsak problémának látja azt a tényt, hogy külön magyar és szerb iskola van Temerinben. Eközben a bizottsági ülésen felelős rendőrtisztek szájából hangzott el az adat, hogy Vajdaságban ezer lakosra mindössze két és fél rendőr jut...
Fordulat állt be azonban most a tavaly októberben elítélt temerini és nem temerini fiúk ügyében...
– Hogy igazi fordulat, vagy csak egy csalóka délibáb, azt néhány nap múlva megtudjuk. Február 25-én az újvidéki Felső Bíróság kiegészítésre visszautasította a Felsőfokú Ügyészség vádiratát azoknak a fiataloknak az ügyében, akiket 2012. október 22-e óta tartanak vizsgálati fogságban. A védőügyvédeknek, és elsősorban Bozóki Antalnak csak gratulálni tudok, és azt gondolom, hogy azoknak a polgároknak a harca, akik részt vettek az aláírásgyűjtésben a fiatalok érdekében, bizonyos értelemben meghozta az erkölcsi sikert.
Ádám Csilla
http://www.vajma.info/cikk/tukor/5473/Talpon-maradni.html,
2013. március 3. [13:16]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése