Ezt skandálták – a belgrádi hatalmi párt helyi vezetőjének némi
biztatására – Újvidéken, a báni palota, a vajdasági kormány székháza előtt
megtartott nagygyűlés részvevői. A vajdasági városokból, községekből nagyrészt
autóbusszal ideszállított, illetve helybeli, inkább érdeklődő, mint dühös
pogárok, párttagok az összejövetel végén tudomásul vették a szervezők által
három pontba foglalt követelést. A vajdasági kormány elnökének le kell mondania,
a rendkívüli választásokat ki kell írni, a tartományi képviselőháznak
megküldött, a Vajdaság alkotmányos jogainak helyreállítására vonatkozó
Nyilatkozat pedig vissza kell vonni. Mindezt az ellenzéki szerb pártok már
napok óta hangoztatják.
Ezek a mai, sokak által második „joghurtforradalomnak” vizionált
nagygyűlés legfontosabb történései.
A felszólalók tizennégyen, a főleg harcias menekültekből álló szervezetek,
a vajdasági bunyevác és szlovák párt, valamint a tartományi képviselőházban,
ellenzékben levő szerb pártok képviselői egybehangzó bírálatot mondtak. Szerintük
a Demokrata Párt (DS) nyolc éves uralkodása alatt mély gazdasági válságba
taszította a tartományt, ahol a korrupció és a (szándékosan elbaltázott)
sikertelen privatizációk során meggyökerezett bűnözés oda vezetett, hogy a
Szerbiában itt a legnagyobb a munkanélküliség és jóval az átlagos alá csökkent
az életszínvonal. Arról, hogy délelőtt a szerbiai építőmunkások Belgrádban a
kormány előtt tartottak demonstrációt, egyikük sem szólt. Nem került sorra sem
a NATO, sem az EU. Igaz, azt sem követelték, hogy Szerbia folytassa útját az EU
felé.
Hogy a Vajdaság státusa és egyáltalán a tartomány ügye mennyire
szerb-szerb kérdés, itt is megmutatkozott: a magyarokat és a többi kisebbséget
egyik felszólaló sem szapulta. Sőt, némelyikük azt bizonygatva, hogy a Vajdaság
az Szerbia, még az együttélés szükségességét is megemlítette.
Egészében véve Szerbiában szokatlanul, kissé lagymatag, incidensektől
mentes demonstrációnak lehettek tanúi a megjelentek. Részben a Belgrád-Újvidék
ellentét jött elő, de inkább a Szerb Haladó Párt (SNS) és a DS óvatosan duhaj
leszámolásának kicsit hangosabb epizódját láthatták.
Ami végül érthető is. A DS-nek a tartományi parlamentben kényelmes
többsége van. Másrészt az SNS bajban van a sikertelen brüsszeli
tárgyalássorozat miatt. Bizonytalanná vált Szerbia-Koszovó párbeszédet vezető Catherine
Ashton jövő héten esedékes (már korábban tervezett) belgrádi látogatása. Nagy a
valószínűsége tehát annak, hogy az Európai Unió kül- és biztonság politikai
főképviselője újabb egyeztetés nélkül írja meg a brüsszeli párbeszéd krónikáját.
Ami önmagában nem lenne baj, ha a jelentés április 16-án nem az Európai
Bizottságot lenne hivatott tájékoztatni a helyzetről. Dacić, szerb
miniszterelnök ma közölte: a dolgok jelenlegi állása szerint egyelőre nem
folytatódnak a tárgyalások Pristhinával, mert még nem találtak elfogadható
alapot a megállapodáshoz.
A „joghurt forradalom” tehát ma elmaradt. Az idős „forradalmárok” csak
sajnálhatják, hogy nincs ismétlés. Nem valószínű, hogy megismétlődik a régi,
lezajlott eseménysorozat, amely akkor, 1988 otóberében megadásra kényszerítette
a vajdasági autonómia vezetőit, s egyben nyitánya volt a balkáni polgárháborúknak,
Milosevic véres ámokfutásának.
Ettől függetlenül nincs ok a megnyugvásra.
A DS és az SNS párviadalnak koránt sincs vége. S ezt, bizony a
vajdasági magyarok is megtapasztalhatják. Különösen a DS-ben működő magyarok, nemkevésbé
a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és vezetői virradhatnak még nehéz napokra.
A Dacic-féle Szerbiai Szocialista Párt (SPS) tartományi vezetője
ugyanis bejelentette, a szerb hatalom pártjai nem nyugszanak. Ha ennek a
(párezres) demonstrációnak nem lesz foganatja, jönnek az újabb, esetleg nem
ennyire békés tüntetések. Nem valószínű, hogy ezt a fenyegetést a vajdasági
vezetőségből bárki is semmibe vehetné.
Kérdés, hogy miként dönt egyrészt a DS, másrészt a VMSZ, különösen
Pásztor István. Ha ugyanis Bojan Pajtic a tartományi kormány DS-es elnöke nem
mond le, a felelősség teljes súllyal Pásztor vállát terheli. A tartományi
képviselőház elnökeként neki van ugyanis joga dönteni a rendkívüli választások
megtartásáról. Ilyen értelemben a folytatás beharangozása nem üres fenyegetés. S
erre Pásztort az SPS tartományi elnöke az újvidéki tűntetésen külön is figyelmeztette.
A vajdasági magyarság tényleges érdeke az, hogy a szerb-szerb vitából
végig kimaradjon. Jó lenne tudni mi a VMSZ álláspontja? Például a kisebbségi
törvény módosítása, de főleg a magyar autonómia ügyében.
Ágoston András
Vajdasági Magyar Demokrata Párt, HÍRLEVÉL, XI. évf., 86. szám, 2013. április 12.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése