Szávay István Országgyűlési képviselő, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet elnökének napirend utáni felszólalása
Ma napirend utáni felszólalásomban délvidéki ügyeket érintettem. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ugyanis nemrégiben arról beszélt, hogy ha mindenki feleannyit tett volna a magyar nemzeti közösségekért, mint Szerbia, akkor a Kárpát-medence ma „jóval boldogabb hely lenne”. Ezért visszautasítják, hogy az uniós tagállamok arra hivatkozva próbálják lassítani Szerbia integrációs folyamatát, hogy kisebbségi ügyekben még többet várnak az országtól. Természetesen egyetértünk az uniós bővítés folytatásának szükségességével, azt ugyanakkor elfogadhatatlannak tartjuk, hogy éppen a magyar diplomácia vezetője háborodik fel azon, ha valaki bírálni meri déli szomszédunk nemzetiségi politikáját. A Jobbik szerint inkább üdvözülnünk kellene, hogy a nemzetiségi ügyek iránt egyébként meglehetősen érzéketlen EU ezt a kérdést egyáltalán felvetette.
Mert ki kell mondani, hogy a kétségkívül meglévő eredmények elismerése mellett bőven van mit bírálni is. Konkrét példaként felvetettem a délvidéki magyarság területi autonómiáját, amellyel kapcsolatban továbbra sem hallunk semmilyen fejleményről, de még arról sem, hogy akár a magyar kormány, akár a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) határozottan kiállna az ügy mellett. Miközben Szerbia páratlanul széles jogokat harcolt ki a koszovói szerbek számára, de mindezt a területén élő nemzetiségeknek már nem hajlandó biztosítani.
A felszólalásban világossá tettem azt is, hogy nehéz lenne magyarbarát lépésként értelmezni Tomislav Nikolić államfő kezdeményezését, amely alapján hamarosan szerb nemzeti ünneppé válhat november 25-e, a Délvidék Szerbiához csatlakozását kimondó 1918-as újvidéki szerb népgyűlés évfordulója. Az pedig már a VMSZ politikáját kérdőjelezi meg, hogy az elcsatolást ünneplő idei rendezvényen részt vett Pásztor István pártelnök is. A Fidesz részéről ezt eddig egyedül Tőkés László EP-képviselő kifogásolta csak.
A VMSZ-szel kapcsolatban elmondtam még, hogy természetesen egyetértünk azzal, ha lehetőség van rá, akkor külhoni nemzettestvéreink vegyenek részt a szomszédos országok vezetésében. De nem minden áron! Nem járhat a közös kormányzás például azzal, hogy magyar vezetők országunk szétszabdalását és területvesztését ünnepeljék.
De más konkrét ügyben is kénytelen voltam kritizálni a VMSZ nemzeti érdekérvényesítését. Ugyanis nemcsak hogy a Szerb Haladó Párttal kormányoznak, de több településen a Hágából nemrégiben szabadult Vojiszlav Šešelj csetnik vajda által vezetett, nyíltan magyargyűlölő Szerb Radikális Párttal is helyi koalíciókat kötöttek. Ez ugyanis már meglehetősen nehezen magyarázható a nemzeti érdekkel.
Végül a hazánkhoz hasonlóan Délvidéket is sújtó migrációs válságról beszéltem. Míg a VMSZ a Fidesz utasítására teljes kampányüzemmódba kapcsolt a magyarországi népszavazás idején, addig arról a problémáról tudomást sem hajlandók venni, hogy koszovói, albánul beszélő, muzulmán cigányok betelepítése zajlik magyarlakta délvidéki településekre.
Fontos tehát a szerb EU-csatlakozás, és alapvetően kívánatos a környező országok kormányaiban való magyar részvétel is, de nem minden áron és nem feltétel nélkül!
2016 12 08
Ma napirend utáni felszólalásomban délvidéki ügyeket érintettem. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ugyanis nemrégiben arról beszélt, hogy ha mindenki feleannyit tett volna a magyar nemzeti közösségekért, mint Szerbia, akkor a Kárpát-medence ma „jóval boldogabb hely lenne”. Ezért visszautasítják, hogy az uniós tagállamok arra hivatkozva próbálják lassítani Szerbia integrációs folyamatát, hogy kisebbségi ügyekben még többet várnak az országtól. Természetesen egyetértünk az uniós bővítés folytatásának szükségességével, azt ugyanakkor elfogadhatatlannak tartjuk, hogy éppen a magyar diplomácia vezetője háborodik fel azon, ha valaki bírálni meri déli szomszédunk nemzetiségi politikáját. A Jobbik szerint inkább üdvözülnünk kellene, hogy a nemzetiségi ügyek iránt egyébként meglehetősen érzéketlen EU ezt a kérdést egyáltalán felvetette.
Mert ki kell mondani, hogy a kétségkívül meglévő eredmények elismerése mellett bőven van mit bírálni is. Konkrét példaként felvetettem a délvidéki magyarság területi autonómiáját, amellyel kapcsolatban továbbra sem hallunk semmilyen fejleményről, de még arról sem, hogy akár a magyar kormány, akár a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) határozottan kiállna az ügy mellett. Miközben Szerbia páratlanul széles jogokat harcolt ki a koszovói szerbek számára, de mindezt a területén élő nemzetiségeknek már nem hajlandó biztosítani.
A felszólalásban világossá tettem azt is, hogy nehéz lenne magyarbarát lépésként értelmezni Tomislav Nikolić államfő kezdeményezését, amely alapján hamarosan szerb nemzeti ünneppé válhat november 25-e, a Délvidék Szerbiához csatlakozását kimondó 1918-as újvidéki szerb népgyűlés évfordulója. Az pedig már a VMSZ politikáját kérdőjelezi meg, hogy az elcsatolást ünneplő idei rendezvényen részt vett Pásztor István pártelnök is. A Fidesz részéről ezt eddig egyedül Tőkés László EP-képviselő kifogásolta csak.
A VMSZ-szel kapcsolatban elmondtam még, hogy természetesen egyetértünk azzal, ha lehetőség van rá, akkor külhoni nemzettestvéreink vegyenek részt a szomszédos országok vezetésében. De nem minden áron! Nem járhat a közös kormányzás például azzal, hogy magyar vezetők országunk szétszabdalását és területvesztését ünnepeljék.
De más konkrét ügyben is kénytelen voltam kritizálni a VMSZ nemzeti érdekérvényesítését. Ugyanis nemcsak hogy a Szerb Haladó Párttal kormányoznak, de több településen a Hágából nemrégiben szabadult Vojiszlav Šešelj csetnik vajda által vezetett, nyíltan magyargyűlölő Szerb Radikális Párttal is helyi koalíciókat kötöttek. Ez ugyanis már meglehetősen nehezen magyarázható a nemzeti érdekkel.
Végül a hazánkhoz hasonlóan Délvidéket is sújtó migrációs válságról beszéltem. Míg a VMSZ a Fidesz utasítására teljes kampányüzemmódba kapcsolt a magyarországi népszavazás idején, addig arról a problémáról tudomást sem hajlandók venni, hogy koszovói, albánul beszélő, muzulmán cigányok betelepítése zajlik magyarlakta délvidéki településekre.
Fontos tehát a szerb EU-csatlakozás, és alapvetően kívánatos a környező országok kormányaiban való magyar részvétel is, de nem minden áron és nem feltétel nélkül!
2016 12 08
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése