Utóhang a VMTT tudományos
tanácskozásáról
A Magyar
Tudomány Napja program keretében A vidék népességmegtartó erejének fokozását elősegítő
társadalmi, jogi és természeti tényezők „munkacímmel” november 19-én nemzetközi tanácskozást tartott
a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság (VMTT).
Pontosítok: A VMTT tevékenységében
csupán annyi a változás, hogy az idei tanácskozására – a korábbi évektől
eltérően – Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának nagytermében és nem a Tartományi
Kormány harmadik emeleti tanácstermében került sor.
A Társaság 2008-tól
2015-ig tartott éves összejöveteleit, vagyis amíg a Demokrata Párt (DS),
illetve Bojan Pajtić volt hatalmon –
aki korábban Szalma József
akadémikusnak, a VMTT elnökének a tanársegédje volt az újvidéki Jogtudományi
Karon – a Tartományi Kormány üléstermében tartották. Most, hogy Vajdaságban is a
Szerb Haladó Párt (SNS) került hatalomra, úgy tűnik, a Társaságot Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és a Vajdasági Magyar
Szövetség (VMSZ) elnöke vette pártfogásába.
A kétszeres elnök, aki
mindenhez egyformán ért, szeret mindenhol megjelenni és beszédet mondani, a
tanácskozáson is felszólalt. Ellentétben a korábbi évekkel, amikor a
politikusok nem vettek részt a munkában, vagy legfeljebb csak üdvözölték a
megjelenteket.
Pásztor „arra hívta fel a figyelmet, szembe kell
nézni a mai realitással is, például azzal, hogy a tudományos életből az elmúlt
időszakban egyrészt kiszorítottak bennünket, másrészt mi szorítottuk ki saját
magunkat is”.[1]
– Saját magunkban is
keresnünk kell a hibát, hiszen azt tapasztaljuk, hogy a legtehetségesebb
fiataljainkat folyamatosan a közösségünkön kívülre küldjük, külföldre
irányítjuk tanulni. Most már eljött annak a pillanata, hogy újra kapaszkodni
kezdjünk. Lenniük kell itthon tanuló egyetemi hallgatóinknak, mert csak akkor
lesznek egyetemi oktatóink is. A helyzet jelenleg rendkívül rossz ezen a téren,
és ha nem gyorsítjuk fel ezt a „kapaszkodást”, akkor rövidesen azzal a szomorú
helyzettel kell szembenéznünk, hogy kikopunk az egyetemi szférából –
hangsúlyozta Pásztor.[2]
– Egy óriási paradigmaváltásra lenne most szüksége a
vajdasági magyar közösségnek. Le kell bontanunk azt az elutasítást, amelyet a
kilencvenes évek történései hatására felépítettünk a szerb nyelvvel, szerb
társadalommal szemben. Az utánpótlás nevelésének küldetése csak akkor lehet
sikeres, ha itthon, szerb nyelven, ebben a társadalomban tudnak boldogulni
gyerekeink – fogalmazott az elnök.
Pásztor István a tudósok között
A Tartományi Képviselőház elnökétől, különösen, mint
vendéglátótól, persze senki nem vitathatja el, hogy bárhol is felszólaljon és
elmondja a véleményét. A beszédjével az a gondom, hogy olyan beállítottságú/hangvételű,
mintha ellenzéki és nem hatalomgyakorló politikustól hangzott volna el. Álláspontja
egyébként ellentétben van azon nyilatkozatával is, hogy a régóta tervezett
Szabadkai Magyar Egyetem ügyét „még kerekasztal-beszélgetés formájában sem
tartja reálisnak”.[3]
Kinek rója fel Pásztor, hogy a tudományos életből az
elmúlt időszakban egyrészt kiszorítottak bennünket, másrészt mi szorítottuk ki
saját magunkat is”, amikor több mint másfél évtizede – hatalmi
tisztségviselőként – tevékeny részese a vajdasági és a szerb politika alakításának?[4]
Biztosan nem a politikai vezetők a felelősek az ilyen helyzet kialakulásáért?
Különösen vitatható azon kijelentése, hogy gyerekeink „ebben
a társadalomban szerb nyelven tudnak boldogulni”. Nem kérdés, hogy a szerb
nyelvet megfelelő szinten el kell sajátítani, de ez semmiképpen nem jelenti azt,
hogy az anyanyelvről le kell mondani. Ez ugyanis „egyenes út lenne az
asszimilációhoz”. [5]
A szakértők szerint „a közoktatás anyanyelvesítése, a
kisebbségi nyelvek megőrzésének egyik alapkövetelménye”.[6]
Ehhez pedig a magyar nyelv egyenrangú használata feltételeinek biztosítására
van/lenne szükség. A tudományos utánpótlás képzésében is. Ennek
kinyilatkoztatása lett volna elvárható a tartomány legmagasabb rangú magyar
tisztségviselőjétől.
Visszakanyarodva a VMTT 2016. évi tanácskozására, 2011-ben már szóvá
tettem,[7]
hogy a Társaság munkájában „hiányolom a vajdasági magyar közösség időszerű
helyzetével kapcsolatos témák jelenlétét és az ezekkel kapcsolatos
állásfoglalást”. Azóta sem történt semmilyen változás. Ezért 2015 óta a tanácskozáson már nem vettem részt.
Ismételten kérdezem, „elegendő-e az évi egy tudományos
tanácskozás megszervezése”? A tanácskozások tartalmáról is vitát kellene
nyitni, a napirendre kerülő témák sokasága és természete miatt. Az eddigi –
egynapos – tanácskozásokon ugyanis szinte mindig mindenről volt szó, csak éppen (a
témák sokasága és az idő rövidsége miatt) semmiről sem elegendő – írtam
2011-ben.[8]
Az idei tanácskozáson is „több mint harminc
természeti, társadalmi és műszaki tudománnyal foglalkozó értekezést
prezentáltak rangos előadók”.[9]
Lehetséges-e mindezt végigülni, figyelemmel követni és még vitázni is – ha
egész napos tanácskozásról is van szó? Persze, hogy nem. Egy év múlva pedig,
mire a munkák nyomtatásban megjelennek, a világ is nagyot változik…
A VMTT vezetőségének le kellene/le kellett volna már
vonni az eddigi tanácskozások tapasztalatait és lépéseket a tenni a mielőbbi
változások érdekében. A politikusokat pedig távol kell tartani a tudományba
való beleszólástól.
Javasolom azt is, hogy a tanácskozás a továbbiakban
vegye fel Dr. Ribár Béla (Torontálvásárhely, 1930. szeptember
5. – Újvidék, 2006. március 22.), a VMTT egyik alapító tagjának és első
elnöknek, vajdasági magyar tudósnak és közéleti személyiségnek a nevét. A
Társaság honlapján[10]
még említést sem találni az alapító elnökről. És a tagok névsorát sem újították. Ennyire
(nem) viselünk gondot a tudósainkról!
BOZÓKI Antal,
Újvidék, 2016.
december 10.
[1] V-ár: Paradigmaváltásra van szüksége a
közösségünknek. Magyar Szó, 2016. november 21. 1. és 4.
[2] Uo.
[3] Bajtai Kornél: Szabadkai Egyetem és/vagy
kihelyezett anyaországi tagozatok. http://szabadmagyarszo.com/2016/11/28/szabadkai-egyetem-esvagy-kihelyezett-anyaorszagi-tagozatok/,
2016. november 28.
[5] Tápai Renáta: Egyenes út lenne az
asszimilációhoz. Magyar Szó, 2016. január 28. 1. és 9.
[6] Uo.
[7] Bozóki Antal: Szóvá teszem. http://bozokiantal.blogspot.rs/search/label/VMTT,
2011. szeptember 11.
[8] Uo.
[9] Lásd az 1-es alatti írásban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése