2019. január 20., vasárnap

Pásztor elégedett…


Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (157.)

2018. december 29.
Pásztor elégedett…
A kommunikáció és a való cselekvés címmel adta közre az önmagát „véleményportálnak” nevező Jó reggelt Vajdaság a Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) elnökével folytatott beszélgetést.[1]
A Pásztor ezúttal nem került a Magyar Szó címoldalára, mivel fia Bálint, „a Vajdasági Magyar Szövetség – Demokratikus Cselekvés Párt köztársasági parlamenti frakcióvezetőjének” nyilatkozata került erre a helyre.[2] Meg kellet neki, tehát, elégednie az internetes portállal. Vagy ez valamiféle családi megegyezés volt?
A pártvezér év végi mondanivalója nem kelthetett valami nagy figyelmet a közvéleményben, mivel – ismereteim szerint – senki nem kommentálta, vagyis (ahogyan Tordán mondanák), „a kutya sem ugatta meg”. Két dolog miatt azonban mégsem lehet szó nélkül hagyni:

Az első, hogy a beszélgetésről készült írás szerzője Erdődi Edvina, vagyis a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) aktuális alelnöke, aki az említett véemeszes portál impresszumában továbbra is a „szerzők”[3] között szerepel, csakúgy, mint „Paskó Atya”,[4] az MNT Végrehajtó Bizottságának tagja, aki a „Paskó receptekről”,[5] és nem a délvidéki/vajdasági magyarok helyzetének javításáért való kiállásáról lett ismerté.
Csak Szerbiában lehetséges, hogy a legrangosabb közösségi szerv alelnöke interjút készít az őt magas tisztségbe emelő párt elnökével!?
Nem kell ezen csodálkozni, hiszen Erdődi Pásztor István Ábel nevű fiával együtt Deli Andor Fideszes/VMSZ-es Európai Parlamenti képviselőnél gyakornokoskodott.[6] A nyáron pedig – az id. Pásztorral együtt – részt vett a bálványos szabadegyetemen,[7] a következő lépcső pedig már (a pártlistának köszönve) egyesen az MNT alelnöki funkciója volt.

A másik pedig a nyilatkozat hangvétele.  Az öntelt, öndicséretektől és magyarázkodásoktól sem mentes interjúban a haladó Pásztor hangoztatta ugyanis, hogy az elmúlt év „a Vajdasági Magyar Szövetség politizálása szempontjából mindenképpen sikeres volt”. – Nem követtünk el hibákat, jó döntéseket hoztunk, a döntések végrehajtásával, megvalósításával is elégedett vagyok – tette hozzá.
Ha a VMSZ politizálása olyan sikeres volt, mint ahogy Pásztor állítja, akkor miért élünk rosszabbul és miért távoznak olyan tömegesen külföldre a nemzettársaink?  Ki ezért a felelős?
Pásztor, tehát, elégedett önmagával és a pártjával, de a közösség elégedett-e velük?


2019. január 4.
„15 éven át nem működött”
 „A Nemzeti Kisebbségi Alapban az idén 30 millió dinár áll rendelkezésre, ez pedig 37,61 százalékkal több, mint 2018-ban – erősítette meg Branko Ružić államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter. [8]  
2018-ban az Alapból 77 szervezet vagy intézmény részesült támogatásban, 21,8 millió dinár értékben. Ezzel az összeggel a tájékoztatás területén támogattunk konkrét programokat, azzal a céllal, hogy a Nemzeti Kisebbségi Tanács ajánlásával összhangban, hatékonyabbá váljék a nemzeti kisebbségi nyelveken történő tájékoztatás – magyarázta Ružić.[9]
Na, már most, ha 2018-ban az említett alap 21,8 millió dinárt osztott szét 77 szervezet és intézmény között, akkor – a számításaim szerint – 272.727,27 dinár jutott egy-egy szervezetre. Volt persze, amelyik nagyobb, vagy éppen kisebb összeget kapott.
Milyen mértékben vált ezzel az összeggel „hatékonyabbá a nemzeti kisebbségi nyelveken történő tájékoztatás”, ha azt valamiféle „támogatott projektumok megvalósítására” szánták? Szerintem semmivel. Legalábbis én nem vettem ezt észre a magyar tájékoztatás területén.
Konkrétan, mennyi jutott ebből az összegből a magyar tájékoztatásra és mire költötték azt? Miért nem kérdezte meg az újságíró ezt Ružićtól?
Habár erre az összegre nem lehet azt mondani, hogy éppen semmi, de viszont azt sem hogy sok. Csepp a szükségletek tengerében. Főleg akkor, ha figyelembe vesszük, hogy ez az alap „15 éven át nem működött” és csak tavaly hozták létre, akkor is az Európai Unió figyelmeztetése után.[10]
És még valami, a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvény 20 szakasza[11] szerint az alapból nem csak a tájékoztatási projektumokat kellene pénzelni, hanem művelődési, oktatási és hivatalos nyelvhasználati programokat is, „amit külön törvénnyel rendeznek”. Ezekre viszont semmi nem jutott.
Az is ide tartozik, hogy a 20. szakaszban beígért törvényt mind a mai napig nem hozták meg. A pénzosztás miniszteri határozattal történt.[12] A cikkíró figyelme viszont erre már sem terjedt ki. Vagy az újságíró feladata csupán az, hogy közölje, amit a miniszter mondott?

Január 11.
Riasztó adatok
A szerb statisztikai hivatal (RZS) legutóbbi (2011. évi) népszámlálási adatai szerint Óbecse községnek 37.351 lakosa volt, de 2017-re ez a szám 35.567-re apadt, vagyis 1784-el kevesebb a lakosok száma.  A községben ez mellett csökken a gyerekeknek és a munkaképes lakosságnak a száma is.
Temerinben 530-al lett kevesebb a lakosság 2017-re (27.757), mint amennyi hat évvel korábban volt (28.287), miközben „többen települtek a községbe, mint amennyien elhagyták”.[13] A hivatal ezeket az adatokat decemberben hozta nyilvánosságra.
A temerini egyházközösségi iroda bejegyzései szerint „2018-ban csaknem két és félszer annyi volt a temetések száma (101), mint a kereszteléseké (42)”, annak ellenére, hogy „több külföldön élő hívő megkeresztelni hazahozza gyermekét”.[14]
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) december 28-ai harmadik „rendes” ülésén dr. Novák Anikó (Magyar Mozgalom) javaslatot adott be a napirend bővítésére, miszerint az MNT kutatást indítana az elvándorlás okainak a vizsgálatára, mivel „szükség lenne egy pontos helyzetfelmérésre, hogy megfogalmazhassanak konkrét megoldási javaslatokat”.[15]
Az MNT véemeszes többsége – Hajnal Jenő elnök reagálása után – elutasította a javaslatot.
Amikor valaki, valamely testület nem akar szembesülni a valós problémákkal azt „struccpolitikának” szokás nevezni,
A VMSZ/BMC tanácsnokokat – a riasztó adatok ellenére – nem érdekli, hogy milyen folyamatok történnek a közösségben. Mi érdekli őket egyáltalán?

 BOZÓKI Antal
Újvidék, 2019. január 20.


[1] Erdődi Edvina: A kommunikáció és a valós politikai cselekvés.
[2] Pesevszky Evelin: Érdekképviselet tűzközelből. Magyar Szó, 2018. december 31. 1. és 4.
[4] Uo.

[6] Bővebben lásd a Tusványosi szabadegyetem - példaértékű a magyarság helyzete Szerbiában c. írást:

   https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/tusvanyos-peldaerteku-magyarsag-helyzete-szerbiaban, 2018. július 27. 

   [15:50] és 2018. július 28. [12:07]

[7] Uo.

[8] P. E.: Több pénz a kisebbségi alapban. Magyar Szó, 2019. január 5. 5.
[9] Uo.

[11] ZAKON O ZAŠTITI PRAVA I SLOBODA NACIONALNIH MANJINA ("Sl. list  SRJ, br. 11/2002, "Sl. list SCG, br. 

        1/2003 – Ustavna povelja i "Sl. glasnik RS, br. 72/2009 – dr. zakon, 97/2013 – odluka  US i 47/2018)

[12] Odluka o raspodeli sredstava  iz Budžetskog fonda za nacionalne manjine za programe i projekte 
       iz oblasti informisanja na jezicima nacionalnih manjina u 2017. godini   http://www.mduls.gov.rs/doc/Odluka%20o%20raspodeli%20sredstava%20iz%20Budzetskog%20fonda%20za%20nacionalne%20manjine.pdf
[13] feró: Egyre kevesebb és egyre öregebb a város lakossága. Magyar Szó, 20019. január 11. 6.
[14] G. B.: 42 keresztelés, 1001 temetés. magyar Szó, 2019. január 12. 12.
[15] Németh Ernő: Az MNT elfogadta a 2019-es költségvetését.
        https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/23187/Az-MNT-elfogadta-a-2019-es-koltsegveteset.html
          2018. december 28. [16:58]

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése