Nyilas Mihály államtitkár interjúja nyomán
A Magyar Szó nevű pártújság február 6-án egész oldalas, „alákérdezős” (nagy)interjút közölt – Részarányos foglalkoztatással a nyelvhasználatért címmel[1] – Nyilas Mihállyal, a Tartományi kormány volt alelnökével, tartományi oktatási, jogalkotási közigazgatási és nemzeti kisebbségi – közösségi titkárral, akit nemrégiben az igazságügyi minisztérium államtitkárává neveztek ki.
– Nagyon jól tudom, mit vár el tőlem a Vajdasági Magyar Szövetség és a vajdasági magyar közösség – mondja Nyilas a kinevezése kapcsán készült interjúban. A válaszaiból azonban nem derül ki, hogy valójában mit is vár el tőle a VMSZ, amelyik párt elnökségi tagja (is)?[2]
Nyilas Mihály államtitkár (Fotó: Ótos András)
A „interjúból” talán éppen az érdemel bővebb kommentárt, amit Nyilas a címben foglalt részarányos foglalkoztatással és a kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatban mondott. Érdemes ezt teljes egészében idézni:
– A részarányos foglalkoztatás és a kisebbségi nyelvhasználat két szorosan összefüggő kérdés. Ha megvan az egyik, megvan a másik is. Ami a jogszabályokat illeti, sikerült úgy módosítani azokat az elmúlt időszakban a kisebbségi akciótervvel összhangban, hogy lehetővé vált a részarányos foglalkoztatás, tehát hogy olyan arányban kapjon munkahelyet a közszférában a magyar, amilyen arányban képviseltetve van az összlakosságban. Vonatkozik ez az igazságszolgáltatásra is, de itt is, mint mindenhol, két nagy akadályba ütköztünk. Az egyik, a létszámstop most feloldódni látszik, de a másikat, az utánpótlás kérdését még meg kell oldanunk. Feltérképezésre került, mennyivel több magyar bírára, ügyészre és alkalmazottra lenne szükség az igazságszolgáltatási szervekben, hogy eleget tegyünk a részarányos foglalkoztatás szabályainak és megvan a jogi keret is, ami ezt lehetővé teszi, a kiírt pályázatokra azonban nem mindig jelentkeznek magyar jelöltek. Motiválnunk kell a jogászainkat, a fiatalokat és a tapasztaltabbakat egyaránt, akik éppen ügyvédként, az önkormányzatokban, a tanügyben vagy máshol dolgoznak, hogy válasszák ezeket a hivatásokat. Bírónak vagy ügyésznek lenni a jogász szakma csúcsa, mégha nagyobb is a felelősség, mint máshol. Ha magyar bíró vezeti a tárgyalást a bíróságon, a felek a kérdésre, hogy milyen nyelven óhajtják az eljárást, szívesen választják a magyar nyelvet. Egészen más a jogérvényesítés, ha a magyar bíró közvetlenül magyarul kommunikál a magyar felekkel, nem pedig egy szerb bíró teszi ezt fordító segítségével. Igazi áttörés a hivatalos nyelvhasználat kérdésében tehát a részarányos foglalkoztatás teljes érvényesítésével várható. Ezen leszünk – mondta Nyilas.
Mit is lehet Nyilas nyilatkozatából kiolvasni?
Nyilas szerint a jogszabályok lehetővé teszik a részarányos foglalkoztatást. Ez azonban „két akadályba is ütközik”. Az egyik a „létszámstop”, ami most „feloldódni látszik”, a másik pedig, hogy a pályázatokra „nem mindig jelentkeznek magyar jelöltek”. Vannak ugyan magyar jogászok, de nem a közigazgatásban és az igazságügyben, hanem „máshol dolgoznak” – véli Nyilas.
– Feltérképezésre került, mennyivel több magyar bíróra, ügyészre és alkalmazottra lenne szükség az igazságszolgáltatási szervekben, hogy eleget tegyünk a részarányos foglalkoztatás szabályainak – magyarázza az államtitkár. Az viszont nem mondta – ha már vannak ilyen adatok –, hogy akkor milyen is most a közigazgatásban és az igazságügyben dolgozók nemzeti aránya? Az újságírónak bizony erre rá kellett volna kérdezni! Ezek az adatok nem nyilvánosak? Vagy nem kedvezőek?
– Feltérképezésre került, mennyivel több magyar bíróra, ügyészre és alkalmazottra lenne szükség az igazságszolgáltatási szervekben, hogy eleget tegyünk a részarányos foglalkoztatás szabályainak – magyarázza az államtitkár. Az viszont nem mondta – ha már vannak ilyen adatok –, hogy akkor milyen is most a közigazgatásban és az igazságügyben dolgozók nemzeti aránya? Az újságírónak bizony erre rá kellett volna kérdezni! Ezek az adatok nem nyilvánosak? Vagy nem kedvezőek?
A Tartományi Ombudsman/Polgári Jogvédő 2015. évi jelentése szerint, a tartományi szervekben a foglalkoztatottak 6,14%-a volt magyar,[3] a magyaroknak a lakosságban való 13%-os részesedésével szemben.
Az ombudsman 2017. évi beszámolója szerint a magyarok száma a tartományi közigazgatási szervekben 5,05 százalékra csökkent.[4]
Az intézmény 2018. évi beszámolója szerint a magyarok száma a tartományi közigazgatásban már csak 4,88 százalék volt![5]
Az ombudsman 2019. évi jelentése[6] már nem is tartalmaz adatokat a közigazgatás dolgozóinak nemzeti összetételéről, így nem tudhatjuk, hogy az hogyan alakult.
Ezek az adatok azt jelentik, hogy Nyilas Mihály titkársága idején a „részarányos foglalkoztatás” a gyakorlatban nem hogy nem valósult meg, hanem az arányok folyamatosan rosszabbodtak, a magyarok részvétele folyamatosan csökkent, a 2015. évi 6,14-ről a 2018. évi 4,88 százalékra (a lakosságban való 13 százalékkal szemben)!
Az ombudsman 2017. évi beszámolója szerint a magyarok száma a tartományi közigazgatási szervekben 5,05 százalékra csökkent.[4]
Az intézmény 2018. évi beszámolója szerint a magyarok száma a tartományi közigazgatásban már csak 4,88 százalék volt![5]
Az ombudsman 2019. évi jelentése[6] már nem is tartalmaz adatokat a közigazgatás dolgozóinak nemzeti összetételéről, így nem tudhatjuk, hogy az hogyan alakult.
Ezek az adatok azt jelentik, hogy Nyilas Mihály titkársága idején a „részarányos foglalkoztatás” a gyakorlatban nem hogy nem valósult meg, hanem az arányok folyamatosan rosszabbodtak, a magyarok részvétele folyamatosan csökkent, a 2015. évi 6,14-ről a 2018. évi 4,88 százalékra (a lakosságban való 13 százalékkal szemben)!
Berényi Ernő, a Szabadkai Alapfokú Bíróság megbízott elnökének helyettese felszólalásában a Vajdasági Magyar Jogász Egylet (VMJE) 2017. február 11-ei Magyar Jogásznak lenni Vajdaságban c. tanácskozásán „ismertette a magyar nemzeti kisebbség részvételi arányát igazságügyi rendszerünkben, majd megállapította, amellett, hogy kevés a magyar anyanyelvű jogász, a vajdasági magyar jogásztársadalmat az elöregedés veszélyezteti, ugyanis kicsi az utánpótlás. Összegzése szerint Vajdaságnak 33 magyar bírája, 12 magyar ügyészi tisztségviselője és 1 magyar alkotmánybírája van”.[7]
– Habár a jogszabályi háttér adott, kevés a magyar szakember. A magyar fiatalok közül kevesen érdeklődnek a szakma iránt, és egy részük külföldön tanul tovább. Pillanatnyilag az igazságügyben dolgozó káderek, bírók, ügyészek zöme 40 és 60 év közötti, tehát öt–tíz éven belül nyugdíjba vonulnak. Gondolkodnunk kell az utánpótlásról. Motiválnunk kell a fiatalokat, hogy álljanak jogásznak – hangsúlyozta Berényi Ernő.[8]
– Vajdaságban ma öt magyar közjegyző dolgozik, Magyarkanizsán, Zentán, Zomborban, Temerinben és Pancsován. Számos magyarlakta település hiányzik a sorból: Topolya, Szabadka, Ada, Csóka… – hangzott el a Jog a mindennapjainkban című, ugyancsak a VMJE szervezte jogászkonferencia második napján (2017. december 2-án).[9]
Az igazságügyben dolgozó magyar bírók és ügyészek száma – az idézett adatok szerint – mindössze 46 volt. Ehhez hozzá kell még adni az öt közjegyzőt, vagyis összesen 51. Mennyi százaléka lehetett ez a tartományban dolgozó bíróknak és ügyészeknek? Most hányan vannak?
– Habár a jogszabályi háttér adott, kevés a magyar szakember. A magyar fiatalok közül kevesen érdeklődnek a szakma iránt, és egy részük külföldön tanul tovább. Pillanatnyilag az igazságügyben dolgozó káderek, bírók, ügyészek zöme 40 és 60 év közötti, tehát öt–tíz éven belül nyugdíjba vonulnak. Gondolkodnunk kell az utánpótlásról. Motiválnunk kell a fiatalokat, hogy álljanak jogásznak – hangsúlyozta Berényi Ernő.[8]
– Vajdaságban ma öt magyar közjegyző dolgozik, Magyarkanizsán, Zentán, Zomborban, Temerinben és Pancsován. Számos magyarlakta település hiányzik a sorból: Topolya, Szabadka, Ada, Csóka… – hangzott el a Jog a mindennapjainkban című, ugyancsak a VMJE szervezte jogászkonferencia második napján (2017. december 2-án).[9]
Az igazságügyben dolgozó magyar bírók és ügyészek száma – az idézett adatok szerint – mindössze 46 volt. Ehhez hozzá kell még adni az öt közjegyzőt, vagyis összesen 51. Mennyi százaléka lehetett ez a tartományban dolgozó bíróknak és ügyészeknek? Most hányan vannak?
Az interjúból kiderül az is, habár Nyilas nem mondja ki
nyíltan, hogy valójában nincsen, vagy csak nagyon gyér a jogász utánpótlás.
Ezt „a kérdést még meg kell oldanunk” – mondja. Az interjúban azonban
arra sem tért ki, hogy miért van ez így?
Nyilas Mihály, számos tisztsége mellett, a VMJE elnöke is[10] – a szervezet 2016. március 29-ei megalakulásától kezdve![11]
Az egylet nyitó weboldalán egyebek mellett azt írja, hogy a szervezet célkitűzéseihez tartozik „egyengetni és segíteni fiatal kollégáink életpályáját, átadva tapasztalatainkat és folyamatosan dolgozva az utánpótláson és az utánpótlással”.[12] Megvalósult-e ebből bármi is?
– Annak ellenére, hogy mind tartományi, mind köztársasági szinten biztosított a magyar nyelven történő felvételizés joga, ezt a(z újvidéki – B.A.) Jogi Kar nem tette lehetővé. Még 2015-ben indította el az első pert a VaMaDiSz, amit megis nyert, azonban újabb bonyodalmak adódtak. A három pert követően most ismét nem biztosítja a Kar a magyar nyelvű felvételit, sőt bevezették a szerb nyelv és irodalom tárgyat is. Emiatt jelenleg a negyedik per van folyamatban – mondta dr. Wágner Tamás Zoltán, a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) munkatársa az intézet tevékenységét összefoglaló online sajtókonferencián.[13
A Jogi Karral folyó perek idején Nyilas Mihály volt a tartományi közigazgatás egyik felelős tisztségviselője, aki rendezhette volna ezt a problémát, akinek a hatásközébe is tartozott! Nem csoda, hogy a magyar hallgatók többnyire elkerülik az újvidéki Jogi Kart, ami miatt a jogász utánpótlás is egyre kevesebb, szinte alig van.
Szerbiában általában csak az kerülhet valamilyen fontosabb állami tisztségbe, vagy egyáltalán munkaviszonyba, aki valamelyik pártnak az embere, vagy ahogy mondják „a kádere”, akit a párt „javasol”.
Számtalan esetben bebizonyult már, hogy az olyan a társadalmak, országok, amelyekben a párhovatartozás, nem pedig a szaktudás, az elért eredmények a fontosak, nem fejlődnek, haladnak előre, inkább hátra. Szerbiában miért lenne ez másként? Külön érdekesség, hogy senki nem számol el a munkájával, mielőtt más tisztségre távozik.
Számtalan esetben bebizonyult már, hogy az olyan a társadalmak, országok, amelyekben a párhovatartozás, nem pedig a szaktudás, az elért eredmények a fontosak, nem fejlődnek, haladnak előre, inkább hátra. Szerbiában miért lenne ez másként? Külön érdekesség, hogy senki nem számol el a munkájával, mielőtt más tisztségre távozik.
Nyilas Mihály 2014-től 2020-ig, vagyis hat hosszú éven át a Tartományi Kormány alelnöke, tartományi oktatási, jogalkotási közigazgatási és nemzeti kisebbségi – közösségi titkár volt. Mit tett ez alatt a nem kis idő alatt azért/annak érdekében, hogy javuljon a közigazgatásban és az igazságügyben a dolgozók nemzeti összetétele, hogy megfelelő legyen a részarányos foglalkoztatás mutatója, hogy a magyarok nagyobb számban jelentkezzenek a pályázatokra, hogy fokozottabban érvényesüljön az anyanyelv hivatalos használatának joga, hogy legyen jogász utánpótlás?
Fontos lenne, ha az új államtitkár ezekre a kérdésekre is válaszolna és eloszlatná a kételyt: előléptették, vagy felfelé buktatták?
Fontos lenne, ha az új államtitkár ezekre a kérdésekre is válaszolna és eloszlatná a kételyt: előléptették, vagy felfelé buktatták?
BOZÓKI Antal
Újvidék, 2021. február 14.
Újvidék, 2021. február 14.
[1] Miklós Hajnalka: Részarányos foglalkoztatással a nyelvhasználatért. Magyar Szó, 2021. február 6. 20., vagy
https://www.vmsz.org.rs/hirek/interjuk/reszaranyos-foglalkoztatassal-nyelvhasznalatert, 2021. február 7. 16:32, és https://www.vmsz.org.rs/hirek/interjuk/reszaranyos-foglalkoztatassal-nyelvhasznalatert, 2021. február 7. 18:32
[2] Elnökség https://www.vmsz.org.rs/rolunk/elnokseg
[3] Izveštaj Pokrajinskog zaštitnika građana – ombudsmana za 2015. godinu [A Tartományi Polgári Jogvédő –
Ombudsman 2015. évi jelentése]. Lásd a táblázatot a 33. oldalon. http://www.ombudsmanapv.org/riv/index.php/dokumenti/godisnji-izvestaj/1768-godisnji-izvestaj-2015.html, 2019. január 6.
[4] Godišnji izveštaj Pokrajinskog zaštitnika građana – ombudsmana za 2017. godinu [A Tartományi Polgári Jogvédő – Ombudsman 2015. évi jelentése]. 28. oldal.
http://www.ombudsmanapv.org/riv/index.php/dokumenti/godisnji-izvestaj/1995-godisnji-izvestaj-2017.html
[5] Godišni izveštaj Pokrajinskog zaštitnika građana – Ombudsmana za 2018. godinu [A Tartományi Polgári Jogvédő – Ombudsman 2018. évi jelentése]. 22. oldal. https://www.ombudsmanapv.org/riv/attachments/article/2142/Godisnji_izvestaj_PZG-ombudsmana_2018.pdf
[6] Godišnji izveštaj Pokrajinskog ombudsmana za 2019. godinu [A Tartományi Ombudsman 2019. évi jelentése] https://www.ombudsmanapv.org/riv/attachments/article/2273/Godisnji_izvestaj_PZG-ombudsmana_2019.pdf
[7] DIÓ: Magyar jogásznak lenni Vajdaságban https://www.magyarszo.rs/hu/3291/vajdasag/160491/Magyar-jog%C3%A1sznak-lenni-Vajdas%C3%A1gban.htm, 2017. február 13., 07:50, és Magyar Jogásznak lenni a Vajdaságban https://www.vmje.rs/vestiview.php?showdetail=&id=22
[8] Uo.
[9] v-ár: Utánpótlásra van szüksége a jogásztársadalomnak
https://www.magyarszo.rs/hu/3542/kozelet/175199/, 2017. december 2. 15:53 >> 2017. december 3. 19:28
[10] Elnökség. https://www.vmje.rs/aboutlist.php?tekst_id=10
[11] Alapító okirat https://www.vmje.rs/aboutlist.php?tekst_id=2
[12] Főoldal https://www.vmje.rs/onamalist.php
[13] Minden eszközzel a külhoni magyarság jogvédelméért. Magyar Szó, 2021. január 30. 3. https://www.magyarszo.rs/hu/4525/kozelet_kitekinto/235032/Minden-eszk%C3%B6zzel-a-k%C3%BClhoni-magyars%C3%A1g-jogv%C3%A9delm%C3%A9%C3%A9rt.htm
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése