2013. március 3., vasárnap

Március 3.



Kornélia napja.
A Kornél férfinév latin eredetijének a női párja. Jelentése corneliusi, szarv, somfa
1883 – Megszületett Csortos Gyula színész. (Hyppolit, a lakáj; Meseautó)
1918 – Németország, Ausztria és Oroszország aláírta a Breszt-Litovszki egyezményt, amely véget vetett Oroszország részvételének az I. világháborúban.
1847 – Megszületett Alexander Graham Bell, a telefon atyja.
1875 – Párizsban, az Opéra Comique-ben bemutatták Georges Bizet Carmen című négyfelvonásos operáját.
1922 – Budapesten megszületett Hidegkuti Nándor labdarúgó, edző, a legendás Aranycsapat tagja.
1931 – Az amerikai kongresszus F. S. Key „A csillagsávos lobogó” című versét az Amerikai Egyesült Államok nemzeti himnuszává nyílvánította.
1969 – Szombathelyen megszületett Bátorfi Csilla asztaliteniszező.
1983 – Meghalt Arthur Koestler magyar származású, Angliában élt író.
1821 – Megszületett Kassán Andrássy Manó gróf, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Kína- és India-utazó, útleíró.
1831 – Megszületett George Mortimer Pullman, a vasúti hálókocsi feltalálója.



165 éve, 1848. március 3-án hangzott el Kossuth Lajos nevezetes beszéde a pozsonyi országgyűlésben.
 
Kossuth Lajos Pest megye követeként mondta el nevezetes felirati javaslatát a pozsonyi rendi országgyűlés alsótáblájában.
Március 1-jén futott be Pozsonyba a február 24-i párizsi forradalom híre, amely itt is, Bécsben és Pest-Budán is felgyorsította az eseményeket. Kossuth és gróf Batthyány Lajos, a főrendi ellenzék vezére úgy látták, a Habsburg birodalom megrendült helyzetét fel kell használni az ellenzék reformprogramjának megvalósítására.
Kossuth 1848. március 3-án "roppant számú hallgatóság, fulladásig tömött karzatok" előtt, "remegő várakozás" közepette kért szót a reformellenzék megbízásából a pozsonyi országgyűlés alsótábláján.
Indítványt terjesztett elő az uralkodóhoz intézendő feliratra, amely a polgári átalakulásnak és Magyarország valódi önkormányzatának alapkövetelményeit foglalta magába. Mindenekelőtt önálló magyar pénzügyi rendszert követelt, a nemesség megadóztatásával, az úrbéri terhek megszüntetésével, egyenlő politikai jogokat a városi középosztálynak és az úrbéres parasztoknak, a császári-királyi hadsereg átszervezését a magyar nemzeti érdekeknek megfelelően, valamint – legelsősorban - a kormány felelőssé tételét és a népképviselet megteremtését. Hangsúlyozta, hogy "sokban e kérdések közül az austriai tartományokkal érdek találkozás kiegyenlítésének szüksége forog fenn, mire nemzeti önálló jogaink s érdekeink megóvása mellett örömest nyújtunk segédkezet".
Az osztrák császárság tartományainak is alkotmányt követelő felirati javaslat páratlan visszhangot váltott ki. Pozsonyban az alsótábla megéljenezte és ellentmondás nélkül elfogadta Kossuth javaslatát, a felirat azonban mégsem juthatott el az uralkodóhoz, V. Ferdinándhoz (1835-1848), mert István nádor addigra már Bécsben volt, és vele együtt valamennyi főméltóság, aki a főrendeket ülésre hívhatta volna - a bécsi kormány intésére - elhagyta a várost.
Kossuthék az "alkotmányos kerékvágásban és ösvényen maradva" pesti Ellenzéki Kör által indítandó aláírásgyűjtéssel kívántak nyomást gyakorolni a főrendi táblára, kikényszerítve a reformok törvényes útját akadályozó huzavona feladását.
A Petőfi Sándor vezette radikális fiatalok március 19-ére népgyűlést hívtak össze, amelyen ismertetni akarták a felirati javaslat alapköveteléseit forradalmi jelszavakká tömörítő, radikális Tizenkét Pontjukat. A főrendi tábla ellenállása március 14-én a bécsi forradalom és a Pestről érkező hírek hatására megtört. István nádorral az élen elfogadta Kossuth felirati javaslatát, és határozat született, hogy a két tábla száz tagú küldöttsége vigye azt Bécsbe a királynak.
MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése