2016. március 6., vasárnap

(Más) napló 60.



Hajnal Jenő mondjon le!
Kisebbségjogi témák

Az elmúlt héten sem hiányoztak a fontos nemzeti kisebbségi témáknak: Pásztor Bálint, az időközben feloszlatott a szerb parlament VMSZ-es képviselője és Varga László (volt VMSZ-es) képviselő nyilatkoztak – most már ki-ki a maga szemszögéből – a részarányos foglakoztatásról, a szerb kormány pedig elfogadta „a nemzeti kisebbségekre vonatkozó akciótervet”.      

Működésképtelen jogi megoldás
A szerb parlament március 1-jei ülésének napirendjén a tartományokban (sic!) és önkormányzatokban foglalkoztatottakról szóló törvény is szerepelt.[1]
A törvényről folytatott általános vitában Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) parlamenti képviselője a kisebbségi foglakoztatásról beszélt:
– Ez a törvény olyan jellegű megoldást tartalmaz, amely szerint egyenlő kvalifikáció, képesítés esetén, ha egy önkormányzati vagy tartományi intézmény munkahelyére jelentkezik egy magyar és egy szerb, akkor a magyart kell foglalkoztatni. Ez nem alkotmányellenes, mert az alkotmány is és a kisebbségi kerettörvény is tartalmaz olyan megfogalmazást, hogy nem számít diszkriminációnak az, ha egyenlő feltételek mellett a kisebbséghez tartozó jelentkező előnyben részesül – magyarázta Pásztor Bálint. – Lényeges, hogy létrejön a foglalkoztatottak nyilvántartása is. A júliusban elfogadott, közszférában dolgozók nyilvántartásáról szóló törvény volt az első jogszabály, amely kötelezettséget ír elő arra vonatkozóan, hogy a nemzeti hovatartozásra és a tanulmányok nyelvére vonatkozóan is nyilvántartást kell az államnak vezetnie. Ez most megerősítést nyer a tartományi és az önkormányzati szervekben is – mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy így már adatokat lehet szerezni a részarányos foglalkoztatásról is. Hozzáfűzte, az eljárás egy folyamat, amely 25 éves lemaradást pótol.[2]

Az ifj. Pásztor állításaival szemben, Varga László, aki miután kizárták a VMSZ-ből, 2015. december 29-én kilépett a VMSZ köztársasági parlamenti frakciójából,[3] erről a törvényről a következőket írta: 
– A Kormány a mai napon egy olyan, működésképtelen jogi megoldást fogadtatott el a Vajdasági Magyar Szövetséggel, amelyet a magyar közvélemény számára újabb sikerként igyekeznek eladni, ugyanakkor a közszférabeli részarányokra semmilyen kihatással nem lesz.
A gyakorlatban alkalmazhatatlan törvényi rendelkezés lényege, hogy egy kormányrendelet előírja majd, hogy – amikor munkaviszony létesítésre kerül sor a tartományi vagy helyi önkormányzati szervekben, és a pályázatra jelentkezik egy szerb nemzetiségű és egy kisebbséghez tartozó, azonos képesítéssel rendelkező jelölt – akkor a kisebbséghez tartozó jelentkezőt kell előnyben részesíteni és vele kell munkaviszonyt létesíteni.
Azért működésképtelen és alkalmazhatatlan ez a jogi mechanizmus, mert a nemzeti hovatartozásáról az Alkotmány értelmében senki nem köteles nyilatkozni. Ebből következik, hogy aki nem nyilatkozik a nemzeti hovatartozásáról, azt nem érheti semmilyen hátrány a közszférabeli munkaviszony létesítése során, aki pedig nyilatkozik a nemzeti hovatartozásáról, az nem élvezhet semmiféle előnyt. A gyakorlatban – amennyiben egy, a nemzeti hovatartozásáról nem nyilatkozó szerb nemzetiségű jelentkező helyett, a pályázati bizottság egy, a nemzeti hovatartozásáról nyilatkozó kisebbségi pályázót részesít majd előnyben – a munkaviszony létesítéséről szóló döntés egészen biztosan meg fog bukni a bíróságon.[4]

 
Amikor még teljes volt az egyetértés 
Varga László és Pásztor Bálint a rehabilitáciról szóló törvény 
megszavazása után (Fotó: Ótos András)[5]

Varga írásában Pásztor Bálintot nem említi ugyan, de feltételezhető, hogy képviselőtársa/volt párttársa nyilatkozatára reagált. Míg Pásztor Bálint rendelkezésére áll a (pártja irányítása alatt álló) Magyar Szó, Varga László írása csak az önmagát függetlennek nevező Vajdaság Ma hírportálon olvasható, ott is a „közlemények” rovatban.
            Varga Lászlónak – úgy látszik – jött tett, hogy kizárták a pártból. Most már felszabadultan mondhatja el véleményét a vajdasági magyarságot érintő kérdésekről. Jobb későn, mint soha! – tartja közmondás.

A nemzeti kisebbségek részarányos foglalkoztatásában a VMSZ-nek – bármennyire is igyekszik ennek az ellenkezőjét állítani –, az alkotmányos és törvényes rendelkezésék ellenére az utóbbi 15 évben sem sikerült javítani. Csak példaként említem, hogy a tartományi szervekben foglalkoztatottak között a magyarok (a 2015. január 26-i adatok szerint)[6] mindössze 6,38% százalékban vannak. Vagyis fele annyian, mint a lakosság összetételében.
Elképzelhető-e, hogy – Pásztor Bálint állítása szerint – alkalmazzák a törvény rendelkezését, miszerint „egyenlő kvalifikáció, képesítés esetén, ha egy önkormányzati vagy tartományi intézmény munkahelyére jelentkezik egy magyar és egy szerb, akkor a magyart kell foglalkoztatni”?
A törvény egyéként is csak 2016. december 1-jén lép hatályba. Ha…

Hajnal Jenő mondjon le!
A szerb kormány a március 3-i ülésén elfogadta a nemzeti kisebbségekre vonatkozó akciótervet, amelyet a 23. tárgyalási fejezet akcióterve irányoz elő – jelentette be Kori Udovički államigazgatási miniszter. A kormány közleménye szerint az akcióterv kidolgozásakor különös figyelmet fordítottak a kisebbségi nemzeti tanácsok javaslataira.[7]
            Ennek az írásnak az apropója éppen az utóbbi mondat. Nem felel meg ugyanis a valóságnak, hogy a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) bármit is megfogalmazott volna a nemzeti kisebbségi akciótervvel kapcsolatban.
            Hajnal Jenő, az MNT elnöke (a VMSZ Magyar Összefogás listáról) – annak ellenére, hogy Tari István a testület (VMDK – Csonka Áron) képviselője több beadványban is javasolta, hogy az MNT tűzze napirendre ezt a témát – határozottan elutasította annak még a felvetését is.[8]

 
Hajnal Jenő, az MNT elnöke a szószéknél[9]

            – Az is lényeges, hogy az MNT szakértők, politikai pártok képviselőinek részvételével két körben közvitát tartott a dokumentumról” – mondta Pásztor Bálint.[10]
            Az MNT elnökének meghívására két alkalommal (2015. november 5-én és december 23-én) „zártkörű értekezleten” került megvitatásra az – akkor még – kisebbségi akciótervezet. Arról azonban, hogy az ott elhangzottakból mi került be az akciótervbe, esetleg csak Hajnal Jenőnek és Nyilas Mihály tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkárnak lehet fogalma. A „közvita”, ha ezt annak lehet nevezni, egyébként sem helyettesítheti az intézmény állásfoglalását. Ez pedig nem került sor. Akkor fogjuk megtudni, hogy mit tartalmaz „a 75 oldalas és 112 külön tevékenységet tartalmazó” akcióterv,[11] amikor nyilvánosságra hozzák. Ez viszont már elfogadhatatlan. 
            – Arra kértem a kormányfőt, hogy még a választások kiírása előtt, azaz a kormány ügyvezetői fázisba lépése előtt kerüljön a dokumentum a kormány asztalára. A partnerség megerősítése és a szavahihetőség igazolása szempontjából tartom fontosnak, hogy nem egészen 24 órával a választások kiírása előtt erre sor is került – nyilatkozta Pásztor István, a VMSZ elnöke.[12]
            Ebből a nyilatkozatból is arra lehet következtetni, hogy az akcióterv tartalmáról egyeztetés folyt a VMSZ és a Szerb Haladó Párt (SHP) között. A magyar közösség, a magyar pártok és civil szervezetek ezzel kapcsolatos álláspontjai nem voltak fontosak.[13]  Érthetőbbé teszi Hajnal viszonyulását is.

A Bosnyák Nemzeti Tanács (BNV) még tavaly novemberben távozott a nemzeti kisebbségek jogainak megvalósításáról szóló akcióterv elkészítésére létrehozott munkacsoportból, az állítva, hogy az állami képviselők ignorálták a bosnyákok minden problémáját, javaslatait és ajánlásait.[14]  

Adott volt egy lehetőség arra, hogy a magyar közösség – a helyzetének javítása érdekében – megfogalmazza a Szerbia iránti követeléseit, aminek a megvalósítását aztán az EU számon kérhet az országtól az uniós csatlakozás előtt. Ez a lehetőség kihasználatlan maradt. A felelősség – talán nem túlzás: történelmi – terhe ezért Hajnal Jenőre, Nyilas Mihályra, Pásztor Istvánra, a VMSZ elnökére és fiára Pásztor Bálint köztársasági képviselőre, valamint Deli Andorra hárul, akit a VMSZ juttatott az Európai Parlamentbe. 
            A kérdés így is felvethető: Na, és akkor mi történik, ha történetesen Hajnal Jenő az MNT napirendjére tűzi az akciótervet? A válasz: Ugyanez, ami most. Amit Hajnal Jenő javasol a „frakció” ülésén, azt a túlnyomó többségű VMSZ-es testület megszavazza. Ez viszont azt jelenti, hogy rosszul állunk az MNT-vel és a magyar érdekképviselettel.
Annak az első feltétele, hogy ezen javítsunk, Hajnal Jenő távozása a testület éléről. Egyébként is már több alkalommal bizonyította, hogy ezt a tisztséget nem rá szabták. Amennyiben nem hajlandó önként távozni, ami természetes és erkölcsi tett lenne, meg kell fontolni a törvény nyújtotta lehetőségeket a leváltására.        
            Mi a teendő?
            Amikor nyilvánosságra kerül/hozzáférhetővé válik a nemzeti kisebbségi akcióterv, tanácskozást kell(ene) szervezni a magyar pártok, civil szervezetek és egyének részvételével. Az észrevételeket, javaslatokat, megjegyzéseket el kell juttatni az Európai Unió képviselőihez, hogy ezeket is vegyék figyelembe a Szerbiával folytatandó uniós csatlakozási tárgyalásokon. Ha lesz egyáltalán vállalkozó egy ilyen tanácskozás szervezésére. Ha viszont nem, magunkra vessünk…

Újvidék, 2016. március 6.
                                                                                                                        BOZÓKI Antal


[1] Zakon o zaposlenima u autonomnim pokrajinama i jedinicama lokalne samouprave. http://www.parlament.gov.rs/upload/archive/files/lat/pdf/zakoni/2016/2727-15-lat.pdf
[2] mh: Postosabb és alkalmazhatóbb hivatalos nyelvhasználati törvényt. Magyar Szó, 2016. március 1. 4. és mh: Ma választják az védelmi minisztert. Magyar Szó, 2016. március 2. 1. és 4.
[3] Varga László kilépett a VMSZ frakciójából. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19533/Varga-Laszlo-kilepett-a-VMSZ-koztarsasagi-parlamenti-frakciojabol.html, 2015. december 29. [17:34]
[4] Varga László: A hamis sikerpropaganda újabb felvonása http://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/2925/Varga-Laszlo-A-hamis-sikerpropaganda-ujabb-felvonasa.html, 2016. március 3. [14:52]
[5] Virág Árpád: A kisebbségi jogok napja. Magyar Szó, 2011. december 6. 5. http://www.magyarszo.com/hu/2011_12_06/kozelet/48503/A-kisebbs%C3%A9gi-jogok-napja.htm, 2011. december 6. [19:32]
[6] Izveštaj Pokrajinskog zaštitnika građana – ombudsmana za  2014. godinu [A Tartományi Polgári Jogvédő – Ombudsman 2014. évi jelentése], 78. o. A jelentés a http://www.ombudsmanapv.org/riv/attachments/article/1552/Godisnji_izvestaj_PZG_2014.pdf oldalon tekinthető meg.
[7] Tanjug. Elfogadták a nemzeti kisebbségekre vonatkozó akciótervet. Magyar Szó, 2013. március 4. 4.
[8] Lásd az MNT 14. (2016. január 29-i) és 15. (2016. február 26-i) ülésével kapcsolatos tudósításokat, írásokat. Lásd még az „Ami provokálhatja  közösségünket” (http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/50918-2016-02-03-21-00-03, 2016. február 03. [21:55] és http://www.vmdk.org.rs/, 2016. február 3. ) és a Megbukott az MNT c. írásomat (http://www.vmdk.org.rs/, 2016. február 29. és http://delhir.info/cimlap/friss-hireink/51787-2016-02-29-20-09-04, 2016. március 01. [12:06]
[9] Basity Gréta. Hajnal: Az MNT elmúlt évének középpontjában a tartalmi fejlesztések álltak
[10] v-ár, P.E.: Számon kérhető kötelezettségek. Magyar Szó, 2016. március 5., 5. o.
[11] Uo.
[12] Uo.
[13]  A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG ALAPÉRDEKEI (SZERBIA EU-S CSATLAKOZÁSI FOLYAMATA ALATT)
[14] Amela Bajrović: BNV predlaže izmene Akcionog plana za nacionalne manjine [A BNT javasolja a nemzeti kisebbségekre vonatkozó akcióterv megváltoztatását]. Radio Slobodna Evropa [Szabad Európa Rádió] http://www.slobodnaevropa.org/content/javne-rasprave-o-izmeni-akcionog-plana-za-prava-nacionalnih-manjina/27521803.html, 2016. január 31.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése