Mit tesz a kisemmizett délvidéki magyarok vagyonvisszaszármaztatásáért?
Szerbia 2011. szeptember 26-án elfogadta az ún. restitúciós, vagyis vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt, ennek ellenére előrelépés a földek visszaszármaztatása és a kárpótlás ügyében még nem történt.
Éppen emiatt “Sikerült-e eredményt
elérnie Magyarország Kormányának a szerb fél részéről akadályozott
rehabilitálási és restitúciós folyamatok gyorsítása, valamint a
kérelmezők jogainak biztosítása ügyében?” – címmel adott be írásbeli választ igénylő kérdést Sneider Tamás, a Jobbik elnöke és Bencsik János, a párt nemzetpolitikai felelőse.
Az ellenzéki politikusok egyrészt
felhívják arra is a figyelmet, hogy a visszaszármaztatásra lenne igény,
hiszen a múlt hónapban Temerinben alakult egy egyesület, a csatlakozási
szándéknyilatkozatukat aláíró tagok több mint 2200 holdnyi földterületet
igényelnek vissza. Törvény szavatolja a jogtalanul elvett földek
visszaszármaztatását, de egyedül rendre falakba ütköztek az érintett
polgárok, ezért érdekeiket közösen kívánják a jövőben érvényesíteni.
A beadványban arra is kitérnek, hogy a
Restitúciós Ügynökség egyik munkatársának a sajtóban megjelent
nyilatkozata szerint eddig a
beérkezett 29 ezer kérelem kevesebb, mint harmadát sikerült
befejezniük, pedig a vonatkozó törvény szerint a kérelmekről hat hónapos
határidőn belül kellett volna dönteni. Az érintett
délvidéki magyarok egybehangzó tapasztalata szerint a szerb fél a
Restitúciós Ügynökségen keresztül jól érzékelhetően lassítja az ügyek
intézését.
A jobbikos képviselők a helyi magyar
politikum vészjelzéseire is emlékeztetnek, így például arra, hogy a
Magyar Mozgalom társelnökei 2017. december 19-én levélben fordultak
Orbán Viktor miniszter úrhoz, ám a várt segítség elmaradt.
“Számíthatnak-e
a vagyonuktól a második világháború után megfosztott
délvidéki/vajdasági magyarok Magyarország Kormányának segítségére, vagy
hagyják földönfutóvá válni őket szülőföldjükön? Menczer
Tamás államtitkár úr 2018. november 29-én kelt válasza szerint a
Külgazdasági és Külügyminisztérium nem rendelkezett adatokkal a
rehabilitált délvidéki/vajdasági magyarok lélekszámával és a visszaadott
ingatlanok számával kapcsolatban. Változott-e ez az elmúlt hét
hónapban? Történt-e bármiféle kedvező előrelépés a szerb féllel történt
bilaterális egyeztetések során?” – teszik fel a kérdéseket, Szijjártó
Péter, külgazdasági és külügyminiszternek címezve a képviselők.
Szijjártó miniszter megbízásából végül Magyar Levente, Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára adott választ.
Mint írja Magyarország Kormánya a külhoni magyarok sorsáért való
felelőssége keretében a rendelkezésére álló valamennyi eszközzel
elősegíti és támogatja egyéni és közösségi jogaik érvényesítését és a
szülőföldön történő boldogulásukat. E felelősséggel összhangban a
Külgazdasági és Külügyminisztérium szakértői és vezetői az elmúlt
hónapokban több alkalommal konzultáltak az illetékes szerb hatóságokkal.
Ennek az együttműködésnek az eredményeként sikerült elfogadtatni a
magyar kormány vagyonvisszaszármaztatás körében fennálló viszonosság
kérdésében képviselt álláspontját.
Magyar Levente kiemelte, hogy a két
ország közötti viszonosság elfogadását követően a
Vagyonvisszaszármaztatási Ügynökség 19 helyt adó döntést hozott,
amellyel hozzávetőleg 836 ha termőföldet szolgáltattak vissza. E körben
elutasító határozat nem született. Azon
vajdasági települések vonatkozásában, ahol abszolút, vagy relatív
többségben magyar lakosság él – a szerb hatóságoktól kapott tájékoztatás
szerint – Zentán 2184 ha, Topolyán 5553 ha, Adán 1069 ha, Nagykanizsán
553 ha, valamint Kishegyesen 851 ha termőföld került eddig
visszaszolgáltatásra.
“Ez az ügy szerepel a két ország
bilaterális egyeztetéseinek napirendjén, a külügyi tárca minden
rendelkezésére álló eszközt felhasznál a kárpótlási folyamat figyelemmel
kísérésére és a vajdasági magyarok, illetve a magyar állampolgárok
érdekei érvényesítésének elősegítésére. ” – írja válaszában Magyar
Levente.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése