Több vagy kevesebb?

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (185.)

 

Június 27. – július 5.

Sóti és a kalap

Sóti Attila, a Vajdasági magyar Diákszövetség (VaMaDiSz) nyilatkozataiból újabb részleteket tudtunk meg a felvételiző joghallgatók nemzeti alapú megkülönböztetésről az újvidéki Jogtudományi Karon.

A jogi kar elleni perek nem voltak hiábavalóak, hiszen erre a karra korábban „nem lehetett magyar (és vélhetően a többi nemzeti kisebbségi – B. A.) nyelven felvételizni. Most már lehet, de csak külön feltételekkel”:

– Tavaly tulajdonképpen egy nyelvvizsgát kellett tenni, idén pedig külön kérdezik szerb nyelven, szóban a felvételi teszt anyagából (alkotmányból, állampolgári ismeretekből és történelemből) azokat, akik nem szerb nyelven felvételiznek. Ha ezt rendben találják, akkor figyelembe veszik a felvételi teszt eredményét.^[1]Tehát megint nemzeti alapon szabnak külön feltételeket, ami elítélendő – nyilatkozta Sóti.^[2]

A többi karon – a VaMaDiSz elnökének nyilatkozata szerint – nem volt tudásfelmérés szerb nyelvből. – Voltak olyanok, akik a jogtalan feltételek ellenére éltek a jogaikkal és magyarul, az anyanyelvükön felvételiztek a jogi karon”.^[3] Hogy mennyien, az már a nyilatkozatából nem tűnik ki. Az sem, hogy az utóbbi négy évben, amióta a diákszervezet pereskedik a Jogi Karral, hogyan alakult a magyar felvételizők/hallgatók száma.

A magyar nyelven középiskolát végzett felvételizők megkülönböztetése/kálváriája – a bírósági ítéletek ellenére is – az újvidéki Jogtudományi Karon 2012 óta folyamatosan tart.

A VaMaDiSz 2015. december 5-én indította az első pert a Jogi Kar ellen, „amiért elutasította, hogy az érvényes tartományi határozat ellenére magyar nyelven is megszervezze a felvételi vizsgát”.^[4] A jog kar most megszervezi ugyan a vizsgát, de „külön feltételekkel”.

Sem a Magyar Nemzeti Tanács (MNT), de a vémeszes Nyilas Mihály, a Tartományi Kormány alelnöke és nemzeti kisebbségi tikár nem hallatták a hangjukat ebben az ügyben. Ha netán meg is szólaltak – Sóti nyilatkozatiból következtetve – nem elég erélyesen és (főleg) semmilyen eredménnyel.

A  VaMaDiSz elnöke legutóbbi nyilatkozatában is hangoztatta: „A magyar fiataloknak joguk van az anyanyelvükön felvételizni. Azon dolgozunk, hogy ilyen (diszkriminatív hozzáállás – B. A.) ne forduljon elő a jövőben.”^[5] Hogy mikor jön el a „jövő”, azt már nem mondta.

A nyilatkozatok és az ígéretek azonban most már – négyévi pereskedés után – nem tűnnek elegendőnek. Sótinak be kellene végre látnia, nem sikerült megszüntetni a nemzeti kisebbségi hallgatók diszkriminálást az újvidéki Jogtudományi Karon és le kellene vonnia a következményeket. Ilyenkor az ember – még ha politikusnak is készül – „veszi a kalapját és távozik” (a tisztségéből)!

Július 5.

Több vagy kevesebb?

A magyar Nemzeti Tanács „hetedik rendes ülésén” a napirendi pontok „az oktatás területéhez kapcsolódtak”.^[6] (Az újvidéki Jogtudományi Karon történtekről persze – ez alkalommal se – nem esett szó.)

– A 2019/2020-as tanévben Vajdaságban 35 középiskolában lesz magyar nyelven oktatás, ebből 24 szakközépiskola, 9 gimnázium, 2 pedig művészeti középiskola. Összesen 2072 a magyar diákok számára előirányozott férőhelyek száma, a tagozatok száma 71 – 53 négyéves és 18 hároméves szakirány; 1532 hely várja a diákokat négyéves szakon és 540 hároméves szakon. Emellett 90 férőhelyet irányoztak elő a különleges tagozatokon – ismertette az adatokat Jerasz Anikó (MÖ), a Végrehajtó Bizottság elnöke.^[7]

A tanács 17 vajdasági oktatási intézmény 18 tagozatának tekintetében fogadott el véleményezést a 15 főnél kevesebb létszámú magyar tannyelvű tagozatok megnyitásáról a doroszlói Petőfi Sándor, a gombosi József Attila, a pancsovai Testvériség-egység, a torontálvásárhelyi Moša Pijade, a székelykevei Žarko Zrenjanin, a gunarasi Dózsa György, a tiszakálmánfalvai Ivo Andrić, a bezdáni Testvériség-egység, a temerini Kókai Imre, a bácskertesi József Attila, az újvidéki József Attila, a padéi Szervó Mihály, a nagybecskereki Szervó Mihály, a szabadkai Ivan Goran Kovačić, az óbecsei Zdravko Gložanski, a szajáni Móra Károly és a kisoroszi Gligorije Popov általános iskolában.^[8] – Ezek mellett már érkeztek újabb kérelmek is, amelyek még nem kerültek a végrehajtó bizottság elé – nyilatkozta ugyancsak Jerasz Anikó^[9] (Németh Ernőnek, az MNT Tájékoztatási Bizottsága tagjának).^[10]

Az ülésről szóló tudósításokban/írásokban azonban egyetlen összehasonlító adatot sem találni a 2018/2019-es iskolaév vonatkozásában. Bizonyára az ülésen sem hangzott el ilyen adat. Az olvasó (avagy akit érdekel) végezze el maga az összehasonlítást, hogy akkor most növekedett vagy csökkent a középiskolák, vagy tagozatok száma, amelyekben lesz magyar nyelvű oktatás, és a diákok száma tekintetében? Arról se nincsen adat: A magyar közösség számára megfelelő-e az iskolák szerkezete?

A cikkekből azt sem lehet kiolvasni, hogy a 15 főnél kisebb létszámmal kezdő 18 tagozat több vagy kevesebb, mint tavaly? Az MNT nyilván nem kívánt nyilatkozni a diákok fogyatkozásáról. 

Egyáltalán, minek nevezték ki De Negri Ibolyát (MÖ) a testület Végrehajtó Bizottságába – akinek a feladata lett volna, hogy „elsősorban oktatási témákkal foglalkozzon”^[11] –, ha ezekben (a „témákban”) állandóan Jerasz Anikó jelentkezik? Már köztudott, hogy az elnök asszony szeret szerepelni, de mivel foglalkoznak a Végrehajtó Bizottsági tagok, ha szóhoz nem engedik őket, ha meg sem szólalnak?

Július 6.

Deli és az Európai Parlament

Deli Andor, a Fidesz-KDNP jóvoltából az Európai Parlamentbe jutott vajdasági európai parlamenti képviselőnek a külügyi (AFET) és a közlekedési bizottságban (TRAN) „sikerült tagságot szereznie”.[12] Tagja lesz még az EP Közlekedési és Turisztikai Szakbizottságának is, „amelynek munkájában az elmúlt öt évben is részt vett”.[13]

– A kampány során elmondtam, hogy ha megválasztanak, három területen szeretnék tevékenykedni: a vajdasági magyarság európai szintű érdekvédelme, Szerbia uniós csatlakozásának előmozdítása, valamint hozzájárulni az anyaország sikerességéhez. Az első kettő szorosan összekapcsolódik. Az előttünk álló öt év kulcsfontosságú Szerbia uniós csatlakozását tekintve, ezért mindent meg kell tenni, hogy ez a folyamat minél gyorsabban haladjon előre. Azt szeretnénk elérni, hogy a vajdasági magyar közösség egy jogaiban és helyzetében megerősödött nemzeti közösséggé váljon a csatlakozás pillanatára. Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága a legmegfelelőbb hely, hogy ezeket érvényre juttassuk. Ez a bizottság tárgyalja például a kulcsfontosságú nyugat-balkáni országjelentéseket, de általánosságban a bővítés kérdése is ennek a bizottságnak a hatáskörébe tartozik – nyilatkozta Deli a véemesz befolyású Magyar Szó napilapnak.[14]

Alfonz „Péterréve szintű”  érdekvédelmet is kellene képviselni és azt a sok Uniós betelepültet szépen visszatelepíteni oda, ahonnan jöttek. Tessék Andorkám ezen is fáradozni mielőbb, különben élhetetlen lesz a falu. Az elvándorlás és a „betelepülés” fokozódni fog, Pár éven belül a jóslatok szerint az őshonos és betelepült polgárok aránya eléri az 50:50 %-ot!! https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/23874/Deli-Andor-Hangsulyosabb-vajdasagi-erdekkepviselet-az-EP-ben.html, 2019. július 6. [13:56]

Deli Andor, kinevezett/megtett képviselő[15] négyhasábos interjújából idézett mondatokból is jól látszik, nincsen konkrét elképzelése arról, hogyan rendezni a délvidéki magyar közösség helyzetét, megoldatlan kérdéseit, de még arról se, hogy melyek is azok.

A képviselő előző öt éves mandátumáról sem lehet elmondani, hogy valami érdemlegeset, maradandót tett volna közösségünk helyzetének előbbre vitele érdekében. Hogy legalább felvetett volna valami megoldásra váró problémát, pld. a magyar autonómia kérdését.

Az egyébként sem politikai alkatú Deli tevékenységét – ezen túl – még körül is határolják az őt képviselői helyhez juttatott pártok (a Fidesz-KDNP és a véemesz) politikája, jobban mondva politikai érdekei. Magyarán, Deli azt fogja képviselni az Európai Parlamentben és annak bizottságaiban, amelyikben „sikerült tagságot szereznie”, amit a politikai mentorai mondanak neki.

Nem kell, tehát, túlzott elvárásokat fűzni Deli következő ötévi európai parlamenti képviselőségéhez sem. Egy dolog azonban biztos: anyagilag megalapozta helyzetét. Pásztor István is megnyugodhat, a fiatalabb (Ábel nevű) fia továbbra is Deli asszisztense lehet.[16]

Deli tevékenységét természetesen figyelemmel kell kísérni…

BOZÓKI Antal

Torda, 2019. július 7.

---

[1] SzaB: Diszkrimináció a kisebbségekkel szemben. Magyar Szó, 2019. július 5. 7.
[2] zs: Külön vizsga a magyarul felvételizőknek. Magyar Szó, 2019. június 29. 13.
Lásd még I-kó: Segített a leendő gólyáknak a VaMaDiSZ. Magyar Szó, 2019, június 27. 1. és 9., és SzaB: Diszkrimináció a kisebbségekkel szemben. Magyar Szó, 2019. július 5. 7.
[3] Lásd az 1-es alatti írást.
[4] v-ár: A döntés ideiglenes, de végrehajtandó. Magyar Szó, 2016. május 17. 9.
[5] Lásd az 1-es alatti írást.
[6] P. E.: Elegendő férőhely a középiskolákban. Magyar Szó, 2019. július 6. 1. és 5., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/4032/kozelet/204559/Elegend%C5%91-a-f%C3%A9r%C5%91hely-a-k%C3%B6z%C3%A9piskol%C3%A1kban.htm
Lásd még Németh Ernő MNT: Kérvények a szórványból a 15 főnél kisebb tagozatok megnyitására c. írását. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/23876/MNT-Kervenyek-a-szorvanybol-a-15-fonel-kisebb-tagozatok-megnyitasara.html, 2019. július 5. [14:07]
[7] Lás P. E. írását a 6-os jegyzetben, 5. o.
[8] Uo.
[9] Lásd Német Ernő írását a 6-os jegyzetben.
[10] Tájékoztatási bizottság. http://www.mnt.org.rs/rolunk/tajekoztatasi-bizottsag
[11] Megújult az MNT végrehajtó bizottsága: A régi tapasztalatokat felhasználva, az új ötletekre nyitottan.
https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/23122/Megujult-az-MNT-vegrehajto-bizottsaga-A-regi-tapasztalatokat-felhasznalva-az-uj-otletekre-nyitottan.html, 2018. december 11. [ 16:49
[12] Povázsánszki Csilla: Deli Andor külügyi bizottsági tag. https://www.magyarszo.rs/hu/4032/kulfold_eu/204556/Deli-Andor-k%C3%BCl%C3%BCgyi-bizotts%C3%A1gi-tag.htm, 2019. július 6. [09:18]
[13] Uo.
[14] Uo.
[15] Lásd a Tisztességes EP választásról a Délvidéken még véletlenül sem beszélhetünk! c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=11794, 2019. június 4.
[16] R.P.: Családegyesítés céljából látogatott Pásztor István Brüsszelbe. https://delhir.info/2018/02/01/csaladegyesites-celjabol-latogatott-pasztor-istvan-brusszelbe/, 2018. február 1., és Pásztor és Fia(i) Kft., https://delhir.info/2019/03/08/pasztor-es-fiai-kft/, 2019. március 8.