2023. február 2.
Jó reggelt kívánok!
Ezek a legfontosabb témáink ma reggel:
-
A Schadl–Völner-ügy dönthette be az esztergomi helyi tévét is
- Az állam szerint a járványügyi szakrendszer egy dologra nem lehetett felkészülve: a járványra
- Nincs pénz a sűrűn lakott külterületi utak felújítására Kecskeméten
A tévécsatorna Völner bukása után is hű maradt a kormányhoz
A Szabad Európa úgy tudja, hogy a televízió finanszírozása Völner Pál volt igazságügyi államtitkár meggyanúsítása után lehetetlenült el a Régió TV Esztergom (RTVE). Az RTVE Völner Pál fiának cégétől bérelte irodáit – ugyanebben az irodaházban volt a helyi Fidesz irodája is.
A gyanúsítás után nemcsak a Dömper Kft. és az esztergomi tévé került bajba, hanem Völner Marcell cégei is – többek között az a Taga Kft., amelyik bérbe adta az irodákat a Régió TV Esztergomnak. Az ügyészség ugyanis zár alá vette a céget – ahogyan vitték a Völner fiú piros Porsche Cayman S sportautóját és Mini Cooper Countryman ALL4-ét, és lefoglalták több ingatlanát is.
Káosz az állami egészségügyi nyilvántartásban
Ujhelyi István EP-képviselő közérdekű adatigénylésben kérte volna ki,
hogy a járványban elhunytak, kórházba vagy lélegeztetőgépre kerülők
közül hányan és mivel voltak beoltva. A Nemzeti Népegészségügyi Központ
(NNK) indoklása szerint ezek döntő részét máig nem képesek megmondani,
noha a kormány korábban ilyen adatokra hivatkozott. Az NNK elmagyarázta
azt is, hogy a járványügyi információs rendszer nem arra volt
kialakítva, hogy egyszerre sok ember fertőződhet meg.
Az EP- képviselő kérelmét a Miniszterelnökség, az akkori Emberi
Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és az NNK is visszadobta azzal, hogy
nem ők az adatgazdák. A képviselő a NAIH-hoz fordult, hogy derítse ki,
ki lehet az ilyen alapvető egészségügyi adatok magyarországi kezelője.
A
NAIH leírásából kiderült: a Müller Cecília vezette Nemzeti
Népegészségügyi Központ (NNK) azt állítja, hogy nem tudják megmondani,
hogy a Coviddal kórházba vagy lélegeztetőgépre kerülő magyarok közül
hányan voltak beoltva. Azt pláne nem, hogy mivel, hiszen ők sem tudják,
nincs ilyen adatuk, eddig nem használtak rendszeresen ilyeneket.
Nincs pénz a sűrűn lakott külterületi utak felújítására Kecskeméten
Az
alföldi települések általában küzdenek a helyi közlekedési
viszonyokkal: vagy a kátyús, megrepedt aszfalt utak nehezítik a
haladást, vagy az útalap nélküli, nyáron poros, télen sáros földutak.
Kecskemétnek több mint 1200 kilométer külterületi útja van, 145 millió
forint jut a város költségvetésében az évi kétszeri útkarbantartásra.
Ez a főbb földutakra sem elegendő,
télen a sár, nyáron a szálló sárga homok az uralkodó. A sáros,
nyomvályús földutak olykor húsz-negyven centiméter átmérőjű kráterei
gyakran megtelnek vízzel. A külterületen élők naponta küzdenek munkába
menet és hazafelé. Ráadásul sok idős ember él a kecskeméti
tanyavilágban, ahol nemcsak a hulladékszállító jármű, de a mentőautó is
nehezen jut be a házakhoz.
Azzal senki nem számolt, hogy a Kecskeméti Városüzemeltetési Kft.
benzinköltsége a duplájára emelkedik, az időközben eltörölt
benzinársapkát pedig nem terjesztették ki az önkormányzati szférára.
Idén pluszforrás sem várható: jelentősen csökkenhet az előző évhez
képest a Magyar Falu Program és a Modern Városok Program költségvetése
is.
Tanárok a bíróságon, erősödik a szélsőjobb Ausztriában, a Dunaferr miatt is Brüsszel a hibás
Márciusban kezdődhet a novemberben kirúgott nyolc tanár pere a munkaügyi bíróságon. Az őket képviselő ügyvéd a Szabad Európának azt mondta: szerinte borítékolható, hogy a Kúriáig megy az ügy, s ebben az esetben csak 2025 elejére várható majd döntés.
Ismét erősödőben van a szélsőjobboldal Ausztriában:
az utóbbi hónapokban ismét növekedni kezdett a támogatottsága a
Szabadság Pártnak, amely friss felmérések szerint már a legerősebb párt
az országban.
Orbán Viktor azt ígérte,
hogy a kormány a következő hat hónapban kifizeti a Dunaferr dolgozóinak
bérét. A miniszterelnök szerint vasművet a korábbi tulajdonosok,
vállalatvezetők mellett a brüsszeli szankciók tették tönkre, a kormány
hiába várta az uniós segítséget.
A 24.hu írt arról, hogy Völner Pál a politikai ellenfele lejáratásához kért bizalmas adatokat Schadl Györgytől: "Azt kérte tőle, nézzen utána, hogy a jobbikos politikus „helyben ügyködött-e valamit”.
A Magyar Nemzet tudósítása szerint
Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke azt nyilatkozta:
"Nem hagyják annyiban a Nagy-Magyarország-szimbólum kitiltását".
"Ebből a háborúból Magyarország már nem tud kimaradni" – idézi a Mandiner Tarjányi
Péter biztonságpolitikai szakértőt, aki az Index Frontvonal című
műsorában hangsúlyozta, azzal, hogy Magyarország is megszavazta az
elmúlt időszak szankciós csomagjait, Magyarország hitet tett amellett,
hogy egyébként van egy nyugati érdek, és ezt támogatja.
Jó hírolvasást kívánok!
Horn Gabriella
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése