2023. február 9.
Jó reggelt kívánok!
Ezek voltak a legfontosabb témáink az elmúlt 24 órában:
- Orbán Zelenszkijjel szemben készül fellépni az EU-csúcson
- Hatalmas a pusztulás a világ vizes élőhelyeiben
- Börtönből is bizniszelt az újszentiváni polgármester
Az elmúlt 300 évben Európa, az Egyesült Államok és Kína vizes élőhelyeinek - tőzeglápok, mocsarak, árterek - fele elpusztult, egyes területeken több mint 75 százalékuk tűnt el, derül ki a Nature szaklapban publikált új kutatásból, melyet a 444 szemlézett. Globálisan a vizes élőhelyek 20 százaléka veszett el, körülbelül egy India nagyságú terület.
Európa a legsúlyosabban érintett terület: Írország vizes élőhelyeinek több mint 90 százalékát, Németország, Litvánia és Magyarország több mint 80 százalékát, az Egyesült Királyság, Hollandia és Olaszország pedig több mint 75 százalékát veszítette el.
Világviszonylatban a veszteségek több mint 60 százalékát a hegyvidékeken a növények termesztése miatti lecsapolás okozta, ezt követi a rizsföldek termőfölddé alakítása (18%) és a városi területek kialakítása (8%). A pusztítás az '50-es években volt a legnagyobb. Pedig a tőzeglápok például kétszer annyi szén-dioxidot kötnek meg, mint az erdők, a világon élő fajok 40 százaléka is vizes élőhelyeken él és tenyészik, tisztítják a vizet és védenek az árvíz ellen
Európa a legsúlyosabban érintett terület: Írország vizes élőhelyeinek több mint 90 százalékát, Németország, Litvánia és Magyarország több mint 80 százalékát, az Egyesült Királyság, Hollandia és Olaszország pedig több mint 75 százalékát veszítette el.
Világviszonylatban a veszteségek több mint 60 százalékát a hegyvidékeken a növények termesztése miatti lecsapolás okozta, ezt követi a rizsföldek termőfölddé alakítása (18%) és a városi területek kialakítása (8%). A pusztítás az '50-es években volt a legnagyobb. Pedig a tőzeglápok például kétszer annyi szén-dioxidot kötnek meg, mint az erdők, a világon élő fajok 40 százaléka is vizes élőhelyeken él és tenyészik, tisztítják a vizet és védenek az árvíz ellen
Magyarország megint botot készül dugni az uniós bicikli küllői közé
A tervek szerint csütörtök délelőtt előbb az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülésén mond beszédet, majd a háború kezdete óta először személyesen is részt vesz az Európai
Tanács rendkívüli ülésén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Ukrán forrásokra hivatkozva brüsszeli tudósítónk arról ír, hogy Zelenszkij az állam- és kormányfők általános támogatását kéri a fegyverszállítások felgyorsításához, tekintettel egy szinte mindenki által biztosra vett közelgő orosz offenzívára.
Másodsorban a csatlakozási tárgyalások idei megkezdésére fogja sürgetni az európai vezetőket, ha - mint meggyőződése - országának sikerül teljesítenie az Európai Bizottság által támasztott hét feltételt.
Végül Zelenszkij támogatást keres tízpontos béketervéhez is, amely az ukrán szuverenitás teljes helyreállításából indul ki, és elutasítja a Moszkva által támasztott feltételeket. Lapunk értesülései szerint Magyarország a csúcs záróközleményének Ukrajnáról szóló részébe egy olyan mondat beillesztését javasolja, amelynek értelmében az EU azonnali tűzszünetet sürgetne Ukrajnában. Diplomaták szerint ez homlokegyenest eltér Zelenszkij béketervétől és attól is, amit Magyarország uniós partnerei elfogadhatónak tartanak. Egy tűzszünet ugyanis – miként az a volt Szovjetunió más részein is történt – a tűzszüneti vonal mentén befagyott konfliktust eredményezhetne, Ukrajna de facto felosztásával.
A migráció területén viszont Orbán Viktor megközelítése látszik erősödni. A rendkívüli csúcsot eredetileg azért hívta össze Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, hogy az EU27-ek megvitassák az illegális migráció elleni fellépés kérdését tekintettel arra, hogy a 2015-ös válság óta a legnagyobb migrációs nyomás alá került az utóbbi hónapokban az Európai Unió. A csúcson elfogadandó záróközlemény tervezete is konkrétan megemlíti a külső határinfrastruktúrák építésének és megerősítésének uniós büdzséből való finanszírozásának a lehetőségét.
A csúcs harmadik témája az európai versenyképesség lesz, különösen az Egyesült Államok által tavaly elfogadott infláció csökkentési törvény (IRA) fényében. Az EU-ban attól tartanak, hogy a 370 milliárd euróra taksált amerikai csomag Európából tengerentúlra csábítja az autógyártást és főleg az új technológiákat. Az EU válasza erre az a közlemény, amelyet múlt héten mutatott be az Európai Bizottság a tiszta technológiák gyártására szakosodott európai ipar fellendítéséről.
A terv ugyanakkor torzíthatja az európai belső piacon az egyenlő versenyfeltételeket. Tíz tagállam, köztük Magyarország ezért levelet írt a bizottságnak, figyelmeztetve az állami támogatási szabályok fellazításával járó veszélyekre azon országok számára, amelyek nem rendelkeznek a Németországhoz és más tehetősebb államokhoz hasonló fiskális mozgástérrel.
Margrethe Vestager, az EU versenyjogi biztosa kedden újságíróknak hangsúlyozta, hogy olyan feltételeket támasztanának az állami támogatásoknak a clean tech iparágába tartozó cégeinek nyújtása elé, hogy azok érdekeltté tegyék őket abban, hogy egyszerre több országban és a gazdaságilag elmaradott régiókban ruházzanak be.
Rastislav Káčer szlovák külügyminiszter szerint Magyarország területi igénnyel léphet fel Szlovákiával szemben, írta meg az Új Szó.
„Ha Vlagyimir Putyin sikerrel járt volna és most a keleti szomszédunk lenne, akkor ma ilyen igényekkel néznénk szembe” – jelentette ki a tárcavezető arra utalva, ha Oroszország ukrajnai inváziója Moszkva sikerével ért volna véget, akkor Magyarország bejelentette volna a területi igényét Szlovákiával szemben. „Ez most is téma” – tette hozzá Káčer, aki állítása szerint ezt bizonyító titkosszolgálati dokumentumokkal rendelkezik.
Erre reagálva Gyimesi György és Igor Matovič (mindketten OĽaNO) arra szólította fel a tárcavezetőt, mutasson be az állítását igazoló bizonyítékot.
Tanács rendkívüli ülésén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Ukrán forrásokra hivatkozva brüsszeli tudósítónk arról ír, hogy Zelenszkij az állam- és kormányfők általános támogatását kéri a fegyverszállítások felgyorsításához, tekintettel egy szinte mindenki által biztosra vett közelgő orosz offenzívára.
Másodsorban a csatlakozási tárgyalások idei megkezdésére fogja sürgetni az európai vezetőket, ha - mint meggyőződése - országának sikerül teljesítenie az Európai Bizottság által támasztott hét feltételt.
Végül Zelenszkij támogatást keres tízpontos béketervéhez is, amely az ukrán szuverenitás teljes helyreállításából indul ki, és elutasítja a Moszkva által támasztott feltételeket. Lapunk értesülései szerint Magyarország a csúcs záróközleményének Ukrajnáról szóló részébe egy olyan mondat beillesztését javasolja, amelynek értelmében az EU azonnali tűzszünetet sürgetne Ukrajnában. Diplomaták szerint ez homlokegyenest eltér Zelenszkij béketervétől és attól is, amit Magyarország uniós partnerei elfogadhatónak tartanak. Egy tűzszünet ugyanis – miként az a volt Szovjetunió más részein is történt – a tűzszüneti vonal mentén befagyott konfliktust eredményezhetne, Ukrajna de facto felosztásával.
A migráció területén viszont Orbán Viktor megközelítése látszik erősödni. A rendkívüli csúcsot eredetileg azért hívta össze Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, hogy az EU27-ek megvitassák az illegális migráció elleni fellépés kérdését tekintettel arra, hogy a 2015-ös válság óta a legnagyobb migrációs nyomás alá került az utóbbi hónapokban az Európai Unió. A csúcson elfogadandó záróközlemény tervezete is konkrétan megemlíti a külső határinfrastruktúrák építésének és megerősítésének uniós büdzséből való finanszírozásának a lehetőségét.
A csúcs harmadik témája az európai versenyképesség lesz, különösen az Egyesült Államok által tavaly elfogadott infláció csökkentési törvény (IRA) fényében. Az EU-ban attól tartanak, hogy a 370 milliárd euróra taksált amerikai csomag Európából tengerentúlra csábítja az autógyártást és főleg az új technológiákat. Az EU válasza erre az a közlemény, amelyet múlt héten mutatott be az Európai Bizottság a tiszta technológiák gyártására szakosodott európai ipar fellendítéséről.
A terv ugyanakkor torzíthatja az európai belső piacon az egyenlő versenyfeltételeket. Tíz tagállam, köztük Magyarország ezért levelet írt a bizottságnak, figyelmeztetve az állami támogatási szabályok fellazításával járó veszélyekre azon országok számára, amelyek nem rendelkeznek a Németországhoz és más tehetősebb államokhoz hasonló fiskális mozgástérrel.
Margrethe Vestager, az EU versenyjogi biztosa kedden újságíróknak hangsúlyozta, hogy olyan feltételeket támasztanának az állami támogatásoknak a clean tech iparágába tartozó cégeinek nyújtása elé, hogy azok érdekeltté tegyék őket abban, hogy egyszerre több országban és a gazdaságilag elmaradott régiókban ruházzanak be.
Rastislav Káčer szlovák külügyminiszter szerint Magyarország területi igénnyel léphet fel Szlovákiával szemben, írta meg az Új Szó.
„Ha Vlagyimir Putyin sikerrel járt volna és most a keleti szomszédunk lenne, akkor ma ilyen igényekkel néznénk szembe” – jelentette ki a tárcavezető arra utalva, ha Oroszország ukrajnai inváziója Moszkva sikerével ért volna véget, akkor Magyarország bejelentette volna a területi igényét Szlovákiával szemben. „Ez most is téma” – tette hozzá Káčer, aki állítása szerint ezt bizonyító titkosszolgálati dokumentumokkal rendelkezik.
Erre reagálva Gyimesi György és Igor Matovič (mindketten OĽaNO) arra szólította fel a tárcavezetőt, mutasson be az állítását igazoló bizonyítékot.
Új orosz térképek kontra új ukrán harceszközök
A svédországi orosz nagykövetség nemrég kirakott egy olyan térképet a benzinárakról, amelyen az orosz sereg által elfoglalt keleti és déli területeket visszaadták Ukrajnának. A térkép azt is mutatta, hogy a januári benzinárak Magyarországon a legmagasabbak a régióban.
Nagy lehet a zavar az orosz geográfusok között: elkészültek az első olyan, forgalomba kerülő térképek is, amelyek az Ukrajnától elvett – vagy elvenni szándékozott – területeket is Oroszország részeként ábrázolják. Így Oroszország részeként jelenik meg a 2014-ben elfoglalt Krím-félszigeten kívül egész Donyeck és Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megye.
Fotógalériában mutatjuk be a 80. számú ukrán légi dandár tüzérségi egységének mindennapjait. A katonák az orosz egységek által leginkább támadott helyek egyikén, Bahmut közelében teljesítenek szolgálatot. A közös étkezésekkor tudnak elszakadni a fegyverek mellől egy rövid időre, néha pedig négylábú látogatóik is akadnak.
A brit kormányfő az ukrán elnök londoni látogatásán bejelentette, hogy országa megkezdi ukrán pilóták és tengerészek kiképzését is megkezdi. Vadászgépek átadásáról egyelőre nem beszélnek az Ukrajnát fegyverszállítmánnyal segítő országok, de Rishi Sunak bejelentése a pilóták kiképzéséről már új szintet jelent.
„Minden lehetséges” – mondta a brit kormányfő, miután elismerte, hogy a tárgyalt Volodimir Zelenszkijjel a vadászgépekről.
Zelenszkij eggyel előbbre lépett: „Most pedig előre is köszönöm az erős angol repülőket” – mondta az ukrán elnök a parlamentben.
Már több mint tízezer ukrán katona kapott katonai kiképzést az Egyesült Királyságban.
Az ukrán kritikus infrastruktúra orosz pusztítása miatt az USA már egy nagyváros áramellátására alkalmas mobil erőművet is küld Ukrajnába.
„Határozott jelek” utalnak arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hagyta jóvá a nehéz légvédelmi fegyverek szállítását az ukrajnai szeparatistáknak, akik 2014-ben orosz rakétával lelőtték a Malaysia Airlines MH17-es járatát, 298 ember halálát okozva – közölte a nemzetközi nyomozócsoport szerdán.
Hozzátették: nincs elegendő bizonyíték ahhoz, hogy újabb büntetőeljárást indítsanak, és felfüggesztették a régóta tartó vizsgálatot. Egy holland bíróság már elítélt két oroszt és egy ukrán lázadót a gép lelövésében játszott szerepe miatt. Egy oroszt a bíróság felmentett.
A gyanúsítottak egyike sem jelent meg a tárgyaláson, és nem lehet tudni, hogy a három, többrendbeli gyilkosságban bűnösnek talált férfi letölti-e valaha a büntetését.
Oroszország mindig is tagadta, hogy köze lenne a járat 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett történt lelövéséhez, és nem volt hajlandó együttműködni a nemzetközi nyomozókkal.
A Hollandiában zajló büntetőper mellett a holland és az ukrán kormány az Emberi Jogok Európai Bíróságán is perli Oroszországot az MH17-es járat lezuhanásában játszott szerepe miatt.
Nagy lehet a zavar az orosz geográfusok között: elkészültek az első olyan, forgalomba kerülő térképek is, amelyek az Ukrajnától elvett – vagy elvenni szándékozott – területeket is Oroszország részeként ábrázolják. Így Oroszország részeként jelenik meg a 2014-ben elfoglalt Krím-félszigeten kívül egész Donyeck és Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megye.
Fotógalériában mutatjuk be a 80. számú ukrán légi dandár tüzérségi egységének mindennapjait. A katonák az orosz egységek által leginkább támadott helyek egyikén, Bahmut közelében teljesítenek szolgálatot. A közös étkezésekkor tudnak elszakadni a fegyverek mellől egy rövid időre, néha pedig négylábú látogatóik is akadnak.
A brit kormányfő az ukrán elnök londoni látogatásán bejelentette, hogy országa megkezdi ukrán pilóták és tengerészek kiképzését is megkezdi. Vadászgépek átadásáról egyelőre nem beszélnek az Ukrajnát fegyverszállítmánnyal segítő országok, de Rishi Sunak bejelentése a pilóták kiképzéséről már új szintet jelent.
„Minden lehetséges” – mondta a brit kormányfő, miután elismerte, hogy a tárgyalt Volodimir Zelenszkijjel a vadászgépekről.
Zelenszkij eggyel előbbre lépett: „Most pedig előre is köszönöm az erős angol repülőket” – mondta az ukrán elnök a parlamentben.
Már több mint tízezer ukrán katona kapott katonai kiképzést az Egyesült Királyságban.
Az ukrán kritikus infrastruktúra orosz pusztítása miatt az USA már egy nagyváros áramellátására alkalmas mobil erőművet is küld Ukrajnába.
„Határozott jelek” utalnak arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hagyta jóvá a nehéz légvédelmi fegyverek szállítását az ukrajnai szeparatistáknak, akik 2014-ben orosz rakétával lelőtték a Malaysia Airlines MH17-es járatát, 298 ember halálát okozva – közölte a nemzetközi nyomozócsoport szerdán.
Hozzátették: nincs elegendő bizonyíték ahhoz, hogy újabb büntetőeljárást indítsanak, és felfüggesztették a régóta tartó vizsgálatot. Egy holland bíróság már elítélt két oroszt és egy ukrán lázadót a gép lelövésében játszott szerepe miatt. Egy oroszt a bíróság felmentett.
A gyanúsítottak egyike sem jelent meg a tárgyaláson, és nem lehet tudni, hogy a három, többrendbeli gyilkosságban bűnösnek talált férfi letölti-e valaha a büntetését.
Oroszország mindig is tagadta, hogy köze lenne a járat 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett történt lelövéséhez, és nem volt hajlandó együttműködni a nemzetközi nyomozókkal.
A Hollandiában zajló büntetőper mellett a holland és az ukrán kormány az Emberi Jogok Európai Bíróságán is perli Oroszországot az MH17-es járat lezuhanásában játszott szerepe miatt.
Már 13 ezer áldozata van a török/szír földrengésnek
A szíriai kormányerők uralta területeken működő mentőcsapatok nem mennek a felkelők ellenőrzése alatt álló térségekbe, és a török alakulatok sem vesznek részt a munkálatokban, így a helyiek egyedül a Fehér Sisakosokban bízhatnak, akiket most lapunk mutat be.
A kizárólag önkéntesekből álló, kb. 3300 fős csoport tagjai a legkülönbözőbb szakmákból érkeztek, vannak közöttük például pékek, belsőépítészek és diákok.
Az immár tizenkét éve tartó polgárháborúban jelentős tapasztalatokat szerző segélyszervezet áll a földrengést követő mentési munkálatok élén a lázadók ellenőrzése alatt lévő területeken. 2016-ban Nobel-békedíjra is jelölték őket, a róluk készített Netflix-dokumentumfilm pedig Oscar-díjat kapott 2017-ben.
Magyar vidék
A mintegy 2700 lelkes Recsken lakóházak közelében nyílik újra egy
kőbánya. A helyiek sérelmezik az elégtelen tájékoztatást, aggódnak a
por, a zaj és a környezeti károk miatt. Attól félnek, hogy otthonuk
lakhatatlanná és értéktelenné válik, a polgármester viszont a várható
iparűzésiadó-bevételekkel érvel, és azt mondja, bízik a hatóságokban, a
bányát újranyitó vállalkozókban. Többen politikai szálat is emlegetnek
az ügyben. Horn Gabriella és Barna-Lipkovski Miklós járt Recsken,
videóriport és cikk is készült a látottakról, most Sztoriban című sorozatunkban beszéltek témájuk hátteréről.
Kiengedték az előzetes letartóztatásból Putnik Lázárt, Újszentiván volt polgármesterét, írta meg lapunk.
Az egykori vőfélyt egy éve vitték el a nyomozók vasra verve. A
polgármestert azzal gyanúsítják, hogy 222 millióval károsította meg az
államot, azzal, hogy súlyosan túlárazott egy többségében állami
forrásból megépülő munkásszállót.
A megmaradt 113 millió forintból hetvenmilliót saját számlájára
utaltatott, amiből társasházakat kezdett építeni, tízmilliót pedig egy
szövetkezetére utaltatott.
Kiderítettük: Putnik még a börtönből is üzletelt a magyar állammal: a
rácsok mögül vett egy 2,7 hektáros szántót 4,8 millió forintért a
Nemzeti Földügyi Központtól.
Óvatosan tehát ma is a túlárazásokkal!
Kerényi György
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése