2023. február 24.
Jó reggelt kívánok!
Legfontosabb cikkeink ma reggel:
- Hahn: Májusban bírálhatja el Brüsszel a magyar intézkedéseket
- Nem vette át Szijjártó Péter a brit, a német és a francia nagykövet diplomáciai jegyzékét a finn és a svéd NATO-csatlakozásról
- Egy éve kezdődött az ukrajnai invázió: öt dolog, amiben megváltoztatta a háború a világot.
Hahn: Májusban bírálhatja el Brüsszel a magyar intézkedéseket
Ha az Országgyűlés március első felében meghozza a szükséges döntéseket,
az Európai Bizottság legkorábban május körül elvégezheti a jogállami
feltételrendszerről szóló eljárás keretében a magyar intézkedések
értékelését – közölte csütörtökön a Szabad Európával Johannes Hahn uniós
költségvetési biztos.
Az osztrák nemzetiségű költségvetési biztos egyelőre nem fedte fel a
testület válaszát a kormány által előző héten elküldött informális
javaslatra, amelynek értelmében államtitkártól felfelé lemondanának a
közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumába kinevezett kormányzati
illetékesek. Úgy tudjuk, hogy a bizottság még nem alakította ki
végleges álláspontját a kérdésben, de egy lapunknak nyilatkozó
bennfentes forrás szerint kizárható, hogy Brüsszel meg fog elégedni a
magyar javaslattal, „ami a minimálisnál is kevesebb”.
Nem vette át Szijjártó Péter a brit, a német és a francia nagykövet diplomáciai jegyzékét a finn és a svéd NATO-csatlakozásról
A svéd és finn NATO-csatlakozás ratifikációjának késlekedése miatt diplomáciai jegyzéket, úgynevezett demarsot próbált átadni személyesen
Szijjártó Péternek a francia, a német és a brit nagykövet tavaly év
végén és a napokban is, de a külügyminiszter nem fogadta őket – értesült
a Szabad Európa.
Eközben Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a kormánypártok
kihelyezett frakcióülésének második napján bejelentette, hogy jövő héten
a parlament elé kerül a svéd–finn NATO-csatlakozás kérdése. Közölte azt
is, hogy a frakció megosztott az ügyben, ezért felkérték az
Országgyűlés elnökét, küldjön delegációt a két országba tájékozódás
céljából, de ez nem jelenti a döntés elhalasztását.
Globális kihatás: öt dolog, amiben megváltoztatta a világot az ukrajnai háború
A háború katasztrófát hozott Ukrajna és válságot a világ számára, amely
instabilabb és félelmetesebb hely lett, amióta Oroszország 2022. február
24-én megtámadta szomszédját. Mi az az öt dolog, amiben alapvetően
megváltozott a világ? Cikkünkben ezeket vettük sorra.
Újabb milliárdos visszafizetést javasol az OLAF egy oktatási projekt miatt
Az EU csalás elleni hivatala 3,6 millió eurónyi közösségi támogatás visszafizettetését javasolja,
miután szabálytalanságokat talált egy, magyar iskoláknak szánt
digitális fejlesztési projektben. A vizsgálat a közbeszerzési eljárás
során számos jogsértést állapított meg. Ezek közé tartozott a műszaki
előírások utolsó pillanatban történő módosítása és a legolcsóbb ajánlat
kizárása, ami versenyelőnyt biztosított a nyertes vállalatnak.
Egy másik, szintén milliárdos visszafizetéssel járó és az OLAF által is
vizsgált oktatási projekt, az Öveges-program büntetőperének másodfokú
tárgyalása március 29-én lesz.
Schadl és Völner is mindent tagadott a bíróságon
Ahogy ügyvédjén keresztül korábban, most személyesen is megerősítette
perének harmadik előkészítő ülésén Völner Pál volt igazságügyi
államtitkár és miniszterhelyettes, hogy nem tartja magát bűnösnek.
Hozzátette: a vádirat nagy része valótlan és alaptalan. Védője pedig
Varga Judit igazságügyi minisztert, illetve elődjét, Trócsányi Lászlót,
valamint Süli Jánost is beidéztetné.
Az utóbbi évek legnagyobb, nyilvánosságra került korrupciós ügyében nem
vallotta magát bűnösnek a végrehajtói kar elnöke, Schadl György sem.
A Helsinki Bizottság az igazságügyi reform tervezetéről: szembemegy a kormány az EU-s elvárásokkal
Nagyon fontos kérdésekben nem teljesíti
a magyar kormány az Európai Bizottság elvárásait az igazságügyi
reformról szóló törvénytervezetben a Magyar Helsinki Bizottság jogi
munkatársa szerint, aki maga is részt vett a tervezetről tartott
társadalmi egyeztetésen az Igazságügyi Minisztériumban. Farkas Erika a
Szabad Európának azt mondta: egy pillanatra normális jogállamban
érezhették magukat a találkozón, ugyanakkor a kormány nagyon nehezen
mozdul a sarkalatos kérdésekben.
Figyeljünk továbbra is a gázra – szól az illetékes német hivatalnok tanácsa
Klaus Müller, a német közüzemi hálózati felügyelet vezetője
figyelmeztetett, hogy bár kedvező az időjárás, bőségesek a
földgáztartalékok és az árak visszaestek a csúcspontról, még túl sok minden romolhat el, különösen ha a fogyasztók és a vállalatok belefáradnak a spórolásba, ráadásul már a következő télre kell gondolni.
Amit még tudni érdemes
Az Eurobarométer szerint az uniós polgárok továbbra is támogatják Ukrajnát és a szankciókat (444)
Az EU-ban Ukrajna pénzügyi támogatását a megkérdezettek 77 százaléka
helyesli, az Oroszország elleni szankciókkal a válaszadók 74 százaléka
ért egyet. Magyarországon ez 61 százalék, illetve 56 százalék.
Amerikai nagykövet: Nem a kormányzati média személyes támadásai aggasztóak, hanem az átszűrődő orosz propaganda (HVG)
David Pressman pragmatikusnak, biztatónak és bensőségesnek nevezte
párbeszédét a kormánnyal, de kiemelte, hogy ezzel párhuzamosan „nagy a zaj”
a kormány ellenőrzése alatt álló médiában. Aláhúzta: az ott megjelenő
támadások nem ellene, hanem az Egyesült Államok ellen irányulnak, és így
is tekintik őket.
Nyugat-Európában már minden negyedik gyerek külföldi származású anyától születik (G7)
Az eurózóna országaiban 21,5 százalékról 25,3 százalékra nőtt a külföldön született anyától származó újszülöttek száma.
Lasszóval kell fogni a magyar munkaerőt (Index)
2023 januárjában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,699
millió fő volt, 46 ezerrel több, mint egy éve. Egyre több vállalat
toboroz akár Délkelet-Ázsiában is.
Minden jót kíván a mai napra:
A Szabad Európa budapesti szerkesztősége
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése