2023. március 2.
Jó reggelt kívánok!
Legfontosabb cikkeink ma reggel:
- A háborúra hivatkozva mától befektetési alapkezelőket is pénzelhet az Eximbank
- Győrffy Dóra közgazdász: „Nincs hozzáadott magyar érték az akkugyártásban”
- Elég jó formában kezdte az évet a forint, sokáig kitarthat a lendület
A háborúra hivatkozva befektetési alapkezelőket is pénzelhet az Eximbank
A háborús veszélyhelyzetre hivatkozva azonnali hatállyal kibővítette a
kormány az elvileg döntően a magyarországi cégek külpiacra lépésének
állami támogatására létrejött Eximbank tevékenységi körét, amely így már
befektetési alapkezelőket is támogathat.
A rendelet kedd éjjel jött ki, másnap hatályba is lépett. Nincs benne
indoklás arra, hogy a lépésnek mi köze is lenne a háborúhoz, vagy mi
indokolhatja valamelyik befektetési alapkezelő sürgős közpénzes
támogatását a bankon keresztül. Nem is kell indokolni, hiszen ez
veszélyhelyzeti rendelet.
Győrffy Dóra közgazdász: „Nincs hozzáadott magyar érték az akkugyártásban”
Magyarország pár éven belül akkumulátor-nagyhatalom lesz. Bár a folyamat
évek óta tart, eddig helyi ügyként kezelték, nem nagyon lett országos
visszhangja a gödiek és iváncsaiak tiltakozásának. A debreceni,
gigaméretű gyár terve kellett ahhoz, hogy országossá váljon a téma, és
felszínre kerüljenek azok a kérdések, amelyeket talán a beruházások
előtt kellett volna megvitatni. Mennyire környezetszennyező egy ilyen
gyár? Mi lesz a folyóinkkal, vizeinkkel, nem éljük-e fel a jövő
generáció vagyonát? Mekkora gazdasági hasznot hajt, vagyis mit vesztünk
és mit nyerünk azzal, ha a világ harmadik legnagyobb akkugyártó
országává vállunk? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe a Szabadonban.
„Valójában ebben túl sok magyar hozzáadott érték nincs. Igazából a
helyszínt biztosítjuk, de egyébként minden mást importálunk, tehát
importáljuk a technológiát, importáljuk a gyártósorokat, lassan
importáljuk a vendégmunkásokat, importáljuk a szükséges energiát. A
vizet pedig adjuk” – mondta Győrffy Dóra közgazdász, aki hónapok
óta csak az akkumulátorgyár-beruházások gazdasági hátterét és
közgazdasági racionalitását vizsgálja.
Elég jó formában kezdte az évet a forint, sokáig kitarthat a lendület
Az európai uniós támogatásokról szóló tárgyalások sorsától és a jegybank
kamatpolitikájától függ leginkább, hogyan alakul a forint árfolyama. Ha
március végéig sikerül a kormánynak előrelépést elérnie az EU-val folyó
tárgyalásokon, és a Magyar Nemzeti Bank is kellően szigorú marad, akár 365 forintig is erősödhet a forint az euróval szemben.
„Decemberben sikerült megállapodni az uniós pénzek nagy részéről, és
bár március végén kerülhet pont a magyar kormány és az Európai Unió
közötti vita végére, a devizapiac pozitívan reagált arra, hogy közel a
végleges megállapodás” – mondta Kolba Miklós, az ING devizapiaci szakértője.
Ennek köszönhetően a forint árfolyama erősödésnek indult az év
kezdetével. Míg tavaly október 13-án közel 433 forintot kértek a
bankközi devizapiacon egy euróért, hétfőn ugyanezért a tranzakcióért
csak 377 forintot kellett fizetni.
Beismerte a kormány, hogy tőlük szivárogtak ki a még titkos KSH-adatok
A kormány elismerte: György László kormánybiztos titkárságáról küldték meg az akkor még embargós KSH-adatokat a kormányközeli elemzőcéghez. „2023.
február 3-án a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai
közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának
ellátásáért felelős kormánybiztos titkárságának munkatársa nyilvánvaló
tévedésből továbbított egy – akkor még embargósnak minősülő –
KSH-adatot.” – írta kedd esti közleményében a kormány.
Magánkezekben köt ki a megyei önkormányzat egykor hatalmas vagyona
Az állam 2011-ben átvállalta a megyei önkormányzatok adósságát, azonban
ennek fejében szinte a teljes vagyonukat államosították. Utólag úgy
tűnik, hogy ekkor nem igazán voltak tervek ennek hasznosítására.
Megpróbálták állami cégekre, intézményekre bízni a hatalmas vagyont, de
ez a modell nem volt igazán életképes. Így azokat az ingatlanokat,
amelyeknek nem volt igazán forgalmi értékük, odaadták a területileg
illetékes városi önkormányzatoknak. Amelyik ingatlanból viszont pénzt
lehetett csinálni, azt néhány évnyi parkoltatás után magánkézbe adták. A
cikk Vas megye példáján keresztül mutatja be a jelenséget,
ahol így került magántulajdonba két balatoni gyermeküdülő, egy népszerű
kulturális központ pedig kormányközeli szervezeteké lett.
Vajon tudjuk, mit lélegzünk be nap mint nap?
Magyarországon évente legkevesebb hatezer ember levegőminőségi okok
miatt hal meg az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint. Miközben
két éve az Európai Bíróság elmarasztalta az országot, mert a 2005 és
2017 közötti adatok alapján rendszeresen és tartósan rossz volt több
helyen is a levegő minősége, a magyar kormányok a bíróság
figyelmeztetése ellenére sem állt elő kézzelfogható tervvel a helyzet
javítására.
A Szabad Európa korábbi cikke grafikonok, ábrák segítségével mutatta be a
szórványosan működő állami mérőműszerek elérhető adatait a téli
szezonból. Az egyik szerző, Szalai Bálint erről beszélt a Sztoriban podcastban.
Szlovákia az ukrajnai háborúval érezte meg igazán a NATO-tagság előnyeit
A kis közép-európai országban jelenleg NATO-katonák ezrei állomásoznak,
légterében a szövetség harci repülőgépei járőröznek, és Szlovákia lehet
az első tagállam, amely vadászgépeket küld a szomszédos Ukrajnába,
megszabadulva a korábbi szovjet haditechnikától.
Összességében a szlovák kormány csaknem 168 millió eurónyi értékben adott át fegyvereket az ukrán hadseregnek. Ebből az EU vonatkozó pénzügyi alapja több mint 82 millió eurót fedezett. „Abszolút
nemzeti, állami, biztonsági, védelmi érdekünk, hogy Ukrajna képes
legyen megvédeni magát az orosz agresszióval szemben” – mondta a védelmi miniszter.
Amit még tudni érdemes
Újabb két hetet csúsztat a NATO-bővítési szavazáson a Fidesz (HVG)
A svéd és finn NATO-csatlakozásról tartott parlamenti vita után a már így is 7,5 hónapot “parkoltatott” téma újabb két hetet csúszik a „tisztázó” tárgyalódelegáció
bevárása miatt. A Házbizottság ülésére benyújtott új napirendi javaslat
szerint a zárószavazást mégsem a jövő héten, hanem csak a március 20-i
héten tartják.
Rendkívül aggasztónak tartja az ENSZ bizottsága a nők jogainak helyzetét Magyarországon (Qubit)
Az ENSZ CEDAW-bizottsága aggasztónak tartja „a visszafejlődést eredményező tendenciákat”,
egyebek mellett azt, hogy a kormány a nemek egyenlőségét kizárólag
olyan keretezésben tárgyalja, amelyben a nők szerepét elsősorban
feleségként és anyaként értelmezi.
Panaszt tett Schadl György a fogvatartási körülmények miatt (Telex)
Jogállamban megengedhetetlen, az EU-előírásoknak nem megfelelő, sőt
megalázó körülmények között tartották fogva ügyvédje szerint a Magyar
Bírósági Végrehajtói Kar elnökét, amikor 2022 februárjában váratlanul
magánzárkába helyezték át. A panasz után javultak a fogva tartás
körülményei.
Valamire készül a kormány a nyugdíjaknál – Elkerülheti Magyarország a nyugdíjkatasztrófát? (Portfolio)
Hosszú évek parttalan egyeztetései után úgy tűnik, változás állt be a
magyar kormány hozzáállásában, nyitott fülekre találtak a
nyugdíjrendszer reformjával kapcsolatos felvetések. A portál úgy tudja,
hogy felélénkült a párbeszéd a kormány és a piaci szereplők között
arról, mit lehetne tenni a nyugdíjkatasztrófa elkerülése érdekében.
Minden jót kíván a mai napra:
A Szabad Európa budapesti szerkesztősége
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése