A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL

 A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) „alapítású” médiák arcátlanul semmibe veszik a médiatörvényt, az Európai Parlament és az ET állásfoglalásait!

Aki nem tudja merre tart, oda vezetik, ahova akarják!
Sütő András  

 
Erdődi Edvina (balról), a Magyar Szó Kft. igazgatója átveszi a szerződést
(Ótos András felvétele)

A Vajdaságban megjelenő magyar médiák közül az idén is csak a Magyar Nemzeti Tanács (МNТ) „alapította” Magyar Szó napilap és kiadványai, valamint a Hét Nap részesült a tartományi kormány pénzbeli támogatásában.
Az idén 80 éves Magyar Szónak (ami Lapkiadó Kft. is) „166,4 millió dinárt hagyott jóvá a (haladópárti – B.A.) kormány”[1], amelyiknek a VMSZ (Vajdasági Magyar Szolgapárt) is tevékeny részese.

Erdődi Edvina, a Kft. igazgatója közölte, hogy a támogatásból „mintegy 142 milliót a napilap kiadására költ el a vállalat, a fennmaradó részt pedig a Képes Ifjúság, Jó Pajtás és a Mézeskalács megjelentetésére”[2]. – A kapott dotáció mintegy 90 százalékát egyébként a foglalkoztatottak bérének fedezésére fordítják, a többi lehetővé teszi a nyomdaipari nyersanyagok beszerzését. Létfontosságú a Magyar Szó számára ez a tartományi támogatás – értékelte az igazgató a médiának adott nyilatkozatában, hiszen enélkül megkérdőjelezhetővé válna a lap megjelenése is”[3].
– A tavalyi 48 millió dináros támogatásnak felel meg az idei vissza nem térítendő dotáció értéke is – számolt be, szintén a sajtó képviselőinek nyilatkozva László Edit, a Hét Nap Lapkiadó Kft. igazgatója. Az alapműködéshez szükséges költségek kifizetését teszi lehetővé az összeg – fejtette ki –, a nyomtatási, szerkesztőségi költségek fedezésében segít. A Hét Nap igyekszik pályázati forrásokra is szert tenni, melyek kiadói tevékenységéhez járulnak hozzá az év folyamán – fogalmazott László Edit[4].

A tartományi kormány anyagi támogatásában a magyar nyelven megjelenő sajtó közül csak az egypárti (véemeszes) MNT „alapította” Magyar Szó és a Hét Nap részesült, összesen 214,4 millió dinár összegben! (Támogatásban csak az a magyar média részesülhet, amelyiket az MNT javasol.) Ezen a hatalmas összegen kívül mindkét lap még az MNT és a magyar kormány anyagi támogatását is élvezi.
A hallatlanul nagy „dotációt” Erdődi Edvina ellentmondásos nyilatkozatának első mondata szerint „a Magyar Szó, a Képes Ifjúság, Jó Pajtás és a Mézeskalács megjelentetésére”, a másik (ezzel ellenkező) mondata szerint pedig „a dotáció mintegy 90 százalékát a foglalkoztatottak bérének fedezésére fordítják” és csak 10 százalékát „nyomdaipari nyersanyagok beszerzésére”.
A nyilatkozatból az derül ki, hogy a Magyar Szó Kft., de a Hét Nap se képes még az ott dogozók tisztességes fizetését sem megkeresni, önmagát eltartani, nemhogy a vállalatot fejleszteni! Magyarán: az önköltséget, a „hideg vízre való” sem keresik meg!

Sokéves gyakorlat, hogy a tartományi közigazgatás – amelyik ugyancsak az adófizetők pénzéből működik – a magyar közösség tájékoztatására szánt közpénzek 100 százalékát az említett két lapnak adja.  Folyamatosan megsértve ezzel a sajtószabadságot és a médiapluralizmust. A Magyar Szó és a Hét Nap ugyanis nem a közszolgálati tájékoztatást, hanem kizárólag az egypárti (VMSZ-es) tájékoztatást, az ócska, népbutító propagandát szolgálja – ami a haladópárti-véemeszes hatalomnak az érdeke!
Erdődi Edvina az MNT 2024. február 22-ei 11. ülésén, amikor a Magyar Szó Lapkiadó Kft. 2023. évi munka- és pénzügyi jelentését ismertette, „rámutatott, a Magyar Szó tavaly is arra törekedett, hogy a 79 éves hagyományokhoz híven folyamatosan, töretlenül, időben, pontosan, jól, objektíven és naprakészen tájékoztassa a vajdasági magyarságot”[5].
– Politikai téren kiemelkedő figyelmet fordítottunk a (2023 – B.A.) decemberi köztársasági és tartományi választásokra, amelynek keretében elsősorban a Vajdasági Magyar Szövetség, a választásokon szereplő egyetlen magyar nemzeti párt kampánytevékenységét kísértük figyelemmel – ismerte be akaratlanul is Erdődi[6], aki maga is gerinctelen pártkatonáskodással vívta ki, hogy az ölébe pottyant ez a hajdanán magasrangú megbízatás.

A Magyar Szó Erdődi szerinti „objektív” tájékoztatásából még az „o” betű sem igaz! Kabók Erika, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) Végrehajtó Bizottsága „erősen VMSZ-közeli (volt – B.A.) újságíró”[7] -tagja már ezt is lenullázta a kijelentésével, miszerint „hagyjuk már abba ezt az objektív újságírást”[8].
Az MNT számára nem a közösség szakmailag pontos, objektív és részrehajlás nélküli és valódi problémákat tálaló, a hatalom, az MNT és a VMSZ ellenőrzését is szolgáló tájékoztatása a cél. Ezekkel ugyanis egyáltalán nem is foglalkozik! Fremond Árpád, a testület elnöke szerint ugyanis nem fontos az igazság közlése és a tárgyilagosság, „amennyiben az kárt okozhat a nemzeti közösségnek”[9].
Mi okoz nagyobb kárt, a hazugság terjesztése vagy az igazság kimondása? Az ő újságíróik talán valamiféle ápolókká, lelki gondozókká váltak a betegeskedő vajdasági magyarság számára? Meg is fog általuk gyógyulni a nemzeti közösség?! Az igazság terjesztése és problémákkal való szembenézés lenne a gyógyír! Erre azonban nem képesek!

2023. október 26-án a szerb képviselőház új törvényt fogadott el a köztájékoztatásról és médiáról, valamint az elektronikus médiáról[10].
A magyar közösség tájékoztatása szempontjából különösen fontos a köztájékoztatásról és médiáról szóló törvény 17. cikke, amelyben egyebek mellett ezt írja: „A nemzeti tanácsok által alapított médiák működési elveinek összhangban kell lenni a közszolgálati médiák működési elveivel. A nemzeti tanácsok által alapított kiadók médiáinak szerkesztéspolitikája független az alapítótól”[11].
Az Európai Parlament 2024. február 8-i állásfoglalásának 18. pontja „elítélte a médiapluralizmus (2024. évi – B.A.) választási kampány során tapasztalt hiányát, a dezinformációt, valamint a széles körben elterjedt etikátlan és a hivatalban lévők javára elfogult médiatudósításokat; aggodalommal állapította meg, hogy a kormány számos médiaorgánumot befolyásol vagy ellenőriz, ami a kampány során egyenlőtlen versenyfeltételeket eredményezett az ellenzéki jelöltek számára”[12].
Az Európa Tanács (ET) már korábban aggodalmát fejezte ki a nemzeti tanácsok befolyása miatt a média pluralizmusa és szerkesztőségi függetlensége tekintetében[13].

A Magyar Nemzeti Tanács „alapítású” médiák, a Magyar Szó és a Hét Nap vezetőinek feje azonban (egyelőre) nem fáj. Nem aggódnak egy csöppet sem, továbbra is arcátlanul semmibe veszik a hatályos médiatörvényt, az Európai Parlament és az ET állásfoglalásait is[14]! Véget is vetettek ezzel a sajtószabadságnak!
Az igazi újságírók már rég el is hagyták (tömeges elbocsátások révén vagy önként) ezeket a médiaházakat, amelyek a hatalom és a VMSZ primitív szócsöveivé, az Orbán- Pásztor-kultusz gerjesztésnek eszközévé váltak.
A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a megalkuvást, a kötelező hurráoptimizmust, az állóvizet. Miközben 69.457 (27,36 százalék) vajdasági magyar szép csöndben faképnél hagyta az efféle szellemiségű szülőföldet.

A Magyar Szó napilap kiadója (a Magyar Szó Kft.), a Hét Napot kiadó Kft., a Pannon RTV, és a Szabadkai Magyar Rádió teljes pártbefolyás, az MNT politikai beállítottságának „szájíze”[15] (Fremond Árpád) szerint tájékoztat.
A Magyar Szó nem a „vajdasági magyarság napilapja”, mint ahogy a fejléce alatt szégyentelenül és megtévesztésül hirdeti, hanem a VMSZ szolgálatában áll, annak a kirekesztő, közösségre káros, mérgező ideológiáját és propagandáját terjeszti. Teli van a VMSZ „sikereivel”, mint a Facebook a párttagok központilag megkövetelt lájkjaival. Ezzel szeretnék leplezni a párt és rendszer válságát? Nem fog sikerülni. A bukás pillanata közel van.

BOZÓKI Antal

__________
[1] v-ár. Fennmaradni és lépést tartani. Magyar Szó, 2024. március 1. 1., 4., és/vagy https://www.magyarszo.rs/kozelet/media/a.304798/Fennmaradni-es-lepest-tartani, 2024. február 29. 21:0
[2] Uo.
[3] Uo.
[4] Uo.
4 P.E.: A színvonalas oktatás itthon tart. Magyar Szó, 2024. február 24. 1., 5., és/vagy https://www.magyarszo.rs/kozelet/belfold/a.304500/A-szinvonalas-oktatas-itthon-tart, 2024. február 23. 19:44
[6] Uo.
[7] Tragikomédia: Szabadka új „díszpolgára”: „Tole” Karadžić talpig becsületes üzletember; Lovas Ildikó pedig Pro Urbe-díjas. https://delhir.info/2021/06/30/tragikomedia-a-verbeli-kommunista-blasko-gabric-szabadka-diszpolgara-lovas-ildiko-pedig-pro-urbe-dijas/
[8] Kabók Erika: Hagyjuk már abba ezt az objektív újságírást! https://szmsz.press/2023/10/17/kabok-erika-hagyjuk-mar-abba-ezt-az-objektiv-ujsagirast/ Bővebben lásd a „Hallatni a másik oldal hangját”?! c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=16154, 2024. február 18.
[9] Natalija Jakovljević: Hrišćanske vrednosti i politički uticaj temelj su mađarske medijske strategije. [A keresztény értékek és a politikai befolyás a magyar médiastratégia alapjai]. https://www.cenzolovka.rs/etika/hriscanske-vrednosti-i-politicki-uticaj-temelj-su-madjarske-medijske-strategije/, 2023. október 31.
[10] Narodna skupština Republike Srbije [A Szerb Köztársaság Népképviselőháza]. Doneti zakoni [Elfogadott törvények]. Zakon o javnom informisanju i medijima [Törvény a köztájékoztatásról és médiáról]. Zakon o elektronskim medijima [Törvény az elektronikus médiáról]
http://www.parlament.gov.rs/akti/doneti-zakoni/doneti-zakoni.1033.html, 2023. október 26.
[11] ZAKON O JAVNOM INFORMISANJU I MEDIJIMA [Törvény a köztájékoztatásról és médiáról]. "Sl. glasnik RS" [Az SZK Hivatalos Közlönye] 92/2023 szám. https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_javnom_informisanju_i_medijima.html
[12] Az Európai Parlament 2024. február 8-i állásfoglalása a választásokat követő szerbiai helyzetről. (2024/2521(RSP)). https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2024-0075_HU.html.
[13] Резолуција CM/ResCMN(2015)8о примени Оквирне конвенције за заштиту националних мањина у Републици Србијивидети на [A CM/ResCMN(2015)8 rezolúció a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény alkalmazásáról a Szerb Köztársaságban, lásd a http://www.ljudskaprava.gov.rs/sr/node/133]
Серенчеш, Ж. (ур.) (2017).Информисање на језицима националних мањина – на споредном колосеку . Нови Сад: Независно друштвоновинара Војводине, Матић, Ј., Валић Недељковић, Д. (2015) [Szerencsés Zs. (sz.) 2017. Tájékoztatás a nemzeti kisebbségi nyelveken – mellékvágányon. Újvidék: Vajdasági Független Újságírók Egyesülete, Matić, J., Valić Nedeljković, D. (2015)
Приватизација медија на језицима мањина:шанса или нестанак? [A nemzeti kisebbségi nyelvű média privatizálása: Esély vagy eltűnés?] У: Значај медијског интег. ритета: мониторинг примене нових медијских закона у Србији: приватизација медија (стр. 17-31). Нови Сад: Новосадска новинарска школа [A média integritásának fontossága: a szerbiai új médiatörvények alkalmazásának monitoringózása: Médiaprivatizálás (17-31). Újvidék: Újvidéki Újságíró Iskola].
[14] Lásd még A Magyar Nemzeti Tanácstól független szerkesztéspolitikát! https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15956, 2023. november 24.
Közszolgálati napilap ez? https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15967, 2023. november 28., és az Új sajtótörvények c. írásom https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15923, november 9.
[15] Bővebben lásd az Úgy rossz, ahogy van! c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15867, 2023. október 16.

Ki is van itt a helyi hatalomban?

 

 

2023. július 14. 13:07

 

Molnár Tihamér és Klénánc József minek van ott ha még ezt se tudják elintézni?

Ki is van itt a helyi hatalomban

Amerre csak megy az ember, lépten nyomon egynyelvűség, a kisebbségi nyelvhasználat leépítése, tiprása!

Ezúttal Hódságról érkezett a fénykép. Hol a magyar felirat?

A VMDK követeli a SNS + VMSZ helyi hatalomtól tegyék ki a magyar nyelvű feliratot, hiszen az hivatalos használatban van a község területén! U.i. köszönjük követőinknek az értékes fotókat! Nemsokára indítjuk az újabb beadványokat a minisztérium felé.

https://www.facebook.com/groups/2008057006104864/?multi_permalinks=2683061788604379&notif_id=1592726300562406&notif_t=group_highlights

Népszavazás január 16-án

Tájékoztató csak szerb nyelven, cirill írással!

Névre szóló, két oldal terjedelmű, szerb nyelvű cirill írással készült „információt” kaptak postaládájukba a polgárok a Köztársasági Választási Bizottságtól, miszerint január 16-án népszavazás lesz arról, hogy „megerősítik-e a Szerb Köztársaság alkotmányának módosítását”.
A levél – a hatalmi koalíció szemszögéből – nyolc pontba foglalja össze azokat az változásokat, amelyeket „a Szerb Köztársaság Alkotmányának módosítására készült aktus” tartalmaz.
A szeptember 6-án elfogadott alkotmánymódosítási szöveg 30 (alkotmány)függelékből áll, melynek szövege itt olvasható: https://www.paragraf.rs/dnevne-vesti/150921/150921-vest12.html
A polgárokhoz eljuttatott információ szerint az alkotmánymódosítás „célja az igazságügy nagyobb függetlensége (sicc!!), hatékonysága és felelőssége, az ügyészség nagyobb önállósága és felelőssége, valamint a polgárok jogainak jobb védelme és a joguralom erősítése”.[1]

Az alkotmánymódosítási referendummal kapcsolatban rengeteg ellentmondásos vélemény van, a szakemberek, hát még a politikusok között, amelyekben nehéz eligazodni. Szükségesek-e azok egyáltalán vagy nem, és ha igen miért kell ilyen lóhalálában megtartani a népszavazást? (A szerb parlament a népszavazást november 30-án tűzte ki január 16-ára.)
Külön kérdés, hogy a szavazópolgárok mennyire vannak tisztában azzal, hogy valójában mi  és miért is változik az alkotmányban?
 

A Köztársasági Választási Bizottság bizonyára csak szerb nyelvű és cirill betűs „információt” küldött a polgároknak, „dobtak a postaládájukba”. A nemzeti kisebbségi polgárokról és azok anyanyelvi tájékoztatásról – a jelek szerint – teljesen megfeledkeztek! Feltételezve, hogy itt úgyis mindenki ismeri a szerb nyelvet és ezt az írásmódot, hiszen „ez Szerbia”!
A magyar anyanyelvű polgárok, akik nem beszélik, vagy nem elégé jól ismerik a szerb nyelvet és a cirill írást, kérdezik tőlem, hogy most „mit is kaptak”, „mi akar ez lenni”, „mit kell tenniük?” „Veszélyes ez?”

 

Az igazsághoz tartozik, hogy a 10 oldal terjedelmű határozatot „a Szerb Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló aktus megerősítésére vonatkozó köztársasági népszavazás kiírásáról” magyar nyelven is közzétette a Köztársasági Választási Bizottság.[2] Meghatározta magyar nyelven is „a Szerb Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló aktusra vonatkozó Tájékoztatás szövegét”.[3] Ezt a szöveget juttatták el a választóknak szerb nyelven, cirill betűvel.
A Köztársasági Választási Bizottság formálisan eleget tett ugyan az anyanyelvi tájékoztatás törvényi követelményeinek, de a polgárok óriási többsége nem az interneten, számítógép által tájékozódik.

A Magyar Szó nevű (Pásztor Pista) lap 2021. december 7-e óta, napi szinten – eddig 22. folytatásban – ismertette a módosításról szóló dokumentum tartalmát. Hányan olvassák azonban ezt a pártújság szintjére süllyedt lapot? P.E. egyébként is érdektelen írása[4] a hivatalos jogi szöveget tartalmazza, ami távol áll az átlag olvasótól.
A lapban egyelten elemző sort, olvasói eligazítást nem találtam arról, hogy ezek a módosítások jók-e vagy nem és mennyire/mivel lesz jobb ezekkel az igazságszolgáltatás!
A Köztársasági Választási Bizottságnak kötelessége lett volna a referendummal kapcsolatos tájékoztató anyagot nemzeti kisebbségi nyelven is nyomtatásban eljuttatni a szavazópolgárokhoz!

A referendum a nemzeti kisebbségi nyelven való nem teljes tájékoztatás szempontból szerintem már most megbukott! A polgárok legtöbbjének ködös elképzelése se nincsen, hogy miről is szól a népszavazás, miről/mire fog szavazni! Ilyen feltételek mellett komolytalan és felelőtlen népszavazást tartani!
A Magyar Nemzeti Tanács vezetősége – ismereteim szerint – a referendummal kapcsolatos magyar nyelvi tájékoztatás hiányáról nem hallatta még a hangját. Nagyon csodálkoznák, ha ezeknek a jogoknak a sérelmét egyáltalán szóvá tenné. Így van ez, amikor téves emberek téves helyre/pozícióba kerülnek!

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2022. január 4.

__________
[1] TEKST AKTA O PROMENI USTAVA REPUBLIKE SRBIJE - Tekst utvrđen 6. septembra 2021. godine [A SZERB KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÉNYA VÁLTOZTATÁSÁNAK AKTUSA – a 2021. szeptember 6-án elfogadott szöveg] https://www.paragraf.rs/dnevne-vesti/150921/150921-vest12.html.
[2] Republička izborna komisija https://www.rik.parlament.gov.rs/tekst/sr/11655
[3] Uo.
[4] P.E.: Az alkotmány módosítása: Magyar Szó, 2021. december 7. – 2022. január 3. 4.

Hatályos az új magyar alkotmány

Hatályba lépett Magyarország új alaptörvénye. Az új alkotmány Nemzeti hitvallás elnevezéssel tartalmaz preambulumot, amely a Himnusz "Isten, áldd meg a magyart!" sorával kezdődik.
"Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit" - olvasható a hitvallásban, amelyben az áll: "nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét". Míg az eddig hatályos alkotmány azzal kezdődik, hogy Magyarország: köztársaság, majd Magyar Köztársaságnak nevezi az országot, addig az új alaptörvényben az olvasható, hogy "hazánk neve Magyarország".

Az illusztráció részlet Szkok Iván Új alkotmány születik című festményéből, amely az új alaptörvényhez készült festmények egyike

Az új alaptörvényben önálló fejezet tartalmazza az alapvető jogokat és kötelességeket. Újdonság, hogy az alaptörvény a magzat életét a fogantatástól kezdve védi, és tiltja az emberi egyedmásolást. Rögzíti azt is: házasság csak férfi és nő között jöhet létre. Alaptörvényi rangra emelkedett a - csak szándékos, erőszakos bűncselekmény miatt kiszabható - tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, és mostantól mindenkinek joga van - törvényben meghatározottak szerint - a személye, illetve a tulajdona elleni vagy ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.

Gondoskodni kell a szülőkről

A dokumentum kimondja azt is, hogy a testi és lelki egészség jogának érvényesülését az ország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás, a rendszeres testedzés támogatásával és a környezetvédelem biztosításával segíti elő. A szülőket változatlanul megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adott nevelést megválasszák, és továbbra is kötelességük taníttatásuk. Újdonság viszont, hogy az alkotmány kimondja: a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikről.
Míg a hatályos alkotmány a határon túli magyarok iránti felelősségérzésről szól, az új alaptörvény azt tartalmazza: Magyarország felelősséget visel sorsukért, elősegíti közösségeik fennmaradását, fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását és a szülőföldön való boldogulásukat.

Ötévente választás

Az új alaptörvény értelmében az államfőnek továbbra is joga feloszlatni az Országgyűlést akkor, ha a kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt a Ház az első személyi javaslat megtételének napjától számított 40 napon belül nem választja meg. Új elem viszont, hogy az államfő akkor is élhet a feloszlatás lehetőségével, ha a parlament az adott évre vonatkozó központi büdzsét március 31-ig nem fogadja el. Rögzítik az alkotmányban, hogy a képviselő nem interpellálhatja, csak kérdezheti a legfőbb ügyészt. A jövőben a köztársaságielnök-választás legfeljebb kétfordulós: az első fordulóban továbbra is a parlamenti képviselők kétharmadának szavazata szükséges, a második körben pedig már csak a korábban a két legtöbb szavazatot kapó jelöltre lehet szavazni. A mostani gyakorlat négyéves ciklusa helyett ötévente választják majd a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket.
Az új alkotmány kimondja: amíg az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét, az Országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. Hasonlóképpen a központi büdzsé végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, amely az államadósság növekedését eredményezné. Ezektől a szabályoktól "csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni".
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét továbbra is hat évre nevezi ki a köztársasági elnök, és az államfő joga az MNB alelnökeinek kinevezése is. Az új alaptörvényben - szemben az eddig hatályossal - szerepel a Költségvetési Tanács, amelynek tagjai az államfő által hat évre kinevezett elnök, valamint az MNB, illetve a számvevőszék elnöke. A büdzsé elfogadásához szükség lesz a tanács előzetes jóváhagyására. Az alaptörvény azt is rögzíti, hogy az ország hivatalos pénzneme a forint.

Kilenc év

Az új alkotmány számos változást hoz az igazságszolgáltatás és a jogvédelem területén is. A legfőbb bírósági szerv a Legfelsőbb Bíróság (LB) helyett a Kúria, amelynek első emberét kilenc évre választja a köztársasági elnök javaslatára a parlament kétharmada, míg az LB-elnök mandátuma eddig hat évre szólt. Alkotmányban rögzített szabályként jelenik meg, hogy a bírák - akik a korábbi szabályok szerint 70 éves korukig dolgozhatnak - 30 éves koruktól az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhatnak szolgálati jogviszonyban. A nyugdíjkorhatár-betöltéssel megszűnő jogviszony vonatkozik az ügyészekre is, akik eddig ugyancsak 70 éves korukig végezhették munkájukat. Beemelik az alaptörvénybe azt a 2010-ben hozott rendelkezést, amely szerint a legfőbb ügyészt kilenc évre választja a parlament az ügyészek közül.
Az eddigi néggyel szemben ezentúl csak egy ombudsman lesz, az alapvető jogok biztosa. Az új alaptörvény szerint a ombudsman helyettesei - akiket, csakúgy, mint az alapvető jogok biztosát, szintén a parlament választ - a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését független hatóság ellenőrzi. (MTI)
http://www.vajma.info/cikk/tukor/4642/Hatalyos-az-uj-magyar-alkotmany.html,2012. január 1. [8:10]

Öt évvel később...

A 2006-ban elfogadott alkotmány fél évtizedes évfordulója alkalmából tegnap Újvidéken tanácskozást szervezett az emberi jogokkal foglalkozó jogászok bizottsága (YUCOM). A megbeszélés résztvevői ismételten az alkotmány hiányosságaira, pontatlanságaira és ellentmondásaira hívták fel a figyelmet.

– Reméljük, hogy hamarosan változásokon mehet keresztül az alkotmány szövege, és hogy megvan e változtatások megejtésére az ahhoz elengedhetetlen szándék a politikusainkban, a szakmában s a társadalom egészében – mondta bevezető beszédében Milan Antonijević, a YUCOM képviselője a Tartományi Képviselőházban megtartott tanácskozáson.
Maja Sedlarević, a tartományi parlament alelnöke kiemelte, amíg Koszovót már a preambulumban említi a dokumentum, Vajdaságról jóval később, a 183. szakaszban csupán annyit közöl, hogy jogában áll szimbólumainak meghatározása. Mint mondta, az alkotmány nem definiálja a tartományt megillető jogköröket, azt a törvényhozásra ruházza át, így megtörténhet, hogy a képviselőház egy következő összetétele egyszerűen törli a tartomány autonómiáját.

– Hangsúlyoznunk kell, hogy az érvényben lévő alkotmányt Vajdaság polgárai nem támogatták, 44 százalékuk szavazott csak arra, hiszen felismerték, hogy az a tartomány jövőjére kedvezőtlen hatással lesz. A szöveg nem ismeri el, s nem ismeri fel Vajdaság identitását. Nem határozza meg a tartomány vagyonát. Miközben Szerbia lakosságának, területének egyharmadát Vajdaság képezi, s innen folyik be a költségvetésbe az eszközök 35 százaléka, az alkotmány hét százalékot szavatol az államkasszából, de abban sem vagyunk biztosak, hogy ennek egyhetede megérkezik-e – sorolta az öt évvel ezelőtt meghozott dokumentum hiányosságait a képviselőház alelnöke.
Rámutatott a szövegnek néhány érvényben lévő törvény szövegével szembeni ellentmondására is.
– Míg a családról szóló törvény meghatározza, hogy az anya joga döntést hozni a szülésről, az alkotmány azt mondja ki: mindenkinek jogában áll e döntés meghozatala. Vajon egy napon majd az egyház vagy a Szent Szinódus fogja megoldani helyettem az efféle dilemmát? – tette fel a kérdést Sedlarević.
Mint mondta, a vajdasági adminisztrációnak a lehető leggyorsabban el kellene készítenie a tartományi hatáskörök finanszírozásáról szóló törvény javaslatát, mert „annak nem lesz jó vége, ha Belgrád állít össze egy munkacsoportot annak elkészítésére”.
Prof. dr. Marijana Pajvančić alkotmányjogász úgy fogalmazott, igencsak szkeptikus a tekintetben, hogy van-e esély az alkotmány módosítására. Mint mondta, meghozásának folyamatában számos visszaélés történt, fogalmazása pontatlan, ellentmondásos, aranyköpésekkel teli. Kiemelte: még azokat a mechanizmusokat sem definiálja, melyek a vitás kérdések megoldását tennék lehetővé, ehelyett teret ad a pártrendszer elvén működő politikai „megegyezéseknek”, amilyeneket már nem egyszer láthattunk az elmúlt öt év során. A kormányhoz a következő kérdést intézte: Ha Koszovó számára lényegi autonómiát garantál az alkotmány preambuluma, miért nem létezik egy ilyen autonómia kidolgozásával megbízott munkacsoport, s miért folytat tárgyalásokat a tartományról a kormány?
Pajvančić aláhúzta, a szöveg sok helyütt, minden következetesség nélkül, egyszer így, egyszer úgy fogalmaz: a házastársi viszonyt például egy helyen két személy, másutt, leszűkítve, egy férfi és egy nő közötti viszonyként definiálja. Így igazuk lesz azoknak is, akik az ezt a kérdést szabályozó törvény kapcsán az alkotmány egyik megfogalmazására, s azoknak is, akik a másikra hivatkoznak majd.
Aleksandar Popov, az újvidéki Regionalizációs Központ igazgatója elmondta, rögtön tudni lehetett, mi vár ránk, amikor a hirdetőtáblákról ránk mosolygó Šešelj biztatott bennünket az alkotmány támogatására. Sajnos, tette hozzá, a nemzetközi politikum is annak elfogadása mögé sorakozott fel, ma már azonban belátják: az alkotmány elfogadását ellenzőknek volt igazuk.

v.ár
Magyar Szó, 2011. november 2., 5. o.