A szolgapárt menetelése a szakadék felé

A „mindenhol folytatjuk az együttműködést a Szerb Haladó Párttal” (SNS) pásztori politika csúfos bukása

 

Mindent megteszünk, hogy előidézzük, kiváltsuk és elmélyítsük
a politikai válságot. Az autokrata rendszerekben, mély
meggyőződésem szerint, nem lehet küzdeni az igazságért és az
igazságosságért a rendszer nem létező intézményeiben, hanem
csak kívülről, a polgárok motiválása által – válságkeltéssel.
A düh indokolt!
Biljana Stojković, szerb politikus[1]

Fotó: SZMSZ

– Talpon maradtunk, talpon maradt a Vajdasági Magyar Szövetség, talpon maradt politikai értelemben a vajdasági magyar közösség is, hiszen három önkormányzatban győzni tudtunk: Topolyán, Magyarkanizsán és Zentán – nyilatkozta a sajtó képviselőinek Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke azon a sajtótájékoztatón, melyet a választás éjszakáján tartott[2].
– A helyhatósági választásokon 23 önkormányzatban indult a VMSZ önálló listával, és mindegyikben képviselővel vagy képviselőkkel rendelkezik ezek után is a párt – emelte ki a dinasztiás pártelnök a június 2-ai önkormányzati választások értékelésében[3].

A VMSZ (Vajdasági Magyar Szolgapárt) választási szerepléséről eddig két alapos és részletes elemzést lehetett olvasni június 4-én a közösségi hálón, az egyik itt Vajdaságban, a másik Magyarországon jelent meg – nem a Magyar Nemzeti Tanács „alapította” médiában.
A Szabad Magyar Szó csapata VMSZ-es mérleg: négy év, négy község, hétezer elveszített szavazat[4] és a Hatalomátvétel helyett mandátumokat veszített a VMSZ[5] című kétrészes elemzésében vizsgálja az önkormányzati szavazás eredményeit.
– Polgármesteri szék helyett kiütéssel felérő jobb egyenesbe szaladt bele a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) két olyan községben, ahol a párt két vezetője él: Pásztor Bálint Szabadkán szeretett volna polgármester lenni, ehelyett azonban a Szerb Haladó Párt (SNS) helyi uralkodója, Stevan Bakić által már Sándor (Aleksandar Vučić) városára keresztelt helyen a szavazás estéjén azt jelenthette be, hogy a Szerb Haladó Párt abszolút többséget szerzett.
A másik pofont Juhász Bálint lakóhelyén, Kishegyesen kapta a VMSZ: a tartományi parlament elnöke listavezető volt, s abban bízott, hogy most a javukra dől el a verseny, hiszen négy éve mindössze 37 szavazaton múlt, hogy nem a VMSZ adta a polgármestert. A minimális hátrányból négy év alatt egy jelentős lemaradás lett: a Szerb Haladó Párt június 2-án 540 szavazattal szerzett többet a VMSZ-nél, így a magyar párt egy képviselői helyet is elveszített – írja elemzésében a vajdasági független portál.

A SZMSZ elemzése szerint négy év alatt négy községben (Szabadka, Magyarkanizsa, Topolya, Óbecse) „a Vajdasági Magyar Szövetség mintegy hétezer, egészen pontosan 6922 szavazót veszített el: Szabadkán 3783-mal (22 százalékos csökkenés), Magyarkanizsán 1238-cal, míg Topolyán 555-tel, Óbecsén pedig 1346 szavazattal (26 százalékkal) szerzett kevesebbet a párt, mint négy évvel ezelőtt.
Szabadkán „a Szerb Haladó Párt néggyel (35-re[6]) növelte a mandátumainak számát, a VMSZ-nek pedig három képviselővel kevesebbje lesz (19), ami azt jelenti, hogy a haladók megszerezték az abszolút többséget”[7]. A 2022-es népszámlálás szerinti 94 228 fős Szabadkán[8] a VMSZ mindössze 13 779 szavazatot kapott!

Magyarkanizsán „a Szerb Haladó Párt mandátumainak száma hárommal nőtt (5-ről 8-ra[9]), a VMSZ-é eggyel csökkent (19-re[10]), de ennek ellenére megmaradt az abszolút többség”. A Magyarkanizsát választom lista 2 képviselői helyet szerzett[11].
Óbecsén „a VMSZ mandátumainak száma kettővel csökkent (9-re[12]), a haladóké pedig ugyanennyivel nőtt (22-re[13]) a 36 tagú képviselő-testületben, vagyis a VMSZ itt is csak a (bio)díszlet szerepét hivatott betölteni, mivel a Szerb Haladó Párt abszolút többséggel bír”. „A VMDK-val közösen listát állító Csak helyben polgári csoport 4 helyet szerzett”[14].

Topolyán „a VMSZ győzött, méghozzá abszolút többséggel” és „megőrizte a mandátumainak számát (19), s ugyanígy tettek a haladók is”(13) mandátummal. A Topolya holnapután listának 3 képviselői helye lett[15].
Zentán VMSZ-nek a négy évvel ezelőtti 4344 szavazatot nem sikerült megismételnie, viszont „a 3747 szavazat eggyel több mandátumot (14-et) jelent a pártnak, mint eddig volt”[16]. „Egy mandátum hiányzott az abszolút többséghez”[17], ezt azonban nem sikerült elérni.

A VMSZ Zentán „megszabadulhatna a haladóknak való kiszolgáltatottságtól, amennyiben az ellenzéki pártokkal lépne koalícióra, – amelyek 5 mandátumot szereztek: a Zenta többet érdemel lista (MM, VMDK, SZNP) 3-at, az Együtt a jobb Zentáért pedig 2-őt – nem pedig a SNS-vel, mint ahogy tervezi! (A Szerb Haladó pártnak 9 mandátuma lett.)
Zenta ékes példája a VMSZ téves és káros politizálásának, miszerint „mindenhol folytatja az együttműködést a Szerb Haladó Párttal”. Ragaszkodik az Orbán–Vučić háttéralku teljesítéséhez, „mint részeg a kerítéshez”, miközben a magyar közösség egyre inkább kiszorul a hatalomból és sorsának az irányításából is.

Az eredmény összegzésében a Szabad Magyar Szó csapata megállapítja, hogy „igencsak találó a Pásztor Bálint eredményértékelőjében elhangzott kulcsmondat, amely szerint ’a VMSZ talpon maradt’, vagyis állta a sarat, miközben az ütések záporoztak jobbról-balról is. Sportnyelven, a talpon maradt kifejezés azt jelenti, elkerülte, hogy a bíró rászámoljon, vagyis állva maradt, de úgy, hogy közben megszédült és már csak a menet végét jelző gongot várta”[18].

Tómó Margaréta a Talpon maradt a VMSZ, de valamelyest megtántorodott című írásában[19], a budapesti BALK MAGAZINBAN elemzi és egészíti ki a SZMSZ-nek a VMSZ vasárnapi önkormányzati választásokon való szerepléséről készült elemzését.
Ada a Szerb Haladó Párté lett. A SNS a szavazatok 62,9 százalékával 19 képviselői helyet szerzett. A Vajdasági Magyar Szövetség 32,9 százalékot kapott, nekik 9 mandátum jutott (2 képviselővel kevesebb, mint az előző mandátumban)[20]. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége – a SZMSZ adatai szerint – (mindössze) 1 képviselői helyet szerzett[21]!?
„A legutóbbi népszámlálási adatok szerint Ada községben 13 293 személy él: a magyarok száma ebből 9666, míg 2429-en szerbnek vallották magukat”[22], mégis a SNS irányítja!

– Csóka községben a 2022-es népszámlálási adatok szerint összesen 8556 személy él, ebből 3835-en magyarnak, 3470-en szerb nemzetiségűnek vallották magukat, a szavazáskor ez viszont úgy néz ki, hogy 2676-an a Szerb Haladó Pártra, 1585-en pedig a VMSZ-re szavaztak. Csóka községben a VMSZ szavazóinak a száma 318-cal csökkent, Törökkanizsán pedig 238-cal. A Szerb Szocialista Párt (Slobodan Milošević pártja, a SPS – B.A.) szépen csendben beolvadt a haladó pártba, s sokan attól tartanak – nem alaptalanul – hogy a bánáti községekben a VMSZ helyi szervezeteire is ez a sors vár – írja a SZMSZ csapatának elemzésében[23].
A szavazatok alapján Csókán a Szerb Haladó Pártnak 15, a VMSZ-nek 8, az Egyesülve Csókáért listának pedig két képviselője lesz[24].

– Kishegyest nagyon szerette volna megszerezni a VMSZ, úgy tűnik viszont, hogy hiába kishegyesi a vajdasági parlament elnöke, Juhász Bálint, így sem, vagy éppen pont ezért, nem sikerült a nagy bravúr. (A listavezető Juhász Bálint a parlamenti munkájának végzése helyett egész idő alatt a VMSZ-nek kampányolt! Nem kellene ezt az időt a fizetéséből levonni?! – B.A.)
A Szerb Haladó Pártra a polgárok 50,96 százaléka voksolt, a VMSZ-re pedig 41,92 százalékuk. Korábban mindkét pártnak 12-12 képviselője volt a községi képviselő-testületben, de a haladók most 13-at húztak be, a VMSZ-nek csak 11 jut, mert bejutott még (1 képviselővel[25]) a montenegrói érdekeket védő párt is – írja Tómó Margaréta[26].

A bánsági Begaszentgyörgy községhez tartozó, túlnyomó többségében magyarok lakta Tordán a VMSZ 364 szavazatot szerzett – a szavazóbizottságnak a Művelődési Otthon ajtajára kifüggesztett jegyzőkönyve szerint (nem tudni, hogy a Magyar Szó tudósítója miért 435-öt ír[27]), a SNS listájára pedig 162-en szavaztak (a választói névsoron lévő 965 polgár közül)!? Dobai János, a VMSZ (72 éves[28]) listavezetőjének, a falu sokéves polgármesterének értékelése szerint ez az eredmény „minden várakozást felülmúl”[29]!? Kérdés azonban, hogy mennyire valós.

Törökkanizsán is abszolút többsége lett a Szerb Haladó Pártnak, pedig itt Újhelyi Nándor 2008 óta a községi képviselő-testület elnöke! (Hogy lehet ezt elviselni?) A Szerb Haladó Párt 19, a VMSZ 10, a Törökkanizsa az erőszak ellen lista 2 képviselői helyet szerzett[30].

Szenttamáson „a VMSZ 658 szavazatot kapott, két képviselője lesz”[31], miközben „a Szabadítsuk fel Szenttamást Polgárok Csoportja 1211 szavazattal négy képviselői mandátumhoz jutott”[32]!

Újvidéken a VMSZ-nek „ismét csak egy képviselője lesz a városi képviselő-testületben”[33] (az eddigi kettő helyett). A városban, ahol Vicsek Annamária a párt alelnöke, a városi szervezet elnöke, a párt Európai Parlamenti képviselőjelöltje a június 9-ei EP-választásokon, Kiss Gyula megélhetési politikus pedig sokéves képviselő.

– Az elvándorlás lehet a szavazatszám-csökkenés egyik oka, de a „haladó magyarkodásból”, a kirekesztő, ellenségkép-gyártó politizálásból vajon mennyire van elege a vajdasági magyar szavazónak? A lemorzsolódás nyilvánvaló. A hamis képviselettel, a szolgáló párttal sokan nem tudnak azonosulni. Ha a VMSZ haladópárti ölelkezése odáig fajult, hogy több listán együtt futott Šešeljjel, a hágai elítélttel, akkor – úgy tűnik – sok vajdasági magyarnak tisztább direkt a haladókra szavazni. Mi szükség a VMSZ-re?

A kevesebb szavazatért csakis mások, vagy esetleg maga a párt és annak pozíción lévő emberei is felelősek-e? Hogy lehetséges például, hogy nem tud nyerni a VMSZ egy olyan településen, mint Kishegyes, ahol 9983-an élnek, ebből 5174-en magyarok? – kérdezi az elemzésének végén jogosan a szerző[34].

Feltűnő, hogy a két idézett elemzés szerzőinek egyike sem említi az egyenlőtlen és tisztességtelen június 2-ai választási feltételeket, amelyekben – Rasa Nedeljkov, a Kutatási, Átláthatósági és Elszámoltathatósági Központ / CRTA programigazgatójának a véleménye szerint – „decemberhez képest nem történt változás”[36].
Az elemzők azt sem említik, hogy a VMSZ-nek csak alig néhány községben volt magyar párt az ellenfele. Hogy a kampány során tartott „303 rendezvény”[37] csak a VMSZ-ről szólt, mert magyarországi anyagi és személyi kampánytámogatás csak nekik jutott, és azt sem kifogásolják, hogy az MNT „alapította” média az újságírói szakma és az erkölcs minden szabályát megsértette a magyar-szerb vegyespárt (VMSZ) melletti kampányolásban! Ennek ellenére mégis sok, többségében magyarok lakta településen még a Szerb Haladó Párt is elfogadhatóbb, mint a magyar szolgapárt!? 

– Mindenki számára világos lett, hogy ilyen «választásokkal» de facto felszámolták az Alkotmánnyal szavatolt választói jogot, és értelmét vesztette a hatalom demokratikusan történő leváltásának az eszméje. A rendszer felelőtlen magatartásával a társadalom a polgári összetűzések szélére sodródott” – olvasható a ProGlas kezdeményezés közleményében, amely szerint „Szerbiát Aleksandar Vučić személyes hatalma süllyesztette el”[35].

A június 2-ai önkormányzati választásokon a VMSZ vereséggel is felérő „eredményeit” nem lehet a 70 ezres népességfogyással magyarázni, mivel az nem a két választás között, hanem az utóbbi 11 évben volt folyamatos. Ez nemcsak „gondolkodásra kellene, hogy késztesse a Vajdasági Magyar Szövetséget” (ahogyan Tomó Margaráta javasolja), hanem a vezetőség felelősségének a megállapítására, az eddigi, a Pásztor & Fia téves és a közösségre káros politikájának a feladására, a Šešelj-utódpárttal (a SNS-vel) való szakításra! Amíg ez nem történik meg, folytatódni fog a magyar közösség mélyrepülése! A párt politikusait azonban csak az érdekli, hogy „megkapják az őket a felsőbb szinteken meghozott döntések alapján megillető pozíciókat”[38].
A VMSZ-nek részletes elemzést kell készíteni és levonni a június 2-ai önkormányzati választásokból eredő következményeket! A vezetősége erre azonban nem hajlandó! 

A pártnak be kell vallani, hogy a junior Pásztor elnökké választása súlyos politikai hiba volt. Pásztor Bálint az apja bálványozására június 18-ig még létre akarja hozni a Pásztor István Alapítványt is. „A jelenünket jövővé alakíthatjuk” jelszóval[39]. A VMSZ-el a jövő is olyan lesz, mint a jelen és a múlt?! Kilátástalan!

BOZÓKI Antal

__________
[1] Biljana Stojković: Bes je opravdan [A düh indokolt]. Danas, 2024. június 5. 11., és
Biljana Stojković. https://sr.wikipedia.org/sr/Biljana_Stojkovi%C4%87
[2] vas: Talpon maradt a Vajdasági Magyar Szövetség. Magyar Szó, 2024. június 4. 1. https://www.magyarszo.rs/kozelet/belfold/a.309575/Talpon-maradt-a-Vajdasagi-Magyar-Szovetseg
[3] Uo., 4.
[4] VMSZ-es mérleg: négy év, négy község, hétezer elveszített szavazat (1.). https://szmsz.press/2024/06/04/vmsz-es-merleg-negy-ev-negy-kozseg-hetezer-elveszitett-szavazat/, 2024. június 4. 21:22
[5] Hatalomátvétel helyett mandátumokat veszített a VMSZ (2.). https://szmsz.press/2024/06/05/hatalomatvetel-helyett-mandatumokat-veszitett-a-vmsz/, 2024. június 5. 11:36

[6] Tómó Margaréta a Talpon maradt a VMSZ, de valamelyest megtántorodott. https://balk.hu/2024/06/04/vmsz-helyhatosagi-topolya-zenta-magyarkanizsa/, 2024. június 4.
[7] Uo.
[8] Szabadka. https://hu.wikipedia.org/wiki/Szabadka
[9] Tómó, a 6-os alatt.
[10] Uo.
[11] Uo., és a 4-es alatti elemzés.
[12] Tómó, a 6-os alatt.
[13] Uo.
[14] Uo.
[15] Lásd a 4-es alatti elemzést.
[16] Uo.
[17] Uo.
[18] Uo.
[19] Tómó, a 6-os alatt.
[20] Uo.
[21] Lásd az 5-ös alatti elemzést.
[22] Uo.
[23] Lásd az 5-ös alatt.
[24] Uo.
[25] Lásd az 5-ös alatt.
[26] Tómó, a 6-os alatt.
[27] Uo.
[28] Dobai János. https://www.vmsz.org.rs/sr/o-nama/licnost/janos-dobai
[29] Uo.
[30] Lásd az 5-ös alatt.
[31] kábé, vh, K.I, P.L., LMT: Folytatódik a munka. Magyar Szó, 2024. június 4. 5.
[32] Uo.
[33] szb: Továbbra is a közösségért. Magyar Szó, 2024. június 4. 11.
[34] Uo.
[35] ProGlas: Szerbiát Aleksandar Vučić személyes hatalma süllyesztette el
https://szmsz.press/2024/06/03/proglas-szerbiat-aleksandar-vucic-szemelyes-hatalma-sullyesztette-el/
[36] „A választások nem tekinthetőek sem tisztességesnek, sem becsületesnek”. https://szmsz.press/2024/06/06/a-valasztasok-nem-tekinthetoek-sem-tisztessegesnek-sem-becsuletesnek/, 2024. jún. 6. 11:25
[37] Tómó, a 6-os alatt.
[38] Lásd az 5-ös jegyzetben.
[39] vas, hem: A jelenünket jövővé alakítjuk. Magyar Szó, 2024. június 5. 4.

Nincs felelős a népességfogyásért?

Korhecz Tamás a VMSZ álláspontját támogatja?

Bort iszik, vizet prédikál.
Magyar szólás

Illusztráció (Szabad Magyar Szó)

A 2022-es népszámlás lesújtó adatairól, miszerint az utóbbi évtizedben eddig nem tapasztalt mértékben, 70 ezerrel (27,36 százalékkal) csökkent a délvidéki/vajdasági magyarok lélekszáma, nem sok írás, kommentár jelent meg a sajtóban. Az is az ellenzékinek számító médiában.
Az április 28-án közzétett nemzetiségi adatokkal foglalkozó, „döbbenetet tükröző jegyzeteket, a vádakat és védekezéseket, de az alaposabb tanulmányokat is arról, hogyan jutott el a vajdasági magyarság létszáma közel félmillióról jóval kétszázezer alá – egyre gyorsuló ütemben”, a Szabad Magyar Szó gyűjtötte össze. A szám szerint 22 cikket tartalmazó dosszié itt található: https://szmsz.press/hirfolyam/kozeletunk-dossziekban/nepfogyatkozas-dosszie/[1]

A felelősséget az előállt helyzetért a „magyar érdekvédők” (értsd Vajdasági Magyar Szövetség – VMSZ vezetősége) közül senki nem vállalta!
Pásztor István pártvezér és pártjának az elnöksége nem tartotta szükségesnek, hogy megszólaljon a magyar közösséget drámaian sújtó problémáról, hanem a „sajtószolgálata” által közölte a nyilvánossággal az álláspontját, miszerint „a VMSZ nem érzi magát a népszámlálási adatok okozójának”[2].
Másutt kifejtette hirtelen jött új elméletét, hogy szerinte nem a létszám a fontos, hanem a lélek, a büszkeség. – A magyarság nem a test, nem a vér, hanem a lélek kérdése! – mondta Pásztor pártjának kishegyesi (május 20-ai) tisztújító közgyűlésén[3]. Holott sikertelen politikusként azonnal be kellett volna nyújtania a lemondását.

Korhecz Tamás szerb alkotmánybíró Pusztulás és cinkos némaság címmel írt „karcolatot a népszámlás margójára” a Családi Kör 2023. június 22-ei és 29-ei számában[4].
– Hiszem, hogy minden nemzetben gondolkodó, a magyar nemzetért aggódó és cselekvő embert letaglóztak a 2022. évi szerbiai népszámlálás adatai. A demográfiai pusztulásunk, a fogyásunk mértéke nemcsak a józan szakmai várakozásokat múlta felül, de történelmi léptékben is rekordméretű volt. Az elmúlt 11 évben, amikor mindvégig béke volt, nőtt a GDP, nőttek a bérek, a magyar–szerb barátság történelmi csúcsokat ostromolt, nagyobb mértékben fogyott a magyar, mint bármikor előtte – írja Korhecz az idézett írás első részében. 

– Nemcsak az elmúlt száz év legnagyobb pusztulását kellett megélnünk, de azzal is szembesülnünk kell, hogy a magyar jobban fogyott számos, nálunk minden tekintetben kedvezőtlenebb helyzetben levő szerbiai nemzetiséghez képest is! – tette hozzá.
Megállapítja, hogy „a médiánkban, beleértve a közösségi médiát is, a fogyásunk és pusztulásunk számszerűsített kimutatása nem indított el semmiféle vitát, párbeszédet, ötletelést, kiútkeresést, de puszta véleménycserét se”.
Azt a következtetést vonja le, hogy „a megnyilatkozások egy része legalább arra rámutatott, hogy a fogyásunknak két fő generátora azonosítható, a gyermekvállalási hajlandóság állandó csökkenése, valamint a migráció, az elvándorlás”.

Korhecz az írása első részében főleg a népfogyatkozás „helyes diagnózisának a felállításával” foglalkozik.
Szerinte „az okok között kétségtelenül azonosíthatunk néhányat, ezek a kisebbségi lét okozta hagyományos frusztrációk, a határtérségben, a peremtérségekben való lét bizonytalansága, az esélyegyenlőség hiánya, az autoriter, vezérelvű politikai rendszer fojtogató légköre, a szabadságjogok hiánya, a lehetőségek és a mesterségesen (is) gerjesztett igények közötti feszültség, a család ősi intézményének a válsága, a falvak elsorvadása stb.”.
A „vajdasági magyarság demográfiai katasztrófája” a „globalizációra” és a „változó értékrendre vezethető vissza” – véli cikkében.
– A vajdasági magyar a nagyobb vásárlóerő reményében külföldre távozik, de legalábbis oda vágyik. […] A vélt vagy valós szükségletek és a lehetőségek között nyíló olló tömegesen arra ösztönzi a magyarokat, hogy házat/hazát változtassanak – írja Korhecz.
Az írás csaknem érdektelen folytatását Korhecz ezzel a gondolattal zárja: „Elhitették az emberekkel, hogy szabad akaratukból és saját érdeküket követve szolgálják a növekvő gazdaságot, a milliárdosok határtalan birodalmát. Ennek a szolgálatnak vált áldozatává 69 ezer magyar ember tizenegy év alatt. Aki nem hiszi, járjon utána.”
Lehet-e Korhecz Tamásnak (Szabadka, 1967) hinni, vagy járjunk utána?

Az írás legnagyobb hibája, hogy a „demográfiai katasztrófát” kiváltó okok között egy szóval nem említi meg a Szerbiában elharapózott maffiózó viszonyokat, a hatalom privatizáló és zsarnoki uralmát a gazdaságban és az intézményes életben, de az államapparátusban részes VMSZ és személyesen Pásztor István szerepét se ennek a banánköztársaságnak a kialakításában!
A „karcolat” mintha a VMSZ sajtószolgálati közleményét igyekezne alátámasztani, amely a drasztikus csökkenés okait abban látja, hogy „a vajdasági magyar közösség elöregedő közösség, hosszú évtizedekre visszamenően a demográfiai mutatók negatívak, a mortalitás számai többszörösei a születéseknek, ami egy tizenkét éves periódusban számarányaiban jelentősre duzzad és a nagy fogyás jelentős részét teszi ki” (5. pont). Hogy ennek mik az okai, arra viszont nem tér ki.
– Eddig se úgy keltünk reggel, hogy a feltételezett lélekszám határozta volna meg eltökéltségünket, politikai szándékunkat, a közösség tagjainak segítését és ezután se a szám ismerete fogja mindazt befolyásolni – írja a pártközleményben (11. pont).
Ezek szerint, a VMSZ-nek nem fontos, hogy a magyar közösség mennyi embert számlál? Semmilyen felelőssége nincs a vezetőségnek, legfőképpen pedig Pásztor István pártvezérnek azért, hogy csaknem egyharmadával lettünk kevesebben?

Korhecz (Véemesznek falazó) állásfoglalása talán annak tudható be, hogy sohasem szakadt el teljesen ettől a párttól. A VMSZ „támogatásával fontos pozíciókat kapott”[5]. (2004–2010 között jogalkotási, közigazgatási- és nemzeti kisebbségi titkár – miniszter volt, 2006–2008 között a tartományi kormány alelnöke[6], majd – a párt Magyar Összefogás listáját vezetve – a Magyar Nemzeti Tanács elnöke lett – 2010-14 között[7].)
Éppen Pásztor István kegyelméből került a jól fizetett alkotmánybírói munkahelyre is, annak ellenére, hogy egyetlen napot nem töltött bírói sem ügyvédi munkahelyen[8]! – 2016. december 17-én 9 évre szerbiai alkotmánybíróvá választották a VMSZ jelöltjeként – írja az életrajzában[9]. Ilyesmi csak Pásztor-országban és Magyarországon lehetséges, ahol a Fidesz támogatásával bármi elérhető!
Ennél az apróságnál azonban sokkal nagyobbat csattant a vajdasági magyarság történetében az a gyászos tény, hogy ő elfogadta ezt a posztot a VMSZ tenyeréből, miközben épp az ellenzéki mozgalom élén konfigurált.

A VMSZ az alkotmánybírói székkel vásárolta meg Korhecz Tamást, aki 2015-től a túlságosan hangos ellenzéki szervezet, a Magyar Mozgalom (MM) egyik vezéregyénisége volt. „2015. augusztus 20-án a VMSZ-szel szemben létrejött MM egyik alapítója, majd társelnöke lett. Alkotmánybíróvá választása után lemondott az MM-ben betöltött tisztségeiről.” (A háttéreseményekhez tartozik, hogy a VMSZ-ből 2016 februárjában 82 tagot kirúgtak, mert ellenezték a Szerb Haladó Párttal való együttműködést[10].)
A csúfos árulást a Magyar Mozgalom nem is tudta kiheverni, 2022 végén „felfüggesztette tevékenységét”[11].
Most, hogy közeledik alkotmánybírói mandátumának a vége, Korhecznak ismét szüksége lesz Pásztor István támogatására, mert különben munka nélkül marad? Az egyébként néma alkotmánybíró ezért szólalt meg a furcsa „karcolat” erejéig? 

A Szabad Magyar Szó Facebook oldalán is közölt cikk alatti kommentekből azonban kitűnik, hogy „a nép nem felejt”. (https://www.facebook.com/profile/100063774311841/search/?q=korhecz%20tam%C3%A1s)[12].

 

A 49 hozzászólás és a 16 megosztás jelzi, hogy a „karcolat” felkorbácsolta a kedélyeket és a vajdasági magyarságban van még szellemi és erkölcsi potenciál helyre tenni a dolgokat. A hozzászólások rámutatnak az alkotmánybíró írásának hiteltelenségére:
– Van abban valami tragikusan röhejes, amikor a Jézust 30 ezüstért eláruló Júdás amiatt sajnálkozik szívhez szólóan, hogy felakasztották szegény párát.
– Jó is lenne az írás csak nem az Ő tollából! Ha valaki adott egy jó nagy pofont a vajdasági magyarságnak, akkor az Ő maga, hátba szúrta a volt párttársait egy jó kis munkahely miatt! Ezért minden, amit leírt, hiteltelen, mint Ő maga is!!
– Ha az embert csalfa hátszéllel felröppentik a hegy tetejére, könnyen osztja onnan az igét a völgylakóknak, hogy kellene ellenszélben kúszni-mászni felfelé.
– Korhecz globalizáció-kritikusságával egyetértek, csak számomra nem hiteles, mert anno 9 évre ő is a havi 400 ezer dináros fizetést választotta, és nem a közösségért való harcot.
– Ha nem lenne globalizáció, online munkalehetőségek stb., egy csomóan a még itt élők közül már nem lennének itt.
A nők nem azért nem szülnek (mellesleg, a gyerekvállalás azért kicsit bonyolultabb a megszülésnél, és ahhoz azért a hagyományos értékrend szerint, amihez annyira ragaszkodunk, kell egy férfi is) mert agyba-főbe dolgozni szeretnének.
Tegye fel a kezet vagy nyomjon egy szomorú szmájlit aki nem szereti a pénzt!
Böjte Csabát idézni az utóbbi pár hónapban napvilágot látott hírek után enyhén szólva sérti a jó ízlést.
– A valóságban és a gyakorlatban annyira távol van Tamás az átlag vajdasági magyarok életkörülményeitől, hogy ettől válik hiteltelenné a számonkérése a nép felé.
– Amúgy (K. T.) aktív résztvevője a Magyar Szó pártlappá züllesztésének 2012-ben.
– A „bort iszik és vizet prédikál” tipikus példája. Képmutató és hamis.
– Tamás! Te saját magad árultad el és nem is egyszer! A szememben már akkor sem voltál ember, amikor a VMSZ kegyeltje voltál, aztán szembefordultál velük, de azt sem igazán, mert Te sok mindenről tudtál mégsem szólaltál meg csak hintetted a port a semmibe! Végül egy fotelért elárultad saját magad! Egy petákot sem adnék a bőrödért!
– Ezzel az írással is csak szembe köpte Tamás magát... Szánalmas...
– Nem hiszem, hogy ez probléma volna Korhecz úrnak. Fő az, hogy elárulva a Magyar Mozgalmat és a vajdasági magyarokat, a VMSZ és a szerb haladók mellé állt, hogy megvalósíthassa élete álmát, az Alkotmánybíróság tagja legyen – írták a kommentezők.

„Aki nem hiszi, járjon utána?” Milyen kedélyes, mesés felhívás egy komor, tragikus ügyben! Bizony nem hittük és a kommentekből is az a tanulság, hogy Júdásoknak ne higgyünk.

BOZÓKI Antal

__________
[1] Népfogyatkozás (dosszié) Adatok és reagálások a 2022-es népszámlálás nyomán. https://szmsz.press/hirfolyam/kozeletunk-dossziekban/nepfogyatkozas-dosszie/
[2] „A VMSZ nem érzi magát a népszámlálási adatok okozójának”. https://szmsz.press/2023/05/03/a-vmsz-nem-erzi-magat-a-nepszamlalasi-adatok-okozojanak/, 2023.május 3. 20:05, és P. E.: A számok tükrében. Magyar Szó, 2023. május 5. 6.
[3] Pásztor István a VMSZ XIX. Tisztújító Közgyűlésén az elmúlt négy évről elmondott beszámolója. https://www.vmsz.org.rs/hirek/pasztor-istvan-vmsz-xix-tisztujito-kozgyulesen-az-elmult-negy-evrol-elmondott-beszamoloja, 2023. május 20. 10:27
[4] Korhecz Tamás: Pusztulás és cinkos némaság. Családi Kör, 2022. június 22. 8-9 és 2022. június 29. 7., illetve https://szmsz.press/2023/06/30/korhecz-tamas-pusztulas-es-cinkos-nemasag/, 2023. június 30. 19:44
[5] Korhecz Tamás. Politikai pályafutása
https://hu.wikipedia.org/wiki/Korhecz_Tam%C3%A1s
[6] Uo.
[7] Uo.
[8] Uo.
[9] Uo.
[10] Kizárták a VMSZ-ből a párt 82 Magyar Mozgalmas tagját. https://www.magyarszo.rs/hu/2970/kozelet/141070/Kiz%C3%A1rt%C3%A1k-a-VMSZ-b%C5%91l-a-p%C3%A1rt-82-Magyar-Mozgalmas-tagj%C3%A1t.htm, 2016. február 12., 15:49 >> 2016. február 13., 00:01
[11] (RTV) Felfüggesztette tevékenységét a Magyar Mozgalom. https://www.rtv.rs/hu/vajdas%C3%A1g/felf%C3%BCggesztette-tev%C3%A9kenys%C3%A9g%C3%A9t-a-magyar-mozgalom_1397294.html, 2022. december 06. 22.05
[12] Korhecz Tamás: Pusztulás és cinkos némaság. https://www.facebook.com/profile/100063774311841/search/?q=korhecz%20tam%C3%A1s