Szabadka polgármestere a háborús bűnös Ratko Mladićot élteti hivatalos közösségi oldalán

 

 2026. július 14. 14:49  

Nem először oszt meg szélsőséges tartalmakat közösségi oldalán Szabadka polgármestere, Stevan Bakić, ahogyan nem először írunk arról sem, hogy esetleg személyeskedett, megbántott valakit, vagy éppen usztasának nevezte. Szabadka első embere nem titkolja szélsőséges nézeteit, miközben dicséri Szabadka multikulturális összetételét (legalábbis vannak ilyen megnyilvánulásai is).

Stevan Bakić ezúttal (ismét) Ratko Mladićról, elítélt háborús bűnösről osztott meg egy videót, amely 1995. július 11-én készült, s amelyben Mladić szerb Srebrenicáról beszél, megdicséri a helyszínen lévő katonákat. Bakić korábban, április 15-én Mladić egészségi állapota miatt aggódott, akkor ugyanis agyvérzés miatt kezelték az elítélt bűnöst.

A srebrenicai népirtás 1995 júliusa folyamán történt, amely során a szerb katonai erők több mint 8700 bosnyákot, főleg férfiakat és fiúkat gyilkoltak le.

Ratko Mladićot 2011-ben fogták le Vajdaságban, miután 15 éven át bújkált. 2017. november 22-én a hágai Nemzetközi Bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet elleni 2018-ban benyújtott fellebbezését 2021. június 8-án elutasították.

Góli: Nem kívánom kommentálni a bejegyzést

Stevan Bakić nyilvános bejegyzése kapcsán megkérdeztük Góli Csillát, aki alpolgármesteri feladatokat lát el Szabadkán. Góli válaszlevelében azt írta, alpolgármesterként a feladatai ellátására fókuszál.

„Munkám középpontjában a város fejlesztése áll. Nem kívánom kommentálni más közéleti szereplők személyes közösségi oldalain megjelent bejegyzéseit vagy azok tartalmát”, írta Góli. 

A Vajdasági Magyar Szövetség koalícióban irányítja a várost Stevan Bakić pártjával, a Szerb Haladó Párttal. 

A bejegyzést azóta tetszikelte a Népszínház igazgatója és az art mozi igazgatója is.

https://szmsz.press/2026/07/14/szabadka-polgarmestere-a-haborus-bunos-ratko-mladicot-elteti-hivatalos-kozossegi-oldalan/

A boszniai Szerb Köztársaság alelnöke a Mladić szabadon bocsátására irányuló kérelem elutasítását kéri

 

Ratko Mladić (Fotó: Wikipédia) 

2026. május 2. 19:09 

A boszniai Szerb Köztársaság bosnyák nemzetiségű alelnöke, Ćamil Duraković azt kérte, utasítsák el a boszniai Szerb Köztársaság hadseregének egykori parancsnoka és hágai elítélt Ratko Mladić idő előtti szabadon bocsátására irányuló kérelmet.

Duraković azért lépett, mert Mladić védelme egészségi okokra hivatkozva kérelmet nyújtott be idő előtti szabadon bocsátására – számoltak be róla szarajevói médiumok.

Beadványában hangsúlyozta: Mladićot a legsúlyosabb háborús bűncselekményekért ítélték el, így a srebrenicai népirtásért, üldöztetésért és emberölésért mint emberiesség elleni bűntettekért, továbbá a szarajevói civil lakosság terrorizálásáért a közel 44 hónapig tartó ostrom alatt, valamint több mint kétszáz ENSZ-katonai megfigyelő és az UNPROFOR erőinek tagjai túszul ejtéséért.

„A boszniai Szerb Köztársaság annak az entitásnak a nevét viseli, amelynek erői ezeket a bűncselekményeket elkövették. Éppen ez kötelez arra, hogy alelnökként hivatalosan is kifejtsem az álláspontomat. Ez a beadvány nem politikai aktus, hanem jogi és erkölcsi kötelezettség több tízezer áldozattal, valamint a még mindig zajló átmeneti igazságszolgáltatási folyamatokkal szemben” – közölte Ćamil Duraković.

A beadvány kiemeli, hogy „egyetlen hágai elítéltet sem találtak bűnösnek Mladićéhoz hasonló mértékű és súlyú bűncselekményekben, ezért is szabtak ki rá életfogytiglani büntetést, mivel ennél enyhébb szankció nem lenne arányos az elkövetett tettekkel”.

A Nemzetközi Büntetőbíróságok Maradékmechanizmusának (IRMCT) a Galić (2015) és Krstić (2010) ügyekben hozott döntéseire, valamint a Nemzetközi Bíróság 2007. február 26-i ítéletére hivatkozva – amely külön eljárásban megerősítette a srebrenicai népirtást – a dokumentum megállapítja, hogy a bűncselekmények súlya egyértelműen a szabadon bocsátás ellen szól.

Hangsúlyozzák azt is, hogy nincs hiteles bizonyíték a rehabilitációra, mivel Mladić nem tanúsított megbánást, és semmilyen módon nem fogadta el a jogerős ítéletben megállapított tényeket.

„A Nemzetközi Büntetőbíróságok Maradékmechanizmusának gyakorlata szerint a bűncselekmények tagadásának folytatása összeegyeztethetetlen a rehabilitáció fogalmával” – áll a beadványban.

Külön kiemelték a túlélők és az áldozatok családtagjainak érdekeit is, hozzátéve, hogy a srebrenicai népirtás áldozatainak azonosítása még mindig folyamatban van a Nemzetközi Eltűnt Személyek Bizottságának (ICMP) munkája keretében.

Duraković szerint Mladić szabadon bocsátása ebben az időszakban helyrehozhatatlan kárt okozna a családoknak, és aláásná a nemzetközi jogrend hitelességét.

Az alelnök azt is kérte, hogy biztosítsanak számára részvételi jogot a Nemzetközi Büntetőbíróságok Maradékmechanizmusának elnöke előtt esetlegesen meginduló eljárásban, amennyiben hivatalosan is megkezdik az idő előtti szabadon bocsátás mérlegelését.

A beadvány másolatát megküldték az ügyészségnek és a mechanizmus nyilvántartási hivatalának, valamint Bosznia-Hercegovina ENSZ melletti állandó képviseletének és a boszniai külügyminisztériumnak is.

https://szmsz.press/2026/05/02/a-boszniai-szerb-koztarsasag-alelnoke-a-mladic-szabadon-bocsatasara-iranyulo-kerelem-elutasitasat-keri/

Kit zavarnak (és kit nem) egy háborús bűnöst éltető graffitik Szabadkán?

A hallgatás önmagában is állásfoglalás

2026. 01. 10.

Tómó Margaréta

Szerbiában több száz falfelirat dicsőíti a háborús bűnök miatt jogerősen elítélt Ratko Mladićot – csak Belgrádban legalább 250 ilyen graffiti található, Szabadkán az egyik legforgalmasabb utcákon jelenik meg újra és újra a volt tábornok neve. A hatóságok szinte semmit sem tesznek a dicsőítő falfirkák eltüntetéséért, miközben jogvédők és az ellenzéki pártok figyelmeztetnek:, hogy a népirtásban bűnösnek talált személy kultusza a közterekre költözött, a hivatalos emlékezetpolitika hallgatása pedig önmagában is állásfoglalás.

A Mladićot dicsőítő graffiti néhány méterre található az új Városházától és a bíróságtól, nap mint nap elmennek mellette a bírák, az ügyészek és a rendőrök, valamint a Szerb Haladó Párt, a Szerbiai Szocialista Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség vezető tisztségviselői. Közülük a felirat senki sem zavar (Fotó: Tómó Margaréta)

Csak Belgrádban legalább 250 graffiti magasztalja Ratko Mladić háborús bűnöst, akit a Hágai Nemzetközi Bíróság életfogytiglani börtönre ítélt a Srebrenicában történt népirtás miatt, de a fővárosi falfirkákon kívül több városban vannak hasonló feliratok, például Szabadkán is.

A hatalmas, cirill betűkkel „felvarrt” nevét volt, hogy önkéntesek eltávolították, de nemrég újra hatalmas piros betűkkel került fel a falra az észak-bácskai város legforgalmasabb kereszteződésében. A város vezetése szó szerint semmit sem tesz a graffitik eltávolításáért.

Több mint háromszáz falfestés szerte az országban

Belgrád önkormányzatainak területén legalább 250 olyan graffiti és falfestmény található, amelyek a háborús bűnös Ratko Mladićot dicsőítik, Szabadkán legalább hat ilyen található.

A felfestések többsége 2023-ban került fel a fővárosi falakra, abból csak egyet távolítottak el, a főváros főutcáján, a többi kapcsán hiába a sok feljelentés, semmi sem történik.

Egy másik felirat, amely arról győzködi a járókelőket, hogy a szerb tábornok „hős”. (Fotó: Natalija Jakovljević, Magločistač)

Az Ifjúsági Kezdeményezés az Emberi Jogokért 2023-ban 308 bejelentést tett a kommunális szolgálatoknál Szerbia 10 városában és községében, kérve azoknak a graffitiknek és muráloknak az eltávolítását, amelyek a boszniai Szerb Köztársaság Hadseregének egykori parancsnokát, a háborús bűnökért elítélt Ratko Mladićot magasztalják.

Mindössze két esetben kaptak választ: az egyikben azt jelezték, hogy a bejelentést átvették, a másikban pedig azt, hogy a murált el fogják távolítani.

Ellenzéki politikusok már akkor is arról beszéltek, hogy az egyetlen tartós módja annak, hogy megszüntessük a háborús bűnösök dicsőítését az utcáink épületeinek homlokzatain, az a jelenlegi „haladó” rezsim, vagyis Szerb Haladó Párt leváltása, továbbá a bűnösök és elítélt háborús bűnösök dicsőítésén alapuló, pusztító és hibás emlékezetpolitika megszüntetése.

Számukra világos, hogy a graffitik mögött a jelenlegi hatalom áll. Valószínűleg nem is tévednek sokat, hiszen emlékezhetünk arra, amikor Aleksandar Vulin, még a Biztonsági Hírszerző Ügynökség (BIA) igazgatójaként meglátogatta az egyik vitatott graffitit, gyakorlatilag támogatást nyújtva a nacionalista eszmék ilyen jellegű népszerűsítésének,

Kinek a kötelessége eltávolítani a graffitiket?

Konkrétan Szabadka esetében az Útügyi, Várostervezési és Lakásüzemeltetési Közvállalat hatáskörébe kizárólag a Szabadka város tulajdonában lévő műemlékekről és középületekről történő graffitieltávolítás tartozik. A kommunális rendről szóló határozat előírja, hogy az épület külső részeinek rendezett és tiszta állapota azt jelenti, hogy azok nem sérültek, nem szennyezettek, nincsenek feliratozva vagy graffitikkel összefirkálva, nincsenek plakátokkal tele, illetve megjelenésükkel más módon sem rontják a város összképét.

Ki az a Ratko Mladić?

A Boszniai Szerb Köztársaság Hadseregének egykori parancsnokát, Ratko Mladićot 2021 közepén a Hágai Törvényszék jogerősen életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a boszniai háború idején elkövetett népirtás és emberiesség elleni bűncselekmények miatt.

Ratko Mladić mellett a Hágai Törvényszék további 13 volt rendőrt és katonát is elítélt a srebrenicai népirtás miatt. Radovan Karadžić, a Boszniai Szerb Köztársaság egykori elnöke szintén jogerősen életfogytiglani börtönbüntetést kapott.

Az egyetlen bűncselekmény, amelyet a nemzetközi és a hazai bíróságok népirtásként minősítettek a volt Jugoszlávia területén az 1990-es évek háborúi során, a srebrenicai népirtás, amelyben 8.372 embert öltek meg.

„Az épület külső részeinek rendezett és tiszta állapotáról az épület tulajdonosa köteles gondoskodni, illetve állami tulajdonú épület esetén annak használója. A társasházak és vegyes rendeltetésű (lakó-üzleti) épületek közös külső részeinek rendezett és tiszta állapotáról az összes lakástulajdonos, illetve az állami tulajdonú lakások bérlői kötelesek gondoskodni” – közölte a vállalat a Danas hírportállal.

A kommunális rendről szóló határozat egyébként rögzíti a falfestmények, úgynevezett murálok festésének feltételeit is.

Érdekes, hogy amennyiben a graffitit nem távolítja el az épület tulajdonosa, azért 5.000-től 50.000 dináros bírsággal is sújtható (40 és 400 euró közötti összeg). Az ellenőrzési feladatokat pedig a Városi Közigazgatás illetékes felügyeleti titkársága látja el – vagyis ebben az esetben ezek szerint nem látja el. Elven azokat is büntetik – már ha rájönnek, hogy ki volt a “rongáló”, akik maguk a graffitit felfestették, méghozzá ötezer dinárral – vagyis mintegy 40 eurós összeggel.

Szabadkán csak „bólogatnak”

Szabadkán a legforgalmasabb kereszteződésben, a Patria szállónál az egyik tömbház alsó szintjén újra és újra megjelenik a Ratko Mladićot dicsőítő felirat, amelyen tulajdonképpen csak a volt tábornok hatalmas cirill betűkkel felírt neve látható.

A piros festékkel festett graffiti előtt egyébként még négy betű szerepel: SUCZ – ami alapján könnyen beazonosítható, hogy a falfirka elkövetői a Crvena Zvezda labdarúgó klub szabadkai szurkolói.

Ezen a helyen egyébként önkéntesek már több alkalommal átmeszelték Mladić nevét, az azonban újra és újra megjelenik ugyanott, vagyis a legforgalmasabb, legláthatóbb helyen.

Egy másik lokáción egyébként, a Kertváros végében, szintén egy kereszteződésben, a tömbházak tövében lévő garázsok hátsó falára festették fel Mladić nevét, ennek viszont már több éve. A városban, buszmegállókon, épületek falain egyébként több helyen Ratko Mladić fejalakját is „felfújták” sprayvel a falakra, ezek közül sokat eltávolítottak, de sok a mai napig ott áll, némelyik megkopva, átfirkálva, másik meg érintetlenül.

Ezeket csak a Korzón lévő épületekről távolította el a város, még csak a buszmegállókból sem. A felirat vagy nem zavar senkit, talán sokan észre sem veszik, vagy inkább megszokták, már a terület része lett és nem tulajdonítanak neki különösebb jelentőséget.

A megkérdezett, környéken sétáló polgárok azt mondták, a felirat évek óta ott van, már „észre sem veszik”, de véleményük az, hogy nem itt a helye, Szabadka – amelynek egyébként is egy soknemzetiségű város, ahol semmi szükség a háborús bűnösök éltetésére. Arra a kérdésre viszont, hogy kinek a dolga lenne a graffitik eltávolítása, azt mondták, hogy szerintük a köztisztasági vállalaté, illetve a városé.

A VMDK eltávolítást követel, a hatalmi koalíció hallgat

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége január 5-én kiadott közleményében leghatározottabban elítéli a graffiti ismételt megjelenését. Azt írják, hogy korábbi közleményük után „a graffitit eltávolították, azonban kevesebb mint két hónap elteltével újra megjelent”. A VMDK szerint ez tudatos provokációnak, közterület-gyalázásnak és a háborús bűnök nyílt dicsőítésének minősül.

„A város ma mélyen megosztott, a Szerb Haladó Párt–Szerbiai Szocialista Párt–Vajdasági Magyar Szövetség koalíció pedig a kilencvenes évek légkörét idézi vissza: a hallgatásét, a megfélemlítését és a bűnök relativizálását” – írja a VMDK.

Szerintük aggasztó az is, hogy a Mladićot dicsőítő graffiti néhány méterre található az új Városházától és a Szabadkai Alapfokú Bíróságtól, miközben nap mint nap elmennek mellette a bírák, az ügyészek és a rendőrök, valamint a Szerb Haladó Párt, a Szerbiai Szocialista Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség vezető tisztségviselői – bármiféle intézkedés nélkül.

A VMDK követeli a gyalázatos graffiti azonnali eltávolítását, az elkövetők azonosítását és felelősségre vonását, a városvezetés egyértelmű elhatárolódását az ilyen jelenségektől.

A graffitik kapcsán a VMDK-án kívül egyetlen párt sem adott ki közleményt, a hatalmi koalíció pedig hallgat, ami nem is csoda, hiszen a szabadkai polgármester korábban azt állította, hogy a szerb hősök Hágában vannak.

https://balk.hu/2026/01/10/haborus-bunos-graffitik-szabadka

A VMDK a leghatározottabban elítéli a Ratko Mladićot éltető graffitiket!

 SAJTÓKÖZLEMÉNY

 

2025. 11. 15. 

 

A VMDK a leghatározottabban elítéli a Ratko Mladićot – a legsúlyosabb háborús bűnök miatt Hágában elítélt személyt – éltető graffitiket. Az ilyen üzenetek gyűlöletet szítanak és veszélyeztetik Szabadka békés együttélését.

Szabadka ma mélyen megosztott város. Az SNS–SPS–VMSZ koalíció a kilencvenes évek légkörét hozza vissza – a megfélemlítés és az elhallgattatás korszakát. A hajdani radikálisok szerepét ma a városvezetés veszi át, élén Stevan Bakić polgármesterrel és Pásztor Bálinttal. Eközben a polgárok, akik az ország és Vajdaság helyzetének romlása miatt tiltakoznak és új, demokratikus választásokat követelnek, szembesülnek a hatalom teljes közönyével – még akkor is, amikor diákok és aktivisták a tiltakozás legsúlyosabb formáihoz nyúlnak.

Külön aggodalomra ad okot, hogy egyes, a hatalomhoz kötődő csoportok csetnikdalok éneklésével és gyűlöletideológiák dicsőítésével provokálnak, tovább mélyítve a társadalmi megosztottságot.

Ennek a veszélyes hangulatnak a csúcspontja az a Mladićot dicsőítő graffiti, amely néhány méterre található a Városházától és a Szabadkai Alapfokú Bíróságtól. Megdöbbentő, hogy ügyészek, bírák, rendőrök és az SNS, az SPS és a VMSZ vezető tisztségviselői naponta elmennek mellette anélkül, hogy bármit tennének annak eltávolításáért.

A VMDK türelmesen várta a városvezetés reakcióját, ám a türelem végére értünk.

Követeljük a gyalázatos graffiti haladéktalan eltávolítását és az elkövetők felelősségre vonását.

Szabadka a békés együttélés városa kell hogy legyen – nem a gyűlölet üzeneteié.

Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) – Szabadka

VMDK Szabadka - DZVM Subotica
https://www.facebook.com/search/top?q=vmdk%20szabadka

Hazatért a Szerbiában hősként ünnepelt háborús bűnös katonatiszt

 

Varga Szilveszter

2025. 09. 29.

Tegnap este megérkezett Belgrádba a szerb kormány repülőgépe, amely a volt jugoszláv hadsereg harmadik hadtestének egykori parancsnokát, majd vezérkari főnökét vitte haza Finnországból, ahol börtönbüntetését töltötte. A volt jugoszláviai háborús bűnösök ügyével foglalkozó törvényszék 22 év börtönre ítélte Nebojša Pavkovićot a Koszovóban általa elkövetett háborús bűncselekmények miatt, de mára már megromlott az egészségi állapota, ezért előbb szabadulhatott. 

 

Húsz év börtön után hazatért Szerbiába Nebojša Pavković nyugalmazott vezérezredes, akit háborús bűnök miatt ítélt el a hágai törvényszék. A Koszovóban 1999-ben vezető szerepet játszó katonatisztet a szerb miniszterelnök hősként üdvözölte, ami a szerbiai kormánypárti média hozzáállásával együtt az igazság erős eltorzulására utal. A Pavković körüli belpolitikai és médiadiskurzus rávilágít a szerb társadalom megosztottságára a közelmúlt értelmezésében

 

A most hazatért Pavković tábornokot 22 év börtönre ítélte a hágai bíróság a 

Koszovóban elkövetett bűncselekmények miatt (Forrás: Screenshot, ICTY)

---

Azonnal kórházba vitték

Pavkovićot a belgrádi repülőtérről mentővel vitték be a Katonai Orvosi Akadémiára (VMA), amely az egyik legjobban felszerelt kórháznak számít Szerbiában.

Aleksandar Vučić szerb elnök Pavković tábornokot még indulása előtt felhívta, és jó utat kívánt neki. – Pavković meglátja a napot a szabad Szerbia egén, annak a hazának a napját, amelyért oly bátran harcolt 1999-ben – nyilatkozta Vučić.

A szerb elnök azt mondta, hogy a belgrádi kormány kérte Pavković tábornok korai szabadon bocsátását annak „rendkívül súlyos egészségi körülményei” miatt. Hozzátette, hogy Hágában elfogadták a kérelmet.

A szerb tábornok katonái között (Forrás: Informer, Screenshot)

Pavković tábornok az 1999-es NATO‑támadás idején a Jugoszláv Hadsereg harmadik hadtestének parancsnoka volt, amely „Koszovó és Metóhia” térségében állomásozott. A hágai bíróság 2009‑ben 22 év börtönre ítélte. Az ügyészség emberiség elleni bűncselekményekkel, illetve a háború törvényeinek és szokásainak megsértésével vádolta.

A Pavković elleni vádirat 2003 októberében készült el, a szerb tábornok 2005-ben adta fel magát a hágai bíróságnak

Macut: Szerbia gondoskodik állampolgárairól

Đuro Macut szerb miniszterelnök a kormány és a maga nevében köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak, hogy a belgrádi kormány kérése elfogadásra kerüljön, és ezáltal a szerb tábornok kiszabaduljon.

Külön köszönetet mondott Nenad Vujić igazságügyi miniszternek következetességéért és kitartásáért, ami által megerősítették, hogy az állam törődik polgáraival, és hogy a humánus elveket támogatja a nemzetközi kapcsolatokban.

Macut elmondta, hogy Pavković gyógykezelése Szerbiában folytatódik, a család és az ország egészségügyi intézményeinek támogatásával. 

Vezérkari főnökként Vojislav Koštunica volt államfő társaságában

A kormánypárti média hőst csinál belőle

A szerb kormánypárti média hősként és szabadságharcosként ünnepli, aki a prištinai hadtest és a 3. (niši) hadsereg parancsnokaként részt vett Szerbia hősies védelmében, a „Koszovó és Metóhiában zajló szeparatista lázadás leverésében”, és szembeszállt az akkori Jugoszláv Szövetségi Köztársaság és azon belül a Szerbia elleni „NATO-agresszióval”.

Volt harcostársa, Vladimir Lazarević tábornok úgy nyilatkozott az egyik fő állami szócsőnek számító belgrádi Politikának, hogy „ha van isteni igazság, akkor Pavković tábornok most végre emelt fővel térhet haza a szabadságba.”

A rezsimhű Informer televízió vasárnap esti főműsoridejében külön műsort szentelt a 79 éves katonatiszt hazatérésének, amelyben a tábornok hat gyermeke közül az egyik lánya vett részt, aki személyesen közreműködött apja kiszabadításában, és vele volt a repülőgépen is, amely hazavitte a tábornokot.

Kapcsolódó cikk: Kormánygéppel viszik haza a koszovói szerb háborús bűnös tábornokot

A műsort felvezető dokumentumfilmben azt hangsúlyozták, hogy eljött az ideje, hogy „a hősei emlékét megőrző Szerbia az egyik legnagyobb hősére emlékezzen, aki a finnországi kazamatákban raboskodott.

A Pavković tábornokot magasztaló Informer szerint a szerb katonatiszt egy korszak szimbóluma és a „szerb ellenállás arca”, aki nem hajtott térdet sem a tankok, sem a bombák előtt, és sziklaként állt, miközben az országra cirkálórakéták hullottak – hangzott el a műsorban.

Mindezt összefoglalva az Informer a mintegy ötperces magasztalás során megállapította, hogy a most hazatért katonatiszt sokak számára a „szabadság tábornoka”, aki az állami építmény Koszovó és Metóhiában folyó lerombolása során az ellenállás és a szerbség erős oszlopa volt.

Koszovói hadműveletek a kilencvenes évek végén

A jugoszláv/szerb hadsereg 1998-tól kezdve súlyos erőszakot alkalmazott a koszovói albán lakossággal szemben, és fegyveres műveleteket indított az UÇK, azaz a Koszovói Felszabadítási Hadsereg állásai ellen.

Ennek során körülbelül 850 ezer ember hagyta el Koszovót, de a belső menekültek száma is több százezerre tehető; becslések szerint a halottak száma – beleértve a fegyveres harcokat és az etnikai tisztogatásokat is – körülbelül 13 ezer fő.

A jugoszláv biztonsági erők – a hadsereg és a rendőrség – aránytalan erőszakkal lépett fel, a szerbek településeket égettek fel, elűzték a lakosságot, ami humanitárius válsághoz vezetett. Az UÇK tevékenységét a Nyugat ugyan terroristának minősítette, de később kvázi-partnerként kezelte a tárgyalások során, miután a brutális szerb fellépés túllépte a belbiztonsági kereteket.

A 45 áldozatot követelő reçaki mészárlás a koszovói válság egyik legismertebb 

eseménye, amely 1999. január 15-én történt a Koszovó középső részén fekvő Reçak 

(Račak) faluban. Az elkövetők a jugoszláv biztonsági erők, a szerb rendőrség, 

katonai és félkatonai egységek (Forrás: X platform)

Belgrád azzal érvelt, hogy szuverén területen tartózkodó reguláris erői jogosan léptek fel egy fegyveres szeparatista szervezettel szemben, és az UÇK támadásai – szerb katonák, rendőrök, illetve civilek ellen – legitim katonai választ követeltek.

A szerb katonai jelenlét Koszovóban azonban nem a terrorizmus visszaszorítását, hanem az etnikai tisztogatást szolgálta, ami miatt a NATO légicsapásokat intézett a Kis-Jugoszlávia ellen.

A légicsapásokat azzal indokolták, hogy a Rambouillet-i tárgyalások során a jugoszláv fél elutasította a NATO-csapatok jelenlétét Koszovóban, és ezzel akadályozta a nemzetközi békefenntartást. A Human Rights Watch adatai szerint a NATO légicsapások körülbelül ötszáz jugoszláv polgári áldozatot követeltek.

A katonai konfrontációt az váltotta ki, hogy a Nyugat szerint a Kis-Jugoszlávia nem volt hajlandó kompromisszumra a koszovói kérdés megoldásában, míg Belgrád szerint az ország szuverenitása elleni nyílt támadás indult egy külső katonai megszállás formájában.

https://balk.hu/2025/09/29/haborus-bunos-hazatert-tabornok/