2019. január 31., csütörtök

A felsőhegyiek el akarják zavarni a VMSZ-es faluvezetést

Az alig több mint ezer lakosúra zsugorodott Felsőhegyen mintegy 80-an vettek részt azon a gyűlésen, amelyet a polgárok hívtak össze és amelynek egyik napirendi pontjaként egyhangúan megszavazták követelésüket, hogy a VMSZ-es Bóbán József által vezetett helyi közösség tanácsát oszlassák fel.

De hogyan jutott idáig a korábban békés falucska lakossága? A DélHír tudósítója a helyszínen járt, hogy ezt kiderítse.
A faluban már tavaly is tartottak egy vitáktól hangos tanácskozást, ám azóta sem változott semmi. Sőt, Bóbán József folyamatosan botrányokba keveredett és manapság a helyiek szerint az utcán is alig lehet már látni a falu vezetésével megbízott politikust.
Mindemellett a falu működése is veszélybe került, hiszen a hétfői gyűlést összehívók a portálunknak elmondták, hogy a felsőhegyi helyi közösség tanácsa gyakorlatilag nem működik. Ugyanis már több, mint egy éve nem tartottak ülést, annak ellenére, hogy a falu helyi közösségének alapszabályában az szerepel, hogy amennyiben 3 havonta nem ülésezik a tanács, akkor annak fel kell oszlatnia önmagát.
Ezt a törvénytelenséget a felsőhegyi polgárok jelezték is a zentai városvezetés irányába, Ceglédi Rudolf azonban a jelek szerint elengedte a füle mellett a vádakat, mivel nem reagált a panaszokra. Bóbán József egyébként a zentai polgármester tanácsadója is egyben.
A felsőhegyi polgárok ezek után döntöttek úgy, hogy ismét élnek a falu statútumában lefektetett jogi lehetőségekkel, amelyek engedélyezik, hogy amennyiben 50 személy kezdeményezi, akkor szavazati lehetőséggel bíró lakossági gyűlést hívjanak össze, erre került sor hétfőn a művelődési otthon termében.
A gyűlés résztvevői egyhangúlag szavazták meg, hogy kezdeményezik, hogy az erre jogosult személy, -a zentai KKT elnöke- azonnali hatállyal oszlassa fel a felsőhegyi HKT-t és írjon ki új választásokat. Jelezték, amennyiben ezt nem teszi, akkor pert indítanak ellene, amiért nem tesz eleget a törvényi kötelezettségeinek. A zentai KKT-t eddig Balo Tatjana haladó politikus vezette, akit szülési szabadsága idején a VMSZ-es alelnök, Pataki Tibor váltott.
A gyűlésen jelen volt több községi politikus és képviselő is, a Magyar Mozgalom és a Magyar Polgári Párt részéről, de megjelent a város haladó párti alpolgármestere is, Győri István. Felsőhegy és Zenta VMSZ-es vezetőit ugyan szintén meghívták, de mégsem jöttek el a tanácskozásra, a helyiek portálunknak elmondták, hogy szerintük a népharagtól tartanak Pásztor István pártjának politikusai.
Hogy Felsőhegyen óriási az elégedetlenség, azt az is mutatja, hogy a tavalyi és az idei falugyűlések összehívására összesen mintegy 150 különböző ember adta az aláírását, akik között a VMSZ és a haladó párt tagjai is voltak, akik a gyűlésen is megjelentek és szintén megszavazták, hogy Bóbánéknak menniük kell.

2019. január 30., szerda

A Magyar Mozgalom Elnökségének sajtóközleménye a tartományban működő műszaki szakfőiskolák - ezen belül is elsősorban a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola - beolvasztására és felszámolására vonatkozó tartományi rendelettervezetről



A Tartományi Felsőoktatási és Tudományoskutatás-ügyi Titkárság tartományi rendelet-tervezetet készített a jelenleg Szabadkán, Nagybecskereken és Újvidéken működő műszaki szakfőiskolák összevonására, és a műszaki szakirányú főiskolai képzésnek a Vajdaság Műszaki Szaktanulmányok Akadémiája (Akademija tehničkih strukovnih studija Vojvodina) elnevezéssel létesítendő új oktatási intézmény keretében történő további működtetésére.
Amennyiben megvalósulnak a kormányzati elképzelések, a tartományi rendelet elfogadásának napjával a fent említett felsőoktatási intézmények megszűnnek, elveszítik jogi személyiségüket. Magyarán: elveszítik eddigi státuszukat, hatalmi szóval számolják fel működési önállóságukat, cselekvőképességüket, valamint a felsőoktatási rendszeren belül még meglévő - eddig is korlátozott - érdekérvényesítő kapacitásukat. Mindennek következtében a felsőoktatási rendszerben megszűnik annak lehetősége is, hogy bárki is magában az intézményben álljon ki a magyar nyelvű oktatás vívmányainak megőrzéséért.
A kormányzati elképzelés tarthatatlanságát igazolja, hogy a tervezet szerint jelenleg működő főiskolák Tanácsainak és igazgatóinak megbízatása megszűnik, és ezeket a feladatokat az Ideiglenes Tanács és az ideiglenes igazgató veszik át - és az oda kinevezni tervezett személyek zöme nem a jelenleg működő főiskolákról, hanem az ezen intézményekkel konkurrencia-helyzetben lévő Műszaki Tudományok Karáról (FTN) illetve egy műszaki szakközépiskolából származik.
A Magyar Mozgalom Elnöksége tiltakozását fejezi ki annak kapcsán, hogy a tervezet említést sem tartalmaz a Szabadkai Műszaki szakfőiskolán nagy hagyományokkal zajló magyar nyelvű képzés jövőjéről. Félőnek tartja, hogy a tervezett intézmény-összevonás egyik elkerülhetetlen következménye volna a felsőfokú magyar nyelvű műszaki képzés és oktatás felszámolása, ami viszont a tervezett rendelet alkotmányosságával kapcsolatos aggályokat is felvet.
A Magyar Mozgalom felhívja a felelős döntéshozók figyelmét arra, hogy a több, mint 60 éves múltra visszatekintő Szabadkai Műszaki Főiskola egyaránt fontos Szabadka város, valamint a vajdasági magyar közösség számára is. Ebben az intézményben, annak megalapítása óta szerb és magyar nyelven folyik olyan oktatás, amely a város és a tartomány ipara és gazdasága számára képez kiemelkedően fontos szakembereket. A Főiskola hallgatóinak valamivel több, mint fele jelenleg is magyar nyelven tanul.
A tervezet feltűnően felületes szövegezéssel készült, nem tartalmaz például intézkedést az eddig működő intézmények vagyonáról, ami a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola esetében, eminens magyar érdekeket sért. A Főiskolába ugyanis az elmúlt években/évtizedekben jelentős összegű magyarországi kormányzati támogatás jutott.
A Magyar Mozgalom úgy értékeli, hogy ebben az esetben vajdasági magyar közösség és Szabadka város kiemelkedően fontos érdekeit sértő tervezetről van szó, és ezért a felmerült problémáról a nyilvánosság előtt kell tárgyalni. Sem a város, sem a vajdasági magyar közösség nem nyugodhat bele a Főiskola megszüntetésébe.
A Magyar Mozgalom felkéri egyrészt az MNT-ben tevékenykedő frakcióját, másrészt a Szabadka Polgári Mozgalmának a Városi Képviselő-testületben működő frakcióját, hogy rendkívüli ülés megtartására vonatkozó javaslat benyújtásával, vagy más alkalmas módon kezdeményezzék az említett képviseleti testületeknek az egyelőre tervezet formájában létező tartományi rendelet elfogadása elleni tiltakozást, valamint az MNT és a VKT végrehajtó szerveinek azonnali reakcióját annak érdekében, hogy a tervezet még a Tartomány Kormány előtt se kerüljön megtárgyalásra.
Szabadka, 2019. január 29.

A Magyar Mozgalom Elnöksége

2019. január 29. [15:00] 

Lehetetlen küldetés


Gondolatok a délvidéki magyar összefogásról

Előbb Szili Katalin, a határon túli autonómia ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott, a Bihari Naplóban január 16-án közölt interjúban sürgette „az erdélyi pártok, szervezetek és önkormányzatok összefogását”,[1] majd Csóti György, a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) igazgatója, január 22-én a Magyar Időkben, a „külhoni magyarok önpusztító megosztottságáról” írt.[2]
– Egységben az erő, mondja az ősrégi szólás, a tapasztalt emberek bölcsessége. […] A széthúzó magyarok saját nemzeti sírjukat ássák, mondom én 2019-ben. De mondom már csaknem harminc éve, az összefogás nemzeti létünk megtartásának alfája és ómegája az elcsatolt területeken – írja Csóti.
– Ezzel szemben mit tapasztalunk ma az úgynevezett Kárpát-medencei utódállamok magyarlakta területein? Önpusztító széthúzást, ami már három évtizede tart különböző intenzitással, hullámzó mértékben, régiónként más-más formában és időszakaszban. Volt és van, ahol elvi alapokon állt és áll a magyar politikai szervezetek különállása, rivalizálása és ellenségeskedése, van ahol személyes érdekek motiválták, vagy motiválják. Kis túlzással gombamódra szaporodnak a magyar politikai pártok. Északon megint kidugta a fejét egy. Divide et impera, oszd meg és uralkodj – mondták a régi rómaiak. Mai szomszédainknak könnyű dolgok van: saját magunk megosztásával elősegítjük magabiztos uralkodásukat – figyelmeztet a KJI igazgatója.

Fontos, hogy most már Budapesten is kezdik sürgetni a magyar-magyar összefogást, az „önpusztító széthúzás” megszüntetését, ami nélkül elképzelhetetlen a külhoni magyar közösségek megmaradása. A kérdés csupán az, hogyan, milyen módon, eszközzel valósítani meg a magyar egységet. Erre a kérdésre mind a mai napig nincsen érdemleges válasz.  
Csóti György szerint a megosztást „csak egyetlen módon lehetne megakadályozni: Ha minden elcsatolt régióban egyetlen magyar párt működne, szigorúan etnikai alapon. Ezen gyűjtőpárton belül lehetnek, sőt kívánatos is, hogy legyenek, különböző platformok, csoportok, melyek politikai irányultság, világnézeti kérdések, vagy akár lokálpatrióta szempontok szerint szerveződnének.  Választások közötti „békeidőben” e csoportok önállóan léphetnének fel saját érdekeik érvényesítése céljából. Választások alkalmával azonban szigorúan egységesen kell fellépniük a többségi nemzet politikai erőivel szemben. Egyedül így van esély az alapvető nemzeti célkitűzés elérésére, a szülőföldön magyarként való teljes életet élni” – véli Csóti.


A KJI igazgatójának jó szándékú intelmeinek azonban itt, a Délvidéken, van egy nehezen kivitelezhető pontja. Ez pedig az „egyetlen magyar pártba” tömörülés.
Az első kérdés, ami ezzel kapcsolatban felvetődik, hogy akkor melyik párt is lenne az, és a második, hogy ki lenne annak az elnöke? Vélhetően a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC), „a legnagyobb magyar párt” jönne elsősorban számításba az egyesítésre, vagyis amelyik most „a pályát uralja”.
A tapasztalatok szerint a VMSZ-ben azonban nem csak, hogy nem tűrték a platformosodást, de még csak azokat sem, akinek valamilyen kérdésben ellenvéleményük volt. Ebben éppen Pásztor István jár az élen, aki 2007 óta (!) a párt elnöke.[3] Pedig, s ezt is tudjuk, hogy a vélemények ütköztetése, a párbeszéd nélkül nincsen fejlődés, előrehaladás. Íme, néhány példa:
– 2010. február 10-én kizárták a VMSZ-ből Kasza Józsefet, a párt tiszteltbeli elnökét, mert „sajtónyilatkozataiban becsmérelte a VMSZ vezetését”,[4] és Bunyik Zoltánt,[5] a párt újvidéki szervezetének tagját, mert „a különböző internetes portálokon a VMSZ Elnökségének és tisztségviselőinek döntéseit bírálta”.[6] (Időközben mindketten elhunytak.)
– 2015. augusztus 17-én kizárták a VMSZ-ből Varga László köztársasági parlamenti képviselőt, a párt alelnökét, mert állítólag „a 2015. június 25-én megtartott köztársasági parlamenti ülést követő kilenc munkanapon keresztül igazolatlanul volt távol a munkahelyéről”.[7] Varga szerint erre azért került sor, mert „nem tudta szó nélkül hagyni a közösségi leépülést”. [8]
– 2015. december 3-án kizárták a VMSZ kilenc szabadkai önkormányzati képviselőjét a pártból, „mert november elején a párt városi frakcióján belül ellenzéki csoportosulást hoztak létre”.[9]
– 2016. február 11-én a VMSZ 82 párttagot zárt ki, mert „a Magyar Mozgalom alapító tagjai, illetve tagjai” lettek. Köztük Józsa Lászlót, a VMSZ egyik alapító tagját, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) első elnökét, valamint Maglai Jenőt, Szabadka korábbi elnökét is.[10]  

A politikus, aki Trianont megsiratja, az elcsatolást pedig megünnepli

Kinek van kedve olyan párthoz (és annak elnökéhez) csatlakozni, amelyik „odaült a haladó (a Szerb Haladó Párt/SNS – B.A.) párt asztalához, feladta teljes politikai önazonosságát, annak érdekében, hogy megtartsa néhány vezetője bársonyos foteljét, és felgyújtotta maga mögött a politikai hidakat?”[11] 
Hozzáteszem: A VMSZ olyan párttal lépett hatalmi szövetségre, amelyiknek a vezetője ellen éppen folyamatos tüntetések vannak a szerbiai városokban. 
Egyébként, a VMSZ az etnikai kritériumnak sem felel meg, mivel más nemzethez tartozó tagjai is vannak.[12]
Ez ellen az elképzelés ellen szól a jelenlegi szerbiai és magyarországi gyakorlat is, amelyben egy párt érvényesíti/törvényesíti a politikáját, illetve az akaratát. Ez egyre inkább a totalitárius rendszerre hasonlít, amelyben egy párt, egy vezér, egy vélemény, egy igazság uralkodik. Rossz tapasztalatok vannak erről – itt is, és az anyaországban is. Az ilyen rezsim ugyanis nem ismeri el a különbözőségeket, az eltéréseket, a más véleményt, a nyilvános vitát, a bírálatot.  

Egy teljes új magyar párt létrehozása elképzelhető ugyan, csak lesznek erre vállalkozók? Elfogadható lenne viszont a jelenlegi pártok választási szövetsége, amikor – ahogyan Csóti György is javasolja – „a pártoknak szigorúan egységesen kellene fellépni a többségi nemzet politikai erőivel szemben”. Erre is van pozitív, de negatív példa.
A választási szövetségnek a feltétele azonban a pártok ellenzéki pozícióból való politizálása. Hol létezik még, hogy a választási szövetség egyik magyar pártja részes a hatalomban, a többi pedig az ellenzékhez tartozik?  
Köztudott, hogy a VMSZ hosszabb ideje részese a hatalmi koalíciónak, bármilyen politikai beállítottságú is az, ami már önmagában is visszatetsző. Ez nem csak, hogy ellehetetleníti a hatékony nemzeti kisebbségi érdekvédelmet és képviseletet, de sok kárt is okoz(ott).
Például, a magyar pártok – a VMSZ, a VMDP és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) – 2008. március 17-én Szabadkán közös autonómiakoncepciót fogadtak el,[13] amelynek kidolgozásában részt vett a Magyar Polgári Szövetség (MSZ) is. A VMSZ a magyar autonómiáról az utóbbi években mélyen hallgat. Pedig – ugyancsak Csóti György szerint – „teljes körű autonómia vagy társnemzeti státusz nélkül sehol nem lehet teljes jogbiztonságról beszélni, és nem állítható meg a népességfogyás”.[14]
A VMSZ, VMDP és a MEP 2016. március 24-i választási koalíciós szerződése[15] is azt igazolja, hogy a „legnagyobb magyar pártnak” a másik kettőre csak a szavazásig volt szüksége, utána még „konzultációkat”[16] sem tartott velük.
A VMSZ és a VMDP, például, eltérően magyarázzák az 1944/45-ös újvidéki magyar áldozatok emlékművének felállításával kapcsolatos egyezséget. A VMSZ újvidéki szervezete utóbb – a Makovecz Imre által tervezett emléktorony helyett – „egy másik emlékmű megépítését kezdeményezte, amelyen csak annyi állna, hogy ’az 1944-45-ös áldozatoknak’, amelyről lehagynák a ’magyar’ előjelet”.[17] 

A délvidéki/vajdasági magyar összefogás, sajnos – legalábbis egyelőre – lehetetlen küldetésnek látszik.  Elsősorban a VMSZ politikája és vezetősége miatt, amelyik nem csak, hogy nem képviseli hatékonyan a közösségi érdekeket, de a tartományi képviselői által – annak megszavazásával, hogy november 25., a Délvidéknek a Szerb Királysághoz való csatolásának napja „tartományi jelentőségű ünnep”  legyen – meg is alázta az itteni magyarokat.
Fordulat azonban mindaddig nem várható, amíg az anyaországnak az itteni magyar közösség és pártok iránti politikájában nem történik változás. Ez pedig csak akkor következhet be, ha megváltoznak az egymást kölcsönösen támogató hatalmi garnitúrák! Addig pedig folytatódik az elköltözés és a leépülés, ami nevezhető „önpusztításnak” is.

BOZÓKI Antal
Újvidék, 2019. január 29.


[1] (MTI) Le kell poprolni a kisebbségi törvényt. Az erdélyi pártok és önkormányzatok összefogását sürgeti Szili
Katalin. Magyar Szó, 2019. január 17. 3.
[2] Egységben az erő a Kárpát-medencében is. https://magyaridok.hu/velemeny/egysegben-az-ero-a-karpat-medenceben-is-3851678/, 2019. január 22. [10:00] és Magyar Szó, 2019. január 24. 3. Az írás január 14-ei dátumot visel, de közlésre csak január 22-én került.
[4] Kizárták Kasza Józsefet és Bunyik Zoltánt a VMSZ-ből. SAJTÓKÖZLEMÉNY a VMSZ Fegyelmi Bizottságának határozatairól. https://www.vajma.info/cikk/tukor/3187/Kizartak-Kasza-Jozsefet-es-Bunyik-Zoltant-a-VMSZ-bol.html, 2010. február 10. [19:20]
[5] Uo.
[6] Uo.
[7] Kizárták a VMSZ-ből Varga Lászlót. https://pannonrtv.com/rovatok/politika/kizartak-vmsz-bol-varga-laszlot-video, 2015. augusztus 18. [14:55]
[8] Uo.

[9] Platformot alapítottak, kizárták őket a VMSZ-ből. https://mno.hu/hatarontul/platformot-alapitottak-kizartak-oket-a-vmsz-bol-1317190, 2015. december 3. [16:52]

[10] Kizárták a VMSZ-ből a párt 82 Magyar Mozgalmas tagját.

https://www.magyarszo.rs/hu/2970/kozelet/141070/Kiz%C3%A1rt%C3%A1k-a-VMSZ-b%C5%91l-a-p%C3%A1rt-82-Magyar-Mozgalmas-tagj%C3%A1t.htm, 2016. február 12., 15:49 >> 2016. február 12. [23:01], és A Vajdasági Magyar Szövetség 82 embert zárt ki tagjai sorából. https://www.maszol.ro/index.php/kulfold/60099-a-vajdasagi-magyar-szovetseg-82-embert-zart-ki-tagjai-sorabol, 2016. február 12. [07:54]

[11] Boris Zec, okleveles jogász, a Zenta a zentaiaké! frakció tagja: Az egyensúly hiánya. https://szabadmagyarszo.com/2019/01/27/az-egyensuly-hianya/, 2019. január 27. [19:27]

[12] Jubilál a VMSZ belgrádi városi szervezete. http://www.vmsz.org.rs/hirek/terepi-tortenesek/jubilal-vmsz-belgradi-varosi-szervezete, és Hét éves a VMSZ belgrádi városi szervezete.  https://www.vajma.info/cikk/szerbia/26496/Het-eves-a-VMSZ-belgradi-varosi-szervezete.html, 2018. december 1. [7:44]

[13] Vajdasági Magyar Demokrata Párt. HÍRLEVÉL. VI. évf. 54. szám. 2008. április 4.
[14] Nem adjuk fel soha! Külhoni magyarok sorskérdései a XXUI. században. http://www.kji.hu/
[15] VMSZ-VMDP-MEP: Aláírták a hárompárti koalíciós szerződést. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19802/VMSZ-VMDP-MEP-Alairtak-a-haromparti-koalicios-szerzodest.html, 2016. március 8. [14:18]
[17] Uo.