Ketten pert nyertek a Magyar Szó ellen

„A két jogerős ítélet is bizonyítja, hogy egy pártlapról van szó”

A szabad sajtóért tüntettek a Magyar Szó és a Hét Nap munkatársai a Magyar Nemzeti Tanács szabadkai székháza előtt 2016. július 7-én (Fotó: Molnár Edvárd)

 

A Magyar Szó hat munkavállalója indított pert a cég ellen 2016-ban, mivel az átszervezés címszó alatt a munkahelyüket az adott szerkesztőségben megszüntették, s másik városba, egészen pontosan Újvidékre helyezték át: közülük ketten meg is nyerték a pert a Semmitőszék döntése alapján, amely azt is jelenti, hogy a döntés ellen Szerbiában már nem lehet fellebbezést benyújtani.

A két munkavállaló közül az egyik Bajtai Kornél volt, aki a Magyar Szóban szakszervezeti képviselő is volt, s az ő esetében július végén született döntés. Bajtai ügyvédje, Maglai Jenő elmondta, mindkét ítélet annak a bizonyítéka, hogy „semmilyen törvényes alapja nem volt annak, hogy a védencének felmondjanak, s hogy ez a döntés is bizonyítja, egy pártlapról van szó, amely a Vajdasági Magyar Szövetséget szolgálja“.

„Minden dokumentum előre el volt készítve. A Magyar Szó minden döntést előkészített, hogy törvényesnek nézzen ki az átszervezés, de a háttérben mindenki tudta, hogy ez az egész csak arról szólt, hogy a vajdasági magyarság egyetlen napilapjából eltávolítsák a másként gondolkodókat és a politikailag nemkívánatos újságírókat. A cél az volt, hogy olyan helyzetbe kényszerítse őket, amely szerint az új munkahelyük Újvidéken lesz, ami naponta kétszáz kilométeres, teljesen értelmetlen és költséges utazással járt volna“ – mondta Maglai, aki hozzátette, a Szabadkai Alapfokú Bíróság is Bajtainak, a lap korábbi főszerkesztő-helyettesének és online-szerkesztőjének adott igazat, a Fellebbviteli Bíróság azonban úgy döntött, hogy a Magyar Szónak van igaza. A végső döntést a Semmítőszék hozta meg, amely megsemmisítette a Fellebbviteli Bíróság ítéletét, és megerősítette az elsőfokú döntést, amely alapján a Magyar Szó kft. köteles Bajtainak kifizetni az elmaradt bérét, valamint a bírósági költségeket is a Magyar Szónak kell kifizetnie.

Maglai szerint az Újvidéki Fellebbviteli Bíróság figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy ez egy leszámolás volt a másként gondolkodókkal. Maglai arról is beszélt, hogy a lap egyik főmunkatársa tíz éven át Budapestről dolgozott, s aztán egyik napról a másikra ez problémát jelentett annak a cégnek, amelynek a Magyar Nemzeti Tanács az alapítója, s úgy döntöttek, munkaerőfelesleggé nyilvánítják a Magyar Külügyminisztériumtól 2012-ben Nívó-díjat átvevő munkatársat.

A Magyar Szó szabadkai szerkesztőségének tagjai közül nemcsak Bajtai Kornél járt sikerrel a bíróságon, ahol bebizonyította az igazát, hanem Kószó Attila is. Az újság tördelésével megbízott munkavállaló a 2016-os történésekre visszaemlékezve elmondta, hogy „a lap vezetősége azoknak helyezte át a munkavégzés helyét Szabadkáról és Zentáról Újvidékre, akik másként gondolkodtak a dolgokról, s akiknek nem tetszett az, ahogyan a lap működik“.

Kószó Attila szerint egy fiatal és lendületes csapat alakult meg, amelynek egészen más elképzelései voltak a szakmai kérdésekkel kapcsolatban és az újságírás szabályainak a betartására igyekeztek felhívni a figyelmet, s ez természetesen zavarta a Magyar Szó vezetőségét, így eldöntötték, hogy előbb vagy utóbb, de megszabadulnak tőlük.

Kószó 2016 augusztusában adta át a keresetet a Magyar Szó ellen, s a Semmítőszék ítélete, amely neki kedvezett, 2019 márciusában érkezett meg. A tördelő kitért arra is, hogy az átszervezés idején válaszút elé állították őket, ami abból állt, ha aláírják az új szerződést, akkor mindennap Újvidékre kell utazniuk, ha pedig nem fogadják el a felkínált ajánlatot, akkor megszűnik a munkaviszonyuk“.

„Nagyon piszkos és aljas dolgok voltak ezek. Olyan dokumentumokkal hozakodtak elő, amelyeket én korábban sose láttam. Azzal vádoltak, hogy én voltam az oka annak, hogy az elkészített oldalak a határidő után kerültek a nyomdába. Azt állították, hogy lassan dolgoztam, s mivel lekéstük a határidőt, ezzel 100 ezer dináros kárt okoztam a cégnek. Ez természetesen távol áll az igazságtól, mivel akik tudják, hogyan működnek a dolgok, azok tisztában vannak azzal, hogy az én munkám csak néhány percet vesz igénybe, feltéve, ha a munkatársaim rendesen elvégezték előtte a feladatukat, és mindent előkészítettek.”

A Magyar Szóban az átszervezés és az ezzel kapcsolatos dokumentumok egyik előkészítője Erdődi Edvina, a cég jogásza volt, aki 2018-ban a Vajdasági Magyar Szövetség javaslatára a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke lett, és azóta is ezt a pozíciót tölti be.

A Magyar Szóból önként vagy kikényszerítve az elmúlt néhány évben a következő újságírók és szerkesztők távoztak (a teljesség igény nélkül): Kontra Ferenc, Kókai Péter, Laskovity Ervin, Mihájlovits Klára, Pressburger Csaba, Tápai Renáta, Tómó Margaréta, Török Arnold, Tőke János, Vígi Zoltán, Vígi Zsoldos Zsaklina.

Mint ismeretes, a Független Vajdasági Újságírók Egyesülete (NDNV) 2016 júliusában figyelmeztette a nyilvánosságot, hogy a Magyar Szó vezetősége elkezdte a politikailag nemkívánatos újságírók és szerkesztők eltávolítását a napilapból.

„Öt szabadkai és három zentai illetőségű személy kapott értesítést a saját címére a cégtől: valamennyien tagjai voltak annak a szakmai szabályok betartását követelő csoportnak, amely többször is nyilvánosan tiltakozott a szerkesztéspolitikára gyakorolt politikai nyomásgyakorlás ellen, amely a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Nemzeti Tanács tagjaitól érkezett“.

Natalija Jakovljević

https://szabadmagyarszo.com/2020/07/30/ketten-pert-nyertek-a-magyar-szo-ellen/

A hatalomkritikusok feketelistája?

Elítélő reakciót váltott ki a Pénzügyminisztérium legújabb lépése, mellyel újságírók és egyesületek számláit ellenőrzi

Újságíróknak, nemkormányzati szervezeteknek, polgárok csoportjainak a bankszámláihoz kért hozzáférést a Pénzügyminisztérium pénzmosás-megelőzési osztálya, a bankokhoz juttatott el olyan meghagyást, melyben a 2019 elejét követő összes átutalást látni kívánják. Indokként a terrorizmus finanszírozásával, pénzmosással kapcsolatos nyomozást hozták fel.

A feketelistán húsz magánszemély és 37 szervezet és egyesület neve szerepel (Illusztráció: pixabay.com)

A lépés alaposan felkorbácsolta a kedélyeket Szerbiában, korábban efféle lépésre még nem szánta el magát egyik hatalmi rendszer sem, jelentették ki sokan az érintettek közül. Külön aggasztó, hogy nem csupán szervezetek pénzügyei, hanem magánszemélyek, médiamunkások számlái iránt is érdeklődik az állam, tették hozzá. Megállapították a legtöbben azt is: az állam éppen azok a szervezetek után kutat, amelyek kritikus fellépést tanúsítanak a hatalommal szemben. A pénzmosás megelőzésével foglalkozó igazgatóság egy teljes listát összeállított ugyanis azokról, akiknek a pénzügyeit át kívánja vizsgálni. Ezen a listán húsz magánszemély és 37 szervezetnek és egyesületnek a neve szerepel. A listáról ugyancsak a kormánykritikus Newsmax Adria szerzett tudomást, s betekintést is nyert a bankokhoz eljuttatott megkeresésbe. A lajstromon ott van a Szerbiai Újságírók Független Egyesülete (NUNS), a Szerbiai Újságírók Egyesülete (UNS), a Szerbiai Oknyomozó Újságíró Központ (CINS), a Tényfeltáró Újságírók Balkáni Hálózata (BIRN), a KRIK oknyomozó hírportál, a Kutatási, Átláthatósági és Elszámoltathatósági Központ (CRTA), a Helyi és Független Média Egyesülete, az Újvidéki Újságíró Iskola, a Szerbiai Európai Mozgalom, a Humanitárius Jogi Alap, a Polgári Kezdeményezések, a Vajdasági Polgári Központ, az Emberi Jogokért Ifjúsági Kezdeményezés, a Társadalmi Kutatások Irodája (BIRODI), az Emberi Jogi Jogászcsoport (Jukom), az Euroatlanti Tanulmányok Központja (CEAS), a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ, a Belgrádi Emberi Jogi Központ, az Emberi Jogok Helsinki Bizottsága és mások. A listán szereplő újságírók között szerepel Slobodan Georgiev, Biljana Stepanović, Branko Čečen, Vukašin Obradović neve is. Egyes politikusok, közéleti személyiségek adatait is ellenőrzik, Vuk Jeremić, a Néppárt vezetője, Andrej Nosov rendező, Jelena Milić, a CEAS vezetője, Ivan Ninić ügyvéd nevét is tartalmazza a lista.
Olyan alapítványok pénzügyeit is meg kívánja vizsgálni „pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzése miatt” az állam, mint például a Szabad Sajtó Alapítványa, a Nyom Alapítvány, de a Non Aligned Films produkciós vállalat iránt is érdeklődik a Pénzügyminisztérium.
Az egyik érintett, Slobodan Georgiev a nap folyamán kijelentette, a hatalom – ahelyett, hogy valóban a terrorizmusellenes lépésekkel foglalkozna – olyanok számláit kívánja átvilágítani, akik ellen egyetlen vádat sem lehet felhozni. Ezzel voltaképpen azt kívánják elérni, hogy a nyilvánosság előtt becsületességükről ismert egyéneket összefüggésbe hozzák kétes ügyletekkel, befeketítsék őket. Mint mondta, saját feladatának tekinti a bűnözés feltárását újságíróként, amit a hatalom művel az pedig nem más, mint az ezzel foglalkozó egyének, a tényeket feltárók meghurcolása. Mint mondta, ezt a pénzmosásellenes hivatalt ugyanúgy az Európai Bizottság finanszírozza, mint a szóban forgó egyesületek nagy részét, ezért okkal tehető fel a kérdés: vajon saját magukat is átvilágítják-e majd hasonló eljárással.
A hírekre reagálva Vladimir Radomirović, az UNS elnöke közölte, Siniša Mali pénzügyminiszternek mielőbb magyarázatot kell adnia arra, milyen alapon kérnek adatot a bankoktól az újságírókról és a médiaszervezetekről. Nagyon fontos a magyarázat, mert egy ilyen lépést csak akkor szoktak elkövetni, ha arra magyarázat is létezik. Az UNS semmilyen törvénytelen tevékenységben sem vesz részt, értékelte. Hozzátette, Malit 2009-ben pénzmosással gyanúsították, amiről saját bankja értesítette az illetékes állami szerveket. Véleménye szerint most az illetékes állami szervekkel való visszaélés esetével áll az ország szemben.
Zoran Gavrilović, a BIRODI tisztségviselője elmondta, az állam lépésének az az oka, hogy pontosan megjelölje, a társadalom melyik részével van a hatalomnak problémája, s melyik az a része a közösségnek, amelyik még képes társadalmi változások eszközölésére. A félelem kényszerített ki egy ilyen intézkedést, közölte, majd sajnálatosnak mondta, hogy azokat ellenőrzik ma pénzmosás miatt, akik megmutatták az államnak, hogyan kell a korrupció ellen harcolni.
Az Egy az öt millióból mozgalom közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy Aleksandar Vučić államfő legalizálni szeretné saját leszámolásait azokkal, akikkel nem ért egyet. Szörnyű fejezetnek ítélték a nemkormányzati szektor elleni lépést, s rámutattak arra, hogy a Szerb Haladó Párt fiókjaiban már ott állnak a nem szívesen látott személyek listái.
A politikai ellenfeleknek a listája ez, mely célkeresztbe állítja a nemkívánatos szervezeteket, jelentette ki Šinković Norbert, a Vajdasági Újságírók Független Egyesületének (NDNV) elnöke. Hozzátette, arra számít, hogy a hatalom lejárató kampányt indít valamennyi megjelölt egyesület ellen.

v-ár 2020. július 28., 16:20 https://www.magyarszo.rs/hu/4362/kozelet/223817/A-hatalomkritikusok-feketelist%C3%A1ja.htm Lásd még:  Katarina Živanović: Vlast izjednačila kritičare režima sa teroristima https://www.danas.rs/drustvo/vlast-izjednacila-kriticare-rezima-sa-teroristima/, 29. jula 2020. 13.00 Izmenjeno: 13.01

0

„Vučić eladósította az országot és száz eurót adott a polgároknak, hogy megnyerje a választásokat”

2020-07-30

A szerb elnök, minden figyelmeztetés ellenére több mint 600 millió eurót költött el, amihez hatalmas kamat mellett jutott. Ezt a pénzt osztotta szét a polgárok között – állítja Biljana Stepanović, az Új Gazdaság (Nova Ekonomija) című lap fő- és felelős szerkesztője.

„Ezt a pénzt az ország érdekeinek megvalósítására is el lehetett volna költeni, ehelyett Vučić saját hatalmának megtartására fordította”

– tette hozzá Stepanović.

Július elején a haladó kormány újabb gazdasági segélycsomagot jelentett be, hogy megakadályozza a közadósság stabilitásának és mértékének veszélyeztését.

Két héttel később mégis bejelentette, hogy „akad még pénz a költségvetésben a gazdaság segélyezésére.”

Az efféle döntések jellemzőek Aleksandar Vučićra, aki egyébként is mindenről egy személyben dönt, akár pillanatnyi hangulatától, vagy éppen politikai érdekeitől függően.

A szerb rezsim elnöke gyakran von párhuzamot Szerbia, illetve a nyugati államok, például Németország vagy Franciaország költségvetése között, ami teljesen alaptalan.

Erős gadasággal és háttérrel rendelkező országokról van szó, amelyek sokkal könnyebben tudnak elviselni pl. 60 százalékos zuhanást, mint Szerbia mondjui 20 százalékosat.

(Direktno.rs nyomán)  
D.J.

https://delhir.info/2020/07/30/vucic-eladositotta-az-orszagot-es-szaz-eurot-adott-a-polgaroknak-hogy-megnyerje-a-valasztasokat/

Csődeljárás a SEB-AGRÁR Kft. ellen

Állami célkeresztben a civil szervezetek és a független sajtó

Száznegyvenkét szervezet és egyén közös közleményben utasítja el az alaptalan vádakat

2020. 07. 29.

Alulírott tájékoztatási eszközök és civil szervezetek felszólítják Szerbia Pénzügyminisztériumát és Pénzmosás-megelőző Igazgatóságát, hogy haladéktalanul tegyék közzé azokat az „alapos gyanúkat”, amelyek alapján elrendelték a kereskedelmi bankoknak az egyes szervezeteket, tájékoztatási eszközöket és egyéneket érintő rendkívüli információszolgáltatást.
Az a törvénycikkely, amelyre a Pénzmosás-megelőző Igazgatóság első embere hivatkozott, kimondja, hogy ilyen ellenőrzés kizárólag azon szervezetek esetében végezhető, amelyekre nézve alapos a gyanú, hogy belekeveredtek a terrorizmus pénzelésébe. Mivel a listán több olyan szervezet és egyén neve is helyet kapott, amelyek, ill. akik oknyomozó újságírással, jogvédelemmel, átláthatósággal, filmes produkciókkal, a demokrácia fejlesztésével, jogrenddel és jótékonykodással foglalkoznak, leszűrhető a következtetés, hogy itt a két említett állami intézmény politikai visszaéléséről van szó, ami nem más, mint veszélyes próbálkozás arra, hogy Szerbiában lerombolják a jog hatalmát.
A törvényes mechanizmusokkal és intézményekkel való visszaélés, amelynek célja a tájékoztatási eszközökre és a civil szervezetekre kifejtett törvénytelen nyomásgyakorlás, durva támadást jelent az egyesülés és a tájékoztatás szabadsága ellen. A szerb hatalom évek óta a nemzetközi és a hazai szervezetek erőteljes kritikáival találja magát szembe az említett két területen. Egy ilyen támadás azon szervezetek ellen, amelyek a jogállamiság kiépítését, a törvények betartását és a valódi korrupcióellenes harcot tűzték zászlajukra, újabb bizonyíték arra, hogy ezek az értékek Szerbiában komolyan veszélyben vannak. A szervezetek, a sajtó és az egyének nem futamodnak meg és a fenyegetések meg a nyomásgyakorlás ellenére tovább folytatják a harcot a szabad és demokratikus államért. A hatalom ilyen és ehhez hasonló lépései még jobban motiválnak bennünket arra, hogy szabad polgárokként kitartsunk saját államunk megvédésében.
Alulírott tájékoztatási eszközök és szervetek minden rendelkezésükre álló jogi lépést megtesznek azokkal szemben, akik részt vettek a visszaélésben, beleértve az illetékesek bűnügyi felelősségre vonását is. De mindenekelőtt teljes és érthető választ várunk arra, hogyan jutottunk el idáig, hogyan jött létre ez a lista. Emlékeztetjük a nyilvánosságot, hogy a listán szereplő tájékoztatási eszközök és szervezetek folyamatosan ki vannak téve állami ellenőrzésnek, beleértve a pénzügyi felügyeletet és szigorú ellenőrzéseket az adóhivatal, a Szerbiai Nemzeti Bank, valamint saját támogatóik részéről. Állunk elébe minden olyan vizsgálatnak, amely megfelel a törvényes előírásoknak, és azokat mindig támogatni fogjuk. Ugyanakkor keményen ellenállunk az intézményekkel és folyamatokkal történő visszaélésnek, mivel éppen ez a küldetésünk: harc egy demokratikus jogállamért.
A közlemény aláírói itt láthatók:
https://szabadmagyarszo.com/2020/07/29/allami-celkeresztben-a-civil-szervezetek-es-a-fuggetlen-sajto/