„Majd szavazzanak az ötösre!” (2.)
VMSZ-es „eredmények” listája Tordán
Tordán évtizedek óta nem valósult meg jelentős beruházás. Ez alapvetően meghatározta az egykor virágzó település gazdasági és társadalmi helyzetét.
A következmény drámai: a háború utáni több mint 4000 lakos helyett a 2022-es népszámlálás szerint már csak 1045-en éltek a faluban[1]. Dobai János, a falu polgármestere 2025 elején már csak 850–900 lakosról beszélt[2]. Életvitelszerűen azonban még ennél is jóval kevesebben élnek a faluban[3].
Ezt a népességfogyást már nem lehet megállítani, vagy csak nagyon nehezen.
A VMSZ nyolc „eredménye” közül az első helyen a civil szervezetek otthonának „felújítása” szerepel.
Ezt a népességfogyást már nem lehet megállítani, vagy csak nagyon nehezen.
A VMSZ nyolc „eredménye” közül az első helyen a civil szervezetek otthonának „felújítása” szerepel.
Az egykori Berger-ház ma a civil szervezetek otthona
Fotó: Helyi Televízió / Facebook
A Helyi Televízió oldalán[4] azt is látni, hogy valójában az épület külső szigetelését a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) támogatásával (bizonyára magyarországi forrásokból) végezték el.
Ezzel az épület évek óta tartó „teljes felújítása” is befejeződött.
(A Tordai Helyi Televíziónak megszűnt a klasszikus televíziós sugárzása, vagyis leépült. Valójában csak egy Facebook-oldal lett belőle. Többnyire csak fotókat közöl, leginkább az ünnepi rendezvényekről, hamis képet terjesztve a faluról. Időközben megszűnt a falu internetes oldala[5] is, amely információkat közölt a helység életéről.)
A Helyi Televízió arról azonban, hogy a „civilek otthonának” felújítása mennyibe került, és milyen forrásokból finanszírozták (bizonyára magyarországi forrásokból), nem közölt semmit.
Ezzel az épület évek óta tartó „teljes felújítása” is befejeződött.
(A Tordai Helyi Televíziónak megszűnt a klasszikus televíziós sugárzása, vagyis leépült. Valójában csak egy Facebook-oldal lett belőle. Többnyire csak fotókat közöl, leginkább az ünnepi rendezvényekről, hamis képet terjesztve a faluról. Időközben megszűnt a falu internetes oldala[5] is, amely információkat közölt a helység életéről.)
A Helyi Televízió arról azonban, hogy a „civilek otthonának” felújítása mennyibe került, és milyen forrásokból finanszírozták (bizonyára magyarországi forrásokból), nem közölt semmit.
Azt is közzé kellene tenni, hogy melyik „tehetséges” tervező készítette a felújítási projektumot, amely megbontotta az épület korábbi kinézetét, és ki volt a kivitelező.
Az utcára ugyanis két ajtót nyitottak, amely megváltoztatta az épület korábbi megjelenését. (Ez történt a falu központjában lévő régi községháza épületével is.)
Az utcára ugyanis két ajtót nyitottak, amely megváltoztatta az épület korábbi megjelenését. (Ez történt a falu központjában lévő régi községháza épületével is.)
A látványt rontja az is, hogy az egyik ajtó előtt két lépcső van, a másiknál pedig három. Ráadásul az egyik ajtó előtt egy, a másik előtt pedig két lépcsőt a gyalogjárdára is ráépítettek!
Melyik (szak)ember építené így a saját házát? Volt itt egyáltalán valamilyen pénzügyi és szakmai ellenőrzés?
Melyik (szak)ember építené így a saját házát? Volt itt egyáltalán valamilyen pénzügyi és szakmai ellenőrzés?
Kétlépcsős és háromlépcsős bejárat
Arról sincs információ, hogy kinek a tulajdonában van most a ház, és melyik civil szervezet használja. Nagyon úgy néz ki ugyanis, hogy csak elvétve lehet benne valaki. Azt is lehet mondani, hogy inkább elhagyatottnak látszik, mintsem hogy élet lenne benne.
A helyi emlékezet szerint a mostani civil szervezetek háza Berger Zsigmond (Sigmund, a mindennapi életben: Zsiga) és felesége, Berger Margita családi otthona volt.
A Jad Vasem holokauszt-emlékközpont[6] adatai alapján a Bánátot megszálló német katonai hatóságok 1941 nyarának végén a teljes helyi zsidóságot összegyűjtötték.
A Jad Vasem holokauszt-emlékközpont[6] adatai alapján a Bánátot megszálló német katonai hatóságok 1941 nyarának végén a teljes helyi zsidóságot összegyűjtötték.
Berger Zsigmondot tordai otthonából először a nagybecskereki (Zrenjanin) gyűjtőtáborba vitték. Innen aztán nem sokkal később a belgrádi Topovske Šupe vagy a Sajmište koncentrációs táborok egyikébe szállították.
Az archívumi és túlélői jelentések megerősítik, hogy a Bánátból idehurcolt zsidó férfiakat a német alakulatok (a Wehrmacht és a helyi Volksdeutsche egységek) már 1941 őszén, szeptember és november között, tömeges kivégzések során, Belgrád környékén meggyilkolták.
Az információk szerint Berger Margitát a bánáti zsidók szisztematikus megsemmisítése során elhurcolták.
Fiuk, Berger Iván túlélte a háborút.
A család tordai mindennapjairól Berger Iván felesége, Magdalena visszaemlékezéseiből is tudunk.
Fiuk, Berger Iván túlélte a háborút.
A család tordai mindennapjairól Berger Iván felesége, Magdalena visszaemlékezéseiből is tudunk.
Egy épület felújítása nemcsak a falakról szól, hanem a múltjáról is. Javasolom, hogy helyezzenek el a házon egy emléktáblát a következő szöveggel:
„Ebben a házban élt a holokausztig Berger Zsigmond (Zsiga), felesége, Margita és fiuk, Iván, a falu megbecsült lakosai.
A szülőket 1941 augusztusában hurcolták el a náci megszállók. Emléküket őrzi szülőfalujuk, Torda.”
„Ebben a házban élt a holokausztig Berger Zsigmond (Zsiga), felesége, Margita és fiuk, Iván, a falu megbecsült lakosai.
A szülőket 1941 augusztusában hurcolták el a náci megszállók. Emléküket őrzi szülőfalujuk, Torda.”
Az emléktábla méltóságot adna a felújított háznak, megmutatva, hogy a civil szervezetek és a közösség tisztelik és ápolják az előttük ott élt generációk emlékét. Az emléktábla kézzelfogható módon őrizné a Berger család emlékét, és megakadályozná, hogy a falu múltjának ez a darabja végleg elvesszen.
A Művelődési Ház (a fotón látható épület) „belső felújítását” is vélhetően magyarországi forrásokból finanszírozták, mivel – a hozzáférhető információk szerint – az ereszcsatornákat „községi támogatással cserélték ki”[7].
Begaszentgyörgy község – amelyhez Torda közigazgatásilag tartozik – ezzel járult hozzá a magyar művelődés fejlesztéséhez.
A „sikerlista” harmadik helyén a „határi út kiépítése” szerepel. Erről azonban a helybeliek úgy tudják, hogy azt a Naftagas vállalat építette saját fúróhelyének megközelítése érdekében.
A negyedik helyen az „egészségház felújítása” szerepel, habár ennek nem is kellene a listán lennie, mivel a munkálatok el sem kezdődtek.
Juhász Bálint, a Tartományi Képviselőház VMSZ-es elnöke és
Dobai János az idei Kukoricafesztiválon a termést szemlélik
Fotó: Helyi Televízió / Facebook
Fotó: Helyi Televízió / Facebook
A rendezvények szervezése – így a Tordai Művelődési Napok, a falunap, a Szent István-nap, a Kukoricafesztivál és a Szenteste (?) – a lista ötödik helyére került.
Ezek az események jól szolgálják a figyelem elterelését a valós problémákról és a falu helyzetének rózsaszínben való feltüntetését a helyiek és a világ előtt.
Eredménynek számít továbbá az Önkéntes Tűzoltó Egyesület garázsának külső szigetelése[8] és a felszerelés vásárlása (a hatodik helyen), a két utcában végzett útjavítások (a hetedik helyen), valamint a sportpálya „felújítása” (a nyolcadik helyen). Az utóbbi azt jelenti, hogy „beton alapot öntöttek a szabadtéri színpad alapzatának”[9]. Ezt is a helybeliek önkéntes munkájával végezték el.
A sportközpont „fejlesztése”
Fotó: Helyi Televízió / Facebook
Fotó: Helyi Televízió / Facebook
A teljesség kedvéért meg kell említeni még, hogy „beton alapú terasz épült a halastó mellett”[10].
Mire szolgál? Talán a horgászok és a közösség tagjai húzódnak ide a nap és az eső elől?
„Terasz” a horgászoknak
Fotó: Helyi Televízió / Facebook
Fotó: Helyi Televízió / Facebook
Az úgynevezett fejlesztések kategóriájába tartozik még a Torda felirat kihelyezése a Helyi Közösség épülete elé, igazodva a Vajdaság-szerte újabban divattá vált (vagy talán központilag ösztönzött) gyakorlathoz. Ez szinte teljesen felesleges pénzkidobás volt. A falubeliek tudják, hogy melyik faluban laknak, akik pedig erre járnak, azok a falu bejáratánál és kijáratánál is találkoznak a település nevével[11].
„A Torda felirat kalocsai motívumokat kapott”
A VMSZ-nek tulajdonított legújabb eredmény a helyi közösség folyosójának „felújítása”. Bizonyára csak egyszerű meszelés volt – „Begaszentgyörgy község támogatásával”[12].
A Helyi Közösség „felújított” folyosója
Fotó: Helyi Televízió / Facebook
Fotó: Helyi Televízió / Facebook
Hiába meszeltek, hiába váltottak színt (zöldről kékre), a helyi közösség egy sóhivatal.
Tordán nincs közigazgatási iroda, semmilyen ügyet nem lehet intézni. A helyi tanács tevékenységéről pedig még csak hallani sem lehet. A folyosó meszelése is inkább a helyi közösségbe látogatók, a VMSZ-es vezetők és a külföldi vendégek kedvezőbb benyomásának kialakítását szolgálja.
A helyi önkormányzatról szóló törvény 72. szakaszának első bekezdése szerint „a helyi lakosság érdekeinek megvalósítása céljából a falvakban helyi közösségek és a helyi önkormányzat egyéb formái alakulnak”[13].
A törvény 74. szakasza 8. bekezdésének 4. pontja szerint a helyi közösség tanácsa „intézkedéseket javasol a kommunális és egyéb tevékenységek fejlesztésére a helyi közösség területén”.
Mennyire valósulnak meg ezek a rendelkezések Tordán? Mikor ült össze utoljára a helyi közösség tanácsa?[14]
Az utóbbi két évben a VMSZ önmagának tulajdonított eredményei is valójában az állagmegóvás és a folyamatos karbantartás kategóriájába tartoznak és a helyi közösség illetékességi körébe tartoznak. Semmilyen bővítés, nagyobb beruházás, főleg pedig új munkahelyek teremtése nem történt. A lakosság életszínvonala sem javult, inkább romlott.
Az eredménynek nevezett felújításokat a VMSZ nélkül is el kellett volna végezni. A VMSZ létezése nélkül is megvalósultak volna!
A helyi önkormányzatról szóló törvény 72. szakaszának első bekezdése szerint „a helyi lakosság érdekeinek megvalósítása céljából a falvakban helyi közösségek és a helyi önkormányzat egyéb formái alakulnak”[13].
A törvény 74. szakasza 8. bekezdésének 4. pontja szerint a helyi közösség tanácsa „intézkedéseket javasol a kommunális és egyéb tevékenységek fejlesztésére a helyi közösség területén”.
Mennyire valósulnak meg ezek a rendelkezések Tordán? Mikor ült össze utoljára a helyi közösség tanácsa?[14]
Az utóbbi két évben a VMSZ önmagának tulajdonított eredményei is valójában az állagmegóvás és a folyamatos karbantartás kategóriájába tartoznak és a helyi közösség illetékességi körébe tartoznak. Semmilyen bővítés, nagyobb beruházás, főleg pedig új munkahelyek teremtése nem történt. A lakosság életszínvonala sem javult, inkább romlott.
Az eredménynek nevezett felújításokat a VMSZ nélkül is el kellett volna végezni. A VMSZ létezése nélkül is megvalósultak volna!
Bozóki Antal
__________[1] Dobai János: Év végi köszöntő. Tordai Újság, 2023. december (113. szám) 3. o.
[2] Vidács Hajnalka: Összefogással minden lehetséges. Magyar Szó, 2025. január 9. 5. o.
[3] Bővebben lásd A pingvin jöhet – Pásztor Bálint és Donald Trump mehet c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=17674, 2026. január 31.
Lásd még TORDA – Egy bánsági magyar falu agóniája c. könyvem. Historiae. Óbecse 2025, 204 o.
[4] A mi tévénk! https://www.facebook.com/tordai.televizio/about?locale=hu_HU
[5] http://www.torda.rs/o_nama.html
[6] Yad Vashem – The World Holocaust Remembrance Center [Jad Vasem Központi Holokauszt-archívum] https://www.yadvashem.org/; Centropa zsidó emlékezet-archívum Centropa. https://www.centropa.org/hu; Magdalena Berger's father-, and mother-in-law, Sigmund and Margita Berger with friends. https://www.centropa.org/en/photo/magdalena-bergers-father-and-mother-law-sigmund-and-margita-berger-friends, és Magdalena Berger's husband Ivan Berger. https://www.centropa.org/en/photo/magdalena-bergers-husband-ivan-berger
[7] Vidács Hajnalka: Megvalósították a legfontosabb beruházásokat. Magyar Szó, 2026. január 17. 6. o.
[8] A mi tévénk! – a 4. jegyzetben.
[9] Uo.
[10] Uo.
[11] Bővebben lásd Anyanyelvhasználat – látszat és a valóság című írásomat. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=itthon&hir=18107, 2026. július 12.
[12] A 8. jegyzetben.
[13] Zakon o lokalnoj samoupravi [Törvény a helyi önkormányzatról]. "Sl. glasnik RS" [Az SZK Hivatalos Közlönye], 129/2007, 83/2014 - másik törvény, 101/2016 - másik törvény, 47/2018 i 111/2021 - másik törvény. https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_lokalnoj_samoupravi.html
[14] Lásd még a Torda – falu, ahol leáll az élet c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=14561, 2022. június 12.
[2] Vidács Hajnalka: Összefogással minden lehetséges. Magyar Szó, 2025. január 9. 5. o.
[3] Bővebben lásd A pingvin jöhet – Pásztor Bálint és Donald Trump mehet c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=17674, 2026. január 31.
Lásd még TORDA – Egy bánsági magyar falu agóniája c. könyvem. Historiae. Óbecse 2025, 204 o.
[4] A mi tévénk! https://www.facebook.com/tordai.televizio/about?locale=hu_HU
[5] http://www.torda.rs/o_nama.html
[6] Yad Vashem – The World Holocaust Remembrance Center [Jad Vasem Központi Holokauszt-archívum] https://www.yadvashem.org/; Centropa zsidó emlékezet-archívum Centropa. https://www.centropa.org/hu; Magdalena Berger's father-, and mother-in-law, Sigmund and Margita Berger with friends. https://www.centropa.org/en/photo/magdalena-bergers-father-and-mother-law-sigmund-and-margita-berger-friends, és Magdalena Berger's husband Ivan Berger. https://www.centropa.org/en/photo/magdalena-bergers-husband-ivan-berger
[7] Vidács Hajnalka: Megvalósították a legfontosabb beruházásokat. Magyar Szó, 2026. január 17. 6. o.
[8] A mi tévénk! – a 4. jegyzetben.
[9] Uo.
[10] Uo.
[11] Bővebben lásd Anyanyelvhasználat – látszat és a valóság című írásomat. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=itthon&hir=18107, 2026. július 12.
[12] A 8. jegyzetben.
[13] Zakon o lokalnoj samoupravi [Törvény a helyi önkormányzatról]. "Sl. glasnik RS" [Az SZK Hivatalos Közlönye], 129/2007, 83/2014 - másik törvény, 101/2016 - másik törvény, 47/2018 i 111/2021 - másik törvény. https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_lokalnoj_samoupravi.html
[14] Lásd még a Torda – falu, ahol leáll az élet c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=14561, 2022. június 12.
