Végel: Egyre kínosabb olvasni a vajdasági magyar politikusok önigazoló, önfényező kijelentéseit

 

2026. május 17. 16:49 

Egyre kínosabb olvasni a vajdasági magyar politikusok önigazoló, önfényező kijelentéseit. Miközben Magyarországon egyre több turpisság derül ki az alapítványi közpénzek használatáról, a NER-oligarchák visszaéléséről, a vajdasági újgazdag nábobok a belgrádi Radar tényfeltáró cikke után meg se mukkannak.

Azt gondoltam, ha cikkíró hazudozott, akkor azonnal reagálnak és cáfolják az állításokat, hiszen az nincs rendjén, hogy az újgazdagok vagyonát a szolnoki fodrásznő és a ceglédi lakatos adóforintjaiból gyarapítsák. A politikusok egymást dicsérik és bizonygatják, hogy még egy aprócska hibát sem követtek el. Közben új szervezetek alakultak és igazságtételt követelnek. Az eddig elnémított szervezetek új erőre leltek.

„Kellemetlen tanúként” – évekkel ezelőtt így határoztam meg írástudói szerepemet – feltételezem, hogy most övéké a szó. Nehéz előre látni a folytatást. A kisebbségi közösség befagyasztott állapotban éldegél, az olvadás túl lassú. Engem viszont nem a vezetők sorsa érdekel, hanem a közösség sorsa, lelkiállapota.

Sajnos nincs független közvélemény-kutató intézetünk, amelyik hónapról-hónapra mérné a közvélemény pulzusát. Mit gondol a vitás kérdésekről? Milyen pártpreferenciával rendelkezik? Mivel elégedett és mivel nem? Mennyire bízik a jelenlegi kormánykoalícióban?

Ez nem érdekelte az alapítványok és az egyedül uralkodó párt megmondhatóit. De nem csak az hiányzik. Hiányoznak a kisebbségi jogvédő szervezetek, egészen pontosan azoknak a jelentései. Létezett valamikor az Árgus, az egyetlen jogvédő szervezet, amely dokumentálta az állapotokat. Sajnos, abba belefojtották a szót.

A VMSZ irányítása alatt több újságírót távolítottak el a munkahelyükről, mint a Milošević-korszakban. A pluralizmus szellemét ébresztgető „kilencek lefejezése” (2016). Ugyan mit gondol ezek után az MNT a pluralizmusról? Halálos csönd! 1992-ben hasonló a sorsra jutottam, átélem azoknak a fiataloknak a helyzetét, akik több mint egy évtized után egyik napról a másikra az utcára kerültek. Romokat látok mindenfele. Nyilván új szereplőkre, új nemzedékekre, új arcokra is hárul a feladat, hogy eltakarítsák a romokat.

Végel László

https://szmsz.press/2026/05/17/vegel-egyre-kinosabb-olvasni-a-vajdasagi-magyar-politikusok-onigazolo-onfenyezo-kijelenteseit/

Itt a bejelentés: máris elkezdődik a teljes körű átvilágítás az MTVA-nál

Az új kormányzat álláspontja szerint a közmédia nem lehet egyetlen párt, egyetlen politikai oldal vagy egyetlen hatalmi központ kiszolgálója.

Megkezdődik az MTVA és a közszolgálati média teljes körű átvilágítása – jelentették be a Tisza-kormány második ülése utáni sajtótájékoztatón. „A közmédia alkotmányos és demokratikus feladata az lett volna, hogy hiteles, kiegyensúlyozott, sokoldalú tájékoztatást nyújtson minden magyar állampolgárnak. Mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy az elmúlt években nem tettek eleget az MTVA alá tartozó médiumok ezeknek a kritériumoknak” – mondta Szondi Vanda kormányszóvivő.

A kormány álláspontja szerint a közmédia nem lehet egyetlen párt, egyetlen politikai oldal vagy egyetlen hatalmi központ kiszolgálója. Az MTVA a magyar emberek pénzéből működik, ezért a magyar embereknek tartozik felelősséggel

– tette hozzá.

Ismertette Szondi azt is, hogy a közmédia éves költségvetése 2010 óta többszörösére nőtt, 2025-ben már 165,5 milliárd forint volt a költségvetési főösszege, miközben a közszolgálati feladatait nem látta el. „A kormány ezért átvilágítja az MTVA gazdálkodását, szerződésállományát, vezetői döntéseit, beszerzéseit, hírszerkesztési gyakorlatát, valamint a Duna Médiaszolgáltatóval és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal fennálló intézményi kapcsolatokat.”

Mindennek célja egy olyan közszolgálati média kialakítása, amely valóban közszolgálati feladatokat lát el. Ellenőriz, edukál és minden magyar számára kiegyensúlyozott tájékoztatást ad – közölte a kormányszóvivő.

A bejelentés után Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Facebook-oldalán közölte, hogy a vizsgálat

• az MTVA teljes gazdálkodását és gyanús beszerzéseit,
• a felhalmozott szerződésállományokat és a felelőtlen vezetői döntéseket,
• az eddigi egyoldalú hírszerkesztési gyakorlatot,
• a Duna Médiaszolgáltatóval és az NMHH-val fennálló intézményi kapcsolatok hálóját is érinteni fogja. 

https://hvg.hu/itthon/20260518_kormanyinfo-mtva-kozmedia-atvilagitas-kormany-dontes

„Ha a vajdasági magyar közösség kitart a szerb rezsim mellett, eleshet a magyarországi támogatásoktól”

„A vajdasági magyar közösség nagyon furcsa és kihívásokkal teli időszak előtt áll” – interjú Kokan Mladenovićtyal

2026. május 19. 6:55

Az lenne a logikus, hogy a vajdasági közösség kövesse azokat a demokratikus változásokat, amelyek Magyarországon zajlanak, de akkor elveszítheti szerbiai kiváltságait, amennyiben azonban a végsőkig kitart a szerb rezsim mellett, akkor az anyaországi támogatásoktól esik el. A közösségre ezért egy kihívásokkal teli időszak vár – vélekedik Kokan Mladenović szerb rendező, akadémikus.

A művésszel, aki jól ismeri a vajdasági magyarság, és ezen belül is a vajdasági magyar kultúra és színjátszás helyzetét, Szabadkán beszélgettünk színházról és a vajdasági magyarokat érintő szerbiai és magyarországi politikáról.

Miként látja hazai viszonylatban a vajdasági magyar színházak jelenlegi helyzetét?

„A Szerbiában élő magyarok csodálatos színházzal rendelkeznek. Ez a színház nagyrészt modernebb és szemléletében tudatosabb, illetve közelebb áll bizonyos európai normákhoz, mint a hazai intézmények zöme, különösen Belgrádtól délre. Ez természetesen a kiváló szerzőknek és a Kosztolányi Dezső Színháznak is köszönhető, amely évekig a vajdasági magyarok egyik legmodernebb színháza volt. De itt van például az Újvidéki Színáz is. Urbán András ópusza is figyelemre méltó, ő európai viszonylatban is jelentős színházi rendező. Ő maga, teljes színházi generációjával és társulatával egyetemben nagymértékben hozzájárult ehhez a korszerűsödéshez. Úgy vélem ezért, hogy a hazai színházaink közül éppen a magyar színházak azok, amelyek progresszívebbek.”

Kokan Mladenović (Fotó: Tóth Zsuzsanna)

Most is egy magyar előadáson dolgozik a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban.

„Új előadásunkban éppen arról beszélünk, hogy milyen változások következhetnek be. Ezek a berendezések, amelyek az iratokat semmisítik meg, előrevetítik, hogy mi történhet Szerbiában egy hatalomváltás esetén. A dolgok pánikszerű megsemmisítése, azaz a bürokratikus bűntények bizonyítékainak eltüntetése az előtető leomlásával vette kezdetét. Azokét a bizonyítékokét, hogy valaki a rossz becslésekkel, rosszul felvett hitelekkel veszélybe sodorta mások életét.”

Miként hatnak a magyarországi változások a vajdasági magyarság életére?

„A vajdasági magyar közösség nagyon furcsa és kihívásokkal teli időszak előtt áll. Az lenne a logikus, hogy a közösség kövesse azokat a demokratikus változásokat, amelyek Magyarországon történnek, és amelyek sokkal progresszívebbek azoknál, mint amik Szerbiában zajlanak. De ha ezt követi, az azzal jár, hogy felhagy a jelenlegi szerbiai hatalom támogatásával. Akkor azonban elveszíti minden kiváltságát, és úgy vélem, hogy ebben az esetben a jelenlegi hatalom bosszúja meglehetősen kegyetlen lesz. Hiszen ők képesek bosszút állni mindenért, ami nem megfelelő számukra. Úgy gondolom, Szerbiában is hamarosan bekövetkeznek a demokratikus változások – legalábbis reménykedem. Azt hiszem, egyáltalán nem lesznek kellemes pozícióban a vajdasági magyarok, ha pártjaik összehangolják politikájukat az anyaországgal – ami logikusan elvárható lenne. Ez egyáltalán nem eredményezne számukra kedvező helyzetet Szerbiában. Amennyiben azonban a végletekig észszerűtlen módon kitartanak a leáldozóban lévő szerb hatalom mellett – ami már senkinek sincs dicsőségére, hogy annak a részese legyen – akkor feltételezhetően az anyaország fogja elvetni őket, mivel az nem fogja sem finanszírozni, sem támogatni a Magyarországon kívül élő magyarok észszerűtlen viselkedését”.

Kokan Mladenović interjút ad a Szabad Magyar Szó újságírójának 
(Fotó: Tóth Zsuzsanna)

Milyen hatása lehet a magyarországi változásoknak a szerbiai országos politikára, példaként szolgálhat-e az egy itteni hatalomváltáshoz?

„Magyar Péter kampányában éppen az volt a nagyszerű, hogy a terepen mindenütt jelen volt. Szerbiában nem szabad a sajtó, ezért is nagyszerű az, amit a mi egyetemistáink tettek, hogy végiggyalogolták egész Szerbiát, és gyakorlatilag minden faluba elmentek, ezzel némiképp sikerült felrázniuk az apátiába süllyedt társadalmat. Úgy gondolom, hogy velük ellentétben a mi ellenzékünk továbbra sem ismeri a saját országát, amelyben él. Az pedig, amit Magyar csinált, hogy gyakorlatilag minden településre elment és megmozdulásokat szervezett, beszélgetett a polgárokkal, megismertette velük a programját, olyan dolog, amit szükségszerűen a mi ellenzékünknek is meg kellene tennie ahhoz, hogy olyan szavazatokat szerezzen meg, amelyekre szükség van ahhoz, hogy demokratikus változások történjenek.”

Tóth Imre

https://szmsz.press/2026/05/19/ha-a-vajdasagi-magyar-kozosseg-kitart-a-szerb-rezsim-mellett-eleshet-a-magyarorszagi-tamogatasoktol/ 

A közjegyzők esete a magyar nyelvhasználattal

 A közjegyzők mintegy hetven százaléka nem hajlandó magyarul kiadni az okiratot

2026. május 18. 19:04  

A Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság honlapján található adatok szerint harmincegy vajdasági községben a magyar nyelv hivatalos használatban van. A közjegyzőségről szóló törvény értelmében az ügyfél kérésére a dokumentumokat ott, ahol a nemzeti kisebbség nyelve hivatalos használatban van, azon a nyelven is ki kellene állítaniuk a közjegyzői irodáknak – annak jártunk utána, hogy amennyiben egy magyarországi vagy vajdasági magyar ügyfél ellátogat az említett közjegyzői irodákba, és a szerb mellett magyar nyelven is igényt tart a dokumentumra, akkor mire számíthat.

Hat vajdasági községben élők, amennyiben közjegyzőhöz szeretnének fordulni, azt nem tudják megtenni a saját községükben, ugyanis Ada, Bács, Csóka, Fehértemplom (Bela Crkva), Magyarcsernye és Törökkanizsa községekben nincs közjegyzői iroda, Pancsován és Hódságon nem kerestük a közjegyző(ke)t.

Fontos még kiemelni Nagykikindát, ugyanis itt a törvény nem a teljes községre, hanem négy meghatározott településre (Nagykikinda, Töröktopolya (Banatska Topola), Torontáloroszi (Rusko Selo), Szaján (Sajan) korlátozva mondja ki a magyar nyelv hivatalos használatát, de mivel mindkét közjegyzői iroda Nagykikinda városban található, így ezeket is felkerestük. Kicsit más a helyzet Apatin községben, ahol Bácskeretesen (Kupuszina) és Szilágyin (Svilojevo) hivatalos a magyar nyelv, de Apatinban, ahol a közjegyző irodája van, ott nem, ennek ellenére ott is rákérdeztünk, mi lenne, ha valaki magyarul kérné az okiratot.

Valamennyi esetben telefon érdeklődtünk, s szinte kivétel nélkül nagyon kedves ügyintézővel beszéltünk, akik közül többen is egy kis időt kértek, hogy konzultáljanak a közjegyzővel vagy a közvetlen felettesükkel.

Ez biztatónak tűnt, viszont az eredmény a magyar nyelvhasználat szempontjából siralmasnak mondható, ugyanis a negyvenhét megkérdezett közjegyzői iroda közül tizenháromban válaszolták azt, hogy az okiratot, amennyiben az ügyfél kéri, úgy minden ellenszolgáltatás nélkül magyar nyelven is kiadják.

Ez azt jelenti, hogy a megkérdezett közjegyzői irodák kevesebb, mint 28 százaléka tesz eleget a törvényi kötelezettségeknek.

Kúlán, ahol nemrég önkormányzati választásokat tartottak, és a község korábbi alpolgármestere Valka Károly ezúttal is bejutott a községi képviselő-testületbe, az ügyintéző rövidre zárta a beszélgetést, és annyit mondott, nincs lehetőség magyar nyelven kiadni az okiratot, de a szerb nyelvűt elvihetem egy hivatalos tolmácshoz, aki lefordítja. Arra a kérdésemre, hogy ezt a közjegyzői iroda vagy a saját költségemen kell megtennem, a válasz rövid és egyértelmű volt:

– A fordítást Ön fizeti.

Nagykikindán is hasonló a helyzet, azzal a különbséggel, hogy közölték, a tárgyalás során jelen lehet az ügyfél által felkért fordító, aki minden egyes mondatot lefordíthat, ha erre igény van, de a dokumentum kizárólag szerb nyelven készülhet el. Ugyanezt a választ kaptuk az apatini közjegyző irodájától is.

Kishegyesen és a négy szabadkai közjegyző közül kettőnél sem tudják magyarul elkészíteni az okiratot, és ugyanez a helyzet Óbecsén, valamint Verbászon, Zomborban és Temerinben is. A pozitív példák között van Versec, Zenta, Magyarkanizsa és Topolya. Újvidéken a tizenhárom közjegyző közül négy, Nagybecskereken az ötből egy jelezte, hogy nem okoz számára gondot a magyar nyelvű okirat elkészítése.

Az esettel kapcsolatban természetesen értesítettük a Magyar Nemzeti Tanácsot is, a korábban jól bevált Zsebtükör alkalmazáson keresztül, és várjuk, milyen lépéseket tesz a magyarság érdekérvényesítő szervezete, amelynek nyelvhasználati bizottsága is van a következő tagokkal:

Lakatos Adrián (elnök), 
Tóth Szalai Erika (alelnök), 
Bálint Ágota, 
Bájity Borisz, 
Buckó György, 
Butás Béla, 
Dobai János, 
Dr. Ladóczki Gyula, 
Lovasi Latincsity Zsolt, 
Molnár Márta, 
Nagy Georgina, 
Nágel János, 
Nyilas Mihály, 
Priboj-Potrebić Vesna, 
Szilágyi Miklós, 
Szakállas Zsolt, 
Szűcs Balázs.

A Magyar Nemzeti Tanácsban a nyelvhasználati kérdéssel megbízott tanácsos Tóth Ramóna.

Község	Közjegyzők száma	Magyar vagy kétnyelvű dokumentum kiadása
Apatin	1	nem
Topolya	1	igen
Óbecse	1	nem
Verbász	2	2 nem
Versec	2	2 igen
Bégaszentgyörgy (Žitište)	1	nem
Nagybecskerek	5	1 igen, 4 nem
Magyarkanizsa	1	igen
Antalfalva (Kovačica)	1	konkrét válasz nélkül
Kevevára (Kovin)	1	nem
Kúla	1	nem
Kishegyes	1	nem
Nagykikinda	2	2 nem
Törökbecse	1	nem
Újvidék	13	4 igen, 9 nem
Zichyfalva (Plandište)	1	nem
Zenta	1	igen
Szécsány	1	nem
Zombor	3	3 nem
Szenttamás	1	igen
Szabadka	4	2 igen, 2 nem
Temerin	1	nem
Titel	1	nem jeleztek vissza
Összesen	47	13 igen, 32 nem, 2 nem válaszolt Tőke János https://szmsz.press/2026/05/18/a-kozjegyzok-esete-a-magyar-nyelvhasznalattal/