AZ EURÓPA TANÁCS POLITIKAI TÉVEDÉSE

Kovács Elvira a hatalom szolgálatában – „kecskére bízták a káposztát”

A politikusok jönnek és mennek, egyesek sajnos túl sokáig maradnak,
de rajtunk áll, hogy eldöntsük, mit teszünk itt és most.
Političari će dolaziti i prolaziti, neki će se nažalost predugo zadržavati,
ali do nas je da odlučimo šta ćemo uraditi ovde i sada.
Relja Dereta

Maszkabállal a vajdmagyarokért! (Fotó: Facebook)

Kovács Elvirát, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) Elnökségének tagját, a köztársasági parlament alelnökét, a szerbiai küldöttség tagját az Európa Tanácsban (ET) 2026. január 26-án az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Monitoring Bizottságának elnökévé választották[1]. Mandátuma egy évre szól, azzal a lehetőséggel, hogy további egy évre újraválasztható – feltéve, hogy addig a szerbiai küldöttség tagja marad.

Kovács Elvira a megválasztásról közösségi oldalán számolt be, „hatalmas megtiszteltetésnek” nevezve a kinevezést.
„Ezt a kinevezést a tizennyolc éve tartó munkám elismeréseként élem meg. Hálás vagyok azért, hogy az európai színtéren megbecsülik azt az erőfeszítést, amelyet a Vajdasági Magyar Szövetség – VMSZ színeiben közös értékeinkért teszünk. Ez a bizalom új lendületet ad a folytatáshoz. Köszönöm mindenkinek, aki ezen az úton mellettünk állt…” – írta[2].

Az 1949-ben alapított Európa Tanács regionális nemzetközi szervezet, amelynek székhelye Strasbourgban található. Jelenleg 46 európai állam tagja; a tagság feltétele a jogállamiság intézményének elfogadása, valamint az alapvető szabadságjogok és emberi jogok garantálása.

A Monitoring Bizottság – teljes nevén: Az Európa Tanács tagállamai által vállalt kötelezettségek és vállalások tiszteletben tartásával foglalkozó bizottság [Committee on the Honouring of Obligations and Commitments by Member States of the Council of Europe] – az ET kilenc bizottságának egyike. Feladata annak vizsgálata, hogy a tagállamok eleget tesznek-e az ET Alapszabályában[3], az Emberi Jogok Európai Egyezményében[4], valamint az egyéb vállalt egyezményekben foglalt kötelezettségeiknek. A testület 85 tagot számlál, így az Európa Tanács legnagyobb létszámú bizottságának számít. Tagjait politikai csoportok delegálják, ülései nem nyilvánosak.

Kovács Elvira (1982. július 18., Nagybecskerek) politikai pályafutása – a hivatalos életrajza szerint – a 2000-es évek elején kezdődött, amikor a VMSZ tagja lett. Pásztor István néhai pártelnök egyik lojális, favorizált kádere volt. Azok közé a „megélhetési politikusok” közé tartozik, akiket a volt pártelnök futtatott, és akik jelentős mértékben hozzájárultak a mai szerbiai belpolitikai válság kialakulásához – miközben mindmáig tisztségben maradtak. 
 

„Érdekvédő Elviránk”[5]. 2007. július 18-a óta megszakítás nélkül köztársasági parlamenti képviselő. A Képviselőház XII., XIII. és XIV. összetételében alelnöki tisztséget töltött be, vezette az Európai Integrációs Bizottságot, tagja volt a Külügyi Bizottságnak, valamint a Stabilizációs és Társulási Megállapodással foglalkozó vegyes bizottságnak is.

Parlamenti tisztségeinek köszönhetően 2007 októberében az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének is tagja lett. Ott több bizottság és albizottság munkájában vett részt – egy időben a Kisebbségi Albizottság elnökeként –, továbbá 2022 és 2024 között az ET Parlamenti Közgyűlésének alelnöke volt[6].

A vajdasági magyar közösség akár büszke is lehetne Kovács Elvira újabb tisztségére – csakhogy nem az. Az Európa Tanácsban, akárcsak a szerb parlamentben, nem a vajdasági magyar közösség érdekeit képviseli, hanem saját pártjáét és annak hatalmi partneréét, a Szerb Haladó Pártét (SNS). Kovács Elvira vak követője Aleksandar Vučić nacionalista politikájának, és aktívan hozzájárul hatalmának nemzetközi legitimálásához.

Kovács Elviráról nem mondható el, hogy ne lenne ambiciózus, hogy ne halmozná a tisztségeket, vagy hogy ne lenne feltétlenül lojális a VMSZ-hez és Vučić politikájához. A vajdasági magyar közösségtől azonban már régen eltávolodott. Egy olyan virtuális politikai világban él, ahol az egyetlen valódi cél a hatalmon maradás és a busás fizetéssel járó pozíciók megőrzése.

Csaknem két évtizedes politikai tevékenységének a vajdasági magyar közösség semmilyen kézzelfogható eredményét nem látta, hasznát nem vette. Hallott-e bárki tőle érdemi felszólalást? Látott-e tőle bárki jelentést vagy beszámolót a vajdasági magyar közösség helyzetéről, jogainak érvényesítéséről? Igyekszik semmit sem csinálni, semmit sem akarni. Jó báb a kiszolgáló rendszerben. Interjúit álszent semmitmondás uralja, a hatalmi retorika üres szólamait visszhangozza. Cinikusan visszaél a helyzetével.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) 2025. október 16-án közleményben ítélte el Kovács Elvira részvételét „abban a politikai színjátékban, amely a demokrácia és a szabadság látszatát próbálja fenntartani egy autoriter rendszer nevében” [7].
„Aki Vučić oldalán áll, az nem a szabadság, hanem az elnyomás oldalán áll!” – fogalmazott a párt[8].

Szerbia EU-csatlakozása kapcsán Kovács Elvira – mint az ország európai integrációjáért felelős politikus – belföldön, míg az Európai Parlamentben Vicsek Annamária (Fidesz/VMSZ) külföldön szajkózza az Orbán-féle álláspontot: „Szerbiát minél előbb, minden feltétel nélkül fel kell venni az Európai Unióba.” Mindeközben teljes mértékben figyelmen kívül hagyják a koppenhágai kritériumokat[9] – beleértve a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülését is. Ez a magyar közösség érdekeinek nyílt elárulása.

Az uniós csatlakozási folyamatban – amelynek előmozdítása Kovács egyik alapvető feladata lenne – nem előrelépés, hanem egyértelmű visszalépés történt.

Vladimir Prebilič, a Zöldek európai parlamenti képviselője, az Európai Parlament 2026. január 22–24. között Szerbiában járt küldöttségének tagja a Danas napilapnak elmondta: „Tudtuk, hogy a társadalom polarizált, és hogy a helyzet a médiától az igazságszolgáltatáson át az oktatásig nehéz, de amit hallottunk, az sokkal rosszabb volt annál, mint amit korábban tudtunk vagy feltételeztünk.”[10]
Árulkodó, hogy Vučić elnök különféle ürügyek címén elmenekült az európai delegáció elől, és még le is nézte őket, mondván, hogy „teljesen jelentéktelen emberekből csináltak fontos témát”[11]. 

Kovács Elvira legújabb kinevezését az Európa Tanácsban a szervezet vezetőinek súlyos politikai tévedéseként, érzéketlenségeként és az Európai Unióval való politikai összehangolás hiányaként kell értelmezni.
Most majd éppen Kovács Elvira kéri számon az Európa Tanács tagállamain a jogállam működését, az emberi és szabadságjogok, a médiaszabadság tiszteletben tartását, az igazságszolgáltatás függetlenségét – miközben saját országában ezek ellenkezőjének szolgálatában áll. 
Joggal mondható: „kecskére bízták a káposztát”.

Úgy tűnik, az Európa Tanácsban is – akárcsak Szerbiában – minden tisztség elérhető, függetlenül attól, hogy az illető alkalmas-e rá vagy sem. Ami Kovács Elvira számára „hatalmas megtiszteltetés”, az sokak számára hatalmas megaláztatás.

Bozóki Antal

__________
[1] Elvira Kovacs Elected PACE Monitoring Committee Chairperson. http://www.parlament.gov.rs/Elvira_Kovacs_Elected_PACE_Monitoring_Committee_Chairperson_.52565.537.html
[2] Kovács Elvirát az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Monitoring Bizottságának elnökévé választották. https://www.magyarszo.rs/kozelet/a.346309/Kovacs-Elvirat-az-Europa-Tanacs-Parlamenti-Kozgyulese-Monitoring-Bizottsaganak-elnokeve-valasztotta, 2026. január 26. 16:34; mh: Megbecsült erőfeszítés. Magyar Szó, 2026. január 27. 4., és Priznanje za aktuelnu potpredsednicu Skupštine [Elismerés a Képviselőház aktuális alelnökének]. Danas, 2026. január 27. 4. 
[3] AZ EURÓPA TANÁCS ALAPSZABÁLYA. https://www.google.com/search?q=Eur%C3%B3pa+Tan%C3%A1cs+Alapokm%C3%A1nya
[4] Emberi jogok Európai Egyezménye. https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_emberi_jogok_eur%C3%B3pai_egyezm%C3%A9nye 
[6] Lásd az „Érdekvédő Elviránk” c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15256, 2023. február 9.;

[6] Kovács Elvira. https://www.vmsz.org.rs/rolunk/szemely/kovacs-elvira
[7] KOVÁCS ELVIRA A REZSIM SZOLGÁLATÁBAN. KÖZLEMÉNY VMDK Sajtószolgálata. https://www.facebook.com/VMDK2014/
[8] Uo. Lásd még „A jogok érvényesítésében vannak még gondok” (?) https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15328, 2023. március 10. 
Szerbia EU-s csatlakozása – „befagyasztva”! https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15707, 2023. augusztus 9., és a Kovács Elvira (VMSZ) – „a legdrágább képviselő” c. írásaimat. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15756, 2023. augusztus 30. 
[9] Csatlakozási kritériumok (koppenhágai kritériumok). https://eur-lex.europa.eu/HU/legal-content/glossary/accession-criteria-copenhagen-criteria.html 
[10] Srbija sve više podseća na Tursku i države klimave demokratije [Szerbia egyre inkább Törökországra és az ingatag demokráciák államaira emlékeztet]. Danas. 2026. január 30. 3., vagy Srbija podseća na Tursku. https://fonet.rs/politika/Evropa/36780561/srbija-podseca-na-tursku.html, 2026. január 30. 9:13

[11]  "NAJSMEŠNIJI SASTANCI NA SVETU" [A világ legnevetségesebb találkozói].  https://www.blic.rs/vesti/politika/vucic-o-delegaciji-ep-u-beogradu-najsmesniji-sastanci-na-svetu-opozicija-pljuje/xzr8512, 2025. január 25. 10:27

Maszkabállal a vajdmagyarokért!

 2025. február 8. 11:20

 

https://www.facebook.com/profile.php?id=100069462496681

TISZTELETET ÉS BECSÜLETET NEM LEHET VÁSÁROLNI!

  Honnan származik a Pásztor István Alapítvány pénze?

A Pásztor István Alapítvány (PIA) – amely a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) néhai elnökének „szellemi örökségét ápolja”[1] – 2025-ben öt egymást követő pályázati körben összesen 15.738.000 dinárral, azaz mintegy 135 ezer euróval támogatta a nehéz egészségügyi vagy egzisztenciális helyzetbe került vajdasági magyar családokat – derül ki az alapítvány közösségi oldalán közzétett adatokból[2].

Az alapítvány 2025. december 23-i ülésén jelezte, hogy az igazgatóbizottság a továbbiakban havi rendszerességgel ülésezik, így „a nehéz helyzetben lévő vajdasági magyarok a jövőben is folyamatosan benyújthatják támogatási kérelmeiket”[3].

A 2026. január 26-án megtartott igazgatóbizottsági ülésen újabb 2.360.000 dinár kiosztásáról döntöttek. Két háztűz károsultjai 1 millió, illetve 500 ezer dinár támogatásban részesültek, míg két beteg gyermek összesen 640 ezer dinárt kapott[4].

A Magyar Szó beszámolója szerint az alapítvány eddig öt körben összesen 155 ezer eurónyi támogatást nyújtott négy kategóriában:
– egészségügyi vagy egzisztenciális nehézségekkel küzdő felnőttek segítése,
– fiatal tehetségek támogatása,
– vis maior (ellenállhatatlan erő) káresetek károsultjainak támogatása,
– súlyosan beteg gyermekek gyógykezelésének finanszírozása, amely az alapítvány egyik legfontosabb prioritása[5].

A néhai pártelnökről elnevezett alapítvány által támogatott kategóriák önmagukban is sokatmondóak. Arra utalnak, hogy Szerbiában nem működik megfelelően az egészségügy, hogy sokan súlyos egzisztenciális nehézségekkel küzdenek, hogy a fiatal magyar tehetségek intézményes támogatása hiányos, és hogy az állam nem biztosítja a súlyosan beteg gyermekek gyógykezelését.

Ezek mind az állam illetékességi körébe tartozó feladatok, amelyek ellátása elégtelen. Nem ritka, hogy beteg gyermekek gyógykezelésére telefonos adománygyűjtések útján próbálják előteremteni a szükséges összegeket. Az ország számos településén működnek népkonyhák: Magyarkanizsán[6] például mintegy 110, Nagykikindán[7] pedig több mint 550 ember jut így naponta meleg ételhez.

Közéleti és politikai kérdések

A Pásztor István Alapítványt a 2023-ban elhunyt VMSZ-elnök két fia, Pásztor Bálint és Pásztor Ábel, valamint maga a Vajdasági Magyar Szövetség hozta létre 2024. június 12-én[8]. 
A VMSZ-t az igazgatóbizottság ülésein Juhász Bálint, a párt Intézőbizottságának és a Tartományi Képviselőháznak az elnöke képviseli[9]. Az alapítvány ügyvezetőjének Lulić Emilt[10], a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) Hivatalának vezetőjét tették meg.

Alapítványt bárki létrehozhat, akinek ehhez megvan az anyagi fedezete, vagy képes adományozókat bevonni. A Pásztor István Alapítvány létrehozása azonban már önmagában is komoly közéleti és politikai kérdéseket vet fel. A nyilvánosság számára nehéz nem úgy értelmezni, hogy az alapítvány a néhai pártelnök politikai és erkölcsi megítélésének javítását, egyfajta rehabilitációját, sőt személyi kultuszának építését is szolgálja.

Az örökösök Pásztor Istvánt olyan személyként igyekeznek bemutatni, aki számára „a legnagyobb öröm az életben az, ha jót tehetünk másokkal, tudván, hogy ezzel jobbá tesszük az életüket”[11]. A kérdés azonban jogos: Pásztor István politikai tevékenysége valóban jobbá tette-e a vajdasági magyar közösség helyzetét? Vajon az elmúlt évtizedben a 70.000-rel kevesebb vajdasági magyart számláló közösség miért nem érezte ezt a megbecsültséget? Vajon jót tett-e azzal, hogy a szerb nacionalista haladókkal olvasztotta össze a legtömegesebb vajdasági magyar pártot?

A VMSZ-nek a szerb nacionalista politikai erőkkel való szövetsége és a közös hatalomgyakorlása hozzájárult a jogállamiság leépüléséhez, valamint a korrupció és a bűnözés elterjedéséhez Szerbiában. 

Az utókor minden bizonnyal mérlegre fogja tenni ezt az időszakot; már most is sokak számára nyilvánvaló, hogy Pásztor István a VMSZ-t fokozatosan szolgapárttá alakította, és súlyosan torzította, kisiklatta a vajdasági magyar közélet viszonyait.

Vajon úgy emlékeznek-e rá a vajdaságiak, mint aki tisztelte a vajdasági magyarok, a vajdasági magyar intézmények szakmai integritását, tekintélyét, autonómiáját? Vajon nem az ellenzéki Magyar Mozgalom, a Szabadkai Népszínház, a Tanyaszínház, a Magyar Szó, a Forum Kiadó, a civil szervezetek, az Európa Kollégium stb. bekebelezéséről és leigázásáról vált-e inkább híressé, sőt, hírhedtté, sokszor az emberek botrányos meghurcoltatása és (gyakran egzisztenciális) ellehetetlenítése közepette?

A politikai stílussal – amelyet intrikus élettársával, Lovas Ildikóval együtt gyakorolt – félelmet teremtett egész Vajdaságban. Hány munkaközösséget túrt szét, hány dolgozót ugrasztott egymásnak, hány gyönge jellemű ember alá adott lovat és díjazott? A Magyar Nemzeti Tanácsot is bábszínházzá süllyesztette megfelelő, alázatos lakájkáderekkel kidíszítve.

A Pásztor-klán bizony erről híres. Nem a jótékony adakozásról, szeretetről, tiszteletről. Ezt az emlékezetet nem lehet átfesteni a Pásztor-gyerekeknek a még most is működő családi Kft. vágya szerint. Történeti-politikai-erkölcsi értékelés és lusztráció szükséges, mielőtt valakinek lovasszobrot emelünk.

Az alapítvány pénzügyi háttere sem átlátható. A nyilvánosan elérhető adatokból nem derül ki az alapítói vagyon nagysága, sem az, hogy pontosan milyen forrásból származnak az elosztott, összességében jelentős összegek. Az alapítvány honlapján erre vonatkozó részletes tájékoztatás nem található.

Az alapítók „támogatókról” beszélnek, azonban személyüket nem hozzák nyilvánosságra. Nem ismert továbbá, hogy az alapítvány milyen arányban támaszkodik magánforrásokra, illetve külső adományokra. Független ellenőrző testület nem működik, az igazgatóbizottság tagjai kizárólag a VMSZ-hez köthetők. Mindez azt a benyomást kelti, hogy az alapítvány működését nem kíséri külső, független ellenőrzés, ami közpénzekkel érintkező politikai környezetben különösen aggályos.

Politikai befolyásolás vásárlása?

A közelgő választások fényében felvetődik a politikai értelmezés lehetősége, hogy a Pásztor fivérek számára a Prosperitati Alapítványon keresztül kiépített klientúra már nem elegendő, ezért újabb eszközökkel próbálják bővíteni társadalmi és politikai befolyásukat. Ez közéleti megítélés szerint felveti a politikai befolyásolás, a szavazatvásárlás és más visszaélések lehetőségének gyanúját – még ha mindezt „közösségépítésnek” vagy „normalitásnak” is nevezik.

Mindezek alapján nehéz nem arra a következtetésre jutni, hogy a Pásztor István Alapítvány nem kizárólag jótékonysági célokat szolgál, hanem politikai funkcióval is bír. A VMSZ már megint hamisít! A Pásztor-fívérek nem kegyeletből működnek!

A tömérdek pénz, az agresszív igyekezet és a szajkómédia támogatása ellenére Pásztor István rehabilitálása aligha lesz sikeres, mert bizonyos dolgokat nem lehet megvásárolni – ilyen az igazság, az elvszerűség, a törvényesség, az erkölcs, a tisztelet és a becsület is.

Bozóki Antal

__________
[1] rap: Huszonhat támogatott karácsonyra. Magyar Szó, 2025. december 24. 5. 
Lásd még a PÁSZTOR ISTVÁN ALAPÍTVÁNY. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=17290, 2025. július 25., és Támogatás vagy klientúra építés? Honnan van a pénz? c. írásaimat. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=17357, 2025. augusztus 30. 
[2] Pályázatok elbírálása – 2025. december 23. https://www.pasztoristvanfoundation.org.rs/novosti/odlucivanje-o-zahtevima-za-dodelu-pomoci-23-decembar-2025-godine
[3] rap, az 1-es jegyzetben. 
[4] Pályázatok elbírálása – 2026. január 26. https://www.pasztoristvanfoundation.org.rs/node/224, és rap: Bővül a támogatottak köre. Magyar Szó, 2026. január 27. 5. 
[5] rap, az 1-es jegyzetben. 
[6] BJK: Senki sem marad éhen. Magyar Szó, 2026. január 27. 12. 
[7] vh: Sokak számra nagy segítség. Magyar Szó, 2026. február 4. 6. 
[8] Alapítók. https://www.pasztoristvanfoundation.org.rs/pasztor-istvan-alapitvany/alapitok
[9] Pásztor István Alapítvány. Igazgató Szervek. https://www.pasztoristvanfoundation.org.rs/iagzgatobizottsag
[10] Ügyvezető. https://www.pasztoristvanfoundation.org.rs/pasztor-istvan-alapitvany/ugyvezeto
[11] Pásztor István Alapítvány. https://www.pasztoristvanfoundation.org.rs/

Az első oktatásügyi miniszterünk Dositej volt. Ő hozta Szerbiába a felvilágosodást és a burgonyát. A burgonya elterjedt, a felvilágosodás nem. 
Prvi naš ministar prosvete bio je Dositej. Doneo je u Srbiju prosvećivanje i krompir. Krompir se primio, prosvećivanje nije.

Azt tanuljuk, hogy mások önkiszolgálóinak a vezetői legyünk, nem pedig azt, hogyan teremtsünk új értéket. 
Mi učimo da budemo upravnici tuđih samoposluga, a ne kako da stvaramo novu vrednost.

Mózes 40 évig vándorolt ​​Palesztinába, és nem érkezett meg. Így járunk mi is. 
Mojsije je lutao 40 godina do Palestine i nije stigao. Tako ćemo i mi. 
Zec, Miodrag


A gondolkodás akkor kezdődik, ha nehéz kérdéseket kezdesz el feltenni. 
Razmišljanje počinje kada krenete da postavljate teška pitanja. 

A szerencse sose volt fontos. A probléma az, hogy nem tudjuk, mit akarunk. Ami boldoggá tesz bennünket, nem az, hogy megszerezzünk azt, amit szeretnénk, hanem hogy álmodjunk róla. 
Sreća nikada nije bila važna. Problem je što ne znamo šta želimo. Ono što nas čini srećnim nije da dobijemo ono što želimo, već da sanjamo o tome. 

Az emberiség O.K., de az emberek 90 százaléka unalmas idióta. 
Čovečanstvo je okej, ali 90 posto ljudi su dosadni idioti.

Ha a házbeliek a saját házukban nem érzik magukat biztonságban, az ilyen háznak nincs mentsége! Ugyanígy van az állammal is, amelynek a polgárai, akik bizonytalanságban és félelemben élnek tőle. 
Ako su ukućani nesigurni u sopstvenoj kući, takvoj kući nema spasa! Isto je i sa državom čiji su građani nesigurni i u strahu od nje. 
Zukorlić, Muamer

Fordította: B. A. 

Nadrágparádé - ezúttal Törökkanizsán

   

 2026. február 6. 18:17

 

Zsófia SzabóDékány

A vezér által kötelezett kéztartás mindent visz

 

Viktor Tomek

,,A test előtti helyzetben tartott kéz védekező mechanizmusként is szolgálhat, ami bizonytalanságra vagy kényelmetlenségre utal a helyzetben. A kulcsolt kéz gyakran azt jelzi, hogy az illető próbálja visszafogni magát, kontrollálni a dühét vagy az elégedetlenségét."

https://www.facebook.com/profile.php?id=100069462496681 

SORSDÖNTŐ VÁLASZTÁSOK ELŐTT

A tét a vajdasági magyar közösség megmaradása

VMP–VMDK-egyeztetés, Óbecse, 2026. január 27.
Fotó: Facebook

Októberben tartják meg a kisebbségi nemzeti tanácsok rendes választásait – jelentette be január 18-án Demo Beriša, az emberi és nemzeti kisebbségi jogokért felelős miniszter[1].

Az őszi voksolás a vajdasági magyar közösség számára sorsdöntő lehet: nem pusztán személyekről, hanem a politikai önkormányzatiság fennmaradásáról is döntünk. Nem csupán az dől el, kik ülnek majd a Magyar Nemzeti Tanácsban (MNT), hanem az is, hogy mi a közösség véleménye a VMSZ megalkuvó, az érdekvédelemről lemondó politikájáról. Arról is döntünk, hogy lesz-e valódi politikai önkormányzata a közösségnek, vagy végleg egyetlen párt eszközévé silányul. A tét: megállítható-e a leépülés, az elvándorlás és a közösségi önfelszámolás folyamata.

A Vajdasági Magyar Plénum (VMP) időben lépett: február 2-án bejelentette, hogy indul az őszre esedékes MNT-választáson[2]. Ezt megelőzően, 2026. január 27-én Óbecsén megbeszélést tartottak a VMP és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) vezetői az esetleges választási együttműködés lehetőségeiről. A két szervezet közös közleményben hangsúlyozta, hogy „szükség van az együttműködésre”[3], ami értelmezhető a választásokon való közös, illetve különálló, de egymást támogató részvételként is.

A VMP közleménye egyebek mellett kiemeli: „azért fontos, hogy a Plénum induljon az idei MNT-választásokon, hogy megszűnjön az MNT jogköreivel való visszaélés, hogy az MNT a vajdasági magyarok tényleges politikai önkormányzatává váljon, és ne egy párt szócsöveként működjön”[4]. Tegyük hozzá: mindez azért is elengedhetetlen, mert minden szinten szükség van a vajdasági magyar közösség valódi érdekképviseletére, valamint a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által folytatott további leépítések megakadályozására.

A 2022. november 23-i nemzeti tanácsi „választásokat” valójában nehéz választásnak nevezni, mivel csak egyetlen lista indult: a Fremond Árpád által vezetett, a VMSZ – időközben elhunyt – elnöke és hírhedt élettársa, Lovas Ildikó pártírónő által összeállított és támogatott Magyar Összefogás lista.

A 2022-ben, a negyedik MNT-ciklusban először állt fel teljes egészében egypárti testület: a 35 (jelenleg 33) tag közül 25 a VMSZ tagja, a többiek pedig a párt bizalmát élvező személyek, köztük öt (ma már négy) újságíró[5] is, ami súlyos érdekütközést vet fel. 
Pásztor István néhai pártelnök ezt a botrányosan egyszólamú összetételt nagyszerűnek tartotta, mintha összefogásról lenne szó, pedig csak a közösség végső legyöngülését tükrözte. Agresszív politikájával kiirtotta a másként gondolkodó csoportokat, szervezeteket. 

A VMDK vezetői komoly politikai hibát követtek el azzal, hogy a kedvezőtlen politikai körülményekre hivatkozva nem indultak el az MNT-választásokon.

Milyen választás az, ahol nincs választási lehetőség? Milyen közélet az, ahol minden szó és cselekedet az egyetlen párt zubbonyát viselők akaratával és színvonalával van összhangban? Milyen világ az, ahol csak egyfajta virág virágzik? És milyen zene az, ahol egy hang szól az egész koncert ideje alatt?

A Magyar Nemzeti Tanács összetétele nem tükrözi a vajdasági magyar közösség akaratát. Jelenleg egy egypárti (VMSZ-es) testület működik, amely asszisztál a népességfogyáshoz, az elvándorláshoz és a jogfosztáshoz, miközben önkormányzatnak nevezi önmagát.

Emlékeztetőül: a szavazásra jogosult 116 406 polgár közül mindössze 40 382-en voksoltak, vagyis a részvételi arány csupán 35,63 százalék volt. A szavazópolgárok el se mentek szavazni. Aki elment, azok 98,75 százaléka – 39 876 polgár – a Pásztor–Lovas listára 
szavazott[6]. (Más listára nem is voksolhattak, mivel olyan nem létezett.) 
A távolmaradók a távolmaradással tüntettek. De ez az uralkodó VMSZ-nek sem akkor, sem most nem aggasztó. Ez is őket minősíti. 

A jelenlegi, elsivatagosodott Magyar Nemzeti Tanácsot a vajdasági magyarok kétharmada soha nem választotta meg. Az MNT a vajdasági magyar választópolgárok alig több mint egyharmadának (34,26 százalékának) támogatását élvezi. Mégis, ez a testület beszél a nevükben, osztja a pénzt, nevezi ki a kádereket, és hallgat mindarról, ami a közösség túlélését fenyegeti. Az idei választások ennek a hallgatásnak vethetnek véget – vagy véglegesíthetik.

A Magyar Nemzeti Tanács a magyar közösség „parlamentje” kellene, hogy legyen. A mi önkormányzatiságunk megtestesítője és érdekképviseleti szerve. Ezzel szemben a diktatorikus párt, a Vajdasági Magyar Szövetség fiókszervezetévé, meghosszabbított karjává, alkalmatlan szolgaszemélyek gyűjtőhelyévé vált.

Az egypárti összetétel kezdettől fogva rányomja bélyegét az MNT működésére. Elég megtekinteni az ülésekről készült televíziós közvetítéseket: ezek inkább bábszínházi előadásokra emlékeztetnek, mint a magyar közösség parlamentjének vitáira. Az elnök vagy a Végrehajtó Bizottság előterjesztéseit vita nélkül, egyhangúan megszavazzák, az ülések összehívása puszta formalitássá silányult.

Az MNT nem a jogszabályok szellemében működik, és nem a magyar közösség helyzetét, identitását és jogait érintő alapvető kérdésekkel foglalkozik[7], hanem egyfajta „süket hivatal” szerepét tölti be.
Még a hatáskörébe tartozó területeken – kultúra, oktatás, tájékoztatás, hivatalos nyelv- és íráshasználat – is jórészt a pénzosztás és a káderkinevezések szintjén mozog, akárcsak a korábbi VMSZ-es bábelnök, Hajnal Jenő idején. Szinte minden jelentéktelen ügy napirendre kerül, miközben a valóban lényeges kérdéseket kerülik, mint a forró kását.

Az MNT például nem mer megszólalni arról,
– hogy a két legutóbbi népszámlálás között több mint 70 ezer magyar „tűnt el”;
– hogy a magyar többségű falvak folyamatosan kiürülnek, etnikai összetételük megváltozik;
– hogy különösen vidéken drámaian romlanak az életkörülmények;
– hogy a VMSZ képviselői a Szerb Haladó Párt (SNS) minden javaslatát megszavazzák, még akkor is, ha az nyilvánvalóan ellentétes a magyar közösség érdekeivel.

Magyarországon 2026. április 12-én országgyűlési választásokat tartanak, amelyek kimenetele nemcsak az anyaország sorsát, hanem közvetve a vajdasági magyar közösség jövőjét is befolyásolja. Az Orbán-kormány – amely immár összesen mintegy húsz éve van hatalmon – politikája mérhetetlen károkat okozott, és a vajdasági magyar közösséget is kiszolgáltatottá tette.
Amennyiben az Orbán-rendszer megbukik, az a VMSZ politikai jövőjét is alapvetően meghatározhatja.

A vajdasági magyar szervezeteknek ezért mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy Magyarországon hatalomváltás következzen be, és hogy ősszel egy nem kompromittált szervezetek által állított lista alapján új Magyar Nemzeti Tanács alakuljon meg – annak ellenére is, hogy a VMSZ számára a kampányban is biztosítottak az anyagi források, és szinte a teljes magyar nyelvű sajtó.

Ha nem kerül sor hatalomváltásra, a vajdasági magyar közösség aligha viselne el további lemorzsolódás nélkül még egy VMSZ-es MNT-ciklust – különösen a Szerbiában egyre mélyülő belpolitikai válság közepette. Félő, hogy még azok is elköltöznek, akik eddig nem gondoltak erre.

Az idei Magyar Nemzeti Tanács-i választások ezért nem egyszerű tisztújítást jelentenek, hanem lehet, utolsó esélyt arra, hogy a közösség visszaszerezze saját önkormányzatát, a megállítsa a közösségi önfelszámolást.

Ennek tudatában, a magyarországi és a magyar nemzeti tanácsi választások valódi tétje: a vajdasági magyar őshonos közösség megmaradása. Ezért mindent meg kell tenni a magyarországi és a szerbiai hatalomváltás érdekében. 

A Vajdasági Magyar Plénum vezetői és tagsága megpróbálnak helyt állni, tenni is annak érdekében, hogy segítsék az egyetemisták mozgalmát, ugyanakkor a magyarországi Tisza Párt rendszerváltó törekvéseit is. Hogy megteremtsék a vajdasági magyarok számára az emberhez méltó választási lehetőséget a Magyar Nemzeti Tanács-i választásokon 2026 októberében. Ebben a küzdelemben ránk is szükség lesz. 
Óriási a felelősség minden egyes vajdasági magyaron. 

Bozóki Antal

__________
[1] L. M.: Októberben nemzeti tanácsi választások. Magyar Szó, 2026. január 19. 1. 
[2] VMP: KÜZDELEM A VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉG MEGTEREMTÉSÉÉRT. KÖZLEMÉNY. https://vmplenum.rs/2026/02/02/vmp-kozlemeny-kuzdelem-a-valasztasi-lehetoseg-megteremteseert/, 2026. február 2. 
[3] VMDK-VMP: Szükség van az együttműködésre. https://www.facebook.com/profile.php?id=100069462496681, 2026. január 27.16:02
[4] Lásd a 2-es alatti közleményt. 
[5] 2022-es magyar nemzeti tanácsi választás. https://hu.wikipedia.org/wiki/2022-es_magyar_nemzeti_tan%C3%A1csi_v%C3%A1laszt%C3%A1s
[6] Tómó Margaréta. Csonka: Ez nem fényes győzelem, hanem kristálytiszta kudarc!
https://szmsz.press/2022/11/15/csonka-ez-nem-fenyes-gyozelem-hanem-kristalytiszta-kudarc/, 2022. november 15. 10:36, és a 2022-es magyar nemzeti tanácsi választás. https://hu.wikipedia.org/wiki/2022-es_magyar_nemzeti_tan%C3%A1csi_v%C3%A1laszt%C3%A1s
[7] TÖRVÉNY A NEMZETI KISEBBSÉGEK NEMZETI TANÁCSAIRÓL. A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/2009., 20/2014 – AB határozat, 55/2014. és 47/2018. szám. 10. szakasz 14. pont. https://www.mnt.org.rs/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven