Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke Tusványoson, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor pénteki kerekasztal-beszélgetésén azt mondta: mivel Szerbia nem tagja az Európai Uniónak, őt több határon is megállítják és ellenőrzik, amikor az erdélyi településre utazik. Erre reagálva Bárdi Nándor történész, kisebbségkutató megemlítette, hogy a Pásztor vezette VMSZ mégiscsak egy olyan rendszert – egészen pontosan a Vučić-rendszert – támogat, amelynek köszönhető ez az állapot.

– Egy nagy társadalmi válság van Szerbiában, és az is kérdés, hogy a VMSZ ebben a válságban hová áll? – tette fel a kérdést Bárdi. Hozzátette: Pásztor felszólalásában az egységre és az összefogásra hívta fel a figyelmet, a párt viszont ezt az egységet úgy oldotta meg, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsot a VMSZ birtokolja.

Pásztor válaszában először is meghívta Bárdi Nándort Vajdaságba, hogy ott beszélgessenek mindezekről a kérdésekről, és együtt tekintsék meg az intézményrendszert.

– Ami Vučićot illeti, az a szomorú, hogy nem a magyar pártok fogják eldönteni, melyik román, szlovák, ukrán, szerb vagy horvát párt lesz a legerősebb. A mi feladatunk, hogy megpróbáljunk szót érteni azzal az erővel, amely a többségi nemzet akaratának köszönhetően a kormányrúd mögött áll vagy ül – mondta Pásztor, aki szerint a VMSZ-nek ilyen tekintetben nincs szégyellnivalója, ugyanis 2012-ben, amikor Aleksandar Vučić hatalomra került, a VMSZ két éven át ellenzékben volt.

Arra, hogy ez milyen ellenzéki szerep volt, Pásztor már nem tért ki – minden bizonnyal nem véletlenül. A VMSZ valóban nem lépett be a hatalmi koalícióba, de a szavazások során támogatta a hatalom által benyújtott fontos törvényjavaslatokat. A VMSZ képviselői formálisan az ellenzéki padsorokban ültek, a gyakorlatban viszont pragmatikus, együttműködésre nyitott külső partnerként működtek.

– Azért voltunk ellenzékben, mert azt mondtuk: ezek a fiúk már hatalmon voltak a 90-es években, és ami akkor történt, az enyhén szólva nem volt jó. De szeretnénk nekik egy esélyt adni, megnézni, mire képesek, mit tesznek most. 2012 és 2014 között, amikor a VMSZ ellenzékben volt a belgrádi parlamentben, törölték el a vajdasági magyar közösség kollektív bűnösségét. Ez alatt a két év alatt mondta ki a szerbiai parlament, hogy elítéli az 1944/1945-ös magyarellenes atrocitásokat. Azt gondolom, ez elegendő volt arra, hogy megpróbáljunk együttműködni – nyilatkozta Pásztor. Az együttműködéssel kapcsolatban elmondta: a VMSZ minden alkalommal önállóan mérettette meg magát, a magyar közösség támogatásának köszönhetően jutott be a parlamentbe, és a koalíciós szerződés alapján lett a koalíció része.

– A koalíciós szerződés nem tisztségeket tartalmazott, hanem vállalásokat, projekteket, jogalkotási elképzeléseket – közölte Pásztor, aki a Magyar Nemzeti Tanáccsal kapcsolatos felvetésre a következőket felelte:

– Ami a Magyar Nemzeti Tanácsot illeti, azt nem a VMSZ birtokolja, hanem a vajdasági magyar közösség, amely a Magyar Összefogás listájának szavazott bizalmat legutóbb. Összesen öt MNT-választás volt: két alkalommal egy-egy lista indult, egy alkalommal kettő, egyszer négy, egyszer pedig öt. Nagyon remélem, hogy sok lista fog indulni az őszi MNT-választásokon, és nagyon remélem, hogy Vajdaságon kívül és belül mindenki tiszteletben fogja tartani a vajdasági magyar közösség többségének akaratát. Nem tudom, ki fog győzni, de aki győz, annak felelőssége lesz az MNT irányításában a jövőre nézve. A határon túli magyar közösségek akaratának tiszteletben tartása a legfontosabb: akik a közösség támogatásának köszönhetően felhatalmazással rendelkeznek, próbáljanak országhatáron belüli és kívüli szövetségeket találni. Én hiszek abban, hogy ez a mi esetünkben sikerülni fog a határ mindkét oldalán, és hiszek abban, hogy a vajdasági magyar közösségnek van jövője, ahogy az elmúlt 106 évben mindent túlélt. Voltak ennél nehezebb idők is – mondta a VMSZ elnöke.

https://szmsz.press/2026/07/24/pasztor-ami-vucicek-tamogatasat-illeti-a-vmsz-nek-nincs-szegyellnivaloja/