A stróman olyan személy, aki saját nevét és adatait adja
egy más által irányított üzlethez, vállalkozáshoz vagy jogügylethez,
hogy az igazi tulajdonos vagy megbízó rejtve maradjon. Gyakran a
felelősségre vonás elkerülésére vagy tisztességtelen célokra használják.
Az Idegen Szavak Gyűjteménye szerint: „Az a személy, aki egy kétes hírű
vállalkozáshoz adja a nevét, hogy az igazi bűnösök helyett ő „vigye el a
balhét”, majd ha a büntetését letöltötte, vagy lecsillapodtak a
kedélyek, megkapja a fizetségét. (A német Strohmann szó jelentése
szalmabábu.)
A stróman papíron tulajdonos, ügyvezető vagy aláíró, de a
háttérben nem ő irányít. A stróman vállalja a jogi, pénzügyi vagy
büntetőjogi felelősséget, miközben a hasznot az igazi tulajdonos élvezi.
A rendszerváltás idején, amikor a gyanús privatizációkat akarták
leplezni, gyakran utcáról behozott hajléktalanokra írattak cégeket,
vagyonokat, aprópénzért, üveg italért, amíg tisztára nem mosták a
gyanús, piszkos üzleteket. Ezek a mit sem sejtő emberek is strómanok
voltak, de leggyakrabban nem is tudtak róla.
A strómannak lehet pozitív szerepe is, például
Magyarországon a második világháború előtt, különösen a második
zsidótörvény elfogadása után ez volt. Akkoriban a gazdasági
vállalkozások zsidónak minősített egyes tulajdonosai keresztény,
„árjának” minősített ismerősök, barátok, strómanok nevére próbálták
átíratni érdekeltségeiket, hogy így megőrizzék nekik a vagyont. De nem
zsidó írók, újságírók is publikáltak a saját nevük alatt zsidó szerzők
műveit, így biztosítva neki publicitást, megélhetést. Ezt tette nálunk
is pl. Herceg János.
De úgy látszik, a jó strómanok mára már kihaltak. A rendszer azonban továbbra is jól működik.
Kisült, van Szabadkán egy Agenda nevű polgárok egyesülete, amely két
összegben fél év alatt kapott 660 000 eurót (betűkkel is –
hatszázhatvanezer eurót). Van egy idős, a kishegyesi községben
köztisztletben álló régi polgármester, példás családi élettel – és most
nem viccelek, nem ironizálok! Tehát van egy idős politikus, aki
mindenhol megjelenik az ósdi digitális fényképezőgépével, mindent
lefényképez, mindent dokumentál, és továbbmegy. Egy idős ember,
kitaposott cipőben, kopott, kinyúlt öltönyben. A puccparádés kivikszelt
cipőjű, nyakkendős, selyem fazonkendős ficsúrok meg csak úgy elmennek
mellette. Ez az idős ember Pál Károly, a VMSZ egykori ügyvezető
alelnöke.
Ez az idős ember a stróman. Aki a nevét adja egy tudomásunk szerint
egyenlőre 660 000 eurós lopáshoz, sikkasztáshoz, visszaéléshez, majd az
ügyészség, a bíróság kideríti, mihez. Meg majd a pontos összeg is ki fog
derülni. Ki fog derülni, hogy mire kapta az Agenda a hatalmas pénzeket,
mire költötte el, vagy mi mindenre költötte el, hogyan mosták a pénzt,
mert már Pásztor István is a piszkos munkát bízta rá, a jobb napokat is
megért Pál Károlyra.
Mi, akik nem tegnap óta vagyunk a közéletben, a
politikában, ebben a csernozjomos, jó termőföldű Vajdaságunkban, ahol a
sár nagyon fekete, emlékszünk még arra, amikor Kasza Józsefet és Bunyik
Zoltánt kizárták a pártból. (Azt a csúnya fekete ragadós sarat nagyon
nehéz lemosni.) Az itéletvégrehajtó Pál Károly ügyvezető alelnök volt.
Úgy látszik, a fiatalabb Pásztor is a piszkos dolgokkal bízza meg ezt a
szerény idős embert, aki még annyit se kért, hogy vegyenek neki egy
újabb, jobb fényképezőgépet, meg egy új öltönyt, hogy beülhessen közéjük
az első sorba.
Tehát 2009 végén, amikor a VMSZ felrúgta a koalíciót a
Demokrata Párttal, mert nem szavazta meg a köztársasági költségvetést,
ezért a demokraták az önkormányzatokban rúgták fel a koalíciót. Kasza és
Bunyik bírálták a két Pásztort, mint a párt elnökét és a VMSZ
frakcióvezetőjét a köztársasági parlamentben. Ezért fegyelmi eljárást
indítottak a VMSZ örökös tiszteletbeli elnöke, Kasza és Bunyik egykori
alelnök ellen és mindkettőjüket kizárták a pártból. Akkor ki is volt az,
aki az eljárást levezette? Pál Károly!
Ki tudósította a Magyar Szót „Kedden Kasza József, szerdán Bunyik
Zoltán a fegyelmi bizottság előtt” cím alatt 2010. február 9. 4:50-kor?
Pesevszki Evelyn! Mindennek nyoma marad, a pénznek is, a kimondott,
leírt szónak is.
Csubela Ferenc és Kasza József forog a sírjában, ha látja,
hogy mit tett a Vajdasági Magyar Szövetséggel a két Pásztor. Hova
vezették a pártot, hogy adták el a közérdeket.
Kasza már 2010-ben, amikor kizárták a pártból, megmondta, hogy a
Pásztorok rossz irányba vezetik a pártot és nem tűrnek semmilyen
kritikát és jogtalanul vették el a tiszteletbeli elnökségét és zárták ki
a VMSZ-ből:a VMSZ-ben most hatalmon lévők, Pásztor István, Pásztor
Bálint, Varga László, mind egytől egyig jogászok, mégsem tudják, hogy
nem lett volna joguk mindezt végigcsinálni.”
Meg szeretném nyugtatni Pásztor Bálintot, hogy nem az
úgynevezett sajtótermékek próbálják lejáratni a Vajdasági Magyar
Szövetséget, hanem ő maga a korrupt, kompromittált vezetőségével. Nem
fognak az árulók vadászni a Vajdasági Magyar Szövetség tagjaira és a
vajdasági magyar közösség intézményeire, hanem az Országos Számvevőszék,
meg az újonnan felálló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal
fogja ezt megtenni.
Al Capone is a pénzen, az adócsaláson, a kettős könyvelésen
bukott le, a VMSZ vezetői, oligarchái is ezen fognak megbukni, persze
ez nem vigasz annak a sok meghurcolt, megzsarolt, megfenyegetett
embernek, akiknek sok álmatlan éjszakája volt miattuk. Nekünk se, akik
már korábban megmondtuk, hogy a hataloméhségük, politikai rövidlátásuk
miatt rossz irányba vezetik a vajdasági magyarságot. Ezzel kell élnünk
és hallgatni odaát azt, hogy „ja igen, ti vagytok azok a vajdasági
magyarok, akik 90 százalékban a FIDESZ-re szavaztatok, akiknek
zsákszámra vitték a mi pénzünket Magyarországról, miközben nálunk
kórházakat zártak be, megfagytak az emberek telente, mert nem volt
nekik tüzifára.” Sokba kerül nekünk ez az ő 660 000 +x eurójuk!
