Sérülnek a magyar nyelvhasználati jogok (is)

Az MNT a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén sem teljesít

Illusztráció: SZMSZ

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) hivatott megvalósítani a vajdasági magyar közösség önkormányzathoz való jogát a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén. A testület emellett állást foglalhat, kezdeményezéseket tehet és intézkedéseket foganatosíthat minden olyan kérdésben, amely közvetlenül kapcsolódik a magyar közösség helyzetéhez, identitásához és jogainak érvényesítéséhez.

Az MNT azonban hosszabb ideje nem biztosítja a vajdasági magyar közösség számára a hiteles, kiegyensúlyozott, pártatlan és sokoldalú tájékoztatást. Nem valósul meg az általa alapított magyar nyelvű közmédia hatalomellenőrző szerepe sem. A közszolgálati tájékoztatás helyett a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egyetlen politikai hatalmi központjának kiszolgálása vált meghatározóvá.

Az MNT tehát a tájékoztatás területén nem tesz eleget alkotmányos és törvényi kötelezettségeinek. A jelek szerint azonban a testület tevékenységében nemcsak ezen a területen mutatkoznak súlyos hiányosságok.

Tőke Jánosnak a Szabad Magyar Szó független hírportálon megjelent „A közjegyzők esete a magyar nyelvhasználattal”[1] című alapos tényfeltáró írásából kiderül, hogy a Vajdaságban működő közjegyzők mintegy hetven százaléka nem hajlandó magyar nyelven kiadni az okiratokat.

Az írás szerint a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság adatai alapján a magyar nyelv Vajdaság 31 községében hivatalos használatban van. A közjegyzőségről szóló törvény értelmében az ügyfél kérésére azokon a településeken, ahol valamely nemzeti kisebbség nyelve hivatalos használatban van, a dokumentumokat azon a nyelven is ki kellene állítani.

A Tőke János által megkeresett 47 közjegyzői iroda közül azonban mindössze 13 válaszolta azt, hogy az ügyfél kérésére minden külön térítés nélkül magyar nyelven is kiadja az okiratot. Ez azt jelenti, hogy a megkérdezett közjegyzői irodák kevesebb mint 28 százaléka tesz eleget a törvényben előírt kötelezettségeinek. Két községből – Antalfalváról és Titelről – még válasz sem érkezett az újságíró megkeresésére.

A szerző Józsa László ügyvéddel készített interjújából[2], további fontos összefüggésekre derül fény. Az ügyvéd – aki korábban az MNT elnöke, valamint a testület nyelvhasználati bizottságának tagja is volt – rámutatott arra, hogy az illetékes hatóságok nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy megfelelő számban és arányban nevezzenek ki olyan közjegyzőket, akik nemcsak ismerik, hanem a gyakorlatban is használni tudják az adott nemzeti kisebbség nyelvét, annak ellenére, hogy ezt a törvény megköveteli.

Józsa László szerint ehhez az is hozzájárul, hogy egyre kevesebb a magyar anyanyelvű vagy megfelelő magyar nyelvtudással rendelkező, képesített jogász. Emiatt a hatóságoknak valóban nem könnyű olyan közjegyzőket kinevezniük, akik képesek magyar nyelven is eljárni. Hozzátette azonban, hogy az MNT és a VMSZ olyan politikai pozícióban van, amely lehetővé tenné számukra az oktatáspolitikai folyamatok befolyásolását, és ezáltal a probléma hosszabb távú kezelését.

Tegyük hozzá: a közjegyzőségről szóló törvény szerint azokban az önkormányzatokban, ahol valamely nemzeti kisebbség nyelve hivatalos használatban van, a közjegyző kinevezésének feltétele, hogy ismerje az adott kisebbség nyelvét, vagy rendelkezzen együttműködési megállapodással olyan hiteles bírósági fordítóval, aki az adott kisebbségi nyelvre jogosult fordítani[3].

A törvény kimondja azt is, hogy „a közjegyzők kinevezése során különös figyelmet kell fordítani a lakosság nemzeti összetételére, a nemzeti kisebbségek tagjainak megfelelő arányú képviseletére”[4]. Ugyanez a rendelkezés vonatkozik a közjegyzői gyakornokok alkalmazására is. Fontos lenne tudni, hogy mennyi magyar közjegyző és gyakornok van a tartományban és hol.

Az interjúban elhangzott az is, hogy a hatályos nyelvhasználati törvény alapján az eljárást lefolytató szerv köteles biztosítani a tolmács díjazását, vagyis téves az a gyakorlat és értelmezés, amely szerint ennek költségeit az ügyfélnek kellene viselnie. Józsa László tudomása szerint ugyanakkor a közjegyző a közjegyzői díj részeként felszámíthatja a fordítás költségeit. Ezt is azonban tisztázni kellene.

A hivatalos fordító jelenlétének hiánya a közjegyzői eljárás során akár a hitelesített okirat érvényességét is megkérdőjelezheti, illetve annak megsemmisítéséhez vezethet.

Józsa László egy másik visszásságra is felhívta a figyelmet. Ha ugyanis valaki azt kéri, hogy a bírósági eljárás kisebbségi nyelven folyjon, a jelenlegi szabályozás szerint a bírónak párhuzamosan szerb és kisebbségi nyelven kell vezetnie a jegyzőkönyveket, elkészítenie a végzéseket és az ítéleteket. Ez rendkívül körülményes, életszerűtlen és elrettentő megoldás, amely nem ösztönzi, hanem inkább visszaszorítja a nyelvhasználati jogok gyakorlati érvényesítését.

Felvetette azt a kérdést is, vajon normálisnak tekinthető-e, hogy az állampolgárok rendszerint kizárólag szerb nyelven és cirillírással kapják meg az önkormányzatoktól az adóügyi határozatokat. Ilyenkor sok polgár – minden jó szándéka ellenére – egyszerűen nem érti, mi áll a hivatalos dokumentumban. Józsa szerint „a kommunizmus idején jobban voltak szabályozva és a gyakorlatban alkalmazva ezek a jogok, mint ma, amikor állítólag demokráciában élünk”.

Nem jobb a helyzet az ingatlan-nyilvántartási hivataloknál sem. A földhivatalok a magyar nyelven benyújtott szerződéseket rendszerint lefordíttatják, és csak a szerb nyelvű változat alapján hajlandók eljárni. Ezzel gyakorlatilag figyelmen kívül hagyják azt a kötelezettségüket, hogy olyan személyzetet alkalmazzanak, amely képes a hivatalos használatban lévő kisebbségi nyelveken benyújtott okiratok alapján is eljárni.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy aki élni kíván nyelvhasználati jogával, és magyar nyelven nyújt be szerződést a kataszterhez, saját ügyének intézését nehezíti meg. Az eljárás ugyanis gyakran hónapokra, olykor évekre elhúzódik, amíg a hivatal által megrendelt fordítás elkészül. Ez egyértelmű és súlyos kisebbségi jogsértés, amely ellen a vajdasági magyar politikai képviseletnek fel kellene lépnie – emelte ki Józsa László.

A nyilatkozatból ugyanakkor kimaradt egy további probléma: a közjegyzők jelentős része továbbra is kizárólag szerb nyelven és cirillírással készült dokumentumokat fogad el hitelesítésre. Ez szintén a hivatalos anyanyelv-használati jogok kirívó megsértésének tekinthető.

És akkor még nem beszéltünk a magyar nyelvű helységnévtáblák hiányáról, gyakori megrongálásáról vagy átfestéséről, amelyek szintén azt jelzik, hogy a magyar nyelv közterületi jelenléte sem élvez megfelelő védelmet.

Az egypárti, VMSZ-irányítás alatt álló Magyar Nemzeti Tanács egyik legfontosabb feladata éppen az anyanyelv-használati jogok védelme és előmozdítása lenne. 
A testületben 2021-ben elkészült ugyan a 86 oldal terjedelmű Hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégia[5], amely az idei év közepén kifut, de úgy tűnik, hogy a későbbiek során a testület nem foglalkozott annak a gyakorlati megvalósításával. Mit ér a stratégia, ha abból semmi nem teljesül?

Az MNT Végrehajtó Bizottságában e területért Tóth Ramóna (Nagykikinda, 1987[6]) felel. Az önéletrajza[7] szerint a Belgrádi Egyetem Filológiai Karának Hungarológiai Tanszékén szerzett diplomát. Mielőtt a VMSZ listájáról bekerült volna az MNT Végrehajtó Bizottságába, szülővárosán kívül kevéssé volt ismert a vajdasági magyar közéletben.

Az MNT-ben eltöltött csaknem négy év alatt végzett munkájáról, különösen a nyelvhasználat területén elért eredményeiről alig található nyilvános információ. Tevékenysége inkább közösségi rendezvényeken és ünnepségeken való protokolláris részvételben mutatkozott meg, mint a nyelvi jogok következetes képviseletében. Átlagfizetése 2025 decembere és 2026 februárja között 142 837 dinár volt[8]. Mit dolgozott érte?

Az MNT külön Nyelvhasználati Bizottsággal is rendelkezik, amelynek elnöke Lakatos Adrián (Ada, 1994). A fiatal jogász inkább Ada község képviselő-testületének elnökeként ismert[9], mint a nyelvi jogok következetes védelmezőjeként.

Az MNT honlapján[10]  és közösségi hálón a bizottság összetétele ugyan megtalálható[11], arról azonban nem érhető el tájékoztatás, hogy a testület milyen ügyekkel foglalkozott, hány ülést tartott, milyen kezdeményezéseket tett, illetve milyen eredményeket ért el az elmúlt csaknem négy év során.

A közjegyzői gyakorlat, a nyelvhasználati törvény alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok, valamint a fennálló problémák alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy az MNT illetékességének másik alapvető területén, a hivatalos nyelv- és íráshasználat vonatkozásában sem teljesít megfelelően. Pedig ez a hivatalos nyelv- és íráshasználatnak  csak az egyik része. Az újságírók feladata feltárni azt is, hogy például milyen  a helyzet a közigazgatási eljárásokban? Akkor meg minek az MNT? 
Nem véletlen, hogy a Vajdasági Magyar Plénum 2026. évi MNT választási programja[12] fontosnak tartanak tartja egy Magyar Kisebbségkutató Intézet létrehozását.

A mindennapi élet azt mutatja, hogy magyar nyelv- és írás hivatalos használatának helyzete nemhogy javult volna az elmúlt években, hanem több területen romlott. A jogszabályokban garantált jogok és a mindennapi gyakorlat között egyre nagyobb a szakadék, miközben az MNT illetékes szervei nem mutatnak fel számottevő eredményeket se kezdeményezést a helyzet rendezése érdekében.

A VMSZ-nek, Ótott Róbert (Zenta, 1984) személyében alelnöke van a Tartományi Kormányban, aki egyúttal tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi-nemzeti közösségi titkár is. Felmerül az a kérdés is, hogy a titkársága mit tett a nemzeti kisebbségi nyelvhasználati jogok érvényesítése érdekében.

Eljött az ideje annak, hogy az illetékes tisztségviselők – Fremond Árpád, az MNT elnöke, Ótott Róbert, tartományi titkár, Tóth Ramóna, a Végrehajtó Bizottság tagja és Lakatos Adrián, a Nyelvhasználati Bizottság elnöke – számot adjanak tevékenységükről, vállalják a politikai felelősséget, és nyilvánosan adjanak választ arra a kérdésre: mit tettek a vajdasági magyar közösség nyelvhasználati jogainak védelméért és érvényesítéséért?

Bozóki Antal

__________
[1] Tőke János: A közjegyzők esete a magyar nyelvhasználattal. https://szmsz.press/2026/05/18/a-kozjegyzok-esete-a-magyar-nyelvhasznalattal/, 2026. május 18. 19:04 
[2] Tőke János. Józsa László: Egyes közjegyzőknél és a földhivatalokban is sérül a magyar nyelvhasználati jog. https://szmsz.press/2026/05/19/jozsa-laszlo-egyes-kozjegyzoknel-es-a-foldhivatalokban-is-serul-a-magyar-nyelvhasznalati-jog/, 2026. május 19. 19:33 
[3] ZAKON O JAVNOM BELEŽNIŠTVU [TÖRVÉNY A KÖZJEHYZŐSÉGRŐL]. "Sl. glasnik RS" [Az SZK HIvataslo közlönye], 31/2011, 85/2012, 19/2013, 55/2014 – mások törvény, 93/2014 – másik törvény, 121/2014, 6/2015, 106/2015 és 94/2024 szám. https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_javnom_beleznistvu.html, 29/5 cikk 
[4] Uo., 25/7 cikk. 
[5] Hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégia 2021-2026. https://www.mnt.org.rs/dokumentumok/strategiai-dokumentumok
[6] Tóth Ramóna. https://www.mnt.org.rs/tagjaink/toth-ramona
[7] Uo. 
[8] Harminc százalékkal magasabb az MNT tisztségviselőinek a fizetése az átlagbérnél. 
https://szmsz.press/2026/05/08/harminc-szazalekkal-magasabb-az-mnt-tisztsegviseloinek-a-fizetese-az-atlagnal/, 2026. május 8. 10:27 
[9] Lakatos Adrián. https://www1.ada.org.rs/hu/helyi-onkormanyzat/ada-kozseg-kepviselo-testuletenek-elnoke/
[10] Nyelvhasználati Bizottság. https://www.mnt.org.rs/search?search_api_fulltext=Nyelvhaszn%C3%A1lati+Bizotts%C3%A1g&created%5Bmin%5D=&created%5Bmax%5D= 
[11] Nyelvhasználati Bizottság. https://www.mnt.org.rs/rolunk/nyelvhasznalati-bizottsag
[12] Felhívás közvitára a Vajdasági Magyar Plénum programtervezetéről. https://vmplenum.rs/2026/05/21/felhivas-kozvitara-a-vajdasagi-magyar-plenum-programtervezeterol/

Felhívás közvitára a Vajdasági Magyar Plénum programtervezetéről

 

2026. május 21.

Tisztelt Érdeklődők!

A Vajdasági Magyar Plénum nyilvános társadalmi vitára bocsátja legújabb programtervezetét.

Meggyőződésünk, hogy a legmegalapozottabb döntéseket és a leginkább iránymutató programokat csakis a közösség bevonásával, közös gondolkodás útján lehet megalkotni. Ezúton felkérünk mindenkit, hogy csatlakozzon a diskurzushoz! 

Kérjük, hogy javaslataikkal, észrevételeikkel és megjegyzéseikkel járuljanak hozzá a dokumentum finomításához. A közvita augusztus végéig tart. Az Önök által megfogalmazott iránymutatások és javaslatok beépítésével a program végső szövegének kidolgozására szeptember hónapban kerül sor. 

Köszönjük, hogy  véleményével segíti a munkánkat!

A megjegyzéseket, észrevételeket és javaslatokat a vajdasagimagyarplenum@gmail.com címre kell küldeni.

Vajdasági Magyar Plénum - Újrakezdés 
Választási program – 2026 
Magyar Nemzeti Tanács 
Szerbia

 12 PONT AZ ÚJRAKEZDÉSÉRT

A jelenlegi szerbiai társadalomban válságos közállapotok uralkodnak. Az intézmények nem működnek megfelelően, a jogállamiság ismérvei hiányoznak, sem az egyéni, sem a közösségi jogok nem biztosítottak. Nap mint nap szembesülünk a kisebbségi jogi környezet hiányosságaival, magyar kisebbségi életünk visszafejlődésével minden szinten. Szerbiában a társadalom egészének életét korrupt és zsarnoki mechanizmusok veszélyeztetik, a mozgalom, amit a szerbiai egyetemi hallgatók indítottak, pont ezzel szegül szembe.

A vajdasági magyar közösség őshonos nemzeti közösség, amelyet minden, az alkotmányban és a nemzetközi egyezményben rögzített kisebbségvédelmi jog megillet. Álljunk ki magunkért!

A népességfogyatkozás és a tömeges elvándorlás megállításához, kisebbségi magyar kultúránk megerősödéséhez rendszerszintű változásokra, bátor érdekképviseletre és megújult, tiszta közéletre van szükség.

Szerbiában a népességfogyás 6,9%-os, ezzel szemben a magyarok számának drasztikus csökkenése ennek négyszerese: 27,36%-os az elmúlt tizenegy évben.

A vajdasági magyarság tényleges politikai, területi és személyi elvű önkormányzatiságának megteremtése, az elnyomó mechanizmusok felszámolása és a közintézmények autonómiájának helyreállítása nélkül nem tudunk továbblépni!

A vajdasági magyar közösség fennmaradása, fejlődése és jövője érdekében meghirdetjük a Vajdasági Magyar Plénum - Újrakezdés

VÁLASZTÁSI PROGRAMJÁT

I. A Magyar Nemzeti Tanács jogköreinek visszaszerzése és megtisztítása

1. Oktatás: Korszerű oktatás, esélyteremtés a fiatalok számára 

Az oktatás a gyermekekért van, nem pedig fordítva. 
 

Célunk a rendszer átpolitizáltságának megszüntetése, a pedagógusok szakmai önállóságának és társadalmi megbecsültségének magasabb szintre emelése. Az intézményvezetők kiválasztása a jövőben ne lojalitásalapú legyen, hanem szakmai. 
Elvárjuk az államtól a teljes, óvodától az egyetemig tartó magyar nyelvű oktatási rendszer kiépítését és fejlesztését. 
 

A történelmi körülmények kedvezőtlen alakulása folytán, valamint az elmúlt időszak politikai önkénye miatt – a többi külhoni régióval ellentétben – Vajdaságban nem jött létre magyar tudományegyetem. Az anyanyelvi oktatás teljes spektrumához való alapvető emberi jog, a szélesebb szakkínálat, az elvándorlás csökkentése és a közösség intézményes felzárkóztatása érdekében szükség van a Vajdasági Magyar Egyetem megalapítására. 
 

Mivel már olyan mértékű az elvándorlás, hogy a kis- és a közepes méretű településeinken is veszélyben van az anyanyelvű általános iskolai oktatás, olyan hálózatot kell létrehozni állami szinten, amelyben az állami mellett, azonos feltételekkel, magán-, egyházi és alapítványi intézmények is működhetnek. 
 

Szorgalmazzuk, hogy a jövőben a közoktatási intézmények esetében az állam feladata a kerettanterv megalkotására korlátozódjon, hogy az egyes intézmények önállóan megalkothassák saját tanmenetüket és tantervüket. A VMÚ támogatni szeretné az alternatív oktatási intézményeket. Kérjük a nemzeti közösségeket megbélyegző tankönyvi tartalmak eltávolítását. 

2. Kultúra: Szabad alkotás, értékőrzés és független intézmények 

A vajdasági magyar kultúrának, művészetnek és irodalomnak szép múltja van, ezért jövőjének is lennie kell.

Többé nem tűrhető a politikai beavatkozás a kultúrába és a nyomásgyakorlás az intézményekre, személyekre.

Nem engedjük, hogy a művészet értékét politikai alapon mérjék: politikamentessé és átláthatóvá tesszük a támogatások elosztását. Korszerűsítjük a szórványtelepülések művelődési házait, megerősítjük a vidék megtartó erejét, és visszaadjuk a műemlékvédelem méltóságát. Biztosítjuk kulturális intézményeink autonómiáját és sérthetetlenségét, valamint a külföldi és hazai támogatások méltányos elosztását.

Követeljük a Forum Kiadó Intézet teljes függetlenségét, testületi átalakítását, normális finanszírozását és szorgalmazzuk egy kéthavonta megjelenő irodalmi, kulturális és társadalomtudományi, teljesen független folyóirat elindítását.

Fontosnak tartanánk egy Magyar Kisebbségkutató Intézet létrehozását.

3. Tájékoztatás: Független, objektív vajdasági magyar média és átlátható technológiai stratégia 
Az MNT által alapított médiumoknak a közösség egészét kell szolgálniuk, nem pedig egy pártot.

Számoljuk fel a propagandát: a közmédia nem lehet pártszócső! Követeljük egyetlen nyomtatott napilapunk, a Magyar Szó teljes körű reformját és az újságírói szabadság visszaadását.

Szerkesztői függetlenséget, objektív hírszolgáltatást és minőségi újságírást szeretnénk biztosítani. A politikai és kormányzati hirdetések elosztását független testület felügyeletére bízzuk.

A nemzeti tanács által alapított médiumok működési elvei legyenek összhangban a közszolgálatiság működési elveivel, a szerkesztéspolitikájuk pedig ne csak papíron legyen független az alapítótól. A szakmai és etikai normák alkalmazását belső aktussal kell biztosítani, amelyet a nemzeti tanács és a kiadó fogad el.

Az MNT-nek fel kell vállalnia a közösségünkre vonatkozó mesterséges intelligencia (MI) stratégiai kidolgozását és koordinációját is. Határozottan el kell kerülni, hogy ezt a jövőbe mutató területet egyetlen politikai párt dominálja le vagy sajátítsa ki. 

A mesterséges intelligencia alkalmazása a tájékoztatásban, az algoritmikus tartalomelosztásban és az adatkezelésben olyan alapvető etikai és jogi kérdéseket vet fel, amelyek megkövetelik a többpólusú, transzparens és független szakmai kontrollt a közösség egészének védelmében. 

4. Nyelvhasználat: Egyenlő jogok és akadálymentes közigazgatás 
Minden vajdasági magyarnak joga van anyanyelvének mindennapi, szabad és hivatalos használatához.

Az államigazgatási hivatalokban, az igazságügyi szervekben és közszolgálatokban biztosítani kell a lakosság nemzet összetételével arányos foglalkoztatást és a magyar nyelv gyakorlati alkalmazásának humán és technikai feltételeit. Meg kell határozni azokat a munkahelyeket, amelyek betöltéséhez feltétel a magyar nyelv ismerete.

Új hivatalos nyelvhasználati törvényt követelünk, és elvárjuk, hogy az e-közigazgatási szoftverek és weboldalak kötelező minimuma a magyar nyelvű elérhetőség és az akadálymentesség biztosítása legyen.

Zéró toleranciát hirdetünk a nyelvi diszkriminációval szemben.

II. Jogállamiság, létbiztonság és európai jövő

5. Szabad és demokratikus közintézmények 

Támogatjuk az egyetemi hallgatók és a polgárok tömegeinek Szerbia demokratikus átalakulására és a jogállam működésére irányuló követeléseit.

Azonnali hatállyal követeljük az MNT jogköreivel való visszaélések megszüntetését, a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítását, és új, demokratikus választások kiírását egy ellenőrzött, tiszta választói névjegyzék alapján.

Az MNT-ben kutatórészleget hoznánk létre, ahol rendszeresen gyűjtenék és elemeznék a demográfiai, oktatási, gazdasági és egyéb adatokat éves állapotfelmérések készítése érdekében.

A törvény olyan mielőbbi módosítását javasoljuk, amely szavatolja a nemzeti kisebbségek tényleges politikai önkormányzatát.

Követeljük az MNT által alapított intézmények (iskolák, médiaházak, kiadók, színházak, kulturális központok stb.) autonómiájának sérthetetlenségét, szabadságának és függetlenségének biztosítását, tevékenységének pártideológiától való mentességét és a pártirányítás megszüntetését a közintézményekben és a civil szervezetekben. Az intézményvezetők ne félelemtől vezérelt végrehajtók legyenek, hanem szakmai és erkölcsi integritással rendelkező egyéniségek.

Szükségesnek tartjuk a Magyar-Szerb Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság munkájának újraindítását, a magyar közösség helyzetének és problémáinak rendszeres napirenden tartását és rendezését, a két ország közötti 2003. évi egyezménnyel összhangban.

A közösség nem párttulajdon. Az MNT mindannyiunké.


6. Jogállamiság, átvilágítás és a pártfoglalkoztatás vége 
Véget vetünk a pártalapú munkahely-osztogatásnak és a korrupciónak.

Követeljük a kisebbségek tagjainak arányos foglalkoztatását az állami és önkormányzati szervekben, bíróságokon, rendőrségnél. Szorgalmazzuk az elmúlt időszak politikai és gazdasági visszaéléseiért felelős bizottságok és személyek átvilágítását és felelősségre vonását.


7. Tényleges decentralizáció és az etnikai arányok védelme 
Célunk elérni Vajdaság Autonóm Tartomány önkormányzatiságának teljes visszaállítását és a tartományt - az alkotmány alapján - megillető 7%-os költségvetési részarány garantálását.

Követeljük az olyan intézkedések meghozatalának tilalmát, amelyek a magyar többségű települések demográfiai arányainak megváltoztatására irányulnak, és az általános közbiztonság megteremtését.

A közigazgatási körzetektől szóló törvényes rendelkezések újrafogalmazását tervezzük, miszerint Ada, Zenta, Magyarkanizsa. Csóka, Óbecse és Törökbecse községek alkotnák az új Tisza-mente Közigazgatási Körzetet.


8. Pártoktól független gazdaságfejlesztés és esélyegyenlőség 
Célunk Vajdaság minden területének kiegyensúlyozott gazdasági fejlesztése, a fejletlenebb községek és vidékek gyorsabb felzárkóztatása és az életfeltételek javítása.

A szerbiai és anyaországi támogatások, pályázati források, valamint a munkahelyek nem lehetnek a hatalmon lévő pártok zsarolási eszközei.

Átlátható gazdaságfejlesztést, a fenntartható mezőgazdaság támogatását és a munkajogi védelmet garantáló rendszert építünk, amely minden magyarnak egyenlő esélyt ad a szülőföldjén való boldogulásra.


9. Élhető Tiszavidék és fejlett infrastruktúra 
Meg kell szüntetni a magyarok lakta régiók szándékos elszigetelését!

A tömegközlekedés azonnali helyreállítását látjuk szükségesnek (Topolya, Zenta, Szabadka vonalán és az összes többi település között, ahol az ilyen közlekedés megszűnt), a magyarkanizsai község tömegközlekedési problémájának flexibilis megoldását elérhető, magyar nyelvű menetrendekkel. Az évtizedes határbusz-kérdésre megoldást javasolunk.

Kiemelten fontosnak tertjuk továbbá a Zenta–Újvidék vasútvonal újjáépítését, valamint a „Vajdaság Mosolya” gyorsforgalmi út északi (Zombor–Valkány) ággal történő bővítését, továbbá jelentős külföldi befektetők célzott bevonzását a régióba.


10. Igazságszolgáltatás és a községi bíróságok visszaállítása 
A jogszolgálatoknak helyben, elérhetően és magyar nyelven is működnie kell.

Követeljük a községi bíróságok visszaállítását Adán, Csókán, Magyarkanizsán, Temerinben és Topolyán, valamint az ügyészségek és a rendőrség nemzeti összetételének nyilvánosságra hozatalát és arányosítását.

11. Történelmi igazságtétel és az egyházi vagyon visszaszolgáltatása 
A közös történelmi emlékezet nem lehet politikai alku tárgya.

Követeljük a második világháborús tömegsírok méltó emlékhelyeinek kialakítását, a titkos levéltárak és besúgóhálózatok aktáinak megnyitását.

Az állam fejezze be a történelmi egyházak vagyonának maradéktalan visszaszolgáltatását, és arányosan támogassa azok szociális, karitatív (pl. Máltai Szeretetszolgálat, Caritas) és közösségépítő munkáját.


12. Európai értékek és garantált kisebbségi jogok 
Közösségünk jövője az Európai Unióban van.

Szerbia uniós csatlakozásának előfeltételeként kell rögzíteni az őshonos magyar nemzeti kisebbség jogait, valamint a szerb alkotmány által a nemzeti kisebbségeknek szavatolt parlamenti képviselői helyek és az arányos részvétel maradéktalan intézményesítését a döntéshozatali intézményekben, a közigazgatási és igazságügyi szervekben, a közvállalatokban, valamint a belügyi hatóságoknál – minden szinten.

Új választási törvényt javasolunk, amely kombinált rendszerrel teszi lehetővé a valós, személyekre, nem pedig csupán pártlistákra épülő képviseletet.

https://vmplenum.rs/2026/05/21/felhivas-kozvitara-a-vajdasagi-magyar-plenum-programtervezeterol/