Szakmailag hiányos és megalapozatlan a nyelvi stratégia tervezete

Az MNT vezetői nem végezték a munkájukat!

„A bölcs ember szégyelli, ha beleavatkozik abba, 
amiben nem jártas, a bolondnak pedig szégyennek 
tűnik, ha nem üti bele az orrát mindenbe.” 
Dositej Obradović

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) 17 tagú, az egyik helyen Nyelvhasználati Bizottságnak[1], máshol pedig Hivatalos Nyelv- és Íráshasználati Bizottságnak[2] nevezett testülete augusztus 4-i ülésén[3] elfogadta a Magyar Nemzeti Tanács 2027 és 2029 közötti időszakra vonatkozó Hivatalos Nyelv- és Íráshasználati Stratégia Tervezetét[4]. 
A bizottság elnöke – a VMSZ Magyar Összefogás listájáról – Lakatos Adrián (1994), Ada község képviselő-testületének elnöke. 
Az MNT-ben először is tisztázni kellene, mi a munkatestület pontos neve, és milyen feladatkörrel rendelkezik. Általában a magyar nyelv használatával, vagy kizárólag a hivatalos kommunikációban való nyelvhasználattal foglalkozik?

Az MNT a 41 oldalas stratégia-tervezetet augusztus 7-e és szeptember 7-e közötti közvitára bocsátotta. 
A hivatalos indoklás szerint „a dokumentum a magyar nyelv használatának és jelenlétének erősítését célozza a Vajdaság területén”[5]. 
A dokumentumtervezetet Tóth Ramóna, az MNT Végrehajtó Bizottságának a hivatalos nyelv- és íráshasználattal megbízott tagja a Magyar Szó napilap Élni a nyelvi jogokkal[6] című, egész újságoldalas, inkább monológusnak, mint interjúnak nevezhető írásában próbálta megmagyarázni.

Az augusztus 15-én közölt szövegben Tóth Ramóna elmondta, hogy Vajdaság 45 helyi önkormányzata közül 28 teljes területén van hivatalos használatban a magyar nyelv. További öt – Apatin, Inđija, Ürög, Nagykikinda és Pancsova – területén csak az úgynevezett „vizuális nyelvhasználat” joga érvényesül, ami a többnyelvű feliratok kihelyezésének kötelezettségében nyilvánul meg.

– A tapasztalatok alapján a nyelvi jogok érvényesülése területenként és intézményenként jelentősen eltér. Általánosságban ott működik jobban a magyar nyelv használata, ahol nagyobb létszámú magyar közösség él, megfelelő számú magyarul beszélő alkalmazott dolgozik, és az intézmény vezetése is fontosnak tartja a többnyelvű működést – mondta általánosítva az MNT VB tagja. 
„Gondot okozhat az is, hogy a magyar nyelvű formanyomtatványok, határozatok és tájékoztatók nem mindenhol érhetők el, illetve az elektronikus ügyintézési felületek gyakran kizárólag szerb nyelven működnek”, tette hozzá. 
A terjedelmes, de meglehetősen általános nyilatkozatból azt is megtudtuk, hogy „a bíróságokon és ügyészségeken dolgozók nemzeti összetételéről és a magyar nyelvű eljárásvezetéshez szükséges terminológiai tudásról pedig utoljára 2015-ben készült felmérés”.

A Magyar Nemzeti Tanács előző összetétele 2021. június 21-én fogadta el a hatályos, 2021–2026 közötti időszakra szóló Hivatalos Nyelv- és Íráshasználati Stratégiát[7]. 
Tóth Ramóna a Magyar Szónak nyilatkozva elmondta, hogy ennek a 86 oldalas stratégiának „végrehajtása során több fontos intézkedés megvalósult vagy elindult”. 
Ebből az általánosan megfogalmazott kijelentésből azonban egyáltalán nem derül ki, hogy a stratégia mely intézkedései valósultak meg, melyek indultak el, és melyek maradtak el.

Nagyon úgy tűnik, hogy erre a kérdésre Tóth Ramóna sem tud konkrét választ adni. Pedig a stratégia Operatív feladatok című fejezete egyértelműen kimondja: 
„A hivatalos nyelv- és íráshasználat tevékenységi területen különösen fontos az állandó monitoring, a több helyről való egyidejű, meghatározott szempontú adatgyűjtés, a megfigyelő és elemző tevékenység.”[8]
Mit tettek ennek érdekében az utóbbi négy évben? Azt, hogy a 2027–2029 közötti időszakra készült tervezet kiemelt prioritásai között még csak most emelik ki „a vajdasági magyar közösség nyelvhasználati helyzetének és a nyelvi jogok gyakorlati érvényesülésének átfogó kutatását”[9]. 
Ugyancsak most tűzik ki feladataként „a vajdasági magyar közösség nyelvhasználati helyzetének átfogó feltérképezését”, valamint a „monitoringrendszer kialakítását”[10]. 
Ahelyett, hogy a korábbi stratégia előírt monitoringját és adatgyűjtését elvégezték volna, újabb stratégiai dokumentumot készítenek.

Beretka Katinka jogászprofesszor, az MNT nyelvhasználati kérdésekkel megbízott korábbi tanácsosa is az Újvidéki Rádió PoliTér című, augusztus 26-i műsorában[11] súlyos szakmai kifogásokat fogalmazott meg a tervezettel kapcsolatban. 
Mint mondta, a stratégia „összevonása az előző stratégiának, azzal, hogy fókuszáltabban jelenik meg a hivatalos nyelvhasználat”. Az előző dokumentum – mutatott rá – klasszikus nyelvstratégia volt, vagyis nemcsak a hivatalos nyelvhasználattal foglalkozott, hanem a nyelvpolitika valamennyi fontos színterére kiterjedt.

A jelenlegi dokumentumot szerkesztői válogatásnak és tömörítésnek nevezte, ugyanakkor kifogásolta, hogy az előző stratégiából számos jó intézkedés kimaradt. Véleménye szerint, ha a 2021–2026-os stratégia 2026. december 31-én hatályát veszti, és 2027. január 1-jétől új feladatokat kell meghatározni az MNT számára, okosabb lett volna a korábbi stratégia hatályát meghosszabbítani, mint új dokumentumot készíteni. 
– Semmilyen indikátorunk nincs ebben a stratégiában, tehát nincs benne helyzetelemzés. A Lehetőségek és esélyfolyamatok című fejezetben olyan elemzések szerepelnek helyzetelemzés címén, amelyek felületesek és nem feltétlenül relevánsak – mondta Beretka Katinka.

Konkrétan azt is megemlítette, hogy a dokumentum összeállítói figyelmen kívül hagyták az Európa Tanács szakértői bizottságainak a magyar nyelvre vonatkozó jelentéseit, a magyar nemzetiségű és magyar nyelven beszélő lakosságra vonatkozó adatokat, valamint az EBESZ szerbiai missziójának néhány évvel ezelőtt készült, az egész országra kiterjedő kutatását az igazságszolgáltatásban dolgozók nyelvi kompetenciáiról. Kiemelte: ezeknek az adatoknak és elemzéseknek a figyelembevétele elengedhetetlen lett volna egy megalapozott stratégia elkészítéséhez.

Beretka Katinka arra is kitért, hogy „nem tudjuk, hány ombudsmani vizsgálat indult a nyelvhasználati jogok megsértése miatt”. Hivatkozott egy tavalyi kutatására is, amely az országos ombudsman munkáját vizsgálta, és amely szerint országos szinten öt alatt van a nyelvi jogok sérelmével kapcsolatos ügyek száma. 
Erre az adatra azonban nem szerencsés önmagában hivatkozni, mert valójában nem sokat mond a jogsérelmek tényleges számáról. A jogsérelmek miatt ugyanis egyre kevesebben fordulnak az országos, és – tegyük hozzá – még kevésbé a Tartományi Ombudsmanhoz, amelyek tekintélye az utóbbi időszakban jelentősen megkopott. Az Újvidéki Tudományegyetem professzorai például 2025. január 29-én az Ombudsman irodája előtt tüntettek, mert az intézmény szerintük „nem reagált megfelelően az Újvidéken történt fontos eseményekre” [12].

A Tartományi Ombudsman 2025. évi jelentésében ez olvasható: 
„A nemzeti kisebbségek jogainak védelme területén a beszámolási időszakban bizonyos számú panasz érkezett a nyelvek és írásmódok hivatalos használatával, valamint a nemzeti hovatartozás alapján történő hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatban.”[13]
A jelentés azonban nem közli, hogy a „bizonyos szám” pontosan mennyi panaszt jelent. A jelentés statisztikai részéből derül ki, hogy a nemzeti kisebbségi jogvédelem területén 29 ügyet alakítottak[14]. Ezek közül 11 panaszt állampolgárok nyújtottak be, a többi esetben az ombudsman hivatalból járt el. 
Az adatokból azonban nem tudni, hogy a 29 eset közül mennyiben állapítottak meg jogsérelmet, és az sem, hogy ezek közül mennyi kapcsolódott a nyelvhasználathoz. Ezek a számok egyébként sincsenek köszönő viszonyban a valósággal, mivel a mindennapi gyakorlatban elterjedtek a nyelvi jogsértések is.

Az MNT szervezésében augusztus 28-án személyes részvételű közvitát tartottak a stratégiai tervezetről a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon. 
A résztvevők szerint is „a hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégia tervezete hiányosabb, mint az előző, hiányzik az előző stratégia konkrét kiértékelése, amely alapján újat lehetne írni”[15], a kutatással pedig az MNT már „elkésett”[16]. 
Egyedül Miavecz Béla temerini jogász, a VMSZ dél-bácskai körzeti szervezetének egykori elnöke[17] nem talált a tervezetben semmi kifogásolnivalót; szerinte a dokumentum teljesen rendben van[18]. 
A felszólalók egy része szorgalmazta, hogy „a tervezet megírásánál, a tervezett kutatás elvégzésénél is konzultálni kellene a szakmával és a civil szervezetekkel”[19]. E szervezetek mellőzése egyébként az MNT jelenlegi összetételű testületének egész mandátumára jellemző.

A Magyar Nemzeti Tanács Hivatalos Nyelv- és Íráshasználati Stratégiájának Tervezete a közvitán nem állta ki a szakmai próbát. 
Kiderült, hogy a dokumentum nagyrészt a már meglévő, 2021–2026-ra szóló stratégia elemeinek összevonására és átdolgozására épül, miközben az előző stratégia konkrét, átfogó kiértékelése nem készült el. 
 

Az is megmutatkozott, hogy az MNT szakszolgálata a nyelvi jogok gyakorlati érvényesüléséről a négyéves mandátum alatt nem végzett olyan átfogó kutatást, amely megfelelő helyzetismeretet biztosíthatott volna az új stratégia elkészítéséhez. Márpedig egy megalapozott stratégia kidolgozásának alapfeltétele a valós helyzet pontos ismerete. Enélkül a dokumentum számos megállapítása és tervezett intézkedése kellően alátámasztott adatok nélkül marad.

Tóth Ramóna sajtónyilatkozata szerint a testület még csak most tervez „átfogó, egész Vajdaságra kiterjedő kutatást, amely egyszerre vizsgálja majd a magyar nyelv használatának gyakoriságát, színtereit, lehetőségeit és akadályait, mindezt a kutatás pontos módszertanának kidolgozásával, szakemberek bevonásával”. 
A nyilatkozatból és a tervezet szövegéből az következik, hogy az MNT nyelvhasználattal megbízott tisztségviselői a négyéves mandátum alatt nem végezték el kellő alapossággal azokat a feladatokat, amelyek a nyelvi jogok helyzetének folyamatos figyelemmel kíséréséhez és értékeléséhez szükségesek. Mindez annál is inkább kifogásolható, mert az átlagbérnél mintegy harminc százalékkal magasabb fizetésben részesülnek[20].

A közvita tapasztalatai alapján célszerűbb, sőt – Beretka Katinka szavaival élve – okosabb lenne, ha az MNT visszavonná a jelenlegi, szakmailag hiányos és több ponton megalapozatlan stratégiai tervezetet. 
Az sem fogadható el, hogy egy lejáró mandátumú testület írjon stratégiát egy minden bizonnyal más összetételű testület számára.  
 

„A magyar nyelv használatának és jelenlétének erősítését” inkább a nyelv- és íráshasználatra vonatkozó jogszabályok alkalmazásának vizsgálata és számonkérése szolgálta volna, nem pedig ennek a silány dokumentumnak az elkészítése. 
Stratégiára stratégiát hoznak, ami további időhúzást és semmittevést jelent, miközben a nyelv- és íráshasználat területén sokasodnak a problémák.

Az MNT-nek határozatot kellene hoznia a jelenleg érvényes, 2021–2026-os stratégia hatályának két évvel történő meghosszabbításáról. Ezzel egyidejűleg kötelezni kellene a szakszolgálatát, hogy záros határidőn belül készítsen átfogó elemzést a hatályos stratégia megvalósításáról, valamint konkrét felmérést a magyar nyelv- és írás hivatalos használatának vajdasági gyakorlatáról. 
Csak ezeknek az elemzéseknek és felméréseknek az elkészülte után lenne célszerű újabb közvitát szervezni, majd az annak során feltárt adatokra és szakmai véleményekre alapozva elkészíteni a magyar nyelv és írás vajdasági használatára vonatkozó új stratégiát.

Mgr. Bozóki Antal,

nyugalmazott ügyvéd 

__________
[1] Nyelvhasználati Bizottság. https://www.mnt.org.rs/rolunk/nyelvhasznalati-bizottsag
[2] https://www.mnt.org.rs/magyar-nemzeti-tanacs-hivatalos-nyelv-es-irashasznalati-strategiajanak-tervezete-2027-2029-kozvita, és Élni a nyelvi jogokkal. https://www.mnt.org.rs/elni-nyelvi-jogokkal, 2026. augusztus 15. 
[3] Nyilvános közvita. https://www.mnt.org.rs/nyilvanos-kozvita-magyar-nemzeti-tanacs-hivatalos-nyelv-es-irashasznalati-strategiajanak
[4] Magyar Nemzeti Tanács Hivatala: A Magyar Nemzeti Tanács hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégiájának tervezete. https://www.mnt.org.rs/magyar-nemzeti-tanacs-hivatalos-nyelv-es-irashasznalati-strategiajanak-tervezete-2027-2029-kozvita, 2026. augusztus 7. 42 p. 
[5] Lásd a 4-es alatti oldalon, és Élni a nyelvi jogokkal. https://www.mnt.org.rs/elni-nyelvi-jogokkal, 2026. augusztus 15. 
[6] Miklós Hajnalka: Élni a nyelvi jogokkal. Magyar Szó, 2026. augusztus 15. 1. és 5. o., vagy https://www.magyarszo.rs/kozelet/belfold/a.357595/Elni-a-nyelvi-jogokkal, 2026. augusztus 15. 17:48 
[7] A Magyar Nemzeti Tanács Hivatalos Nyelv- és Íráshasználati Stratégiája 2021-2026. https://www.mnt.org.rs/nyelvhasznalati-strategia-2021-2026
[8] Uo. Operatív feladatok, 78. o 
[9] A 4. alatti tervezet. 4. A VAJDASÁGI MAGYAR NYELV- ÉS ÍRÁSHASZNÁLAT STRATÉGIÁJÁNAK PRIORITÁSAI. 16. o. 
[10] Uo. 17. o. 
[11] PoliTér - 2026.08.26. https://media.rtv.rs/hu/politer/111524, és Felszínes elemzés, kihagyott adatok
Beretka Katinka az MNT nyelvhasználati stratégiatervezetéről. https://www.rtv.rs/hu/politika/felsz%C3%ADnes-elemz%C3%A9s-kihagyott-adatok-beretka-katinka-az-mnt-nyelvhaszn%C3%A1lati-strat%C3%A9giatervezet%C3%A9r%C5%91l_1738764.html2026. augusztus 26. 16.53 
[12] (A. L.) Profesori Novosadskog univerziteta se okupili ispred prostorija Pokrajinskog ombudsmana: „Mesecima ćuti o kršenju ljudskih prava” [Az Újvidéki Egyetem professzorai a tartományi ombudsman épülete előtt gyűltek össze: „Hónapok óta hallgat az emberi jogok megsértéséről”]. Danas, 2025. január 30. 7., és/vagy https://www.danas.rs/vesti/drustvo/profesori-novosadskog-univerziteta-se-okupili-ispred-prostorija-pokrajinskog-ombudsmana-mesecima-cuti-o-krsenju-ljudskih-prava/, 2025. január 29. 13:30. Lásd még PAVLE RADIĆ: Ma ljudi moji, je li moguće da imamo Zaštitnicu građana? [Emberek, lehetséges, hogy van polgári jogvédőnk?]. https://autonomija.info/pavle-radic-ma-ljudi-moji-je-li-moguce-da-imamo-zastitnicu-gradjana/
[13] ГОДИШЊИ ИЗВЕШТАЈ ПОКРАЈИНСКОГ ЗАШТИТНИКА ГРАЂАНА - ОМБУДСМАНА 
за 2024. годину [A TARTOMÁNYI POLGÁRI JOGVÉDŐ – OMBUDSMAN 2024. ÉVI JELENTÉSE]. https://www.ombudsmanapv.org/ombapv/sr/izvestaji.php, 25. o. 
[14] Uo., 77. o. 
[15] Tómó Margaréta: A szakma és a civil szervezetek bekapcsolását szorgalmazta a felszólalók egy része a közvitán. https://szmsz.press/2026/08/28/a-szakma-es-a-civil-szervezetek-bekapcsolasat-szorgalmazta-a-felszolalok-egy-resze-a-kozvitan/, 2026. augusztus 28. 13:38 
Lásd még mh. Nyelv, hagyomány, közösség: Magyar Szó, 2026. augusztus 29. 1. és 5. o. 
[16] Uo. Lásd még: Fremond: Megállt az elvándorlás, de fogy a vajdasági magyarság. https://szmsz.press/2026/08/28/fremond-megallt-az-elvandorlas-de-fogy-a-vajdasagi-magyarsag/, 2026. augusztus 28. 15:28, és Minimálisra csökkent az elvándorlás. Magyar Szó, 2026. augusztus 29. 5. o.
[17] A VMSZ lakossági fórumai. Hét Nap. https://www.hetnap.rs/cikk/A-VMSZ-lakossagi-forumai-5741.html, 2008. október 1. 
[18] Lásd a 15. jegyzet alatti írást. 
[19] Uo. 
[20] Harminc százalékkal magasabb az MNT tisztségviselőinek a fizetése az átlagbérnél. https://szmsz.press/2026/05/08/harminc-szazalekkal-magasabb-az-mnt-tisztsegviseloinek-a-fizetese-az-atlagnal/, 2026. május 8. 10:27

Dr. Csányi Erzsébet: Szabadságérzet nélkül nincs haladás

Interjú a Vajdasági Magyar Plénum alelnökével

 Dr. Csányi Erzsébet (Fotó: VMP) 

2026. augusztus 27. 16:18 

Dr. Csányi Erzsébet egyetemi tanár elsősorban irodalomtudósként, íróként, szerkesztőként volt ismert amellett, hogy hat éven át az újvidéki Bölcsészkar Magyar Tanszékét vezette. Mára viszont politikai tevékenysége került előtérbe: keményen fogalmaz, nincsenek nála tabu témák és érintetlen személyek. Mint mondja, a körülméneyk kényszerítették arra, hogy politizáljon, s ezt a Vajdasági Magyar Plénum keretében teszi.

A szerbiai politikai helyzetről, a vajdasági magyarság belső viszonyairól, a küszöbön álló választásokról, a legégetőbb problémákról kérdeztük Csányi Erzsébet véleményét.

- Mikor és miért döntött úgy, hogy politikával kezd foglalkozni? Lassan érlelődött a gondolat vagy hirtelen döntés volt?

- Nem az én döntésem volt, hanem a politika rohanta le a szakmai életet, az univerzitás autonómiáját és az intézményeket. Védekezni kellett és kell a mai napig. 2012–2018 között az újvidéki Bölcsészkar Magyar Tanszékét vezettem. Ebben az időszakban Pásztor István és párja, Lovas Ildikó mondhatni, minden vajdasági magyar intézményt leigázott, kiskorúsított (Szabadkai Népszínház, Újvidéki Színház, Magyar Szó, Forum Kiadó, kultúrközpontok, civil szervezetek), de még az állami intézményeket (iskolák, kórházak stb.) is megkörnyékezték. Bevezették a félelmet a közéletbe, de erről senki sem szeret beszélni. A Magyar Tanszékre is kivetették a hálójukat és különféle nyúlványokon és zsaroláson keresztül igyekeztek nyomást gyakorolni és átvenni az irányítást. Pl. a két régi tanszékí tudományos folyóirat (Hungarológiai Közlemények, Tanulmányok) nulla kiadói támogatást kapott a Bethlen Gábor Alapítványnál. A BGA-ról köztudott volt, hogy nem objektív, szakmai, hanem a VMSZ-szel egyeztetett döntéseket hoz. Mihályi Katalin szerkesztő a tanszék Magyar Szónak leadott panaszcikke helyett Lovas-interjút jelentetett meg, amelyből – miközben a tanszéknek a kérdésfeltevést sem tette lehetővé – megtudtuk a „kultúrtanti” cinikus válaszát, hogy a szerencse forgandó.

Az anyaország akkoriban részesítette jelentős támogatásban a határon túli felsőoktatást is. Ezekről az eszközökről sem az akadémiai szereplők döntöttek, hanem Pásztor István. Így jött létre a VM4K, ahol Lovas Ildikó lett a koordinátor. A tanszék, a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia (VMTDK), az Akadémiai Tanács Tudóstalálkozójának résztvevői és a doktoranduszok körében 2015-16 táján végzett ankétokból viszont kiderült, hogy nem erre lett volna szükség, hanem a vajdasági magyar felsőoktatási és tudományos intézményrendszer határozott kiépítésére, karok és kutatóintézetek létesítésére, mert nagyon lemaradtunk a többi határon túli régió mögött. A vajdasági magyar felsőoktatási rendszer kiépítésére azonban Pásztor István politikai diktátuma miatt nem került sor. Ez az érvágás kihatással lett az egész közösség sorsára, ma még több fiatal megy Magyarországra tanulni és már nemcsak egyetemre, hanem középiskolába is, onnan pedig soha nem tér vissza. A doktoranduszok pedig csak szerb tannyelvű karokon tudnak munkahelyért pályázni. Mi a VMTDK-n, a tanszéken nem ezért küzdöttünk, hanem a tudományos utánpótlás kinevelésén fáradoztunk, és lesújtó volt ezt a folyamatot végignézni. A VM4K-t 2024. február 23-án egy tollvonással meg is szüntették, minden magyarázat és elszámoltatás nélkül.

A Pásztor-éra egy gátlástalan, kupec szellemiséget, fojtogató hűbéri rendszert vezetett be, zsarolásra fűzte fel a közösség tagjait, elvezette őket addig, hogy eladják magukat a szerb haladó pártnak, ha meg akarnak élni. Ez riasztó tünet. A VMSZ megtanította őket, hogy minden csakis az üzletről, nyerészkedésről szól. Ez nem nemzeti érdekérvényesítés, hanem az érdekek elárulása. A tömeges kivándorlás nem csak megélhetési kényszer miatt következett be. A méltóság, tisztelet, szabadság és jövőkép legalább olyan fontos, mint a megélhetés.

Az újabb szerbiai konfliktusok közepette is az egyetem volt a célpont. A politikai hatalomgyakorlók az Újvidéki Egyetemi autonómiát kezdték ki egy inszinuált akcióval, 2024. 03. 28-án focihuligánokkal tüntetést szerveztek és megszállták a bölcsészkart. Ezután a rektorátuson folytak a blokádok, majd november 1-jén lezuhant az előtető. Létrejöttek az egyetemisták plénumai és az Akadémiai Plénum. Sajnos mindannyiunk mindennapi életének a részévé vált a politika, megúszni nem lehet. Cinkos lett, aki néma maradt.

- Miként tudta támogatni a tiltakozó egyetemisták törekvéseit? Saját hallgatói közül voltak-e olyanok, akik bojkottálták az oktatást?

- A VMTDK a vajdasági magyar felsőoktatási intézmények között elsőként és egyetlenként jelentetett meg szolidaritási nyilatkozatot az egyetemisták mellett 2024. december 18-án https://szmsz.press/2024/12/19/a-vajdasagi-magyar-felsooktatasi-kollegium-tamogatja-az-egyetemistakat/. A maga szerény eszközeivel, pl. a top témák (igazság, szabadság) meghirdetésével a VMTDK folyamatosan küzd a jogállamért és az akadémiai közösség, az egyetem mint intézmény függetlenségéért és szakmai integritásáért. Miért olyan fontos ez? Azért, mert semmilyen alkotómunka – legyen az művészi vagy tudományos, szakmai – nem jöhet létre szabadságérzet nélkül. Enélkül nincs haladás.

A magyar hallgatók közül csak kevesen kapcsolódtak be a blokádokba a szerb társaik mellé és a tüntetésekre is csak magánemberként mennek. A magyar hallgatókra sajnos egy mélységes vissszahúzódás jellemző. De még az intézményeink is a hatalom mellett állnak. Miért? Nyilvánvaló, hogy a VMSZ demonstrált álláspontjának hatására.

Tudjuk, hogy majdnem minden magyar hallgató MNT-ösztöndíjban részesül, Újvidéken az Európa Kollégiumban lakik, tehát egzisztenciálisan függ a párttól. Ezért nincs szolidaritás és kiállás az egyetemista mozgalom mellett. Ez egy olyan árulás a magyarság részéről, ami etikailag elfogadhatatlan. Hiszen a jogállamért való küzdelem nem szerb ügy, hanem mindannyiunké.

- A szerb oktatási miniszter szerint az egyetemisták és egyes tanárok is törvényt sértenek? Önnek erről mi a véleménye?

- Egy jogállamiságtól rettegő állam vezetői ne nyilatkozzanak a törvényekről.

- Hogyan tekint az egyetemisták elszántságára? Bízik-e abban, hogy meg tudják valósítani a célkitűzéseiket? Ha tehetné, mit tanácsolna nekik?

- Az egyetemisták egy euforikus reményt hoztak ebbe a sötét, elcsigázott, jobb sorsra érdemes társadalomba. A történelem leghosszabb ideig tartó egyetemista lázadását sikerült megvalósítaniuk. Egy csodát. Az egyetemisták társadalomformáló, forradalmi szerepe, húzóereje nem ismeretlen a mi délszláv környezetünkben, van hagyománya, erős volt a hippimozgalmak, a 68-as diáktüntetések, a neoavantgárd és a pop-művészeti hullámok hatása is. Bízok az egyetemisták győzelmében.

- A Vajdasági Magyar Plénum is az egyetemista tiltakozások hatására jött létre. Mi volt az elsődleges céljuk?

- Erkölcsi kötelességünknek éreztük a vajdasági magyarság intézményes képviseletét az igaz ügy mellett, a VMSZ-demagógiával szemben. A vajdasági magyarokról alkotott kép veszélyes mélypontra zuhant. De a saját sorsunkért való aggodalom miatt is lépnünk kellett. A saját harcunkat nekünk kell megvívnunk. 2025. július 3-án civil szervezetet hoztunk létre, honlapot nyitottunk, közleményeket adtunk ki, számtalan blogcikket jelentettünk meg, követtük az eseményeket egy ellenzéki szemszögből. Egy év alatt megalapoztuk a vajdasági magyar ellenzéki bázist. Tagosítottunk, tribünöket szerveztünk, az egyetemistákkal közösen alakítottuk a kisebbségekről szóló platformjukat, képviselőket javasoltunk az egyetemista listára, minden vajdasági akciójukban segítettük őket helyi magyar aktivistákat találni, a PásztorPress médiával hadakoztunk, pályázatot írtunk ki, elkezdtünk felkészülni a Magyar Nemzeti Tanács-i választásokra, ellenzéki koalíciót indítványoztunk stb.

- A szerbiai ellenzéknek miként kellene viszonyulnia az egyetemista követelésekhez, hogyan segíthetnék elő a változásokat?

- Üdvözöljük mindazokat a lépéseket, amikor az ellenzéki pártok az egyetemista lista javára lemondanak a választásokon való önálló szereplésről. Ezt tette a Zöld-Baloldali Front is, amellyel együttműködési megállapodásunk van.

- A legnagyobb vajdasági magyar párt a szerb kormánykoalíció része, s arra készülnek, hogy győzelem esetén folytatják partnereikkel az együttműködést. Mit gondol erről?

- Katasztrofálisnak, botrányosnak és tűrhetetlennek tartom. Két, olcsó nacionalista propagandára építő, egymást kizáró törekvés ölelkezése. Tűz és víz összeeresztése, a közös csupán a nyerészkedő és demagóg szándék. A VMSZ egy pénzkidobó automata lett, ahol az anyaországi és a szerbiai hatalmi pártoktól, stratégia partnerektől (FIDESZ, SZHP) kieszközölt pénzekhez lehetett jutni árulásokért, kihágásokért, kiszolgálásért cserébe.

- Az utóbbi időszakban felpezsdült a vajdasági magyar politikai színtér. Az ellenzéki viszályról már volt szó, vélemények szerint inkább a programra kellene összpontosítani, hogy mit csinálnának Önök másként, ha többséget szereznének a Magyar Nemzeti Tanácsban?

- Alapvető, hogy az MNT erősen plurálissá váljon. Az első teendő az elszámoltatás kellene, hogy legyen. Az MNT által alapított és kiemelt szervezetek státuszát újra kell gondolni. A magyarországi és hazai pénzeszközök elosztásában a prioritásokat mentesíteni kell a pártbefolyástól. A munkát a Plénum Etikai minimumára építenénk, ezekről az alapokról építkezve egészen más szellemiség és közhangulat alakulna ki. Meg kell, hogy szűnjön ez a primitív, megalázó, degradáló munkahelyi zsarolás, a félelem, a kontraszelekció, a szolgastátusz, a lojalitásalapú társadalomszervezés.

- Mik a vajdasági magyarság legnagyobb problémái, amiket Ön szerint elsőként kellene orvosolni?

- A mi kis közösségünket a zsarnoki pártirányítás fojtotta meg. Évek óta egészen militáns viselkedés figyelhető meg. Ennek előfeltétele a szellemi-etikai leépülés, az önálló gondolkodásról és felelősségről való lemondás. Kiskorúsított közösség lettünk.

- Lehet-e még vajdasági magyar párbeszéd? Ha igen, milyen témáknak kellene terítékre kerülniük?

- A VMSZ jelenlegi vezetőivel nincs miről dialogizálni. Ők ezt sose nem is igényelték, már Pásztor István kifejezte örömét, hogy végre elhallgatott a „picsogó kórus” és egy párt képviselői ülnek a nemzeti tanácsban.

- Vélemények szerint a vajdasági magyar-magyar ellentétek ellenzéki oldalon részben generációs problémák is, nem értik egymást az idősebb és fiatalabb közéleti szereplők. Mit gondol erről?

- Olcsó közhely és hárítás. Akik ezt szajkózzák, szintén szektásan szerveződnek, akár a VMSZ. Nem lehet bűnben nemzett, erkölcsi gnóm szervezettel harcba indulni egy új, hitelesebb világért. Háttérjátszmák zajlanak, populista propagandával, április 12-én született spekulánsokkal. Ezzel nem fogják átejteni a vajdasági magyar szavazókat.

Ami az ellenzéki koalíciót illeti, alakulóban van a VMP, a VMDK és a MPSZ közötti dialógus a közös listáért. Mindenképp az erők összpontosítására lesz szükség a vajdasági magyarság hosszútávú céljai érdekében. Mi ezért már óriási áldozatokat hoztunk.

- Az új magyar kormány tagjai találkoztak néhány magyar politikai vezetővel a VMSZ és az ellenzék berkeiből is, s azóta látszólag nincs újabb történés. Ön ezt mivel magyarázza?

- A VMP nem kapott meghívást. Várjuk a meghívást. Másrészt a magyar miniszterelnök és a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter által korábban megfogalmazott alapelv szerint a külhoni közösségek belső politikai életének alakításába nem avatkoznak be, semmilyen új szervezet alapításában nem vállalnak szerepet, és nem támogatnak olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak. Szeretnénk, ha ez valóban betartott alapelv lenne.

A Plénum a szerbiai forrongásokhoz szervesen kapcsolódó, hiteles gyökerekkel, Etikai minimummal rendelkező, független szervezet. Nyerészkedési szándék, szponzorok és háttérirányítók nélkül. Önerőből hoztuk létre az eddigi eredményeket.

- Milyen magyarországi nemzetpolitikára lenne szükség Ön szerint?

- Szerintem Szerbiában nem megvalósítható az a forgatókönyv, hogy marad a VMSZ – némi átalakulással – a magyar kormány partnere. Azért, mert Szerbiában 2024. november 1. után az egész országban fellángoltak a változásokat követelő tüntetések, és választások előtt állunk. Minden meg fog változni. A VMSZ épp a napokban nyilvánította ki ismét, hogy kitart a haladókkal való partnerségben és az egyetemisták ellen dolgozik. Ez ugyanolyan zsákutca, mint a Fidesz támogatása volt.

Németh Ernő

https://www.vajma.info/cikk/valasz/250/Dr_-Csanyi-Erzsebet-Szabadsagerzet-nelkul-nincs-haladas.html