„EZEK UGYANAZOK”!

A VMSZ újra ugyanazokkal a jelöltekkel indul

A VMSZ köztársasági képviselői (Fotó: SZMSZ)

„Ezek ugyanazok.” 
A Bródy János által ismertté tett mondat ezúttal is találó lehet a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) választási listájára.

A VMSZ közzétette A magyar összefogás szlogenű, 250 fős választási listáját az október 25-re kiírt előrehozott parlamenti választásokra. A párt szeptember 15-én adta át a Köztársasági Választási Bizottságnak (RIK) a listájához összegyűjtött 9531 támogatói aláírást[1]. (A RIK később 9332 jogilag érvényes támogatói nyilatkozatot állapított meg, a listaállításhoz szükséges 5000 helyett.[2]) A teljes lista a párt választási honlapján tekinthető meg[3].

Az aláírásokat a VMSZ egyetlen nap alatt gyűjtötte össze. Ez a párt számára nem jelentett különösebb szervezési nehézséget: évek óta kiépített, működőképes politikai és szervezeti hálózattal rendelkezik. 
Szeptember 14-én összesen 64 helyen gyűjtötték az aláírásokat, több helyen közös VMSZ–Agenda-címen is[4]. Az eseményeket a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) által alapított sajtóorgánumok is támogatták: a helyszíneket közölte a VMSZ hivatalos oldala[5], a Magyar Szó[6], valamint a Szabad Magyar Szó[7] is.

A VMSZ ezúttal is teljes, 250 nevet tartalmazó listát állított[8]. Ez pontosan annyi jelöltet jelent, ahány képviselői hely van a szerb köztársasági parlamentben. 
A szám önmagában látványos. Politikai súlya azonban jóval kisebb, ha figyelembe vesszük, hogy a VMSZ-nek jelenleg hat köztársasági képviselője van. 
Ugyanez vonatkozik a 9531 támogatói aláírásra is. Kisebbségi párt esetében 5000 aláírás elegendő a lista állításához. A VMSZ tehát csaknem kétszer annyi aláírást gyűjtött össze, mint amennyire a listaállításhoz szükség volt. Ezt maga a párt is kiemelte[9]. 
Kérdés azonban, hogy mit képviselnek azok, akik ehhez a nevüket adták?

„Ezek ugyanazok”

 

Illusztráció: SZMSZ

A lista első hat helyén Pásztor Bálint (1979, Szabadka, rendkívüli egyetemi tanár), a VMSZ elnöke, Bájity Borisz (1982, Szabadka, okleveles jogász – mester), a párt alelnöke, Tóbiás József (1971, Zenta, családi vállalkozó), a párt tanácselnöke, Kovács Elvira (1982, Szentmihály, okleveles közgazdász), a párt elnökségének tagja, valamint Úri Emese (1967, Versec, általános szakorvos) és Újhelyi Ákos (1977, Zenta, a közgazdaságtudományok magisztere) szerepelnek[10].

A VMSZ 2026-os hivatalos listáján ugyanez a hat név szerepel az első hat helyen. Ők az előző parlamenti ciklusban is a VMSZ köztársasági parlamenti képviselői voltak. 
A 2023-as választási listához[11] képest mindössze a sorrend változott: Kovács Elvira a második helyről a negyedikre csúszott, Bájity Borisz és Tóbiás József egy-egy hellyel előbbre lépett, Úri Emese megtartotta ötödik, Újhelyi Ákos pedig hatodik helyét[12]. 
Személyi megújulás tehát nincs. A lista sorrendje legfeljebb a párton belüli erőviszonyok alakulását tükrözheti.

A választási kampányban lehet új ígéreteket tenni, új eredményeket hangsúlyozni. A lista jelszava is azonban világosan a folytonosságot mutatja: a VMSZ ugyanazokra a többnyire sokéves, hivatásos és megélhetési politikusokra építi parlamenti képviseletét. 
Ezért érdemes megnézni, mit tettek eddig.

Hat képviselő – ugyanaz a politikai pálya

Pásztor Bálint és Kovács Elvira hosszú évek óta köztársasági képviselők. Parlamenti tevékenységükben nem a vajdasági magyar közösség érdekeinek következetes képviselete, hanem a kormányzó Szerb Haladó Párttal (SNS) kialakított politikai együttműködés a meghatározó. 

Pásztor Bálint 2007 óta nyolc mandátumban (!!) eredménytelen köztársasági parlamenti képviselő és frakcióvezető[13].

Bájity Borisz 2017 októberétől a Vajdaság AT Képviselőházának (Pásztor István elnöksége alatt) főtitkárhelyettese volt, majd 2022-ben a VMSZ által delegált MNT-tag lett. 2024. február 6. óta szürke köztársasági parlamenti képviselő[14].

Tóbiás József a VMSZ tanácselnöke, a párt bemutatása szerint „harmadik generációs családi vállalkozó”, aki „kézilabda-szakedzői diplomát szerzett Újvidéken”. 2024. február 6. óta köztársasági parlamenti képviselő[15], tevékenysége azonban kevéssé vált ismertté a nyilvánosság előtt.

Kovács Elvira 2007. július 18. óta, nyolc (!!) mandátumban köztársasági parlamenti képviselő. A parlament alelnöke és az Európai Integrációs Bizottság sikertelen elnöke[16]. Hosszúra nyúlt parlamenti jelenléte ellenére a tevékenységében a párt koalíciós politikai irányvonala, illetve a kormányzó erőkkel fenntartott együttműködés dominál.

Úri Emese 2020 és 2022 között, majd 2024 februárjától ismét köztársasági parlamenti képviselő[17]. Parlamenti szereplése szinte ismeretlen a szélesebb nyilvánosság számára.

Újhelyi Ákos 2012–2016 között tartományi parlamenti képviselő volt. 2020 óta három mandátumban köztársasági parlamenti képviselő; harmadik mandátumát 2024. február 6-án kezdte[18]. Parlamenti tevékenysége főleg a haladók javaslatainak támogatásában merült ki.

Hat ember, hosszú parlamenti jelenlét, az eredmény viszont sehol. 
Ennek ellenére a VMSZ most sem új parlamenti csapatot mutat be. A korábbi képviselőit indítja újra, akiktől semmilyen változás nem várható.

Kinek számoltak el?

A VMSZ képviselőjelöltjeinek egyéni választási megmérettetésben nem volt részük. Nem a tehetségüknek és a tudásuknak, a magyar közösség érdekeiért való kiállásuknak, hanem a pártlistának köszönhetően jutottak tisztségekbe. 
A közösség fejlődése szempontjából mérvadó eredményt azonban nem tudnak felmutatni. 
Ez a szerbiai listás választási rendszer következménye, de nem mentesíti őket a politikai felelősség alól. 
A kérdés ugyanis az: kinek és miről számolnak el azok a képviselők, akik hosszú éveken át képviselik a vajdasági magyar közösséget a köztársasági parlamentben? 
Milyen jogokat sikerült hatékonyabban érvényesíteniük? 
Milyen, a közösség életét meghatározó problémákat oldottak meg? 
Milyen parlamenti kezdeményezések kapcsolódnak személy szerint hozzájuk és milyen eredménnyel? 
Milyen konkrét változásokat tudnak felmutatni több parlamenti ciklus után? 
Ezekre a kérdésekre a VMSZ több mint másfél évtizedes kormányzati szerepvállalása után sincs kielégítő válasz.

Ugyanaz a koalíciós politika

A VMSZ 2014-ben lépett kormányzati koalícióra a Szerb Haladó Párttal (SNS) és a Szerbiai Szocialista Párttal (SPS). Ez az együttműködés azóta is fennáll köztársasági és több helyi szinten[19]. Több önkormányzatban még a Szerb Radikális Párttal (SRS) is[20]. 
A politikai együttműködés a szerb nacionalista pártokkal tehát nem átmeneti epizód, hanem a VMSZ politikájának tartós és meghatározó eleme.

Pásztor Bálint a pártelnöki tisztség átvétele után is ennek a politikának a folytatásáról beszélt. 2026. április 30-án a Fideszt továbbra is stratégiai partnerként említette, és arról nyilatkozott, hogy a választások után ismét koalícióra lépnének a haladókkal[21]. 
Vagyis személyi megújulás nincs, politikai irányváltás nincs. A régi emberek a régi politikát viszik tovább.

A probléma tehát nem csupán az, hogy kik szerepelnek a listán, hanem az is, hogy ugyanazt a politikai irányvonalat képviselik, amelyet a VMSZ több mint egy évtizede követ.

A közösség közben fogyatkozik

 

Illusztráció: Vajdasági Magyar Plénum

A vajdasági magyar közösség létszáma a 2011-es 253 899-ről 2022-re 184 442-re csökkent. 
Ez 69 457 fős, csaknem 27 százalékos visszaesés. 
Önmagában természetesen ebből nem következik, hogy a népességfogyás egyetlen párt politikájának következménye. A demográfiai folyamatokat számos gazdasági, társadalmi és migrációs tényező alakítja. A politikai felelősség kérdését azonban ez nem teszi semmissé. 
Mit tett a hatalmi pozícióban lévő VMSZ azért, hogy ez a folyamat megforduljon, vagy legalább mérséklődjön? 
Ha tett is valamit, annak a demográfiai adatokban nincs látható eredménye. 

A sajtó és a közélet kérdése

Látogatói bejegyzés Vicsek Annamária EP-képviselő közösségi oldalán

A VMSZ politikájának másik fontos területe a kultúra és a nyilvánosság. 
A párt az elmúlt években döntő befolyást szerzett a vajdasági magyar kulturális és médiatérben, miközben a politikai párbeszéd lehetőségei beszűkültek. 
Ezt a kérdést nem lehet pusztán pártpolitikai vitaként kezelni. 
Ha egy közösség nyilvánosságában kevés tér marad az eltérő véleményeknek, akkor az már a közösség demokratikus működésének és fejlődésének a kérdése. 
A választópolgároknak ezért azt is érdemes mérlegelniük, hogy az elmúlt években mennyire volt nyitott, sokszínű és elszámoltatható a vajdasági magyar közélet.

Mladić és a politikai felelősség

Különösen súlyos kérdést vetett fel, hogy a VMSZ egyik újvidéki képviselője és polgármestersegédje szeptember 7-én tiszteletét fejezte ki Ratko Mladić előtt, akit a hágai Nemzetközi Törvényszék jogerősen életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt népirtás, emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűncselekmények miatt[22]. 

Az eset politikai következménye nem pusztán az érintett személyek magatartásának megítélése. 

A pártvezetés felelőssége is felmerül: hogyan reagált a saját tisztségviselőinek tettére, amely egy háborús bűnök miatt jogerősen elítélt személy melletti nyilvános tiszteletadásként értelmezhető? 

A VMSZ vezetése, illetve Pásztor Bálint pártelnök mindeddig nem határolódott el nyilvánosan ettől a magatartástól, és nem ismert, hogy fegyelmi eljárást indított volna az érintettekkel szemben. 

Ez sem pusztán egyéni ügy. Ez a párt politikai felelősségének kérdése.

Ugyanazok, ugyanaz a politika

Illusztráció (Facebook)

A választási lista alapján a VMSZ sem személyi, sem politikai megújulást nem kínál. 
Az első hat helyen ugyanazok a politikusok szerepelnek, akik az előző parlamenti ciklusban is képviselték a pártot. A pártelnök nyilatkozatai alapján a haladókkal való együttműködés is folytatódhat. 
Ugyanazok az emberek. Ugyanaz a politika. Ugyanaz a koalíciós konstrukció. 
Analitikusok arra is figyelmeztetnek, hogy a VMSZ-re leadott minden egyes szavazat valójában Aleksandar Vučić hatalmon maradásának kedvez.

A VMSZ-nek több mint másfél évtizednyi kormányzati szerepvállalás után már nem újabb ígéretekkel, hanem eredményekkel és politikai elszámolással kellene előállnia. 
Mit tett? 
Mit ért el? 
Mit változtatott meg? 
És mindenekelőtt: mitől lenne más a következő parlamenti ciklus, ha ugyanazok ülnek majd ugyanott, ugyanannak a politikának a képviseletében?

A lista pedig önmagáért beszél: 
„Ezek ugyanazok.” 
Ugyanazok a nevek. 
Ugyanaz a politika. 
Ugyanaz a koalíciós irány.

De az október 25-i választás tétje ennél jóval nagyobb. 
Szerbiában most arról is döntenek a polgárok, hogy ilyen országban, ilyen politikai és társadalmi körülmények között akarnak-e tovább élni, vagy hatalom- és rendszerváltást akarnak. 
Olyan országban akarnak-e élni, amelyben a hatalom elszámoltatható, az intézmények valóban működnek, a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak, és joguralom van.

A vajdasági magyar választópolgárok számára a voksolás része az is, hogy október 25-én eldöntsék: támogatják-e továbbra is a VMSZ politikáját, vagy változást akarnak. 
A választás tehát nem egyszerűen hat ember újraindításáról szól. 
Hanem arról, hogy maradjon-e minden ugyanúgy. 
„Ezek ugyanazok.” 
De vajon ugyanazt akarjuk-e továbbra is?

Bozóki Antal

__________
[1] mh: A magyar összefogás. Magyar Szó, 2026. szeptember 16. 1. 
[2] (RTV) Kihirdették a VMSZ – dr. Pásztor Bálint választási listáját. https://www.rtv.rs/hu/politika/, 2026. szeptember 16. 11.40 
[3] (VMSZ) Mind a 250 jelöltünk. https://2026.vmsz.org.rs/jeloltjeink
[4] AGENDA: CIVIL SZERVEZET VAGY A VMSZ KÖZPÉNZBŐL MŰKÖDŐ HÁTTÉRGÉPEZETE? https://vmplenum.rs/2026/09/19/agenda-civil-szervezet-vagy-a-vmsz-kozpenzbol-mukodo, 2026. szeptember 19. 
[5] Lásd a 3. alatt. 
[6] Hétfőn kezdi meg az aláírások gyűjtését a VMSZ. Magyar Szó, 2026. szeptember 12. 5. 
[7] Hétfőn kezdi meg az aláírások gyűjtését a VMSZ. https://szmsz.press/2026/09/12/hetfon-kezdi-meg-az-alairasok-gyujteset-a-vmsz/, 2026. szeptember 12. 18:38 
[8] Lásd a 3. alatti oldalon. 
[9] Lásd a 1. alatti írást. 
[10] Emberek, akikre számíthat. https://2026.vmsz.org.rs/jeloltjeink
[11] Vajdasági Magyar Szövetség Köztársasági Választási Listája 2023. https://www.vmsz.org.rs/koztarsasagi
[12] A 2023-as választásokkal kapcsolatban lásd még ezeket az írásaimat:
Szerbiában továbbra sem lesz hiteles magyar érdekképviselet! 
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15984, 2023. december 3. 
Merre, vajdasági magyarok? https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15990, 2023. december 5., és „Győztünk”? https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=16020, 2023. december 18. 
[13] Bővebben lásd a Pásztor után megint Pásztor című írásom. https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Jegyzetek, 2023. november 5. 16:59, és Dr. Pásztor Bálint. https://2026.vmsz.org.rs/jeloltjeink/pasztor-balint
[14] Bájity Borisz. https://www.mnt.org.rs/tagjaink/bajity-borisz
[15] Tóbiás József. A VMSZ tanácsalelnöke. https://www.vmsz.org.rs/rolunk/szemely/tobias-jozsef, és Tóbiás József. https://2026.vmsz.org.rs/jeloltjeink/tobias-jozsef
[16] Bővebben lásd az „Érdekvédő Elviránk”, https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15256, 2023. február 9.; a Rossz és téves politika szolgálatában! https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15652, 2023. július 16., és a Kovács Elvira (VMSZ) – „a legdrágább képviselő” c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15756, 2023. augusztus 30. Lásd még: Kovács Elvira. https://2026.vmsz.org.rs/jeloltjeink/kovacs-elvira
[17] Dr. Úri Emese. https://www.vmsz.org.rs/rolunk/szemely/dr-uri-emese, és v-ár: Dr. Úri Emese: A szívós és kitartó munka tiszteletet és elismerést vált ki. Magyar Szó, 2023. november 30. 5., és Dr. Úri Emese. https://2026.vmsz.org.rs/jeloltjeink/uri-emese
[18] Mgr. Újhelyi Ákos. https://2026.vmsz.org.rs/jeloltjeink/ujhelyi-akos
[19] Bővebben lásd az (EGYELŐRE) KÖVETKEZMÉNYEK NÉLKÜL c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=18269, 2026. szeptember 15. 
[20] Uo. 
[21] Pásztor: A Fidesz továbbra is stratégiai partnerünk, a választások után koalícióra lépünk a haladókkal. https://szmsz.press/2026/04/30/pasztor-a-fidesz-tovabbra-is-strategiai-partnerunk-a-valasztasok-utan-koaliciora-lepunk-a-haladokkal/
[22] Bővebben lásd a KISS GYULA – EGY POLITIKAI KARRIER DICSTELEN VÉGE című írásomat. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=18255, 2026. szeptember 10. 
Lásd még: „SZEMÉLYES DÖNTÉS” VOLT? AKKOR MI VOLT „MÁR MEGBESZÉLVE”? https://www.facebook.com/search/top?q=vajdas%C3%A1gi%20magyar%20pl%C3%A9num, 2026. szeptember 10.

Kiírták a nemzeti tanácsi választásokat is Szerbiában

Tómó Margaréta

 

Egymásra csúsznak a kampányok, a VMSZ Magyar összefogást emleget már a parlamenti választásokon is

 

A Magyar Nemzeti Tanács 27. rendes ülését szeptember 18-án tartotta meg Szabadkán, a Magyar Médiaház stúdiótermében. Az ülésen a tanácstagok összesen 38 napirendi pontról döntöttek. Az ülés végén Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy Demo Berisha emberi és kisebbségi jogi, valamint társadalmi párbeszédért felelős miniszter kiírta a nemzeti tanácsi választásokat, amelyeket november 8-án tartanak meg (Forrás: MNT)

2026. szeptember 19.

Demo Beriša ügyvezető kisebbségügyi miniszter nem kapkodta el: egy nappal a törvényes határidő lejárta előtt írta ki a nemzeti tanácsi választásokat Szerbiában. 

A szerbiai kisebbségek, köztük a vajdasági magyarok így két hét alatt kétszer járulhatnak az urnákhoz: október 25-én parlamentet, november 8-án pedig nemzeti tanácsokat választanak 

Az időzítés közvetlen következménye, hogy Szerbiában két választási kampány csúszik egymásra, a kisebbségi pártoknak így október 25-én a parlamenti, november 8-án már a nemzeti tanácsi választáson kell mozgósítaniuk. Már aki indulni akar egyiken és másikon is.

---

Választási lavina az év végén

Alig ér véget Szerbiában az október 25-i rendkívüli parlamenti választás, kezdődhet az újabb visszaszámlálás, ezúttal a szerbiai kisebbségek esetében Demo Beriša ügyvezető emberi és kisebbségi jogi miniszter szeptember 18-án november 8-ra írta ki a nemzeti kisebbségi tanácsok választását.

A két voksolást mindössze két hét választja el egymástól, így miközben a Köztársasági Választási Bizottság még a parlamenti választás lebonyolításával és eredményeivel foglalkozik majd, már javában zajlik a következő választási eljárás is.

Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke még a nyár végén azt mondta, előfordulhat az is, hogy egy egyszerű törvénymódosítással elhalasztják a választásokat, mert igencsak megterhelő lenne a Köztársasági Választási Bizottságnak egymás után ennyi választást lebonyolítani, de úgy tűnik, ezt az aggodalmat senki sem hallotta meg.

Ráadásul, ha szeptember 27-én Aleksandar Vučić tényleg lemond, december végén még államfőt is választania kell Szerbiában.

Huszonhárom kisebbség, kampány kampány hátán

A november 8-i választásokon 23 nemzeti kisebbség vesz részt. A minisztérium szeptember 16-án ideiglenesen lezárta a külön választói névjegyzékeket, és megállapította, hogy 21 kisebbség – köztük a magyar, a horvát, a szlovák, a román, a ruszin és a bosnyák közösség – teljesíti a közvetlen választás feltételeit. A gorán és az orosz kisebbség elektori közgyűlés útján választja meg nemzeti tanácsát.

A kisebbségi pártok esetében több olyan politikai szervezet van, amely az október 25-i parlamenti választáson is megméreti magát, miközben saját közösségében már a november 8-i nemzeti tanácsi választásra is készülnie kell. Ilyen a Vajdasági Magyar Szövetség is, amely önálló kisebbségi listával indul a parlamenti választáson.

A bosnyákoknál ugyancsak van átfedés: a Köztársasági Választási Bizottság szeptember 17-én hirdette ki a bosnyák Stranka pravde i pomirenja, vagyis az Igazság és Megbékélés Pártja parlamenti listáját kisebbségi listaként.

A helyzet jogilag nem rendkívüli, politikailag azonban annál érdekesebb. A nemzeti tanácsokról szóló törvény értelmében a rendes választásokat legkorábban 120, legkésőbb 90 nappal a legutóbb megalakult nemzeti tanács mandátumának lejárta előtt kell kiírni, és valamennyi nemzeti tanács választását ugyanazon a napon kell megtartani.

A legutóbbi választást 2022. szeptember 5-én írták ki, és november 13-án tartották meg. Idén a kiírásra csak szeptember 18-án került sor.

A VMSZ-nek rutin, a VMÚ-nak kihívás lesz?

Miközben teljes gőzzel zajlik az előrehozott parlamenti választásokon való részvételre buzdító kampány, a nemzeti kisebbségeknek jelölteket kell találniuk, listát kell összeállítaniuk, aláírásokat kell gyűjteniük és mozgósítaniuk kell a saját nemzeti közösségüket a novemberi választásra is.

A parlamenti választáson a VMSZ önálló listával indul, miközben a Vajdasági Magyar Újrakezdés az Egyetemisták győznek listát támogatja.

De mi lesz november 8-án, amikor legalább két lista biztosan indul majd a Magyar Nemzeti Tanácsi választásokon?

A VMSZ-nek nem nagy kihívás összeszedni a listaállításhoz szükséges 1000 aláírást, hiszen csaknem tízezret gyűjtöttek össze 12 óra alatt mindössze 5 nappal ezelőtt. Az ezer aláírás a 35 fős listaállításhoz szükséges.

Négy évvel ezelőtt ilyen verseny nem volt. A 2022-es MNT-választáson ugyanis egyetlen magyar lista, a VMSZ által támogatott Magyar Összefogás indult, így mind a 35 mandátumot megszerezte. Az idei választás ezért nemcsak az új MNT összetételéről szólhat, hanem arról is, hogy négy év után először lesz-e tényleges politikai választási lehetőség a vajdasági magyar közösségen belül.

Magyar összefogás – itt is, ott is

A rendkívüli parlamenti választások kiírását követően hétfőn kezdte meg az aláírásgyűjtést a listaállításhoz a Vajdasági Magyar Szövetség. A lista neve Vajdasági Magyar Szövetség – dr. Pásztor Bálint.

A kialakult helyzet érdekessége viszont, hogy az aláírások átadását követően Pásztor már úgy kommunikált a parlamenti listáról is, hogy az a Magyar Összefogás nevet viseli és azt is képviseli.

Ebből következtethettünk arra, hogy a nemzeti tanácsi választásokat is kiírják majd, s a VMSZ, nem akarván összezavarni a választóit a két kampány egymásra csúszása miatt, azonnal a Magyar Összefogást kommunikálta a parlamenti lista esetében is.

Fremond Árpád, az Magyar Nemzeti Tanács jelenlegi elnöke ugyan szerdán még arról beszélt: nincs információja arról, hogy a választásokat kiírják-e vagy sem, csupán reményét fejezte ki, hogy ez megtörténik.

Annyi bizonyos, hogy bár a nemzeti tanácsi választásokon kisebbségi pártok által támogatott lista is indulhat, a VMSZ itt is, ahogyan négy évvel ezelőtt is, a Magyar Összefogás nevű listát támogatja majd.

A Vajdasági Magyar Újrakezdés a pénteki választási kiírásra egyelőre nem reagált, ahogy a Vajdasági Magyar Plénum sem. Mindketten a parlamenti választásokon induló Egyetemist Lista mögé álltak be, és közösségi oldalaikon egyelőre csak erről kommunikálnak.

Ha viszont komolyan gondolják a nemzeti tanácsi választásokon való indulást, akkor azonnal meg kell kezdeniük a terepi munkát. Az induláshoz ugyanis nekik is szükségük lesz 1000 aláírásra és 35 névre is, akik mernek majd szerepelni azon a bizonyos listán. Nem lesz könnyű dolguk.

https://balk.hu/2026/09/19/nemzeti-tanacsi-valasztasok-szerbia/

AGENDA: CIVIL SZERVEZET VAGY A VMSZ KÖZPÉNZBŐL MŰKÖDŐ HÁTTÉRGÉPEZETE?

  

Kép: AI illusztráció 

2026. szeptember 19.

Százmilliós magyarországi támogatások, fizetett terepi hálózat, étkeztetés, buszbérlés, tiszteletdíjak, reklám és VMSZ-központú rendezvények. Jogsértést egyelőre nem állapított meg hatóság – de a nyilvánosságra került adatok után a hallgatás és az ellenőrzés elmaradása már nem elfogadható.

Az Agenda Polgárok Egyesületének ügye nem arról szól, hogy egy civil szervezet rendezhet-e nemzeti ünnepséget. Természetesen rendezhet. Nem is arról, hogy kaphat-e támogatást Magyarországról. Kaphat.

A valódi kérdés az, hogy egy külföldi állami támogatásokból működő szerbiai egyesület meddig végezhet olyan tevékenységet, amelyről maga a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke mondta ki: „az Agenda a VMSZ-nek segít”. És ha a segítségnek pénzben mérhető értéke van, akkor ki rendelte meg, ki fizette ki, ki volt a tényleges kedvezményezett, valamint hol jelent meg mindez a párt pénzügyi elszámolásában?

Nem ítéletet hirdetünk. Számlákat, szerződéseket és ellenőrizhető válaszokat követelünk.

Húszéves szervezet – alig látható nyilvánosság

Az Agenda Polgárok Egyesülete 2006 februárjában alakult. Az MNT hivatalos civil adatlapja szerint székhelye Szabadkán, a Fasizmus áldozatainak tere 9. alatt található. Ez egyben a VMSZ székházának címe is. Az adatlap nem tüntet fel e-mail-címet; a szervezet elnöke és kapcsolattartója Pál Károly.

Az Agenda nem új és nem előzmények nélküli szervezet. Egy 2009-ben közzétett kormányzati jelentés már a 2008-as támogatások között felsorolta: 8,5 millió forintot kapott a Vajdasági Fejlesztési Hálózat kiépítésére és fenntartására, más támogatási sorokon pedig 38,6 millió forintos működési támogatás, valamint 6 millió forintos számítógépes oktatási program szerepelt a neve mellett. Egy 2011-es, sokáig nem nyilvános kormánydöntés további 23 millió forintot juttatott az Agendának – derült ki a Telex által feldolgozott dokumentumokból.

Az tehát igaz, hogy az Agenda régóta működik és régóta kap magyarországi pénzt. Éppen ezért nehezen magyarázható, hogy két évtized után sincs könnyen hozzáférhető, tételes nyilvános archívuma a programjairól, vezetőségéről, munkatársairól, éves beszámolóiról és szerződéseiről.

Amikor a Szabad Magyar Szó 2026 áprilisában először érdeklődött a szervezet tevékenységéről, Pál Károly elnök azt válaszolta: „Nem vagyok köteles válaszolni. Nem nyilatkozom.” Fremond Árpád, az MNT elnöke pedig közölte, hogy nem tud információval szolgálni az egyesület működéséről, és az MNT-nek nincs vele kapcsolata vagy illetékessége. A megkeresésekről szóló beszámoló itt olvasható.

Százmilliók – és egy fontos helyreigazítás

A támogatási összegeket pontosan kell közölni.

A Bethlen Gábor Alapkezelő 2021. december 28-i döntésében 200 millió forintot ítélt meg az Agendának. A támogatást 2022. március 28-án 290 millió forintra emelték. Hat nappal később, április 3-án Magyarországon és Szerbiában is választásokat tartottak. Az összeg akkori árfolyamon mintegy 785 ezer eurónak felelt meg. Az időbeli egybeesés önmagában nem bizonyít kampányfinanszírozást, de indokolttá teszi annak vizsgálatát, hogy pontosan milyen programokra, milyen időpontban és mely szolgáltatóknak fizettek. A támogatási döntések adatait az SZMSZ dolgozta fel.

2025 májusában az Agenda újabb 100 millió forintos támogatást kapott. Ezt decemberben 120 millióra emelték, tehát akkor nem újabb 120 milliót, hanem a húszmilliós különbözetet folyósították. 2026 márciusában viszont újabb, 120 millió forintos támogatási döntés született.

Így a két támogatási keret összege valóban 240 millió forint volt, de a 2025 decembere és 2026 áprilisa közötti vizsgált időszakban ténylegesen 140 millió forint – húszmillió plusz százhúszmillió – érkezett. Ezt az Agenda jogosan pontosította, és ezt minden tisztességes beszámolónak világosan közölnie kell. A döntések és a korrekció részletei itt találhatók.

A pontosítás azonban nem válasz arra, hogy mire költötték a pénzt.

Aktivisták, buszok, étkeztetés, reklám és óriásplakátok

A Bethlen Gábor Alapkezelőtől közérdekű adatigényléssel megszerzett, majd az SZMSZ által közzétett 2022-es beszámolóban többek között az alábbi költségtípusok szerepelnek:

• műsorvezetői és más tiszteletdíjak;
• műsorkészítés és előadások;
• terem-, színpad-, hang- és fénytechnika bérlése;
• nyomdai és szállítási szolgáltatások;
• fotó- és videofelvételek;
• étkeztetés és élelmiszer;
• grafikai tervezés;
• őrző-védő szolgálat;
• reklámanyag, óriásplakátok, média- és hirdetési költségek;
• az egyesület járművének fenntartása;
• munkatársak, tiszteletdíjasok és aktivisták személyi költségei;
• a résztvevők szállítására bérelt autóbuszok.

Az Agenda beszámolója szerint 2022-es programjai mintegy ötven szervezetet és körülbelül harmincezer résztvevőt értek el. Ezek önmagukban lehetnek teljesen jogszerű civil kiadások. A döntő kérdés az, hogy milyen rendezvényekhez kapcsolódtak, ki volt a tényleges szervező, milyen politikai arculat jelent meg, és kinek az érdekében történt a mozgósítás.

A BGA-tól megkapott dokumentációban szerepelt királyhalmi meghívó, Mikulás-rendezvény, karácsonyi grafika, 2024-es október 23-i megemlékezés, valamint a palicsi augusztus 20-i ünnepség és kenyérosztás. A sajtó ezek közül több eseményt a VMSZ központi rendezvényeként azonosított. A dokumentumok első átadásakor nem szerepeltek konkrét sajtólinkek vagy teljes körű bizonyítékok; egy újabb kérésre fotókat küldtek, de pontos médiamegjelenéseket akkor sem. Az elszámolásról és a képi mellékletekről készült részletes feldolgozás itt olvasható.

A dokumentumok önmagukban nem bizonyítják, hogy az Agenda tiltott pártfinanszírozást végzett. Azt viszont alátámasztják, hogy a civil programok és a VMSZ politikai-közösségi rendezvényei közötti határ legalábbis elmosódott. Ezt a határt nem sajtóközleményekkel, hanem tételes pénzügyi adatokkal lehet tisztázni.

Az összefonódást nem az ellenzék találta ki

A VMSZ és az Agenda közötti kapcsolatot maga Pásztor Bálint részletezte.

Elmondása szerint az Agenda alapítása óta a VMSZ székházában működik, és amikor a párt költözött, az egyesület is vele költözött. Az Agenda elnöke hagyományosan a VMSZ ügyvezető alelnöke volt; a tisztség megszűnése után Pál Károly maradt a szervezet vezetője. Pásztor szerint az egyesület szakmai programokat szervez, nemzeti ünnepek lebonyolításánál segíti a VMSZ-t, tizenöt terepi munkatársnak fizet, székhelyét pedig ingyen használja a párt épületében. A nyilatkozat összefoglalója itt található.

Ez már nem laza vagy alkalmi együttműködés leírása. Közös címről, történetileg összekapcsolódó vezetésről, ingyenes infrastruktúráról, fizetett terepi hálózatról és a pártnak nyújtott szervezési segítségről beszélünk.

Közben a SZMSZ által idézett nyilvántartási adatok szerint az egyesületnek nem volt bejelentett alkalmazottja, miközben Pásztor tizenöt fizetett terepi munkatársról beszélt. Lehetséges, hogy megbízási, vállalkozási vagy más jogviszonyban dolgoznak, ezért ez önmagában nem bizonyít szabálytalanságot. A szerződések, feladatleírások, kifizetési jogcímek és nevek azonban nem nyilvánosak. Amikor júniusban ezekről kérdezték, a VMSZ elnöke azt mondta, nem tud neveket mondani, majd hangsúlyozta, hogy az Agenda és a VMSZ külön szervezet. A későbbi nyilatkozat itt olvasható.

Jogilag valóban két külön szervezetről van szó. A kampányfinanszírozásnál azonban nem csupán a jogi név számít, hanem a tényleges pénzmozgás, a szolgáltatás, annak értéke és politikai kedvezményezettje is.

Mit állít az Agenda?

Az Agenda közleménye szerint minden támogatást jogszerűen, a támogatói okiratoknak megfelelően használt fel. Azt állítja, hogy elszámolásait elfogadták, működését több alkalommal ellenőrizték, és ezek az ellenőrzések szabályszerű működést állapítottak meg. A szervezet identitásmegőrző és szakmai programokra hivatkozik. Az Agenda teljes álláspontját a Magyar Szó közölte.

Ezeket az állításokat tisztességesen rögzíteni kell.

A támogatáskezelő által elfogadott elszámolás azonban nem ugyanaz, mint annak megállapítása, hogy egy tevékenység megfelelt a szerbiai párt- és kampányfinanszírozási szabályoknak. Ez két külön ellenőrzési kérdés, eltérő hatósági hatáskörrel.

Az Agenda közleményéből az sem derül ki, hogy ki, mikor, milyen időszakot, mely számlákat és milyen jogszabályok alapján vizsgált. Ha minden rendben van, a legerősebb védekezés nem az általános kijelentés, hanem az ellenőrzési jegyzőkönyvek, szerződések és tételes elszámolások nyilvánosságra hozatala lenne.

A jogi határ

A politikai tevékenységek finanszírozásáról szóló, jelenleg hatályos szerbiai törvény 12. cikke tiltja többek között, hogy politikai szereplőt külföldi állam, külföldi jogi személy, egyesület vagy más nonprofit szervezet finanszírozzon. A 13. cikk azt is tiltja, hogy politikai szereplőnek harmadik személyen keresztül juttassanak támogatást. A hatályos egységes törvényszöveg a szerb pénzügyminisztérium jogszabály-nyilvántartásában is megtalálható.

A 2026 júliusában bevezetett 23b. cikk külön szabályozza a harmadik személyek kampánytevékenységét. Ide tartozhat a fizetett reklám, a közösségi médiás hirdetés, a szóróanyag, a politikai rendezvény vagy más, valamely választási szereplő támogatását vagy hátráltatását célzó, pénzben mérhető tevékenység. A szabály kifejezetten kizárja ebből a körből a 12. cikkben felsorolt szervezeteket – köztük az egyesületeket és nonprofit szervezeteket –, valamint a politikai szereplőkkel kapcsolatban álló személyeket. A közérdekű kérdésekről való civil véleménynyilvánítás ugyanakkor nem minősül automatikusan kampánynak. A 2026-os módosítás szövege itt olvasható.

A júliusban bevezetett új rendelkezést természetesen nem lehet visszamenőleg alkalmazni a 2022-es vagy 2024-es eseményekre. A korábbi ügyeket az akkor hatályos szabályok alapján kell vizsgálni. Azt pedig kizárólag az illetékes hatóság állapíthatja meg, hogy egy konkrét kiadás civil programnak, a pártnak nyújtott természetbeni támogatásnak vagy kampányköltségnek minősült-e.

Most viszont már választási kampány zajlik: a rendkívüli parlamenti választást 2026. október 25-re írták ki, a VMSZ pedig szeptember 14-én a közös VMSZ–Agenda-címen is gyűjtötte a jelöltlista támogatásához szükséges aláírásokat. A választás kiírásáról a Reuters számolt be, az aláírásgyűjtés helyszíneit pedig a VMSZ hivatalos oldala közölte.

Nem találtunk nyilvános bizonyítékot arra, hogy az Agenda a jelenlegi kampányban költséget vállalt volna a VMSZ érdekében, ezért ezt nem állítjuk. A korábbi együttműködés és a nyilvánosságra került elszámolások miatt azonban indokolt a fokozott ellenőrzés.

Ezekre a kérdésekre kell válaszolni

1. Pontosan mely rendezvényeket finanszírozta vagy szervezte az Agenda 2022 és 2026 között?
2. Mely VMSZ-rendezvényekhez biztosított étkeztetést, buszokat, színpadot, technikát, reklámot, biztonsági szolgálatot vagy tiszteletdíjat?
3. Kik a tizenöt fizetett terepi munkatárs, milyen jogviszonyban dolgoznak, milyen feladatot végeznek, és ki irányítja őket?
4. Kik kaptak tiszteletdíjat vagy más személyi kifizetést, milyen összegben és milyen teljesítésért?
5. Szerepel-e az Agenda által finanszírozott bármely szolgáltatás vagy természetbeni segítség a VMSZ éves, illetve választási pénzügyi beszámolóiban?
6. Használtak-e magyarországi támogatási pénzt választási időszakban politikai szereplő népszerűsítésére, mozgósításra vagy pártrendezvény költségeire?
7. Vizsgálta-e mindezt a szerbiai Korrupciómegelőzési Ügynökség, és ha nem, miért nem?

Nem az a kérdés, hogy van-e mindenről valamilyen papír. Az a kérdés, hogy a papír milyen valós tevékenységet igazol, ki rendelte meg a szolgáltatást, ki fizette ki, ki részesült belőle, és ki könyvelte el.

Ha az Agenda valóban önálló, szabályosan működő civil szervezet, a teljes nyilvánosság ezt fogja igazolni. Ha viszont a VMSZ rendezvényeinek, terepi hálózatának, mozgósításának vagy kommunikációjának költségeit részben egy külföldről támogatott civil szervezet viseli, akkor az már nem egyszerűen politikai ízlés kérdése, hanem hatósági vizsgálatot igénylő kampányfinanszírozási ügy lehet.

A közösség pénze nem párttitok. Aki százmilliókat kap közpénzből, annak nem szívességet tesz, amikor válaszol, hanem kötelességének tesz eleget.

Az írás a 2026. szeptember 19-én nyilvánosan hozzáférhető adatokon alapul. Nem állítja bűncselekmény vagy más jogsértés megtörténtét; annak megállapítása az illetékes hatóságok feladata. Az érintettek dokumentumokkal alátámasztott válaszát teljes terjedelemben vagy tartalmilag hűen közölni kell.

https://vmplenum.rs/2026/09/19/agenda-civil-szervezet-vagy-a-vmsz-kozpenzbol-mukodo