Tarr Zoltán: „A párthűséget lehámozzuk a nemzetpolitikáról”
Tarr Zoltán (Fotó: Papajcsik Péter / Index)
A TISZA-kormány tisztségviselőinek nyilatkozataiból egyre világosabban kirajzolódik, hogyan kíván az új magyar kormány viszonyulni a határon túli magyar közösségekhez, és milyen kapcsolatokat kíván velük ápolni.
Magyar Péter – akkor még miniszterelnök-jelöltként – április 24-én, közösségi oldalán közzétett bejegyzésében[1] úgy fogalmazott, hogy a vajdasági magyarok továbbra is számíthatnak az anyaország támogatására.
– A vajdasági magyar testvéreink továbbra is számíthatnak az anyaország támogatására. A TISZA-kormány alatt a szerzett jogok megmaradnak, és a magyar–szerb kapcsolatok további erősítése során mindig a Szerbiában élő magyarok helyzetének további könnyítése és a szülőföldön való boldogulásuk elősegítése lesz a legfőbb szempont – írta[2].
Ezzel egyúttal körvonalazta kormányának a külhoni magyarokhoz való viszonyulását is.
A határon túli magyarokat „politikai eszközként használták”
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter augusztus 19-én, a Kolozsvári Magyar Napok kapcsán közzétett bejegyzésében[3] arról írt, hogy „az elmúlt másfél évtizedben olyan rendszer épült ki Magyarországon, amely meg akarta mondani, ki a »jó magyar«, és ki nem”.
– Sokan láttuk, tudtuk kezdettől fogva, hogy ez tévút: nem politikusok és nem kormányok döntik el, hogy ki a jó magyar, ki a nemzet tagja, és ki nem az. A határon túli magyarok életét pedig nem lehet Budapestről irányítani, és nem lehet azt sem elvárni, hogy mindenki ugyanazt gondolja. A mi feladatunk az, hogy szakítsunk azzal a leterhelt magyar–magyar kapcsolattal, amelyet a Gyurcsány- és Orbán-kormányok hagytak maguk után. Párbeszédre, egymás megértésére, a közösségek erősítésére van szükség – írta Tarr Zoltán[4].
– Pontosan tudjuk, hogy az előző magyar kormány olyan hamis képet kínált ezeknek a közösségeknek, amit másoktól éveken át nem kaptak meg. Eközben viszont családokat ziláltak szét, háborús pszichózist terjesztettek és a gyűlölködést erősítették. […] A TISZA-kormánynak magától értetődő a támogatás megadása, de a párthűséget lehámozzuk a nemzetpolitikáról. Egyenrangú, nem pedig alárendelt kapcsolatokra van szükség, mert minden egyes magyar ezt érdemli – zárta bejegyzését a tárcavezető[5].
A miniszter bejegyzésének két fontos üzenete is van. Az egyik, hogy az Orbán-kormányoknak a határon túli magyar közösségekhez való viszonyulása téves volt, ezért ezt a politikát újra kell fogalmazni. A másik pedig, hogy a nemzetpolitikát el kell választani a pártpolitikától, és a magyar közösségekkel egyenrangú kapcsolatokat kell kialakítani.
A tárcavezető ugyanakkor az előző vezetés helyett bocsánatot is kért, mivel a határon túli magyarokat „politikai eszközként használták”[6].
A magyarságpolitika debütálása
Kollai István (Fotó: Gál László / Transtelex)
A Kolozsvári Magyar Napokon Kollai István, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium helyettes államtitkára – saját rövid üdvözlete után – Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter levelét olvasta fel.
A Transtelex írása szerint „ez volt az az alkalom, ahol tulajdonképpen a TISZA-kormány magyarságpolitikája debütált a Kollai István által felolvasott üzenettel” [7].
Augusztus 22-én Kollai István Vig Emese kérdéseire válaszolva egyebek mellett a támogatások átvilágításának valós tétjéről és a TISZA-kormány formálódó nemzetpolitikai stratégiájáról is beszélt. Ez jelentette a TISZA-kormány magyarságpolitikájának első részletesebb kifejtését.
Az új magyar kormány és a külhoni magyarok közötti feszültségeket Kollai István szerint „egyfajta ventilálásként kell kezelni”.
– A mostani kormányban olyan külpolitikusok dolgoznak, akiknek semmi közük a gyurcsányi korszakhoz vagy a kettős állampolgárság elutasításához, nagyon is hisznek a nemzeti közösségek emancipációjában. […] A cél egyértelmű: középtávon vissza kell állítani a természetes, közvetlen személyes párbeszédet – nyilatkozta.
A helyi politikai vezetők felelősségvállalása
Kollai István az interjúban kiemelte, hogy „a magyarországi társadalomnak energiát és figyelmet kell fordítania a határon túliak speciális problémáira, és arra, hogy a támogatásokon túl milyen fontos számukra az érzelmi kötődés és a közös vízió. Magyarországon nem arról van szó, hogy egy nemzeti kormányt váltott egy »nem-nemzeti«, hanem arról, hogy egy nagyon félrecsúszott nemzeti projektet próbálunk most helyrehozni és betemetni a korábbi lövészárkokat”.
– Nagyon fontos lenne, hogy a helyi politikai vezetők és véleményformálók is nyíltan felvállalják saját közösségük előtt annak kimondását, hogy miért jutott Magyarország a választás előtti súlyos erkölcsi, gazdasági és működési válságba, és miért omlott össze az Orbán-rendszer – tette hozzá.
A közpénzek felhasználásának depolitizálása
Az átvilágítással kapcsolatban kiemelte, hogy a „jogi részének pontosan az a célja, hogy a nagyobb támogatási mechanizmusokban világossá tegye az egyéni felelősségeket”.
Szerinte az átvilágítás fogalma kissé félre van értve, mivel annak jelentős szakmai oldala is van.
– Arra vagyunk kíváncsiak, milyen valós igények születtek az elmúlt években, és azokat milyen mechanizmusokkal elégítették ki – mondta.
– Mi többéves normatív támogatásokban, nyílt pályázatokban gondolkodunk, hogy kiszámíthatóbb legyen a működés – ehhez viszont le kell ülnünk különböző területek szereplőivel, és meg kell beszélnünk az igényeket, a hiányosságokat. […] A visszaélések feltárásánál pedig külön kell választani a dolgokat: rengeteg olyan pénz áramlott a határon túli vidékekre, aminek valójában semmi köze nem volt a magyarságpolitikához. […] Nem az a célunk, hogy szétverjük a meglévő szervezeteket – láttuk Szlovákiában, milyen tragikus következményekkel jár az intézményi és politikai képviselet szétaprózódása –, hanem az, hogy a magyarországi közpénzek felhasználását következetesen depolitizáljuk – emelte ki.
A támogatáspolitikával kapcsolatban azt is hangsúlyozta, hogy „a legfőbb alapelv, hogy a forrásokat senki se használhassa fel mások kiszorítására. Legyen szó közösségi házról, civil szervezetről, kulturális programról vagy intézményről, a magyarországi adófizetők pénzének nyitott platformként, a véleménypluralizmust szolgálva kell működnie. Hogy ez helyben pontosan hogyan néz ki, kiket és milyen formában vonnak be, az nem budapesti kompetencia, nem mi fogjuk kitalálni. Magyarország kötelessége annyi, hogy ne torzítsa el ezeket a folyamatokat, és segítse a helyi közösségeket abban, hogy maguk találják ki a saját jövőjüket.”
A támogatáspolitika részleteinek tisztázására időt és türelmet kért, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kommunikáció folyamatos.
„Nemcsak összetartozunk, hanem összedolgozunk”
A NER működésével kapcsolatban elmondta: „a Fidesz-rendszer tragédiája az, hogy nem fejlesztő államot csinált, hanem egy neofeudális hűbéri rendszert. A hatalmas vagyontömegeket nem innovatív, versenyképes piaci szereplőknél összpontosították – mert a hatalom rettegett attól, hogy önálló, okos riválisok nőnek fel... Ez a mesterségesen felhizlalt oligarcha-réteg valójában nem vált termelővé, és nem vitte előre az országot. Az eredmény nem gazdasági szuverenitás lett, hanem az állami alrendszerek, a vasút, az egészségügy és az oktatás leromlása, és egy olyan morális meg gazdasági lemaradás, amit végül a magyar társadalom nagy többsége megelégelt.”
A NER hűbéri logikájával szemben az új alapelvet úgy fogalmazta meg, hogy „nemcsak összetartozunk, hanem összedolgozunk”.
– A közös munkának kell hangsúlyossá válnia. Miközben ugyanis a Fidesz nagyon erősen a szimbolikus térbe emelte a határon túli magyarok kérdését, a gyakorlatban nehéz volt megmondani, hogy a külhonba áramló források mekkora része volt valódi magyarságpolitika, és mekkora része szolgált politikai és üzleti kalandorokat. Ezt a rendszert le kell zárnunk, és a forrásokat vissza kell irányítanunk a valós helyi közösségekhez – fogalmazott Kollai István az interjúban.
– Magyarországon is meg kell érteni, hogy a határon túli támogatások – különösen az oktatásban és a kultúrában – nem puszta adományok, hanem a jövőnkbe fektetett közös erőforrások. Az a fiatal, aki anyanyelvén szerez piacképes tudást és a szülőföldjén boldogul, nemcsak a helyi közösséget tartja meg, hanem Magyarország mozgásterét, gazdasági és kulturális súlyát is növeli a régióban. Ez nem a múlton való kesergésről vagy üres szimbólumokról szól, hanem a mindennapi boldogulásról. Mi viszont nem ideológiai hegemóniát akarunk ráerőltetni a külhoni magyarokra, hanem teret és hátteret adni ahhoz, hogy a közösségek saját erejükből fejlődhessenek – foglalta össze az interjú végén a helyettes államtitkár.
A magyarságpolitika főbb elemei
A TISZA-kormány tisztségviselőinek nyilatkozataiból a formálódó külhoni magyarságpolitika főbb elemeire is következtetni lehet[8]:
- Az Orbán-kormányoknak a határon túli magyar közösségekhez való viszonyulása téves volt, ezért ezt a politikát újra kell fogalmazni.
- A nemzetpolitikát el kell választani a pártpolitikától, és a magyar közösségekkel egyenrangú kapcsolatokat kell kialakítani.
- A határon túli magyar közösségek belső politikai életének alakítása az ott élők feladata és felelőssége, ezért abba nem kívánnak beavatkozni.
- A helyi politikai vezetőknek és véleményformálóknak nyíltan vállalniuk kell a felelősséget a történtekért.
- Nem vesznek részt új határon túli pártok létrehozásában, és nem támogatnak megosztó politikai kezdeményezéseket sem[9].
- A magyarországi közpénzek felhasználását következetesen depolitizálni kívánják, és a forrásokat a valós helyi közösségekhez irányítanák.
- A támogatási forrásokat senki sem használhatja fel mások kiszorítására.
Bozóki Antal
[1] Péter Magyar. https://www.facebook.com/peter.magyar.102, 2026. április 25. 11:01
Bővebben lásd a BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS! c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=17916, 2026. április 26.
[2] Uo.
[3] Tarr Zoltán. https://www.facebook.com/tarrzoltan.tisza/posts/pfbid02SvfPkZJfxzrCdHpXJV2qDsMsnVTXdsRGAagMrNV1RNaJ6vSq2Ds6YkzoR5tyRxyDl, 2026. augusztus 19. 9:25
[4] Uo.
[5] Uo. Lásd még: Tarr Zoltán bocsánatot kért a határon túli magyaroktól. https://index.hu/kultur/2026/08/21/hataron-tuli-magyarok-magyarsagpolitika-kolozsvari-magyar-napok-tarr-zoltan-nemzetpolitika/, 2026. augusztus 21. 18:30
[6] Uo.
[7] Vig Emese (Transtelex): Kollai István: Az erdélyi politikai elitnek is el kell mondania, miért omlott össze az Orbán-rendszer, 2026. augusztus 22.
[8] Lásd még A SZERZETT JOGOK MEGMARADNAK c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=17933, 2026. május 1.
[9] Dezső András. Tarr Zoltán: Tíz évre visszamenőleg megvizsgáljuk a külhoni támogatások felhasználását.
https://telex.hu/belfold/2026/04/30/tarr-zoltan-tiz-evre-visszamenoleg-megvizsgaljuk-a-kulhoni-tamogatasok-felhasznalasat, 2026. április 30. 07:53
