Burány Katalin: A temeriniek hasonlóért több mint negyven évet kaptak…

2026. június 14. 19:48  

Temerin, 2004. június 26.

Öt magyar fiatal éjszaka ittasan a piactéren szóváltásba keveredett egy szintén ittas szerb férfivel, akit ezt követően súlyosan bántalmaztak, többek között eltörték az állkapcsát és a halántékcsontját, majd magára hagyták. A bíróság értékelése szerint az áldozat nem adott okot az erőszakra, és súlyosbító tényként kezelték, hogy magára hagyták, meg is halhatott volna, ezért gyilkossági kísérletként tárgyalták az ügyet. A büntetés példastatuálása sem volt túlságosan titkolt, a nemzeti vonal is kidomborodott, mindenki láthatta, hogy így jár az, aki ártatlan szerbet ver.

Az ítélet:

H. Á. 10 év,

I. Zs. 13 év,

M. I. 15 év,

Sz. Z. és U. J. 11 és fél év letöltendő szabadságvesztés.

A magyar és a szerb politikusok és a sajtó sem hallgatott. A büntetést a magyar jogvédő szervezetek aránytalannak tartották összemérve azzal, hogy amikor ártatlan magyar áldozatokat bántalmaztak súlyosan, az elkövetők egy évet vagy kevesebbet kaptak – és erre számos példa volt előtte is, utána is. A magyarországi politikum többször megkísérelte az ítélet enyhítését, sikertelenül. Akkor még nem voltunk nagyon jó barátok, I. Zs. és M. I. kegyelmi kérelmét Boris Tadić elutasította, végül Tomislav Nikolić 2012-ben felfüggesztette H. Á. és Sz. Z. büntetését. 2017. december 26-án szabadult az utolsó temerini fiú.

2013. február 16., Újvidék-Belgrád

„Azokban a községekben, amelyekben a közelmúltban nemzetek közötti kilengésekre került sor, szükség szerint a csendőrség tagjait is be lehet vetni, állapodott meg ma Ivica Dačić és Pásztor István.

A szerbiai kormányfő, belügyminiszter és a tartományi képviselőház elnöke egyetértett abban, hogy felül kell vizsgálni a büntetések terén érvényben lévő jelenlegi rendelkezéseket, különösen azokat, amelyek a nemzetek közötti incidensekre vonatkoznak, akárcsak abban, hogy feltétlenül fel kell gyorsítani az ilyen esetek bírósági eljárásait.

Az Újvidéken megtartott találkozón megállapodtak abban, hogy azokban a községekben, amelyekben az utóbbi időben ilyen fajta kilengések történtek, amelyek károsan hatnak ki a nemzetek közötti viszonyokra, s nyugtalanságot keltenek a polgárok körében, a rendőrség mellett szükség esetén a csendőrség tagjai is alkalmazhatók, közölte az újvidéki rendőrség.

Dačić és Pásztor leszögezte, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy megőrizzék az ilyen incidensek csökkenésének pozitív tendenciáit, amilyenek az elmúlt évekre voltak jellemzők.”

Ez egy gyönyörű barátság kezdete – mondták egy filmben, de mint szóltak, a közélet nem filmszínház, és való igaz, mert mi tizenpár évvel később itt tartunk:

Palics, 2026. március 14.

Mintegy húszfős szerb társaság vélhetően csürheszellemben úszva erősnek, bátornak és legfőképpen felelősségre nem vonhatónak képzelve tömegben magát éjjel üldöz magyar fiatalokat, kettőt a templomkertben súlyosan bántalmaznak. Fejsérülés, fogsérülés, felszakadt szemhéj és a továbbiak. Magukra hagyják őket. Mindkét fiút a mentőknek kell ellátniuk.

Az áldozatok nem adtak okot az erőszakra.

A regnáló vajdmagyar politikum hallgat az ügyről, a médiája szintén, de a háttérben ügyvédet biztosít. Amikor három hónap után mégis kipattan az eset, ők is magyarverést emlegetnek, nem farokméregető kocsmai kakaskodást.

Az események kivizsgálása folyamatban. A tettesek kilétéről, elfogásáról, kihallgatásáról, esetleg az agresszió nemzeti indíttatásáról, büntetőeljárásról nincs hír csaknem három hónapja.

2026. április 23., Szabadka

Fremond Árpád MNT-elnök megnyilvánul arról, hogy magyarokat sértő falfirka (Madarske pičke) jelent meg Szabadkán, a Szent Teréz-székesegyház közelében, és határozottan elítéli a – nem is először előforduló – jelenséget:

„Ilyen gyűlölködő megnyilvánulások elfogadhatatlanok”, majd kijelenti, hogy „mindent megteszünk azért is, hogy a sértő felirat mielőbb eltűnjön, és tovább erősítsük a szerb–magyar együttélés és tisztelet alapjait.”

Tettes nincs, ügy így nyilván nem lesz.

2026. május 29., Szabadka

A középiskolai bolondballagáson tanúk előtt magyar zászlót égetnek. A zászlóval megjelenő fiatal nem adott okot a gyalázkodásra.

Egy külföldi állam hivatalos jelképének meggyalázása vagy égetése Szerbiában bűncselekménynek minősül. A vajdasági magyar politikum vezetője később ambivalens nyilatkozatot ejt meg, igyekszik tompítani az ügyet, mondandójában egyrészt megjelenik az áldozathibáztatás (nem kell ballagásra magyar zászlót vinni), másrészt elismeri a fiatalember bátor kiállását.

A tettesek kézre kerültek, az ügy kivizsgálása folyamatban.

És ezek csak a legutóbbi dokumentált esetek.

Történnek mindezek Szabadkán és környékén, ahol székel egyetlen legitim magyar pártunk vezérkara, nemzeti tanácsi érdekképviseletünk kiválóságai, az alpolgármester a VMSZ elnökségének tagja, ott áll meg protokoll-látogatáson Magyarország parlamentjének házelnöke, a város jellemző turisztikai meghatározása a multikulturalizmus, vezetői a Szerb Haladó Párt és a VMSZ koalícióban lévő tagjai, oda figyel a vajdasági magyarság többsége.

Noha Pásztor Bálint a minap azt nyilatkozta, hogy kevesebbet szerepel majd a közösségi médiában, politikusaink szeretnek a kamerába beszélni, posztolni, és már mindenki tudja, hogy nekik köszönhetően soha nem volt ilyen jó a népek együttélése – a párhuzamos valóságot viszont a fiatalok a saját bőrükön tapasztalták, és a kirajzolódó tendencia nem túl biztató.

Erőteljes elítélő nyílt fellépés hiányában az érinthetetlenség táplált érzete akár falfirkákat és zászlóégetést is eredményezhet, súlyosabb következményekről inkább nem is beszélve – a fiatalok viselkedése a társadalom tükre. Azé a társadalomé, ahol például normálisnak számít a balkáni csúcsra értelem helyett erőt vinni (ebben a szellemben Macron is reptethette volna az idegenlégiót), és ahol az egyik főrendvédő ott sem volt, hordót sem látott, nemhogy hullát dugdosott volna bele.

Ki vagy mi lesz a következő?

Feszült érdeklődéssel várjuk a Pásztor István és Ivica Dacić megállapodásának szellemében „felgyorsított ítéleteket”, a rendvédelmi szervek erőteljes fellépését az „ilyenfajta kilengések” okán, és közösségünk érdekképviseletének határozott és legfőképpen nyilvános kiállását nemcsak a nyomon követhetetlen falfirkák, de a magyarverés esetében is, mert „nyugtalanságot keltenek a polgárok körében”. Nyilatkozatról nyilatkozatra sulykolják belénk, hogy ki/mi a közösségünk egyetlen legitim képviselője – a helyzet adott, lehet ezt most tevőlegesen és láthatóan is bizonyítani.

Elvégre a temeriniek hasonló esetben több mint negyven évet kaptak. Elég hosszú és keserves tapasztalatok útján sajátították el a nemzetek közti barátság alapjait. Vajon a magyarverők is meg fogják ezt tanulni?

https://szmsz.press/2026/06/14/burany-katalin-a-temeriniek-hasonloert-tobb-mint-negyven-evet-kaptak/

Rácz Szabó László: Amit Pásztor művel, az puszta gyávaság

 Pásztor Bálintnak, a VMSZ elnökének és Agárdi Gábornak, a Pannónia Alapítvány ügyvezetőjének a kézfogója (Fotó: Pásztor Bálint/Facebook)

2026. június 14. 18:42

Erőltetett, légből kapott és ostoba indoklást fogalmazott meg Agárdi Gábor, a Pannon Rádió és Televízió igazgatója arra a kérdésre, hogy a Magyar Polgári Szövetség elnökét miért nem hívták meg a június 15-ei vitaműsorba, amelyben Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Rózsa Zsombor, a Vajdasági Magyar Újrakezdés, valamint Surányi Zoltán, a Vajdasági Magyar Plénum elnöke szerepel – írja Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke abban a szerzői cikkben, amelyet a Szabad Magyar Szónak küldött el.

Agárdi azzal indokolta a kihagyásomat a vitaműsorból, hogy a meghívottainak listáját úgy állították össze, hogy azok a vajdasági magyar politikai szereplők kapjanak lehetőséget, akik valamilyen formában közlemény-csatát folytattak, vagy megszólították egymást a közösségi médiában az elmúlt hetekben.

Agárdi a válaszlevelében azt írta, „a Magyar Polgári Szövetséget nem hívtuk, mivel az Önök Facebook oldalán 2024 októberében jelent meg a legutóbbi bejegyzés.” Hozzátette, hogy „az Újvidéki Televízió magyar adása amikor megszervezte a vitát a VMSZ és a VMP elnöke között, akkor ők is bizonyos kritériumok menték, csupán az említett két elnököt hívták el. Amihez joguk van. Mármint a saját szerkesztés-politikához” – írta a Pannon RTV igazgatója, aki garantálta, hogy bármely más időpontban lehetőséget biztosítanak, hogy beszámoljak a párt tevékenységéről, munkájáról, meglátásairól.

Arra, hogy az MPSZ nem vitázik, azt tudom csak válaszolni, hogy ez nettó hazugság, a Surányi-Pásztor vita esetében felhozott tény, hogy akkor sem hívták a Magyar Polgári Szövetség vezetőjét, azért nem állja meg a helyét, mert abban az esetben kizárólag a VMSZ és a VMP vett részt, a Pannon TV viszont többpárti vitaestet tervez, amellyel azt a hamis látszatot próbálja kelteni, mintha eleget tenne a politikai pluralizmusnak, mert meghívta a VMSZ-t és a VMDK-t.

A Pannon Televízió ezzel az ormótlan nagy hazugsággal szándékozza átverni a polgárokat, az új magyar kormányt. Ha az MPSZ nem lesz jelen a többi meghívott szereplő mellett, akkor a pluralizmus, a közszolgálatiság puszta hazugság, amelyért az igazgató a felelős.

Az igazgató, vagyis Agárdi szavait könnyű megcáfolnom, mivel a Magyar Polgári Szövetség nem egy, hanem számos közleménye megjelent a Szabad Magyar Szóban.

Nyilvánvalóan nem követik ezt a lapot, hiszen az valóban szabad sajtó, nem úgy működik, mint a Pannon RTV, ahol kivételezés, politikai alapú kizárás és pártpropaganda zajlik. Javaslom továbbá – ha már közmédiának nevezik magukat –, hogy tekintsék meg a Napjaink 2026. június 8-i adását is, ahol a Magyar Polgári Szövetség világos, egyértelmű, ám diplomatikus kritikát fogalmazott meg. A szabadkai zászlóégetést elsők között ítéltük el, és kerek perec kimondtuk: ez a VMSZ politikai taktikájának közvetlen következménye. Arról mi nem tehetünk, hogy a közleményünk annyira igaz volt, hogy a VMSZ-nek elakadt a szava, és nem volt képes válaszolni vagy cáfolni. Talán, ha tanulmányozná a történteket, rájönne, hogy vitázni csak akkor lehet, ha van ellenérv vagy cáfolat. Nem a mi hibánk, hogy a VMSZ lebénult, így vita sem kezdődhetett – amit megértünk, hiszen az általunk kimondott igazságokkal nem tudtak vitatkozni.

Mindezek mellett a Pannon RTV igazgatójának figyelmébe ajánlom a Facebookon a Zenta a zentaiaké oldalt, valamint számos más felületet, ahol rendszeresen, következetesen és dokumentáltan elemeztük a szerbiai és a magyarországi történéseket, a VMSZ politikáját, amely szerintünk a magyarságot csak eszközként használja a saját párt és egyéni érdekeinek a kielégítésére.

A VMSZ, amelynek több százmillió eurós pénzosztása, televíziója, rádiója, államtitkárai stb. vannak – értékelésünk szerint mindezt a magyar érdekek elárulásáért és a hallgatásukért kapta. Nem csodálom, hogy Pásztor Bálint ezekkel a felismerésekkel nem szívesen szembesülne a vita során. Mondjuk ki kerek-perec, az MPSZ azért maradt ki, mert Pásztor Bálint félelmében így döntött.

Pásztor Bálint pontosan tudja, hogy komoly vitapartnere lettem volna, aki már csak életkora miatt is sokat látott. Amit Pásztor művel, az puszta gyávaság. Nincs rosszabb és pusztítóbb annál, amikor egy gyáva, rettegő ember hatalmat kap a kezébe. Jó példa erre a Rákosi-korszak. A Pannon TV most teljesen egyértelmű és vitathatatlan bizonyítékát adta annak, hogy nem közszolgálati médium, hanem eszköz, amely a magyar adófizetők pénzén élősködik érdemtelenül kihasználva és félrevezetve a közönségét.

Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke

A Pannon Televízióban június 15-én 18:10-kor kezdődik a 90 percre tervezett vitaműsor, amelynek vendégei Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Rózsa Zsombor, a Vajdasági Magyar Újrakezdés, valamint Surányi Zoltán, a Vajdasági Magyar Plénum elnöke lesz

https://szmsz.press/2026/06/14/racz-szabo-laszlo-amit-pasztor-muvel-az-puszta-gyavasag/

Ballagásból egyes

Magyar Szó, 2026. június 11. 4. 

Juhász Bálint: Hetvenezer vajdasági magyar itthonmaradását segítette a gazdaságfejlesztési program

 Juhász Bálint és Nagy Zita szerint a nagyvállalkozók a saját vagyonukat is kockáztatták a Prosperitatitól kapott támogatás kapcsán

2026. június 13. 12:32 

Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány volt ügyvezetője és Nagy Zita, jelenlegi ügyvezető ültek egy asztalhoz, mint mondták azért, mert újra téma a VMSZ gazdaságfejlesztési programja. Juhász a közösségi oldalán közzétett videóban hangsúlyozza, hogy “a tények mentén fontos nézni a program eredményeit és ez alapján megítélni. A tényeket pedig a volt jelenlegi ügyvezetés ismeri a legjobban.”

Juhász az elején leszögezi, hogy 70 ezer vajdasági magyar direkt itthon maradását segítette a program, a rengeteg megvalósult pályázat.

Nagy Zita helyesel a megállapítás kapcsán, miszerint a Prosperitati Programot 16.074 nyertes pályázat alapján kell megítélni és nem kiragadott adatok alapján.

Juhász ezt követően azt mondja, hogy a teljes kép az, hogy a forrás közel 60 százalékát a kis projektekre, kisvállalkozásokra, vállalkozásokra, családokra fordították.

“Ez azt jelenti, hogy 16 ezer gazdaságot támogattunk, több mint 10 ezer projekt, 2,5 ezer vállalkozást, több ezer 1300 családot, akik önállóan kezdhetnek életet saját otthonban. Ez érintett 4000 vajdasági magyart, aki saját otthon teremtett, itthon szeretne élni. 900 gyermek született ezekbe a családokba. Jó helyre került több pénz, kimondhatjuk.

Nagy Zita szerint kimondható az is mindemellett még, hogy összesen 18411 pályázat érkezett be, és ebből a 16074 nyertes pályázat közel 90 százaléka a nyertes pályázat. Igaz, hogy valósultak meg nagy projektek, de ez nem vonta el a forrást a kicsiktől. 300 nagyvállalat nyert.

Juhász kiemeli, hogy tudatosan építettek két pillérre. 190 településen, 40 önkormányzatban, sok ezer vajdasági magyar vállalkozás, gazdaság, család nyert.

“A nagyok viszont munkahelyeket tudtak teremteni, 5 ezret és 10 ezret megőriztek, gazdasági eredményeket tudtak letenni az asztalra, mert emelték a GDP-t, adót fizettek, gyakorlatilag kézzelfogható pénzügyi és gazdasági eredményeket ők tudtak letenni az asztalra amellett, hogy óriási vállalásaik voltak, hiszen egy dinár vagy forint támogatáshoz 1,2-1,5 dinár önrészt is hozzátettek és a munkahelyek, amelyeket megteremtettek jelentős vállalást jelentenek?

Nagy Zita itt megállapítja, hogy “saját tőkéjüket is kockáztatták azzal, hogy beruháztak”.

Juhász itt rámutat, hogy most van 165 család, aki szeretne házat vásárolni, 263 vajdasági magyar, aki vállalkozást szeretne indítani, vagy a kezdő vállalkozását fejleszteni.

“Azt gondolom, hogy akik pontatlan adatokkal, AI generált elemzésekkel, napi politikai pontszerzéssel ahhoz járulnak hozzá, hogy a programból ezek a most aktuális pályázók ne, vagy már sokkal később tudjanak részesülni. Szerintem ezért fontos tiszta vizet önteni a pohárba”, fejezi Juhász, majd Nagy Zita a videó végén elmondja:

“A Prosperitati nem statisztika. Egy fiatal pár első otthona, egy gazda első gépe, egy családi vállalkozás első alkalmazottja. Több tízezer vajdasági magyar története.”

https://szmsz.press/2026/06/13/juhasz-balint-hetvenezer-vajdasagi-magyar-itthonmaradasat-segitette-a-gazdasagfejlesztesi-program/

 
Juhász Bálint és az öndicséret
Vajdasági magyar valóság – 16 év mérlege

 

2026. június 13. 18:14 

Sokan úgy érzik, hogy a VMSZ az elmúlt másfél évtizedben nem a vajdasági magyar közösség érdekeit szolgálta, hanem egy olyan politikai és gazdasági függőségi rendszert épített ki, amelyben a lojalitás gyakran többet számított, mint a teljesítmény vagy a közösség iránti elkötelezettség.

A Prosperitati Alapítvány eredetileg a vajdasági magyar gazdaság megerősítésének ígéretével indult. Mára azonban sokak szemében nem a felemelkedés, hanem a politikai befolyás szimbólumává vált. Egy olyan rendszerré, amelyben egyesek szerint a támogatások nem csupán gazdaságfejlesztési eszközként működtek, hanem a politikai hűség fenntartásának eszközei is lettek.

Számtalan vállalkozó került olyan helyzetbe, hogy választania kellett: beáll a sorba, vagy kívül marad a rendszer előnyein. Sokan alkalmazkodtak, mások nemet mondtak. Akik pedig megőrizték a függetlenségüket, gyakran azt tapasztalták, hogy egyik napról a másikra kellemetlen tényezővé váltak.

Tizenhat év hosszú idő. Ennyi idő alatt nemcsak politikai hatalmat lehet kiépíteni, hanem egy egész közösséget is függő helyzetbe lehet hozni. A vajdasági magyarok jelentős része elvándorolt, a közösség létszáma folyamatosan csökkent, miközben a politikai vezetés újra és újra saját sikertörténetéről beszélt. 

Ma sokan úgy látják, hogy Vajdaságban egy szűk politikai-gazdasági kör megerősödött, miközben maga a közösség gyengült. Egyre kevesebb a független hang, egyre kevesebb az önálló intézmény, és egyre többen érzik úgy, hogy a vajdasági magyarság politikai érdekek kiszolgálójává vált.
A legnagyobb veszteség talán nem is az anyagi természetű. Hanem az, hogy a vajdasági magyarság önbecsülése, önálló érdekérvényesítő képessége és tekintélye súlyos sérüléseket szenvedett.

A kérdés már nem az, hogy mit tett a VMSZ az elmúlt 16 évben.

A kérdés az, hogy mi maradt a vajdasági magyarságnak 16 év VMSZ-kormányzás után. És erre a válasz egyre több ember számára kiábrándító. 

Robert Yugovich
https://www.facebook.com/search/top?q=r%C3%B3ber%20yugovi

Politikai tehetetlenség

Nincs elég erő, akarat, összefogás, se alkalmas vezető

 

„Szakadj el attól a madárrajtól, amely rossz felé száll!

Még akkor is, ha ők százezren vannak, te pedig egyedül.
A te utad a Nap felé vezet.”

Müller Péter

Az MNT lógója

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) – a nemzeti tanácsokról szóló törvény szerint[1] – a vajdasági magyar közösség legfőbb önkormányzati szerve. A testület állást foglalhat, kezdeményezéseket tehet és intézkedéseket foganatosíthat minden olyan kérdésben, amely közvetlenül kapcsolódik a magyar közösség helyzetéhez, identitásához és jogainak érvényesítéséhez, különösen a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás, valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén.

A jelenlegi, sorrendben negyedik MNT megválasztására 2022. november 13-án került sor. Eddig a dátumig tehát új összetételű Magyar Nemzeti Tanácsot kell választani.

Az MNT elnöke, Fremond Árpád és a testület tagjai kizárólag a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) választási listájáról kerültek be a tanácsba, mivel más lista nem indult.

Az elmúlt csaknem négy év alatt az MNT illetékességi területeinek több részén sem töltötte be maradéktalanul a szerepét.

Nem valósult meg egyik legfontosabb feladata, az anyanyelv-használati jogok védelme és fejlesztése[2]. A tájékoztatás területén sem érvényesült az általa alapított magyar nyelvű közmédia hatalom-ellenőrző szerepe[3].

 

Éppen most bontakozik ki annak a botránynak a teljes képe, amelyből az derül ki, hogy az MNT elnöke – saját szavai szerint – „nem akart nyilatkozni”[4] a március 14-i verekedésről, amelynek során „Palics központjában két magyar nemzetiségű fiatalt egy körülbelül húszfős, szerb fiatalokból álló társaság”[5] súlyosan megvert[6]. Ez kimeríti az elhallgatás és a szőnyeg alá söprés fogalmát.

 

– A vajdasági magyar érdekképviselet nem filmszínház! – nyilatkozta terjedelmes, alákérdezős interjújában az MNT elnöke a június 11-i Magyar Szónak. Tegyük hozzá: nem mindenki képes ugyanúgy ellátni a rá osztott szerepet.

Az interjúból az is kiderül, hogy a megvert magyar fiatalok szüleit nem az MNT valamelyik választott tisztségviselője fogadta, hanem Lulity Emil, a testület hivatalának vezetője[7], vagyis egy hivatalnok. Az a Lulity, aki a Pásztor István Alapítvány ügyvezetőjeként dolgozik[8], míg Fremond Árpád az igazgatóbizottság tagja[9]. Mindezt a magyar adófizetők támogatásából fenntartott magán alapítványban! Ez legalábbis összeférhetetlenségi kérdéseket vet fel.

 

Az MNT elnöke többször is bizonyította alkalmatlanságát a tisztség betöltésére, amelybe a néhai Pásztor István, a VMSZ elnöke emelte.

Többnyire nem a magyar közösség vezetőjeként lépett fel, hanem Pásztor Bálint, a VMSZ elnökének árnyékában politizált. Gyakran még a kijelentéseit is ismételte, önálló álláspont és jövőbe mutató elképzelések nélkül.

Nem a szakmai teljesítménye, eredményei vagy a magyar közösség jogainak érvényesítéséért folytatott következetes kiállása alapján került az elnöki posztra, hanem a pártlistás rendszer révén lett a testület vezetője.

 

Elfogadhatatlan, hogy Fremond Árpád az újabb ciklusban is az MNT elnöke legyen. Még akkor is, ha – saját szavai szerint – „személy szerint szeretne vállalni még egy mandátumot, mindenképpen”[10]. A VMSZ azonban – a Pásztor családhoz való lojalitása jutalmául – minden bizonnyal ismét listavezetőnek jelöli majd.

 

A TISZA Párt győzelme után jelenleg Magyarországon teljes gőzzel zajlik a rendszerváltás, az átértékelődés. A vajdasági magyar közösség is fel kell, hogy ébredjen, radikális irányváltásra van szükség. Szó sem lehet Fremond újraválasztásáról, ha a közösség meg akar maradni!  Erre azonban jelenleg még csak kilátás sincs.

 

Fremond elsősorban azért nem alkalmas a feladatra, mert nemcsak egy, a közösség számára károsnak bizonyult politika terméke, hanem annak aktív szereplője is volt. Másodsorban pedig azért, mert tevékenységével tartós károkat okozott a vajdasági magyar közösségnek.

Hogyan lehetne tőle változást és a közösség helyzetének javítását várni, ha maga is részese volt annak a politikai garnitúrának, amely a jelenlegi állapotok kialakulásához vezetett? Aki az utolsó pillanatig az Orbán-kormány és a Fidesz mellett kampányolt? Ez a körülmény az új magyar kormánnyal való kapcsolatépítést és kommunikációt is abszurddá teszi.

 

A bukott Fidesz melletti politizálás és a vajdasági magyarságot a radikálisokkal való koalícióba vezető politika után sokan úgy vélik, hogy a hiteles megújulás a VMSZ és az MNT jelenlegi vezetőinek távozása nélkül nem képzelhető el. A jelekből ítélve azonban arra lehet következtetni, hogy nem hajlandók levonni káros politikai tevékenységük  következményeit.

 

A nemzeti tanácsi választásokig alig öt hónap van hátra. Ha a nyári, politikailag kevésbé aktív két hónapot nem számítjuk, valójában csupán három.

A vajdasági magyar közösségben azonban továbbra sem látható az a személy, aki eddigi tevékenysége és a magyar közösség jogérvényesítéséért való kiállása alapján alkalmas lehetne Fremond kihívójának szerepére. Olyan ellenzéki szervezet sem jelentkezett még, amely képes lenne győzelemre esélyes listát állítani az MNT-választásokon.

Azt is lehetne mondani, hogy a közösségben – a magyarországi választások nyomán kialakult új politikai helyzet következtében – politikai tehetetlenség, tanácstalanság, valamint eszmei és erkölcsi bizonytalanság alakult ki.

 

A szerbiai egyetemista tiltakozások nyomán kibontakozó társadalmi és politikai változások hatására 2025. július 3-án – hosszú idő után – megalakult az első magyar ellenzéki szervezetként számon tartott Vajdasági Magyar Plénum (VMP)[11].

 

A Plénum kezdeményezésére jött létre 2026. április 18-án Zentán a Vajdasági Magyar Újrakezdés (VMÚ) nevű MNT-választási koalíció.

Az alapítók között a VMP, a Magyar Mozgalom, a Vajdasági Tisza Szigetek Közösségi Tér és más polgári csoportok képviselői is jelen voltak. 

Az Újrakezdés azonban tiszavirág-életűnek bizonyult: mindössze június 5-éig létezett, amikor a VMP, a kezdeményező értesítést jelentetett meg, hogy a koalíciót megszűntnek tekinti[12].

Májusban súlyos bizalmi válság alakult ki a koalíción belül. Kiderült, hogy Rózsa Zsombor, a Koordinációs Bizottság elnöke a megválasztását megelőzően hosszú éveken át a VMSZ tagja volt, amit nem hozott nyilvánosságra. Kiderült, hogy megvárta a TISZA Párt győzelmét, és 
csak akkor lépett ki. 
Az Újrakezdés felbomlása, aminek kiváltója Rózsa Zsombor, Sövény Ferenc és néhány társuk volt, tovább gyengítette az ellenzéki összefogás esélyeit[13].

Rózsa Zsombor,  és puccsista társai most az ellenzéki térfélen próbálnak politikai szerepet építeni, hitelességüket azonban jelentősen gyengíti korábbi VMSZ-tagság és a koalíció felbomlásában játszott szerepük.

Az eddigi történések alapján Rózsa Zsombor nem alkalmas arra, hogy a vajdasági magyar ellenzék meghatározó vezetője legyen.

 

A magát most VMSZ-ellenesként bemutatni igyekvő Rózsa – Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke szerint – „március 14-én – amikor Palicson megvertek két magyar fiatalt – biztos, hogy még a párttársa és a Vajdasági Magyar Szövetség tagja volt”[14].

– Ez biztos, hogy így van. Akkor nem tartotta fontosnak, hogy ebben az ügyben megnyilatkozzon. Most eltelt közel három hónap, és mivel nem nagyon tudtak mit posztolni, elővették ezt a közel három hónappal ezelőtti esetet – nyilatkozta a VMSZ elnöke[15].

 

Szabadkai székhellyel május 20-án bejegyezték a Malter Egyesületet, illetve a Vajdasági Alternatív Fórum nevű civil szervezetet, amelynek céljairól és tagságáról a közösségi hálókon alig találni információt[16].

Megalakulását Pressburger Csaba, a Magyar Szó egykori, az MNT által menesztett főszerkesztője jelentette be május 26-án[17].

 

A szervezet eddig egyetlen közleményt adott ki, mégpedig június 5-én, Vladimir Mihić professzor ügyében, amelyet az elnök, Gyulai Zsolt írt alá[18]. Kérdés azonban, hogy a Malternak vannak-e tagjai és milyen szerepet kíván betölteni a vajdasági magyar közéletben. Pressburger szerint nem az a célja, hogy legyőzze a VMSZ-t[19].

Az ellenzéki pártok közül maradt a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) és a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ).

Csonka Áron, a VMDK elnöke a Vajdasági RTV Napjaink című, május 18-i műsorában  úgy nyilatkozott, hogy pártja „mindenképpen szeretne indulni a közelgő Magyar Nemzeti Tanácsi választásokon”[20].

A szándék és a képesség azonban nem ugyanaz. A VMDK ugyanis 2018 óta nem vett részt MNT-választásokon. Kérdés tehát, hogy jelenleg mekkora politikai erőt képvisel.

 

A VMDK-n belül az ellentmondások is érzékelhetők.

A párt szabadkai szervezete május 25-i közleményében azt követelte, hogy a VMSZ elnöke és legfelsőbb vezetősége „nyújtsa be lemondását, mint a politikai felelősségvállalás egyértelmű gesztusát, amely lehetővé tenné egy új politikai korszak megnyitását, a bizalom helyreállítását, valamint a közösségen belüli politikai pártok közötti komoly párbeszéd elindítását”[21].

Ezzel szemben a párt elnöke úgy fogalmazott, hogy „a VMSZ-nek változtatnia kell a kizárólagosság politikáján”[22].

Az ilyen eltérő üzenetek könnyen zavart kelthetnek a választók között.

 

Rácz Szabó László, az MPSZ elnöke a Vajdasági RTV Napjaink című, június 8-i műsorában kijelentette, hogy az MNT-választásokon „egyedül nem indulnak”[23]. (Utoljára 210-ben vettek részt az MNT- választásokon[24].) 

– Az lenne jó, ha két csapat indulna. Annak tudnánk örülni. Azt tervezzük, hogy a következő hetekben Zentára hívjuk beszélgetésre a civil szervezeteket és azokat a közéleti személyeket, akik a nemzetpolitikában már letettek valamit az asztalra. Ha nem tudunk létrehozni egy olyan csapatot, amely a másik mellett vagy vele szemben indulhat a választásokon, akkor ismét a mostani kizárólagosság marad – fogalmazott[25].

 

A VMSZ és az MNT jelenlegi vezetése nem töltötte be a szerepét, az ellenzéki oldal pedig nem tud hiteles alternatívát felmutatni – a Pásztorok általi majd két évtizedes taposás után.

A vajdasági magyar közösségben az MNT-választások előtt öt hónappal sajnos nincs elegendő erő, akarat, összefogás és alkalmas vezető egy életképes ellenzéki lista felállításához. A közéletet a politikai tehetetlenség, a jövőképre vonatkozó elképzelések hiánya, a széthúzás, az egymás közötti rivalizálás, sőt a legmarkánsabb ellenzéki személyekkel szembeni fenyegetések is jellemzik.

 

A hatalmát vesztett Orbán kormány az április 12-i választások előtt – mintha vesztét érezte volna – hatalmas pénzösszegekkel tömte ki a VMSZ-t és a szatellit civil szervezeteket, hogy biztosítsa a túlélésüket, valamint az MNT által alapított sajtót, hogy továbbra se a közösséget, hanem a VMSZ-t szolgálja. Ilyen körülmények között nem látszik reális esély a társadalmi és politikai változásokra, sem a magyar közösség helyzetének javulására.

 

A magyar közösségnek jogában áll tudni, hogy ki akadályozza a VMSZ másfél évtizedes káros tevékenységének az átvilágítását, a közösség hanyatlásáért járó felelősség megállapítását, a szükséges társadalmi és politikai változásokat!   

A politikai pártok és civil szervezetek vezetőinek, valamint a közélet minden szereplőjének tudatában kell lenniük az ezzel járó felelősségnek, és vállalniuk kell azt, hogy ha a közelgő nemzeti tanácsi választásokon nem sikerül megtörni a VMSZ hatalmát, és ezt a lehetőséget is elszalasztjuk, az a vajdasági magyar közösség jövője szempontjából sorsdöntő következményekkel járhat.

Bozóki Antal

__________
[1] TÖRVÉNY A NEMZETI KISEBBSÉGEK NEMZETI TANÁCSAIRÓL. A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/2009., 20/2014 – AB határozat, 55/2014. és 47/2018. szám. https://www.mnt.org.rs/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven, 1a és 10. szakasz, 14. és 15. pont. 
[2] Bővebben lásd a Sérülnek a magyar nyelvhasználati jogok (is) c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=17977, 2026. május 23. 
[3] Bővebben lásd a (Média)mosakodás c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=17962, 2026. május 17. 
[4] Fremond: Nem kívánta senki sem szőnyeg alá söpörni az ügyet. https://szmsz.press/2026/06/05/fremond-nem-kivanta-senki-sem-szonyeg-ala-soporni-az-ugyet/, 2026. jún. 5. 19:09 
[5] Bizonyos dolgokról hallgatni kell. https://szmsz.press/2026/06/05/bizonyos-dolgokrol-hallgatni-kell/, 2026. június 5. 13:09 
[6] Egy elhallgatott magyarverés részletei (videó). https://szmsz.press/2026/06/10/egy-elhallgatott-magyarveres-reszletei-video/, 2026. június 10. 12:35, és Cirkusz helyett igazságot – a palicsi magyarellenes incidens eltussolásának háttere. https://www.facebook.com/vmujrakezdes/
[7] „A magyar érdekképviselet nem filmszínház”. Magyar Szó, 2026. június 11. 4., vagy https://www.magyarszo.rs/kozelet/belfold/a.353674/A-magyar-erdekkepviselet-nem-filmszinhaz, 2026. június 11. 8:11 
[8] Ügyvezető. https://www.pasztoristvanfoundation.org.rs/pasztor-istvan-alapitvany/ugyvezeto
[9] Igazgató szervek. https://www.pasztoristvanfoundation.org.rs/iagzgatobizottsag
[10] PoliTér - 2026.05.13. A műsor vendége Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. https://media.rtv.rs/hu/politer/109237
[11] A Vajdasági Magyar Plénum. https://www.facebook.com/vmplenum/?locale=hu_HU. Bővebben lásd A változás első jele: a Vajdasági Magyar Plénum megalakulása c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=17344, 2025. augusztus 22. 
[12] Megszűnt az Újrakezdés koalíció. A VMP elnöksége. https://vmplenum.rs/2026/06/05/ertesites/, és A VMP megszűntnek tekinti a VMÚ-koalíciót. Magyar Szó, 2026. június 6.6. 
[13] Uo. 
[14] Balla Lajos Laci: „FOKOZÓDIK A HELYZET!” (Bástya elvtárs). https://vmplenum.rs/2026/06/10/balla-lajos-laci-fokozodik-a-helyzet-bastya-elvtars, 2026. június 10. 
[15] Uo. 
[16] Malter. https://www.companywall.rs/firma/malter/MMxIa2KRC
[17] https://www.facebook.com/profile.php?id=100069462496681, 2026. május 26. 11:17 
[18] A Malter Egyesület közleménye Vladimir Mihić professzor ügyében. https://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/4837/A-Malter-Egyesulet-kozlemenye-Vladimir-Mihic-professzor-ugyeben.html, 2026. június 5. 16:01 
[19] Megalakult a Malter, a Vajdasági Alternatív Fórum civil szervezet. https://www.facebook.com/profile.php?id=100069462496681, 2026. május 26. 11:17 
[20] Csonka: A VMSZ-nek változtatnia kell a kizárólagosság politikáján. https://szmsz.press/2026/05/19/csonka-a-vmsz-nek-valtoztatnia-kell-a-kizarolagossag-politikajan/, 2026. május 19. 19:12, vagy Napjaink - 2026.05.18. https://media.rtv.rs/hu/napjaink/109351 
[21] VMDK: Pásztor és a VMSZ vezetősége mondjon le. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=17983
[22] Lásd a 19-es alatti írást. 
[23] Napjaink - 2026.06.08. https://media.rtv.rs/hu/napjaink/109875, 19- 
[24] 2010-es magyar nemzeti tanácsi választás. https://hu.wikipedia.org/wiki/2010-es_magyar_nemzeti_tan%C3%A1csi_v%C3%A1laszt%C3%A1s
[25]  Lásd a 23-as bejegyzést.