MI FOLYIK A VAJDASÁGI MAGYAR SAJTÓBAN?

Felelősséghárítás, sumákolás és látszatnyitás

Ahol a megfélemlítés az úr, ott az emberek hallgatnak. 
Natkai Andrea

Fremond Árpád (válasz)levele (Facebook)

A TISZA Párt április 12-i választási győzelme lassan kezdi éreztetni hatását Vajdaságban is. Látványos eredményei ugyan még nincsenek, de valami mégis elindult. A sajtóban is. Magyar Péter leendő magyar miniszterelnök április 24-én, a Pásztor Bálinttal folytatott találkozója után a közösségi médiában azt írta: „Nem fogjuk elfogadni, hogy az anyaországi támogatásból működő, a VMSZ által kontrollált vajdasági magyar média egy az egyben Fidesz-propagandát közvetítsen.”[1]
Ez egyúttal a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) által alapított médiumok működésének nyilvános bírálata is volt.

A VMSZ-ben is érzékelhették, hogy a magyarországi politikai fordulat után nem mehet tovább minden a régi kerékvágásban. 

A Magyar Szó április 19-én online (majd másnap a nyomatott kiadásban)[2] beszámolt, hogy két nappal korábban Zentán Vajdasági Magyar Újrakezdés elnevezéssel alakult szervezet, amely aktíván kíván részt venni a vajdasági magyarság közéletében, politikájának és kultúrájának alakításában.

A lap április 23-án közölte[3], hogy a Pannon TV-ben április 27-étől új közéleti műsor indul Közbeszéd címmel (a Közügyek helyett). 
– Az új adás célja, hogy tágabb teret biztosítson a megszólalóknak. A szakértők és a politikai szereplők így részletesebben beszélhetnek az aktuális témákról, és több nézőpont is megjelenhet a beszélgetésekben – írta a lap[4].

Valóban elegendő lenne egy műsorcím cseréje ahhoz, hogy a vajdasági magyar közéletben megvalósuljon a kiegyensúlyozott és pártatlan tájékoztatás? 
Miközben a cím változik, a rendszer ugyanaz marad. A műsorvezető ugyanaz, a szerkesztői gyakorlat ugyanaz, a politikai befolyás pedig továbbra is érzékelhető. Pásztor Bálint továbbra is állandó szereplője a Pannon RTV-hez tartozó Szabadkai Magyar Rádió Napindító című műsorának. Bodzsoni István, a televízió korábbi igazgatója – akit a VMSZ által irányított MNT ajánlott a REM Tanácsába – a nyilvános bírálatok ellenére[5] továbbra is a testület tagja szeretne maradni.

Április 27-én a Vajdasági Rádió és Televízió kettes csatornáján nyolc év után[6] ismét élő politikai vitaműsort láthatott a vajdasági magyar közönség. 
A Napjaink című műsor vendége Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke, valamint Surányi Zoltán, a Vajdasági Magyar Plénum (VMP) vezetője volt. A beszélgetés középpontjában a magyarországi választások utáni politikai helyzet állt[7]. 
A VMSZ politikai ellenfelének számító VMP vezetője most először kapott lehetőséget arra, hogy élő adásban részletesebben ismertesse álláspontját.

A műsorban Pásztor Bálint többször is kijelentette, hogy a VMSZ kész tárgyalni mindenkivel, így a Vajdasági Magyar Plénummal, a Vajdasági Magyar Újrakezdéssel, valamint a civil szféra és az értelmiség képviselőivel is. 
Surányi Zoltán ugyanakkor az együttműködés feltételeként a Szerb Haladó Párttal kötött koalíció felmondását és a sajtó felszabadítását említette. 
Más vélemények szerint azonban minden együttműködés előtt szükség lenne a VMSZ eddigi politikájának értékelésére, a felelősség megállapítására és a szükséges személycserékre is.

A politikai vitaműsorok hosszú hiánya megmutatkozott az adás színvonalán is. A műsorvezető láthatóan nem tudta megfelelően kézben tartani a beszélgetést, és több alkalommal részrehajlónak tűnt Pásztor Bálint irányába. A VMSZ elnöke hosszabb monológokat tarthatott, míg Surányi Zoltánt a műsorvezető többször félbeszakította. 
A Magyar Szó a vitaműsorról meglepően részletes tudósításban számolt be Létezik-e konszenzuskészség?[8] címmel.

Az egyetlen magyar nyelvű napilap április 28-án – hosszú idő után – közölte a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) közleményét Ne csak a magyarországi politikára vonatkozzon a média és a közélet megtisztulása![9] címmel. Először jelenhetett meg ellenzéki álláspont a lapban, egyelőre közlemény formájában. 
A VMDK szerint: „Évek óta hangoztatjuk: a vajdasági tájékoztatás tarthatatlan állapotba került. A közpénzből fenntartott médiumok az elmúlt évtizedben a VMSZ és a velük koalícióban lévő szerb kormánypárt, a Szerb Haladó Párt (SNS) szócsövévé silányultak.”[10]

A Vajdasági Magyar Újrakezdés (VMÚ) választási koalíció április 29-én levélben fordult Fremond Árpádhoz, a Magyar Nemzeti Tanács elnökéhez[11]. A koalíció kérte, hogy az MNT sürgősen vizsgálja felül az általa alapított magyar nyelvű médiumok működését a közelgő MNT-választások előtt. 
A VMÚ szerint a választások hitelessége elválaszthatatlan a hiteles, sokoldalú és pártatlan tájékoztatástól. Ez különösen vonatkozik az MNT által alapított médiumokra: a Magyar Szóra, a Hét Napra és a Pannon RTV-re. 
A koalíció kezdeményezte, hogy az MNT értékelje a médiumok szerkesztői gyakorlatát, és biztosítsa a kampányidőszakban a pártatlan tájékoztatás feltételeit. 
A Magyar Szó a VMÚ közleményét csak május 5-én közölte[12]. Ugyanekkor számolt be arról is, hogy a Vajdasági Magyar Plénum együttműködési nyilatkozatot írt alá a Zöld–Baloldali Fronttal[13].

Pásztor Bálint május 5-én a Szabadkai Magyar Rádió Napindító című műsorában arról beszélt, hogy Magyar Péter azt mondta neki: „az ellenzéket be kell engedni a sajtóba”[14]. 
Pásztor szerint ő erre azt válaszolta, hogy a VMSZ „nem szokott szerkesztéspolitikával foglalkozni”[15], ugyanakkor hozzátette: beszélt az MNT elnökével, Fremond Árpáddal, aki pedig egyeztetett az MNT-alapítású médiumokkal. 
Ez a kijelentés önmagában is sokatmondó. A politikai vezetők egyeztetnek a médiumokkal, majd az ellenzéki közlemények megjelennek. Ez aligha nevezhető független szerkesztői gyakorlatnak. Ez nem jelent sajtószabadságot!

Fremond Árpád május 6-án válaszolt a VMÚ kezdeményezésére[16]. Elutasította a javaslatot, hogy az MNT ülésén érdemben vizsgálják meg az alapított médiumok szerkesztői gyakorlatát, illetve hogy ideiglenes vezetői megoldásokkal biztosítsák a pártatlan tájékoztatást. Arra hivatkozott, hogy „a törvény értelmében ez nem teljesíthető”[17]. 
Ez az érvelés azonban nem állja meg a helyét.

A nemzeti kisebbségi tanácsokról szóló törvény ugyanis közfelhatalmazást ad az MNT-nek arra, hogy részt vegyen a döntéshozatalban, illetve önállóan döntsön a tájékoztatást érintő kérdésekben is, a közösség kollektív jogainak érvényesítése érdekében[18]. 
Ennek ellenére az MNT elnöke elutasította, hogy napirendre kerüljön az MNT által alapított médiumok működésének vizsgálata és a szükséges személyi változtatások kérdése.

A VMDK május 7-i közleménye szerint a Pásztor Bálint és Fremond Árpád nevével fémjelzett „nyitás” mindössze néhány napig tartott. Ez abból állt, hogy az MNT elnöke odaszólt a szerkesztőségeknek, hogy „az elkövetkező időben legyenek még nyitottabbak”[19]. 
„A VMDK legutóbbi közleményei elé ismét falat húztak. A szerkesztőségek nem adtak teret a kritikai hangoknak. Hiába a mézesmázos ígéretek, a valóság nem változott: az MNT-alapítású média továbbra is a VMSZ pártérdekeit szolgálja”.[20]
A közlemény szerint a Vajdasági Magyar Újrakezdés vagy a Plénum alkalmi említése csupán díszlet, miközben a valódi politikai és közéleti viták továbbra sem kapnak teret. A látszatnyitás véget ért, a cenzúra maradt.

Az MNT alapítású vajdasági magyar médiumokból az elmúlt 16 évben a kritikus hangokat, a VMSZ-t és az MNT-t bíráló ellenzéki véleményeket kitiltották. Az MNT politikai beavatkozása nélkül az ellenzéki vélemények sem szorultak volna ki szinte teljesen a vajdasági magyar közmédiából. 
Az MNT által alapított médiumok a Fidesz és a VMSZ propagandaeszközeivé váltak – a meghatározó a Kabók Erika, az MNT Végrehajtó Bizottsága tájékoztatással megbízott tagja által megfogalmazott „hagyjuk már abba ezt az objektív újságírást” volt. 
A tájékoztatás jelenlegi állapotáért egyértelműen az MNT, illetve annak az elnöke és tájékoztatási biztosa a felelős!

Nyilvánvaló, hogy az MNT-alapítású médiumok működése nem a közösségi pluralizmust és a hiteles tájékoztatást szolgálja. 
A politikai irányítás továbbra is közvetlen egyeztetéseken keresztül történik. A „parancsnoki láncolat” egyértelmű: Pásztor odaszól Fremondnak, Fremond (vagy Kabók) „megkéri őket”, hogy mit, illetve miről írjanak, miről és hogyan ne írjanak. 
Az is világos, hogy Fremond Árpád – annak ellenére, hogy erre törvényi lehetősége és felelőssége is lenne – nem hajlandó érdemi változtatásokra a kiegyensúlyozott és pártatlan tájékoztatás érdekében.

A vajdasági magyar média politikai irányítás alatt áll, a mostani „nyitás” pedig inkább taktikai alkalmazkodás, mint valódi változás. 
Amíg ugyanaz a politikai kör irányítja a médiumokat, ugyanazokkal a főszerkesztőkkel és ugyanazzal a szerkesztői gyakorlattal, addig érdemi változásról nem lehet beszélni.
A vajdasági magyar közösségnek ezért magának kell megküzdenie a sajtószabadságért.
Nem felelősséghárításra, sumákolásra és látszatnyitásra, hanem valódi sajtószabadságra van szükség!

Bozóki Antal

__________
[1] Péter Magyar. https://www.facebook.com/peter.magyar.102, 2026. április 25. 11:01
[2] Vajdasági Magyar Újrakezdés elnevezéssel alakult szervezet. https://www.magyarszo.rs/kozelet/a.350912/Vajdasagi-Magyar-Ujrakezdes-elnevezessel-alakult-szervezet, 2026. április 19. 15:51, és Magyar Szó, 2026. április 20. 4. 
[3] D.D.: A nézők is kérdezhetnek. Magyar Szó, 2026. április 23. 9.
[4] Uo.
[5] (VMP) Nem igazán értjük! Közlemény. https://vmplenum.rs/2025/11/28/kozlemeny-nem-igazan-ertjuk/, 2025. november 28. 
[6] Napjaink - 2026.04.27. https://media.rtv.rs/hu/napjaink/108837
[7] Uo. 
[8] v-ár: Létezik-e konszenzuskészség? Magyar Szó, 2026. április 29. 1., 4. Lásd még Kókai Péter Mi történik Napjainkban? c írását. https://szmsz.press/2026/04/28/mi-tortenik-napjainkban/, 2026. április 28. 11:14 
[9] Ne csak a magyarországi politikára vonatkozzon a média és a közélet megtisztulása! Magyar Szó, 2026. április 28. 5., vagy https://www.magyarszo.rs/kozelet/a.351302/VMDK-Ne-csak-a-magyarorszagi-politikara-vonatkozzon-a-media-es-a-kozelet-megtisztulasa, 2026. április 27. 12:52 
[10] Uo. 
[11] Levél Fremond Árpádnak. https://vmplenum.rs/2026/05/07/level-fremond-arpadnak/
A Vajdasági Magyar Újrakezdés Koordinációs Testülete. Közlemény. https://www.facebook.com/search/top?q=vajdas%C3%A1gi%20magyar%20pl%C3%A9num
[12] A Vajdasági Magyar Újrakezdés (VMÚ) közleménye. Magyar Szó, 2026. május 5. 4. 
[13] v-ár: Közösen a változásokért. Magyar Szó, Magyar Szó, 2026. május 5. 4. 
[14] Pásztor: Nem hiszem, hogy változik bármi attól, hogy az ellenzék közleményei most megjelennek az MNT-alapítású médiumokban. https://szmsz.press/2026/05/05/pasztor-nem-hiszem-hogy-valtozik-barmi-attol-hogy-az-ellenzek-kozlemenyei-most-megjelennek-az-mnt-alapitasu-mediumokban/, 2026. május 5. 
8:11
[15] Uo. 
[16] Fremond Árpád válaszlevele. https://www.facebook.com/search/top?q=fremond%20%C3%A1rp%C3%A1d, 2026. május 6. 14:45 
[17] Uo. 
[18] Törvény a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól. A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/2009., 20/2014 – ab határozat, 55/2014. és 47/2018. szám. https://www.mnt.org.rs/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven, 1a szakasz. 
[19] Lásd a 15-ös alatti levelet. 
[20] VMDK: Eddig tartottak a látszatintézkedések? https://www.facebook.com/profile.php?id=100069462496681, 2026. május 7. 14:25 

VMDK: Eddig tartottak a látszatintézkedések?

 

Óbecse, 2026. május 7.

A Pásztor Bálint és Fremond Árpád által fémjelzett „nyitás” a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) médiájában mindössze néhány napig tartott. A VMDK legutóbbi közleményei elé ismét falat húztak: a szerkesztőségek nem adtak teret a kritikai hangoknak.

Hiába a mézesmázos ígéretek, a valóság nem változott: az MNT alapítású média továbbra is a VMSZ pártérdekeit szolgálja. Azokat a húsba vágó kérdéseket, amelyeket a VMDK tesz fel, egyszerűen elhallgatják. Nem kíváncsiak a véleményünkre, ha a VMSZ bűnrészességéről beszélünk a hatalmi koalícióban; rámutatunk Szerbia távolodására az Európai Uniótól; az intézmények leépítését, a gazdasági hanyatlást vagy az autokratikus országvezetést bíráljuk.

A „Vajdasági Magyar Újrakezdés” vagy a „Plénum” alkalmankénti említése csupán díszlet. A valódi politikai és közéleti diskurzus elől elzárják a nyilvánosságot. A látszatnyitás véget ért, a cenzúra maradt.

Végel: A sokat szenvedett, tömegesen elvándorló vajdasági magyarság végre jobb sorsot érdemel

 „Bodzsoni koronatanúként a kisebbségi politikusok elé dobta a kesztyűt”

2026. május 5. 10:39  

Új szellők lengedeznek Erdélyben és a Felvidéken is, de Vajdaságban nem. Kelemen Hunor garantálta, hogy az RMDSZ a jövőben tartózkodni fog a magyar pártpolitikai küzdelembe való beavatkozástól. A VMSZ nem garantálta ezt. Nem tett ígéretet, hogy a jövőben tartózkodni fog a magyar választási kampányba való beavatkozástól. Főleg nem a közpénzeken támogatott sajtóban.

Miközben Tarr Zoltán, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium jövendő minisztere azt hangoztatta, hogy „alapvető változásokat várunk el az anyaországi források felhasználásának átláthatósága és hatékonysága terén”, a VMSZ szerint az alapítványok működésében nincs semmi kivetni vagy javítani való, tehát az sem elítélendő, hogy a kampányban a sajtó egyoldalú és kizárólagos volt. Szó sincs alapvető változásokról.

Közben mi történik? Pásztor Bálint szemrebbenés nélkül jelentette ki, hogy – mint ahogy a Szabad Magyar Szó portálon olvasható – az „Agenda civil szervezet a VMSZ-nek segít”. A szerb és a magyar törvények szerint szigorúan tilos a civil szervezetek pénzforrásait párttámogatásokra fordítani.

„A Fidesz továbbra is stratégiai partnerünk, a választások után koalícióra lépünk a haladókkal”, jelentette ki Pásztor Bálint az RTV szerb Pravi ugao című műsorában.

Megtorpant a damaszkuszi úton, miután Magyar Péter nem alkudozott vele, hanem kifejtette az új magyar nemzetpolitikát. A stratégiai partner megválasztása egyben kemény válasz a Magyar Péter nemzetpolitikai programjára. Természetesen, minden párt szabadon választhat magának stratégiai partnert, ez a tagság szíve joga. Csakhogy akkor nem beszélhet többé az egész vajdasági magyarság nevében. Nem uralhatja az egész közéleti mezőnyt.

Rápillantok a Prosperitati honlapjára, csak 2023-ig szolgál adatokkal. Sehol a benyújtott pályázatok részletes leírása. A támogatottak nagy részének nincs honlapja, amelyiknek netán van, az nem számol be a támogatások összegéről és arról, hogy mire, hogyan és mennyit költött, vagyis elmarad a részletes beszámolás. Hiányzik a felmérés a pályázatok eredményességéről, ami felettébb szükséges, mert az alapítvány alapvető célja a szülőföldön maradás biztosítása. Erre pedig felettébb szükség lenne, mert a két összeírási időszakban adatai azért is megdöbbentők, mert miközben az említett időszakban Szerbia lakossága 6,9 százalékkal csökkent, a magyarság csökkenése 30 százalékot tesz ki. A tények makacs dolgok, feltárják a Prosperitati kisiklásait.

A médiumok durva visszaélésével kapcsolatban Pásztor azt állítja, hogy a VMSZ sosem avatkozott be a szerkesztéspolitikába. Ha igazat mondott, akkor átdobta a labdát a Magyar Nemzeti Tanács térfelére, annak elnöke Fremond Árpád azonban nem adott választ, úgyhogy a felelősség a médiumok főszerkesztőire hárul. Ha igaz, akkor most nekik kell levonni a következtetést.

Ám közbeszólt Bodzsoni István, a Pannon tévé volt igazgatója és a hatalmi központokra utalva cáfolja Pásztor Bálintot és emlékezteti Fremond Árpádot. Védelmébe veszi a Pannon tévé munkatársait, miközben saját tapasztalata fényében rámutat arra, hogy az ő idejében sem sikerült következetesen megvalósítani a szakmaiságot, mert „kötéltáncot kellett járni a politika és a különböző hatalmi központok elvárásai között és a Pannon fennmaradása, valamint a tisztességes újságírás követelményei között.”

A vád súlyos: a politikusok és a különböző hatalmi központok veszélyeztették a Pannon tévé fennmaradását abban az esetben ha szófogadatlan lesz. Egyben Bodzsoni elismerte, hogy az elmúlt évben „a Pannon goromba hibákat követett el, elsősorban a magyarországi választási kampány kapcsán”, de óva intett: helytelen lenne ezért kizárólag a Pannonra kenni a balhét.

Bodzsoni koronatanúként a kisebbségi politikusok elé dobta a kesztyűt. Ki vigye el a balhét? Nem az én feladatom megállapítani, hogy ki, de balhé van. Mindez arra utal, hogy nem az egyes politikusok hatalmának megőrzése elsődleges, hanem az őszinte szembesülés. Újra meg újra meg kell ismételni: a sokat szenvedett, tömegesen elvándorló vajdasági magyarság végre jobb sorsot érdemel.

Végel László

https://szmsz.press/2026/05/05/vegel-a-sokat-szenvedett-tomegesen-elvandorlo-vajdasagi-magyarsag-vegre-jobb-sorsot-erdemel/

Balásy Gyula sírva mondta el, hogy nem szeretné elhagyni az országot, és átadja a vagyonát az államnak

Molnár Zoltán

 

2026. május 4. 20:22

„Azért jöttem, mert hoztam magammal egy dokumentumot, ez egy közjegyzői okirat”, ami egy kötelezettségvállalást jelent közérdekű célra – mondta el Balásy Gyula, az állami megrendelésekkel kitömött kommunikációs cégcsoport, a Lounge tulajdonosa a Kontrollnak egy hétfői interjúban. A cégcsoportot, amit 22 év épít, és jelenleg az állam rendezvényszervezési, kommunikációs és médiavásárlási feladatait végzi, felajánlja a magyar állam részére – tette hozzá. Balásy egy kiegészítő kérdésre válaszolva közölte, nem akart az ügyészséghez fordulni, hisz nincs eljárás ellenük.

Mint írtuk, Balásy saját maga ajánlotta fel a lapnak, hogy náluk hozza nyilvánosságra azt, hogy a közokiratban lemond négy cégében, a Lounge Designban, a Lounge Eventben és a New Land Media Kft.-ben lévő 100 százalékos üzletrészéről, valamint az utóbbi kettő cég 95 százalékos tulajdonában álló Visual Europe Zrt.-ben lévő üzletrészéről is. A cégei mellett felajánlotta az államnak a három magántőkealapban lévő több tízmilliárd forint értékű befektetési jegyeit is.

Később azt is mondta, átad egy olyan anyagot majd, amiben ki van dolgozva, hogy lehetne a leggyorsabban és legsimábban behelyezni a cégeit az államháztartás keretei közé. Ennek végrehajtásában szívesen részt vesz Balásy.

Egy kérdésre azt felelte, nem tudja, hogy a Fidesz választási győzelme esetén is meglépte volna a nagy felajánlást.

Közbeszerzések, milliárdok, kék plakátok

Közbeszerzésen elnyert, átlátható szerződéseik vannak, mindennel el tudnak számolni – mondta Balásy. Minden adatot és dokumentumot át is ad az államnak erről. A cégek áráról azt mondta, 80 milliárd forintnyi értéket képviselnek, 100 milliárd forintnyi szerződésállományuk van, és 15 milliárdos a követelésállomány. Balásy szerint nem kell takargatnia semmit, de látja, hogy a tevékenységeik „túlmutatnak a piaci kommunikációs folyamatokon”, és ezen feladatok elvégzése az állam kezében van a legjobb helyen. Több mint 500 ember dolgozik ott, akik értéket teremtettek, a világ élvonalába emelték ezeket a cégeket. Szeretné, ha az egzisztenciájuk biztosítva lenne.

Legalább 3000 alvállalkozóval dolgoznak még évente, „ez egy egész ökoszisztéma”, szinte a teljes hazai kommunikációs ipart lefedi. Mindig szakmai szempontok, megfelelő ár és gyorsaság alapján választották ki őket – állította.

A cégei történetéről is beszélt. 2004-ben alapította a Lounge Designt, ami kkv-knak végezte a feladatokat. Ő előtte nemzetközi ügynökségeknek dolgozott art directorként. Egy ideig az AXN tévécsatorna közép-európai kommunikációs feladatait vitték. 2005-ben volt az első fideszes nemzeti konzultáció, akkor egy ismerősén keresztül bekerült a kommunikációs csapatba, ők tervezték a logót például. Egy józsefvárosi időközi választáson Kocsis Máté csapatának segítettek grafikával. A 2010-es választáson közel húsz képviselő kampányát vitték, „mindegyiknek egyedi arculata volt”. Utána a nagy kommunikációs, a kormánynak dolgozó cégek alvállalkozói lettek.

A Nemzeti Kommunikációs Hivatalba bekerült nagy vállalatok alatt folytatták a munkát később. 2016-ban egy új keretmegállapodást írt ki az állam, ezen ők is elindultak, „volt tapasztalatunk, úgy gondoltam, meg tudjuk csinálni”. Akkor 20-30 fős volt a Lounge. 2018-ban kiesett két szereplő, „és hirtelen ott találtuk magunkat, hogy nekünk egyedül kell ellátni az egész állami szervezet” kommunikációját. A 30-ból 120 ügyfél lett, de megoldották, „nagyon sok munka, nagyon sok feladat volt ezzel”. A versenytorzító hatásra vonatkozó kérdésre csak annyit felelt, sok más céggel dolgoztak együtt.

„Az elmúlt hat évben mi 104 kommunikációs tenderen indultunk”, 48-on nyertek, 52-n más nyert, 4 érvénytelen lett. Amikor megnyertek egy keretmegállapodást, van egy összeg, ami lehívható szerinte. Ebbe az állami cégek és minisztériumok be tudnak jelentkezni, és tudnak külön szerződést kötni velük. A sajtóban megírt tendernyeréseik ezért nem is számítanak külön tendernyerésnek Balásy szerint.

„Tudom, hogy mindenki a kék plakátokkal jön, de ez a tevékenységünk kis része”, ezekhez volt a legkevesebb közük. A feladatuk a közzététel, egyes esetekben a grafika volt.

Arra nem tudott felelni, mennyi osztalékot vett ki az évek során, de szerinte minden adat nyilvános. „A teljes 2025-ös év és a jelenlegi év minden eredménye eredménytartalékban van” – tette hozzá. Több cégük számláját is befagyasztották az utóbbi hetekben „mindenfajta előzetes jelzés, dokumentum, határozat nélkül, technikai hibára hivatkozva” – tette hozzá Balásy. Több tízmilliárd forintot érint ez szerinte, „olyan feladatok kerülnek ezzel veszélybe, amiket el kell látnunk az ügyfeleink részére”, mint a MotoGP, a Budapesten rendezendő Bajnokok Ligája-döntő, és közel 500 ember fizetését nem tudják elutalni.

Nem gondolkozott a külföldre költözésben, „én ebben az országban születtem, itt éltem, itt van a családom, úgy érzem semmi okom arra, hogy máshova menjek” – mondta könnyek között. A vagyonáról azt mondta, nem tagadja, hogy jómódú. Amit keresett, mindig befektette vagy visszaforgatta a cégébe. Időtálló befektetéseket keresett, „és az ingatlan ilyen”. Külföldi ingatlanjai vannak, amiket kiad főszezonban, máskor meg a családdal megy oda nyaralni, mesélte, a máriaremetei házáról pedig azt mondta, többgenerációs házat akartak építeni, de nem tudja, megvalósul-e valaha. A lebegő tihanyi luxusházról azt idézte fel, hogy a környéken nőtt szinte fel, milliónyi szál fűzi oda, ahogy a tési ingatlanjához is.

Nincs arra lehetőség, hogy felülbírálják, az ügyfél mit rendel meg – reagált a gyűlöletplakátokra, amikről ismertté lett a cége. Volt olyan is szerinte, aminek megtagadták a közzétételét, de nem mondott konkrétumot. Balásy szerint bármilyen szerződésszegés minden munkatársa életét megváltoztatta volna, ezzel indokolta az államnak végzett munkáit. Semmilyen olyan jelet nem tapasztalt az utóbbi hetekben, ami nyugtalanító lett volna. „Sok ügyfelünkkel folytatjuk a munkát”, több ügyfelük viszont visszamondott megrendeléseket, „nem merik velünk folytatni a munkát, sok ilyen volt”. Azt üzente, nyugodjanak meg, remélhetőleg jó helyre mennek ezek a feladatok.

„Nem tudom, hogy mi alól kéne tisztáznom magam”, hisz mindig figyeltek rá, hogy minden jogszerű legyen, agyon van dokumentálva – magyarázta Balásy Gyula.

Nem hinné, hogy jövője lenne a cégcsoportjának ebben a keretrendszerben, ezért ajánlja fel. Szinte sírva mondta ezután, hogy 25 évesen indította a cégcsoportját, és nem szeretné látni összeomlani. Szerinte a feladataikat ezután is végezni kell, a csapata örömmel dolgozna tovább ebben. Hogy Balásyval mi lesz most, arra azt válaszolta, sok teendő lesz az átadással. Nem tudja, lesz-e lehetősége folytatni az iparágban, „maximum mezőgazdasággal foglalkozok majd komolyabban”.

A Lounge felemelkedése a táplálékláncban

Balásy Gyula a NER egyik legismertebb figurája lett annak ellenére, hogy zömmel a háttérben maradt. A hozzá köthető cégek, többek közt a New Land Media és a Lounge Design Szolgáltató Kft. rendre befutók voltak a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) tenderein, rengeteg kormányzati, sokszor gyűlöletkeltő reklámkampány kötődik hozzájuk, mint az interjúban említett kék plakátok sorozatai.

Balásy Gyula két cége, a New Land Media és a Lounge-csoport az Átlátszó 2024-es összesítése alapján 293,7 milliárd forint értékű állami megbízást nyert el az előző években. Az állam olyan feltételeket szabott ezeknél a közbeszerzéseknél 2015 óta, hogy annak minél kevesebb hazai médiaügynökség feleljen meg. Mivel minden további alkalommal az előző három évből származó releváns tapasztalatot szabott meg feltételként az NKOH, az eleve kevés talpon maradó cégből még kevesebb lett, így 2019-re csak a Balásy-féle konzorcium maradt egyedüli indulóként és nyertesként. 2023-ban például Balásy cégei nyolcvan, a NKOH által kiírt közbeszerzésen indultak el egyedüli ajánlattevőként, ebből nyolcvanat meg is nyertek.

A cégcsoport ügyeiben nyomozás is zajlik két éve. 2024 áprilisában derült ki, hogy hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt rendelt el nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda Balásy Gyula cégeinek egyes túlárazottnak tűnő szerződései miatt. A Szabad Európa két éve március elején részletes cikkben mutatta be, hogyan árazza túl az állami szervekkel kötött szerződéseit a cégcsoport, és hogyan adnak le abszurd tételeket tartalmazó árajánlatokat – amiket az állami szervek aztán rendre elfogadnak.

A hétfői Kontroll-interjúban Balásy közölte: Nem hallgattak ki az ügyben még az NNI-sek senkit a cégeitől.

Magyar Péter leendő kormányfő április 25-én még arról beszélt, hogy áron alul elkezdtek árulni több, a NER-hez kötődő kommunikációs és médiacéget, így a Lounge Event Kft.-t is. „A sajtóban közzétett állításokkal ellentétben a hazai és nemzetközi szakmai elismerésekkel bíró Lounge Event Kft. nincs értékesítés alatt, és ilyen irányú folyamat jelenleg nincs a cégcsoportban. A megjelent információk valótlanok” – válaszolta akkor a Lounge Group sajtóosztálya.

Még a választás után is dőlt a pénz

A választás után derült ki, hogy közel bruttó 22 milliárd forintot költött el Balásy Gyula cégeinél a Miniszterelnöki Kabinetiroda január és március között. Ezt a K-Monitor vette észre a kormányzat kommunikációs keretmegállapodásának negyedéves értesítőjéből. Az értesítőben szerepelnek az összesen nettó 75 milliárd forintos kommunikációs keretmegállapodás beszerzései is. Mint a K-Monitor írja, ezen az egy ajánlattevős megállapodáson keresztül szinte az összes államhoz köthető vagy közpénzzel támogatott intézmény köt kommunikációs szerződéseket. Az összeg legnagyobb részét azonban a kabinetiroda költi el, főleg kormánypropagandára.

Április 27-én az derült ki, hogy nettó 3,275 milliárd forintos keretösszegű megbízásra kötött szerződést a Honvédelmi Minisztériummal a New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. A feladat olyan imázsfilmek készítése volt, melyek a katonai pályát mutatják be, illetve népszerűsítik.

A Balásy-cégeknek jól megy, a Kulturális és Innovációs Minisztérium „nyuszimotoros” családbarát programja nettó 2,8 milliárd forintos keretről szólt, ezt a megbízást Balásy Gyula cégei egy 75 milliárd forintos kommunikációs tender részeként nyerték el. A számolatlan állami megrendelésnek köszönhetően Balásy cégcsoportja olyan növekedést mutatott be, ami a Mészáros-csoport gyarapodásával vetekszik, erről ebben a cikkben olvashatnak bővebben. A cégei szervezik évek óta a CPAC-konferenciákat is.

Balásy nem szeret megjelenni a különböző listákon, 2023-ban például lehúzatta magát a Marketing&Media legbefolyásosabb hazai médiavezetők top 50-es toplistájáról. Balásy jogi eszközökkel megtiltotta a szaklap számára, hogy szerepeltessék őt a toplistán, a lap pedig inkább levette őt a listáról, megelőzve a pereskedést.

https://telex.hu/gazdasag/2026/05/04/balasy-gyula-interju-kontroll-new-land-media-lounge-ner-reklamok