SZERBIA SZEMBEN A NEMZETKÖZI JOGGAL

Állami támogatással változtatják a nemzeti arányokat

 

Topolya község képviselő-testülete június 25-én elfogadta a 2026–2030-as időszakra szóló migrációkezelési helyi cselekvési tervet[1]. 
A dokumentum bevezetőjét Szatmári Adrián[2] községi elnök írta – vagy legalábbis ő írta alá –, aki egyben a Vajdasági Magyar Szövetség egyik vezető tisztségviselője is. 
Ebben az áll, hogy „a helyi önkormányzat valamennyi illetékes szerve, a köztársasági szervek, valamint a migrációkezelési helyi cselekvési terv kidolgozására létrehozott munkacsoport arra törekszenek, hogy biztosítsák a község területén élő migránsok integrációjának minőségi és tartós feltételeit”[3].

A terv célja, hogy „a helyi önkormányzat hosszú távon javítsa a menekültek, belső menekültek, a visszafogadási (readmissziós) megállapodás alapján visszatérők, a menedékkérők, valamint a jogállással nem rendelkező, rászoruló migránsok és egyéb migráns kategóriák szociális és gazdasági helyzetét”– írja a dokumentumban[4].

A Marina Krsmanović menekültügyi és migrációs biztos által készített 60 oldalas dokumentum Topolya község alapvető adatait is tartalmazza: a földrajzi jellemzőket, a községhez tartozó települések 2022. évi népszámlálási adatait, a népesség korösszetételét, az alapvető gazdasági mutatókat és a népesség iskolai végzettség szerinti megoszlását. 
A 2022. évi adatok szerint a községnek 26 228 lakosa volt. A legnagyobb etnikai csoportot a magyarok alkotják, akik (már csak) a teljes lakosság 50,83%-át teszik ki. A szerbek a lakosság 34,56%-át, a montenegróiak 1,42%-át, a ruszinok 0,52%-át, a szlovákok 0,12%-át alkotják, míg az egyéb nemzeti közösségek a népesség 10,51%-át adják.

A közreadott adatok szerint a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (JSZSZK) területén zajlott fegyveres konfliktusok kezdete óta összesen 6326 személyt vettek nyilvántartásba a község területén. Ezek közül 6172 fő volt menekült, Koszovó és Metóhia Autonóm Tartományból (most Koszovói Köztársaság) területéről pedig 154 fő érkezett a községbe. 
– 2025 szeptemberének végén 55 menekült jogállású személy és 59 belső menekült szerepelt a nyilvántartásban. A tényleges szám ennél magasabb, mivel ide tartoznak azok is, akik időközben megszerezték a Szerb Köztársaság állampolgárságát, de továbbra is szociálisan rászoruló helyzetben élnek – olvasható a dokumentum 24. oldalán. 
A támogatásban részesültek bizonyára tartósan letelepedtek a község területén, erről azonban nem közöltek adatot.

A dokumentum általános célként a menekültek, a belső menekültek, a visszatérők és a migránsok szociális helyzetének javítását, jogaik védelmét, a migráció fejlesztési potenciáljának kihasználását, valamint az elvándorlás kedvezőtlen hatásainak mérséklését jelöli meg. 
Konkrét célként látja elő 2026 és 2030 között legalább 30 család lakhatási helyzetének rendezését (családi házak és telkek megvásárlásával), legalább 100 család lakhatási feltételeinek javítását, építőanyag-támogatás biztosításával, és legalább 10 család gazdasági megerősítését, jövedelemszerző programok révén, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat együttműködésével. További célként jelöli a társadalmi kohézió és tolerancia erősítését a menedékkérők és jogállás nélküli migránsok iránt, a közszolgáltatások, egészségügyi, oktatási, kulturális és közösségi infrastruktúra fejlesztésével.

A migrációkezelési terv végrehajtásához – a dokumentum szerint 2026–2030 között mintegy 2 000 000,00 dinár szükséges a helyi költségvetésből, ami a teljes költség 10%-át jelenti. A fennmaradó 90 százalékot (18 000 000,00 dinárt) egyéb forrásokból – köztársasági, hazai és nemzetközi alapokból, valamint adományokból – szándékoznak biztosítani, de a források nincsenek megnevezve.

A dokumentum beszámol arról is, hogy a község területén, a Szerb Köztársaság Menekültügyi és Migrációs Biztosságával együttműködve, 2009-től 2024-ig több közös projekt valósult meg, amelyek által falusi házakat vagy építőanyagot vásároltak a menekülteknek. A projektek összértéke ötvenhétmillió-háromszázötezer dinár volt.

A migrációkezelési terv alapjaként a dokumentum 12 különböző szintű és rangú, az emberi jogokra és a migránsokra vonatkozó nemzetközi egyezményre és nyilatkozatra hivatkozik, amelyeknek a Szerb Köztársaság részese, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatától (1948) kezdve az ENSZ globális 2018. évi egyezményig a biztonságos, rendezett és szabályozott migrációról. 
A dokumentum azonban említést sem tesz a többnemzetiségű közösségek számára – mint amilyen Topolya – igencsak fontos, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló, 1995. február 1-jén kelt keretegyezményéről[5], amely Szerbiára 2001. május 11-től érvényes[6]! 

Az egyezmény 16. cikke kimondja: „A Felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják, és arra irányulnak, hogy korlátozzák azon jogokat és szabadságokat, melyek a jelen Keretegyezményben foglalt elvekből származnak.” 
A rendelkezés célja éppen az, hogy az államok ne változtassák meg mesterségesen az őshonos nemzeti közösségek lakta területek etnikai arányait.

A topolyai kkt által június 25-én elfogadott, a 2026–2030-ra terjedő migrációkezelési helyi cselekvési terv alapján megállapítható, hogy ebbe a többnemzetiségű községbe a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (JSZSZK) területén zajlott fegyveres konfliktusok kezdete óta összesen 6326 személy települt.

A menekülteknek 2009 óta folyamatosan vásároltak építkezési anyagot (123 családnak), 22 család számára menekülttelep, 26 menekült család számára pedig családi ház épült, további 22 családnak pedig házat vettek. Jelenleg 55 menekült jogállású személy és 59 belső menekült szerepel a nyilvántartásban. Topolya község még Menekültügyi Biztosságot is létrehozott!
A község 2022-ben 26 228 lakost számlált. A korábbi évtizedekben nyilvántartásba vett 6326 menekült és belső menekült száma a jelenlegi lakosság 24,1 százalékának felel meg. Olyan nagyságrend ez, amely nyilvánvalóan jelentős hatással lehetett a község nemzeti összetételére. Mindez komolyan felveti a Keretegyezmény 16. cikkével való összeegyeztethetőség kérdését. 

Erre a tényre nem Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke, nem Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, köztársasági képviselő, se nem Kovács Elvira, VMSZ-es képviselő, aki nemzetközi szinten is a vajdasági magyar közösség nevében lép fel, hanem dr. Cservenák Péter, a Vajdasági Magyar Plénum alelnöke, a Zöld-Baloldali Front községi képviselője, a Topolya holnapután képviselőcsoport tagja hívta fel a kkt figyelmét[7]. A VMSZ-es többségű testület a tervet mégis az előterjesztett alakban fogadta el.

Dr. Cservenák június 25-én sajtókonferenciát is tartott Topolyán, a Vajdasági Magyar Plénum pedig külön is felhívja a figyelmet, hogy „Topolya és a többi magyarlakta vajdasági település sem fogadhat el olyan betelepítési akciótervet, amely az őshonos magyar lakosság számarányát megváltoztatja, veszélyezteti!”[8]
Elmondta azt is, hogy elutasították prof. Christopher M. Jackson amerikai tanár[9], kisebbségkutató részvételét a kkt ülésén, ahol dr. Cservenák meghívására  vett volna részt, hogy megismerkedjen a testület működésével és a kisebbségi jogok gyakorlati alkalmazásával. Ez önmagában is sokat elárul a testület nyitottságáról.

A migránsok betelepítésének problémája nem csak Topolyán, de más magyarok lakta községekben is hosszú évek óta fennáll, a magyar intézmények és politikusok közül azonban eddig érdemében senki nem foglalkozott vele, meg nem szólalt, pedig egyértelműen a magyar közösség egyik fontos kérdéséről van szó, amelytől a jogai érvényesítése is függ.
Az MNT alapította magyar nyelvű sajtó állapotát jellemzi, hogy erről egyáltalán nem tájékoztattak, miközben a közösség egyik kiemelt fontosságú problémájáról van szó!

A migránsok betelepülését támogató programok finanszírozásával Szerbiában folyamatban van a nemzeti kisebbségek által lakott települések lakossági arányának a megbontása, felhígítása – az ország nemzetközi kötelezettségeivel ellentétben.
A nemzeti arányok megváltozása olyan folyamat, amelyet a Keretegyezmény fényében is vizsgálni kell. A topolyai adatok és maga a program komoly kérdéseket vetnek fel. Felmerül ugyanis a program összeegyeztethetőségének kérdése a Keretegyezmény 16. cikkével.

A Magyar Nemzeti Tanácsnak most – a községek adatai alapján – átfogó információt kellene készíteni, hogy hol, melyik községekben illetve településeken változott meg a lakosság nemzeti aránya az államilag és nemzetközi programokkal is támogatott folyamatos betelepülés által. Ismertetni kellene a problémát az Európa Tanács belgrádi missziójával és az az Európai Unió szerbiai jelentéstevőjével is. Nagy valószínűséggel mondhatni azonban, hogy a jelenlegi Magyar Nemzeti Tanács ettől a feladattól láthatóan elzárkózik. 

Bozóki Antal

__________
[1] ЛОКАЛНИ АКЦИОНИ ПЛАН ЗА УПРАВЉАЊЕ МИГРАЦИЈАМА НА ТЕРИТОРИЈИ ОПШТИНЕ БАЧКА ТОПОЛА ЗА ПЕРИОД ОД 2026-2030. Бачка Топола, октобар 2025. године [Topolya község migrációkezelési helyi cselekvési terve (2026–2030). Topolya, 2025. október], vagy 
TOPOLYA KÖZSÉG 2026-2030. KÖZÖTTI IDŐSZAKRA VONATKOZÓ MIGRÁCIÓKEZELÉSI HELYI AKCIÓTERVE. 
Lásd még: Ülésezett a topolyai kkt. https://www.vmsz.org.rs/hirek/tortenesek/ulesezett-topolyai-kkt-1, 2026. június 25. 17:49 
Az írás a dokumentum eredeti, szerb nyelvű szövege alapján készült, a magyar fordítással kapcsolatos észrevételek és fenntartások miatt. 
[2] Szatmári Adrián. A VMSZ tanácselnök-helyettese. https://www.vmsz.org.rs/rolunk/szemely/szatmari-adrian
[3] Cselekvési terv, az 1-es jegyzetben, 3. 
[4] Uo. 
[5] 1999. évi XXXIV. törvény az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló, Strasbourgban, 1995. február 1-jén kelt Keretegyezményének kihirdetéséről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900034.tv#lbj0idbabf 
[6] Chart of signatures and ratifications of Treaty 157. Framework Convention for the Protection of National Minorities (ETS No. 157). https://www.coe.int/en/web/conventions/full-list?module=signatures-by-treaty&treatynum=157 
[7] Ülésezett a topolyai kkt. https://www.vmsz.org.rs/hirek/tortenesek/ulesezett-topolyai-kkt-1, 2026. június 25. 17:49 
[8] Dr. Cservenák Péter sajtókonferenciája Topolyán. https://vmplenum.rs/2026/06/24/dr-cservenak-peter-sajtokonferenciaja-topolyan/, 2026. június 24. 
[9] Christopher M. Jackson. https://scholars.lmu.edu/en/persons/christopher-m-jackson/

„Adán vagy Zentán nem lehet magyar egyetemistát találni, aki odaállna a társai mellé”

Egyéves a Vajdasági Magyar Plénum

2026. július 3. 13:59 

Egy évvel ezelőtt, 2025.július 3-án jegyezte be az illetékes ügynökség a Vajdasági Magyar Plénumot. Az alakulás után egy évvel Topolyán, a tó partján tartottak sajtótájékoztatót a szervezet elnökségi tagjai: Csányi Erzsébet, dr. Cservenák Péter és Surányi Zoltán, a VMP elnöke.

Csányi a megalakulás okairól elmondta, azzal az abszurditással átitatott valóság, ami 2024-ben jellemezte egész Szerbiát a diáktüntetések, a blokádok, az egyetemista és az akadémiai szféra teljes lebénulása, mondhatjuk, hogy lángokban állt az ország, ez mozdította őket is cselekvésre. “Úgy éreztük, hogy tarthatatlan az a helyzet, hogy a vajdasági magyarság kollektív és képviseleti módon nem képes megszerveződni és az egyetemisták mellé állni”, magyarázta Csányi.

A halálesetek és a többi megtorló intézkedés, ami követte a tüntetéseket, hogy ebben kell élnünk, és hogy nincs szükség tiltakozásra. A száraz tó és annak a nedves partja, tehát maga a népi bölcsesség is hirdeti ezt az abszurditást, tette hozzá Csányi Erzsébet.

Ez az abszurditás ellen próbáltunk tiltakozni, hangsúlyozta.

Dr. Cservenák emlékeztetett arra, hogy a VMSZ a magyarországi választásokon is a Fideszt támogatta, egyszólamú volt itt ebben a közösség. Kiemelte, hogy a plénum elsőként állt ki a TISZA Párt mellett. A plénum azért alakult, hogy elsősorban az egyetemistákat támogassa magyarok körében, hogy hirdesse azt, amit az egyetemisták szorgalmaznak. Hangsúlyozta azt is, fontosnak tartották, hogy felhívják a figyelmet, ez mindannyiunk ügye, nem állja meg a helyét az, hogy a VMSZ azt kommunikálja, hogy ez nem a mi ügyünk.

Cservenák rámutatott, hogy a TISZA-szigetek megalakulásánál is jelen voltak.

A sajtótájékoztatón kiemelték a REM-ügyét is, Surányi vázolta, hogy a Magyar Nemzeti Tanács a VMSZ nyomására Bodzsoni Istvánban látta a megbízható embert, s mindent megtett azért, még manipulált is, hogy Bodzsoni bekerüljön az Elektronikus Médiumokat Felügyelő szervbe, erre mégsem került sor.

„Ez alapján nekünk egyértelművé vált, hogy a nemzeti tanácsi választások prioritás és azon részt kell vennünk”, mondták a sajtótájékoztató részvevői.

Egy széles összefogásról álmodoztak.

„Azóta létrehoztuk a honlapunkat nagyon gyorsan, rengeteg közleményünk és blogcikkünk jelent meg, a honlapunk egymilliós nézettséget ért el, tehát terjesztettük azt a gondolatot és világképet, ami szerintünk egy kicsit helyrerázta az összképet. A vajdasági magyarság palettájáról nagyon hiányzott ez a fajta kiállás, és úgy gondoljuk, hogy az elemi, erkölcsi és világképi szükséglete mindannyiunknak, akik esetleg túlélni szeretnénk még ilyen nehéz körülmények között is”, mesélte Csányi.

Az elképzelésük az volt, hogy a széleskörű összefogás keretében indulnak majd a választásokon, de ez nekik nem sikerült.

„Vajdaság sokszínű és tényleg ez a szállóigénk is. A VMSZ magas rangú politikusai azt mondták egyszer, hogy számukra a pluralizmus luxus, és ugyanez történt ebben az Újrakezdésben is, úgyhogy mi jobbnak láttuk ebben nem részt venni, mert nem találtuk magunkat. Egy kitaszító és visszahőkölő rendreigazításban nem szerettünk volna részt venni, úgyhogy mi hoztuk létre, de ki is léptünk belőle, de mindamellett üdvözöljük a munkájukat”, mondta Cservenák, majd hozzátette, a Zöld-Baloldallal azért jött létre megállapodás, mert a Plénumnak nincs infrastruktúrája, ebben számít a Zöld-Baloldal segítségére és az etikai kérdésekben is egyetértenek.

„Mi egyféle integratív erő szerettünk volna lenni ebben a vajdasági magyar politikában. Mi nem vagyunk politikai párt, de mint civil szervezet, így még hozzászólhatunk politikai kérdésekhez, és szerettük volna, hogyha kialakul egy széles front, ami a VMSZ-szel szemben indulna a nemzeti tanácsi választásokon. Ez a széles front magában tömörítette volna a független értelmiségieket, a civil szervezeteket, azokat a pártokat, amelyek magyar előjelűek, és hát valamilyen hagyományuk van, régebben alakultak meg, mint mi. Viszont sajnos puccsot hajtottak végre ellenünk, és ez a vajdasági magyar újrakezdés, ami ki kellett volna, hogy álljon egységesen a VMSZ-szel szemben a nemzeti tanácsi választásokon, most úgy látszik, hogy egyfajta diverzifikációnak a magja lett. Mi létezünk továbbra is, és nekünk is vannak terveink. Sajnos mindig minden új szervezettel, minden új indulóval mindenkinek csökken az esélye. A VMSZ-nek is, de hát nekünk nincs olyan infrastruktúránk, olyan anyagi bázisunk, mint a VMSZ-nek, és ezért lett volna fontos az, hogy egy egységes lista induljon a VMSZ-szel szemben a nemzeti tanácsi választásokon”, vélekedik Surányi.

A VMP tagjai felhívták a vajdasági magyarok figyelmét arra, hogy ellenőrizzék, szerepelnek-e a külön választói névjegyzéken, s amennyiben nem, iratkozzanak arra fel, hogy majd szavazni tudjanak az ősszel esedékes nemzeti tanácsi választásokon.

A Szabad Magyar Szó kérdésére, miszerint volt-e tisztújítás a szervezetben, gondolkodnak-e generációváltáson, Csányi Erzsébet azt mondta, január 31-én volt a plénum évi közgyűlése, és már ott frissítették az elnökséget. Kapitány Attila egyetemi tanár helyet, Ágó Krisztina egyetemi tanár került be az elnökségbe. A plénumnak jelenleg mintegy száz tagja van, be és ki is léptek.

„Ami a magyar egyetemistákat illeti, rendkívül alulteljesítenek, rendkívül kevesen mernek csatlakozni az egyetemistákhoz is. A terepi munkát is mi végeztük, segítettük őket az akcióikban. Adán vagy Zentán nem lehet találni egy magyar egyetemistát sem, aki nemhogy a plénumba nem mer belépni, hanem egyáltalán odaállni sem a társai mellé segíteni. Egy szörnyű elsivatagosodás tanúi vagyunk”, válaszolta Csányi.

Arra a kérdésünkre, miszerint hogyan reagáltak az egyetemisták a tényre, hogy a VMP együttműködési megállapodást írt alá egy párttal, a Zöld-Baloldallal, holott ők kifejezetten elhatárolódnak a pártoktól, Cservenák azt mondta, mivel az egyetemisták kijelentették, hogy őket a nemzeti tanácsi választások nem érdeklik, nekik lépni kellett.

„Amikor megalakultunk, akkor elsősorban az egyetemistákat szerettük volna támogatni. A második pont a programunkban az a nemzeti tanácsi választásokon való indulás volt. Részt vettünk az egyetemistákkal néhány megbeszélésen, és részt vettünk az egyetemistáknak az egyetemista mozgalom kisebbségi programjának a megírásában. A Zöld-Baloldallal együttműködési szerződést kötöttünk, de tekintettel arra, hogy a párt kiállt az egyetemisták mellett, s azt mondta, nem indul a választásokon ellenük, hanem őket támogatja, én itt nem látok érdekütközést”, tette hozzá Surányi.

Tómó Margaréta  

https://szmsz.press/2026/07/03/adan-vagy-zentan-nem-lehet-magyar-egyetemistat-talalni-aki-odaallna-a-tarsai-melle/

Több EU-tagállam is ellenzi a 3. klaszter megnyitását

 

2026. július 3. 15:58 

A holland kormány nem támogatja az Európai Unió és Szerbia csatlakozási tárgyalásainak folytatását a 3. klaszter megnyitásával a jogállamiság terén tapasztalható helyzet miatt – erősítették meg a holland külügyminisztériumban a Szabad Európa Rádió kérdésére.

A holland külügyminisztérium szóvivője emlékeztetett arra, hogy az Európai Tanács már a 2024-es következtetéseiben is hangsúlyozta: kulcsfontosságú, hogy Szerbia jelentős további előrelépést érjen el többek között a jogállamiság területén.

„A holland kormány 2025-ös bővítési csomagról alkotott értékelése továbbra is érvényes: a 3. klaszter megnyitása jelenleg nem érdemalapú döntés lenne, figyelembe véve a jogállamisággal kapcsolatos aggályokat” – áll a külügyminisztérium szóvivőjének válaszában.

A Szabad Európa Rádió diplomáciai forrásokból úgy értesült, hogy legalább öt európai uniós tagállam nem támogatja a 3. klaszter megnyitását.

Hollandián kívül – amely ezt az álláspontját hivatalosan is megerősítette – az ellenző országok között van többek között a három balti állam és Svédország is.

Az ellenzés oka elsősorban a szerbiai jogállamiság helyzete, ugyanakkor – a Szabad Európa Rádió értesülései szerint – egyes tagállamok esetében az sem hagyható figyelmen kívül, hogy Szerbia az ukrajnai invázió miatt továbbra sem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben.

Az Oroszország elleni szankciók bevezetésének elmaradása volt az első oka annak, hogy Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásai gyakorlatilag 2021 decembere óta elakadtak. Azóta a jogállamiság terén a helyzet tovább romlott, amit az Európai Bizottság jelentései is tükröznek.

A jogállamiságról szóló legutóbbi nem hivatalos dokumentumában (non-paper) az Európai Bizottság megállapította, hogy Szerbia nem ért el érdemi előrelépést a jogállamiság, a korrupció elleni küzdelem és a médiaszabadság területén, amelyek továbbra is a legfőbb akadályai az uniós csatlakozási tárgyalások folytatásának.

Az EU komoly aggodalmát fejezi ki az igazságszolgáltatásra nehezedő fokozódó politikai nyomás, a magas szintű korrupciós ügyek kivizsgálásában elért eredmények hiánya, az újságírók elleni egyre gyakoribb támadások, valamint a választási környezet romlása miatt.

A 3. klaszter a versenyképességre és az inkluzív növekedésre vonatkozik, és nyolc tárgyalási fejezetet foglal magában. Az Európai Bizottság már 2021-ben úgy értékelte, hogy teljesültek a klaszter megnyitásának feltételei.

A csatlakozási tárgyalások során egy klaszter megnyitásához vagy lezárásához az Európai Unió valamennyi tagállamának egyhangú jóváhagyása szükséges.

https://szmsz.press/2026/07/03/tobb-eu-tagallam-is-ellenzi-a-3-klaszter-megnyitasat/

Száraz tónak nedves partján

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ: EGYÉVES A VAJDASÁGI MAGYAR PLÉNUM

 

2026. június 30. 

A VMP tagjai július 3-án 11 órakor a Topolyai-tó partján a mólóknál sajtótájékoztatót tartanak abból az alkalomból, hogy a Plénum pontosan egy évvel ezelőtt született meg mint alulról szerveződő civil szervezet. A mozgalom az akkoriban zajló szerbiai egyetemista tüntetések hatására jött létre. A szervezők úgy érezték, nagy szégyen a vajdasági magyarok részéről nem kiállni az országban zajló tiltakozási hullám mellett, a VMSZ „normalitása” ellen. Azt is szükségesnek vélték, hogy az ellenzéki magyar polgárok ne csak egyénekként, hanem kollektív képviseleti formában is lépni tudjanak a társadalmi szerveződés érdekében. Jól mérték fel helyzetet, mert a szervezetnek fokozatosan mintegy 100 tagja lett, felvette a kapcsolatot az egyetemista plénumokkal, kidolgozta etikai minimumát és platformját. A VMP ennek a szellemi-morális-világképi törekvésnek a reprezentációjává vált, honlapja és Facebook-oldala elérte az egymillió megtekintést.

Az eseményre minden érdeklődőt várunk!

https://vmplenum.rs/2026/06/30/szaraz-tonak-nedves-partjan/