Kiszivárgott hangfelvétel, trágár videó, külügyi vizsgálat

Botrányokkal zárult a vajdasági magyar választási kampány, meddig marad még Fremond?

 

 

Tómó Margaréta 

 

2026. november 7. 

Kiszivárgott hangfelvétel: kényes kérdések a magyarországi levélszavazás körül, nyolcszáz aktivista, több tízezer euró, személyes adatok és egy magyar diplomata szerepvállalása – olyan botrány robbant ki a vajdasági magyar politikában, amely már Budapesten is visszhangzik, miközben egy videó szerint k.rvaanyázott egy VMÚ-s jelölt

Karaktergyilkosság áldozata-e Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és a VMSZ választási listájának vezetője? Érdekes gellert kapott a magyar nemzeti tanácsi választás azzal a két videóval, amelyek az utolsó pillanatban kerültek nyilvánosságra

A magyar külügyminiszter vizsgálatot rendelt el, miközben Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és a VMSZ választási listájának vezetője azt mondja, ő karaktergyilkosság áldozata.

A november 8-i nemzeti tanácsi választások előtt néhány nappal aztán az ellenzéki Vajdasági Magyar Újrakezdés háza táján is kitört a botrány: egyik jelöltjük trágár videóban gyalázta Pásztor Bálint elhunyt édesanyját.

---

A két ügy azonban korántsem azonos súlyú. Míg az egyik egy fiatal rebellis magánvideója, a másik egy magas pozíción lévő, ráadásul egy elméletileg párttól független (a gyakorlatban persze mindannyian tudjuk, hogy ez nem így van) intézmény vezetője, aki súlyos dolgokat mond ki a felvételen (amelyről egyelőre nem tudni száz százalékig, hogy eredeti-e).

Vagyis olyan ügyek kerültek felszínre, amelyekre a választás eredményétől függetlenül is válaszokat kell adni, teljesen mindegy, hogy ki kap több szavazatot vasárnap.

Nyolcszáz aktivista, személyes adatok és Orbán Viktor

A Szabad Magyar Szó november 3-án hozta nyilvánosságra azt a mintegy félórás hangfelvételt, amelyen a lap szerint Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Simon Ervin, Magyarország szabadkai főkonzulátusának konzulja hallható. A felvétel vélhetően februárban vagy márciusban, az április 12-i magyarországi parlamenti választások előtt készült, egy, a levélszavazást lebonyolító aktivistáknak tartott eligazításon.

A beszélgetésből olyan részletek derülnek ki, amelyek jócskán túlmutatnak a választási küldemények egyszerű kézbesítésén.

A felvételen a konzulnak tulajdonított kijelentés szerint a magyar kormány megbízásából az aktivisták rendelkezésére bocsátották a szerb–magyar kettős állampolgárok személyes adatait. Már önmagában ez is komoly kérdéseket vet fel: milyen jogalapon, kiknek és milyen célból adták át az adatokat, illetve milyen ellenőrzés mellett használhatták azokat?

Az eligazításon elhangzottak szerint a levélszavazás lebonyolításában mintegy nyolcszáz aktivista vett részt, akik száz levél kézbesítéséért száz eurót kaphattak. Ha valamennyien teljesítették ezt a mennyiséget, a kifizetések összege elérhette a nyolcvanezer eurót. Arról azonban nem áll rendelkezésre nyilvánosan ellenőrzött elszámolás, hogy ténylegesen mennyi pénzt fizettek ki, és ki biztosította a fedezetet. 

A szervezésben a Concordia Minoritatis Hungaricae, vagyis a CMH civil szervezet játszott szerepet. A hangfelvétel szerint az aktivistáknak CMH-s megbízólevéllel és kitűzővel kellett dolgozniuk, és külön figyelmeztették őket, hogy ne használjanak VMSZ-es táskákat.

A beszéd egyik legtöbbet idézett mondata a szerb kormánypárthoz kötődő munkahelyi vezetőkkel kapcsolatos. Fremondnak tulajdonítják azt a tanácsot, hogy akinek haladó párti főnöke van, mondja azt, hogy Orbán Viktornak fog dolgozni, hiszen a szerb haladóknak is érdekük a segítségnyújtás.

Az eligazításon a Fidesz–KDNP támogatásáról, a választópolgárok meggyőzéséről és a politikailag másként gondolkodókkal szembeni magatartásról is szó esett. Fremond a kritikusokat ellenségként emlegette, és azt tanácsolta az aktivistáknak, hogy velük, vagyis a “hülyékkel” ne bocsátkozzanak vitába.

Arról is beszélt, hogy azok a levélszavazatok, amelyeket a posta gyűjt be, vagyis amit a Szerb Postán keresztül adnak fel, végül úgyis hozzájuk kerülnek

A magyar külügy is vizsgálódik

A történet november 4-én lépett túl a vajdasági magyar belpolitika keretein. A Magyar Szó megkeresésére Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa közölte, hogy a magyar külügyminiszter elrendelte az ügy azonnali kivizsgálását, amelynek eredményéről tájékoztatást ígértek.

Fremond Árpád első reakciójában nem erősítette meg, de nem is cáfolta egyértelműen, hogy ő hallható a felvételen. Arra hivatkozott, hogy a rossz minőségű, ismeretlen eredetű hanganyag éppen a választási kampány hajrájában került elő, és annak hitelességével csak a választások után kíván foglalkozni.

Később viszont már karaktergyilkossági kísérletről beszélt.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége nyilvános magyarázatot követelt az adatkezelés, a finanszírozás és a CMH szerepe kapcsán.

A november 5-i televíziós kampányvitában Mezei Zoltán, a Vajdasági Magyar Újrakezdés listavezetője egyenesen választási csalás megszervezésével vádolta Fremondot. Azt követelte, hogy az ügynek legyenek jogi és politikai következményei, majd elhagyta a stúdiót.

Fremond ekkor már hamisnak nevezte a felvételt, és felvetette, hogy azt összevághatták. Azt is kijelentette, hogy szerinte az ügynek nincs büntetőjogi következménye.

A hanganyag hitelességéről és az esetleges jogsértésekről egyelőre nincs nyilvános, független vizsgálati eredmény. A magyar külügyi vizsgálat részleteiről sem tudni semmit.

A VMÚ egyik jelöltje k.rvaanyázott

November 5-én egy másik videó is nyilvánosságra került. Az egyébként Impresszum nélküli Déli Szemle (amelynek nem hivatalosan a hátterében az a Német Klaudió áll, aki Pásztor Bálint, a VMSZ elnökének legközelebbi munkatársa, vagyis személyi titkára) közzétette Joó Bencének, a Vajdasági Magyar Újrakezdés képviselőjelöltjének felvételét, amelyen durva, trágár szavakkal üzent Pásztor Bálintnak, a VMSZ elnökének, sértő módon emlegetve annak elhunyt édesanyját.

Nem csak mondta, mutatta is, a néhány másodperces videót nem tesszük közzé, a Déli Szemle honlapján megnézhető (Forrás: Screenshot, Déli Szemle, AI által feljavított pillanatkép)

Pásztor felháborítónak és botrányosnak nevezte a történteket. Azt hangsúlyozta, hogy az ilyen megnyilvánulásoknak nincs helyük a vajdasági magyar közéletben.

Rózsa Zsombor, a Vajdasági Magyar Újrakezdés elnöke kezdetben azzal érvelt, hogy a felvétel még áprilisban készült, amikor a szervezet nem is létezett, Joó Bence pedig nem volt képviselőjelölt.

Rózsa szerint az, hogy a videó hónapokkal később előkerült, arra utalhat, hogy a VMSZ dokumentálja a politikailag másként gondolkodók közösségi médiás tevékenységét.

Joó Bence később videóban kért bocsánatot Pásztor Bálinttól, amiért illetlen módon beszélt elhunyt édesanyjáról. Ő is azt állította, hogy a kifogásolt felvétel április 12-én készült, szavai szerint egy “borgőzös éjszakán”, és egy huszonnégy óráig elérhető Instagram-történetben jelent meg.

Csakhogy időközben a közzététel dátuma is vitatottá vált. A Déli Szemle november 6-án arról számolt be, hogy több olvasója november 4-én este, illetve november 5-én reggel látta a videót. Egy képernyőfelvétel alapján a lap arra következtetett, hogy a bejegyzés november 4-én kerülhetett ki az internetre.

A képernyőfelvétel önmagában nem bizonyítja a pontos dátumot, így továbbra is tisztázatlan, hogy egy áprilisi felvétel került-e elő újra, vagy a videót a novemberi kampányhajrában tették közzé.

Mindegy mi lesz a választások eredménye, ez az ügy nem zárult le

Azért le kell szögezni, hogy a két botrány nem helyezhető ugyanarra a polcra.

Joó megnyilvánulása felvet ugyan etikai kérdéseket (de azt is, hogy ki és miért követi és menti el a másként gondolkodó posztjait), a Fremondnak tulajdonított hangfelvétel viszont lényegesen szélesebb intézményi kérdéseket feszeget: a magyar állam külképviseletének részvételét, személyes adatok kezelését, egy civil szervezet és egy politikai párt együttműködését, valamint a választási mozgósítás pénzügyi hátterét.

Az sem mellékes, hogy a Fremond-ügyben már hivatalos magyar külügyi vizsgálat indult. Ki, kinek a megbízásából, milyen pénzből és milyen adatok birtokában dolgozott a vajdasági magyar választók mozgósításán? Hogyan kerültek a postán feladott levelek mégis a CMH-hoz, vagyis a Vajdasági Magyar Szövetséghez?

Ebből a szempontból teljesen lényegtelen a vasárnapi nemzeti tanácsi választások eredménye. Ezekre a kérdésekre válaszokat kell kapnia a közösségnek, és ha bebizonyosodik, hogy visszaélések voltak, azért valakinek felelnie kell.

Kapcsolódó cikkek:

Magyar Péter „intézményesített csalásnak” nevezte a levélszavazatokat, a VMSZ-t is megemlítette
Az Agenda civil szervezet vagy politikai háttérintézmény?

https://balk.hu/2026/11/07/vmsz-fremond-arpad-hangfelvetel-vizsgalat/

További cikkek:
Fremond: Mondja a főnökének, hogy az Orbán Viktornak fog dolgozni (videó)
https://szmsz.press/2026/11/03/mondja-a-fonokenek-azt-hogy-az-orban-viktornak-fog-dolgozni/

A külügyminiszter azonnali vizsgálatot rendelt el a Fremondhoz köthető hangfelvétel miatt 
https://szmsz.press/2026/11/04/a-kulugyminiszter-azonnali-vizsgalatot-rendelt-el-a-fremondhoz-kotheto-hangfelvetel-miatt/

A magyar külügyminiszter elrendelte a Fremond Árpádhoz és a szabadkai konzulhoz köthető hangfelvétel ügyének azonnali kivizsgálását  

https://www.magyarszo.rs/kozelet/a.362372/A-magyar-kulugyminiszter-elrendelte-a-Fremond-Arpadhoz-es-a-szabadkai-konzulhoz-kotheto-hangfelvetel-ugyenek-azonnali-kivizsgalasat, 2026. november 4.

Pártaktivisták álruhában, halott szavazók, Vučić segítsége: a vajdasági hangfelvétel azt mutatja meg, hogyan szervezték meg a határon túli levélszavazást a Fidesz érdekében

Kolozsi Ádám

 

 

Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke

Fotó: Facebook / Fremond Árpád

 

2026. november 10. 6:01

Meggyengült, de talpon maradt a Vajdaságban Vučić és Orbán Viktor szövetségese, a szerb választáson is sokat veszítő VMSZ. A vasárnapi Magyar Nemzeti Tanács (MNT) választáson a Vajdasági Magyar Szövetség hosszú idő után először kapott valódi kihívót. A Vajdasági Magyar Újrakezdés nevű új szervezet alig fél éve alakult, ehhez képest a mostani választáson résztvevő magyarok közel harminc százaléka rájuk, illetve a VMSZ ellenében szavazott. A VMSZ ezzel elvesztette a monopolhelyzetét, de a hatalmát így is megőrizte, 70 százalék még mindig őket választotta.

A VMSZ győzelmét azonban beárnyékolta, hogy néhány nappal az MNT-választás előtt kijött egy leleplező hangfelvétel, melyen közmegítélés szerint Fremond Árpád, az MNT VMSZ-esként megválasztott elnöke hallható, amint VMSZ-aktivistáknak beszél arról, hogy hogyan intézzék az április 12-i magyarországi országgyűlési választás vajdasági levélszavazatait.

A közel egyórás felvétel soha nem látott részletességgel mutatja meg, hogy a Fidesz-kormány hogyan használta a határon túli magyar pártokat és intézményeket saját szavazatainak maximalizálására. Az elhangzottak több ponton választási csalás gyanúját is felvetik, és mivel az eseményen a szabadkai magyar konzul is jelen volt, az Orbán Anita vezette Külügyminisztérium azonnali vizsgálatot indított az ügyben.

Az eligazító a felvételen jelen nem lévő rokonok, sőt, halottak nevében való szavazásról is beszél, azt mondja, ezeket nem kell megakadályozniuk, csak az a fontos, hogy az aktivista ebben ne vegyen részt utólag beazonosítható módon.

„Az aktivistának a telefonjában senki külföldről semmilyen lakcímkártyát ne küldjön. Ha Maris néninek az unokák elküldték az ő telefonjára azalatt, és kéri azt, hogy segítsük kitölteni neki ezt az űrlapot, akkor segíthetünk. Aláírni semmit nem írunk alá, szavazólapon semmit nem x-elünk, nem csinálunk” – hangzik el, vagyis az aktivisták eszerint asszisztálhatnak ahhoz, hogy például egy külföldön élő családtag nevében szavazzon valaki, ezt nemhogy megakadályozniuk nem kell, de még ilyenkor is segíthetnek a nyilvánvaló csalásban, a lényeg, hogy az idegenben élők ne az aktivista telefonjára küldjék a lakcímkártyájuk fotóját.


„Minket ez nem érdekel. (…) Nem tudom én, kinek a telefonjára küldjék el, és oldják meg. Ez nem probléma.”

 

A teljes cikk itt olvasható: 
https://444.hu/2026/11/10/partaktivistak-alruhaban-halott-szavazok-vucic-segitsege-a-vajdasagi-hangfelvetel-azt-mutatja-meg-hogyan-szerveztek-meg-a-hataron-tuli-levelszavazast-a-fidesz-erdekeben

Kései sirató!

 József Attila után szabadon

2026. november 9.

Lehet, vannak mások is, akik nem értenek egyet a Vajdasági Magyar Újrakezdés (VMÚ) vezetőinek, de főleg elnökének (Rózsa Zsombornak) a véleményével, de az biztos, hogy én nem látok semmilyen „óriási felhatalmazást” az MNT-választások eredménye alapján. Hiszen immár egyértelműnek látszik, hogy a VMSZ-ből az utolsó utáni pillanatban „kiszakadtak” azok, akik nem értik a választások logikáját, ami egyszerű számításon alapszik: a 35 szavazatból a VMSZ 25 képviselő delegálására (azaz 71,43%) jogosult, a VMÚ pedig 11 (azaz 31,43%, a VMSZ szerint pedig csak 10, vagyis 28,57%) képviselő bejuttatására kapott felhtalmazást. Azaz, már előre kimondhatjuk, hogy a VMSZ kétharmados többséghez fog jutni, azaz nemcsak a többségi szavazáson, hanem még a minősítetten sem lesz rászorulva a „maradék jóindulatára” (»öregpásztor« szavaival a »húgyos körtére«). Így nézőpont kérdése, hogy – jóindulatú vagy rosszindulatú – „hőbörgésnek” nevezhetik-e majdan a tanács működ(tet)ése közben az újrakezdők minden egyes felszólalását vagy kritikáját.

Akárhogyan is nézem a meghirdetett „biztos” tanácstagok listáját, még az is lehetséges, hogy egyesek nem fogják vállalni a „biodíszlet” szerepét az elkövetkező munkában, azaz megeshet, hogy a napokban még jó néhány változás is nyilvánosságra kerül!

Sajnos, nem hiszem, hogy a VMÚ-ban megtárgyalják a „pürrhosi” győzelmet, nem fogják mérlegelni a Vajdasági Magyar Plénumból történt kiválásukat, nem fogják felmérni annak igazságtartalmát, miszerint a VMSZ helyett a Plénum tagjait tartották a „legnagyobb ellenségnek”. Félek, nem mernek ezzel szembesülni, mert akkor be kell, hogy ismerjék, a „házon belüli” ellenségkereséstől sokkal fontosabb lett volna a közös pontokban való megállapodás, mert egyedül csak az vezethetett volna egy lehetséges győzelemhez.

Talán a legsarkosabban egy falusi korombéli ember fogalmazta meg a véleményét, miközben az utcán várakoztunk a sorban. Megkérdezte: „Hogyan szavazzak olyan sergő-forgókra, akik közül egyik a VMSZ támogatásával lett direktor, a másik a csúcsvezetésnek is tagja volt egy-két évvel ezelőtt, a harmadiknak a játékaihoz a VMSZ biztosította a „zsozsót”, mesélik, hogy neki még „csurrant-csöppent” is jócskán, a negyedik a Prosperitatitól kapott nem éppen keveset (a neveket nem árulta el, de igencsak jól értesült volt). Azt még hozzátette: „Ráadásul kivárták, hogy bukjon Orbán, utána hirtelen megfordult velük a világ!” Arról is szólt, hogy marad ő a megszokottak mellett, őket már ismeri, lehet, hogy már „meghíztak” annyira, hogy békén hagyják az egyszerű embereket! Lassan beértem a terembe, nem értettem rendesen, miért emlegetett a végén hollókat és azok szemeit.

Közben döntöttem, a kevésbé rossznak adom a szavazatomat, amit meg is tettem.

Beszéljünk a legvalószínűbb eredményről. Két lehetőség is adott. A kétharmados többség lehetővé teszi, hogy a „győztes nagyvonalú legyen”, azaz minden testületbe (legyen az három vagy több tagú) bejusson 1-1 személy a vesztes VMÚ részéről, azaz szó se lesz arról, hogy döntéseket befolyásoló helyzetbe kerüljön. A másik pedig az, hogy bekövetkezik az Orbán-rendszer összeomlása előtti állapot, vagyis újból „összenő” az, ami azelőtt is együvé tartozott.

Csakhogy akkor mi értelme volt az újrakezdés hangsúlyozásának?! Tehát a VMÚ semmi más nem lesz, mint a vajdasági (délvidéki) magyarság (legújabb) kirakatszervezete.

Én már abban is biztos vagyok, igencsak rövid életű lesz az itt élő magyarok érdekvédelmi csúcsszervezete, mert miután konszolidálódik a szerbiai politikai helyzet, nagy a valószínűsége, hogy a társadalom minden szegmensében, így az MNT-ben is valódi demokratikus választások fognak következni!

Ami pedig nagyon érdekes, a vesztes nem beszél arról, hogy igencsak „lejtett a pálya”. Egyértelmű volt a választási csalások megléte, hiszen a nemrégen nyilvánosságra került magnófelvétel sok mindent bizonyíthat. Csakhogy mindennek bizonyítékként történő felhasználásáról – hivatalosan – senki sem beszél, valószínűleg azért, hogy ne rombolják le az igencsak „vékonyka jégnek” tűnő tárgyalási pozíciójukat! Ráadásul egy ilyen „eget rengető” eredmény után normáliséknál (persze nyugaton) nemcsak felajánlanák, hanem le is mondanának a szervezet vezetői. De ne felejtsük el, mi még csak a Balkánon élünk!

Nincs más hátra, várjuk a következő lépések sorozatát!

Balla Lajos Laci
https://vmplenum.rs/2026/11/09/balla-lajos-laci-kesei-sirato/

Még 10–15 évig is eltarthat a vagyon-visszaszármaztatás

2026. november 8. 17:37 

Tizenöt évvel az elkobzott vagyon visszaszolgáltatásáról és a kártalanításról szóló törvény elfogadása után Szerbiában a restitúciós eljárások csaknem 95 százalékát lezárták, a folyamat teljes befejezése azonban még 10–15 évig is eltarthat.

Szerbia 15 évvel ezelőtt fogadta el azt a törvényt, amely az 1945 után, az államosítás, a földreform, az elkobzások és más jogszabályok alapján elvett vagyon visszaszolgáltatását és az érintettek kártalanítását szabályozza.

A törvény kétféle restitúciós lehetőséget irányoz elő: a vagyon természetbeni visszaszolgáltatását, illetve – amennyiben ez nem lehetséges – pénzbeli kártalanítást. A hivatalos adatok szerint az eljárások csaknem 95 százalékát már lezárták.

A térségben Szlovénia és Magyarország jutott a legmesszebbre, ahol a restitúció gyakorlatilag már befejeződött. Mindkét ország jóval korábban, már 1991-ben elfogadta a vonatkozó törvényeket. Montenegró és Albánia jelentős lemaradásban van, Bosznia-Hercegovina pedig az egyetlen ország a régióban, ahol a restitúció még el sem kezdődött, és az erről szóló törvényt sem fogadták el.

Mile Antić, a Restitúciós Hálózat képviselője a Szerbiai Rádió és Televíziónak elmondta, hogy a folyamat sikeressége elsősorban a politikai akarattól függött. Azok az országok, amelyek korábban indultak el az európai integráció útján, hamarabb fogadták el a szükséges jogszabályokat is.

Arra a kérdésre, hogy a választott restitúciós modell befolyásolta-e a folyamat sikerét – például a Szlovénia és Románia által előnyben részesített természetbeni visszaszolgáltatás –, Antić azt válaszolta, hogy szerinte mindig ennek a megoldásnak kellene elsőbbséget élveznie.

„Vagyis az eredeti vagyon visszaadásának, illetve más vagyontárggyal történő kárpótlásnak. Az állam ugyanis soha nem volt jó gazdája a vagyonnak. Azok az országok jutottak a legmesszebbre, amelyek gazdasága közelebb állt a piacgazdasági működéshez, a szabadpiachoz és a gazdaságilag szabad egyén elvéhez, és amelyek a törvények elfogadásakor a természetbeni restitúciót részesítették előnyben” – hangsúlyozta Antić.

A restitúció felgyorsításának egyik ösztönzője az európai integráció. Montenegró például éppen az uniós csatlakozási folyamat miatt gyorsítja az elkobzott vagyon utáni kártalanítások kifizetését. Antić szerint Szerbia esetében is meghatározó szerepet játszott az európai integráció.

„Semmi kétségem afelől, ha nincs az európai integrációs folyamat, 2011-ben sem fogadtuk volna el a törvényt. Sajnos olyan jogszabályunk sem lenne, amely lehetővé teszi a természetbeni visszaszolgáltatást és az igazságtalanságok legalább részleges jóvátételét. Ehelyett valószínűleg egy olyan megoldás született volna, amilyenre korábban is voltak elképzelések: a magyarországihoz hasonló, rendkívül alacsony összegű pénzbeli kártalanítás” – állítja Antić.

A tavalyi adatok szerint mintegy ötezer restitúciós kérelem elbírálása van még hátra. Antić úgy véli, hogy bár Szerbia jelentős előrelépést tett, a folyamat teljes lezárása még nincs igazán közel.

„Láthatjuk, hogy még mindig jelentős mennyiségű vagyon vár visszaszolgáltatásra. Sajnos az egyik legfőbb probléma, hogy azok közül, akik 15 évvel ezelőtt benyújtották a kérelmüket, sokan már nem élnek. Helyükbe az örökösök léptek, akiknek folytatniuk kellene az eljárást, de vagy nem tudják, hogyan tegyék ezt, vagy – ami gyakran előfordul – külföldön élnek. Ezért a késedelmekért egyáltalán nem lehet kizárólag az illetékes szerveket vagy a restitúciós ügynökséget felelőssé tenni, hiszen a folyamat nagymértékben maguktól az örökösöktől is függ” – magyarázta.

A legnehezebb a földterületek, különösen az építési telkek, valamint az üzleti célú ingatlanok visszaszolgáltatása. Antić szerint Szerbiában a restitúció teljes lezárására akár csak 10–15 év múlva kerülhet sor.

„Talán nem is az kellene, hogy legyen a célunk, mikorra fejezzük be teljesen a restitúciót, hanem az, hogy a lehető legigazságosabban zárjuk le. Arra kellene törekednünk, hogy minden család visszakapjon valamennyit az egykor elvett vagyonából. Ez olyan cél, amelyre állampolgárként és emberként egyaránt törekednünk kell” – összegezte Antić.

https://szmsz.press/2026/11/08/meg-10-15-evig-is-eltarthat-a-vagyon-visszaszarmaztatas/

Az igazgatók és a főszerkesztők menesztése a MNT-sajtóban elkerülhetetlen!

A hiteltelen tájékoztatást meg kell szüntetni!

Szabad média nélkül nincs szabad társadalom. 
Milena Božović Manić 

  

Az október 25-i szerbiai parlamenti választásokat követően, amelyeken az ellenzéki Egyetemista Lista győzedelmeskedett, példátlan lemondási és leváltási hullám indult el a szerbiai közmédiában (a Szerbiai RTV/RTS-ben és a Vajdasági RTV/RTV-ben egyaránt). 

A változások kísérőjelenségeként a csatornák nyilvánosan bocsánatot kértek a nézőktől az elmúlt évek egyoldalú tájékoztatása és a kormányzati propaganda terjesztése miatt[1].

Hírműsorokért felelős vezetők távozása

A tartományi közszolgálati televízió október 26-án, a 17 órakor kezdődő híradójában nyilvánosan bocsánatot is kért a nézőktől. Elismerte, hogy hosszú időn át nem teljesítette közszolgálati feladatát. 
– Elhallgattunk dolgokat, szemet hunytunk bizonyos események felett, egyoldalúan tájékoztattunk, kritikátlanul számoltunk be a történésekről. Nem tettük fel a megfelelő kérdéseket, bizonyos kérdéseket pedig egyáltalán nem tettünk fel. Ezért bocsánatkéréssel tartozunk a nézőknek[2] – hangzott el a délutáni híradóban a Vajdasági Rádió és Televízió egyik csatornáján.

A Szerbiai RTV-ben (RTS) a lemondások október 28-án kezdődtek el. 
– Ezek az első lépések az RTS – reményeink szerint – gyógyulása felé. A műsorok tartalmának megújítása áll előttünk, mindezt a közérdek szolgálatában kívánjuk megvalósítani. Szeretnénk visszaszerezni az Önök bizalmát – üzente a műsorvezető, miután felolvasta a híreket a hírműsorokért felelős vezetők leváltásáról[3]. 
A Diákmozgalom képviselői közölték, hogy nem fogadják el a bocsánatkérést, hanem „csak a lemondásokat”[4].

A szerbiai állami és tartományi közmédiát érintő politikai változások hatására a korábban a Szerb Haladó Párt (SNS) kádereinek tartott vezetők szinte kivétel nélkül távoztak a legfontosabb döntéshozói pozíciókból, utat engedve a szerkesztőségek szakmai átalakításának. 

Folyamatos VMSZ-es propaganda

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) által alapított, de a VMSZ által ellenőrzött vajdasági magyar médiában a TISZA Párt április 12-i elsöprő választási győzelme után sem történt semmilyen lényegi változás. Folytatódott az évek óta tartó VMSZ-es, egyben Fidesz-propaganda terjesztése[5].

A vajdasági magyar ellenzéki szervezetek folyamatosan bírálták az MNT által alapított elektronikus és nyomtatott sajtótermékeket, amiért azok megfosztják a magyar közösség tagjaitól a hiteles tájékoztatáshoz való jogot. Több alkalommal is követelték a főszerkesztők leváltását.

Fremond Árpádnak, az MNT elnökének „nyitása” („legyenek még nyitottabbak”[6]) – Pásztor Bálintnak, a VMSZ elnökének útmutatása után – a testület által alapított médiumokban abban merült ki, hogy közöltek néhány ellenzéki közleményt, valamint az MNT-választási kampány idején néhány interjút a Vajdasági Magyar Újrakezdés (VMÚ) jelöltjeivel. 

A VMÚ  – akkor még – választási koalíció Koordinációs Testülete 2026. április 29-én levélben fordult Fremond Árpádhoz, a Magyar Nemzeti Tanács elnökéhez[7]. Azt kérte, hogy az MNT sürgősen vizsgálja felül a testület által alapított magyar nyelvű médiumok – a Magyar Szó, a Hét Nap, a Pannon TV és a Szabadkai Magyar Rádió – működését az MNT-választások előtt.

Fremond Árpád május 6-án válaszolt a VMÚ kezdeményezésére. 
Az MNT elnöke teljes egészében elutasította a javaslatot. Arra hivatkozott, hogy a főszerkesztői pozíciók megújítása „a törvény értelmében nem teljesíthető”[8]. 
Kiemelte, hogy az MNT „a hatásköreit átruházza a Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületre (TJGYT), ám ez a testület sem foglalkozik szerkesztéspolitikával, az minden esetben a főszerkesztő hatáskörébe tartozik”[9]. 
Vagyis a kialakult helyzetért viselt felelősséget teljes egészében a TJGYT-re – már ahol ilyen testület működik, mint a Magyar Szó és a Hét Nap esetében –, illetve a főszerkesztőkre igyekezett hárítani. 

Surányi Zoltán, a VMP elnöke május 18-án levelet intézett a Magyar Szó és a Hét Nap TJGYT-jének elnökéhez, Limburger Józsefhez és Kiss Igorhoz (aki egyúttal Óbecse községi képviselő-testületének elnöke is). Levelében javasolta a sajtóban uralkodó állapotok hiteles felmérését és megváltoztatását.

Mindketten május 22-én – bizonyára az MNT-vel összehangoltan – válaszoltak a VMP elnökének levelére[10]. 
A levelek üzenete azonos: a TJGYT feladata a lapkiadó szervezet működési feltételeinek biztosítása; elzárkóztak a főszerkesztő tevékenységével kapcsolatos vitától. Hatáskörük nem terjed ki a szerkesztőség szakmai döntéseinek felülvizsgálatára, sem a szerkesztői és újságírói munka tartalmának értékelésére.

Mindez azt mutatja, hogy az MNT elnöke, a TJGYT-k és a főszerkesztők az elmúlt időszakban semmilyen szándékot nem mutattak a médiaviszonyok megváltoztatására. 
Miközben a szerbiai közmédiában megindult az önvizsgálat és a vezetők leváltása, a vajdasági magyar médiában ez (egyelőre) elmaradt.

Folytatás következik.

Bozóki Antal

__________
[1] RTS i RTV: Smene i ostavke, Studentska lista 'ne prihvata izvinjenje'. 
https://www.bbc.com/serbian/articles/cr93z7y359wno/lat. 2026. október 26–30. 
[2] Lemondott a Vajdasági RTV első televíziós csatornájának megbízott főszerkesztője. 
https://szmsz.press/2026/10/26/lemondott-a-vajdasagi-rtv-elso-televizios-csatornajanak-megbizott-foszerkesztoje/
[3] Lásd az 1. jegyzetet. 
[4] Uo. 
[5] Péter Magyar. https://www.facebook.com/peter.magyar.102, 2026. április 25. 11:01. 
[6] Fremond Árpád válaszlevele. https://www.facebook.com/search/top?q=fremond%20%C3%A1rp%C3%A1d, 2026. május 6., és Nyitottság, nem leváltások. Magyar Szó, 2026. május 7. 4. 
[7] Levél Fremond Árpádnak. https://vmplenum.rs/2026/05/07/level-fremond-arpadnak/ 
Felhívás a vajdasági magyar közmédia kiegyensúlyozott és pártatlan működésére. KÖZLEMÉNY. https://www.facebook.com/search/top?q=vajdas%C3%A1gi%20magyar%20pl%C3%A9num, 2026. április 29. 21:58. 
[8] Lásd a 6. jegyzetben idézett írásokat. 

Nemzeti tanácsi választás – vélemények

AZ EGYPÁRT MÉLYREPÜLÉSE FOLYTATÓDIK!

Gyorselemzés az MNT-választások nem hivatalos eredményei alapján

Óbecse, 2026. november 9. 9:39

 

A tegnapi MNT-választások megmutatták, hogy az egypárt mélyrepülése tovább folytatódik. Bár győzelmet kiáltottak, és nagy mellénnyel álltak a kamerák elé, a számok valójában egészen mást mutatnak, mint amit a hurráoptimizmusuk sugall.

A külön választói névjegyzékben 108 974 választó szerepel. Az előzetes adatok szerint mintegy 40 százalékos részvétel mellett hozzávetőleg 43 500 szavazatot adhattak le. Az előzetes mandátumbecslések és a részvételi adatok alapján a Magyar Összefogás körülbelül 29–31 ezer szavazatot szerezhetett, ami 23–25 mandátumot jelenthet, míg a VMDK–VMÚ listája hozzávetőleg 12–14 ezer szavazatot és 10–12 mandátumot érhetett el.

Ezek a számok azt mutatják, hogy a VMSZ még a parlamenti választásokon elért szavazatszámát sem tudta érdemben növelni, nemhogy valódi előrelépést felmutatni. Ezzel meg is dőlni látszik Pásztor Bálint narratívája, amely a „referendumhangulattal” magyarázta a korábbi rossz választási eredményeket.

Másrészt a VMDK–VMÚ eredménye azt jelzi, hogy a vajdasági magyar közösség jelentős része elégedetlen az egypárti politikai berendezkedéssel, és valódi politikai alternatívát keres. Ez a támogatottság egy parlamenti választáson, a természetes küszöb alkalmazásával, akár egy szerbiai parlamenti képviselői hely megszerzésére is elegendő lehetne.

Mindezek alapján tehát inkább egy pirruszi győzelemről beszélhetünk.

De mégis mi ennek az oka?

A VMSZ mögött továbbra is egy jól bejáratott politikai gépezet áll: adatbázis, jelentős anyagi erőforrások, valamint az önkormányzati és tartományi struktúrákban meglévő hatalom.

Ha megvizsgáljuk a külön választói névjegyzék összetételét, illetve a választás napján tapasztaltakat, arra következtethetünk, hogy a szavazók jelentős része az idősebb korosztályból került ki. A fiatalok közül ugyanis sokan fel sem iratkoztak a külön választói névjegyzékbe.

A közösségi hálókon, elsősorban a Déli Szemlén és a hamis Facebook-oldalakon keresztül sokakban sikerült azt a képet kialakítani, hogy most a „tiszások” akarják átvenni a hatalmat, amit az „igazi patriótáknak, akik Orbán mellett állnak”, mindenáron meg kell akadályozniuk.

Emellett a Joó Bence nevéhez köthető felvétellel sikerült háttérbe szorítani a Fremond Árpádnak tulajdonított, a „hülyékről és ellenségekről” szóló botrányos kijelentések politikai következményeit is.

Vagyis a Fidesz ismét megnyert egy csatát a VMSZ számára. A hosszú éveken keresztül csúcsra járatott propaganda hatását ugyanis nem lehet egyik napról a másikra levetkőzni.

A VMDK–VMÚ kihívásai

Az új politikai kihívó számára igazából csak most kezdődik a munka. Egyben kell tartani a csapatot, komoly ellenzéki munkát kell végezni az MNT-ben, és tovább kell erősíteni a szervezeteket a soron következő önkormányzati és tartományi választásokra készülve.

A belgrádi és budapesti politikai, valamint anyagi erőforrások esetleges átrendeződése komoly kihívást jelenthet az egypárt számára, ugyanakkor az új magyar kormány párbeszédre való nyitottsága új fejezetet nyithat a vajdasági magyar közösségen belüli politikai fékek és ellensúlyok kialakulásában.

A választás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a vajdasági magyar közösségben létezik egy jelentős, politikai alternatívát kereső választói réteg. Ennek a bizalomnak a megtartása, megerősítése és politikai képviselete lesz a következő időszak legfontosabb feladata.

VMDK Sajtószolgálata
office@vmdk.org.rs 

 

Szekeres István

 

2026. november 9. 0: 52

Kedves Antal bátyám, hadd osszam meg az elemzésemet itt, az oldaladon is.

Ha nagyon nem értesz vele egyet, nyugodtan töröld.

Ha egy-egy kérdésben vitánk lenne, követem a poszt utóéletét.

MNT-választás, 2026. november 8.

1) Az előzetes eredmények alapján valamivel magasabb volt a részvétel, mint a korábbi években, és a VMSZ-féle koalíció 23-25, a VMÚ által fémjelzett ellenzék 10-12 mandátumot szerzett.

2) Az MNT egypárti működése véget ért.

3) Az MNT-t továbbra is a VMSZ fogja dominálni.

4) Szerbiai mainstream pártok továbbra sem vesznek részt az MNT működésében.

5) A választás jelentősége a vajdasági magyarok számára: az MNT-ben továbbra is könnyen születnek meg az egyszerű többséget kívánó döntések. Ugyanakkor lesz egy élő és erős ellenzék is, nehezebb lesz belterjessé tenni a döntéseket.

6) A helyi médiában muszáj lesz megjelennie a többpártiságnak, még ha a domináns vélemény továbbra is vmsz-es marad.

7) A választás jelentősége Belgrád és Budapest számára: a magyar és a szerb kormány fő vajdasági partnere ezután is a VMSZ marad, mert meggyőző többséget szerzett az MNT-ben, ahol az ellenzékükkel egy-az-egyben indultak egymás ellen.

Nyilván szempont a két vmsz-es képviselői hely a Szkupstinában is. Ha valaki a vajdasági magyarokkal akar beszélni, továbbra is Pásztor Bálint VMSZ-elnök telefonszámát kell hívnia. (Az újvidéki tartományi parlamentet most hagyjuk ki. Sajnos nem túl lényeges sem Belgrád, sem Budapest szempontjából.)

9) Ugyanakkor az is kiderült, hogy a VMSZ-nek újra van egy erős kihívója, amelyik képes a magyarok szavazatainak uszkve harmadát begyűjteni. 2026 novemberében azt is érteni fogják Belgrádban és Budapesten is, hogy mindezt erős politikai ellenszélben tették. (Még ha konkrét választási csalásról nem is esik majd szó.) Bármi is legyen a téma, ezentúl Belgrádból és Budapestről is fel fogják hívni a VMÚ-t is. A VMÚ felkerült a politikai térképre.

10) A VMÚ legfőbb kampány területének a közösségi média bizonyult, miután az elsődleges felületeken (tévé, rádió, plakátok) az inkumbens VMSZ-nek döntő fölénye volt. A Facebookon, Instagramon, Tiktokon, stb megszerzett követői listák viszont jól teljesítettek, és ez kiegyenlítettebb kampány viszonyokat jelenthet a jövőre nézve.

11) Korábban azt írtam, hogy a megfogyatkozott vajdasági magyarság nem tud fenntartani plurális, versengő politikai rendszert. Ma este megváltozott a véleményem: a VMÚ erős jelenléte átírhatja a korábbi szabályokat. Várjuk meg, hogyan tudják érvényesíteni a választás után kétségtelenül megnőtt politikai befolyásukat.

12) A VMSZ vezetése mindazonáltal okkal tudja győzelemként keretezni a szerbiai parlamenti választáson elért, a korábbiakhoz képest soványka eredményét és az MNT-választás győzelmét is. A számok nem hazudnak.

13) Ugyanakkor a tendenciák sem. És az nem a VMSZ-nek kedvez.

14) A VMSZ innentől kezdve joggal érezheti a hátán a vajmagyar politikai ellenzék jeges leheletét. A politikai realitás megváltozott a pár hónappal ezelőttihez képest. Kérdés, ki mennyire tud alkalmazkodni az új helyzethez.

15) A VMÚ számára is könnyen keretezhető győzelemként a november 8-i eredmény. A semmiből szereztek uszkve 30 százalékot a kemény ellenpropaganda ellenére. Alighanem ez az az idő, hogy felújítsák a tárgyalásokat a VMSZ-szel, a szerbiai és a magyar kormánnyal is – immár az új politikai realitás ismeretében. És már vannak lapjaik is.

16) Magunk között szólva: az új helyzetben a VMÚ most már dolgozhatna rendes politikai tanácsadókkal is. A politika ugyanis szakma. A mostani eredményüket nagyrészt úgy érték el, hogy a saját politikai megérzéseikre alapoztak.

17) Vajdasági Magyar Plénum (VMP). Hú. Nehéz ügy. Szerintem egyszerűen kiforogtak a vajmagyar politikai közéletből azzal, hogy nem tudtak önálló listát állítani az MNT-választáson. Bocs minden VMP-fanatikusnak.

Válasz

Bozóki Antal

Szekeres István Kedves István!

Köszönöm, hogy bátyámnak szólítottál, de ez nem változtat azon, hogy sok mindennel nem értek egyet az általad elemzések nevezett felületes véleménnyel.

A helyezet az, hogy a vajdasági magyaroknak most sem lesz tekintélyes és általánosan elfogadott nemzeti tanácsa. Az elnöke pedig egy erkölcsi nulla lesz. A részletekről később.

Az írásodat még véletlenül sem törlöm.

Üdvözletem, 
https://www.facebook.com/bozoki.antal

 

Tibor Fejős

2026. november 9. 8:30

Még nincsenek végeredmények az MNT-választásokon, de már most láthatjuk, hogy ennek a voksolásnak egy nagy vesztese van: a vajdasági magyarság.

Tegnap a felnőtt magyar lakosságnak még az egyharmada sem járult az urnák elé. Majdnem egyharmaduk még arra sem vette a fáradságot, hogy feliratkozzon a különálló magyar választói névjegyzékbe.

Mi ez, ha nem az eddigi vajdasági magyar politikum csúfos bukása?

Ünnepelnek, miközben elveszítették saját szavazóbázisuk egyharmadát. Körülbelül 25 ezren szavaztak az Összefogás listájára, ami nem több, mint a választásra jogosultak 20 százaléka. Ráadásul mindezt egy olyan szervezettel szemben, amelyik alig fél éve alakult, és amelynek sem pénze, sem infrastruktúrája nincs.

Nagyjából annyian szavaztak a VMSZ-re, ahányan a párt jóindulatától függenek. Ezt nevezik ők világraszóló győzelemnek.

Miközben ennek a csatának az egyedüli valódi nyertese a Vajdasági Magyar Újrakezdés . Egy fiatal szervezet, amelynek ilyen ellenszélben is sikerült megvetnie a lábát az MNT-ben, és ezzel gyökeret eresztenie a vajdasági magyar politikában.

Mindannak ellenére, hogy a vajdasági magyarok jelentős része még mindig nem fogta fel, mit is jelent az MNT, megnyugtató látni, hogy végre elindult az átrendeződés a vajdasági magyar közéletben.

Hajrá Vajdasági Magyar Újrakezdés! 
https://www.facebook.com/tibor.fejos