2022. május 24., kedd

Van, akit egy lázcsillapító áráért, más lányokat húsárban vesznek meg Magyarországon

 A Szabad Európa honlapja

Jó napot kívánok!

A legfontosabb híreink ma reggel:

Napi húszezer eurót keres a román emberkereskedelmi maffia az áldozatain. Szakértők szerint Románia ugyan sokkal fejlettebb alvilági hálózatot működtet, de Magyarországon is adják-veszik az embereket, mint a tárgyakat. Az árat mindig a helyzet határozza meg, de van, akit húsárban vesznek meg, ötven-százezer forintért, és van, akit a saját családja ad oda a striciknek tartozás fejében. Az ukrajnai menekültválság miatt a probléma egész Európában eszkalálódott. Legutóbb Ausztriában tűntek el ukrán menekült nők a gyerekeikkel együtt.

Egy lázcsillapító áráért is eladnak lányokat, de ez elsősorban az uzsorára vonatkozik. Korábban az enyingiek konkrétan bélszínárban vették a lányokat, vagyis húsárban, de most olyan drága lett a hús, hogy még annál is olcsóbban megkapják őket. Átlagosan egy lány ára olyan ötven- és százezer forint között mozog Magyarországon”

– mondja Tóth Ákos. Az Age Of Hope Alapítvány vezetője szerint többnyire az uzsorák végződnek szexrabszolgasággal. Az adósságspirálból kevesen tudnak kiszállni.

„Amivel egyre gyakrabban találkozunk, az az uzsorából fakad. Vagy az van, hogy a kamatos pénzt nem tudják visszafizetni, ezért előbb-utóbb a házat kell a minibankárok nevére íratni. Ha nincs ház vagy már rég az uzsorás nevén van az is, és már nincs mit adni neki a tartozás fejében, sokszor a kislányokat viszik el. Alapvetően nem arról van szó, hogy az ember az elején milliókat kért kölcsön. Konkrétan volt olyan eset, amikor tényleg egy doboz lázcsillapító árát kérte az ember az uzsorástól, és a vége az lett, hogy a lányát vitték el” – mondta a szakember.

Továbbra is elégedetlen az Európai Bizottság a magyar korrupcióellenes küzdelemmel. Ez derül ki az idei országspecifikus ajánlásokból, amely egyébként az elmúlt években már tartalmazta ezt a kritikát. És tulajdonképpen ez az, ami miatt a Bizottság nem hagyja jóvá a magyar terveket, és ami miatt Magyarország nem kaphat ebből az uniós forrásból. A testület arra is felhívja a figyelmet, hogy fokozni kell a gazdaság zöldítésére, digitalizálására fordított erőfeszítéseket és az orosz energiától való függetlenedés érdekben is lépéseket kell tenni.

Az Európai Bizottság idei, Magyarországra vonatkozó országspecifikus ajánlásaiban nincs sok új elem. Ez egyben arról árulkodik, hogy a korábbi években felvetett problémákra nem sikerült megfelelő választ adni. A javaslatot még a tagállamoknak is el kell fogadniuk, erre júliusban kerül majd sor.

Térképre tettük az európai erőműveket a World Resources Institute alapján. A térkép látványos eszköz lehet az egyes országok energetikai irányainak összehasonlítására is.
A megbízható, megfizethető és környezetbarát energiaszektor egyre fontosabb szerepet tölt be a modern társadalmakban. Ennek dimenzióit felsorolni is nehéz lenne, de általánosságban elmondható, hogy az energetikai döntések jellemzően komolyan és hosszú távon befolyásolhatják mindannyiunk életét. Gondoljunk csak bele, hogy ha mondjuk nagyon olcsó a gáz, többen fognak gázzal fűteni, és kevésbé éri meg a szigetelésre költeni. Böngéssze végig térképünkön, honnan jön az energia Európában!

Négyezer eurós kártérítés kapott a gyöngyöspatai férfi, de már nem élhette meg

Csaknem 11 évig húzódott a pereskedés, végül Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bírósága adott igazat és ítélt kártérítést a gyöngyöspatai roma férfinak, aki a számos sértett közül egyedüliként bevállalta pert. A bíróság döntését ő maga már nem érte meg, örökösei kapják a négyezer eurós kártérítést.

2011-ben Juhász János Oszkár gyöngyöspatai polgármester és munkatársai jogtalanul mentek be roma lakosok házaiba, látszólag méréseket végezni. Rendőri biztosítással érkeztek a kiszemelt házakhoz, a rendőrök kint maradtak, a polgármester és a munkatársai bementek a lakóépületekbe és mérőszalaggal lemérték, mekkorák a helyiségek. Arra, hogy ez mire kell, nem adtak magyarázatot – idézte fel a történteket a Szabad Európának a TASZ Egyenlőségprojektjének jogásza.

Több érintettje is volt a végül jogtalannak bizonyult eljárásnak, de csak egyetlen férfi nem hagyta annyiban a dolgot, és feljelentést tett az önkormányzat munkatársai ellen. Azonban a per végét a férfi már nem élte meg.

Szép napot!

Báthory Róbert  

2022. május 23., hétfő

Egyoldalú műemlékvédelem

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (265.)

 

Május 11.

Egyoldalú műemlékvédelem

 

Fotó: Dávid Csilla

 

A Tartományi Képviselőházban az aracsi pusztatemplom helyreállítási projektummal kapcsolatban tartottak – véemeszes politikusok részvételével – „magyar–szerb vegyes szakmai tanácskozást”, melynek „célja az eddig megtett lépések összegzése, a teendők sorra vétele volt”.[1]
Pásztor István házelnök az újságíróknak adott nyilatkozatában hangoztatta, hogy a cél „Aracs megőrzése, revitalizációja és közkinccsé tétele”.[2]
Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének értékelése szerint „Magyarország Kormánya néhány évvel ezelőtt már elkötelezte magát, hogy tetemes összeget fordít erre a célra, s hogy a szerbiai oldalon, mind tartományi, mind pedig köztársasági szinten, megvan az elhatározás a projektum megvalósítása iránt.
– Az anyaországi támogatásból meg lehetne oldani a pusztatemplom megőrzésén végzett munkálatokat, Szerbia finanszírozná az infrastrukturális beruházásokat, tehát az utak kiépítését, a villany bevezetését, a látogatóközpont kialakítását”[3] – mondta Hajnal.
Az romosságában megmaradt aracsi templom kétségtelenül „a vajdasági magyarság leglényegesebb emlékhelye, az identitás megőrzésének a jelképe” – értékelte Tamási Judit, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa, az aracsi pusztatemplom megőrzésével kapcsolatos projektumfeladatok koordinátora.[4]
– A magyar fél javasolt egy szakmai örökségalapú fejlesztési tervet, aminek az a lényege, hogy a műemléket romállapotban egy konzervátori, restaurátori szemléletet alkalmazva, tehát nem hozzáépítve, kiegészítve őriznénk meg, viszont egy olyan infrastruktúrát alakítanánk ki körülötte, amely lehetővé tenné a műemlékbarát szemléletnek az érvényesítését is, de megőriznénk magának a pusztatemplomnak, mint emlékhelynek a funkcióját is, csak a romok közül azt egy külön kialakított látogatóközpontba helyeznénk át. A magyar fél vállalná a műemlék-helyreállítást, várjuk a szerb fél együttműködését az infrastruktúra kialakítása terén – nyilatkozta az ülés kapcsán Tamási Judit.[5]

A tudósításból nem lehet megállapítani, hogy a „szerb fél” részéről ki vett részt a tanácskozáson. Inkább arra lehet következtetni, hogy nem volt jelen senki. Ezért nagyon egyoldalúnak tűnik, mivel nem csak a projektum kivitelezése, de még a pénzelése is a magyarországi adófizetők pénzéből történne. Mintha a tervezet a „szerb felet” különösebben nem is érdekelné.
Erre abból is következtetni lehet, hogy Szerbia csak „az infrastrukturális beruházásokat, tehát az utak kiépítését, a villany bevezetését, a látogatóközpont kialakítását” finanszírozná. A tanácskozáson azonban – az információ alapján – még erre sem hangzott el biztosíték vállalása.


Május 12.

Hívek nélküli, romos templomok

Fotó: Ótos András

Romos templomok jövője címmel tartottak szimpóziumot Nagybecskereken, a Szerbiai Katolikus Egyház szervezésében,[6] szerbiai és külföldi katolikus elöljárók, képviselők, valamint az elmaradhatatlan, minden témában egyaránt „szakértő” Pásztor István, a Tartományi Képviselőház véemeszes elnökének részvételével.
„Hívek nélkül maradt”, romos templomok vannak Vajdaság egész területén, de különösen Bánátban jelentenek gondot, ahol a települések önkormányzatait nemigazán érdekelte/érdekli a sorsuk.
A téma „évtizedek óta foglalkoztatja a katolikus egyházat” csak éppen nem találtak megoldást, mivel „a Szerbiai Katolikus Egyház a vallási felekezetekre szánt állami támogatásnak mindössze az öt százalékát kapja”.[7]

A Magyar Szó nevű vémeszes napilap írása alapján arra lehet következtetni, hogy az összejövetelen a templomok sorsát illetően semmilyen álláspontot, záradékot nem fogalmaztak meg. Pásztor István „arra biztatta a konferencia szervezőit, hogy forduljanak a tartományi és a köztársasági kormányhoz a megoldás keresésében”.[8]
Prof. dr. Csiszár Klára Antónia pasztorálteológus (Linz, Ausztria) kiemelte, hogy „az utolsó, amit megfontolásra kell venni az a templom lebontása”.[9]
– Találjuk meg azt a módot, beszélgetve a helyiekkel, mire van szükségetek az élet szolgálatának kritériumát tekintve? És ennek megfelelően döntsünk a templom sorsáról. És ne a múltba való kapaszkodás, a nosztalgiázás, a letargia, a szomorúság legyen az egyháznak a része, hanem az öröm, a kreativitás, a szabadság és a jövőnek az alakítása. Ez az ami a kezünkben van – fogalmazott a pasztorálteológus.[10]

Soltész Miklós, a magyar kormány miniszterelnökségének egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a 2021. május 19-ei vajdasági látogatása alkalmával, a Magyar Templom-felújítási Programot is ismertette. Ennek részeként „Vajdaság 23 településének 25 temploma fog megújulni, 21 katolikus és 4 református. A felújítandó katolikus templomok közül a Szabadkai Egyházmegye területén 14, míg a Nagybecskereki Egyházmegye területén 7 templom található”.[11]
A Nagybecskereki Egyházmegye területén felújítandó „hét templom felújítási munkálatainak értéke 80 millió forint”.[12] A többi 18 templom felújítási költségéről a sajtó nem közölt adatot. Mint ahogy arról sem, hogy mennyi templom vár még a felújításra a Délvidéken/Vajdaságban?
A sajtójelentések alapján nem lehet teljes áttekintést/képet kapni arról, hogy pontosan mennyi (ez esetben) vallási létesítmény felújítását finanszírozta – évekre visszamenőleg – teljes egészében vagy részben a magyar kormány, illetve támogatták magyarországi alapok, sem pedig arról, hogy ez mostanáig mekkora összeget jelent.
Egy olyan lista, amely áttekintést adna azokról a létesítményekről, amelyek megóvását, felújítását Magyarország pénzelte, bizonyára nem vetne éppen jó fényt a szerb kormány nemzeti kisebbségi politikájára![13]

A romos, elhagyott/elhagyatott templomok sorsa kétségtelenül az építészeti, a kulturális és civilizációs örökség kérdése is. Erről a problémáról tudnak/tudtak a szerb állami/világi és a katolikus egyházi hatóságok évtizedekkel ezelőtt is, csak nem éppen túlságosan sokat törődtek vele. A megoldása is talán könnyebb lenne, ha a szakrális épületek karbantartásával idejében és folyamatosan foglalkoznak.  Most egyszerre mindenki templomszakértő lett? Hol voltak eddig?
A problémát csak növeli, hogy időközben nem csak az állam, de a lakosság anyagi helyzete és az életkörülményei is megromlottak, elmaradnak a 21. századi követelményektől. Most egyszerre „25 templom fog megújulni” (ismét csak magyarországi pénzekből), miközben vajdaság számos településében a szerb hatóságok még „a tiszta vizet”[14] sem tudják biztosítani a háztartásokban.
„Rossz az ivóvíz minősége szinte az egész tartományban, Bánátban a legrosszabb.”[15] Például éppen Nagybecskereken, ahol „közel két évtized után”[16] sincsen tiszta/egészséges ivóvíz. Vajdaságban „a szennyvíznek is csupán 10 százalékát tisztítják”![17] Hogy a többi közművesítési, az életkörülményeket nehezítő problémákat most ne is említsem. Erről miért nem tartanak szimpóziumot?
Minek adni elsőbbséget, a műemlékvédelemnek, vagy a puszta létnek, a megmaradásnak? Csiszár Klára Antónia szavaival – „a múltba való kapaszkodásnak”, vagy „a szabadság és a jövő alakításának”? A lakosság túlnyomó többsége bizonyára az életet, a jövőt választaná! Nem lehetne itt a szakemberek által valami fontossági sorrendet kialakítani/felállítani, felújítási tervet készíteni és azt az anyagi lehetőségekhez igazítani?

BOZÓKI Antal
Torda, 2022. május 23.
__________
[1] v-ár: Közös nevezőn a pusztatemplom kapcsán. Magyar Szó, 2022. május 12. 1., és/vagy https://www.magyarszo.rs/hu/4924/kozelet/264702/K%C3%B6z%C3%B6s-nevez%C5%91n-a-pusztatemplom-kapcs%C3%A1n-Aracs-pusztatemplom.htm, 2022. május 11. 22:17 >> 2022. május 11., 22:51
Lásd még Hajnal Jenő: Az örökségvédelem nagy küzdelme folyik most. Magyar Szó, 2022. május 18. 4.
[2] Uo.
[3] Uo. 4.
[4] Uo.
[5] Uo.
[6] K.I.: Továbbra is az életet szolgálják. Magyar Szó, 2022. május 13. 1. https://www.magyarszo.rs/hu/4926/kozelet/264778/Tov%C3%A1bbra-is-az-%C3%A9letet-szolg%C3%A1lj%C3%A1k.htm, 2022. május 13., 09:11 >> 2022. május 13., 21:41
[7] Uo. 6.
[8] Uo.
[9] Uo.
[10] (VRTV) Híradó – 2022. május 12. https://media.rtv.rs/hu/hirado/74280, 20:20 -
[11] pasz: Lelki újraindításra van szükség. Magyar Szó, 2021. május 20. 11., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/4619/vajdasag_szabadka/242835/Lelki-%C3%BAjraind%C3%ADt%C3%A1sra-van-sz%C3%BCks%C3%A9g-VMSZ-P%C3%A1sztor-Istv%C3%A1n-Szabadka.htm, 2021. május 19. 16:38 >> 2021. május 20. 17:43
[12] Uo.
[13] Bővebben lásd az Anyaországi támogatással… c. írásom https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13618, 2021. május 25.
[14] dn. Tiszta vizet a háztartásokba! Magyar Szó, 2022. május 13. 5.
[15] (RTV) Rossz az ivóvíz minősége szinte az egész tartományban, Bánátban a legrosszabb. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/22778/Rossz-az-ivoviz-minosege-szinte-az-egesz-tartomanyban-Banatban-a-legrosszabb.html, 2018. szeptember 20. 15:26
[16] Hamarosan iható lesz Nagybecskereken a csapvíz https://rtv.rs/hu/vajdas%C3%A1g/hamarosan-ihat%C3%B3-lesz-nagybecskereken-a-csapv%C3%ADz_1185577.html, 2020. december 04. 20.28
[17] Lásd a 15-ös alatti írást.

Magyarországon lefutott a covid, jöhet a háború miatti rendeleti kormányzás

 A Szabad Európa honlapja

Jó napot kívánok!

A legfontosabb híreink ma reggel:

Aláírt adásvételi szerződés és kifizetett foglaló után lehetett igényelni a Magyar Nemzeti Bank kétszázmilliárd forintos keretösszegű szuperolcsó hitelét. Csakhogy az új építésű ingatlanok vásárlására és építésére vonatkozó hitelkeret egyik napról a másikra merült ki akkoriban, amikor a jegybank azt mondta, hogy még az összeg felét sem költötték el. A hiteligénylés benyújtását követően egy-két hónap is eltelhet, míg aláírják a szerződést, de az MNB csak az utóbbi adatokat figyelte és kommunikálta. Emiatt most sok hoppon maradt hiteligénylő bukhatja a befizetett foglalót vagy veheti fel a százezer forinttal nagyobb havi törlesztésű, drágább kamattal járó piaci lakáshitelt. Már, akinek sikerül.

Péter hiteligénylését is a keret kimerülésére hivatkozva utasította vissza a bank. „Három hónapot vesztettem azzal, hogy a kivitelezővel egyeztettük a tervrajzokat, majd közölte, hogy nem vállalja a munkát. Ekkor kerestünk gyorsan egy már épülő ikerházat, amelyre megkötöttük az adásvételi szerződést” – mondta.
Miután a bank visszautasította, jött az újabb csalódás. Nem kaphatja meg az általa igényelt összeget piaci alapon mellett sem, mert a drágább kamatozású hitel miatt sokkal magasabb a havi törlesztőrészlet, emiatt pedig nem fér bele az adósságfékszabályokba.

„Családi összefogással igyekszünk előteremteni a hiányzó összeget” – mondta. Beszéltünk olyan családdal is, ahol a szülőknek el kell adniuk az autót, hogy segíteni tudjanak a gyerekeiknek, mert ők sem fértek bele a drágább piaci hitelbe – legalábbis ami a havi jövedelmüket illeti.
Valkó András hitelközvetítő szerint olyanok is felvették a zöldhitelt, akiknek nem volt szükségük kölcsönre. Megigényelték a hetvenmillió forintos maximumot, pedig csak tíz-húszmillió forint hiányzott. Megérte 2,5 százalékon pénzhez jutni, amire nem volt szükségük, befektették.

Lefutott a covid, jöhet a háború miatti rendeleti kormányzás. A parlament a tervek szerin hétfőn megvitatja azt a két előterjesztés, amely lehetővé teszi, hogy a kormány veszélyhelyzetet hirdessen a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter még április 21-én, a Kormányinfón jelentette be, hogy noha a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzeti kormányzás május végén megszűnik, a kormány szerint az ukrajnai háború miatt szükség lehet újabbra, emiatt az Alaptörvény módosítását kezdeményezik. Varga Judit igazságügyi miniszter május 3-án nyújtotta be az Alaptörvény tizedik módosítását a kormány nevében, vagyis a lépés előre bejelentett és várható volt.

Propaganda helyett inkább Anglia

Váradi Béla tíz évig nem beszélt senkinek arról, hogy miért mondott fel a MTVA-ban 2011 végén. Az újságírót 12 évnyi tapasztalattal a háta mögött választották ki arra, hogy vezesse a köztévé hétvégi reggeli híradóját. A műsorvezetés mellett riporter is volt. Váradi Béla fiatal felnőttként egy borsodi vasgyárban dolgozott kétkezi munkásként.

De élt egy hirtelen jött lehetőséggel és váltott egy nagyot. Riporter lett. Dolgozott rádiókban, végül a TV2 Tények egyik vezető riportere lett, majd onnan került a Duna TV-be. A közmédia összevonása után lett az M1 műsorvezetője. Azonban a propaganda miatt a műsorvezetést feladta. Angliába költözött és új életet kezdett. Mindig is érdekelte a képalkotás. Nyolc évvel ezelőtt vette meg az első fényképezőgépét. Azóta meredeken ível a karrierje felfelé: az elmúlt években kezdett befutni fotósként a szigetországban, ahol több díjat is nyert, nemrég a magyar Forbes magazinnak is készített portrékat.

Csodával határos módon felgyógyult a repesz okozta fejsérüléséből egy kilencéves kislány. A kilencéves Szofia Hurmazát egy lvivi kórházban kezelik repesz okozta fejsérüléssel, amely után a betegek általában vegetatív állapotba kerülnek orvosa szerint. Egy bonyolult műtét és két nap után ő mégis csodával határos módon felébredt a kómából, és a gyógyulás útjára lépett.

Kellemes napot kívánok!

Báthory Róbert  

szabadeuropa@rferl.or

2022. május 22., vasárnap

„Sajtószabadság” Szerbiában

A szerb állam őrzi az újságírókat – néha 17 évig is

 

– Hogy a szerb állam mennyire gondoskodik az újságírókról, a legjobban Vladimir Mitrićnak, a Večernje novosti napilap újságírójának példája bizonyítja, aki már 17 éve rendőri felügyelet alatt él – írja a Danas belgrádi napilap május 7-ei szerkesztőségi kommentárja.[1]

Amikor Vladimir Mitrić, egyébként loznicai tudósító, elindul otthonról, vele megy a rendőr, lépésben követi, ahová megy az egyik, oda megy a másik is, és így csaknem két évtizede. Amikor Mitrić bemegy a házába, a rendőr a ház előtt marad, őrzi és védi a lehetséges támadásoktól.
Mondhatja-e most bárki is, hogy az állam nem védi az újságírókat? – kérdezi a szerkesztőség.

A rossz nyelvek és a külföldi bérencek azt mondják, hogy a támadó, aki az újságírót ház előtt, amelyben élt, baseball pálcával megverte, úgyszintén az állam képviselője, mivel egy újbelgrádi volt rendőrről van szó. Azt ellen is kifogásuk lehet, hogy nem teljes egy évet töltött börtönben, és hogy a mai napig is, az újságíró mellett elhalad akinek súlyos testi sérüléseket okozott, néhány kommentár kíséretében a fölényességről és a befolyásos barátairól.

Egyébként az újságírót  nem kényszerítette senki, hogy az állami szervek és a bűnöző körök összefonódásáról, a kábítószer útjáról, a Drina folyó egyik oldaláról a másikra való embercsempészésről, a cigaretta csempészésről és ki tudja, még miről írjon.

Mitrić a szerbiai „sajtószabadság” éppen jó példája. Amennyire ő szabad, annyira szabadok a többiek is, akik kutató és független újságírással foglalkoznak. Az ő „biztonsága” figyelmeztetés mindenkinek, aki elhatározza, hogy a polgárok nevében valamilyen közérdekű témában kutasson.  

Az üzenet világos: nem lesztek biztonságban sem az utcán, sem a házatok ajtaja előtt, mert mindig lesz egy feldühödött személy, baseball pálcával a kezében, hogy átnevelje a szófogadatlan újságírót.

Amennyiben a loznicai tudósító nem elég példa a „sajtószabadságra”, itt a rendes évi „médiaszabadság index a világban”, amelyet a Riporterek Határok Nélkül (Reporters Sans Frontières – RSF – B.A.) jelentettek meg nemrégen.

A jelentés szerint Szerbia a médiaszabadság tekintetében a 79. helyen van a világ 180 országa közül, amelyek a listán vannak, és ahol „problematikusként” van megjelölve. Riporterek határok nélkül számára „problematikus”, hogy a politikai légkör Szerbiában „magasan polarizált”, és hogy az újságírók „gyakran politikai támadások célpontjai”.

A jelentés kiemeli, hogy erőfeszítéseket tesznek az újságírók elleni támadások büntetlensége ellen, de megállapítja, hogy az újságírók Szerbiában nem érzik magukat védetteknek, és emlékeztetnek, hogy sok támadás feltáratlan maradt, amelyek között Slavko Ćuruvija 1999. évi meggyilkolása. Mi emlékeztetjük őket Dada Vujasinović újságírónő halálára, akit 1994-ben holtan találtak a lakásában, valamint Milan Pantić, a Večernje novosti jagodinai tudósítójának a meggyilkolására, akit 2001-ben a háza előtt egy tompa tárggyal ütött agyon ismeretlen támadó.

És végezetül egy gondolkodásra alkalmas téma, mi történne, ha Mitrić kolléga rendőri védelmét holnap megszüntetnék?  – kérdezi a Danas.


Fordította: BOZÓKI Antal
Torda, 2022. május 22.

[1] Držva Srbija čuva novinare – ponekad i 17 godina [A szerb állam őrzi az újságírókat – néha 17 évig is]. Danas, 2022. május 7. 2.

2022. május 20., péntek

„Belgrádban már ketyeg az óra”!

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (264.)

Május 5.
„Van-e élet a választások után?” 

 

Fotó: Istinomer/Zoran Drekalović

– A választások óta elmúlt több mint egy hónap és a még a parlamenti választások végeredményeit sem hirdették ki, ami – úgy tűnik – nem zavarja sem a győzteseket, de azokat sem, akik a cenzus alatt maradtak, különösen pedig azokat nem, akik megszerezték a szavazatok több mint három százalékát. A bűnözésről, a korrupcióról, a pártokráciáról, a királyságról, a klánokról, a tolvajokról, Koszovóról, a tiszta levegőről és minden másról, amiről a választások előtti kampányban hallottunk többé nem beszélnek, Szerbiában az egyedüli téma, hogy mit mond és mit csinál Vučić – olvasható Milena Popović, a Danas belgrádi napilap újságírójának Van-e élet a választások után? című írásában.[1]
– Ha eszükbe jut, a hatalmi párt mesterséges helyzetet teremthet, amelyben nem lehet kormányt alakítani, akkor új választásokat kell kiírni. A pártok ismét átcsoportosulhatnak és végre felfoghatják, hogy mit akarnak. Vagy ami még fontosabb, hogy ki kivel akar (társulni – B.A.). Hogy ismételten a választók elé járuljanak, és azt mondják – most komolyan gondoljuk, szavazzatok ránk, az eddigi próba volt – írja Popović.[2]


Május 9-20.
„Belgrádban már ketyeg az óra”[3]!

Illusztráció: Magyar Szó

A Köztársasági Választási Bizottság (RIK) és a belgrádi városi választási bizottság (GIK) is május 9-én végeredményt hirdetett, előbbi az április 3-án megtartott köztársasági elnökválasztás, utóbbi az ugyanaznap tartott városi választás tekintetében.[4]
Milojko Pantić nyugalmazott újságíró ezzel kapcsolatban a Danas napilapban emlékeztet, hogy „a választási törvény értelmében a Bizottság köteles lett volna a polgárokkal legkésőbb 96 óra, tehát négy nappal a választóhelyek bezárása után, nem pedig 35 nappal később közölni a választások végeredményét”.[5]
– Természetesen mindenki ismeri a választási törvényt, de a zsarnok hatályon kívül helyzete az Alkotmányt, még a távoli 2012-ben, amikor önmagának adományozta a nemlétező kormányalelnöki tisztséget és attól kezdve tart az egyszólamúsága – tette hozzá Pantić.[6]

Az államfőválasztást az első körben 2,22 millió szavazattal, azaz a leadott voksok 58,59 százalékával, Aleksandar Vučić jelenlegi köztársasági elnök és a Szerb Haladó Párt (SNP), a Szerbiai Szocialista Párt (SPS), valamint a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) jelöltje nyerte meg.[7]  
Vučić öt évvel ezelőtt május 31-én tett államfői esküt. Az új mandátuma attól a naptól számítódik, amikor esküt tesz a nemzetgyűlés előtt. A szerbiai állapotokat jellemzi, hogy az államfő, tekintettel arra, hogy az új parlament még nem alakult meg, a lejárt mandátumú előtt is esküt tehet.
Vučić az időhúzás nagymestere. Az államfői esküt is bizonyára az utolsó pillanatra halasztja (nehogy véletlenül a mandátuma egy nappal is megrövidüljön).

Az ugyancsak április április 3-án megtartott előrehozott köztársasági parlamenti választás folyamata egyelőre nem fejeződött be. A bujanovaci Veliki Trnovacon a 6-os szavazóhelyen ugyanis április 28-án megismételték a szavazást, amelyen A völgy albánjai koalíció elnevezésű nemzeti kisebbségi jelöltlistának sikerült annyi szavazatot szereznie, hogy átlépje a választási küszöböt, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) választási koalíciója pedig veszített egyet 32 mandátumából, ezért jogorvoslattal élt és a szavazás semmisnek nyilvánítását kérte.[8]
Shaip Kamberi, a Demokratikus Akciópárt (PDD) elnöke, a Danasnak nyilatkozva elmondta, hogy a közigazgatási Bíróságnál, a párt fellebbezése alapján, folyamatban van az eljárás amellyel „a Köztársasági választási bizottságnak a választások megismétléséről szóló határozatának megsemmisítését kérték”.[9] Elképzelhető az is, hogy a bíróság a PDP fellebbezését elutasítja és a dél-szerbiai albánok parlamenti képviselő nélkül maradnak.
A belgrádi önkormányzati választásokon a Szerb Haladó Párt a szavazatok 38,02 százalékával 48 mandátumot szerzett a 110 tagú városi képviselő-testületben. [10] A fővárosban elveszítette, tehát, a választásokat, önállóan nem tudja a hatalmat gyakorolni. Itt már új választásokat emlegetnek hat hónap elteltével, hogy „a hatalom legitimitást nyerjen”.[11]

A szerb nemzetgyűlés megalakulására csak a parlamenti választás végeredményének kihirdetése és a mandátumok kiosztását követő 30 napon belül kerülhet sor. Amennyiben a Nemzetgyűlés alakuló ülését követő 90 napban a parlament nem választja meg a kormányt, a törvényhozó szervet feloszlatják, és új választásokat írnak ki.
Szerbiában tehát, az április 3-ai parlamenti választások még nem fejeződtek be, tovább tart a bizonytalanság. Az országnak nincsen működő parlamentje, a kormány technikai. Belgrádban már nem csak hogy „ketyeg az óra”, de bombariadók is vannak.
Május 16-án „173 általános és középiskola e-mail címére érkezett jelentés bomba elhelyezéséről, a 289 oktatási intézmény (202 elemi és 87 középiskola) közül a fővárosban – tudta meg a Danas.[12]
Az újvidéki oktatási hivatal területén 134 általános iskola e-mail címére érkezett értesítés bomba elhelyezéséről, emellett egyes piroti, niši, babušnicai, vlasotinci, lebanei és kuršumlijai iskola is kapott ilyen üzenetet – derül ki az Oktatási Minisztérium közleményéből, közölte május 20-án a Szabad Magyar Szó.[13] A rendőrségi vizsgálatok alatt az oktatás online formában zajlott.[14]
Az újvidéki általános iskolák mellett hasonló okok miatt többek között az óbecsei, a karlócai, a bácspetrőci, a kölpényi, a temerini, a szenttamási, a járeki, a bácsi, a begecsi, az ókéri, a kaboli általános iskolákban is elmaradt az első óra.[15] Szerencsére, „valamennyi iskolai bombariadó hamisnak bizonyult”.[16]
– Május 19-én éjjel 3,10 órakor ismeretlen személy kézigránátot dobott az újbelgrádi Zoran Đinđić sugárúton lévő pékségbe” – írja a Nova.rs.[17]
Mindez csak tovább növeli a feszültséget és a polgárok bizonytalanságérzetét.


Május 10.
A VMSZ (további) kormányzati szerepvállalásra készül

Pásztor István a rádióinterjúban  (Fotó: Pannon RTV)

– A Vajdasági Magyar Szövetség azt szeretné elérni a Szerb Haladó Párttal folytatott kormánykoalíciós tárgyalások során, hogy továbbra is megtartsa a hét államtitkári tisztséget az új kabineten belül is – nyilatkozta Pásztor István a Vajdasági Magyar Szövetség nevű magyar-szerb part elnöke a Szabadkai Magyar Rádió Napindító című műsorában.[18]
Mint mondta, a tárgyalások még ezután következnek, az viszont biztos, hogy pártja számára az oktatási, az egészségügyi, a környezetvédelmi, a mezőgazdasági, az infrastruktúra-fejlesztési, az igazságügyi és a pénzügyi tárca a leglényegesebb, ahogyan az az eddigiekben is volt. – A VMSZ mindenképpen a kormányban való szerepvállalásra készül – tette hozzá Pásztor.[19]
 
Pásztor Pista vezetésével a VMSZ tovább folytatja, tehát, az Aleksandar Vučićtyal kötött természetellenes szövetségét, aki – az eddigi érdemei elismeréseként – a Szerb Köztársaság Érdemrend első fokozatával tüntette ki.
A VMSZ pártelnöknek nincs is egyéb választási lehetősége, hiszen a sorsát már korábban a Vučićéval kötötte össze, amikor szövetségre lépett a radikálisból haladóvá lett szerb elnökkel.
A VMSZ államtikáraiból eddig sem sok, vagy éppen semmi haszna nem származott magyar közösségnek. Vannak köztük olyanok is, akiknek a tevékenységéről az eddig mandátumuk alatt még csak nem is hallottunk. Ha meg is tartja a hét államtikári tisztséget a VMSZ, mivel lesz attól jobb a közösség helyzete?

Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége (DSHV) elnöke, a Vajdaságiak koalíció leendő képviselője a köztársasági parlamentben, ezzel szemben, a Danas napilapnak nyilatkozva pártja kormányzati szereplését attól tette függővé, hogy „milyen lesz az új hatalmi összetétel agendája (programja – B.A.), és hogy kompatibilis lesz-e az a választási koalíciójuk választási platformjával”.[20]
A kérdésre, hogy mit tartalmaz a választási platform, amelyhez a DSHV ragaszkodik, Žigmanov a válaszában elmondta, hogy „ez az európai integráció iránti elkötelezettség, az összes előnnyel, a jog uralmától, az intézmények működésén át a szabad médiák létezéséig”.[21]
– Természetesen ez feltételezi az állam meghatározott politikáját a kisebbségek, a decentralizálás, az egyenlő térségi fejlődés és a Belgrádon kívül élők problémáinak megoldása iránt. Éspedig olyan módon, hogy mindenki számára elérhető legyen az egyforma életmód. […] Egyébként, mindez tartozéka az európai integráció szélesebb elképzelésének – mondta Žigmanov a Danasnak.[22]
Pásztornak – ezzel ellentétben – „a kormányban való mindenképpeni szerepvállalás” és a néhány jól fizetett álamtitkári állás megszerzése, nem pedig a magyar közösségérdekeinek az érvényesítése a fontos!

BOZÓKI Antal
Torda, 2022. május 20.
__________
[1] Mirjana Nikolić: Ima li života posla izbora? https://www.istinomer.rs/analize/ima-li-zivota-posla-izbora/, 2022. május 5.
[2] Uo.
[3] P. E. : Belgrádban már ketyeg az óra. Magyar Szó, 2022. május 11. 4. https://www.magyarszo.rs/hu/4924/kozelet_valasztasok/264652/Belgr%C3%A1dban-m%C3%A1r-ketyeg-az-%C3%B3ra-el%C5%91rehozott-parlamenti-v%C3%A1laszt%C3%A1sok-v%C3%A1laszt%C3%A1s-2022.htm, 2022. május 11. 12:54
[4] U.
[5] Milojko Pantić: Kako vratiti otetu republike [Milojko Pantić: Hogyan szerezni vissza az elrabolt köztársaságot] Danas, 2022. május 16. 5.
[6] Uo.
[7] P. E. írásának címe, a 3-as jegyeztben.
[8] Uo.
[9] M. R. Milenković. Kamberi: Tražili smo da se ukine odluka RIK-a a ponavljanju izbora [Kamberi: Kértük a KVB határozatának megsemmisítését a választások megismétléséről]. Danas, 2022. május 19. 4.
[10] Objavljeni konačni rezultati izbora u Beogradu, SNS-u najviše mandata https://www.slobodnaevropa.org/a/beograd-izbori-rezultati/31841706.html, 2022. május 9.
A választási eredményekről lásd még P. E. írását a 3-as jegyzetben.
[11] Uo.
[12] V.A.: Dojave o postavljenim bombama juče dobile 173 osnovne i srednje škole u Beogradu https://www.danas.rs/vesti/drustvo/dojave-o-postavljenim-bombama-dobile-173-osnovne-i-srednje-skole-u-beogradu/, 2022. május 17. 11:39
[13] Több mint száz iskola kapott fenyegetést https://szmsz.press/2022/05/20/tobb-mint-szaz-iskola-kapott-fenyegetest/ , 2022. május 20. 9:28
[14] Uo.
[15] Bombariadók a vajdasági iskolákban https://szmsz.press/2022/05/20/bombariadok-a-vajdasagi-iskolakban/, 2022. május 17. 8:46
[16] Valamennyi iskolai bombariadó hamisnak bizonyult
https://szmsz.press/2022/05/20/valamennyi-iskolai-bombariado-hamisnak-bizonyult/, 2022. május 20. 17:17
[17] (nova.rs) Bačena bomba na pekaru na Novom Beogradu, nema povređenih [Újbelgrádban bombát dobtak a pékségbe] https://rs.n1info.com/vesti/bacena-bomba-na-pekaru-na-novom-beogradu-nema-povredjenih/, 2022 május 19. 08:10
[18] v-ár: Megtartani hét államtikári tisztséget! Magyar Szó, 2022. május 11. 4.
[19] Uo.
[20] M.R. Milenković: Žigmanov: Odluka zavisi od agende nove vlade [Žigmanov: A döntés attól függ, hogy milyen lesz az új kormány agendája]. Danas, 2022. április 30. 3.
[21] Uo. 
[22] Uo.