Mit állapított meg az EP-delegáció, miután Szerbiában járt?

 

Tonino Picula, a delegáció vezetője (Fotó: N1) 

2026. február 16. 8:20

Az Európai Parlament Külügyi Bizottságának delegációja közzétette a Szerbiában tett, január 22. és 24. közötti látogatásáról szóló jelentést. A dokumentum szerint a látogatás jó időben történt, és megerősíti a demokratikus Szerbia európai uniós tagsági perspektívája iránti szilárd elkötelezettséget, írja az N1.

„A különböző szereplőkkel folytatott találkozók megerősítették, hogy Szerbiában rendkívül polarizált a politikai környezet. A látogatás egyben lehetőséget adott arra is, hogy ismételten kifejezzük támogatásunkat Szerbia polgárai és intézményei iránt a reformok végrehajtásában, feltéve, hogy a vállalt kötelezettségek mérhető és fenntartható előrelépéssé válnak, különösen a jogállamiság területén” – áll a jelentés következtetéseiben.

A jelentés szerint az Európai Parlament képviselői a szerb tárgyalópartnerekkel folytatott megbeszéléseken megerősítették elkötelezettségüket „a demokratikus Szerbia EU-tagsági perspektívája” mellett, és hangsúlyozták, hogy ez „érdemalapú folyamat, amely a demokrácia, a jogállamiság, az alapvető jogok, a sajtó szabadsága és az igazságszolgáltatás függetlensége tiszteletben tartásán, valamint az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájával való teljes körű összehangoláson alapul”.

„A tagok szolidaritásukat fejezték ki Szerbia polgáraival, a diákokkal és a civil társadalom szereplőivel, akik demokratikus jogaikat gyakorolják, és elszámoltathatóságot, átláthatóságot, valamint intézményi felelősségvállalást követelnek. Az Európai Parlament képviselői felszólították a hatóságokat, hogy biztosítsanak haladéktalan, pártatlan és átlátható vizsgálatokat minden olyan állítással kapcsolatban, amely a szükségtelen és aránytalan erőalkalmazásra, illetve a tüntetők jogellenes megfigyelésére vonatkozik” – áll az Európai Parlament Szerbiába irányuló missziójának jelentésében.

A dokumentumban azt is közlik, hogy „aggasztó beszámolókat” kaptak az egyetemi és főiskolai oktatókat érő pénzügyi, adminisztratív és fizikai nyomásról, valamint a médiaszabadság korlátozásáról.

Aggodalmukat fejezték ki a parlamenti vita tárgyát képező igazságügyi reformokkal kapcsolatban is, amelyek megítélésük szerint veszélyeztethetik az igazságszolgáltatás függetlenségét. A delegáció emellett tárgyalt a választások integritásának kérdéséről, valamint az EBESZ/ODIHR valamennyi fennmaradó ajánlásának következetes végrehajtásának szükségességéről.

Az Európai Parlament szerbiai delegációjának tagjai találkoztak a parlament két alelnökével, Kovács Elvirával és Marina Ragušsal, a kormányzó és ellenzéki parlamenti pártok képviselőivel, Nemanja Starović európai integrációs miniszterrel, Marko Đurić külügyminiszterrel, továbbá a média, a civil társadalom, kutatóintézetek, az akadémiai közösség és a diákok képviselőivel. Emellett a delegáció tagjai reggeli eligazítás és diplomáciai eszmecsere keretében találkoztak az EU-delegáció helyettes vezetőjével és a tagállamok nagyköveteivel is.

Az AFET bizottság továbbra is figyelemmel kíséri a szerbiai politikai fejleményeket, beleértve az alapvető szabadságjogok és a civil tér kihívásait is. Mindez – a látogatás során szerzett tapasztalatokkal együtt – hozzájárul majd a Szerbia csatlakozási folyamatáról szóló, a 2025-ös bővítési csomag keretében készülő éves jelentés előkészítéséhez – áll az Európai Parlament kilenctagú szerbiai missziójának jelentésében.

https://szmsz.press/2026/02/16/mit-allapitott-meg-az-ep-delegacio-miutan-szerbiaban-jart/

A polgárok személyes biztonsága érdekében a véleménynyilvánítás szabadsága korlátozott. 
Radi lične sigurnosti građana, ograničena je sloboda mišljenja.

Egyes képviselők sértik a képviselőház méltóságát. 
Neki poslanici su povreda dostojanstva skupštine.

Hatalmas problémáink vannak. De ez semmi azokhoz képest, akik erről írnak. 
Imamo ogromne probleme. Ali to nije ništa u poređenju sa onima koji o tome pišu.

Nem igaz, hogy a vezetőnk kibújt Sztálin kabátjából. Abban is maradt. 
Nije istina da je naš vođa izašao iz Staljinovog šinjela. Ostao je u njemu. 
Čotrić, Aleksandar


Az egyetlen ellenségünk soha senki más nem volt, csak az emberi butaság. 
Naš jedini neprijatelj nikad nije bio niko drugi nego ljudska glupost. 
Črnac, Branko Tusta


Ahol a buta uralkodik, az okosból rendbontó lesz.
Gde vladaju glupi, pametan postaje izgrednik.
Čvorović, Ljiljana

Fordította: B. A. 

MEGALAKULT A BÁCSKOSSUTHFALVI TISZA SZIGET

 

 

2026. február 14. 

2026. február 14-én megalakult a Bácskossuthfalvi TISZA Sziget, amely Vajdaságban immár a második ilyen közösség, ugyanis az első vajdasági TISZA Sziget Horgoson jött létre 2025. december 14-én.  

Mindkét eseményen jelen volt Gajda Attila, a TISZA Párt Csongrád-Csanád 02-es választókörzet országgyűlési képviselőjelöltje is, valamint Herk Tamás TISZA-aktivista, az első vajdasági TISZA Sziget egyik alapító tagja.

A Bácskossuthfalvi TISZA Sziget megalakulását Natkai Gábor helybéli lakos kezdeményezte és tette lehetővé. Egy már meglévő Facebook csoportot most átneveztek Bácskossuthfalvi TISZA Szigetre, hiszen az oldal eddig is hasonló szellemiségű tartalmakkal szolgált.

A régóta tervezett eseményen jelen volt még dr. Cservenák Péter, a Vajdasági Magyar Plénum alelnöke is. A Vajdasági Magyar Plénum a szerbiai egyetemista mozgalmat támogató vajdasági magyarok olyan civil közössége, amely a rendszerváltás és a jogállam érdekében küzd és kapcsolatokat épít ki más, hasonló küldetésű szervezetekkel, csoportokkal, köztük a TISZA Párttal is.

A Tisztelet és Szabadság Párt (röviden: TISZA) magyarországi jobbközép párt, amelynek elnöke Magyar Péter, alelnökei Tarr Zoltán, Radnai Márk és Forsthoffer Ágnes. Fontos tudni, hogy a TISZA országos jelentőséget 2024-ben szerzett, amikor Magyar Péter listavezetésével elindult az európai parlamenti és Budapesten az önkormányzati választáson. Mindössze három hónap építkezéssel mindkét választáson a második helyen végzett, ami a magyar politikában példátlanul gyors felemelkedést jelent, ezzel a tizennégy éve kormányzó Fidesz elsőszámú kihívójává lépett elő.

Mivel április 12-én Magyarországon országgyűlési választások lesznek, nagyon fontos, hogy a kampány tömegessé váljon. Ezért indult meg a TISZA Szigetek mozgalma, amely a polgárok aktív részvételének a tere, akárcsak a szerbiai városokban a polgári gyűlések (zbor).

A TISZA Szigetek mára már egy autonóm, önszerveződő közösségi hálózatot hoztak létre nemcsak Magyarországon, hanem mindenütt Európában, ahol magyarok élnek. A szigetek olyan közösségi klubok, amelyek működése sejtszerű, azaz a tagok kisebb csoportokba szerveződnek, a személyes kapcsolatok pedig hatékonyabb munkát eredményeznek a közösségépítésben, a helyi életminőség javításáért folyó küzdelemben, valamint a TISZA párt kampányában pl. szórólapozással, mozgósítással és rendezvények szervezésével.

Vajdaságban különösen fontos a magyar állampolgársággal is rendelkező vajdasági magyarokat tájékoztatni és felvilágosítani a magyarországi választásokon való részvételi jogukról és a törvényes előírásokról a visszaélések elkerülése végett, amelyekre az elmúlt években sor került. A Bácskossuthfalvi TISZA Szigetbe (https://www.facebook.com/groups/330452861060159) szeretettel várják a hasonló gondolkodású tagok jelentkezését a környékről. Akinek fontos a helyi összefogás, a közélet alakulása, és szeretne egy aktív, gondolkodó és alkotó közösséghez tartozni, csatlakozzon!

Vajdasági TISZA szigetek létrehozására a továbbiakban is szükség lesz, a kezdeményezéseket jelezni lehet Herk Tamásnál (https://www.facebook.com/imH7bro), a jelszó: Ne féljetek!

https://vmplenum.rs/2026/02/15/megalakult-a-bacskossuthfalvi-tisza-sziget/

ÉRDEMTELEN DÍJAZÁS

Mit tett Szili Katalin a vajdasági magyarokért?

 

Szili Katalin az Aranyplakettel (Fotó: Gergely Árpád)

Szili Katalin Aranyplakettet kapott a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetségtől (VMMSZ). A díjat a magyar kultúra napjának délvidéki központi ünnepségén, január 23-án Zentán adták át.

Ha Vajdaságban megkérdeznénk tíz magyart, tudják-e, kicsoda Szili Katalin, aligha kapnánk sok igenlő választ. Ehhez képest a VMMSZ rangos elismerésben részesítette. Indoklásuk szerint a díjat „egy olyan személynek” ítélték oda, aki „cselekvőn vallja és mindennapjaival támogatja” a nemzeti közösségek szervezettségét, hűségét és közösségszeretetét[1].

Ember legyen a talpán, aki ebből a zavaros, konkrétumokat nélkülöző, dagályos megfogalmazásból kihámozza: pontosan mivel érdemelte ki a díjazott az elismerést? Milyen kézzelfogható eredménnyel járult hozzá a vajdasági magyar közösség helyzetének javításához vagy kultúrájának fejlődéséhez? A „vallás” és „támogatás” önmagában aligha teljesítmény.

Szili Katalin (Barcs, 1956. május 13 –) jogász végzettségű, pályafutását hivatásos politikusként futotta be. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) színeiben 2002 és 2010 között az Országgyűlés elnöke volt. 2010-ben kilépett a pártból, majd Szociális Unió néven saját politikai formációt alapított. 2014 után egyre szorosabban kötődött a kormánypártokhoz; 2015-től az Orbán Viktor vezette kormány miniszterelnöki megbízottjaként dolgozott „a határon túli autonómiaügyek egyeztetési eljárásaiban”.

2023-ban – az egyetemi alapítványok kuratóriumi tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokra hivatkozva – Szili lemondott megbízotti posztjáról. 2023. március 31-én bejelentette, hogy formailag is csatlakozik a KDNP-hez, ahová nyilatkozata szerint „mindig is tartozott”. Innentől kezdve a Miniszterelnökség alkalmazásában áll, ahol – mint kiderült, évi több tízmilliós juttatásért – „határon túli autonómia ügyekben” végez tanácsadást. (Ehhez jön a pécsi egyetemi kuratóriumi tagságával járó jövedelem is, amit korábban adminisztratív úton sikerült megtartania.[2])

A díjazottal január 31-én terjedelmes, több mint 1800 szavas interjút közölt a Magyar Szó, amely hagyományosan a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) politikai álláspontját közvetíti. (Ilyen nagy terjedelmű politikai interjúkat csak Titóval, a volt Jugoszlávia egykori elnökével, a néhai Pásztor Istvánnal készített a lap és újabban a pártelnökséget öröklő fiával, Bálinttal.) Ki olvas ma már ilyen irdatlanul hosszú, politikai propagandaízű szövegeket?

Az interjúban Szili a vajdasági magyar közösség autonómiáját „példaértékű projektnek” nevezte az egész Kárpát-medencei magyarság számára. Nem mulasztotta el kiemelni, hogy ennek megvalósításához „kellettek olyan személyek is, mint Pásztor István, vagy a mostani elnök, Pásztor Bálint, vagy akár Hajnal Jenő is, és a fiatalok is, köztük Fremond Árpád”. Miközben nyilvánvaló, hogy e vezetők tevékenységének következménye a vajdasági magyar közösség tragikus demográfiai visszaesése és helyzetének rosszabbodása. Ez joggal veti fel a kérdést, mennyiben tekinthető sikeresnek az a modell, amelyet Szili példaértékűként mutat be? 
Ez az időszak egybeesik Szili autonómiaügyekért felelős kormányzati szerepvállalásával is. Ha a modell valóban példaértékű, mi magyarázza a közösség drámai fogyását?

Állítása szerint Vajdaságban a nemzeti tanácsok „biztosítják az egyes nemzeti közösségek autonómiáját”, és a részarányos foglalkoztatás is példaértékű. A valóság egészen más. A tartományi közigazgatásban a magyar alkalmazottak aránya 2018-ra 4,88 százalékra csökkent[3], miközben a magyar közösség aránya a lakosságon belül 10 százalék feletti. Tehát ennyi kellene, hogy legyen a foglalkoztatottsága is! 
Az utóbbi években a Tartományi Ombudsman jelentései[4] már nem is közlik a közigazgatás nemzetiségi összetételét. A „példaértékű modell” tehát statisztikai adatokkal sem támasztható alá. Mire építi Szili az állításait? Vagy a lényeg csak a dicsérő szavak szajkózása azoknak, akik díjakkal halmozzák el?

Szili szerint Szerbia elkötelezett a kisebbségi jogok biztosítása mellett, a nemzeti tanácsok rendszere pedig „valódi, kiteljesedett kulturális autonómiát” kínál. Pedig valójában csak a magyarországi támogatásból származó pénzösszegek kiosztásában és káderkinevezésekben merül ki, amit az MNT üléseinek napirendi pontjai is mutatnak. 
Ugyanakkor az MNT nem alkalmazza a nemzeti tanácsokról szóló törvény egyik legfontosabb rendelkezését, miszerint „állást foglal, kezdeményezést tesz és intézkedéseket foganatosít a nemzeti kisebbség helyzetével, identitásával és jogaival közvetlenül kapcsolatos minden kérdésben” (10. szakasz 14. pont). Ez önmagában is felveti az autonómia tényleges működésének kérdését.
 
Az interjúban Szili kiemelte, hogy az EU-csatakozási a folyamatban „fontos szerepet játszik a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) is, amely következetesen arra törekedett, hogy helye legyen a parlamentben és a kormánykoalícióban. Nem véletlen a mondás: aki nem ül ott a döntéshozatal asztalánál, könnyen az étlapon találhatja magát. A vajdasági magyar közösség esetében ennek a jelenlétnek az eredményei kézzelfoghatók és jól láthatók”. 
A döntéshozatalban való részvétel valóban fontos, de nem mindegy, hogy milyen párttal közösen. A VMSZ-nek a Szerb Haladó Párttal (SNS) való több mint egy évtizedes szövetsége és a hatalomban gyakorlásában való részvétele súlyos károkat okozott a vajdasági magyar közösségnek. 

 

A VMSZ következetesen azt az álláspontot is képviseli, hogy Szerbiát mielőbb, külön feltételek nélkül fel kell venni az Európai Unióba. Ez a megközelítés azonban relativizálja a koppenhágai kritériumok[5] – a jogállamiság, a demokratikus intézményrendszer és a kisebbségi jogvédelem – következetes számonkérését, ami egyúttal a vajdasági magyar közösség érdekvédelmének a feladását is jelenti. 

Szili Katalin több mint egy évtizede hivatásszerűen foglalkozik a határon túli autonómia kérdésével. Vajdasági jelenléte azonban jórészt konferenciákra és előadásokra korlátozódott, többnyire a VMSZ szervezésében, zárt közegben – a Magyar Szó nevű pártlap székházában[6], a Lovas Ildikó (a néhai VMSZ pártelnök, Pásztor István élettársa által vezetett, időközben megszűnt Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központban – VM4K)[7], Bácsfeketehegyen[8], Szabadkán[9] és Nagybecskereken[10]. A helyzetismerettől, a valós tényektől és kommunikációtól gondosan távol tartotta magát.

Bár készített egy 41 (!!) oldalas Mit kell tudni az autonómiákról? című[11] ismertetőt, gyakorlati előrelépés a vajdasági magyar önkormányzatiság terén nem történt. Az MNT működése ma inkább formális, mintsem érdemi önrendelkezést biztosító struktúra. Az eredetileg önkormányzati testület a VMSZ fiókszervezete lett, amit a tagságának az összetétele is mutat, működése pedig gyakorlatilag e párt politikai befolyása alatt áll.

Mindezek fényében nehezen indokolható, hogy a VMMSZ Aranyplakett-díjjal ismerte el Szili Katalin tevékenységét. Az őshonos vajdasági magyar közösség helyzetének javításához, önkormányzatiságának megerősítéséhez és kulturális fejlődéséhez érdemi, mérhető hozzájárulása nem mutatható ki. 
A díj ezért sokak számára inkább politikailag motivált gesztusnak tűnhet, mint szakmai vagy közösségi teljesítmény elismerésének.

Bozóki Antal

__________
[1] Horváth Attila. Vajdaság példa, nem kivétel. Magyar Szó, 2026. január 31. 1., 18. és https://www.magyarszo.rs/mellekletek/hetvege/a.346610/Vajdasag-pelda-nem-kivetel, 2026. február 1. 14:15 
[2] Szili Katalin. https://hu.wikipedia.org/wiki/Szili_Katalin, és Patyi Szilárd: A szocializmustól a kereszténydemokráciáig. Magyar Szó, 2023. április 19. 7. 
[3] Годишњи извештај Покрајинског заштитника грађана – омбудсмана за 2018. годину [A Tartományi Polgári Jogvédő – Ombudsman 2017. évi jelentése]. https://www.ombudsmanapv.org/riv/index.php/dokumenti/godisnji-izvestaj/2142-godisnji-izvestaj-2018.html, 22. 
[4] Годишњи извештај [Évi jelentés]. https://www.ombudsmanapv.org/riv/index.php/dokumenti/godisnji-izvestaj
[5] Csatlakozási kritériumok (koppenhágai kritériumok). https://eur-lex.europa.eu/HU/legal-content/glossary/accession-criteria-copenhagen-criteria.html
[6] Nemzeti helyett „funkcionális autonómia”? 
https://bozokiantal.blogspot.com/2016/03/szili-katalin-es-az-autonomia_26.html?m=1, 2016. március 26. 
[7] Milyen is a vajdasági magyar valóság? https://delhir.info/2021/06/29/milyen-is-a-vajdasagi-magyar-valosag/, 2021. június 29. 21:36 
[8] Süllyedő „zászlóshajó”. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=16298, 2024. április 30., és P. E.: A Kárpát-medence zászlóshajója. Magyar Szó, 2024. április 22. 1., 5. 
[9] Uo., és Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs! 
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=16728, 2024. november 18., és vas: Dr. Szili Katalin a vajdasági magyar valóságról. Magyar Szó, 2021. június 5. 7. 
[10] Uo. 
[11] Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. ISBN 978-615-80102-7-6

A nevem Đorđe Balašević. A barátaim általában Đolénak hívnak. Az ellenségeim nem hívnak. De én sem hívom őket. Ki tovább kibírja.
Ime mi je Đorđe Balašević. Prijatelji me uglavnom zovu Đole. Neprijatelji me ne zovu. Ali ne zovem ni ja njih. Pa ko duže izdrži.

Egyes győzelmeket rohammal lehet kivívni.
Neke se pobede dobijaju na juriš.

Ezek azért vannak itt, hogy verjenek bennünket.
Ovi su tu da nas tuku.
Balašević, Đorđe


A sátorteleptől már csak kis lépés a rezsim-erőszakig. 
Mali je korak od šatorskog naselja do režimskog nasilja.

A szerbek és az oroszok, mint testvéri népek, közös célért küzdenek: az orosz érdekek megvalósításáért. 
Srbi i Rusi kao bratski narodi imaju zajednički cilj: bore se za ostvarenje ruskih interesa. 

Circulus vitiosus: Blokádok, blokádok a blokádok ellen, blokádok a blokádok blokádolása ellen. 
Cirkuslus viciozus: Blokade, blokade protiv blokada, blokade protiv blokada protiv blokada. 

Ćaciland lángokban áll, a Képviselőházban az elnöklő fésülködik. 
Ćacilend gori, u Skupštini predsedavajuća kosu češlja

Ez a kormány 13 éve elnyomó, csak ezt nyilvánosan 11 hónapja demonstrálja. 
Ova vlast je represivna punih 13 godina, samo što to javno demonstrira 11 meseci.

Ha a hatalom megszünteti a „határon túli médiát”, emberek tömegei fogják követni őket a határon túlra. 
Ako vlast ukloni „prekogranične medije”, za njima će preko granice krenuti masa ljud.

Miért tartottak Szerbiában katonai parádét? A túró és a katonazene miatt. 
Zašto je održana vojna parada u Srbiji? Zbog sira i vojne muzike.

Szerbiában az egyetemi karok bejárata előtt figyelmeztetés kellene, hogy álljon: „A rendőrség van bent. Az egyetemistáknak a belépés szigorúan tilos”. 
Pred ulazima na fakultete Srbije treba da stoji upozorenje: „Policija ja unutra. Studentima pristup strogo zabranjen.

Vučić meggondolta magát. A színes forradalomról meghirdetett könyv helyett a „Bevezetés a polgárháborúba” című tudományos tanulmányt fejezi be. 
Vučić se predomislio. Umesto najavljene knjige o obojenoj revoluciji, završava naučnu studiju „Uvod u građanski rat”. 
Božilović, Nikola


A bort akkor isszuk, ha kedvetlenek vagyunk. Az tömöret akkor, amikor a fájdalmat, a bánatot akarjuk elűzni. Amikor utolér a nyomor, jön a pálinka. 
Vino se pije kad ste neraspoloženi. Žestina se pije da se preseče muka, tuga. Kad pritisne jad, upomoć stiže majka rakija.

Egész életemben valamilyen külpolitikai helyzet túsza vagyok. Először ’68-ban, majd 71-ben, majd ’91-ben… 
Ceo život sam talac neke spoljnopolitičke situacije. Prvo ’68, onda ’71, pa 91…

Mi a jó kocsma? Közönséges asztalok, közönséges kockás asztalterítők, népkonyha, ami azt jelenti, hogy belek, izmok, dinsztelt borjúláb. 
Šta je dobra kafana? Obični stolovi, obični stolnjaci, narodna kuhinja, što znači crevca, ribić, pohovane teleće nogice.

Úgy tűnik most eljött az idő, amikor a lopj, hazudj, árulkodj az érvényes. Eljött az idő, amikor ez nem csak kívánatos, hanem értékelik is. 
Čini mi se danas je došlo vreme kad važi ono: kradi, laži, špiljaj. Došlo je vreme da je to ne samo poželjno, nego je i cenjeno. 
Božović, Petar 

Akinek az ereje a buzogányában van – annak a hatalma a gumiboton alapszik! 
Kome sila leži na topuzu – njemu vlast sedi na pendreku!

Jó hír – elindultunk. Rossz hír – a lejtőn. 
Dobra vest – krenulo nam je. Loša vest – krenulo nam je nizbrdo.

Nekünk is vannak robbanófejeink – csak üresek. 
I mi imamo bojeve glave – samo su šuplje. 
Bukovski, Slađan Martinović 

Fordította: B. A. 

Helyére került a restaurált templomajtó Újvidéken

 

2026. febr. 13. 15:02 

Elkészült és a helyére került az újvidéki Mária Szent Neve Római Katolikus Templom felújított oldalsó bejárati ajtaja, amely egy január 8-i tűzben rongálódott meg.

Az ajtót a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet szakemberei állították helyre.

A helyszínen megjelent Žarko Mićin, Újvidék polgármestere is, aki kiemelte: az épület fontosságára való tekintettel a restaurációt a lehető legrövidebb időn belül és a lehető legjobb minőségben kellett elvégezni.

„Újvidék olyan multinacionális és többvallású közösség, amely az egymás mellett élés és a kölcsönös megbecsülés példájaként szolgál” – tette hozzá a polgármester.

https://szmsz.press/2026/02/13/helyere-kerult-a-restauralt-templomajto-ujvideken/

Transparency: Szerbia a régió legkorruptabb országa

Fotó: Vajdaság Ma

 

2026. február 10.  9:20 

Szerbia a 2025-ös Korrupcióérzékelési Indexen a világ 182 országa és területe közül a 116. helyen végzett.

Ez az elmúlt húsz év legrosszabb eredménye – közölte a Transparency Serbia.

A Transparency International globális szervezet idei rangsorában Szerbia a nulla (rendkívül korrupt) és 100 (nagyon „tiszta”) közötti skálán 33 pontot ért el, ami két ponttal kevesebb, mint az előző évben, és egyben a leggyengébb eredmény 2004 óta.

Szerbia pontszáma kilenc ponttal marad el a globális átlagtól, és 29 ponttal alacsonyabb az Európai Unió átlagánál.

A Transparency Serbia szerint Szerbia pozíciója 45 hellyel rosszabb, mint a tíz évvel ezelőtt elért legjobb helyezése, és idén először a régió országai közül is a legrosszabbul értékelték.

Szerbia először került Bosznia-Hercegovina (34 pont) mögé, és egész Európában csak Fehéroroszország (31), Törökország (31) és Oroszország (22) szerepel mögötte.

A globális lista élén Dánia (89) és Finnország (88) áll, míg a rangsor végén Szomália (9) és Dél-Szudán (9) található.

https://www.vajma.info/cikk/szerbia/36659/Transparency-Szerbia-a-regio-legkorruptabb-orszaga.html