Az óra elhelyezésével a Köztársaság téren a hatalom látni fogja, hogy milyen gyorsan ketyeg az ideje.
Postavljanjem sata na Trgu republike vlast će moći da vidi kako joj vreme brzo otkucava.
Božilović, Nikola
Shakespeare Szerbiában nem tragédiákat írna. Jegyzőkönyvet vezetne!
Šekspir danas u Srbiji ne bi pisao tragedije. Vodio bi zapisnik!
Jovanović, Rade
Úgy tűnik, Vučić valóban azt hiszi, minden megáll és visszatér a régi kerékvágásba. Nem fog.
Vučić izgleda zaista misli da će sve stati i vratiti se na staro. Neće.
Korać, Žarko
A nacionalizmus szabad szexuális orientáció. Furcsa, hogy meghajoltak előtte az impotens irodalmárok.
Nacionalizam je slobodni seksualni izbor. Čudno je da su mu se priklonili impotentni književnici.
Azt lehetne mondani, hogy Horvátországban nacionalizmusnak két típusa létezik: a primitív és a kispolgári. Ezek egyformák, de szerencsére egymással vitában.
Moglo bi se reći da u Hrvatskoj postoje dva tipa nacionalizma; primitivni i malograđanski. Oni su isti, ali srećom u sukobu.
Gyűlölöm az egész kretén világot, amelyen keresztül holdkorosként lépkedek.
Mrzim čitav taj kretenski svet kroz koji hodan kao mesečar.
Sajnálom azokat az értelmiségieket, akik egy szemmel néznek, akik elfogadják a tisztelgést, de úgy tesznek mintha tartanának rá igényt.
Žao mi je svih onih intelektualaca koji gledaju na jedno oko, koji primaju počast, a prave se da im nije donjih.
Sajnálom mindazokat, akik azt gondolják, hogy jelentenek valamit azok szemében, akik nem jelentenek semmit.
Žao mi je svih onih koji veruju da znače nešto u očima onih koji ne znače ništa.
Kovač, Mirko
2026. február 27., péntek
„Mi nem kértük, hogy fordítsa le”
Lassan fél éve vívja harcát a nyelvhasználati jogának érvényesítéséért a nagybecskereki Hangya István
2026. február 26. 18:56
Szélmalomharc. Bámulatos kitartás. Következetesség. A történet végén majd mindenki eldöntheti, hogyan jellemezné a nagybecskereki Hangya István küzdelmét, aki már hónapok óta vívja harcát állampolgári, kisebbségi, és alkotmányban rögzített jogai érvényesítése érdekében.
Ha már az alkotmány szóba került, rögzítsük rögtön az elején: a Szerb Köztársaság alkotmánya a 79. szakaszában mondja ki: „a nemzeti kisebbségek tagjainak jogában áll (…) használni saját anyanyelvüket és írásmódjukat (…), azokban a közösségekben, amelyekben a lakosság jelentős részét képezik, az állami szervekkel, a közhatalommal felruházott szervezetekkel, az autonóm tartomány és a helyi önkormányzat szerveivel folytatott eljárást a saját anyanyelvükön folytatni (…).
Az alkotmány arról is rendelkezik (10. szakasz), hogy a szerb nyelven kívüli többi nyelv használatát külön törvénnyel kell szabályozni. Ez a hivatalos nyelv- és íráshasználatról szóló törvény, amely különböző szakaszaiban kimondja, hogy „a Szerb Köztársaság azon területein, ahol nemzeti kisebbségek is élnek, a szerb nyelv mellett az adott kisebbség nyelve is hivatalos használatban van”, hogy „hivatalos nyelvhasználatnak számít a közvállalatokkal és közszolgálati szervekkel folytatott ügyintézés is”, és hogy az érintett önkormányzatok „kötelesek saját alapszabályukban rögzíteni a kisebbségi nyelv- és írásmód egyenrangú használatát”. Nagybecskerek városa ezt meg is tette, alapszabályának 5. szakaszában.
Ombudsman: A fordítás költségei nem az ügyfelet terhelik
Hangya István 2025. október 16-án fordult egy (magyar nyelvű) beadvánnyal a helyi Piacok és Parkolók Kommunális Közvállalathoz (szabad fordítás, szerbül Javno Komunalno Preduzeće Pijace i Parkinzi, a vállalatnak magyar nyelvű honlapja nincs). A történet itt kezdődik.
A közvállalat október 29-én reagált a beadványra. Válaszukban elmondták, hogy nincs magyar fordítójuk, és a költségvetési tervükben nem is irányoztak elő eszközöket magyar fordító alkalmazására. Hozzátették, a városi önkormányzathoz fordultak segítségért, de onnan azt a választ kapták, hogy nekik sincs magyar fordítójuk.
Hangya ezért egy hivatalos fordítót bízott meg beadványa szerb nyelvre történő lefordításával, aki 2.000 dinárért el is végezte ezt a szolgáltatást. A lefordított beadványt és a számlát továbbította a közvállalatnak, és felszólította őket, hogy térítsék meg a költségeit.
November 12-én a Piacok és Parkolók Kommunális Közvállalat válaszolt, és kifejtette, „mivel az ügyfél előre nem értesítette őket arról, hogy fordítót fog angazsálni, így nem is kötelesek a költségek megtérítésére”. A törvényre való hivatkozások után levelük végén még egyszer nyomatékosítják „mi nem kértük a beadvány lefordítását, ezért nem is vagyunk kötelesek kifizetni annak költségeit”.
Hangya ebbe nem nyugodott bele, ezért Vajdaság Autonóm Tartomány Tartományi Polgári Jogvédőjéhez (ombudsmanjához) fordult. December 10-én az ombudsman nevében annak helyettese, Nyilas Mihály válaszolt, aki a vonatkozó törvények részletes ismertetése után azt írta: „a hivatalos eljárás keretein belül keletkező fordítási költségeket nem az ügyfél viseli”.
Az ombudsman levelét mellékelve Hangya immár a közvállalat megbízott igazgatójához fordult, követelve költségei megtérítését. Ezután hosszabb csend és szünet következett, ezért Hangya megismételte követelését – de már 2026. február 2-át írunk. A megszólított azonban két nappal későbbi válaszában csak annyit fejtett ki, kitartanak korábbi álláspontjuk mellett: nem ők kezdeményezték a fordítást, ezért nem is kötelességük az azzal járó költségek kifizetése.
Tizenegy évvel ezelőtt még lehetett
Az ügyfél és a szolgáltató között zajló iszapbirkózás jelenleg itt tart, de Hangya István ezzel párhuzamosan és egyidőben több intézményhez, állami szervhez, testülethez is fordult, támogatásért, segítségért, tanácsért, vagy akár csak véleményezésért. Kérdéssel fordult Nagybecskerek város önkormányzatához, miért szüntették be a magyar fordítószolgálatot, miközben a város alapszabálya rögzíti a magyart, mint hivatalos nyelvet a város területén. Felkereste (levélben) Demo Beriša emberi és kisebbségi jogokért, valamint társadalmi párbeszédért felelős minisztert. De fordult az egyenlőségvédelmi biztoshoz, a szerbiai EBESZ-misszióhoz, sőt, még a nagybecskereki megyéspüspökhöz is. Ezekről a helyekről egyelőre nem kapott választ.
Kitartása mellett Hangya István másik erénye, hogy mindent pontosan dokumentál és archivál. A fenti történet minden egyes mozzanata és mondata bizonyítható és dokumentálható (és valamennyit szerkesztőségünk rendelkezésére bocsátotta). Dokumentációjából még az is kiderül, hogy egy rendkívül hasonló esetben a nagybecskereki rendőrállomás minden további bonyodalom nélkül elismerte és magára vállalta az 1.400 dináros fordítási költséget a felesége, Hangya Aranka ügyében. Igaz, ez még 2015-ben történt.
Az MNT időt kér
Megkeresésünkre Hangya István közölte, jogi lépéseket fontolgat, azaz bíróságra akarja vinni az ügyét. Mint mondta, minden dokumentum és levélváltás a birtokában van, egyedül azt nem tudja papírral bizonyítani, hogy felkereste őt a Vajdasági Magyar Szövetség helyi aktivistája azzal a felajánlással, hogy kifizeti helyette a fordítási költségeket, csak ne pereljen (habár ez a mozzanat az ügy kimenetele szempontjából nem is lényeges). Kérdésünkre válaszolva elmondta, a Magyar Nemzeti Tanácshoz is fordult, de az MNT munkatársa türelmet és haladékot kért, mert konzultálnia kell a felettesével…
Kókai Péterhttps://szmsz.press/2026/02/26/mi-nem-kertuk-hogy-forditsa-le/
Az ötödik kerék
A balkáni Orbán-barátok aggódva tekintenek Magyarországra
https://balk.hu/2026/02/26/magyarorszagi-valasztas-balkani-orban-baratok/
2026. február 26., csütörtök
A magyar közösség nem eladó – a VMSZ koalíciója Šešelj radikálisaival Kúlán
VMDK Sajtószolgálata
office@vmdk.org.rs
„Szégyen, hogy a VMSZ koalícióra lépett a radikálisokkal”
2026. február 26. 7:00
Élesen bírálta közleményében a Vajdasági Magyar Szövetséget Aleksandar Marton, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga – Vajdaság szóvivője, amiért a párt a kúlai helyhatósági választásokon a Szerb Haladó Párt, a Szerbiai Szocialista Párt, a Szerb Radikális Párt és a Szerbek Közössége alkotta koalícióban indul.
Marton emlékeztetett arra, hogy Šešelj radikálisai a kilencvenes években szendvicsekkel akarták elűzni az országból a magyarokat és a szlovákokat – szerinte e miatt a szégyenletes koalíció miatt a párt korábbi elnökei, Csubela Ferenc és Kasza József forog a sírjában.
https://szmsz.press/2026/02/26/szegyen-hogy-a-vmsz-koaliciora-lepett-a-radikalisokkal/
Hogyan hat a magyarországi választások eredménye Szerbiára?
2026. február 21. 14:14
Magyarországon április 12-én lesznek parlamenti választások, amelyek Orbán Viktor miniszterelnök számára nehezebbek lesznek, mint valaha, amióta hatalomba került. A választási eredmények meghatározóak lesznek a magyar társadalom számára, de jelentős hatásuk lesz Szerbiára is az elemzők szerint.
Orbán 2010-ben alakíthatott másodszor kormányt, az azóta eltelt 16 év alatt most először szembesülhet azzal, hogy a közvélemény-kutatási adatok szerint pártja, a Fidesz hátrányban van a Magyar Péter vezette Tisza Párttal szemben.
Egyes elemzők szerint a választások eredménye nemcsak Magyarország, hanem az egész térség számára jelentős lesz, különösképpen Szerbia számára.
Ivan Živkov szociológus a minap az N1 TV vendégeként elmondta: a magyar választási eredményeknek hatása lehet arra, hogy Szerbiában mikor lesznek választások, s amennyiben Orbán alulmaradna, az a szerb ellenzék számára bátorító jel lehetne, míg a hatalmon lévőket elbizonytalaníthatja. Meglátása szerint a Fidesz esetleges bukása a szerb kormány átalakítását eredményezhetné, illetve azt, hogy a parlamenti választások kiírását 2027 közepére halasztaná a Szerb Haladó Párt. Leszögezte: Aleksandar Vučić államfő csak akkor írja ki a választásokat, ha biztos lesz benne, hogy ellenőrzése alatt tudja tartani „az elcsalt megmérettetés miatti elégedetlenséget”.
Bódis Gábor újságíró szerint a Tisza esetleges győzelme serkentően hatna a szerbiai ellenzékre. „Ha Orbán megbukik, vele bukik az illiberális állam modellje is. Orbán rendszere példaként szolgál még Donald Trump számára is, arra nézvést, hogy hogyan kell leuralni az államot és hogyan kell kiépíteni az autokratikus rendszert. Ha ez a rendszer Magyarországon megbukik, az bátorítani fogja azokat az erőket, amelyek ilyen rendszerek ellen küzdenek, azaz a szerb ellenzéket. A szerb ellenzéki pártoknak át kellene venni Magyar Péter stratégiáját, amely eddig sikeresnek bizonyult” – jelentette ki Bódis, aki szerint a Fidesz vereségének legnagyobb vesztese a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) lenne.
„A VMSZ nemcsak Orbánhoz, hanem Aleksandar Vučić szerb államfőhöz is hozzákötötte a sorsát. Ennek jelentősége lehet az anyaországból érkező, jelentős eszközök elosztásában. A VMSZ-nek először rendeznie kellene az új kormánnyal való kapcsolatait, ha egyáltalán lesznek, majd a szerb partnerekhez fordulni. Minden a választási eredményektől függ, illetve attól, hogy milyen lesz az esetleges új magyar hatalmi struktúra, valamint, hogy a VMSZ-ben fogja-e látni az egyetlen partnert” – összegezte Bódis, aki szerint az ellenzék győzelme esetén a szerbiai rezsim sem maradhat fenn.
Ognjen Gogić politológus szerint a magyar választások eredménye a szerb hatalom stabilitására is hatással lesz, hiszen a jelenlegi rezsim egyik fő támasza Orbán Viktor.
„Választások előtti évben vagyunk, a magyar eredmények ezek kiírását kisebb mértékben befolyásolhatják, de mindenképpen a megmérettetés felé haladunk. Ha Orbán megőrzi hatalmát, az bátoríthatja Vučićot az előrehozott választások kiírására” – mondta, hozzátéve: ha Orbán mégis elveszítené a választást, az felgyorsítaná a szerbiai rezsim bukását is. „A magyar választások eredményétől függ, hogy az orosz fél eladja-e a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban (NIS) lévő részesedését a magyar MOL-nak” – jelentette ki a politológus, aki szerint Vučić biztosan nem ír ki választásokat, amíg a NIS ügye valahogy nem rendeződik, mert nem akar a kampányban gazdasági és energetikai válsággal szembesülni.
Gogić kételkedik abban, hogy az orosz fél valóban el akarja adni a részesedését, de ha meg is tennék, addig nem fogják, amíg ki nem derül a magyar választások eredménye.
https://szmsz.press/2026/02/21/hogyan-hat-a-magyarorszagi-valasztasok-eredmenye-szerbiara/