Dokumentum-tervezet
Az elnök ez alkalommal nem hazudott.
Demokráciaellenes forradalmat kezdett.
Predsednik ovog puta nije lagao.
Preduzeo je kontrademokratsku revoluciju.
Dušan Rankov Lončar
Đuro Mаcut az expozéját olvassa (Fotó: YouTube)
A szerb képviselőházban Đuro Mаcut kormányfő-jelölt expozéjával április 15-én kezdődött el a vita az „új” (pontosabban újított) kormány megalakításáról, ami másnap a megválasztásával fejeződött be.
Az akkor még kormányfő-jelölt a „nemzeti kisebbségek” jogairól – ahogyan a nemzeti közösségeket nevezi – a 34 oldal terjedelmű expozéjának[1] csaknem a legvégén, az utolsó előtti, a sportról szóló rész előtt (!!), „az emberi jogokról, a nők jogairól és a nemzeti kisebbségek jogairól” című fejezetben[2] beszélt – nagy általánosságban. Ez is jól mutatja, hogy milyen fontosságot tulajdonít a nemzeti közösségi jogoknak, és hogy mennyire ért ehhez.
Macut az expozéjában – a nemzeti kisebbségekről a magyarokat a szerbek és a bosnyákok viszonyának függvényében (!!) említette:
– Őszintén remélem, hogy lehetséges történelmi egyezségre jutni a szerbek és a bosnyákok között. A harmónia, amit a raškai kerületben, vagy Sandžakban – ahogy a bosnyák polgártársaink nevezik – kiépítettünk, az egység és a közösség erőteljes példáját jelentik.
Célunk a közös jövőteremtés, és hogy Szerbia minden polgárának a hazája legyen.
Ugyanezt a közelséget és megértést kívánjuk a magyar nemzetiségű polgárainkkal is. Az elmúlt évtized során Szerbia történelmi eredményeket valósított meg a szerbek és a magyarok ezeréves közös történelmének áttekintésében és megértésében. A Szerbiában élő magyarok értékes kapcsot jelentenek magyar partneri állammal, amellyel stratégiai partnerséget építünk, ami érett gyümölcsöket hoz majd művelődési, gazdasági, katonai és minden más téren – olvasta expozéjából Macut.
A továbbiakban, a kormányprogram előterjesztésében a „roma közösséggel” és az „albán nemzeti kisebbséggel” kapcsolatosan három-három sor található.
– Nem fogunk megfeledkezni a kisebb létszámú nemzeti közösségek jogairól és szükségleteiről, mint amilyenek a szlovákok, a horvátok, románok, bunyevácok, vlahok, macedónok, goranacok, ruszinok és a többiek, akik közös országunk nemzeti különbözőségek mozaikját alkotják – írja az expozé emberi jogokról, a nők jogairól és a nemzeti kisebbségek jogairól szóló fejezetének végén.
– A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szavazatával támogatni fogja a dr. Đuro Mаcut vezette kormányt – jelentette be Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági frakcióvezetője a vitában és azt üzente a leendő miniszterelnöknek és a minisztereknek, hogy „a VMSZ tagjaira partnerként tekinthetnek”[3].
– Mi, a VMSZ részéről az ész hangját szeretnénk képviselni, építő módon részt venni a munkában, és azt kívánom Önöknek, a leendő kormány tagjainak, hogy tudják: ránk, a VMSZ tagjaira, partnerként számíthatnak – mondta egyebek mellett Pásztor Bálint[4].
– Támogatom azt is, amit a nemzeti kisebbségek – a horvátok, a romák, a bosnyákok, a magyarok – helyzetéről mondott – tette hozzá[5].
Macutnak az alakulóban lévő Vučić-féle Mozgalom a nemzetért és államért [Pokret za narod i državu] néhány alapítójából (Đuro Macut, Bálint Béla, Boris Bratina és Demo Beriša), valamint a bizalmasaiból álló 31 tagú kormányát (amelyben csak 10 új miniszter van) az április 16-án – a 250 képviselő közül – a Szerb Haladó Párt (SNS) körüli koalíció, köztük a VMSZ-es képviselők – 153 szavazatával (46-an nemmel szavaztak, 51 képviselő távollétében) választották meg.
Ez a Szerb Haladó Párt (SNS) körüli koalíció, köztük a VMSZ hatalmának folytonosságát is jelenti, amely már eddig is katasztrofális volt az egész országra nézve, az egyetemisták és a hozzájuk csatalakozó néptömegek tiltakozásaihoz, lázadásához vezetett.
Nyilvánvaló, hogy ez a kormány sem fogja kivezetni az országot a mély politikai, erkölcsi és intézményes válságból. Az ország irányításában, az emberi jogok és a nemzeti közösségi jogok érvényesítésében – az elnyomás fokozásán kívül – semmilyen kedvező változás nem várható!
Az őshonos vajdasági magyar közösség helyzetéről, jogainak érvényességéről – amióta e közösséget a VMSZ és az általa irányított Magyar Nemzeti Tanács (MNT) „képviseli” – nem készült alaposabb felmérés és vita sem folyt. Csak azt tudjuk, hogy a közösség létszáma jelentősen megcsappant, jogainak gyakorlati alkalmazása szűkült, számos akadályba ütközik, és hogy nem ritkák a jogsérelmek sem.
Pásztor Bálint felszólalása a köztársasági parlamentben azt mutatja, hogy pártja a továbbiakban is gátlástalanul kiszolgálja a Szerb Haladó Pártot (SNS), amelyet a nemzeti közösségi jogok nem is érdeklik. Ők a szerb világot építik, amelyben a nemzeti közösségek szerepe kimerül a díszletezésben, a látszatdemokrácia biztosításában egy kis adag folklórprogram által. Az sem érdekli, hogy a közösség erről mit gondol.
A VMSZ valóságtól eltávolodott vezetői a közösség helyzetét nem kívánják ismerni, a nemzeti tanács pedig nem a vonatkozó törvénnyel összhangban végzi tevékenységét, nagy ívben kerüli a problémák megvitatását és rendezését.
Szükséges lenne, tehát, hogy a politikai és/vagy civil szervezetek napirendre tűzzék a valós problémákat, vitát nyissanak a közösség helyzetének és jogainak érvényesítéséről, valamint megfogalmazzák a javaslataikat, amit aztán egy új, valós problémákkal szembenéző Magyar Nemzeti Tanács elé lehetne terjeszteni.
A magyar közösség további leépítésének, hanyatlásának elkerülése érdekében mielőbb utat kell nyitni a helyzetének rendezésére, a szülőföldjén való (meg)maradásának.
Az alábbi dokumentumtervezet egy olyan vitaindító, amely kiindulópontként szolgálhat:
Tervezet
A vajdasági magyar közösség helyzete és jogainak érvényesítése
Abból a megállapításból kiindulva, hogy
– a vajdasági magyar közösség őshonos nemzeti közösség és a nemzetközi valamint a belső jog által meghatározott minden jog megilleti;
– Szerbiában az 1988. évi ún. joghurtforradalomtól szinte folyamatos a társadalmi feszültség és a (lét)bizonytalanság;
– az országban mély társadalmi, gazdasági, politikai és intézményes válság van, amelyben a rendszer nem riad vissza attól sem, hogy a hatalma védelmében minden eszközt bevessen;
– folyamatosan rosszabbodnak az életkörülmények; jelentősen gyengült a mezőgazdaság és az állattenyésztés helyzete, ami csak növeli a közösség elszegényedését;
– a magyar közösségben elmaradtak a nagyobb befektetések, ami miatt szűkültek a munkavállalási lehetőségek;
– rosszabbodtak a közlekedési viszonyok a magyar települések között (vasúti jártatok szűntek meg, a Suboticatrans magánosítása után megszűnt a Szabadka és Zenta, Orom, illetve Újfalu közötti autóbuszjárat, stb.);
– a közösség megmaradását veszélyezteti az elöregedés és a fiatalok tömeges elvándorlása is (csak az utóbbi két népszámlálás között 70.000-rel lettünk kevesebben és negatív népességi spirálba került a vajdasági magyarság);
– nem valósultak meg a döntéshozatalban való részvételre és az arányos foglalkozatásra vonatkozó jogszabályok, ami miatt a magyarok mind jobban kiszorulnak a közéletből, a döntéshozatali, az államigazgatási és igazságügyi szervekből;
– folyamatban van a nemzeti közösségi jogok leépítése, különösen a nyelvhasználat, az oktatás és a tájékoztatás vonatkozásában;
– gyakori a nemzeti közösségi jogok nyílt vagy burkolt megsértése;
– a magyar politikai és közélet megmérgeződött, elsivatagosodott, egyhangúvá szürkült, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) diktatórikus vezetői megosztották a közösséget, kiirtották a (kritikai) gondolkodást és kisajátították maguknak a közösség kérdéseiben való döntéshozatalt, a tartományi és anyaországi pályázati forrásokat; leigázták és megalázták az intézményeket, a médiát, a civil szervezeteket, az MNT-alapítással zsarológépezetet vezettek be;
– kialakítottak egy Prosperitatis oligarcha-réteget, szociális éket vágva a közösség tagjai közé;
– az egypárti (VMSZ-es) Magyar Nemzeti Tanács nem a működését rendező törvény alapján tevékenykedik, kínosan kerüli a közösség létfontosságú kérdéseit, elbürokratizálódott és többnyire csak a Magyarországból befolyó pénzek elosztásával, valamit „káderezéssel” törődik;
– minden szinten főleg illetéktelen, alkalmatlan, tehetségtelen és vízió nélküli, de karrierista képviselők és vezető pozícióban lévő szürke pártkatonák, megélhetési politikusok képviselik a közösséget, ezzel veszélyeztetik a közösség megmaradását, valamint jogainak érvényesítését a szülőföldjén, stb.;
– a Szerbiában és Vajdaságban kialakult helyzet miatt a magyar közösségben egyre jobban eluralkodik a kiábrándulás, a depresszió, a letargia és az országból való távozási kényszer;
– az 1941. évi csaknem félmillió (473.241) magyarból, ami akkor a lakosság 28,5 százaléka volt, 2022-re a magyarok száma Vajdaságban 182.321-re csökkent, ami most már csak a lakosság 10,47 százaléka. A lakosság drámai, drasztikus fogyása is a nemzeti kisebbségi politizálás és érdekképviselet újragondolását teszi szükségessé;
– ezidáig elmaradt a néhai Pásztor István, a VMSZ volt elnöke (2007-2023) idején és a párt új vezetősége alatti közösség- és identitásromboló, megosztó, közéletmérgező és korrumpálódó politizálás mérlegét és megállapítani az ezzel járó politikai és egyéb felelősséget, stb.
Felelősséget érezve a közösség, önmagunk és gyermekeink jövője iránt, maradéktalanul támogatva a zárlatokat fenntartó egyetemi hallgatók és a tiltakozó/sztrájkoló néptömegek követeléseit – ugyanakkor visszatekintve és integrálva a vajdasági magyar pártok és civil szervezetek vezetőinek, valamint magánszemélyeknek az Újvidéken, 2012. szeptember 27-én megtartott értekezletén elfogadott, a magyar képviselőkhöz, az anyaországi vezetőkhöz és az Európai Unió magyar képviselőihez Felhívásba foglaltakat[6] is –
k ö v e t e l j ü k
1. olyan demokratikus előfeltételek megteremtését az egész országban, amelyek parancsuralmi önkényrendszer és bűnözői társadalmi gépezetek helyett biztosítják a jogállamiságot, a jogrend működését;
2. az elmúlt időszakban elkövetett visszaélésekért felelősek bíróság elé állíttatását;
3. olyan vajdasági magyar politikai közéletre való esélyt, amely a hamisan csengő, demagóg „egység” szólama helyett biztosítja a kritikai önreflexiót, a sokszínűséget, a pluralizmust, ami egy közösség életképességének az előfeltétele (akárcsak a természetben a diverzitás);
4. a délvidéki magyarság teljes körű nemzeti autonómiájának, területi és személyi elvű autonómiájának biztosítását; a nemzeti tanácsokról szóló törvény mielőbbi módosítását, amely szavatolja a nemzeti kisebbségek tényleges politikai önkormányzatát; új, demokratikus nemzeti tanácsi választások megtartását az állam által elkészített és kezelt teljes választói névjegyzék alapján, olyan választási rendszer alkalmazásával, amely figyelembe venné a lakosság területi megoszlását is;
5. Szerbia valódi decentralizálását és EU-kompatibilis (nem statisztikai) régiókra való átszervezését; a régiók kialakításánál a gazdasági, földrajzi, etnikai és más elvek figyelembe vételét; a délvidéki magyarság tömbben élő részének egy közigazgatási egységben, régióban tartását; a közigazgatási reform részeként a szubszidiaritás elve alapján működő települési önkormányzatok létrehozását, ideértve a pénzügyi önállóságuk megteremtését is;
6. Vajdaság Autonóm Tartomány önkormányzatiságának teljes visszaállítását, beleértve a törvényhozási, végrehajtási és igazságügyi jogkört is;
7. a szerb alkotmány által a nemzeti kisebbségeknek szavatolt parlamenti helyek beépítését a választási törvénybe, az arányos részvételt a döntéshozatali intézményekben, a közigazgatási és igazságügyi szervekben, a közvállalatokban, valamint a belügyi szervekben – minden szinten; új törvény meghozatalát a népképviselők választásáról, amely lehetővé teszi a listákra és az egyénekre való szavazást is, minek alapján mindegyik jelölt, aki legalább 2000 szavazatot kap, rangsorolási eljárásba kerül;
8. Adának, Zentának és Magyarkanizsának az észak-bánáti körzethez való csatolásáról szóló, az asszimilációt ösztönző rendeletnek a megváltoztatását és a három községnek a természetes etnikai, gazdasági, valamint földrajzi környezetbe, az észak-bácskai körzetbe való visszatérését;
9. a községi bíróságok visszaállítását Adán, Csókán, Magyarkanizsán, Temerinben és Topolyán; a bíróságok és ügyészségek dolgozóinak, valamint a közjegyzők nemzeti összetételére vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát és arányos nemzetiségi foglalkoztatásának biztosítását, csakúgy, mint a tartományi és községi közigazgatási és igazságügyi szervekben, közvállalatokban és hivatalokban, valamint a magyar nyelv hivatalos használatának érvényesítését ezekben a szervekben, valamint egy új hivatalos nyelvhasználati törvény meghozatalát;
10. a magyar oktatási rendszer létrehozását az óvodától az egyetemig; a szerb mint nem anyanyelv oktatásának átszervezését, a tankönyvek korszerűsítését és a nemzeti közösségeket megbélyegző tartalmak törlését; a magyar felsőoktatási intézményesítés (Vajdasági Magyar/Multietnikus Egyetem és Magyar Kisebbségkutató Intézet létesítése) elmaradása okozta károk csökkentését; a vajdasági magyar közösség megmaradásához szükséges komplex felsőoktatási rendszer kiépítését (a vajdasági magyarság rendelkezik a legszegényesebb magyar felsőoktatási szakkínálattal a Kárpát-medencében);
11. a szerbiai és az anyaországi pályázati források pártpolitikától való felszabadítását;
12. a sajtó szabadságát és a pártoktól, valamint a Magyar Nemzeti Tanácstól való független és tárgyilagos tájékoztatás garantálását (a Magyar Szó, a Pannon RTV, a Hét Nap és a Vajdaság Ma felszabadítását);
13. a Magyar Nemzeti Tanács által alapított ill. kiemelt intézmények (iskolák, médiaházak, kiadóházak, művelődési központok stb.) autonómiájának sérthetetlenségét, pártideológiától való mentességét;
14. a magyar civil szervezetekben – az összeférhetetlenség miatt – a pártirányítás megszüntetését;
15. a szabadkai Népszínház építésének befejezését és a felelősség megállapítását, az építkezés elhúzódásának (17 év) okának kikutatását, ami a vajdasági magyar kultúra óriási károsodásához vezetett, valamint követeljük vizsgálat indítását annak megállapítására, hogy voltak-e pénzügyi visszaélések;
16. a második világháború áldozatainak szentelt emlékművek emelését minden településen, ahol tömegsír van, a még titkos dossziék és levéltárak megnyitását, kutatását, valamint a besúgók névsorához való hozzáférést, eljárás indítását az atrocitások életben lévő elkövetői ellen;
17. a Nyugat-Európából kitoloncoltaknak a nemzeti kisebbségek által lakott területekre költöztetésének megszüntetését, ezzel a lakosság etnikai arányainak megbontását és a közbiztonság kikezdését;
18. az etnikai alapú incidensek hatékony kivizsgálását és a vonatkozó jogszabályoknak az elkövetők elleni következetes alkalmazását;
19. az őshonos magyar nemzeti kisebbség kérdéseinek mint Szerbia uniós csatlakozása előfeltételeként való kezelését, megnyugtató rendezését; a szerb–magyar, illetve magyar–szerb kapcsolatokat terhelő kérdések tisztázását, valamint a Magyar-Szerb Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság működésének helyreállítását.
A fenti követelések megvalósításáért való határozott kiállást – minden szinten – figyelemmel kísérjük és számon kérjük a magyar képviselőktől.
Mgr. BOZÓKI Antal,
nyug. ügyvéd
__________
[1] Darko Kovačević: CEO EKSPOZE ĐURE MACUTA [Đuro Macut expozéjának teljes szövege]. https://www.alo.rs/vesti/politika/1049977/ceo-ekspoze-dure-macuta-program-na-34-strane/vest
2025. április 15. 12:53
[2] CEO EKSPOZE ĐURE MACUTA [Đuro Macut expozéjának teljes szövege].
https://www.novosti.rs/vesti/politika/1481407/ceo-ekspoze-djure-macuta-procitajte-izlaganje-kandidata-predsednika-vlade?fbclid=IwY2xjawJsW7ZleHRuA2FlbQIxMQABHtb6gfXGpYpmUWYPNnAEzGAT8ECIKvLmKmjofhqv_Hs-lpel1UYOyOHvg9Fu_aem_Ik0KAmEaclnD-FS-8gGgZQ, 2025. április 15. 13:24
[3] Dr. Pásztor Bálint: A VMSZ támogatja Đuro Macut kormányát. https://www.magyarszo.rs/kozelet/a.326251/Dr-Pasztor-Balint-A-VMSZ-tamogatja-Duro-Macut-kormanyat, 2025. április 15. 15:30
[4] Uo.
[5] Uo.
[6] A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG AZONOSSÁGA MEGŐRZÉSÉNEK ÉS FEJLŐDÉSÉNEK ALAPKÖVETELMÉNYEI. Felhívás a magyar képviselőkhöz, az anyaországi vezetőkhöz és az Európai Unió magyar képviselőihez. https://www.peticiok.com/peticio_a_vajdasagi_magyar_kozosseg_azonossaganak_megrzeseert
