A temerini Médiatalálkozón is elmaradt a szembenézés

Nincsen elemzési készség, se felelősségvállalás

Újságírók Temerinben (Fotó: Képernyőfelvétel / Vajdaság Ma)

Július 18-án hatodik alkalommal tartottak Médiatalálkozót a temerini Tájház és Alkotóházban.
A rendezvény célja a szervezők szerint a szakmai párbeszéd és a generációk közötti kapcsolatok erősítése volt.[1]. A beszámolók alapján azonban a találkozó nem adott választ a vajdasági magyar média legsúlyosabb kérdéseire.

– Én azt látom, hogy nagyon változik az újságírás. Az én koromban, én a 80-as évek derekán kezdtem dolgozni, egészen másmilyen körülmények között dolgoztunk, mint most. Viszont azt hiszem, hogy a függetlenség, a tárgyilagosság, tehát vannak ilyen mércék, amik mind örökkön érvényesek, és remélem, hogy a mai fiatalok is ezt úgy érzik, mint mi – nyilatkozta Nagy Magdolna, szervező, nyugalmazott újságíró[2]. 
A függetlenség és a tárgyilagosság említése fontos gondolat volt, de  a találkozón – az információk szerint – nem esett szó arról, hogy ezek az elvek miként érvényesülnek ma a vajdasági magyar médiában. Arról sem beszéltek, hogy az MNT által alapított és irányított médiából éppen a függetlenség és a tárgyilagosság hiányzik.

Tőke János, a Szabad Magyar Szó főszerkesztője, a Médiatalálkozó egyik vendége, a kérdésre, hogy „hová tart a vajdasági magyar újságírás” ezt a választ adta: 
„Ez egy nagyon jó és nagyon komoly kérdés. Azt hiszem, nem nagyon tudnék ebbe egy percben válaszolni. De azt hiszem, hogy ahogy szokták mondani, virágozzon minél több virág a mezőn. Ez egy nagyon fontos dolog lenne, hogy ez így történjen itt is.”[3] 
Elmondása szerint „a szerbiai és a vajdasági magyar sajtó ugyanazokkal a kihívásokkal küzd: hasonló politikai nyomás nehezedik rájuk, és egyaránt jellemző az alulfizetettség”[4].

Az újságírók temerini találkozója már a második összejövetel az idén, amely a vajdasági magyar sajtó helyzetével foglalkozott. 
Az elsőt, Tiszta vizet a pohárba, szabad szót a médiába! címmel[5] a Sajtószabadság Alapítvány, pontosabban az USA-ba elszármazott Purger Tibor szervezte meg május 29-én Szabadkán[6]. 
A tanácskozáson a vajdasági magyar média szinte valamennyi jelentősebb intézményének és szervezetének képviselői megjelentek, de a résztvevők között alapvető kérdésekben sem volt egyetértés. 
A szervezők eredeti nyilatkozattervezete helyett végül csupán egy rövid, általános megállapítás született: „sokszínű és szakmaiságon alapuló vajdasági magyar médiatérre van szükség[7]...”

A temerini Médiatalálkozó sem adott választ a szervezők által is felvetett legfontosabb kérdésekre: hová tart a vajdasági magyar sajtó, milyen kihívások előtt áll az országos média, és milyen változások várhatók a magyarországi újságírói szakmában.
A beszámolók alapján inkább kötetlen, öncélú – l'art pour l'art – eszmecsere zajlott, mint a szakma helyzetének felelős elemzése. 
A szervezők arra sem vették a fáradságot, hogy valamiféle elemzést készítsenek és terjesszenek a résztvevők elé a vajdasági magyar média helyzetéről. Záróközlemény megfogalmazása pedig már túlzott elvárás lett volna tőlük.
Ezeken a hiányosságokon a szervezőknek változtatni kell, amennyiben komolyan kívánnak foglalkozni a vajdasági magyar média helyzetével.

A magyarországi médiaváltozások szele még nem érte el a vajdasági magyar sajtót. Továbbra sincs elemzőkészség, sem felelősségvállalás.

Magyar Péter miniszterelnök április 24-én a közösségi oldalán írta, hogy kormánya „nem fogja elfogadni, hogy az anyaországi támogatásból működő, a VMSZ által kontrollált vajdasági magyar média egy az egyben Fidesz-propagandát közvetítsen”[8].
Ennek ellenére az MNT által alapított és irányított vajdasági magyar média működésében érzékelhető változás nem történt. Habár az adófizetők pénzéből működik, és nekik tartozik felelősséggel, továbbra is a VMSZ politikáját közvetíti, hozzájárulva az egypárti rendszer fennmaradásához és a közösség helyzetének folyamatos rosszabbodásához. 

A vajdasági magyar újságírásnak előbb-utóbb szembe kell néznie saját szerepével is. Nemcsak azzal, hogy milyen állapotban van ma, hanem azzal is, milyen felelősséget visel azért, hogy idáig jutott. Ebben a folyamatban a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének meghatározó szerepet kellene vállalnia.
A közpénzből működő média szakmai és pénzügyi átvilágítása nem maradhat el.

Olyan közszolgálati médiát kell kialakítani, amely valóban közszolgálati feladatokat lát el. Ellenőriz, képez és minden magyar számára pártatlan és kiegyensúlyozott tájékoztatást ad. 
Most világos beszédre, szakmai hitelességre, felelősségvállalásra és következetes munkára van szükség. A közmédiának ismét a közösséget kell szolgálnia: pártatlan, kiegyensúlyozott és hiteles tájékoztatással, nem pedig politikai propaganda közvetítésével.

Bozóki Antal

__________
[1] (RTV) A vajdasági magyar sajtó helyzete volt a Médiatalálkozó középpontjában. https://rtv.rs/hu/, 2026. július 18. 20.58 
[2] Uo. 
[3] Uo. 
[4] A rendezvényen Tőke Jánossal Muci Szántó Márta beszélgetett: PoliTér - 2026.07.24. https://media.rtv.rs/hu/politer/110821. (A műsor július 22-én került adásba.) 
[5] Bővebben lásd A vajdasági magyar sajtó állapota rendkívül aggasztó c. írásomban. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=17995, 2026. május 30. 
[6] Németh Ernő: „Sokszínű és szakmaiságon alapuló vajdasági magyar médiatérre van szükség”. https://www.vajma.info/cikk/media/4310/Sokszinu-es-szakmaisagon-alapulo-vajdasagi-magyar-mediaterre-van-szukseg.html, 2026. május 29. 18:29; Tiszta vizet a pohárba, szabad szót a médiába! https://szmsz.press/2026/05/29/tiszta-vizet-a-poharba-szabad-szot-a-mediaba-2/, 2026. május 29. 13:23, és „Az újságírók nem tudnak kérdéseket feltenni és nem is mernek”. https://szmsz.press/2026/05/29/az-ujsagirok-nem-tudnak-kerdeseket-feltenni-es-nem-is-mernek/, 2026. május 29. 16:12
Lásd még hercz: Sajtósok a sajtóról. Magyar Szó, 2026. május 30. 5., és Bódis Gábor: Süket fülek kerekasztal mellett. https://vmplenum.rs/2026/05/31/bodis-gabor-suket-fulek-kerekasztal-mellett/, 2026. május 31. 
[7] A Tiszta Sor Médiatanácskozás résztvevőinek közleménye. https://szmsz.press/2026/05/29/a-tiszta-sor-mediatanacskozas-resztvevoinek-kozlemenye/, 2026. május 29. 14:46 
[8] Péter Magyar: A TISZA-kormány alatt a szerzett jogok megmaradnak.
https://www.facebook.com/peter.magyar.102, 2026. április 25. 11:01 

Mit számít, ha ezek távoznak a hatalomból? Hiányzik az ország fele. 
Šta nam fali što će ovi otići sa vlasti. Fali pola države. 
Antonić, Dobrivoje

Ne sértegessék az értelmiségünket! Sokáig taníttattuk. 
Ne vređajte nam in teligenciju. Dugo smo je školovali. 
Bašanovič Marjanović, Željka 

 

A gondolatszabadságot az alkotmány garantálja. Nem elég ez?
Sloboda mišljenja je garantovana ustavom. Zar to nije dovoljno?
Čotrić, Aleksandar 


Az élet örök küzdelem. Aki mer, az képes rá. Aki nem ismeri a félelmet, az előre jut. 
Život je večita borba. Ko sme taj može. Ko ne zna za strah, taj ide napred. 
Mišić, Živojin


A hatalom sötétséget vet, ezért a népnek nincs mit learatnia. 
Vlast seje mrak. Narod ništa ne može da ubere. 
Stanojković, Radomir


Fordította: B. A.

KEREKASZTAL, PÁRBESZÉD? – DE KIVEL, MIRŐL?

A vajdasági magyaroknak maguknak kell elvégezniük a rendszerváltást

Illusztráció: Napló

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, a TISZA Párt egyik alelnöke, országgyűlési képviselő az április 29-i bejegyzésében kifejtette, hogy a TISZA Párt „a külhoni közösségek belső politikai életének alakítását az ott élők feladatának tekinti, így abba nem avatkozik be”[1]. 
Ebből az következik, ami egyébként természetes is, hogy a külhoni magyar közösségeknek maguknak kell rendezni a dolgaikat, elvégezni a rendszerváltást.

A vajdasági magyar közösségben eddig – a magyarországi rendszerváltás ellenére – semmilyen lényegi változás nem történt. A VMSZ továbbra is uralja a közösséget. 
Annak ellenére például, hogy Magyar Péter magyar miniszterelnök, az április 24-i közösségi bejegyzésében, egyebek mellett kinyilvánította: „Elfogadhatatlan, hogy közpénzből fenntartott, a VMSZ által befolyásolt vajdasági magyar média pártpropagandát közvetítsen”[2], Pásztor Bálintnak továbbra is állandó műsorideje van a Szabadkai Magyar Rádióban (SZMR).

Az utóbbi napokban többen is hangoztatták – talán a rendszerváltás szükségességét érezve –, hogy a vajdasági magyar pártok és a civil szervezetek kerekasztal értekezletére lenne szükség. Arról azonban senki nem szól, hogy kik vennének részt ezen a kerekasztal beszélgetésen és miről is lenne azon szó?

Végel László író szerint például „jó lenne egy kisebbségi kerekasztal, amelyen új szabályokat fektetnének le, amelyek biztosítanák, hogy soha többé ne térjen vissza az egypárti restauráció”[3].
Azt azonban nem fejtette ki, hogy adottak-e a feltételek egy ilyen kerekasztal megtartásához, mely szervezetek vennének azon részt, melyek lennének azok a szabályok, amelyeket a résztvevők elfogadnának, de azt se, hogyan lehetne biztosítani azt, hogy az egypártrendszer „soha többé ne térjen vissza”.

Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke – a SZMR július 14-i műsorában – a vajdasági magyar politikai szereplők közötti párbeszéd szükségességéről is beszélt.
– Abban látnék megoldást, és az tartanám fontosnak, hogy a vajdasági magyar politikai szervezetek egy asztalhoz tudjanak ülni, és megnézzük, hogy melyek azok a nemzeti minimumok, amelyek ügyében egyet tudunk érteni. A VMSZ és magam személy szerint is erre nyitott vagyok továbbra is. Hogyha erre nem lesz nyitottság, akkor meg amikor valamilyen választások következnek, akkor a vajdasági magyar közösség tagi eldöntik, hogy kinek szavaznak bizalmat – nyilatkozta a VMSZ elnöke[4]. (Feltűnő, hogy a Magyar Szó nevű pártlap, amelyik rendszeresen közli Pásztor nyilatkozatait a SZMR-ben (is), az erről a szerepléséről szóló írásban ezt egyáltalán nem említi[5].)

A VMSZ elnöke nem nevezte meg, kiket hívna egy asztalhoz, és azt sem fejtette ki, mit ért a „nemzeti minimumok” alatt, illetve ki fogalmazná meg azokat.
Burkolt fenyegetést viszont megfogalmazott: ha nem lesz nyitottság, majd a választók döntenek. Mindezt olyan helyzetből teszi, amelyben egyedül a VMSZ rendelkezik jelentős anyagi és médiatámogatással.
 

Pásztor Bálint – aki korábban minden érdemi párbeszédet elutasított – mostani nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy most a párbeszéd elsősorban pártja, s vele saját politikai túlélésének eszközévé vált.
Mindezt azzal próbálja indokolni, hogy „a magyarság csak és kizárólag akkor tud prosperálni, ha van erős magyar érdekképviselete a belgrádi parlamentben”[6]. Mintha eddig a VMSZ által nem megalkuvó, a Szerb Haladó Párt (SNS) minden javaslatát támogató képviselete lett volna! Az „erős magyar érdekképviseletet” persze a saját vezetésével képzeli el.
Kérdés azonban, hogy a történtek után mely szervezetek lennének hajlandók egy asztalhoz ülni a VMSZ jelenlegi vezetőivel.

Miközben Magyarországon a képviselők mandátumát három ciklusra, vagyis 12 évre csökkentették, Pásztor Bálint és több képviselőtársa már csaknem 20 éve ül a parlamentben!
Mindezek alapján nehéz őszinte párbeszédre irányuló kezdeményezésként értékelni Pásztor ajánlatát, inkább taktikai lépésnek tűnik.

Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) a július 15-i közleményében[7] – Pásztor Bálint idézett nyilatkozatára reflektálva – azt írja, hogy a magyar politikai szereplők közötti párbeszéd gondolata „üdvözlendő”.
– Kár, hogy erre csak most került sor, miután a VMSZ hosszú éveken át éppen az ellenkező politikát folytatta. […] Ezért ezt a kijelentést egy átlátszó politikai trükknek tartjuk – írja a párt.
 

A VMDK-ban úgy gondolják, hogy a Vajdasági Magyar Plénummal (VMP) vagy a Vajdasági Magyar Újrakezdéssel (VMÚ) közös ügyekben való együttműködés, különösen a Magyar Nemzeti Tanács választásán, „valódi esélyt teremthet arra, hogy az MNT ismét az egész vajdasági magyar közösséget képviselje”.
 

Kérdés viszont, hogy a VMP hajlandó lenne a VMÚ-val együttműködni, mivel a két szervezett között kenyértörésre került sor.  Éppen VMÚ jelenlegi vezetőségének három tagja – Rózsa Zsombor, Sövény Ferenc és Natkai Andrea – hiúsította, „puccsozta meg” ugyanis a VMP kezdeményezésére létrejött széleskörű MNT ellenzéki választási koalíciót. 
A VMÚ nemcsak nevét és korábbi arculati elemeit vette át a Plénumtól, hanem programjának több részét is onnan emelte át. 
Ki működne együtt egy olyan szervezettel, amely vezetőinek szakmai felkészültsége és az eddigi közéleti szereplésük komoly kétségeket vet fel.

A VMDK-közlemény megfogalmazásból arra lehet következtetni, hogy ez a párt – a történtek ellenére – „nyitott a párbeszédre” a VMSZ-szel, amit már korábban is jelzett. Feltételül annak „elismerését szabja (a VMSZ részéről), hogy a megosztás politikája zsákutca volt”[8].
Ez bizony csalódást keltő, megalkuvásra utaló álláspont. Nem követeli ugyanis, hogy a VMSZ vezetősége számoljon el az utóbbi 16 év történéseivel, a magyar közösséget leépítő politikájával.

A párt július 11-i tisztújító közgyűléséről alig került nyilvánosságra érdemi információ. A közlemény csupán a vezetőség újraválasztását ismertette, a közösség helyzetéről, a vita tartalmáról és a jövőbeli tervekről nem adott képet.
Csonka Áron, aki 2010 óta a párt elnöke, most példát mutathatott volna azzal, hogy átadja a tisztséget. Ez már csak azért is szükséges lett volna, mivel a párt az egyre gyakoribb közleményeken kívül nem igazán vesz részt a közéletben és a legutóbbi MNT választáson sem indult.

A Vajdaság Ma Interjú internetes portál július 14-én terjedelmes interjút közölt Rácz Szabó Lászlóval, a Magyar Polgári Szövetség (MSZP) elnökével[9].
Az interjúból kiderül, hogy „az MPSZ a helyi közösségek megerősítését tekinti stratégiája alapjának”.
– Csak akkor veszünk részt az MNT-választáson, ha a VMSZ-szel szembeni ellenzéki szereplők valódi összefogást valósítanak meg. Ennek oka, hogy már az ajánlásgyűjtési folyamatot is manipulálhatónak tartjuk. A VMSZ jelentős szervezeti és anyagi fölénnyel rendelkezik, amelyet meglátásunk szerint a Fidesz épített ki, miközben a választásokat egy, a VMSZ-t támogató szerbiai hatalom bonyolítja le. 
Legnagyobb csalódásunk ugyanakkor az, hogy meglátásunk szerint a Tisza Párt is a Fidesz stratégiáját folytatná azzal, hogy kizárólag a VMSZ-ből kivált Újrakezdést szólította meg, miközben minden más délvidéki magyar politikai szereplőt figyelmen kívül hagyott. Úgy véljük, ez a hozzáállás az utolsó szög lehet a délvidéki magyarság koporsójában – mondta a MPSZ elnöke.

Rácz Szabó László a RTV Napjaink című, június 8-i műsorában felvetette annak a lehetőségét, hogy „Zentára hívják beszélgetésre a civil szervezeteket és azokat a közéleti személyeket, akik a nemzetpolitikában már letettek valamit az asztalra”[10], de hogy erre sor kerül-e és mikor, arról információt nem találni.

Vajdasági Magyar Plénum még május 21-én nyilvános társadalmi vitára bocsátotta a vajdasági magyar közösség fennmaradása, fejlődése és jövője érdekében készült választási programtervezetét[11].

A Plénum június 13-án nyilatkozatba foglalta a Jövőkép nevű platformját[12], amely szerint a közösség érdekeit erkölcsi elveken, szolidaritáson, szakmaiságon és autonómián alapuló közéleti képviselettel kell szolgálni. Célja a vajdasági magyar közösség önazonosságának, méltóságának és tényleges érdekképviseletének megerősítése, mert meggyőződése szerint szabadság és autonómia nélkül nincs hiteles kultúra és nincs méltó közösségi identitás. 
A Plénum az MNT-választásokon – a közösség megújulásában bízva – olyan független jelöltek közösségeként kíván megjelenni, akik helyi tapasztalataikra és a közösség valós igényeinek ismeretére építve kívánják képviselni és szolgálni a vajdasági magyarságot.

Július közepén nincs tiszta kép arról, hogy a november 3-ig esedékes nemzeti tanácsi választásokon pontosan mely pártok és civil szervezetek vesznek részt. A megszólalásokból egyelőre nem rajzolódik ki olyan politikai együttműködés, amely valódi alternatívát jelenthetne a VMSZ-szel szemben. 

Biztosra vehető, hogy a VMSZ önálló listával indul, bár civil szervezetek csatlakozása sem kizárt. A VMDK indulni szeretne[13], de még nem döntött az együttműködésről, az MPSZ viszont önállóan nem kíván részt venni a választáson[14].
Egyedül a VMP rendelkezik nyilvános választási programmal és világosan megfogalmazott platformmal, amely a közösség megújulását és a rendszerváltást szorgalmazza. Kérdés azonban, hogy szélesebb támogatottság nélkül sikerül-e listát állítania és milyen választási eredményt ér el.

A jelek azt mutatják, hogy a csaknem két évtizedes pásztori önkényuralom után nemcsak a vajdasági magyar pártok és civil szervezetek, hanem maga a közösség sem készült fel a változásokra.
A magyarok létszáma jelentősen megfogyatkozott, sokan kiábrándultak, elfásultak. A hosszú éveken át folytatott propaganda megtette hatását: sokan sem a szerbiai, sem a magyarországi politikai folyamatokról nem rendelkeznek hiteles képpel, és úgy érzik, hogy a rájuk telepedett elnyomó rendszer miatt nincs valódi befolyásuk saját közösségük sorsának alakulására[15].

Még nincs túl késő egy új választási koalíció létrehozására. Ha valóban létrejönne egy hiteles alternatíva, annak alapját egy új választási együttműködés képezhetné, amelynek tagjai a VMDK, az MPSZ, a Plénum és a Malter – Vajdasági Magyar Alternatív Fórum lehetnének.
Ennek hiányában azonban, az idő rövidsége, a tanácstalanság miatt és összefogás nélkül, az őszi nemzeti tanácsi választásokon ismét olyan személyek kerülhetnek a nemzeti tanácsba, akik erkölcsileg se szakmailag nem alkalmasak a közösség képviseletére, helyzetének rendezésére, megújítására. Ez további négy évvel elodázná a szükségessé vált rendszerváltást, aminek a közösségre nézve súlyos következményei lehetnek.

A vajdasági magyaroknak maguknak kell elvégezniük a rendszerváltást, ha tisztességes társadalomban akarnak élni. Képes lesz-e erre a közösség?

Bozóki Antal

__________
[1] Tarr Zoltán. https://www.facebook.com/tarrzoltan.tisza/posts/pfbid02nUXY9Fum6GXiwmJLwoZiCG42Cvz1Zt4sKWaaWnc9gQ1EhfCZauhPMLLNBB4KipKQl, 2026. április 29. 21:12, és Dezső András: Tarr Zoltán: Tíz évre visszamenőleg megvizsgáljuk a külhoni támogatások felhasználását. https://telex.hu/belfold/2026/04/30/tarr-zoltan-tiz-evre-visszamenoleg-megvizsgaljuk-a-kulhoni-tamogatasok-felhasznalasat, 2026. április 30. 07:53 
[2] Péter Magyar : A TISZA-kormány alatt a szerzett jogok megmaradnak. 
https://www.facebook.com/peter.magyar.102, 2026. április 25. 11:01 
[3] Végel László: Kisebbségi kerekasztalt! https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=18101 
[4] Mozaik (SZMR) - Interjú dr. Pásztor Bálinttal, a VMSZ elnökével. http://www.pasztorbalint.rs/hu/videotar/mozaik-szmr-interju-dr-pasztor-balinttal-a-vmsz-elnokevel_10, 2026. július 14. 
[5] v-ár: Megmérettetések előtt. Magyar Szó, 2026. július 15. 1., 4. 
[6] Uo. 
[7] VMDK: A párbeszédhez nem elég egy nyilatkozat – hitelesség is kell
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=181142026. július 15. 
[8] Uo. 
[9] Ernő Németh: Rácz Szabó László: „Stratégiánk alapja a helyi közösségek megerősítése”. https://www.vajma.info/cikk/valasz/247/Racz-Szabo-Laszlo-Strategiank-alapja-a-helyi-kozossegek-megerositese.html. 2026. július 14. 12:21 
[10] 2010-es magyar nemzeti tanácsi választás. https://hu.wikipedia.org/wiki/2010-es_magyar_nemzeti_tan%C3%A1csi_v%C3%A1laszt%C3%A1s
[11] 12 PONT AZ ÚJRAKEZDÉSÉRT. https://vmplenum.rs/2026/05/21/felhivas-kozvitara-a-vajdasagi-magyar-plenum-programtervezeterol/
[12] VMP-KÖZLEMÉNY: JÖVŐKÉP. https://vmplenum.rs/2026/07/13/vmp-kozlemeny-jovokep/, 2016. július 13. 
[13] Csonka: A VMSZ-nek változtatnia kell a kizárólagosság politikáján. https://szmsz.press/2026/05/19/csonka-a-vmsz-nek-valtoztatnia-kell-a-kizarolagossag-politikajan/, 2026. május 19. 19:12, vagy Napjaink - 2026.05.18. https://media.rtv.rs/hu/napjaink/109351 
[14] Napjaink - 2026.06.08. https://media.rtv.rs/hu/napjaink/109875, 19- 
[15] Tómó Margaréta: Miért nem bíznak a vajdasági magyarok a változásban? https://balk.hu/2026/07/15/miert-nem-biznak-a-vajdasagi-emberek-valtozas/

Szabadka polgármestere a háborús bűnös Ratko Mladićot élteti hivatalos közösségi oldalán

 

 2026. július 14. 14:49  

Nem először oszt meg szélsőséges tartalmakat közösségi oldalán Szabadka polgármestere, Stevan Bakić, ahogyan nem először írunk arról sem, hogy esetleg személyeskedett, megbántott valakit, vagy éppen usztasának nevezte. Szabadka első embere nem titkolja szélsőséges nézeteit, miközben dicséri Szabadka multikulturális összetételét (legalábbis vannak ilyen megnyilvánulásai is).

Stevan Bakić ezúttal (ismét) Ratko Mladićról, elítélt háborús bűnösről osztott meg egy videót, amely 1995. július 11-én készült, s amelyben Mladić szerb Srebrenicáról beszél, megdicséri a helyszínen lévő katonákat. Bakić korábban, április 15-én Mladić egészségi állapota miatt aggódott, akkor ugyanis agyvérzés miatt kezelték az elítélt bűnöst.

A srebrenicai népirtás 1995 júliusa folyamán történt, amely során a szerb katonai erők több mint 8700 bosnyákot, főleg férfiakat és fiúkat gyilkoltak le.

Ratko Mladićot 2011-ben fogták le Vajdaságban, miután 15 éven át bújkált. 2017. november 22-én a hágai Nemzetközi Bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet elleni 2018-ban benyújtott fellebbezését 2021. június 8-án elutasították.

Góli: Nem kívánom kommentálni a bejegyzést

Stevan Bakić nyilvános bejegyzése kapcsán megkérdeztük Góli Csillát, aki alpolgármesteri feladatokat lát el Szabadkán. Góli válaszlevelében azt írta, alpolgármesterként a feladatai ellátására fókuszál.

„Munkám középpontjában a város fejlesztése áll. Nem kívánom kommentálni más közéleti szereplők személyes közösségi oldalain megjelent bejegyzéseit vagy azok tartalmát”, írta Góli. 

A Vajdasági Magyar Szövetség koalícióban irányítja a várost Stevan Bakić pártjával, a Szerb Haladó Párttal. 

A bejegyzést azóta tetszikelte a Népszínház igazgatója és az art mozi igazgatója is.

https://szmsz.press/2026/07/14/szabadka-polgarmestere-a-haborus-bunos-ratko-mladicot-elteti-hivatalos-kozossegi-oldalan/

A szerb miniszter gyűlöletbeszéde:

 Visszatérés a kilencvenes évek politikájához

2026. július 16. 

Lavinát indított el reakciókból Snežana Paunović, Szerbia államigazgatási és önkormányzati minisztere azzal a kijelentésével, hogy ha 1998-ban ő lett volna Slobodan Milošević helyében, etnikailag megtisztította volna Koszovót az albánoktól.

A miniszter leváltását az ellenzék egy része követeli, ehhez a felhíváshoz csatlakozott a szerb parlamentben működő Demokratikus Akció Pártjának képviselője, Šaip Kamberi is.

Éles bírálatok érkeztek az Európai Unióból is, amely hangsúlyozta: „Európában nincs helye olyan retorikának, amely igazolja vagy támogatja az etnikai tisztogatást.” Brüsszel arra is figyelmeztetett, hogy az ilyen kijelentések nincsenek összhangban azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket Szerbia a Koszovóval folytatott párbeszéd keretében vállalt.

Sandro Gozi, az Európai Parlament képviselője szerint „Szerbia nem állíthatja hitelesen, hogy elkötelezett az Európai Unióhoz való csatlakozás mellett, miközben kormányának tagjai a Milošević-korszak retorikáját és ideológiáját élesztik újjá.”

Albániai és koszovói politikusok ugyancsak úgy vélik, hogy ez a retorika Slobodan Milošević politikájának folytatását igazolja. Koszovóban Paunovićot persona non gratának nyilvánították. 

A miniszter nem tagadja meg pártja stratégiáját

A szerb kormány hivatalosan nem reagált, ami mára megszokottá vált, amikor Aleksandar Vučić államfő külföldön tartózkodik. Négy nappal később Vučić kijelentette, hogy Paunović szavai nem tükrözik sem az ő akaratát, sem a szerb kormány álláspontját, és hangsúlyozta: Szerbia politikája a párbeszéd, nem pedig az etnikai tisztogatás.

A heves felháborodás után Snežana Paunović közleményt adott ki, amelyben ahelyett, hogy elhatárolódott volna korábbi kijelentéseitől, azt írta:

„Nem tagadom meg a Szerbiai Szocialista Párt politikáját, amely leírhatatlanul nehéz történelmi körülmények között vezette Szerbiát; azt a pártot, amely nagy áldozatokat hozott, amelynek nevét a leggyakrabban emlegették Hágában, amely soha senkitől nem könyörgött semmiért azért, hogy egyenes gerinccel és eszméihez hűen megmaradhasson. Nem tagadom meg pártom stratégiáit sem, amelyeket Szerbiának nevezett otthonunk egy részében zajló fegyveres lázadás körülményei között választottunk.”

Nyilvánosan kimondta azt, amit titokban gondolnak 

A szerb közvélemény egy része úgy véli, hogy az ilyen kijelentések célja más események háttérbe szorítása. Dragan Popović, a Gyakorlati Politika Központ igazgatója azonban úgy látja, hogy a nyilatkozat egyszerűen „a miniszter nyilvános szereplési képességeinek tükre”, és hogy „csupán nyilvánosan kimondta azt, amit a hatalom többsége gondol.” 

– Ez valójában sajnálkozás amiatt, hogy nem valósult meg az etnikai tisztogatás. Tudjuk, hogy az SPS valóban megpróbálta etnikailag megtisztítani Koszovót. Ezt megelőzően koszovói albánok tömeges meggyilkolására került sor, ezért a jugoszláv és szerb katonai, illetve rendőri vezetés teljes csúcsát elítélte a hágai törvényszék. Most ott tartunk, hogy miniszterek dicsőítik a legsúlyosabb bűncselekményeket. Ez máshol földrengésszerű politikai következményekkel járna, itt viszont néhány nap múlva már senki sem fog róla beszélni – mondta Popović a DW-nek.

Dačić relativizálja a gyűlöletbeszédet

Párttársa védelmére kelt a szerb kormány alelnöke és az SPS elnöke, Ivica Dačić, aki képmutatónak nevezte a minisztert ért bírálatokat, és hozzátette: „Koszovóban a szerbek ellen hajtottak végre etnikai tisztogatást, de ez senkit sem érdekel.”

Popović szerint ez csupán azt bizonyítja, hogy „a Milošević által végrehajtott etnikai tisztogatás senkinek sem jelent problémát, és egy újabb etnikai tisztogatás sem lenne az. A gond csak az, ha ezt valaki nyilvánosan kimondja, utána pedig relativizálni próbálják. Paunovićról talán elmondható, hogy politikailag tapasztalatlan volt, és őszintén kimondta azt, amiről mások hallgatnak. Ivica Dačićról azonban ez nem mondható el. Éppen ezért az ő kijelentését még veszélyesebbnek tartom.”

A kilencvenes évek politikájának dicsőítése

Bármennyire is igyekeznek a szerb hatóságok elfedni valódi természetüket, tény, hogy a gyűlöletbeszédet gondosan ápolják a nyilvánosságban, és ezt egyre nyíltabb fizikai erőszak is kíséri. Ez különösen jól látszott a srebrenicai megemlékezések júliusi napjaiban. Paunović fellépése jól illeszkedett a hatalom közös narratívájába a múlttal való szembenézésről, a háborús bűnökről és a térségbeli kapcsolatokról.

Dragan Popović szerint mindez azt mutatja, hogy „nemcsak hogy nem történt szakítás a kilencvenes évek politikájával, hanem azt ma már egyenesen dicsőítik. A Szerb Haladó Párt és az SPS a radikálisok és a szocialisták politikáját folytatja, csupán megváltozott körülmények között. A közbeszéd radikalizálódik, a társadalom pedig a verbális és fizikai erőszak robbanásának szélére sodródott. Az ilyen kilengések ennek az általános radikalizációnak a következményei. Mindez Aleksandar Vučić és teljes koalíciója politikájának eredménye.”

A 3-as klaszter ismét nehéz helyzetben

Reakciók érkeztek az Európai Unióból is. Az elmúlt hetek egyik fő témája a csatlakozási tárgyalások 3-as klaszterének megnyitása volt, és az Európai Bizottság igyekezett elismerni Szerbia állítólagos – sokak szerint csupán képzeletbeli – előrehaladását. Paunović retorikája azonban ismét emlékeztette mindenkit a valóságra: arra, hogy a jelenlegi szerb vezetés Slobodan Milošević politikai örökségét viszi tovább, amelyet Vojislav Šešelj politikai elképzelései tovább erősítenek, és semmilyen problémát nem lát a múlt súlyos örökségében.

Popović úgy véli, hogy „az Európai Bizottság számára egyre nehezebb lesz fenntartani ezt a realista politikai megközelítést, amellyel mindenáron igyekszik Szerbiát az európai úton tartani, noha ez a hatalom már régen letért arról. Valószínűleg a Bizottság tisztviselőinek sem könnyű tovább szemet hunyni, hiszen Aleksandar Vučić rendszere egyre rosszabbá válik. A vörös vonalat már régen meg kellett volna húzni, amelyet nem lehet átlépni. Véleményem szerint Vučić már minden vörös vonalat átlépett, és kérdéses, meddig tartható fenn még ez a hozzáállás vele szemben.”

A sebek feltépésének ideológiája

Az elvesztett háborúk traumái nyilvánvalóan továbbra is politikai tőkét jelentenek Szerbiában.

Dragan Popović szerint:

– Ez a fejezet soha nem zárult le. A nacionalista ideológia éppen ezt teszi: folyamatosan feltépi a sebeket, és állandóan azt sulykolja, hogy a veszély még nem múlt el. Sajnos a jelenlegi hatalom képes arra, hogy ilyen rendkívül veszélyes alapokon mozgósítsa a társadalmat. Nem hiszem, hogy ez már a végleges visszatérés lenne a kilencvenes évekbe – inkább egy nagyon erős figyelmeztető jel. Ugyanakkor emlékeztet bennünket arra is, kik voltak a kilencvenes évek politikájának főszereplői: ugyanazok az emberek, akik ma is hatalmon vannak – zárta gondolatait a DW-nek nyilatkozó Popović.

Ivica Petrović (Deutsche Welle)

https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=itthon&hir=18118