A TISZA-kormány a vajdasági magyar
közösség életének alakítását az itt élők feladatának tekinti!
A VMÚ nevű MNT-választási koalíció logója
Magyar Péter, a Tisztelet és Szabadság (TISZA) Párt elnöke, Magyarország
várható miniszterelnöke – miután április 24-én fogadta Pásztor Bálintot, a
Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökét – közösségi bejegyzésben[1],
vázolta fel a TISZA-kormány lehetséges politikáját a vajdasági magyar közösség
iránt.
A bejegyzés alapján a következő alapelvek körvonalazódnak:
- A vajdasági magyarok a jövőben is számíthatnak az anyaország
támogatására.
- A szerzett jogok megmaradnak (de
a felelősség növekszik – B. A.).
- A magyar–szerb kapcsolatok erősítésében elsődleges szempont lesz a
Szerbiában élő magyarok helyzetének javítása és szülőföldön való
boldogulásuk elősegítése.
- Jelentős változások várhatók az anyaországi támogatások felhasználásának
átláthatóságában és hatékonyságában.
- Elfogadhatatlan, hogy közpénzből fenntartott, a VMSZ által befolyásolt
vajdasági magyar média pártpropagandát közvetítsen. (Ez nem közösségi
tájékoztatás, hanem pártérdekű kommunikáció – B. A.)
- Az új kormány tíz évre visszamenőleg vizsgálja felül a támogatások
felhasználását.
- Kivizsgálják a levélszavazás során felmerült visszaéléseket is.
Április 28-án Magyar Péter bejelentette, hogy Tarr Zoltán lesz a társadalmi
kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter[2]. Tárcájához
tartozik majd többek között a színház-, tánc- és zeneművészet, a magyar film
politikai befolyás alóli felszabadítása, a műemlékvédelem, valamint a
közgyűjtemények és a kreatív ipar ügye. Emellett ő felel a civil
szervezetekkel, egyházakkal, valamint a határon túli és diaszpórában élő
magyarsággal való kapcsolattartásért is[3].
Tarr Zoltán – aki református lelkész, a TISZA alelnöke és európai
parlamenti delegációjának vezetője[4] –
hangsúlyozta: a külhoni magyar közösségek belső politikai életének alakítása az
ott élők feladata, ezért abba nem kívánnak beavatkozni. Ennek megfelelően nem
vesznek részt új határon túli pártok létrehozásában, és nem támogatnak megosztó
politikai kezdeményezéseket sem[5].
E nyilatkozat alapján a vajdasági magyarság iránti politika további elemei
rajzolódnak ki:
- A közösség belső életének alakítását az itt élők felelősségének
tekintik.
- Nem támogatják új pártok létrehozását a határon túl.
- Elutasítják a megosztó politikai kezdeményezéseket.
A miniszteri portfólió kapcsán ugyanakkor megjegyezhető, hogy a határon
túli magyarsággal való kapcsolattartás a feladatok sorában háttérbe szorul.
Felmerül a kérdés: a rendkívül szerteágazó hatáskör mellett jut-e elegendő
figyelem és idő a kisebbségi közösségekre? Fennáll ugyanis a veszély, hogy ez a
terület ténylegesen háttérbe szorul.
A miniszterjelölt bejegyzése ugyanakkor aggályokat is felvet, mivel bizonyos pontokon ellentmondásos. Miközben helyesen rögzíti, hogy a közösség belső életének alakítása az ott élők felelőssége, egyúttal azt is kimondja, hogy új pártok létrehozását nem támogatja. Ez az álláspont nem a közösség helyzetének javítását és a szükséges politikai megújulást segíti, hanem inkább a fennálló viszonyok konzerválását eredményezheti.
Ugyancsak tisztázni kellene, hogy számára mit jelent a „megosztó” szó. A politikai
kezdeményezések ugyanis eleve nem közösségmegosztók, mivel a demokratikus
többszólamúságot jelentik, ami a haladás egyik feltétele. Ezért kérdés, hogy a
jelölt mennyire otthonos a kisebbségi jogvédelem területén?
Magyar Péter álláspontjai összhangban állnak a nemzetközi kisebbségvédelmi normákkal és a vajdasági magyar közösség alapvető elvárásaival.
Az őshonos vajdasági magyarok jogai nem képezhetik pártközi sem más alkudozások tárgyát!
Mindez arra utal, hogy – a Fidesz–VMSZ propaganda állításaival szemben – a külhoni magyarok szerzett jogai nem kerülnek veszélybe, beleértve a kettős állampolgárságot is. Ugyanakkor az átláthatóság és az elszámoltathatóság követelménye új minőséget, javulást hozhat a támogatáspolitikában.
A legfontosabb változás két pontban ragadható meg: egyrészt a vajdasági
magyarság helyzetének érdemi javítása kerül a középpontba, másrészt az a
megközelítés erősödik meg, hogy a közösség sorsának alakítása elsősorban az ott
élők feladata.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a vajdasági magyar közösség felelőssége
önmaga. a saját sorsának alakulása iránt jelentősen növekszik: világosan kell
megfogalmaznia érdekeit, és következetesen kell képviselnie azokat.
Indokolt lenne, hogy a Vajdasági Magyar Újrakezdés (VMÚ) MNT-választási
koalíció is megfogalmazza elvárásait a TISZA-kormánnyal szemben. Ez
hozzájárulhatna az egypárti dominancia, a Pásztor-világ lebontásához, a
politikai pluralizmus erősödéséhez és a közösség megújulásához.
Különösen fontos elvárás lehet, hogy az új magyar kormány partnerként a
jövőben egy plurális összetételű Magyar Nemzeti Tanáccsal működjön együtt, ne
kizárólag egyetlen párttal. Lényeges továbbá, hogy minden érintett szereplőt
„emberszámba vegyen”, és valódi párbeszéd alakuljon ki. Indokolt az is, hogy
megszűnjön minden olyan támogatás, amely olyan feladatokat finanszíroz, amelyek
ellátása a szerbiai állam kötelessége.
A TISZA-kormányt is megilleti a szokásos, mintegy száznapos türelmi idő. Teljesítményét és hitelességét az ígéretek megvalósítása alapján lehet majd megítélni.
A mérce adott: az ígéretek teljesítése.
Bozóki Antal
