2026. július 3. 13:59
Egy évvel ezelőtt, 2025.július 3-án jegyezte be az illetékes
ügynökség a Vajdasági Magyar Plénumot. Az alakulás után egy évvel
Topolyán, a tó partján tartottak sajtótájékoztatót a szervezet elnökségi
tagjai: Csányi Erzsébet, dr. Cservenák Péter és Surányi Zoltán, a VMP
elnöke.
Csányi a megalakulás okairól elmondta, azzal az abszurditással
átitatott valóság, ami 2024-ben jellemezte egész Szerbiát a
diáktüntetések, a blokádok, az egyetemista és az akadémiai szféra teljes
lebénulása, mondhatjuk, hogy lángokban állt az ország, ez mozdította
őket is cselekvésre. “Úgy éreztük, hogy tarthatatlan az a helyzet, hogy a
vajdasági magyarság kollektív és képviseleti módon nem képes
megszerveződni és az egyetemisták mellé állni”, magyarázta Csányi.
A halálesetek és a többi megtorló intézkedés, ami követte a
tüntetéseket, hogy ebben kell élnünk, és hogy nincs szükség
tiltakozásra. A száraz tó és annak a nedves partja, tehát maga a népi
bölcsesség is hirdeti ezt az abszurditást, tette hozzá Csányi Erzsébet.
Ez az abszurditás ellen próbáltunk tiltakozni, hangsúlyozta.
Dr. Cservenák emlékeztetett arra, hogy a VMSZ a magyarországi
választásokon is a Fideszt támogatta, egyszólamú volt itt ebben a
közösség. Kiemelte, hogy a plénum elsőként állt ki a TISZA Párt mellett.
A plénum azért alakult, hogy elsősorban az egyetemistákat támogassa
magyarok körében, hogy hirdesse azt, amit az egyetemisták szorgalmaznak.
Hangsúlyozta azt is, fontosnak tartották, hogy felhívják a figyelmet,
ez mindannyiunk ügye, nem állja meg a helyét az, hogy a VMSZ azt
kommunikálja, hogy ez nem a mi ügyünk.
Cservenák rámutatott, hogy a TISZA-szigetek megalakulásánál is jelen voltak.
A sajtótájékoztatón kiemelték a REM-ügyét is, Surányi vázolta, hogy a
Magyar Nemzeti Tanács a VMSZ nyomására Bodzsoni Istvánban látta a
megbízható embert, s mindent megtett azért, még manipulált is, hogy
Bodzsoni bekerüljön az Elektronikus Médiumokat Felügyelő szervbe, erre
mégsem került sor.
„Ez alapján nekünk egyértelművé vált, hogy a nemzeti tanácsi
választások prioritás és azon részt kell vennünk”, mondták a
sajtótájékoztató részvevői.
Egy széles összefogásról álmodoztak.
„Azóta létrehoztuk a honlapunkat nagyon gyorsan, rengeteg
közleményünk és blogcikkünk jelent meg, a honlapunk egymilliós
nézettséget ért el, tehát terjesztettük azt a gondolatot és világképet,
ami szerintünk egy kicsit helyrerázta az összképet. A vajdasági
magyarság palettájáról nagyon hiányzott ez a fajta kiállás, és úgy
gondoljuk, hogy az elemi, erkölcsi és világképi szükséglete
mindannyiunknak, akik esetleg túlélni szeretnénk még ilyen nehéz
körülmények között is”, mesélte Csányi.
Az elképzelésük az volt, hogy a széleskörű összefogás keretében indulnak majd a választásokon, de ez nekik nem sikerült.
„Vajdaság sokszínű és tényleg ez a szállóigénk is. A VMSZ magas rangú
politikusai azt mondták egyszer, hogy számukra a pluralizmus luxus, és
ugyanez történt ebben az Újrakezdésben is, úgyhogy mi jobbnak láttuk
ebben nem részt venni, mert nem találtuk magunkat. Egy kitaszító és
visszahőkölő rendreigazításban nem szerettünk volna részt venni, úgyhogy
mi hoztuk létre, de ki is léptünk belőle, de mindamellett üdvözöljük a
munkájukat”, mondta Cservenák, majd hozzátette, a Zöld-Baloldallal azért
jött létre megállapodás, mert a Plénumnak nincs infrastruktúrája, ebben
számít a Zöld-Baloldal segítségére és az etikai kérdésekben is
egyetértenek.
„Mi egyféle integratív erő szerettünk volna lenni ebben a vajdasági
magyar politikában. Mi nem vagyunk politikai párt, de mint civil
szervezet, így még hozzászólhatunk politikai kérdésekhez, és szerettük
volna, hogyha kialakul egy széles front, ami a VMSZ-szel szemben indulna
a nemzeti tanácsi választásokon. Ez a széles front magában tömörítette
volna a független értelmiségieket, a civil szervezeteket, azokat a
pártokat, amelyek magyar előjelűek, és hát valamilyen hagyományuk van,
régebben alakultak meg, mint mi. Viszont sajnos puccsot hajtottak végre
ellenünk, és ez a vajdasági magyar újrakezdés, ami ki kellett volna,
hogy álljon egységesen a VMSZ-szel szemben a nemzeti tanácsi
választásokon, most úgy látszik, hogy egyfajta diverzifikációnak a magja
lett. Mi létezünk továbbra is, és nekünk is vannak terveink. Sajnos
mindig minden új szervezettel, minden új indulóval mindenkinek csökken
az esélye. A VMSZ-nek is, de hát nekünk nincs olyan infrastruktúránk,
olyan anyagi bázisunk, mint a VMSZ-nek, és ezért lett volna fontos az,
hogy egy egységes lista induljon a VMSZ-szel szemben a nemzeti tanácsi
választásokon”, vélekedik Surányi.
A VMP tagjai felhívták a vajdasági magyarok figyelmét arra, hogy
ellenőrizzék, szerepelnek-e a külön választói névjegyzéken, s amennyiben
nem, iratkozzanak arra fel, hogy majd szavazni tudjanak az ősszel
esedékes nemzeti tanácsi választásokon.
A Szabad Magyar Szó kérdésére, miszerint volt-e tisztújítás a
szervezetben, gondolkodnak-e generációváltáson, Csányi Erzsébet azt
mondta, január 31-én volt a plénum évi közgyűlése, és már ott
frissítették az elnökséget. Kapitány Attila egyetemi tanár helyet, Ágó
Krisztina egyetemi tanár került be az elnökségbe. A plénumnak jelenleg
mintegy száz tagja van, be és ki is léptek.
„Ami a magyar egyetemistákat illeti, rendkívül alulteljesítenek,
rendkívül kevesen mernek csatlakozni az egyetemistákhoz is. A terepi
munkát is mi végeztük, segítettük őket az akcióikban. Adán vagy Zentán
nem lehet találni egy magyar egyetemistát sem, aki nemhogy a plénumba
nem mer belépni, hanem egyáltalán odaállni sem a társai mellé segíteni.
Egy szörnyű elsivatagosodás tanúi vagyunk”, válaszolta Csányi.
Arra a kérdésünkre, miszerint hogyan reagáltak az egyetemisták a
tényre, hogy a VMP együttműködési megállapodást írt alá egy párttal, a
Zöld-Baloldallal, holott ők kifejezetten elhatárolódnak a pártoktól,
Cservenák azt mondta, mivel az egyetemisták kijelentették, hogy őket a
nemzeti tanácsi választások nem érdeklik, nekik lépni kellett.
„Amikor megalakultunk, akkor elsősorban az egyetemistákat szerettük
volna támogatni. A második pont a programunkban az a nemzeti tanácsi
választásokon való indulás volt. Részt vettünk az egyetemistákkal néhány
megbeszélésen, és részt vettünk az egyetemistáknak az egyetemista
mozgalom kisebbségi programjának a megírásában. A Zöld-Baloldallal
együttműködési szerződést kötöttünk, de tekintettel arra, hogy a párt
kiállt az egyetemisták mellett, s azt mondta, nem indul a választásokon
ellenük, hanem őket támogatja, én itt nem látok érdekütközést”, tette
hozzá Surányi.
Tómó Margaréta
https://szmsz.press/2026/07/03/adan-vagy-zentan-nem-lehet-magyar-egyetemistat-talalni-aki-odaallna-a-tarsai-melle/
