Kiírták a nemzeti tanácsi választásokat is Szerbiában

Tómó Margaréta

 

Egymásra csúsznak a kampányok, a VMSZ Magyar összefogást emleget már a parlamenti választásokon is

 

A Magyar Nemzeti Tanács 27. rendes ülését szeptember 18-án tartotta meg Szabadkán, a Magyar Médiaház stúdiótermében. Az ülésen a tanácstagok összesen 38 napirendi pontról döntöttek. Az ülés végén Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy Demo Berisha emberi és kisebbségi jogi, valamint társadalmi párbeszédért felelős miniszter kiírta a nemzeti tanácsi választásokat, amelyeket november 8-án tartanak meg (Forrás: MNT)

2026. szeptember 19.

Demo Beriša ügyvezető kisebbségügyi miniszter nem kapkodta el: egy nappal a törvényes határidő lejárta előtt írta ki a nemzeti tanácsi választásokat Szerbiában. 

A szerbiai kisebbségek, köztük a vajdasági magyarok így két hét alatt kétszer járulhatnak az urnákhoz: október 25-én parlamentet, november 8-án pedig nemzeti tanácsokat választanak 

Az időzítés közvetlen következménye, hogy Szerbiában két választási kampány csúszik egymásra, a kisebbségi pártoknak így október 25-én a parlamenti, november 8-án már a nemzeti tanácsi választáson kell mozgósítaniuk. Már aki indulni akar egyiken és másikon is.

---

Választási lavina az év végén

Alig ér véget Szerbiában az október 25-i rendkívüli parlamenti választás, kezdődhet az újabb visszaszámlálás, ezúttal a szerbiai kisebbségek esetében Demo Beriša ügyvezető emberi és kisebbségi jogi miniszter szeptember 18-án november 8-ra írta ki a nemzeti kisebbségi tanácsok választását.

A két voksolást mindössze két hét választja el egymástól, így miközben a Köztársasági Választási Bizottság még a parlamenti választás lebonyolításával és eredményeivel foglalkozik majd, már javában zajlik a következő választási eljárás is.

Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke még a nyár végén azt mondta, előfordulhat az is, hogy egy egyszerű törvénymódosítással elhalasztják a választásokat, mert igencsak megterhelő lenne a Köztársasági Választási Bizottságnak egymás után ennyi választást lebonyolítani, de úgy tűnik, ezt az aggodalmat senki sem hallotta meg.

Ráadásul, ha szeptember 27-én Aleksandar Vučić tényleg lemond, december végén még államfőt is választania kell Szerbiában.

Huszonhárom kisebbség, kampány kampány hátán

A november 8-i választásokon 23 nemzeti kisebbség vesz részt. A minisztérium szeptember 16-án ideiglenesen lezárta a külön választói névjegyzékeket, és megállapította, hogy 21 kisebbség – köztük a magyar, a horvát, a szlovák, a román, a ruszin és a bosnyák közösség – teljesíti a közvetlen választás feltételeit. A gorán és az orosz kisebbség elektori közgyűlés útján választja meg nemzeti tanácsát.

A kisebbségi pártok esetében több olyan politikai szervezet van, amely az október 25-i parlamenti választáson is megméreti magát, miközben saját közösségében már a november 8-i nemzeti tanácsi választásra is készülnie kell. Ilyen a Vajdasági Magyar Szövetség is, amely önálló kisebbségi listával indul a parlamenti választáson.

A bosnyákoknál ugyancsak van átfedés: a Köztársasági Választási Bizottság szeptember 17-én hirdette ki a bosnyák Stranka pravde i pomirenja, vagyis az Igazság és Megbékélés Pártja parlamenti listáját kisebbségi listaként.

A helyzet jogilag nem rendkívüli, politikailag azonban annál érdekesebb. A nemzeti tanácsokról szóló törvény értelmében a rendes választásokat legkorábban 120, legkésőbb 90 nappal a legutóbb megalakult nemzeti tanács mandátumának lejárta előtt kell kiírni, és valamennyi nemzeti tanács választását ugyanazon a napon kell megtartani.

A legutóbbi választást 2022. szeptember 5-én írták ki, és november 13-án tartották meg. Idén a kiírásra csak szeptember 18-án került sor.

A VMSZ-nek rutin, a VMÚ-nak kihívás lesz?

Miközben teljes gőzzel zajlik az előrehozott parlamenti választásokon való részvételre buzdító kampány, a nemzeti kisebbségeknek jelölteket kell találniuk, listát kell összeállítaniuk, aláírásokat kell gyűjteniük és mozgósítaniuk kell a saját nemzeti közösségüket a novemberi választásra is.

A parlamenti választáson a VMSZ önálló listával indul, miközben a Vajdasági Magyar Újrakezdés az Egyetemisták győznek listát támogatja.

De mi lesz november 8-án, amikor legalább két lista biztosan indul majd a Magyar Nemzeti Tanácsi választásokon?

A VMSZ-nek nem nagy kihívás összeszedni a listaállításhoz szükséges 1000 aláírást, hiszen csaknem tízezret gyűjtöttek össze 12 óra alatt mindössze 5 nappal ezelőtt. Az ezer aláírás a 35 fős listaállításhoz szükséges.

Négy évvel ezelőtt ilyen verseny nem volt. A 2022-es MNT-választáson ugyanis egyetlen magyar lista, a VMSZ által támogatott Magyar Összefogás indult, így mind a 35 mandátumot megszerezte. Az idei választás ezért nemcsak az új MNT összetételéről szólhat, hanem arról is, hogy négy év után először lesz-e tényleges politikai választási lehetőség a vajdasági magyar közösségen belül.

Magyar összefogás – itt is, ott is

A rendkívüli parlamenti választások kiírását követően hétfőn kezdte meg az aláírásgyűjtést a listaállításhoz a Vajdasági Magyar Szövetség. A lista neve Vajdasági Magyar Szövetség – dr. Pásztor Bálint.

A kialakult helyzet érdekessége viszont, hogy az aláírások átadását követően Pásztor már úgy kommunikált a parlamenti listáról is, hogy az a Magyar Összefogás nevet viseli és azt is képviseli.

Ebből következtethettünk arra, hogy a nemzeti tanácsi választásokat is kiírják majd, s a VMSZ, nem akarván összezavarni a választóit a két kampány egymásra csúszása miatt, azonnal a Magyar Összefogást kommunikálta a parlamenti lista esetében is.

Fremond Árpád, az Magyar Nemzeti Tanács jelenlegi elnöke ugyan szerdán még arról beszélt: nincs információja arról, hogy a választásokat kiírják-e vagy sem, csupán reményét fejezte ki, hogy ez megtörténik.

Annyi bizonyos, hogy bár a nemzeti tanácsi választásokon kisebbségi pártok által támogatott lista is indulhat, a VMSZ itt is, ahogyan négy évvel ezelőtt is, a Magyar Összefogás nevű listát támogatja majd.

A Vajdasági Magyar Újrakezdés a pénteki választási kiírásra egyelőre nem reagált, ahogy a Vajdasági Magyar Plénum sem. Mindketten a parlamenti választásokon induló Egyetemist Lista mögé álltak be, és közösségi oldalaikon egyelőre csak erről kommunikálnak.

Ha viszont komolyan gondolják a nemzeti tanácsi választásokon való indulást, akkor azonnal meg kell kezdeniük a terepi munkát. Az induláshoz ugyanis nekik is szükségük lesz 1000 aláírásra és 35 névre is, akik mernek majd szerepelni azon a bizonyos listán. Nem lesz könnyű dolguk.

https://balk.hu/2026/09/19/nemzeti-tanacsi-valasztasok-szerbia/

AGENDA: CIVIL SZERVEZET VAGY A VMSZ KÖZPÉNZBŐL MŰKÖDŐ HÁTTÉRGÉPEZETE?

  

Kép: AI illusztráció 

2026. szeptember 19.

Százmilliós magyarországi támogatások, fizetett terepi hálózat, étkeztetés, buszbérlés, tiszteletdíjak, reklám és VMSZ-központú rendezvények. Jogsértést egyelőre nem állapított meg hatóság – de a nyilvánosságra került adatok után a hallgatás és az ellenőrzés elmaradása már nem elfogadható.

Az Agenda Polgárok Egyesületének ügye nem arról szól, hogy egy civil szervezet rendezhet-e nemzeti ünnepséget. Természetesen rendezhet. Nem is arról, hogy kaphat-e támogatást Magyarországról. Kaphat.

A valódi kérdés az, hogy egy külföldi állami támogatásokból működő szerbiai egyesület meddig végezhet olyan tevékenységet, amelyről maga a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke mondta ki: „az Agenda a VMSZ-nek segít”. És ha a segítségnek pénzben mérhető értéke van, akkor ki rendelte meg, ki fizette ki, ki volt a tényleges kedvezményezett, valamint hol jelent meg mindez a párt pénzügyi elszámolásában?

Nem ítéletet hirdetünk. Számlákat, szerződéseket és ellenőrizhető válaszokat követelünk.

Húszéves szervezet – alig látható nyilvánosság

Az Agenda Polgárok Egyesülete 2006 februárjában alakult. Az MNT hivatalos civil adatlapja szerint székhelye Szabadkán, a Fasizmus áldozatainak tere 9. alatt található. Ez egyben a VMSZ székházának címe is. Az adatlap nem tüntet fel e-mail-címet; a szervezet elnöke és kapcsolattartója Pál Károly.

Az Agenda nem új és nem előzmények nélküli szervezet. Egy 2009-ben közzétett kormányzati jelentés már a 2008-as támogatások között felsorolta: 8,5 millió forintot kapott a Vajdasági Fejlesztési Hálózat kiépítésére és fenntartására, más támogatási sorokon pedig 38,6 millió forintos működési támogatás, valamint 6 millió forintos számítógépes oktatási program szerepelt a neve mellett. Egy 2011-es, sokáig nem nyilvános kormánydöntés további 23 millió forintot juttatott az Agendának – derült ki a Telex által feldolgozott dokumentumokból.

Az tehát igaz, hogy az Agenda régóta működik és régóta kap magyarországi pénzt. Éppen ezért nehezen magyarázható, hogy két évtized után sincs könnyen hozzáférhető, tételes nyilvános archívuma a programjairól, vezetőségéről, munkatársairól, éves beszámolóiról és szerződéseiről.

Amikor a Szabad Magyar Szó 2026 áprilisában először érdeklődött a szervezet tevékenységéről, Pál Károly elnök azt válaszolta: „Nem vagyok köteles válaszolni. Nem nyilatkozom.” Fremond Árpád, az MNT elnöke pedig közölte, hogy nem tud információval szolgálni az egyesület működéséről, és az MNT-nek nincs vele kapcsolata vagy illetékessége. A megkeresésekről szóló beszámoló itt olvasható.

Százmilliók – és egy fontos helyreigazítás

A támogatási összegeket pontosan kell közölni.

A Bethlen Gábor Alapkezelő 2021. december 28-i döntésében 200 millió forintot ítélt meg az Agendának. A támogatást 2022. március 28-án 290 millió forintra emelték. Hat nappal később, április 3-án Magyarországon és Szerbiában is választásokat tartottak. Az összeg akkori árfolyamon mintegy 785 ezer eurónak felelt meg. Az időbeli egybeesés önmagában nem bizonyít kampányfinanszírozást, de indokolttá teszi annak vizsgálatát, hogy pontosan milyen programokra, milyen időpontban és mely szolgáltatóknak fizettek. A támogatási döntések adatait az SZMSZ dolgozta fel.

2025 májusában az Agenda újabb 100 millió forintos támogatást kapott. Ezt decemberben 120 millióra emelték, tehát akkor nem újabb 120 milliót, hanem a húszmilliós különbözetet folyósították. 2026 márciusában viszont újabb, 120 millió forintos támogatási döntés született.

Így a két támogatási keret összege valóban 240 millió forint volt, de a 2025 decembere és 2026 áprilisa közötti vizsgált időszakban ténylegesen 140 millió forint – húszmillió plusz százhúszmillió – érkezett. Ezt az Agenda jogosan pontosította, és ezt minden tisztességes beszámolónak világosan közölnie kell. A döntések és a korrekció részletei itt találhatók.

A pontosítás azonban nem válasz arra, hogy mire költötték a pénzt.

Aktivisták, buszok, étkeztetés, reklám és óriásplakátok

A Bethlen Gábor Alapkezelőtől közérdekű adatigényléssel megszerzett, majd az SZMSZ által közzétett 2022-es beszámolóban többek között az alábbi költségtípusok szerepelnek:

• műsorvezetői és más tiszteletdíjak;
• műsorkészítés és előadások;
• terem-, színpad-, hang- és fénytechnika bérlése;
• nyomdai és szállítási szolgáltatások;
• fotó- és videofelvételek;
• étkeztetés és élelmiszer;
• grafikai tervezés;
• őrző-védő szolgálat;
• reklámanyag, óriásplakátok, média- és hirdetési költségek;
• az egyesület járművének fenntartása;
• munkatársak, tiszteletdíjasok és aktivisták személyi költségei;
• a résztvevők szállítására bérelt autóbuszok.

Az Agenda beszámolója szerint 2022-es programjai mintegy ötven szervezetet és körülbelül harmincezer résztvevőt értek el. Ezek önmagukban lehetnek teljesen jogszerű civil kiadások. A döntő kérdés az, hogy milyen rendezvényekhez kapcsolódtak, ki volt a tényleges szervező, milyen politikai arculat jelent meg, és kinek az érdekében történt a mozgósítás.

A BGA-tól megkapott dokumentációban szerepelt királyhalmi meghívó, Mikulás-rendezvény, karácsonyi grafika, 2024-es október 23-i megemlékezés, valamint a palicsi augusztus 20-i ünnepség és kenyérosztás. A sajtó ezek közül több eseményt a VMSZ központi rendezvényeként azonosított. A dokumentumok első átadásakor nem szerepeltek konkrét sajtólinkek vagy teljes körű bizonyítékok; egy újabb kérésre fotókat küldtek, de pontos médiamegjelenéseket akkor sem. Az elszámolásról és a képi mellékletekről készült részletes feldolgozás itt olvasható.

A dokumentumok önmagukban nem bizonyítják, hogy az Agenda tiltott pártfinanszírozást végzett. Azt viszont alátámasztják, hogy a civil programok és a VMSZ politikai-közösségi rendezvényei közötti határ legalábbis elmosódott. Ezt a határt nem sajtóközleményekkel, hanem tételes pénzügyi adatokkal lehet tisztázni.

Az összefonódást nem az ellenzék találta ki

A VMSZ és az Agenda közötti kapcsolatot maga Pásztor Bálint részletezte.

Elmondása szerint az Agenda alapítása óta a VMSZ székházában működik, és amikor a párt költözött, az egyesület is vele költözött. Az Agenda elnöke hagyományosan a VMSZ ügyvezető alelnöke volt; a tisztség megszűnése után Pál Károly maradt a szervezet vezetője. Pásztor szerint az egyesület szakmai programokat szervez, nemzeti ünnepek lebonyolításánál segíti a VMSZ-t, tizenöt terepi munkatársnak fizet, székhelyét pedig ingyen használja a párt épületében. A nyilatkozat összefoglalója itt található.

Ez már nem laza vagy alkalmi együttműködés leírása. Közös címről, történetileg összekapcsolódó vezetésről, ingyenes infrastruktúráról, fizetett terepi hálózatról és a pártnak nyújtott szervezési segítségről beszélünk.

Közben a SZMSZ által idézett nyilvántartási adatok szerint az egyesületnek nem volt bejelentett alkalmazottja, miközben Pásztor tizenöt fizetett terepi munkatársról beszélt. Lehetséges, hogy megbízási, vállalkozási vagy más jogviszonyban dolgoznak, ezért ez önmagában nem bizonyít szabálytalanságot. A szerződések, feladatleírások, kifizetési jogcímek és nevek azonban nem nyilvánosak. Amikor júniusban ezekről kérdezték, a VMSZ elnöke azt mondta, nem tud neveket mondani, majd hangsúlyozta, hogy az Agenda és a VMSZ külön szervezet. A későbbi nyilatkozat itt olvasható.

Jogilag valóban két külön szervezetről van szó. A kampányfinanszírozásnál azonban nem csupán a jogi név számít, hanem a tényleges pénzmozgás, a szolgáltatás, annak értéke és politikai kedvezményezettje is.

Mit állít az Agenda?

Az Agenda közleménye szerint minden támogatást jogszerűen, a támogatói okiratoknak megfelelően használt fel. Azt állítja, hogy elszámolásait elfogadták, működését több alkalommal ellenőrizték, és ezek az ellenőrzések szabályszerű működést állapítottak meg. A szervezet identitásmegőrző és szakmai programokra hivatkozik. Az Agenda teljes álláspontját a Magyar Szó közölte.

Ezeket az állításokat tisztességesen rögzíteni kell.

A támogatáskezelő által elfogadott elszámolás azonban nem ugyanaz, mint annak megállapítása, hogy egy tevékenység megfelelt a szerbiai párt- és kampányfinanszírozási szabályoknak. Ez két külön ellenőrzési kérdés, eltérő hatósági hatáskörrel.

Az Agenda közleményéből az sem derül ki, hogy ki, mikor, milyen időszakot, mely számlákat és milyen jogszabályok alapján vizsgált. Ha minden rendben van, a legerősebb védekezés nem az általános kijelentés, hanem az ellenőrzési jegyzőkönyvek, szerződések és tételes elszámolások nyilvánosságra hozatala lenne.

A jogi határ

A politikai tevékenységek finanszírozásáról szóló, jelenleg hatályos szerbiai törvény 12. cikke tiltja többek között, hogy politikai szereplőt külföldi állam, külföldi jogi személy, egyesület vagy más nonprofit szervezet finanszírozzon. A 13. cikk azt is tiltja, hogy politikai szereplőnek harmadik személyen keresztül juttassanak támogatást. A hatályos egységes törvényszöveg a szerb pénzügyminisztérium jogszabály-nyilvántartásában is megtalálható.

A 2026 júliusában bevezetett 23b. cikk külön szabályozza a harmadik személyek kampánytevékenységét. Ide tartozhat a fizetett reklám, a közösségi médiás hirdetés, a szóróanyag, a politikai rendezvény vagy más, valamely választási szereplő támogatását vagy hátráltatását célzó, pénzben mérhető tevékenység. A szabály kifejezetten kizárja ebből a körből a 12. cikkben felsorolt szervezeteket – köztük az egyesületeket és nonprofit szervezeteket –, valamint a politikai szereplőkkel kapcsolatban álló személyeket. A közérdekű kérdésekről való civil véleménynyilvánítás ugyanakkor nem minősül automatikusan kampánynak. A 2026-os módosítás szövege itt olvasható.

A júliusban bevezetett új rendelkezést természetesen nem lehet visszamenőleg alkalmazni a 2022-es vagy 2024-es eseményekre. A korábbi ügyeket az akkor hatályos szabályok alapján kell vizsgálni. Azt pedig kizárólag az illetékes hatóság állapíthatja meg, hogy egy konkrét kiadás civil programnak, a pártnak nyújtott természetbeni támogatásnak vagy kampányköltségnek minősült-e.

Most viszont már választási kampány zajlik: a rendkívüli parlamenti választást 2026. október 25-re írták ki, a VMSZ pedig szeptember 14-én a közös VMSZ–Agenda-címen is gyűjtötte a jelöltlista támogatásához szükséges aláírásokat. A választás kiírásáról a Reuters számolt be, az aláírásgyűjtés helyszíneit pedig a VMSZ hivatalos oldala közölte.

Nem találtunk nyilvános bizonyítékot arra, hogy az Agenda a jelenlegi kampányban költséget vállalt volna a VMSZ érdekében, ezért ezt nem állítjuk. A korábbi együttműködés és a nyilvánosságra került elszámolások miatt azonban indokolt a fokozott ellenőrzés.

Ezekre a kérdésekre kell válaszolni

1. Pontosan mely rendezvényeket finanszírozta vagy szervezte az Agenda 2022 és 2026 között?
2. Mely VMSZ-rendezvényekhez biztosított étkeztetést, buszokat, színpadot, technikát, reklámot, biztonsági szolgálatot vagy tiszteletdíjat?
3. Kik a tizenöt fizetett terepi munkatárs, milyen jogviszonyban dolgoznak, milyen feladatot végeznek, és ki irányítja őket?
4. Kik kaptak tiszteletdíjat vagy más személyi kifizetést, milyen összegben és milyen teljesítésért?
5. Szerepel-e az Agenda által finanszírozott bármely szolgáltatás vagy természetbeni segítség a VMSZ éves, illetve választási pénzügyi beszámolóiban?
6. Használtak-e magyarországi támogatási pénzt választási időszakban politikai szereplő népszerűsítésére, mozgósításra vagy pártrendezvény költségeire?
7. Vizsgálta-e mindezt a szerbiai Korrupciómegelőzési Ügynökség, és ha nem, miért nem?

Nem az a kérdés, hogy van-e mindenről valamilyen papír. Az a kérdés, hogy a papír milyen valós tevékenységet igazol, ki rendelte meg a szolgáltatást, ki fizette ki, ki részesült belőle, és ki könyvelte el.

Ha az Agenda valóban önálló, szabályosan működő civil szervezet, a teljes nyilvánosság ezt fogja igazolni. Ha viszont a VMSZ rendezvényeinek, terepi hálózatának, mozgósításának vagy kommunikációjának költségeit részben egy külföldről támogatott civil szervezet viseli, akkor az már nem egyszerűen politikai ízlés kérdése, hanem hatósági vizsgálatot igénylő kampányfinanszírozási ügy lehet.

A közösség pénze nem párttitok. Aki százmilliókat kap közpénzből, annak nem szívességet tesz, amikor válaszol, hanem kötelességének tesz eleget.

Az írás a 2026. szeptember 19-én nyilvánosan hozzáférhető adatokon alapul. Nem állítja bűncselekmény vagy más jogsértés megtörténtét; annak megállapítása az illetékes hatóságok feladata. Az érintettek dokumentumokkal alátámasztott válaszát teljes terjedelemben vagy tartalmilag hűen közölni kell.

https://vmplenum.rs/2026/09/19/agenda-civil-szervezet-vagy-a-vmsz-kozpenzbol-mukodo

A háborús bűncselekmények dicsőítése Szerbiában

„A múlt héten látott képek nem a szerb társadalmat képviselik.”

Kedden az európai parlamenti képviselők és az Európai Bizottság egy vitában reagálnak a háborús bűnösként elítélt Ratko Mladić temetésére, valamint a háborús bűncselekmények szerbiai dicsőítésére.

Az Európai Bizottság elnöke, [Ursula von der Leyen], valamint az Európai Tanács elnöke, [António Costa] kedden az X-en egyidejűleg közzétett közös nyilatkozatukban „megdöbbentőnek” nevezték azokat a képeket, amelyek a háborús bűnösként elítélt Ratko Mladić temetésén megjelent hatalmas tömeget mutatták. Mint mondták, mindez alááshatja Szerbia uniós csatlakozási törekvéseit. A temetés előtt Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos lemondta tervezett szerbiai látogatását, arra hivatkozva, amit egy elítélt háborús bűnös „dicsőítésének” nevezett.

Több ezer ember gyűlt össze Szerbia fővárosában, Belgrádban Ratko Mladić temetésére. Mladić 84 éves korában halt meg, miközben életfogytiglani büntetését töltötte a hollandiai Hágában működő ENSZ-börtönben. Az ENSZ háborús bűnöket vizsgáló bírósága népirtás miatt ítélte el az 1995-ös srebrenicai mészárlásban játszott szerepéért, amelyben mintegy 8000 bosnyák muszlim férfit és fiút gyilkoltak meg.

Egy szerb kormánytag eredetileg bejelentette, hogy Mladić állami temetésben részesül, a terveket azonban később több európai vezető tiltakozása nyomán megváltoztatták. Annak ellenére, hogy egy ENSZ-bíróság 2017-ben elítélte, a szerb közvélemény és a politikai establishment egyes köreiben Mladićot hősként tartják számon.

A Bizottság nyilatkozata – határozat nélkül

Vita: szeptember 15., kedd

 

The glorification of war crimes in Serbia 

In a debate on Tuesday, MEPs and the Commission will respond to the funeral held for war criminal Ratko Mladić, and the glorification of war crimes in Serbia.

In a joint statement published simultaneously on X on Tuesday, European Commission President Ursula von der Leyen and European Council President António Costa ​said the ‌images of the large turnout for the funeral of the convicted ​war criminal Ratko Mladić were "shocking", ​saying it could undermine Serbia's ⁠EU membership aspirations. Ahead of the funeral, Enlargement Commissioner Marta Kos had cancelled an upcoming visit to Serbia over what she called the “glorification” of a convicted war criminal.

Thousands of people gathered in Serbia’s capital Belgrade for Mladić’s funeral, who died aged 84 while serving a life sentence at the UN prison in The Hague, Netherlands. Mladić was convicted of genocide by a UN war crimes tribunal for his involvement in the 1995 Srebrenica massacre, in which approximately 8,000 Bosniak Muslim men and boys were killed. A Serbian government minister had originally announced that Mladić would receive a state funeral, but the plans were later changed following objections from several European leaders. Despite a UN court conviction in 2017, Mladic is considered a hero by sections of the Serbian public and political establishment.

Commission statement - no resolution

Debate: Tuesday 15 September

Newsletter - 14-17 September 2026 - Strasbourg plenary session  

https://www.europarl.europa.eu/news/en/agenda/plenary-news/2026-09-14/11/the-glorification-of-war-crimes-in-serbia

Hogy halad a csomagolás?

 

Facebook

 

  

Facebook