2026. szeptember 26., szombat

Az MCC vajdasági igazgatójáé a kettes sorszám

Az MCC vajdasági igazgatójáé a kettes sorszám
Varga Diósi Viola (Fotó: Képernyőkép/Youtube/Pannon RTV)

2026. szeptember 26. 7:38

Amint arról már korábban beszámoltunk, átadták Belgrádban a Köztársasági Választási Bizottságnak a VMSZ által támogatott jelöltlistát és a szükséges támogatói aláírásokat a november 8-ára kiírt nemzeti tanácsi választásokon való induláshoz.

A Magyar Összefogás listáján harmincegy új név van. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke közösségi oldalán azt is elárulta, hogy a 35 jelölt közül 18-an nem VMSZ-tagok.


A listavezető Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács eddigi elnöke, a lista második helyén pedig az erősen fideszes kötődésű elitképző, a Mathias Corvinus Collegium vajdasági programokkal megbízott igazgatója, Varga Diósi Viola szerepel.

Íme a teljes névsor:

Fremond Árpád 

Varga Diósi Viola 

Csányi Tamara 

Hugyik Richárd 

Dr. Szedlák Ottília 

Szatmári Melitta 

Hajvert Ákos 

Gilice Hilda 

Kormányos Katona Gyöngyi 

Szilágyi Miklós 

Sutus Áron 

Vidrács Krisztina 

Dr. Halasi Szabolcs 

Dr. Gyülvészi Gyula 

Szabó Gabriella 

Mészáros Kis Tibor 

Kecsenovics Szabó Dóra 

Szenn Andor 

Dr. Klinovszky Andrea 

Dr. Námésztovszki Zsolt 

Major Diána 

Szatmári Mihály 

Gordán Kolos 

Dudás Szerda Zsófi 

Turza Szabolcs 

Szondi Herfert Nóra 

Ferenc József 

Fazekas Vivien 

Szakács Tamás 

Sós Rudolf 

Kószó Vivien 

Gellér Eszter 

Dr. Sétáló János 

Solymosi Tünde 

Szakállas Zsolt 

https://szmsz.press/2026/09/26/az-mcc-vajdasagi-igazgatojae-a-kettes-sorszam/

Pásztor szeret ellenzékben: hátat fordított a haladóknak?


Tómó Margaréta

A VMSZ tavasszal még az SNS-szel tervezett, őszre viszont Pásztor Bálint már a választási matematikára bízná a folytatást

Megbillent a kép: vajon kivel tartson a VMSZ a választások után? Ez elég komoly kérdés, amely ilyen súllyal még soha nem merült fel, amióta a Szerb Haladó Párt van hatalmon. Pásztor Bálint visszatért a VMSZ egyik korábbi bázisára, a szabadkai Népkörbe, ahol lakossági fórumot tartott. Ezen elmondta, hogy a VMSZ-é az egyetlen magyar lista az október 25-i szerbiai választásokon; jelöltjei vajdasági magyar településekről érkeznek, és az ottani közösségeknek az ügyeit képviselik az országos politikában

 

Valami megváltozott a Vajdasági Magyar Szövetség háza táján. Tavasszal még az SNS-szel folytatandó együttműködésről beszéltek, nyár végére azonban Pásztor Bálint már óvatosabban keverte a lapokat: előbb jöjjenek a választások, aztán a matematika, és csak utána derül ki, kivel érdemes egy asztalhoz ülni.

Megbillent a kép: vajon kivel tartson a VMSZ a választások után? Ez elég komoly kérdés, amely ilyen súllyal még soha nem merült fel, amióta a Szerb Haladó Párt van hatalmon. Pásztor Bálint visszatért a VMSZ egyik korábbi bázisára, a szabadkai Népkörbe, ahol lakossági fórumot tartott. Ezen elmondta, hogy a VMSZ-é az egyetlen magyar lista az október 25-i szerbiai választásokon; jelöltjei vajdasági magyar településekről érkeznek, és az ottani közösségeknek az ügyeit képviselik az országos politikában (Forrás: Facebook, Pásztor Bálint)

A magyarországi választásokat követően a VMSZ-nek időbe telt, mire feldolgozta stratégiai partnerének súlyos vereségét. Miután viszont leült a párt elnöksége és tanácsa, Pásztor Bálint közölte, tárgyaltak a jövő politikai irányáról, a döntés pedig egyértelmű és egybehangzó volt: fenn kell tartani a Szerb Haladó Párttal kötött koalíciót és együttműködésre kell törekedni az új magyar kormánnyal.

Pásztor ezt úgy fogalmazta meg, hogy a VMSZ „nem mond le szövetségeseiről és partnereiről”. Mi történt az elmúlt fél évben illetve a nyári hónapokban, ami miatt a VMSZ magasrangú politikusai ma már nem kizárólagosan nyilatkoznak a Szerb Haladó Párttal való együttműködésről, hanem önállóságról, matematikáról beszélnek, s nem arról, mint néhány hónappal ezelőtt, amikor még úgy tűnt, hogy a VMSZ a rendkívüli választást követően – akármikor legyen is az – a haladókkal lépne koalícióra.


Pásztor áprilisban még a Szerb Haladó Párttal tervezett

Április 29-én a Vajdasági RTV Pravi ugao (Valós szög) című műsorban Ljubica Gojgićnak konkrétan az SNS-szel kötendő választások utáni koalícióról beszélt. A szerb sajtó ezt lényegében azonos címekkel hozta: Önállóan indulunk az előrehozott választásokon, utána koalícióra lépünk a Szerb Haladó Párttal. Pásztor azonban valamivel óvatosabban fogalmazott, ugyanis azt mondta:

„Mi mindig önállóan vettünk részt a választásokon, kivéve 2000-et, amikor a DOS részei voltunk, így most is önállóan indulunk, a vajdasági magyarok támogatását kérjük a politikánkhoz, és remélem, hogy a választások után folytatni tudjuk az együttműködést a Szerb Haladó Párttal.”

Ugyanebben az interjúban Pásztor azzal érvelt, hogy a VMSZ nem fordít hátat korábbi koalíciós partnereinek. Aleksandar Vučić és az SNS mellett érvként említette többek között a vajdasági magyarokat sújtó kollektív bűnösség eltörlését, valamint azt, hogy szerinte az együttműködés számos eredményt hozott a vajdasági magyar közösségnek.

Pásztor szeptember 23-án – egy lakossági fórum után – újságírói kérdésre azt mondta, hogy az áprilisi műsorban a magyar választások kontextusában kérdezte az újságírónő, nyilatkozata arra az időszakra vonatkozott, de “most kampány van”.

A nyár elején továbbra is az együttműködésen volt a hangsúly. Hosszú idő után adott interjút a VMSZ elnöke a Vajdaság Ma portálnak, amely június 30-án közölte a vele készült beszélgetést. Ebben sem beszélt még egyértelműen arról, hogy a VMSZ esetleg nem a haladókkal működne együtt a választásokat követően.

A nyár közepén történhetett valami

Pásztor a NIN-nek adott interjújában, amely augusztus elején már úgy fogalmazott, hogy a VMSZ „nem akar mindenáron a hatalmi többség része lenni”.

Azt mondta, „elsősorban a választók akaratától függ majd, hogy a VMSZ tagja lesz-e a jövőbeni kormánytöbbségnek.” Pásztor ekkor már azt hangsúlyozta, hogy „a párt elsődleges célja nem miniszteri vagy más kormányzati tisztségek megszerzése, hanem az erős parlamenti képviselet és az önálló VMSZ-frakció megtartása”.

A koalíciós részvételről pedig azt mondta: ha a parlamenti többség részeként konkrét eredményeket tudnak elérni a vajdasági magyarok és más polgárok számára, akkor az együttműködést felelősebb döntésnek tartják.

Vagyis ahogy közeledett a rendkívüli választások kiírásának időpontja, Pásztor elkezdett finomítani a kijelentésén. Van erre azonban egy ellenpélda is. Augusztus végén a Balintalk című saját podcastjában beszél arról, hogy a VMSZ „nem vált oldalt meccs közben”.

A műsorvezető a kúlai önkormányzati választásokkal kapcsolatban azt a kérdést tette fel, hogy nem gondolkodtak-e azon, hogy a Szerb Haladó Párt és a koalíciós partnerei listájáról bejutott két képviselőjük átálljon az egyetemisták által összeállított lista oldalára, és akkor nem az eddigi hatalom, hanem az egyetemista listáról bekerült képviselők alkotnák a többséget a községi képviselő-testületben.

Pásztor erre a következőket válaszolta:

„Nem gondolkodtunk rajta, azért, mert a VMSZ nem politikai prostituáltak gyülekezete, hanem elvszerű, gerinces emberek sokasága. Nem gondolom, hogy az becsületes lett volna, hogy azt követően, hogy mi közösen szereztünk mandátumokat, hátat fordítsunk azoknak, akikkel vállaltuk, hogy a kúlai emberek érdekében tevékenykedünk a következő négy évben. Értem, hogy ez adott volna egy lendületet az ellenzéknek, ha egy ellenzéki vezetésű önkormányzat áll föl Szerbia bármely részén, de ez nem erről szól” – mondta a VMSZ elnöke.

„Ez arról szól, hogy a szórványt érteni kell, a szórványt meg kell kérdezni, és a kúlai választások előtt a helyiek javaslatára hoztunk egy világos döntést. Én nem gondolom azt, hogy azt a döntést nekünk utólag meg kell másítanunk és oldalt kell váltanunk. Nem szoktunk meccs közben oldalt váltani” – tette még hozzá.

Ezzel együtt azt is leszögezte, hogy országos és tartományi szinten a VMSZ önállóan indul, és önálló magyar parlamenti frakció létrehozásához kér támogatást.

Úgy tűnik azt a meccset már lefújták, de melyik mezben játszanak tovább?

Az igazán nagy váltás szeptember 23-án következett be, ugyanis aznap délután Kovács Elvira, a VMSZ parlamenti képviselőjelöltje az Insajder Televíziónak azt mondta, hogy a VMSZ soha nem mondta ki egyértelműen, hogy a választások után a Szerb Haladó Párttal lesz koalícióban.

Kiemelte, hogy a párt egyáltalán nem gondolkodik koalíciókban, csakis saját magukra koncentrálnak, a szavazást követően pedig majd a választási matematika függvényében döntenek. Ugyanakkor azt is közölte, hogy elégedettek az SNS-szel való eddigi együttműködéssel.

Pásztor Bálint is hasonlóan nyilatkozott a Szabadkán szerdán megtartott lakossági fórumon. Még mielőtt rákérdeztünk volna, Pásztor arról beszélt egy kérdésre adott válasz keretében, hogy a választásokat követően elkészítik a koalíciós szerződést, s azt felkínálják annak, akit a szerbek megválasztanak, mert szavai szerint ezt a választást „a szerbek döntik el”.

A győztes pedig vagy elfogadja vagy nem. Ha nem, akkor ellenzékből politizálnak majd, aminek ő nagyon örülne, mert az egy nagyon felszabadító érzés, csak éppen a közösségnek ez nem tenne jót, fogalmazott.

„Most azonban választási kampány van. Mi önmagunkért küzdünk, a vajdasági magyar közösségért. A szerbek eldöntik, hogy ki győz, mi annak függvényében meglátjuk, hogy kivel tudunk együttműködni, együtt tudunk-e. Olyan rég voltunk már ellenzékben, én nagyon élvezném, csak az a közösségnek nem lenne jó. Én nagyon szerettem ellenzéki képviselőnek lenni, nagyon-nagyon felszabadító érzés” – mondta a VMSZ elnöke.

A Szabad Magyar Szó kérdésére, miszerint látja-e lehetőségét annak, hogy az egyetemisták által összeállított szakértői listán szereplőkkel koalícióra lépjen, Pásztor a következőket mondta:

„Nem szeretnék én senkinek reklámot csinálni. A haladók azt mondják, hogy az ő listájukon kívül mindenki „blokadőr”. Én pedig azt tudom mondani, hogy a VMSZ-en kívül egyik lista győzelme sem érdeke a vajdasági magyar közösségnek, mert mi tudunk magyar érdeket képviselni.”

A VMSZ megsértődött volna?

Pásztor egyébként korábban elismerte, hogy a koalíción belül voltak feszültségek amiatt, hogy a VMSZ nem vett részt a hatalom utcai megmozdulásain. Elmondása szerint az SNS-ben ezt szóvá is tették nekik: ők voltak az egyetlen koalíciós partner, amely nem vonult velük. Pásztor válasza pedig az volt, hogy ez így is marad, mert a VMSZ az intézményes politizálásban és párbeszédben hisz.

Vagyis már volt súrlódás az SNS és a VMSZ között, és Pásztor ezt nyilvánosan vállalta. Ráadásul a viszony azért annyira nem fényes, ezt mindenki tudja, főleg Szabadkán, ahol a két párt tulajdonképpen folyamatosan ellenkampányol egymásnak. Volt már konfliktus a haladó polgármester, Stevan Bakić és Pásztor Bálint között is, hiába ölelkeznek és „csókolóznak” a kamerák előtt, mindenki számára világos, hogy ez – legalábbis Szabadka esetében – egy megtűrt koalíció.

Pásztor a mostani kampányban azt hangsúlyozza, hogy „magyar érdeket csak magyar párt tud képviselni”, és a kampány középpontjába nem az SNS-szel való szövetséget, hanem az önálló magyar parlamenti frakció megszerzését állította.

Pásztor augusztusban úgy fogalmazott, hogy aki azon dolgozik, hogy a legerősebb szerbiai párt és a legerősebb vajdasági magyar párt között rossz legyen a viszony, az a magyar közösség ellen dolgozik, mert szerinte egy kisebbség a jogait nem tudja a többség legerősebb pártja nélkül érvényesíteni. Ebben a mondatban azonban volt egy nagyon érdekes kitétel: „bárki is legyen az”.

Ha a VMSZ most azt mondaná: bármi is történik október 25-én, mi az SNS-szel maradunk, akkor is, ha ellenzékbe kerül, azzal gyakorlatilag előre kizárna minden más parlamenti együttműködést.

Ha viszont azt mondaná: azzal működünk együtt, aki a választások után többséget tud létrehozni, akkor az augusztusi „nem váltunk mezt” és „nem vagyunk politikai prostituáltak” kijelentés válna politikailag kényelmetlenné.

A „választási matematika” ezért egy rendkívül hasznos köztes formula: nem szakít az SNS-szel, de nem is köti hozzá feltétel nélkül a VMSZ-t.

Pásztor viszont most azt mondta: A haladók azt mondják, hogy az ő listájukon kívül mindenki „blokadőr”. Én pedig azt tudom mondani, hogy a VMSZ-en kívül egyik lista győzelme sem érdeke a vajdasági magyar közösségnek, mert mi tudunk magyar érdeket képviselni. Rosszul esett volna neki, hogy egy kalap alá vették a „blokadőrökkel”?

De mit szólnak ehhez az egyetemisták?

A gond az, hogy Pásztor Bálint többször is kifejezetten keményen és negatívan beszélt a tiltakozó egyetemistákról, illetve a blokádokról. Pásztor 2025. augusztus 30-án a Politika napilapnak adott interjújában a tiltakozó egyetemisták mozgalmát egyebek mellett „agresszív anarcholiberális, nagyon hangos, de politikai kisebbségnek” nevezte.

Azt állította, hogy az eredeti egyetemista követeléseket már teljesítették, a mozgalom végső célja pedig szerinte az, hogy káosz legyen az utcákon, ne működjenek az intézmények, és Szerbia ne tudjon államként működni. Ugyanebben az interjúban azt is mondta:

„Nincs párbeszéd, mert az ellenzéki oldalon mindenki a blokádoló egyetemistáknak hízeleg…” Majd hozzátette, hogy szerinte azt sem lehet tudni, kiknek hízelegnek, mert „nem tudni, kik állnak azon az oldalon”.

Még keményebb volt a 2025-ös Szent István-napi beszéde. Ott azt mondta, hogy az állami egyetemeket egy „szűk csoport” tartja blokád alatt, miközben a tanulni akaró hallgatók háttérbe szorulnak. A plénumok működéséről pedig így fogalmazott: „Bolsevizmus, anarchia, pusztítás, törvényellenes plénumok.”

Azt is kijelentette, hogy ami az egyetemeken történik, szerinte „nem a társadalmi igazságosságért folytatott küzdelem”, hanem az együttélés szabályainak, az intézmények tekintélyének és a közösségi bizalomnak a rombolása. Saját közösségéről, vagyis a magyarokról pedig úgy fogalmazott, hogy „nem vettek részt ebben az önpusztításban és ámokfutásban”.

2025. április 30-án is azt mondta az Újvidéki Rádió PoliTér című műsorában, hogy az idő múlásával „egyre inkább kezd kibújni a szög a zsákból”, és szerinte kiderül, hogy a tiltakozók jelentős része politikailag motivált. A tüntetésekkel kapcsolatban pedig azt mondta: attól, hogy valaki elégedetlen az ország irányításával, még nem megoldás, hogy „más emberek életét lehetetlenítsék el”.

A 2025. május 17-i szabadkai nagy egyetemista demonstrációt Pásztor utólag lényegében „bulinak, technopartinak és főzőversenynek” nevezte, és azt mondta, hogy az szerinte nem hasonlított politikai rendezvényre.

Az elmúlt napokban kezdődött kampányrendezvény keretében az Egyetemista listát következetesen „úgynevezett Egyetemista listának” nevezte, és kijelentette: „az úgynevezett Egyetemista listán nulla darab egyetemi hallgató található, a Vajdasági Magyar Szövetség által átadott listán pedig tíz egyetemista” – amiből azt a következtetést vonta le, hogy a VMSZ listáján „tízszer annyi” egyetemista van.

Ha a VMSZ valóban nyitva akarja hagyni a választások utáni koalíciós lehetőségeket, akkor attól tartok ezzel elkésett, és nagyon nehéz dolga van. Ahogyan a magyarországi kormányváltás óta is szorult helyzetbe került, és egy-két „muszájtalálkozón” többre nem jutott.

Egy dologban viszont egyet kell értenem Pásztorral: ez a vajdasági magyar közösségnek nem tesz jót. Az, hogy a döglött lóra ült fel az egyik, és feltehetően a másik oldalon is. Csakhogy erre korábban kellett volna gondolni, és nagyon sok mindent másképp kellett volna csinálni. 

https://balk.hu/2026/09/24/vmsz-szerbiai-valasztasok-pasztor-balint/

Nincs távvezérlő?

 Négy intézményvezető, négy dokumentált VMSZ-kapcsolat

 

2026. szeptember 25. 

Pásztor Bálint szerint a VMSZ nem irányítja a vajdasági magyar sajtót és kultúrát, az intézményvezetőket pályázatokon nevezik ki, a párt pedig nem szól bele ezekbe a folyamatokba. Megnéztünk néhány meghatározó vajdasági magyar intézményt. Nem véleményeket kerestünk, hanem nyilvános adatokat. Az eredmény: négy vizsgált intézmény jelenlegi vezetőjénél öt esetben találtunk dokumentálható jelenlegi vagy korábbi VMSZ-kötődést.

2026 augusztusában a BálinTALK című műsorban Pásztor Bálintot, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét arról is kérdezték, hogy a VMSZ irányítja-e a vajdasági magyar sajtót és kultúrát.

Pásztor ezt visszautasította.

„Én nem tudok azzal egyetérteni, hogy a VMSZ irányítja a sajtót meg a kultúrát. Nem is tartanám egészségesnek” – mondta. A VMSZ hivatalos honlapján közölt beszámoló szerint arra is hivatkozott, hogy a vajdasági magyar intézmények vezetőinek kinevezése pályázatokon történik, és a párt nem szól bele ezekbe a folyamatokba.

A pártelnök ennél is egyértelműbben fogalmazott:

„Ami minket illet, mi biztos, hogy nem távvezéreljük a sajtót.”

Fontos azonban különválasztani két kérdést.

Az egyik az, hogy egy politikai párt konkrét utasításokat ad-e egy szerkesztőségnek vagy intézményvezetőnek. Ennek bizonyításához dokumentumok, levelezések, tanúvallomások vagy más közvetlen bizonyítékok kellenének.

A másik, sokkal egyszerűbben ellenőrizhető kérdés az, hogy a vajdasági magyar intézményrendszer vezetőinek van-e dokumentálható VMSZ-kötődésük.

Ez utóbbit kezdtük el ellenőrizni.
 
1. Magyar Szó: az igazgató 2011 óta VMSZ-tag

A Magyar Nemzeti Tanács hivatalos intézményi adatbázisa szerint a Magyar Szó Lapkiadó Kft. jelenlegi igazgatója Erdődi Edvina.

Ehhez nem kellett ellenzéki sajtóterméket, névtelen forrást vagy politikai elemzőt keresnünk.

Elég volt megnyitni a VMSZ saját hivatalos honlapját.

Erdődi Edvina személyi adatlapján ma is ez olvasható:

„2011 óta tagja a Vajdasági Magyar Szövetségnek.”

Ez önmagában természetesen nem bizonyítja, hogy a VMSZ utasításokat ad a Magyar Szónak.

Azt azonban egyértelműen bizonyítja, hogy a Magyar Szó jelenlegi igazgatójának dokumentált pártkötődése van.

És nem valamiféle feltételezett „közelségről” beszélünk, hanem a VMSZ saját honlapján feltüntetett párttagságról. 
 
2. Pannon RTV: a jelenlegi ügyvezető korábbi VMSZ-es önkormányzati jelölt és képviselő

A Magyar Nemzeti Tanács hivatalos honlapja szerint a Pannon RTV-t működtető Pannónia Alapítvány ügyvezetője Agárdi Gábor. Az MNT az alapítványt „önálló, nonprofit, nem kormányzati és politikai pártoktól független szervezetként” határozza meg. Agárdi 2025-ös ügyvezetői kinevezését az MNT külön határozatban is jóváhagyta. MNT

Agárdi Gábor ugyanakkor korábban dokumentált VMSZ-es politikai szerepet vállalt. A 2020-as szabadkai önkormányzati választáson a VMSZ listáján indult, és a korábbi városi képviselő-testület VMSZ-es képviselőcsoportjának tagja volt. Maglocistaċ

Fontos pontosítás: Agárdi Gábor jelenleg nem tagja a szabadkai Városi Képviselő-testületnek; a jelenlegi VMSZ-frakció hivatalos névsorában nem szerepel. A cikk első változatában ezt tévesen jelen idejű kapcsolatként tüntettük fel, amit Agárdi jelzése után javítottunk. hu.subotica.ls.gov.rs

Ez tehát nem jelenlegi választott politikai tisztséget, hanem dokumentált korábbi VMSZ-kötődést jelent.
 
3. Hét Nap: az igazgató szintén a VMSZ képviselőcsoportjának tagja

A Hét Nap hivatalos szerkesztőségi oldala szerint a lapkiadó jelenlegi igazgatója László Edit. Ugyanezt tartalmazza a Magyar Nemzeti Tanács intézményi adatbázisa is.

Szabadka város hivatalos honlapján László Edit neve ugyancsak megtalálható a VMSZ képviselőcsoportjának tagjai között.

Ez nem is új keletű politikai kapcsolat.

A VMSZ saját honlapján közzétett 2020-as tartományi választási listán László Edit szintén a VMSZ jelöltjeként szerepelt.

Tehát itt sem feltételezett szimpátiáról vagy ismeretségről van szó.

A Hét Nap jelenlegi igazgatója hivatalosan dokumentálható módon VMSZ-es választási jelölt volt, jelenleg pedig Szabadka hivatalos honlapja szerint a VMSZ önkormányzati képviselőcsoportjának tagja.
 
4. Vajdasági Magyar Művelődési Intézet: a jelenlegi igazgató a VMSZ Tanácsának tagja volt

A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet jelenlegi igazgatója Kormányos Katona Gyöngyi. Ezt az intézet saját aktuális honlapja és az MNT intézményi adatbázisa is megerősíti.

A VMSZ hivatalos honlapján pedig megtalálható a párt 2015-ös tisztújításáról szóló beszámoló.

A közlemény szerint ekkor megválasztották a VMSZ 51 tagú Tanácsát, amelyből a párt elnökségét is kialakították.

A felsorolt tanácstagok között szerepel:

Kormányos Katona Gyöngyi.

Ismét fontos a pontosság: egy 2015-ös párttisztségből nem következik automatikusan, hogy Kormányos Katona Gyöngyi 2026-ban is VMSZ-tisztségviselő.

A történeti politikai kötődés azonban dokumentált.
 
Mit bizonyít mindez – és mit nem?

A fenti adatokból nem lehet azt állítani, hogy bizonyítottuk: a VMSZ telefonon utasítja a Magyar Szót, a Pannon RTV-t, a Hét Napot, vagy a kulturális intézményeket.

Ilyet nem állítunk.

Azt azonban már az általunk első körben megvizsgált öt intézmény adatai is világosan mutatják, hogy a „párttól független intézményrendszer” kérdése jóval összetettebb annál, mint hogy az igazgatókat formálisan pályázaton választják-e ki.

A négy megvizsgált intézmény mindegyikének jelenlegi vezetőjénél találtunk nyilvánosan dokumentálható jelenlegi vagy korábbi VMSZ-kötődést.

Erdődi Edvina esetében a VMSZ saját oldala jelenlegi párttagságot dokumentál.

Agárdi Gábor és László Edit esetében Szabadka hivatalos honlapja jelenlegi VMSZ-es önkormányzati képviselői szerepet dokumentál.

Kormányos Katona Gyöngyi esetében pedig maga a VMSZ dokumentálja, hogy tagja volt a párt Tanácsának.

Ez önmagában nem bizonyít intézményi „távvezérlést”.

De azt igen, hogy a politikai és intézményi személyi háló között több ponton közvetlen, dokumentálható átfedés van.

És innentől már nem az a kérdés, hogy lehet-e találni VMSZ-kötődést.

Lehet.

A kérdés inkább az, hogy mekkora ez az átfedés a teljes vajdasági magyar intézményrendszerben, hogyan működnek a vezetői pályázatok, kik ülnek a döntéshozó testületekben, és mennyire biztosított ténylegesen az intézmények politikai autonómiája.
 
Pásztor Bálint állítása után ezért néhány egyszerű kérdés marad

Ha a VMSZ valóban nem szól bele az intézményvezetők kiválasztásába, hogyan alakult ki, hogy az általunk elsőként megvizsgált öt intézmény mindegyikének vezetőjénél dokumentálható VMSZ-kapcsolatot találunk?

Összeegyeztethető-e egy „politikai pártoktól független” médiaszervezet vezetésével az, hogy annak ügyvezetője egyidejűleg egy politikai párt önkormányzati képviselője?

Milyen összetételű bizottságok döntenek ezeknek az intézményeknek a vezetőiről?

Hány pályázó szokott indulni?

Kik tesznek javaslatot a kinevezésükre?

És végül: a VMSZ hajlandó lenne-e nyilvánosságra hozni, hogy a vajdasági magyar intézmények jelenlegi vezetői közül hányan tagjai, tisztségviselői, képviselői vagy korábbi választási jelöltjei a pártnak?

Mert az intézményi függetlenséget nem az bizonyítja, hogy létezik pályázat.

A függetlenséget az mutatja meg, hogy hogyan működik a rendszer a gyakorlatban.

Felhasznált nyilvános források

  • Pásztor Bálint 2026. augusztusi BálinTALK-interjújának összefoglalója a VMSZ hivatalos honlapján és a Magyar Szóban.
  • Magyar Nemzeti Tanács: Magyar Szó Lapkiadó Kft. – Erdődi Edvina igazgató.
  • VMSZ hivatalos honlap: Erdődi Edvina – „2011 óta tagja a Vajdasági Magyar Szövetségnek”.
  • Magyar Nemzeti Tanács: Pannónia Alapítvány – Agárdi Gábor ügyvezető; az alapítvány politikai pártoktól független szervezetként történő meghatározása.
  • Szabadka Város hivatalos honlapja: a VMSZ képviselőcsoportjának tagjai, köztük Agárdi Gábor és László Edit.
  • Hét Nap és MNT: László Edit igazgatói tisztsége.
  • VMSZ hivatalos 2020-as tartományi választási listája: Bús Csaba és László Edit.
  • VMSZ hivatalos honlap, 2015-ös tisztújítás: Kormányos Katona Gyöngyi a VMSZ Tanácsának tagjai között.

Smederevac (REM): A médiának egyenlő mértékben kell közvetítenie a választási verseny valamennyi résztvevőjének álláspontját

Fotó: Antonio Ahel/ATAImages

Beta, 2026. szeptember 23., 9:23

A Szabályozó Testület az Elektronikus Médiumokért (REM) Tanácsának újonnan megválasztott elnöke, Stevica Smederevac (a fotón) ma kijelentette, hogy a választási verseny valamennyi résztvevőjének lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kifejtsék véleményüket, és hangsúlyozta, hogy a médiának a kampány idején egyenlő mértékben kell közvetítenie álláspontjaikat.

Elmondta, hogy a REM Tanácsa elnökének megválasztásával ez a szabályozó testület most már képes lesz olyan döntéseket hozni, amelyeket a nyilvánossággal is közölnek, és hozzátette, hogy a Tanács valamennyi tagjától felelősségteljes hozzáállást és magatartást vár.

„A pillanat, amelyben mindez történik, rendkívül politikailag összetett, a kampány folyamatban van, ezért a Tanács és a szolgálatok előtt nagy munka áll. A szolgálatok a választási ciklusok tekintetében kialakult és több éve alkalmazott gyakorlat szerint dolgoznak, a Tanácsban pedig vita folyik arról, hogy mely műsorszolgáltatók ellenőrzésére kerüljön sor” – mondta Smederevac az RTS-nek.

Smederevac szavai szerint a REM a kampány idején, akárcsak a korábbi választások során, 24 órán keresztül figyelemmel kíséri a műsorszolgáltatókat, de egyetlen rádió- vagy televíziós médiaszolgáltató sem mentesül az ellenőrzés alól.

„Az alapvető követelmény az, hogy az egész folyamat demokratikusan menjen végbe, és hogy a választási verseny valamennyi résztvevőjének joga legyen ahhoz, hogy teret kapjon véleménye kifejtésére és a polgárokhoz való fordulásra, hogy a média egyenlő mértékben, kiegyensúlyozottan és objektíven közvetítse álláspontjaikat, ne részesítsen senkit előnyben és ne támadjon senkit, vagyis mindazt tartsa be, amit az elektronikus médiáról szóló törvény előír” – mondta Smederevac.

A közszolgálati médiumok igazgatótanácsainak megalakításáról szólva Smederevac kiemelte, hogy pályázatot kell kiírni a helyek betöltésére, ami bizonyos időt igénylő eljárás.

Hozzátette, hogy az igazgatótanácsokat minél előbb meg kell alakítani annak érdekében, hogy a közszolgálati médiumok teljes kapacitással működhessenek.

„Sürgős eljárásról van szó, ezért a Tanács ezt is nagyon hamar meg fogja vitatni” – hangsúlyozta Smederevac.

Arra tekintettel, hogy a REM-et a műsorszolgáltatók programjai miatt gyakran bírálták, Smederevac kijelentette, hogy párbeszédre és toleranciára, valamint a megoldások keresésében tanúsított kitartásra van szükség, amelyek – mint mondta – gyakran nincsenek kéznél.

„A REM Tanácsa működésének és megalakításának két éve tartó szünetelése azt eredményezte, hogy sok megoldatlan ügyünk van, de a szolgálatok nem függtek a mi létezésünktől, és nagy munkát végeztek az engedélyek meghosszabbítása terén. Mindazonáltal valamennyi olyan médiaszolgáltatónak, amelynek lejárt az engedélye, a szabályozó hatóság formális jóváhagyásával is rendelkeznie kell ahhoz, hogy folytathassa működését” – mondta Smederevac.

Bejelentette, hogy a tervek szerint a Tanács módosítja a REM működési szabályzatát, valamint az elfogadásra váró statútumot is.

„A Tanács ellenőrizni fogja azokat a médiaszolgáltatókat is, amelyek mesterséges intelligenciát használnak a tartalom manipulálására, mivel a technológiai változások gyorsabban haladnak, mint a szabályozás” – zárta nyilatkozatát Smederevac.

Fordítás:  

https://www.danas.rs/vesti/drustvo/smederevac-rem-mediji-su-duzni-da-ravnomerno-prenose-stavove-svih-ucesnika-izborne-trke/, vagy Danas, 2026. szeptember 24. 7. o.