BOTRÁNY: TEGNAP MÉG A GYEREKEKKEL FÉNYKÉPEZKEDTEK – MA „MAGAR NYELV” KERÜLT A TANKÖNYV BORÍTÓJÁRA

 

 

2026. szeptember 2. 13:29

 

Még tegnap is a gyermekekkel készült mosolygós tanévkezdési fotókkal volt tele a vajdasági magyar hatalmi politika kommunikációja.

Iskolatáskák, tanszercsomagok, ünnepi beszédek és hangzatos mondatok arról, milyen fontos az anyanyelvű oktatás és a magyar közösség jövője.

Ma pedig kiderült: egyes nyolcadikos magyar nyelvtankönyvek borítójára a „MAGYAR NYELV” helyett ez került: „MAGAR NYELV”

 

Egyetlen betű hiányzik. De egy magyar nyelvet oktató tankönyv címében ez nem egyszerű elütés, hanem az egész minőség-ellenőrzési rendszer szégyene.

Egy tankönyv kéziraton, szerkesztésen, lektoráláson, műszaki előkészítésen, nyomdai ellenőrzésen és jóváhagyáson megy keresztül. Legalábbis így kellene történnie. Hogyan juthatott át valamennyi ellenőrzési ponton egy olyan borító, amelyen még a tantárgy nevét sem sikerült helyesen leírni?

 

A legmegdöbbentőbb, hogy Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke saját közlése szerint egy szülő bejelentéséből értesült a hibáról.

Vagyis nem a kiadó, nem a minisztérium, nem valamelyik ellenőrző szerv és nem az MNT szűrte ki a hibát, hanem egy szülő, miután a könyvek már elindultak a gyerekek felé.

Fremond Árpád közölte, hogy felvette a kapcsolatot Jerasz Anikó oktatási államtitkárral, a hibás példányokat pedig kicserélik. Ez szükséges és helyes lépés – de önmagában nem válasz arra, hogyan történhetett meg mindez.

 

Különösen kínos az eset annak fényében, hogy márciusban éppen Jerasz Anikó beszélt a tankönyvprogram „több hónapon át tartó, átfogó szakmai előkészítéséről”. A program 72 általános és négy speciális iskola mintegy 10 290 magyar diákját érinti, az állam pedig a belgrádi Tankönyvkiadó kisebbségi kiadványainak előkészítését és beszerzését finanszírozza.
Pásztor Bálint 2025-ben azt hangsúlyozta, hogy a Magyar Nemzeti Tanács továbbra is „megkerülhetetlen tényező” abban, mi kerüljön a magyar tankönyvekbe.

 

Ha a sikereket politikai eredményként könyvelik el, akkor a hibáknál sem lehet egyszerűen a kiadóra mutatni.

Ráadásul ez nem előzmény nélküli probléma. Már 2013-ban a VMSZ hivatalos honlapján jelent meg olyan írás, amely a magyar tankönyvek súlyos nyelvi és helyesírási hibáira figyelmeztetett, és hangsúlyozta: megfelelő magyar nyelvi lektorálás nélkül egy könyvet nem volna szabad a gyermekek kezébe adni.

 

Tizenhárom év telt el – és most már magának a magyar nyelvtankönyvnek a címét sem sikerült hibátlanul kinyomtatni.

Hány hibás példány készült?

Pontosan mely iskolákba és hány gyermekhez jutott el?

Ki ellenőrizte és hagyta jóvá a nyomdakész borítót?

Miért csak egy szülő jelzése után vették észre a hibát?

Ki fizeti a visszagyűjtés és az újranyomás költségeit?

Átvizsgálják-e most a tankönyv teljes belső szövegét is?

Lesz-e nyilvános jelentés és névvel vállalt felelősség?

 

A magyar nyelv nem kampánydíszlet. Nem ünnepi beszédekbe illő jelszó, és nem háttér a gyermekekkel készült politikusi fényképekhez.

A magyar nyelv közösségi érték – és intézményi felelősség.

Tegnap még a gyerekekkel fényképezkedtek. Ma a gyerekek kezében ott a „Magar nyelv”.

Ez botrány. A könyvek cseréjén túl nyilvános magyarázatot és felelősségvállalást követelünk. 

Akik hibás példányt kaptak, az MNT tájékoztatása szerint a 024/524-534-es telefonszámon jelezhetik, de írják meg nekünk is kommentben és várjuk a képeket.

 

FORRÁSOK:

• Szabad Magyar Szó – Magyar helyett Magar nyelv szerepel a nyolcadikosok tankönyvének borítóján

• Magyar Szó – Hiba csúszott egyes magyar nyelvtankönyvek borítójára

• Vajdasági RTV – Magyar elsősöket köszöntöttek Bajsán

• Magyar Szó – Magyar nyelvű tankönyvek térítésmentesen

• Hét Nap – „Megkerülhetetlen tényező marad a Magyar Nemzeti Tanács…”

• A belgrádi Tankönyvkiadó hivatalos termékoldala

https://www.facebook.com/vmplenum/posts/%EF%B8%8F-botr%C3%A1ny-tegnap-m%C3%A9g-a-gyerekekkel-f%C3%A9nyk%C3%A9pezkedtek-ma-magar-nyelv-ker%C3%BClt-a-tank%C3%B6/122195401190931423/ 

Aki ma a VMSZ-re szavaz, az valójában az ország destabilizálására szavaz

2026. augusztus 31.

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) retorikájában az „összefogás” sürgetése kizárólag akkor válik központi kérdéssé, amikor a párt hatalmi pozíciói meginognak. Éveken keresztül természetesnek vették a vajdasági magyar közélet és politikai tér teljes kisajátítását, ahol a nemzeti hovatartozást gyakran a párthűséggel azonosították, és ahol a párton kívül rekedtek egzisztenciális hátrányt szenvedtek a munkaerőpiacon és a pályázati források elosztásánál egyaránt.

Különösen visszás, hogy miközben az ellenzéki alternatíváktól részletes szakpolitikai programokat követelnek, a VMSZ saját kormányzati és döntéshozói felelősségét, valamint korábbi ígéreteinek megvalósulását soha nem vetette alá érdemi és nyilvános elszámoltatásnak.

A vajdasági magyar intézményrendszer — az oktatástól az egészségügyön át a közvállalatokig — tartósan a pártpolitikai lojalitás mentén működik, miközben a gazdaságfejlesztési támogatások elosztása átláthatatlan klientúrarendszert épített ki. Mindezek tetejében a párt vezetése a ’90-es évek háborús politikáját képviselő hatalmi erőkkel kötött kompromisszumot a pozíciók megőrzése érdekében. Egy demokratikus és pluralista társadalomban a nemzeti identitás nem válhat egyetlen párt monopóliumává, és nem szolgálhat erkölcsi felmentésként a rendszerszintű visszaélésekre.

A jelenlegi helyzet egyértelmű üzenetet hordoz: aki ma a VMSZ-re szavaz, az valójában az ország destabilizálására szavaz.

https://vmplenum.rs/2026/08/31/aki-ma-a-vmsz-re-szavaz-az-valojaban-az-orszag-destabilizalasara-szavaz/

 

Szakmailag hiányos és megalapozatlan a nyelvi stratégia tervezete

Az MNT vezetői nem végezték a munkájukat!

„A bölcs ember szégyelli, ha beleavatkozik abba, 
amiben nem jártas, a bolondnak pedig szégyennek 
tűnik, ha nem üti bele az orrát mindenbe.” 
Dositej Obradović

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) 17 tagú, az egyik helyen Nyelvhasználati Bizottságnak[1], máshol pedig Hivatalos Nyelv- és Íráshasználati Bizottságnak[2] nevezett testülete augusztus 4-i ülésén[3] elfogadta a Magyar Nemzeti Tanács 2027 és 2029 közötti időszakra vonatkozó Hivatalos Nyelv- és Íráshasználati Stratégia Tervezetét[4]. 
A bizottság elnöke – a VMSZ Magyar Összefogás listájáról – Lakatos Adrián (1994), Ada község képviselő-testületének elnöke. 
Az MNT-ben először is tisztázni kellene, mi a munkatestület pontos neve, és milyen feladatkörrel rendelkezik. Általában a magyar nyelv használatával, vagy kizárólag a hivatalos kommunikációban való nyelvhasználattal foglalkozik?

Az MNT a 41 oldalas stratégia-tervezetet augusztus 7-e és szeptember 7-e közötti közvitára bocsátotta. 
A hivatalos indoklás szerint „a dokumentum a magyar nyelv használatának és jelenlétének erősítését célozza a Vajdaság területén”[5]. 
A dokumentumtervezetet Tóth Ramóna, az MNT Végrehajtó Bizottságának a hivatalos nyelv- és íráshasználattal megbízott tagja a Magyar Szó napilap Élni a nyelvi jogokkal[6] című, egész újságoldalas, inkább monológusnak, mint interjúnak nevezhető írásában próbálta megmagyarázni.

Az augusztus 15-én közölt szövegben Tóth Ramóna elmondta, hogy Vajdaság 45 helyi önkormányzata közül 28 teljes területén van hivatalos használatban a magyar nyelv. További öt – Apatin, Inđija, Ürög, Nagykikinda és Pancsova – területén csak az úgynevezett „vizuális nyelvhasználat” joga érvényesül, ami a többnyelvű feliratok kihelyezésének kötelezettségében nyilvánul meg.

– A tapasztalatok alapján a nyelvi jogok érvényesülése területenként és intézményenként jelentősen eltér. Általánosságban ott működik jobban a magyar nyelv használata, ahol nagyobb létszámú magyar közösség él, megfelelő számú magyarul beszélő alkalmazott dolgozik, és az intézmény vezetése is fontosnak tartja a többnyelvű működést – mondta általánosítva az MNT VB tagja. 
„Gondot okozhat az is, hogy a magyar nyelvű formanyomtatványok, határozatok és tájékoztatók nem mindenhol érhetők el, illetve az elektronikus ügyintézési felületek gyakran kizárólag szerb nyelven működnek”, tette hozzá. 
A terjedelmes, de meglehetősen általános nyilatkozatból azt is megtudtuk, hogy „a bíróságokon és ügyészségeken dolgozók nemzeti összetételéről és a magyar nyelvű eljárásvezetéshez szükséges terminológiai tudásról pedig utoljára 2015-ben készült felmérés”.

A Magyar Nemzeti Tanács előző összetétele 2021. június 21-én fogadta el a hatályos, 2021–2026 közötti időszakra szóló Hivatalos Nyelv- és Íráshasználati Stratégiát[7]. 
Tóth Ramóna a Magyar Szónak nyilatkozva elmondta, hogy ennek a 86 oldalas stratégiának „végrehajtása során több fontos intézkedés megvalósult vagy elindult”. 
Ebből az általánosan megfogalmazott kijelentésből azonban egyáltalán nem derül ki, hogy a stratégia mely intézkedései valósultak meg, melyek indultak el, és melyek maradtak el.

Nagyon úgy tűnik, hogy erre a kérdésre Tóth Ramóna sem tud konkrét választ adni. Pedig a stratégia Operatív feladatok című fejezete egyértelműen kimondja: 
„A hivatalos nyelv- és íráshasználat tevékenységi területen különösen fontos az állandó monitoring, a több helyről való egyidejű, meghatározott szempontú adatgyűjtés, a megfigyelő és elemző tevékenység.”[8]
Mit tettek ennek érdekében az utóbbi négy évben? Azt, hogy a 2027–2029 közötti időszakra készült tervezet kiemelt prioritásai között még csak most emelik ki „a vajdasági magyar közösség nyelvhasználati helyzetének és a nyelvi jogok gyakorlati érvényesülésének átfogó kutatását”[9]. 
Ugyancsak most tűzik ki feladataként „a vajdasági magyar közösség nyelvhasználati helyzetének átfogó feltérképezését”, valamint a „monitoringrendszer kialakítását”[10]. 
Ahelyett, hogy a korábbi stratégia előírt monitoringját és adatgyűjtését elvégezték volna, újabb stratégiai dokumentumot készítenek.

A topolyai vasútállomáson... (Fotó: Cservenák Péter)

Beretka Katinka jogászprofesszor, az MNT nyelvhasználati kérdésekkel megbízott korábbi tanácsosa is az Újvidéki Rádió PoliTér című, augusztus 26-i műsorában[11] súlyos szakmai kifogásokat fogalmazott meg a tervezettel kapcsolatban. 
Mint mondta, a stratégia „összevonása az előző stratégiának, azzal, hogy fókuszáltabban jelenik meg a hivatalos nyelvhasználat”. Az előző dokumentum – mutatott rá – klasszikus nyelvstratégia volt, vagyis nemcsak a hivatalos nyelvhasználattal foglalkozott, hanem a nyelvpolitika valamennyi fontos színterére kiterjedt.

A jelenlegi dokumentumot szerkesztői válogatásnak és tömörítésnek nevezte, ugyanakkor kifogásolta, hogy az előző stratégiából számos jó intézkedés kimaradt. Véleménye szerint, ha a 2021–2026-os stratégia 2026. december 31-én hatályát veszti, és 2027. január 1-jétől új feladatokat kell meghatározni az MNT számára, okosabb lett volna a korábbi stratégia hatályát meghosszabbítani, mint új dokumentumot készíteni. 
– Semmilyen indikátorunk nincs ebben a stratégiában, tehát nincs benne helyzetelemzés. A Lehetőségek és esélyfolyamatok című fejezetben olyan elemzések szerepelnek helyzetelemzés címén, amelyek felületesek és nem feltétlenül relevánsak – mondta Beretka Katinka.

Konkrétan azt is megemlítette, hogy a dokumentum összeállítói figyelmen kívül hagyták az Európa Tanács szakértői bizottságainak a magyar nyelvre vonatkozó jelentéseit, a magyar nemzetiségű és magyar nyelven beszélő lakosságra vonatkozó adatokat, valamint az EBESZ szerbiai missziójának néhány évvel ezelőtt készült, az egész országra kiterjedő kutatását az igazságszolgáltatásban dolgozók nyelvi kompetenciáiról. Kiemelte: ezeknek az adatoknak és elemzéseknek a figyelembevétele elengedhetetlen lett volna egy megalapozott stratégia elkészítéséhez.

Beretka Katinka arra is kitért, hogy „nem tudjuk, hány ombudsmani vizsgálat indult a nyelvhasználati jogok megsértése miatt”. Hivatkozott egy tavalyi kutatására is, amely az országos ombudsman munkáját vizsgálta, és amely szerint országos szinten öt alatt van a nyelvi jogok sérelmével kapcsolatos ügyek száma. 
Erre az adatra azonban nem szerencsés önmagában hivatkozni, mert valójában nem sokat mond a jogsérelmek tényleges számáról. A jogsérelmek miatt ugyanis egyre kevesebben fordulnak az országos, és – tegyük hozzá – még kevésbé a Tartományi Ombudsmanhoz, amelyek tekintélye az utóbbi időszakban jelentősen megkopott. Az Újvidéki Tudományegyetem professzorai például 2025. január 29-én az Ombudsman irodája előtt tüntettek, mert az intézmény szerintük „nem reagált megfelelően az Újvidéken történt fontos eseményekre” [12].

A Tartományi Ombudsman 2025. évi jelentésében ez olvasható: 
„A nemzeti kisebbségek jogainak védelme területén a beszámolási időszakban bizonyos számú panasz érkezett a nyelvek és írásmódok hivatalos használatával, valamint a nemzeti hovatartozás alapján történő hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatban.”[13]
A jelentés azonban nem közli, hogy a „bizonyos szám” pontosan mennyi panaszt jelent. A jelentés statisztikai részéből derül ki, hogy a nemzeti kisebbségi jogvédelem területén 29 ügyet alakítottak[14]. Ezek közül 11 panaszt állampolgárok nyújtottak be, a többi esetben az ombudsman hivatalból járt el. 
Az adatokból azonban nem tudni, hogy a 29 eset közül mennyiben állapítottak meg jogsérelmet, és az sem, hogy ezek közül mennyi kapcsolódott a nyelvhasználathoz. Ezek a számok egyébként sincsenek köszönő viszonyban a valósággal, mivel a mindennapi gyakorlatban elterjedtek a nyelvi jogsértések is.

Az MNT szervezésében augusztus 28-án személyes részvételű közvitát tartottak a stratégiai tervezetről a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon. 
A résztvevők szerint is „a hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégia tervezete hiányosabb, mint az előző, hiányzik az előző stratégia konkrét kiértékelése, amely alapján újat lehetne írni”[15], a kutatással pedig az MNT már „elkésett”[16]. 
Egyedül Miavecz Béla temerini jogász, a VMSZ dél-bácskai körzeti szervezetének egykori elnöke[17] nem talált a tervezetben semmi kifogásolnivalót; szerinte a dokumentum teljesen rendben van[18]. 
A felszólalók egy része szorgalmazta, hogy „a tervezet megírásánál, a tervezett kutatás elvégzésénél is konzultálni kellene a szakmával és a civil szervezetekkel”[19]. E szervezetek mellőzése egyébként az MNT jelenlegi összetételű testületének egész mandátumára jellemző.

A Magyar Nemzeti Tanács Hivatalos Nyelv- és Íráshasználati Stratégiájának Tervezete a közvitán nem állta ki a szakmai próbát. 
Kiderült, hogy a dokumentum nagyrészt a már meglévő, 2021–2026-ra szóló stratégia elemeinek összevonására és átdolgozására épül, miközben az előző stratégia konkrét, átfogó kiértékelése nem készült el. 
 

Az is megmutatkozott, hogy az MNT szakszolgálata a nyelvi jogok gyakorlati érvényesüléséről a négyéves mandátum alatt nem végzett olyan átfogó kutatást, amely megfelelő helyzetismeretet biztosíthatott volna az új stratégia elkészítéséhez. Márpedig egy megalapozott stratégia kidolgozásának alapfeltétele a valós helyzet pontos ismerete. Enélkül a dokumentum számos megállapítása és tervezett intézkedése kellően alátámasztott adatok nélkül marad.

Tóth Ramóna sajtónyilatkozata szerint a testület még csak most tervez „átfogó, egész Vajdaságra kiterjedő kutatást, amely egyszerre vizsgálja majd a magyar nyelv használatának gyakoriságát, színtereit, lehetőségeit és akadályait, mindezt a kutatás pontos módszertanának kidolgozásával, szakemberek bevonásával”. 
A nyilatkozatból és a tervezet szövegéből az következik, hogy az MNT nyelvhasználattal megbízott tisztségviselői a négyéves mandátum alatt nem végezték el kellő alapossággal azokat a feladatokat, amelyek a nyelvi jogok helyzetének folyamatos figyelemmel kíséréséhez és értékeléséhez szükségesek. Mindez annál is inkább kifogásolható, mert az átlagbérnél mintegy harminc százalékkal magasabb fizetésben részesülnek[20].

A közvita tapasztalatai alapján célszerűbb, sőt – Beretka Katinka szavaival élve – okosabb lenne, ha az MNT visszavonná a jelenlegi, szakmailag hiányos és több ponton megalapozatlan stratégiai tervezetet. 
Az sem fogadható el, hogy egy lejáró mandátumú testület írjon stratégiát egy minden bizonnyal más összetételű testület számára.  
 

„A magyar nyelv használatának és jelenlétének erősítését” inkább a nyelv- és íráshasználatra vonatkozó jogszabályok alkalmazásának vizsgálata és számonkérése szolgálta volna, nem pedig ennek a silány dokumentumnak az elkészítése. 
Stratégiára stratégiát hoznak, ami további időhúzást és semmittevést jelent, miközben a nyelv- és íráshasználat területén sokasodnak a problémák.

Az MNT-nek határozatot kellene hoznia a jelenleg érvényes, 2021–2026-os stratégia hatályának két évvel történő meghosszabbításáról. Ezzel egyidejűleg kötelezni kellene a szakszolgálatát, hogy záros határidőn belül készítsen átfogó elemzést a hatályos stratégia megvalósításáról, valamint konkrét felmérést a magyar nyelv- és írás hivatalos használatának vajdasági gyakorlatáról. 
Csak ezeknek az elemzéseknek és felméréseknek az elkészülte után lenne célszerű újabb közvitát szervezni, majd az annak során feltárt adatokra és szakmai véleményekre alapozva elkészíteni a magyar nyelv és írás vajdasági használatára vonatkozó új stratégiát.

Mgr. Bozóki Antal,

nyugalmazott ügyvéd 

__________
[1] Nyelvhasználati Bizottság. https://www.mnt.org.rs/rolunk/nyelvhasznalati-bizottsag
[2] https://www.mnt.org.rs/magyar-nemzeti-tanacs-hivatalos-nyelv-es-irashasznalati-strategiajanak-tervezete-2027-2029-kozvita, és Élni a nyelvi jogokkal. https://www.mnt.org.rs/elni-nyelvi-jogokkal, 2026. augusztus 15. 
[3] Nyilvános közvita. https://www.mnt.org.rs/nyilvanos-kozvita-magyar-nemzeti-tanacs-hivatalos-nyelv-es-irashasznalati-strategiajanak
[4] Magyar Nemzeti Tanács Hivatala: A Magyar Nemzeti Tanács hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégiájának tervezete. https://www.mnt.org.rs/magyar-nemzeti-tanacs-hivatalos-nyelv-es-irashasznalati-strategiajanak-tervezete-2027-2029-kozvita, 2026. augusztus 7. 42 p. 
[5] Lásd a 4-es alatti oldalon, és Élni a nyelvi jogokkal. https://www.mnt.org.rs/elni-nyelvi-jogokkal, 2026. augusztus 15. 
[6] Miklós Hajnalka: Élni a nyelvi jogokkal. Magyar Szó, 2026. augusztus 15. 1. és 5. o., vagy https://www.magyarszo.rs/kozelet/belfold/a.357595/Elni-a-nyelvi-jogokkal, 2026. augusztus 15. 17:48 
[7] A Magyar Nemzeti Tanács Hivatalos Nyelv- és Íráshasználati Stratégiája 2021-2026. https://www.mnt.org.rs/nyelvhasznalati-strategia-2021-2026
[8] Uo. Operatív feladatok, 78. o 
[9] A 4. alatti tervezet. 4. A VAJDASÁGI MAGYAR NYELV- ÉS ÍRÁSHASZNÁLAT STRATÉGIÁJÁNAK PRIORITÁSAI. 16. o. 
[10] Uo. 17. o. 
[11] PoliTér - 2026.08.26. https://media.rtv.rs/hu/politer/111524, és Felszínes elemzés, kihagyott adatok
Beretka Katinka az MNT nyelvhasználati stratégiatervezetéről. https://www.rtv.rs/hu/politika/felsz%C3%ADnes-elemz%C3%A9s-kihagyott-adatok-beretka-katinka-az-mnt-nyelvhaszn%C3%A1lati-strat%C3%A9giatervezet%C3%A9r%C5%91l_1738764.html2026. augusztus 26. 16.53 
[12] (A. L.) Profesori Novosadskog univerziteta se okupili ispred prostorija Pokrajinskog ombudsmana: „Mesecima ćuti o kršenju ljudskih prava” [Az Újvidéki Egyetem professzorai a tartományi ombudsman épülete előtt gyűltek össze: „Hónapok óta hallgat az emberi jogok megsértéséről”]. Danas, 2025. január 30. 7., és/vagy https://www.danas.rs/vesti/drustvo/profesori-novosadskog-univerziteta-se-okupili-ispred-prostorija-pokrajinskog-ombudsmana-mesecima-cuti-o-krsenju-ljudskih-prava/, 2025. január 29. 13:30. Lásd még PAVLE RADIĆ: Ma ljudi moji, je li moguće da imamo Zaštitnicu građana? [Emberek, lehetséges, hogy van polgári jogvédőnk?]. https://autonomija.info/pavle-radic-ma-ljudi-moji-je-li-moguce-da-imamo-zastitnicu-gradjana/
[13] ГОДИШЊИ ИЗВЕШТАЈ ПОКРАЈИНСКОГ ЗАШТИТНИКА ГРАЂАНА - ОМБУДСМАНА 
за 2024. годину [A TARTOMÁNYI POLGÁRI JOGVÉDŐ – OMBUDSMAN 2024. ÉVI JELENTÉSE]. https://www.ombudsmanapv.org/ombapv/sr/izvestaji.php, 25. o. 
[14] Uo., 77. o. 
[15] Tómó Margaréta: A szakma és a civil szervezetek bekapcsolását szorgalmazta a felszólalók egy része a közvitán. https://szmsz.press/2026/08/28/a-szakma-es-a-civil-szervezetek-bekapcsolasat-szorgalmazta-a-felszolalok-egy-resze-a-kozvitan/, 2026. augusztus 28. 13:38 
Lásd még mh. Nyelv, hagyomány, közösség: Magyar Szó, 2026. augusztus 29. 1. és 5. o. 
[16] Uo. Lásd még: Fremond: Megállt az elvándorlás, de fogy a vajdasági magyarság. https://szmsz.press/2026/08/28/fremond-megallt-az-elvandorlas-de-fogy-a-vajdasagi-magyarsag/, 2026. augusztus 28. 15:28, és Minimálisra csökkent az elvándorlás. Magyar Szó, 2026. augusztus 29. 5. o.
[17] A VMSZ lakossági fórumai. Hét Nap. https://www.hetnap.rs/cikk/A-VMSZ-lakossagi-forumai-5741.html, 2008. október 1. 
[18] Lásd a 15. jegyzet alatti írást. 
[19] Uo. 
[20] Harminc százalékkal magasabb az MNT tisztségviselőinek a fizetése az átlagbérnél. https://szmsz.press/2026/05/08/harminc-szazalekkal-magasabb-az-mnt-tisztsegviseloinek-a-fizetese-az-atlagnal/, 2026. május 8. 10:27