A stróman olyan személy, aki saját nevét és adatait adja egy más által irányított üzlethez, vállalkozáshoz vagy jogügylethez, hogy az igazi tulajdonos vagy megbízó rejtve maradjon. Gyakran a felelősségre vonás elkerülésére vagy tisztességtelen célokra használják. Az Idegen Szavak Gyűjteménye szerint: „Az a személy, aki egy kétes hírű vállalkozáshoz adja a nevét, hogy az igazi bűnösök helyett ő „vigye el a balhét”, majd ha a büntetését letöltötte, vagy lecsillapodtak a kedélyek, megkapja a fizetségét. (A német Strohmann szó jelentése szalmabábu.)
A stróman papíron tulajdonos, ügyvezető vagy aláíró, de a háttérben nem ő irányít. A stróman vállalja a jogi, pénzügyi vagy büntetőjogi felelősséget, miközben a hasznot az igazi tulajdonos élvezi. A rendszerváltás idején, amikor a gyanús privatizációkat akarták leplezni, gyakran utcáról behozott hajléktalanokra írattak cégeket, vagyonokat, aprópénzért, üveg italért, amíg tisztára nem mosták a gyanús, piszkos üzleteket. Ezek a mit sem sejtő emberek is strómanok voltak, de leggyakrabban nem is tudtak róla.
A strómannak lehet pozitív szerepe is, például Magyarországon a második világháború előtt, különösen a második zsidótörvény elfogadása után ez volt. Akkoriban a gazdasági vállalkozások zsidónak minősített egyes tulajdonosai keresztény, „árjának” minősített ismerősök, barátok, strómanok nevére próbálták átíratni érdekeltségeiket, hogy így megőrizzék nekik a vagyont. De nem zsidó írók, újságírók is publikáltak a saját nevük alatt zsidó szerzők műveit, így biztosítva neki publicitást, megélhetést. Ezt tette nálunk is pl. Herceg János.
De úgy látszik, a jó strómanok mára már kihaltak. A rendszer azonban továbbra is jól működik.
Kisült, van Szabadkán egy Agenda nevű polgárok egyesülete, amely két összegben fél év alatt kapott 660 000 eurót (betűkkel is – hatszázhatvanezer eurót). Van egy idős, a kishegyesi községben köztisztletben álló régi polgármester, példás családi élettel – és most nem viccelek, nem ironizálok! Tehát van egy idős politikus, aki mindenhol megjelenik az ósdi digitális fényképezőgépével, mindent lefényképez, mindent dokumentál, és továbbmegy. Egy idős ember, kitaposott cipőben, kopott, kinyúlt öltönyben. A puccparádés kivikszelt cipőjű, nyakkendős, selyem fazonkendős ficsúrok meg csak úgy elmennek mellette. Ez az idős ember Pál Károly, a VMSZ egykori ügyvezető alelnöke.
Ez az idős ember a stróman. Aki a nevét adja egy tudomásunk szerint egyenlőre 660 000 eurós lopáshoz, sikkasztáshoz, visszaéléshez, majd az ügyészség, a bíróság kideríti, mihez. Meg majd a pontos összeg is ki fog derülni. Ki fog derülni, hogy mire kapta az Agenda a hatalmas pénzeket, mire költötte el, vagy mi mindenre költötte el, hogyan mosták a pénzt, mert már Pásztor István is a piszkos munkát bízta rá, a jobb napokat is megért Pál Károlyra.
Mi, akik nem tegnap óta vagyunk a közéletben, a politikában, ebben a csernozjomos, jó termőföldű Vajdaságunkban, ahol a sár nagyon fekete, emlékszünk még arra, amikor Kasza Józsefet és Bunyik Zoltánt kizárták a pártból. (Azt a csúnya fekete ragadós sarat nagyon nehéz lemosni.) Az itéletvégrehajtó Pál Károly ügyvezető alelnök volt. Úgy látszik, a fiatalabb Pásztor is a piszkos dolgokkal bízza meg ezt a szerény idős embert, aki még annyit se kért, hogy vegyenek neki egy újabb, jobb fényképezőgépet, meg egy új öltönyt, hogy beülhessen közéjük az első sorba.
Tehát 2009 végén, amikor a VMSZ felrúgta a koalíciót a Demokrata Párttal, mert nem szavazta meg a köztársasági költségvetést, ezért a demokraták az önkormányzatokban rúgták fel a koalíciót. Kasza és Bunyik bírálták a két Pásztort, mint a párt elnökét és a VMSZ frakcióvezetőjét a köztársasági parlamentben. Ezért fegyelmi eljárást indítottak a VMSZ örökös tiszteletbeli elnöke, Kasza és Bunyik egykori alelnök ellen és mindkettőjüket kizárták a pártból. Akkor ki is volt az, aki az eljárást levezette? Pál Károly!
Ki tudósította a Magyar Szót „Kedden Kasza József, szerdán Bunyik Zoltán a fegyelmi bizottság előtt” cím alatt 2010. február 9. 4:50-kor? Pesevszki Evelyn! Mindennek nyoma marad, a pénznek is, a kimondott, leírt szónak is.
Csubela Ferenc és Kasza József forog a sírjában, ha látja, hogy mit tett a Vajdasági Magyar Szövetséggel a két Pásztor. Hova vezették a pártot, hogy adták el a közérdeket.
Kasza már 2010-ben, amikor kizárták a pártból, megmondta, hogy a Pásztorok rossz irányba vezetik a pártot és nem tűrnek semmilyen kritikát és jogtalanul vették el a tiszteletbeli elnökségét és zárták ki a VMSZ-ből:a VMSZ-ben most hatalmon lévők, Pásztor István, Pásztor Bálint, Varga László, mind egytől egyig jogászok, mégsem tudják, hogy nem lett volna joguk mindezt végigcsinálni.”
Meg szeretném nyugtatni Pásztor Bálintot, hogy nem az úgynevezett sajtótermékek próbálják lejáratni a Vajdasági Magyar Szövetséget, hanem ő maga a korrupt, kompromittált vezetőségével. Nem fognak az árulók vadászni a Vajdasági Magyar Szövetség tagjaira és a vajdasági magyar közösség intézményeire, hanem az Országos Számvevőszék, meg az újonnan felálló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal fogja ezt megtenni.
Al Capone is a pénzen, az adócsaláson, a kettős könyvelésen bukott le, a VMSZ vezetői, oligarchái is ezen fognak megbukni, persze ez nem vigasz annak a sok meghurcolt, megzsarolt, megfenyegetett embernek, akiknek sok álmatlan éjszakája volt miattuk. Nekünk se, akik már korábban megmondtuk, hogy a hataloméhségük, politikai rövidlátásuk miatt rossz irányba vezetik a vajdasági magyarságot. Ezzel kell élnünk és hallgatni odaát azt, hogy „ja igen, ti vagytok azok a vajdasági magyarok, akik 90 százalékban a FIDESZ-re szavaztatok, akiknek zsákszámra vitték a mi pénzünket Magyarországról, miközben nálunk kórházakat zártak be, megfagytak az emberek telente, mert nem volt nekik tüzifára.” Sokba kerül nekünk ez az ő 660 000 +x eurójuk!
