Bozóki Antal (hon)lapja
2026. október 19., hétfő
Tordán ez lett azáltal, hogy a VMSZ-es képviselők ott voltak a parlamentben
A helyi VMSZ 2026–2030-as időszakra készített választási programjának első tétele az ivóvízkút fúrása.
Torda vízellátásával 2019 óta a begaszentgyörgyi Kommunális-Lakásügyi Közvállalatot (EKOC) bízták meg[1]. Központi vízellátás ugyan van, de az nagyon sérülékeny. Sokan azonban még nincsenek is rácsatlakozva a központi vízhálózatra, hanem saját, hidroforos vezetéket üzemeltetnek.
Torda vízellátásával 2019 óta a begaszentgyörgyi Kommunális-Lakásügyi Közvállalatot (EKOC) bízták meg[1]. Központi vízellátás ugyan van, de az nagyon sérülékeny. Sokan azonban még nincsenek is rácsatlakozva a központi vízhálózatra, hanem saját, hidroforos vezetéket üzemeltetnek.
Ismereteim szerint mindössze egyetlen kút látja el a falut vízzel. Meghibásodás esetén nincs semmilyen alternatív megoldás a folyamatos csapvízellátás biztosítására. A szomszédos falvakban két, sőt néhol három forrás is rendelkezésre áll erre a célra.
A faluban bármikor megszakadhat a vízszolgáltatás! Ez történt 2023. június 17-e és 22-e között is, amikor előbb akadozott, majd három napon keresztül teljesen szünetelt a központi vízellátás[2]. Ez nemcsak a falu lakosainak vízellátásában, hanem az állatok ellátásában is nagy problémát okozott[3]. Közben a napi hőmérséklet a 35 fokot is elérte!
A begaszentgyörgyi EKOC 2026. március 12-én értesítette Udvarnok (Banatski Dvor), Csősztelek, Torda és Hetin települések lakosságát, hogy „az elvégzett vizsgálatok eredményei szerint a közüzemi vízvezetékből származó víz jelenleg nem felel meg az ivóvízre vonatkozó előírásoknak”.
A közleményben hangsúlyozták, hogy „a víz kizárólag tisztálkodási és higiéniai célokra használható”[4]. A tilalmat március 17-én Banatsko Karađorđevóra is kiterjesztették[5].
A közösségi hálón nem találtam olyan közleményt, amely igazolná, hogy az EKOC feloldotta volna a korlátozást a négy falu esetében.
Három év alatt sem történt előrelépés az alternatív ivóvízforrás biztosítása érdekében. A polgármester a VMSZ Begaszentgyörgyi Községi Szervezetének elnöke, a párt képviselői ott ülnek a községi hatalmi szervekben. Mit tettek a falu egészséges ivóvízellátásának biztosítása érdekében?
A VMSZ programjában tehát szerepel egy alternatív ivóvízkút fúrása, de arról már nem tesz említést, hogy ez mikor valósul meg. Ahogy arról sem, hogy a helybeliek milyen minőségű vizet isznak.
A program második pontja az Ady Endre Általános Iskola kerítésének felújítását tartalmazza.
Erre azt lehetne mondani, hogy ez a szokásos karbantartási feladatok közé tartozik, amelyek elvégzése az iskola (segéd)igazgatójának a feladata kellene, hogy legyen. Ehhez éppen semmi szükség a VMSZ-re!
Ki viseli gondját a kerítésnek, és mikor festették le utoljára?
A VMSZ-program ezzel szemben nem foglalkozik a helyi oktatás jövőjével.
A VMSZ egyik álláspontja – és egyben a szülők szavazási zsarolásának eszköze – az, hogy Vajdaságban minden kis létszámú, magyar nyelvű osztályt meg kell tartani.
A tordai általános iskola a Banatsko Karađorđevó-i Nikola Tesla Általános Iskola 1994 óta kihelyezett tagozataként működik, vagyis nem önálló jogi személy. Ekkor kezdődött el a hanyatlása.
A helyi vezetőség és az iskola vezetője 15 éve nem gondoskodott a Magyar Nemzeti Tanácsnak az iskola önállósulására vonatkozó, 2011. április 5-i, 16/2011. számú határozatának érvényesítéséről[6].
A VMSZ egyik álláspontja – és egyben a szülők szavazási zsarolásának eszköze – az, hogy Vajdaságban minden kis létszámú, magyar nyelvű osztályt meg kell tartani.
A tordai általános iskola a Banatsko Karađorđevó-i Nikola Tesla Általános Iskola 1994 óta kihelyezett tagozataként működik, vagyis nem önálló jogi személy. Ekkor kezdődött el a hanyatlása.
A helyi vezetőség és az iskola vezetője 15 éve nem gondoskodott a Magyar Nemzeti Tanácsnak az iskola önállósulására vonatkozó, 2011. április 5-i, 16/2011. számú határozatának érvényesítéséről[6].
Értesüléseim szerint az iskola nyolc osztályában az egyes osztályok létszáma kettő (hetedik osztály) és tizenegy (nyolcadik osztály) között változik. Az idén az első osztályba mindössze három, magyar nyelven tanuló kisdiák iratkozott be.
Sem a VMSZ vezetése, sem a helyi szervezete – ismereteim szerint – soha nem vitatta meg, és főleg nem tett javaslatot arra, hogy mi legyen az iskolával, a tanárokkal és a diákokkal.
Nem tartottak szakmai tanácskozást arról, hogy milyen minőségű képzésben részesülnek a kis létszámú osztályok tanulói, és milyen pszichikai és egyéb következményei lehetnek ennek. Hogyan szocializálódnak ezek a tanulók? A „kerítés felújítása” ettől fontosabb?
Nem tartottak szakmai tanácskozást arról, hogy milyen minőségű képzésben részesülnek a kis létszámú osztályok tanulói, és milyen pszichikai és egyéb következményei lehetnek ennek. Hogyan szocializálódnak ezek a tanulók? A „kerítés felújítása” ettől fontosabb?
A templom, a művelődési otthon és a helyi közösség épületének felújítása a VMSZ 2026–2030-as fejlesztési programjában a harmadik, negyedik és hatodik helyen szerepel.
A helyi közösség épülete: Ezt kell felújítani?
Nem világos, hogy a program megfogalmazói mit értenek a felújítás szó alatt. Viszonylag új épületekről van szó, a templom pedig nemrég lett renoválva. Bizonyára ismét csak meszelésről lehet szó, mint a helyi közösség folyosója esetében. Azért vették fel ezeket a programba, hogy valamivel kitöltsék a helyet? Semmi ötletük nem volt?
Tornaterem építése a VMSZ programjában az ötödik helyen szerepel.
Az iskola udvarán 2009. május 16-án dr. Német László, akkori bánsági püspök, ma a Belgrádi főegyházmegye metropolita érseke és bíborosa, a falunapi ünnepség keretében megáldotta és megszentelte az „épülő tornaterem” alapkövét[7] (a fotón).
Emlékezetem szerint az iskola tornatermének alapkövét még két alkalommal elhelyezték. Bú András akkori helybeli plébános, illetve Húzsvár László bánsági püspök is megszentelte az alapkövet. Mindezek ellenére a tornateremből mindmáig nem lett semmi.
A helyi vezetés másfél évtizeddel az alapkőletétel után még csak tervezi a tornaterem építését. Ennyi év után, ilyen kevés diák számára most majd megépül?
Emlékezetem szerint az iskola tornatermének alapkövét még két alkalommal elhelyezték. Bú András akkori helybeli plébános, illetve Húzsvár László bánsági püspök is megszentelte az alapkövet. Mindezek ellenére a tornateremből mindmáig nem lett semmi.
A helyi vezetés másfél évtizeddel az alapkőletétel után még csak tervezi a tornaterem építését. Ennyi év után, ilyen kevés diák számára most majd megépül?
Az utcai úthálózat teljesen elhanyagolt, akárcsak a Bašahid–Torda–Banatsko Karađorđevó közötti közút. Évek óta nem újították fel, annak ellenére, hogy ez a közút a VMSZ választási programjaiban már többször is szerepelt. Ezeket a mostani „fejlesztési” tervben a hetedik és a nyolcadik helyre sorolták.
A gyalogjárdák sok utcában szinte járhatatlanok, az elhagyott,
omlásnak indult házak előtt pedig még veszélyes is elhaladni
Amióta eleink a hatvanas években, helyi hozzájárulással és önerőből, kibetonozták a járdákat, azóta azokat nem javították. Ilyen terv a VMSZ programjában sincs.
A program azt sem pontosítja, hogy milyen „határi utak” (pontosabban a földekhez vezető, vagy dűlőutak) építéséről van szó (a kilencedik pontban), ki finanszírozná ezeket, és mikorra készülnének el.
A VMSZ helyi, 2026–30-as időszakra szóló választási programjának kilenc pontja semmi újat, semmi „fejlesztést” nem tartalmaz.
Ugyan konkrét terveket sorol fel, de minden magyarázat és kivitelezési határidő nélkül. Nem mutat be meggyőző megoldásokat se a helyi problémákra, és a helyi oktatás jövőjével sem foglalkozik érdemben. Csupán a jelenlegi állapotok kozmetikázására szorítkozik. A munkahelyteremtést, az arányos foglalkoztatást, az egészségügyi, anyanyelvhasználati és egyéb problémákat egy szóval sem említi. Nem tartalmaz olyan intézkedéseket és javaslatokat sem, amelyek a helyi lakosság itthon maradását segítenék.
Erre se terv, se elképzelés!
A folytatás következik.
Bozóki Antal
__________
[1] EKOC: Водоснабдевање [Vízellátás]. http://ekoszitiste.rs/index.php/delatnosti/vodosnabdevanje
[2] Tordai Helyi Közösség. Közlemény. https://www.facebook.com/search/top/?q=helyi%20k%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g%20torda, 2023. június 22., 10:25.
[3] Bővebben lásd Milyen vizet iszunk Tordán? című írásomat. https://bozokiantal.blogspot.com/2023/06/milyen-vizet-iszunk-tordan.html; https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15611, 2023. június 27.
[4] Alarm u opštini Žitište: Voda iz česme u ovim selima trenutno nije bezbedna! [Riadó Begaszentgyörgy községben: Ezekben a falvakban jelenleg nem biztonságos a csapvíz fogyasztása!]. https://zrenjaninski.com/srednji-banat/alarm-u-opstini-zitiste-voda-iz-cesme-u-ovim-selima-trenutno-nije-bezbedna/, 2026. március 12.
[5] Novo saopštenje JKSP „EKOS”: Zabranjena upotreba vode za piće u još jednom mestu opštine Žitište, dozvoljena za sanitarne potrebe [Az EKOC újabb közleménye: Begaszentgyörgy község egy újabb településén tilos a csapvíz fogyasztása, a víz kizárólag tisztálkodási és higiéniai célokra használható]. https://zitiste.info/, 2026. március 17. Obaveštenje o neispravnosti vode za piće. Broj: 89-1.1. [Tájékoztatás az ivóvíz nem megfelelő minőségéről. Iktatószám: 89-1.1.]. 2026. március 16.
[6] Bővebben lásd Mikor önállósodik a tordai és a magyarittabéi iskola?, https://m.vajma.info/cikk/tukor/4258/Mikor-onallosodik-a-tordai-es-a-magyarittabei-iskola-.html, 2011. július 16., és Bizalomvesztett politikusok című írásomat. http://www.vajma.info/cikk/tukor/4258/Mikor-onallosodik-a-tordai-es-a-magyarittabei-iskola-.html, 2011. július 16.
[7] Lásd a „Megőrizzük Tordát”? c. írásom a közösségi oldalamon. 2015. augusztus 12.
[1] EKOC: Водоснабдевање [Vízellátás]. http://ekoszitiste.rs/index.php/delatnosti/vodosnabdevanje
[2] Tordai Helyi Közösség. Közlemény. https://www.facebook.com/search/top/?q=helyi%20k%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g%20torda, 2023. június 22., 10:25.
[3] Bővebben lásd Milyen vizet iszunk Tordán? című írásomat. https://bozokiantal.blogspot.com/2023/06/milyen-vizet-iszunk-tordan.html; https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=15611, 2023. június 27.
[4] Alarm u opštini Žitište: Voda iz česme u ovim selima trenutno nije bezbedna! [Riadó Begaszentgyörgy községben: Ezekben a falvakban jelenleg nem biztonságos a csapvíz fogyasztása!]. https://zrenjaninski.com/srednji-banat/alarm-u-opstini-zitiste-voda-iz-cesme-u-ovim-selima-trenutno-nije-bezbedna/, 2026. március 12.
[5] Novo saopštenje JKSP „EKOS”: Zabranjena upotreba vode za piće u još jednom mestu opštine Žitište, dozvoljena za sanitarne potrebe [Az EKOC újabb közleménye: Begaszentgyörgy község egy újabb településén tilos a csapvíz fogyasztása, a víz kizárólag tisztálkodási és higiéniai célokra használható]. https://zitiste.info/, 2026. március 17. Obaveštenje o neispravnosti vode za piće. Broj: 89-1.1. [Tájékoztatás az ivóvíz nem megfelelő minőségéről. Iktatószám: 89-1.1.]. 2026. március 16.
[6] Bővebben lásd Mikor önállósodik a tordai és a magyarittabéi iskola?, https://m.vajma.info/cikk/tukor/4258/Mikor-onallosodik-a-tordai-es-a-magyarittabei-iskola-.html, 2011. július 16., és Bizalomvesztett politikusok című írásomat. http://www.vajma.info/cikk/tukor/4258/Mikor-onallosodik-a-tordai-es-a-magyarittabei-iskola-.html, 2011. július 16.
[7] Lásd a „Megőrizzük Tordát”? c. írásom a közösségi oldalamon. 2015. augusztus 12.
2026. október 18., vasárnap
BOTRÁNY ÚJVIDÉKEN!
VUČIĆ A MAGYARELLENES NÉZETEKRŐL ISMERT FICÓVAL KAMPÁNYOL, A VMSZ PEDIG HALLGAT!

Óbecse, 2026. október 16.
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) olyan kérdést tesz fel, amelyre a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) választ kell adnia: hol húzódik a politikai kompromisszum határa, ha a magyar nemzeti kisebbség jogairól van szó?
A VMSZ a választási kampányban azzal indokolja az Aleksandar Vučić vezette Szerb Haladó Párttal (SNS) való együttműködést, hogy ez a garancia arra, hogy a vajdasági magyarok nem jutnak a szlovákiai magyarok sorsára.
Vučić azonban október 16-án Újvidéken Robert Fico szlovák miniszterelnökkel kampányolt, akinek a Beneš-dekrétumokhoz és a szlovákiai magyar kisebbség jogaihoz való viszonyát komoly bírálatok érik. Fico nyilvánosan támogatásáról biztosította Vučićot. Felmerül tehát a kérdés: milyen üzenetet küld Vučić a szerbiai magyar közösségnek, amikor kampányában olyan politikus vesz részt, aki magyarellenes nézeteiről ismert?
Éppen ez a VMSZ kettős mércéjének lényege: amikor az SNS-szel való együttműködést kell igazolnia, a párt a szlovákiai magyarok sorsával riogat, de hallgat, amikor politikai partnere olyan politikussal kampányol, akinek a magyar kisebbséghez való viszonya komoly aggodalomra ad okot.
Ha a magyarok jogai valóban olyan alapelvet jelentenek, amelyből nem engedünk, miért nem reagál a VMSZ? Csak addig fontosak számára a magyar közösség jogai, amíg azok a politikai pozícióinak megőrzését szolgálják?
Ráadásul az SNS köré tömörülő választási listán a Šešelj-féle Szerb Radikális Párt képviselői is szerepelnek. Ez szintén olyan kérdés, amelyre a nyilvánosság választ érdemel.
A VMDK álláspontja szerint a nemzeti jogok védelme nem lehet pusztán választási kampányszlogen. Következetességet, politikai felelősséget és azt a bátorságot jelenti, hogy az egyértelmű alapelveket akkor is megvédjük, amikor ez nem áll összhangban a pártszövetségesek érdekeivel.
A vajdasági magyarok érdekeinek önálló és következetes képviseletre van szükségük, nem kettős mércére és politikai függőségre!
Ezért a választásokon válasszuk a változást és a felelős politizálást! Támogassuk az Egyetemista Listát, és karikázzuk be a 3-as számot!
Fico, Orbán és Milanović Vučić ölelésében
A szuverenista abszurd színháza az újvidéki főtéren

2026. október 18. 9:59
Amit az újvidéki Szabadság téren, az SNS választási nagygyűlésén láthattunk, nem egyszerű választás előtti bizarr epizód, hanem a mai európai politikai színtér mélyreható diagnózisa. Amikor Robert Fico szlovák miniszterelnök, aki Brüsszelben, az Európai Tanácsban foglal helyet, félreteszi európai kötelezettségeit, hogy Szerbiába repüljön, és folyékony szerb nyelven „felbecsülhetetlen értékű kincsnek” nevezze Aleksandar Vučićot, végre lehullanak az álarcok. Ez már nem a hagyományos diplomácia: nyílt felsorakozás az úgynevezett „szuverenisták” klubja mellett, akiknek szuverenizmusa rendszerint ott ér véget, ahol a nagy keleti hatalmak érdekei kezdődnek.
Fico, aki maga is súlyos politikai és személyes válságokat élt át, a szuverén politika példaképét látja Vučićban. Miközben azonban az újvidéki közönség előtt dicshimnuszokat zeng annak az embernek a tiszteletére, aki évek óta ügyesen egyensúlyoz Brüsszel, Moszkva és Peking között, fel kell tennünk a kérdést: milyen következményekkel jár mindez a térségre, különösen pedig Horvátországra nézve?
Itt jutunk el a hazai politikai színtér egyik kulcsfigurájához, aki szinte megrendelésre illik ebbe a történetbe. A Pantovčakról irányító elnökünk, Zoran Milanović már jó ideje különös vonzalmat mutat éppen az ilyen típusú politikusok iránt. Elég csak felidézni, milyen rendszeresen dicsérte Milanović Robert Ficót, és hogyan vette nyilvánosan védelmébe, felismerve benne a politikai rokonlelket. Még frissebbek az emlékeink Milanović és a bukott magyar miniszterelnök, Orbán Viktor találkozóiról. A brači kötetlen együttlétektől a hivatalos vacsorákig Milanović hidakat épített ahhoz a vezetőhöz, aki mellékesen a Balkánon Vučić hűséges szövetségese is volt, és maradt.
Miközben Milanović előszeretettel játssza el a meg nem értett látnok szerepét, aki állítólag egyedüliként érti Horvátországban a „realpolitikát”, a valóság a lehető legkellemetlenebb módon cáfol rá. Ficóval és Orbánnal való kacérkodása valójában ugyanazzal a politikai tengellyel való kacérkodást jelenti, amely ma Újvidéken Vučićnak tapsol, miközben a szerb elnök olyan politikai platformról folytatja kampányát, amely rendszeresen destabilizálja a szomszédságot.
Megdöbbentő az a könnyedség, amellyel az európai vezetők – köztük a mi államfőnk is – felsorakoznak olyan politikai körök mellé, amelyek Brüsszelben ezt mondják, a gyakorlatban viszont egészen mást tesznek. Fico szerb nyelvű beszéde talán Vučić szavazóinak lelkesítését szolgálta, de a horvátországi komoly megfigyelők számára egyértelmű jelzés: ez a politikai tengely sem az eszközök megválasztásában, sem a szövetségesek kiválasztásában nem válogat. Zágrábnak pedig ahelyett, hogy mentségeket keresne Orbán és Fico politikai mutatványaira, nagyon is ki kellene nyitnia a szemét.
Fico, aki maga is súlyos politikai és személyes válságokat élt át, a szuverén politika példaképét látja Vučićban. Miközben azonban az újvidéki közönség előtt dicshimnuszokat zeng annak az embernek a tiszteletére, aki évek óta ügyesen egyensúlyoz Brüsszel, Moszkva és Peking között, fel kell tennünk a kérdést: milyen következményekkel jár mindez a térségre, különösen pedig Horvátországra nézve?
Itt jutunk el a hazai politikai színtér egyik kulcsfigurájához, aki szinte megrendelésre illik ebbe a történetbe. A Pantovčakról irányító elnökünk, Zoran Milanović már jó ideje különös vonzalmat mutat éppen az ilyen típusú politikusok iránt. Elég csak felidézni, milyen rendszeresen dicsérte Milanović Robert Ficót, és hogyan vette nyilvánosan védelmébe, felismerve benne a politikai rokonlelket. Még frissebbek az emlékeink Milanović és a bukott magyar miniszterelnök, Orbán Viktor találkozóiról. A brači kötetlen együttlétektől a hivatalos vacsorákig Milanović hidakat épített ahhoz a vezetőhöz, aki mellékesen a Balkánon Vučić hűséges szövetségese is volt, és maradt.
Miközben Milanović előszeretettel játssza el a meg nem értett látnok szerepét, aki állítólag egyedüliként érti Horvátországban a „realpolitikát”, a valóság a lehető legkellemetlenebb módon cáfol rá. Ficóval és Orbánnal való kacérkodása valójában ugyanazzal a politikai tengellyel való kacérkodást jelenti, amely ma Újvidéken Vučićnak tapsol, miközben a szerb elnök olyan politikai platformról folytatja kampányát, amely rendszeresen destabilizálja a szomszédságot.
Megdöbbentő az a könnyedség, amellyel az európai vezetők – köztük a mi államfőnk is – felsorakoznak olyan politikai körök mellé, amelyek Brüsszelben ezt mondják, a gyakorlatban viszont egészen mást tesznek. Fico szerb nyelvű beszéde talán Vučić szavazóinak lelkesítését szolgálta, de a horvátországi komoly megfigyelők számára egyértelmű jelzés: ez a politikai tengely sem az eszközök megválasztásában, sem a szövetségesek kiválasztásában nem válogat. Zágrábnak pedig ahelyett, hogy mentségeket keresne Orbán és Fico politikai mutatványaira, nagyon is ki kellene nyitnia a szemét.
Zvonimir Despot
https://www.facebook.com/profile.php?id=100069462496681
2026. október 16., péntek
Tordán ez lett azáltal, hogy a VMSZ-es képviselők ott voltak a parlamentben
VMSZ-es „eredmények” listája Tordán
Tordán évtizedek óta nem valósult meg jelentős beruházás. Ez alapvetően meghatározta az egykor virágzó település gazdasági és társadalmi helyzetét.
A következmény drámai: a háború utáni több mint 4000 lakos helyett a 2022-es népszámlálás szerint már csak 1045-en éltek a faluban[1]. Dobai János, a falu polgármestere 2025 elején már csak 850–900 lakosról beszélt[2]. Életvitelszerűen azonban még ennél is jóval kevesebben élnek a faluban[3].
Ezt a népességfogyást már nem lehet megállítani, vagy csak nagyon nehezen.
A VMSZ nyolc „eredménye” közül az első helyen a civil szervezetek otthonának „felújítása” szerepel.
Ezt a népességfogyást már nem lehet megállítani, vagy csak nagyon nehezen.
A VMSZ nyolc „eredménye” közül az első helyen a civil szervezetek otthonának „felújítása” szerepel.
Az egykori Berger-ház ma a civil szervezetek otthona
Fotó: Helyi Televízió / Facebook
A Helyi Televízió oldalán[4] azt is látni, hogy valójában az épület külső szigetelését a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) támogatásával (bizonyára magyarországi forrásokból) végezték el.
Ezzel az épület évek óta tartó „teljes felújítása” is befejeződött.
(A Tordai Helyi Televíziónak megszűnt a klasszikus televíziós sugárzása, vagyis leépült. Valójában csak egy Facebook-oldal lett belőle. Többnyire csak fotókat közöl, leginkább az ünnepi rendezvényekről, hamis képet terjesztve a faluról. Időközben megszűnt a falu internetes oldala[5] is, amely információkat közölt a helység életéről.)
A Helyi Televízió arról azonban, hogy a „civilek otthonának” felújítása mennyibe került, és milyen forrásokból finanszírozták (bizonyára magyarországi forrásokból), nem közölt semmit.
Ezzel az épület évek óta tartó „teljes felújítása” is befejeződött.
(A Tordai Helyi Televíziónak megszűnt a klasszikus televíziós sugárzása, vagyis leépült. Valójában csak egy Facebook-oldal lett belőle. Többnyire csak fotókat közöl, leginkább az ünnepi rendezvényekről, hamis képet terjesztve a faluról. Időközben megszűnt a falu internetes oldala[5] is, amely információkat közölt a helység életéről.)
A Helyi Televízió arról azonban, hogy a „civilek otthonának” felújítása mennyibe került, és milyen forrásokból finanszírozták (bizonyára magyarországi forrásokból), nem közölt semmit.
Azt is közzé kellene tenni, hogy melyik „tehetséges” tervező készítette a felújítási projektumot, amely megbontotta az épület korábbi kinézetét, és ki volt a kivitelező.
Az utcára ugyanis két ajtót nyitottak, amely megváltoztatta az épület korábbi megjelenését. (Ez történt a falu központjában lévő régi községháza épületével is.)
Az utcára ugyanis két ajtót nyitottak, amely megváltoztatta az épület korábbi megjelenését. (Ez történt a falu központjában lévő régi községháza épületével is.)
A látványt rontja az is, hogy az egyik ajtó előtt két lépcső van, a másiknál pedig három. Ráadásul az egyik ajtó előtt egy, a másik előtt pedig két lépcsőt a gyalogjárdára is ráépítettek! Közben az építészeti örökségről megőrzésérő beszélnek.
Melyik (szak)ember építené így a saját házát? Volt itt egyáltalán valamilyen pénzügyi és szakmai ellenőrzés?
Melyik (szak)ember építené így a saját házát? Volt itt egyáltalán valamilyen pénzügyi és szakmai ellenőrzés?
Arról sincs információ, hogy kinek a tulajdonában van most a ház, és melyik civil szervezet használja. Nagyon úgy néz ki ugyanis, hogy csak elvétve lehet benne valaki. Azt is lehet mondani, hogy inkább elhagyatottnak látszik, mintsem hogy élet lenne benne.
A helyi emlékezet szerint a mostani civil szervezetek háza Berger Zsigmond (Sigmund, a mindennapi életben: Zsiga) és felesége, Berger Margita családi otthona volt.
A Jad Vasem holokauszt-emlékközpont[6] adatai alapján a Bánátot megszálló német katonai hatóságok 1941 nyarának végén a teljes helyi zsidóságot összegyűjtötték.
A Jad Vasem holokauszt-emlékközpont[6] adatai alapján a Bánátot megszálló német katonai hatóságok 1941 nyarának végén a teljes helyi zsidóságot összegyűjtötték.
Berger Zsigmondot tordai otthonából először a nagybecskereki (Zrenjanin) gyűjtőtáborba vitték. Innen aztán nem sokkal később a belgrádi Topovske Šupe vagy a Sajmište koncentrációs táborok egyikébe szállították.
Az archívumi és túlélői jelentések megerősítik, hogy a Bánátból idehurcolt zsidó férfiakat a német alakulatok (a Wehrmacht és a helyi Volksdeutsche egységek) már 1941 őszén, szeptember és november között, tömeges kivégzések során, Belgrád környékén meggyilkolták.
Az információk szerint Berger Margitát a bánáti zsidók szisztematikus megsemmisítése során elhurcolták.
Fiuk, Berger Iván túlélte a háborút.
A család tordai mindennapjairól Berger Iván felesége, Magdalena visszaemlékezéseiből is tudunk.
Fiuk, Berger Iván túlélte a háborút.
A család tordai mindennapjairól Berger Iván felesége, Magdalena visszaemlékezéseiből is tudunk.
Egy épület felújítása nemcsak a falakról szól, hanem a múltjáról is. Javasolom, hogy helyezzenek el a házon egy emléktáblát a következő szöveggel:
„Ebben a házban élt a holokausztig Berger Zsigmond (Zsiga), felesége, Margita és fiuk, Iván, a falu megbecsült lakosai.
A szülőket 1941 augusztusában hurcolták el a náci megszállók. Emléküket őrzi szülőfalujuk, Torda.”
„Ebben a házban élt a holokausztig Berger Zsigmond (Zsiga), felesége, Margita és fiuk, Iván, a falu megbecsült lakosai.
A szülőket 1941 augusztusában hurcolták el a náci megszállók. Emléküket őrzi szülőfalujuk, Torda.”
Az emléktábla méltóságot adna a felújított háznak, megmutatva, hogy a civil szervezetek és a közösség tisztelik és ápolják az előttük ott élt generációk emlékét. Az emléktábla kézzelfogható módon őrizné a Berger család emlékét, és megakadályozná, hogy a falu múltjának ez a darabja végleg elvesszen.
A Művelődési Ház (a fotón látható épület) „belső felújítását” is vélhetően magyarországi forrásokból finanszírozták, mivel – a hozzáférhető információk szerint – az ereszcsatornákat „községi támogatással cserélték ki”[7].
Begaszentgyörgy község – amelyhez Torda közigazgatásilag tartozik – ezzel járult hozzá a magyar művelődés fejlesztéséhez.
A „sikerlista” harmadik helyén a „határi út kiépítése” szerepel. Erről azonban a helybeliek úgy tudják, hogy azt a Naftagas vállalat építette saját fúróhelyének megközelítése érdekében.
A negyedik helyen az „egészségház felújítása” szerepel, habár ennek nem is kellene a listán lennie, mivel a munkálatok el sem kezdődtek.
Juhász Bálint, a Tartományi Képviselőház VMSZ-es elnöke és
Dobai János az idei Kukoricafesztiválon a termést szemlélik
Fotó: Helyi Televízió / Facebook
Fotó: Helyi Televízió / Facebook
A rendezvények szervezése – így a Tordai Művelődési Napok, a falunap, a Szent István-nap, a Kukoricafesztivál és a Szenteste (?) – a lista ötödik helyére került.
Ezek az események jól szolgálják a figyelem elterelését a valós problémákról és a falu helyzetének rózsaszínben való feltüntetését a helyiek és a világ előtt.
Eredménynek számít továbbá az Önkéntes Tűzoltó Egyesület garázsának külső szigetelése[8] és a felszerelés vásárlása (a hatodik helyen), a két utcában végzett útjavítások (a hetedik helyen), valamint a sportpálya „felújítása” (a nyolcadik helyen). Az utóbbi azt jelenti, hogy „beton alapot öntöttek a szabadtéri színpad alapzatának”[9]. Ezt is a helybeliek önkéntes munkájával végezték el.
A sportközpont „fejlesztése”
Fotó: Helyi Televízió / Facebook
Fotó: Helyi Televízió / Facebook
A teljesség kedvéért meg kell említeni még, hogy „beton alapú terasz épült a halastó mellett”[10].
Mire szolgál? Talán a horgászok és a közösség tagjai húzódnak ide a nap és az eső elől?
„Terasz” a horgászoknak
Fotó: Helyi Televízió / Facebook
Fotó: Helyi Televízió / Facebook
Az úgynevezett fejlesztések kategóriájába tartozik még a Torda felirat kihelyezése a Helyi Közösség épülete elé, igazodva a Vajdaság-szerte újabban divattá vált (vagy talán központilag ösztönzött) gyakorlathoz. Ez szinte teljesen felesleges pénzkidobás volt. A falubeliek tudják, hogy melyik faluban laknak, akik pedig erre járnak, azok a falu bejáratánál és kijáratánál is találkoznak a település nevével[11].
A VMSZ-nek tulajdonított legújabb eredmény a helyi közösség folyosójának „felújítása”. Bizonyára csak egyszerű meszelés volt – „Begaszentgyörgy község támogatásával”[12].
Hiába meszeltek, hiába váltottak színt (zöldről kékre), a helyi közösség egy sóhivatal.
Tordán nincs közigazgatási iroda, semmilyen ügyet nem lehet intézni. A helyi tanács tevékenységéről pedig még csak hallani sem lehet. A folyosó meszelése is inkább a helyi közösségbe látogatók, a VMSZ-es vezetők és a külföldi vendégek kedvezőbb benyomásának kialakítását szolgálja.
A helyi önkormányzatról szóló törvény 72. szakaszának első bekezdése szerint „a helyi lakosság érdekeinek megvalósítása céljából a falvakban helyi közösségek és a helyi önkormányzat egyéb formái alakulnak”[13].
A törvény 74. szakasza 8. bekezdésének 4. pontja szerint a helyi közösség tanácsa „intézkedéseket javasol a kommunális és egyéb tevékenységek fejlesztésére a helyi közösség területén”.
Mennyire valósulnak meg ezek a rendelkezések Tordán? Mikor ült össze utoljára a helyi közösség tanácsa?[14]
Az utóbbi két évben a VMSZ önmagának tulajdonított eredményei is valójában az állagmegóvás és a folyamatos karbantartás kategóriájába tartoznak és a helyi közösség illetékességi körébe tartoznak. Semmilyen bővítés, nagyobb beruházás, főleg pedig új munkahelyek teremtése nem történt. A lakosság életszínvonala sem javult, inkább romlott.
Az eredménynek nevezett felújításokat a VMSZ nélkül is el kellett volna végezni. A VMSZ létezése nélkül is megvalósultak volna!
A helyi önkormányzatról szóló törvény 72. szakaszának első bekezdése szerint „a helyi lakosság érdekeinek megvalósítása céljából a falvakban helyi közösségek és a helyi önkormányzat egyéb formái alakulnak”[13].
A törvény 74. szakasza 8. bekezdésének 4. pontja szerint a helyi közösség tanácsa „intézkedéseket javasol a kommunális és egyéb tevékenységek fejlesztésére a helyi közösség területén”.
Mennyire valósulnak meg ezek a rendelkezések Tordán? Mikor ült össze utoljára a helyi közösség tanácsa?[14]
Az utóbbi két évben a VMSZ önmagának tulajdonított eredményei is valójában az állagmegóvás és a folyamatos karbantartás kategóriájába tartoznak és a helyi közösség illetékességi körébe tartoznak. Semmilyen bővítés, nagyobb beruházás, főleg pedig új munkahelyek teremtése nem történt. A lakosság életszínvonala sem javult, inkább romlott.
Az eredménynek nevezett felújításokat a VMSZ nélkül is el kellett volna végezni. A VMSZ létezése nélkül is megvalósultak volna!
Bozóki Antal
__________[1] Dobai János: Év végi köszöntő. Tordai Újság, 2023. december (113. szám) 3. o.
[2] Vidács Hajnalka: Összefogással minden lehetséges. Magyar Szó, 2025. január 9. 5. o.
[3] Bővebben lásd A pingvin jöhet – Pásztor Bálint és Donald Trump mehet c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=17674, 2026. január 31.
Lásd még TORDA – Egy bánsági magyar falu agóniája c. könyvem. Historiae. Óbecse 2025, 204 o.
[4] A mi tévénk! https://www.facebook.com/tordai.televizio/about?locale=hu_HU
[5] http://www.torda.rs/o_nama.html
[6] Yad Vashem – The World Holocaust Remembrance Center [Jad Vasem Központi Holokauszt-archívum] https://www.yadvashem.org/; Centropa zsidó emlékezet-archívum Centropa. https://www.centropa.org/hu; Magdalena Berger's father-, and mother-in-law, Sigmund and Margita Berger with friends. https://www.centropa.org/en/photo/magdalena-bergers-father-and-mother-law-sigmund-and-margita-berger-friends, és Magdalena Berger's husband Ivan Berger. https://www.centropa.org/en/photo/magdalena-bergers-husband-ivan-berger
[7] Vidács Hajnalka: Megvalósították a legfontosabb beruházásokat. Magyar Szó, 2026. január 17. 6. o.
[8] A mi tévénk! – a 4. jegyzetben.
[9] Uo.
[10] Uo.
[11] Bővebben lásd Anyanyelvhasználat – látszat és a valóság című írásomat. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=itthon&hir=18107, 2026. július 12.
[12] A 8. jegyzetben.
[13] Zakon o lokalnoj samoupravi [Törvény a helyi önkormányzatról]. "Sl. glasnik RS" [Az SZK Hivatalos Közlönye], 129/2007, 83/2014 - másik törvény, 101/2016 - másik törvény, 47/2018 i 111/2021 - másik törvény. https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_lokalnoj_samoupravi.html
[14] Lásd még a Torda – falu, ahol leáll az élet c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=14561, 2022. június 12.
[2] Vidács Hajnalka: Összefogással minden lehetséges. Magyar Szó, 2025. január 9. 5. o.
[3] Bővebben lásd A pingvin jöhet – Pásztor Bálint és Donald Trump mehet c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=17674, 2026. január 31.
Lásd még TORDA – Egy bánsági magyar falu agóniája c. könyvem. Historiae. Óbecse 2025, 204 o.
[4] A mi tévénk! https://www.facebook.com/tordai.televizio/about?locale=hu_HU
[5] http://www.torda.rs/o_nama.html
[6] Yad Vashem – The World Holocaust Remembrance Center [Jad Vasem Központi Holokauszt-archívum] https://www.yadvashem.org/; Centropa zsidó emlékezet-archívum Centropa. https://www.centropa.org/hu; Magdalena Berger's father-, and mother-in-law, Sigmund and Margita Berger with friends. https://www.centropa.org/en/photo/magdalena-bergers-father-and-mother-law-sigmund-and-margita-berger-friends, és Magdalena Berger's husband Ivan Berger. https://www.centropa.org/en/photo/magdalena-bergers-husband-ivan-berger
[7] Vidács Hajnalka: Megvalósították a legfontosabb beruházásokat. Magyar Szó, 2026. január 17. 6. o.
[8] A mi tévénk! – a 4. jegyzetben.
[9] Uo.
[10] Uo.
[11] Bővebben lásd Anyanyelvhasználat – látszat és a valóság című írásomat. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=itthon&hir=18107, 2026. július 12.
[12] A 8. jegyzetben.
[13] Zakon o lokalnoj samoupravi [Törvény a helyi önkormányzatról]. "Sl. glasnik RS" [Az SZK Hivatalos Közlönye], 129/2007, 83/2014 - másik törvény, 101/2016 - másik törvény, 47/2018 i 111/2021 - másik törvény. https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_lokalnoj_samoupravi.html
[14] Lásd még a Torda – falu, ahol leáll az élet c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=14561, 2022. június 12.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)




















