Pásztor hárompárti egységről beszél, Csorba szerint viszont „lerongyolódott állapotban” vannak

 

Csorba, Pásztor és Szmieskó (Fotó: Facebook, Pásztor Bálint)

2026. szeptember 29. 18:25  

Pásztor Bálint a VMDP és a Magyar Egység Párt támogatását a vajdasági magyar politikai egység bizonyítékaként mutatja be, sőt, arról beszél, csakis ők képviselik az összefogást, mindenki más a széthúzást képviseli. Csakhogy tíz nappal korábban a VMDP elnöke maga mondta el, hogy pártja lerongyolódott állapotban van, önálló választási indulásra nincs pénze és infrastruktúrája; a Magyar Egység Párt esetében pedig még friss, nyilvánosan ellenőrizhető taglétszámot vagy érdemi önálló politikai aktivitást is nehéz találni.

“Péterrévén a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Magyar Egység Párt elnökeivel, Csorba Bélával és Szmieskó Zoltánnal kezdtem a napot. Tíz éve tart az együttműködésünk, és a két párt testületei most is a VMSZ listájának támogatásáról döntöttek. A megállapodást Édesapám 2016. március 8-án írta alá az elnök urakkal. A mostani találkozón megerősítették: október 25-én az 5-ös sorszámú, egyetlen magyar listát támogatják”, írta Pásztor kedden Facebook-oldalán.

Pásztor hozzáteszi viszont, hogy szerinte “a magyar összefogás jelmondat elsősorban azt jelenti, hogy a vajdasági magyar közösség tagjaival fogunk össze, de azt is, hogy két másik párt is a VMSZ listáját támogatja. A vajdasági magyar közéletben ez a három párt jeleníti meg az egységet. Minden más szervezet a széthúzást képviseli.”

De mit jelent valójában a „három magyar párt összefogása”, ha a három szervezet közül kettőnek a jelenlegi társadalmi támogatottságáról, taglétszámáról és önálló politikai aktivitásáról alig található nyilvános adat?

Ráadásul 2026. szeptember 19-én, vagyis alig tíz napja megjelent egy interjú Csorba Bélával, a VMDP elnökével. Ebben a Vajdaság MA konkrétan azt kérdezte tőle, milyen állapotban vannak a helyi szervezeteik, és tervezik-e a párt újjászervezését.

Csorba arról beszélt “lerongyolódott állapotban vannak, az elkövetkező 7–8 hónap során elválik, talpra lehet-e állítani a pártot.” Azt is kimondta, hogy önálló parlamenti indulásukra „semmi esélyük” nincs, mégpedig „anyagiak, infrastruktúra és mecénások nélkül”.

Csorba azt is elmondta, hogy a VMSZ-szel való szorosabb együttműködés mindössze három önkormányzatban létezik. Ezek közül a topolyait nevezte jól működőnek, a temerini együttműködéssel pedig kifejezetten elégedetlen. Ráadásul a kérdésre, miszerint milyen anyaországi magyar–külhoni magyar kapcsolatokat látnának megfelelőnek a jövőben, és milyen támogatáspolitikát, Csorba azt felelte „legalább olyan „rosszat”, mint amilyen Orbánék idején volt, de világosabb átláthatósággal és kevesebb egypárti beavatkozással és bürokratikus ide-odatoszogatással.”

Csorba és ezáltal a VMDP még az aktívabb pártnak mondható, hiszen 2025 novemberében például közleményt adott ki a járeki emlékmű megrongálása miatt, 2026 márciusában pedig a magyarországi választásokkal kapcsolatban foglalt állást. A saját honlapján 2026-os Csorba-írások is vannak.

A Magyar Egység Párt saját honlapján az utolsó érdemi politikai aktivitások között 2014–2015-ös események szerepelnek. A honlap még működik, de az archívum alapján a nyilvános pártélet gyakorlatilag egy évtizede elhalt. Az egyik utolsó dokumentált közgyűlésük 2013. április 21-én volt, 52 küldött részvételével.

Pásztor Bálint három politikai párt összefogásaként mutatja be a VMSZ, a VMDP és a Magyar Egység Párt együttműködését. De önálló politikai tényezők támogatásáról beszélünk, vagy elsősorban két, formálisan továbbra is létező párt nevének politikai felhasználásáról annak érdekében, hogy az egység és nagyobb támogatottság látszatát fenntartsák?

https://szmsz.press/2026/09/29/pasztor-haromparti-egysegrol-beszel-csorba-szerint-viszont-lerongyolodott-allapotban-vannak/

Miért döntött úgy Vučić éppen most, hogy „átlagember” lesz?

 

2026. szeptember 29.

„Átlagemberként, a nép egyik tagjaként akarok megmérkőzni azokkal, akik eddig is a nép ellen voltak, és mindig is a nép ellen lennének” – jelentette ki a megalázkodó Aleksandar Vučić szeptember 27-én, 2026-ban, egy újabb rendkívüli televíziós megszólalásában. Ezúttal azért állt a nyilvánosság elé, hogy bejelentse: lemond Szerbia elnöki tisztségéről. 

Az október 25-re általa kiírt parlamenti választási kampányban – amelyen a Szerb Haladó Párt (SNS) körüli koalíció „Aleksandar Vučić – Egyesült Szerbia” elnevezésű listájának vezetője – a túlságosan is szerény egykori elnök (aki hivatalosan mindössze egy garzonnal rendelkezik) egy hétköznapi Škodával járja majd az országot, és „teherautócskáról” szól majd a népéhez.

A közvélemény-kutatások minden bizonnyal azt mutatták, hogy még egy ilyen marketinges bohózat is – az állami erőforrások ezzel együtt járó (vissza)élésével, a politikai ellenfelek démonizálására szolgáló kvázimédia piszkos propagandájával, valamint a gondosan megtervezett választási manipulációval (ami a választási csalás eufemisztikus megnevezése) – hozzájárulhat ahhoz, hogy a mintegy tizennégy éven át tartó, csaknem abszolút hatalom után, amelyet miniszterelnökként és államfőként gyakorolt, ismét eljusson a Nemanjina 11-be.

Búcsúja az elnöki tisztségtől várható volt: előbb egy adag önfényezés (hiszen mégiscsak történelmi személyiség, történelmi eredményekkel), majd egy adag kritika a „blokádosokkal” szemben – ami feltehetően a diákok pejoratív megnevezése –, akik „épületek szétverését és emberek megverését kínálják”. Mindezt nem sokkal azután mondta, hogy kora reggel a New York-i Central Parkban „felismerte”, majd Instagramon megosztotta népével: ők emellett „nőket is megtámadnak, nemi erőszakkal fenyegetőznek, lovaglással és minden egyébbel fenyegetőznek”. 

A közvélemény-kutatások – ismét csak minden bizonnyal – azt is jelezték, hogy az elnöki tisztségtől való búcsúnak valamivel szelídebbnek kellene lennie. Ezért Vučić szerényen hamut szórt a fejére: „Tudom, hogy hibáztam, nem telt el úgy nap, hogy ne követtem volna el valamilyen hibát, csak egy átlagember vagyok, az emberek pedig természetesen hibáznak.”

Azt is bejelentette, hogy elnökként amnesztiában részesítette a „Mila Pajić vezette újvidéki csoportot”, amelyről „továbbra is a lehető legrosszabbat gondolja, mert állami intézmények elfoglalását tervezték”. Mindazonáltal kezet akar nyújtani ezeknek a fiataloknak, hogy megóvja őket a többéves börtönbüntetéstől. Azt is elmondta, hogy „nehezen viselte”, hogy a fiatalok egy része a vádak miatt Szerbia határain kívül, száműzetésben tölti fiatalságát. 

Mindezeknél azonban sokkal fontosabb az az ok, amiért éppen most nyújtotta be lemondását. Ez ugyanis azt jelenti, hogy legkésőbb december végéig ki kell írni az elnökválasztást, ami lerövidített kampányt eredményez. Márpedig az sem titok, hogy az SNS-nek nincs olyan jelöltje, aki képes lenne megnyerni a választást. A pártnak ugyanis csak ő van: Vučić, az Egyetlen, a pótolhatatlan és utód nélküli (jaj!), aki minden választáson a párt listavezetőjeként jelentősen magasabb támogatottságot hoz neki, mint amennyivel maga a párt rendelkezik. 

Ez lehetett az egyik oka annak, hogy ezt a megoldást választotta: így kényelmesebben, az állami tisztségviselő kampányolásával kapcsolatos jogos vádaktól és azzal kapcsolatos kétséges jogszerűségi helyzettől mentesen folytathatja a parlamenti választási kampányt, hogy államfőként egyben egy pártlista vezetője. Közben azt az üzenetet közvetítheti, hogy lényegtelen, ki lesz az SNS jelöltje Szerbia elnöki posztjára.

A jelölt – bárki legyen is az: Ana, Toma, Petrov vagy Sima – számíthat az ő támogatására, ő pedig miniszterelnökként, akinek az alkotmány jelentős hatásköröket biztosít, továbbra is „történelmi sikerrel” vezetheti Szerbiát. Maga is „elismerte”, hogy a jelenlegi kampányon keresztül közvetetten már az új államfő megválasztásának kampánya zajlik, vagyis a „csendes elnökválasztás stratégiája”.

Vučić lemondásának fontos célja lehet az is, hogy csökkentse a részvételt nemcsak a parlamenti, hanem a nagyon hamarosan következő elnökválasztáson is. Ha az általa vezetett lista megnyeri a parlamenti választást, politikai ellenfeleinek szavazói elveszíthetik a kedvüket attól, hogy részt vegyenek az elnökválasztáson. Ha viszont a lista elveszíti a választást, nagy a valószínűsége annak, hogy ő ezt nem fogja elismerni, Szerbia pedig újabb társadalmi válságba kerül, amelynek kimenetele és következményei rendkívül bizonytalanok lesznek. Ez szintén elbátortalaníthatja a polgárok egy részét attól, hogy elmenjenek szavazni az államfőre.

Vučić egyébként lemondásának bejelentésekor egy jellegzetes és aggasztó „információt” is közölt: állítása szerint „megbízható értesülései vannak arról, honnan indul majd az erőszak a választás éjszakáján, pontosan melyik belgrádi utcából”. Azt mondta, hogy a „hazai szolgálatok” jelezték neki: „egyes külföldiek megpróbálnak majd zavargásokat kirobbantani az államapparátus egyes szereplőinek segítségével, mégpedig úgy, hogy a levegőbe lövöldöznek”. Ha valaki arra számított, hogy ezekhez a rendkívül súlyos állításokhoz bármiféle bizonyítékot is kap tőle, ismét csalódnia kellett. 

Mindazonáltal jó, hogy lehetőség van arra, hogy Vučić forgatókönyveinek, még a legkárosabbaknak is, véget lehessen vetni. Elemzők szerint a megoldás a választási részvételben rejlik, amelynek már az október 25-i választáson rekordmagasnak kellene lennie. Ha a részvétel meghaladja a választásra jogosultak 70–75 százalékát, vagyis 4,5–4,8 millió polgár elmegy szavazni – ami nem egyszerű, de megvalósítható –, akkor az SNS minden manipuláció ellenére valószínűleg nem lesz képes kormányt alakítani.

Nos hát, elő azokat a ceruzákat, és irány az urnák: az átlagemberek versenye, a szó legjobb értelmében, azzal szemben, aki csak hamisan adja ki magát annak.

Zorica Miladinović (Danas)
https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=itthon&hir=18299

Őrizetbe vették az Orbán-kormány korrupciógyanús exminisztereit

 

 2026. szeptember 30.

 

A szerbiai Srbin.info portál részletesen foglalkozik azzal, hogy Magyarországon őrizetbe vették Hankó Balázs korábbi kulturális és innovációs minisztert, a Fidesz országgyűlési képviselőjét, valamint Seszták Miklós korábbi nemzeti fejlesztési minisztert, a KDNP képviselőjét. A portál az esetet az Orbán-kormányhoz kapcsolódó korrupciós ügyek egyik fontos fejleményeként mutatta be.

Kiemelte, hogy a két politikus mentelmi jogát szeptember 28-án függesztette fel az Országgyűlés, majd ezt követően mindkettőjüket őrizetbe vették. A portál beszámolója szerint a két ügy egymástól független nyomozás része.

Hankó Balázs ügyében 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrányt állapítottak meg

A szóban forgó médium az ügyészségi közlésekre hivatkozva arról írt, hogy Hankó Balázst a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pénzeinek szabálytalan felhasználásával gyanúsítják. Az ügyészség szerint 2025 szeptembere és 2026 márciusa között 1079 esetben használták fel az NKA vagyonát a törvényben meghatározott céloktól eltérően, amivel összesen 17,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a központi költségvetésnek.

Az említett portál azt is kiemelte, hogy az ügyészség szerint a támogatási döntésekben politikai szempontok is szerepet játszhattak, és a pénzek egy részét a 2026-os országgyűlési választások kampányköltségeinek fedezésére, illetve a kérelmezők személyes céljaira használhatták fel.

Hankó Balázs tagadja a gyanúsítást. Az őrizetbe vétele és a gyanúsítás ellen panaszt jelentett be.

A portál felidézte azt is, hogy júliusban az ügyészség nyomozói a Fidesz szervereinél is megjelentek, és adatokat, illetve szervereket foglaltak le az NKA-üggyel összefüggésben. A Srbin.info szerint Orbán Viktor akkor politikailag motivált, „hamis nyomozásról” beszélt.

Sesztákot milliárdos kenőpénzek elfogadásával gyanúsítják

A portál külön kitért Seszták Miklós ügyére is. Kiemelte, hogy a korábbi nemzeti fejlesztési minisztert hivatali vesztegetés elfogadásának gyanújával vették őrizetbe, amely az ún. Volánbusz-ügyhöz kapcsolódik. A magyar ügyészség közlése szerint Sesztákot összesen mintegy 12,6 milliárd forint értékű kenőpénz és egyéb jogtalan előny elfogadásával gyanúsítják. Az ügyben többek között állami buszbeszerzések és közbeszerzések körülményeit vizsgálják.

A Srbin.info kiemelte, hogy a nyomozás egyik központi eleme használt autóbuszok beszerzése lehetett, amelyeknél a hatóságok a vételárak mesterséges felduzzasztásának gyanúját vizsgálják.

A Volánbusz-ügyben szeptember közepén Jellinek Dániel üzletembert és Szivek Norbertet, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi vezetőjét is előállították. A nyomozásban több személyt gyanúsítottként hallgattak ki, és többeket őrizetbe is vettek.

A Srbin.info Jellineket Magyarország egyik leggazdagabb üzletembereként említi. A vállalkozó érdekeltsége, az Indotek közlése szerint Jellinek teljes mértékben együttműködik a hatóságokkal, és a cég álláspontja szerint nem követett el bűncselekményt.

Négy új ügyben indult vizsgálat

A portál beszámolójában külön figyelmet kapott a Magyar Péter vezette kormány korrupcióellenes fellépése.

A portál kiemelte, hogy a kormány által létrehozott Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal szeptember 28-án négy olyan ügyet nevezett meg, amelyekkel foglalkozni kíván.

Az első vizsgálat annak gyanújára vonatkozik, hogy politikai kapcsolatokat értékesíthettek munkavállalási célú tartózkodási engedélyek megszerzéséért.

A második ügyben önkormányzati pénzek felhasználását vizsgálják, elsősorban parkfenntartási és közétkeztetési kiadásokkal kapcsolatban.

A harmadik eset állami vállalathoz és állami beruházásokhoz kapcsolódik. A Srbin.info ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy Magyar Péter Jellinek Dániel nevét is összekapcsolta az üggyel.

A negyedik vizsgálat a korábbi Szuverenitásvédelmi Hivatal bizonyos propaganda- és rendezvénykiadásaira vonatkozik. A Srbin.info hangsúlyozta, hogy ezt az intézményt még az Orbán-kormány hozta létre, a Magyar Péter vezette új parlamenti többség pedig 2026 júniusában döntött a megszüntetéséről.

Fontos politikai fordulópontról van szó

A szerb portál az eseményeket a magyarországi politikai változás tágabb összefüggésében értelmezi, hangsúlyozva, hogy a 2026-os választások után hivatalba lépett Magyar Péter kormánya az Orbán-korszakhoz kapcsolódó korrupciós ügyek feltárását ígérte.

A Srbin.info szerint a Hankó- és Seszták-ügy azért is jelentős, mert ezúttal magas rangú, az Orbán-kormányok időszakában miniszteri tisztséget betöltő politikusok ellen indult büntetőeljárás.

F. F.
(srbin.info nyomán, fotó: telex.hu)
https://delhir.info/2026/09/30/szerb-portal-orizetbe-vettek-az-orban-kormany-korrupciogyanus-exminisztereit/

Orbán Viktoron a sor!

 

 

2026. szeptember 29. 11:51

 

Ivo Sanader Horvát miniszterelnök sorsa vár rá. Anno, Ivo Sanader a teljhatalmú HDZ miniszterelnök közpénz lopásért és a hatalommal viszaélése beigazolódót vad alapján elítélték és 8. év fegyházát kapott.
Orbánra is a büntető per, a jogerős ítélet kihirdetés és a végrehajtás vár. Szigorú börtönbüntetés! Megérdemli!! Bőven megérdemelték már a többiek is!!!!
Pásztor Bálint apja fia, a kis sunyi, az itteni gazdasági oligarchák bábuja, Orbán összekötő embere, a piszkos melók megszervezésében és végrehajtásban illetékes, pl. túlarázót ingatlan vásárlásban, választási csalás megszervezése és miegymás zuhan a mélybe. A főni már nem veszi föl a telót. Vége a szerelemnek!
A VMSZ-esek a fidesz csatlósai voltak, azok is maradtak. Úgy néz ki, április 12.2026. rosz lapot húztak. Oda a Prosperitati!!!
Mindenért most felelniük kell!!! 

Miroslav Evetovi
https://www.facebook.com/mevetovic

PÁSZTOR BÁLINT MA ESTE KIMONDTA: RATKO MLADIĆ NÉMA CSENDJÉN Ő IS FELÁLLT VOLNA

 

2026. szeptember 25. 20:26 

– A ma esti BálintTalkban sok minden elhangzott rólunk is: AI-manipuláció, „gyűlölet”, „dögöljön meg a szomszéd tehene”, és az az állítás is, hogy húsz év alatt egyetlen más párt listáján ülő magyar képviselő sem tudott semmit elintézni a magyar közösség érdekében.

Menjünk végig rajta. Tényekkel.

 

1. RATKO MLADIĆ: MOST MÁR TUDJUK, MIT TETT VOLNA PÁSZTOR BÁLINT

Pásztor Bálint egyértelműen azt mondta: ha ott lett volna az újvidéki közgyűlésben, bent maradt volna, és felállt volna a Ratko Mladić tiszteletére tartott egyperces néma csend alatt.

Indoklása szerint vallási megfontolásból: mert „egy halott emberről van szó”.

Ezt tudomásul vesszük mint az ő személyes lelkiismereti döntését.

De egy dolgot tegyünk helyre.

Újvidéken nem pusztán arról kellett egy tizedmásodperc alatt dönteni, hogy valaki feláll-e. Az SNS képviselője indítványozta, hogy a közgyűlés egyperces néma csenddel adózzon Ratko Mladićnak, és a VMSZ képviselője az indítványt is megszavazta. Az ellenzék nem vett részt a szavazásban, majd kivonult a teremből.

Pásztor ugyanebben a műsorban azt mondta, hogy Apatinban egy másik VMSZ-es képviselő ugyanilyen helyzetben ülve maradt.

Vagyis ez nem valamiféle kötelező vallási előírás volt.

Ez döntés volt.

És most már azt is tudjuk, hogy Pásztor Bálint mit választott volna: saját szavai szerint felállt volna.

 

2. AI-MANIPULÁCIÓ? AZ AI-KÉP AI-KÉP VOLT. AZ ÚJVIDÉKI SZAVAZÁS VISZONT VALÓDI.

Igen: használtunk mesterséges intelligenciával készült illusztrációt.

És igen: odaírtuk mellé, hogy mesterséges intelligenciával készült. Ezt még a Pannon RTV tudósítása is rögzítette.

Lehet vitatkozni azon, jó eszköz volt-e. A kritikát ezen a téren is komolyan kell venni.

De egy dolgot ne mossunk össze:

az illusztráció mesterséges volt, az esemény nem.

A VMSZ újvidéki képviselője valóban megszavazta a Ratko Mladić tiszteletére tartandó néma csendet.

Ezt nem a mesterséges intelligencia generálta.

 

3. „DÖGÖLJÖN MEG A SZOMSZÉD TEHENE”

Pásztor szerint bennünket a VMSZ iránti gyűlölet mozgat, és azt szeretnénk, hogy „dögöljön meg a szomszéd tehene”.

Mi más kérdést teszünk fel.

Mi lesz akkor, ha lassan szomszéd sem marad?

A 2022-es népszámlálás szerint Szerbiában már csak 184 442 ember vallotta magát magyarnak. Ez hivatalos statisztikai adat.

Nem állítjuk, hogy ezért egyetlen párt egymagában felelős. A demográfiai fogyásnak számos oka van: természetes népességfogyás, kivándorlás, asszimiláció, gazdasági és társadalmi folyamatok.

De éppen ezért jogos a kérdés:

ha évtizedeken keresztül azt halljuk, hogy az erős VMSZ az itthon maradás, a megmaradás és a fejlődés garanciája, akkor hogyan mérjük ennek a politikának az eredményét?

Erről szeretnénk beszélni.

Nem a tehénről.

A közösség jövőjéről.

 

4. TÉNYLEG IGAZ, HOGY HÚSZ ÉV ALATT EGYETLEN MÁS LISTÁN ÜLŐ MAGYAR SEM INTÉZETT EL SEMMIT A MAGYAROKNAK?

Pásztor ezt gyakorlatilag tényként jelentette ki.

Ez azonban rendkívül nagy állítás.

Húsz év parlamenti munkájáról, több pártról és több képviselőről beszélünk. Annak bizonyításához, hogy egyetlenegy ilyen képviselő sem mozdított meg forrást, nem járult hozzá semmilyen kisebbségi, oktatási, kulturális vagy nyelvhasználati ügyhöz, képviselőnként és ügyenként kellene végignézni a parlamenti dokumentumokat.

Mi ezért ezt nem tekintjük bizonyított történelmi ténynek pusztán azért, mert Pásztor Bálint kijelentette.

De van itt egy még fontosabb kérdés.

Mit nevezünk magyar ügynek?

Magyar ügy-e, hogy függetlenül működjön a bíróság?

Magyar ügy-e, hogy az ügyészségre ne lehessen politikai nyomást gyakorolni?

Magyar ügy-e, hogy a közpénzekkel el kelljen számolni?

Magyar ügy-e a szabad sajtó?

Magyar ügy-e a tisztességes választás?

Szerintünk ezek nem csak magyar ügyek.

De magyar ügyek is, mert mi, vajdasági magyarok ugyanabban az országban élünk.

Az egyetemisták nyilvánosságra hozott, 11 pontos programjában szerepel többek között a bíróságok és ügyészségek politikai nyomástól való függetlenítése, a korrupció elleni fellépés, az intézmények megerősítése és az oktatás kérdése.

Lehet ezekkel vitatkozni. Lehet további, kifejezetten kisebbségi garanciákat követelni tőlük is.

Mi is ezt tesszük.

De azt állítani, hogy csak az lehet magyar ügy, amit kizárólag egy magyar párt intéz, szerintünk túlságosan leszűkíti a kérdést.

 

5. ÉS MÉG EGY MONDAT A RADIKÁLISOKRÓL

Pásztor Bálint ma este azt mondta:

„Sehol nem lépett koalícióra a Vajdasági Magyar Szövetség a Radikális Párttal.”

Itt érdemes nagyon pontosnak lenni.

A 2026. március 29-i kulai helyhatósági választáson az SNS körüli közös koalícióban ott volt az SNS mellett az SPS, a VMSZ, az SRS, valamint a Zajednica Srba is. A közös lista 19 mandátumából kettő jutott a VMSZ-nek és egy az SRS-nek.

Lehet azt mondani, hogy ez nem kétoldalú „VMSZ–SRS-koalíció”, hanem egy többpárti választási koalíció volt.

Rendben.

De akkor ezt így kell mondani.

Mert a „sehol nem léptünk koalícióra” és az, hogy ugyanazon választási koalíció tagjai voltak, nem ugyanaz az állítás.

 

És végül valami, amiben Pásztor Bálinttal teljesen egyetértünk:

az embereket nem szabad hülyének nézni.

Ezért nem azt kérjük senkitől, hogy higgyen nekünk.

Nézze meg a forrásokat. Hallgassa meg pontosan, mi hangzott el. Nézze meg, ki mit szavazott meg. Nézze meg a népszámlálási adatokat. Nézze meg a választási koalíciókat.

És utána tegye fel ugyanazokat a kérdéseket, amelyeket mi is felteszünk.

Mert a magyar érdekképviselet túl fontos ügy ahhoz, hogy bármelyik párt saját magával tegye egyenlővé.

https://www.facebook.com/vmplenum/posts/p%C3%A1sztor-b%C3%A1lint-ma-este-kimondta-

A Vajdasági Magyar Plénum is indul az MNT választásokon, dr. Cservenák Péter a listavezető

 

2026. szeptember 27. 12:02  

A Topolyai-tó partján jelentette be a Vajdasági Magyar Plénum indulását a nemzeti tanácsi választásokon dr. Cservenák Péter, szülész-nőgyógyász, környezetvédelmi aktivista.

Cservenák a nemzeti tanácsi választások kapcsán kiemelte annak fontosságát, hogy a polgárok feliratkozzanak a külön választói névjegyzékre, és november 8-án is menjenek el szavazni, és azt is bejelentette, hogy ő maga vezeti majd a VMP listáját.

A listavezető megállapította, hogy ők ugyan próbáltak referendumhangulatot teremteni, összefogni mindannyian a VMSZ-el szemben, de ez nem sikerült.

Cservenák hozzátette, a továbbiakban értesítik majd a polgárokat, hogy hol gyűjtik majd az aláírásokat, és felhívta a figyelmet, hogy itt csak egy listát lehet támogatni az aláírásunkkal, nem többet, mint a parlamenti listák esetében.

https://szmsz.press/2026/09/27/a-vajdasagi-magyar-plenum-is-indul-az-mnt-valasztasokon-dr-cservenak-peter-a-listavezeto/