Felhívás közvitára a Vajdasági Magyar Plénum programtervezetéről

 

2026. május 21.

Tisztelt Érdeklődők!

A Vajdasági Magyar Plénum nyilvános társadalmi vitára bocsátja legújabb programtervezetét.

Meggyőződésünk, hogy a legmegalapozottabb döntéseket és a leginkább iránymutató programokat csakis a közösség bevonásával, közös gondolkodás útján lehet megalkotni. Ezúton felkérünk mindenkit, hogy csatlakozzon a diskurzushoz! 

Kérjük, hogy javaslataikkal, észrevételeikkel és megjegyzéseikkel járuljanak hozzá a dokumentum finomításához. A közvita augusztus végéig tart. Az Önök által megfogalmazott iránymutatások és javaslatok beépítésével a program végső szövegének kidolgozására szeptember hónapban kerül sor. 

Köszönjük, hogy  véleményével segíti a munkánkat!

A megjegyzéseket, észrevételeket és javaslatokat a vajdasagimagyarplenum@gmail.com címre kell küldeni.

Vajdasági Magyar Plénum - Újrakezdés 
Választási program – 2026 
Magyar Nemzeti Tanács 
Szerbia

 12 PONT AZ ÚJRAKEZDÉSÉRT

A jelenlegi szerbiai társadalomban válságos közállapotok uralkodnak. Az intézmények nem működnek megfelelően, a jogállamiság ismérvei hiányoznak, sem az egyéni, sem a közösségi jogok nem biztosítottak. Nap mint nap szembesülünk a kisebbségi jogi környezet hiányosságaival, magyar kisebbségi életünk visszafejlődésével minden szinten. Szerbiában a társadalom egészének életét korrupt és zsarnoki mechanizmusok veszélyeztetik, a mozgalom, amit a szerbiai egyetemi hallgatók indítottak, pont ezzel szegül szembe.

A vajdasági magyar közösség őshonos nemzeti közösség, amelyet minden, az alkotmányban és a nemzetközi egyezményben rögzített kisebbségvédelmi jog megillet. Álljunk ki magunkért!

A népességfogyatkozás és a tömeges elvándorlás megállításához, kisebbségi magyar kultúránk megerősödéséhez rendszerszintű változásokra, bátor érdekképviseletre és megújult, tiszta közéletre van szükség.

Szerbiában a népességfogyás 6,9%-os, ezzel szemben a magyarok számának drasztikus csökkenése ennek négyszerese: 27,36%-os az elmúlt tizenegy évben.

A vajdasági magyarság tényleges politikai, területi és személyi elvű önkormányzatiságának megteremtése, az elnyomó mechanizmusok felszámolása és a közintézmények autonómiájának helyreállítása nélkül nem tudunk továbblépni!

A vajdasági magyar közösség fennmaradása, fejlődése és jövője érdekében meghirdetjük a Vajdasági Magyar Plénum - Újrakezdés

VÁLASZTÁSI PROGRAMJÁT

I. A Magyar Nemzeti Tanács jogköreinek visszaszerzése és megtisztítása

1. Oktatás: Korszerű oktatás, esélyteremtés a fiatalok számára 

Az oktatás a gyermekekért van, nem pedig fordítva. 
 

Célunk a rendszer átpolitizáltságának megszüntetése, a pedagógusok szakmai önállóságának és társadalmi megbecsültségének magasabb szintre emelése. Az intézményvezetők kiválasztása a jövőben ne lojalitásalapú legyen, hanem szakmai. 
Elvárjuk az államtól a teljes, óvodától az egyetemig tartó magyar nyelvű oktatási rendszer kiépítését és fejlesztését. 
 

A történelmi körülmények kedvezőtlen alakulása folytán, valamint az elmúlt időszak politikai önkénye miatt – a többi külhoni régióval ellentétben – Vajdaságban nem jött létre magyar tudományegyetem. Az anyanyelvi oktatás teljes spektrumához való alapvető emberi jog, a szélesebb szakkínálat, az elvándorlás csökkentése és a közösség intézményes felzárkóztatása érdekében szükség van a Vajdasági Magyar Egyetem megalapítására. 
 

Mivel már olyan mértékű az elvándorlás, hogy a kis- és a közepes méretű településeinken is veszélyben van az anyanyelvű általános iskolai oktatás, olyan hálózatot kell létrehozni állami szinten, amelyben az állami mellett, azonos feltételekkel, magán-, egyházi és alapítványi intézmények is működhetnek. 
 

Szorgalmazzuk, hogy a jövőben a közoktatási intézmények esetében az állam feladata a kerettanterv megalkotására korlátozódjon, hogy az egyes intézmények önállóan megalkothassák saját tanmenetüket és tantervüket. A VMÚ támogatni szeretné az alternatív oktatási intézményeket. Kérjük a nemzeti közösségeket megbélyegző tankönyvi tartalmak eltávolítását. 

2. Kultúra: Szabad alkotás, értékőrzés és független intézmények 

A vajdasági magyar kultúrának, művészetnek és irodalomnak szép múltja van, ezért jövőjének is lennie kell.

Többé nem tűrhető a politikai beavatkozás a kultúrába és a nyomásgyakorlás az intézményekre, személyekre.

Nem engedjük, hogy a művészet értékét politikai alapon mérjék: politikamentessé és átláthatóvá tesszük a támogatások elosztását. Korszerűsítjük a szórványtelepülések művelődési házait, megerősítjük a vidék megtartó erejét, és visszaadjuk a műemlékvédelem méltóságát. Biztosítjuk kulturális intézményeink autonómiáját és sérthetetlenségét, valamint a külföldi és hazai támogatások méltányos elosztását.

Követeljük a Forum Kiadó Intézet teljes függetlenségét, testületi átalakítását, normális finanszírozását és szorgalmazzuk egy kéthavonta megjelenő irodalmi, kulturális és társadalomtudományi, teljesen független folyóirat elindítását.

Fontosnak tartanánk egy Magyar Kisebbségkutató Intézet létrehozását.

3. Tájékoztatás: Független, objektív vajdasági magyar média és átlátható technológiai stratégia 
Az MNT által alapított médiumoknak a közösség egészét kell szolgálniuk, nem pedig egy pártot.

Számoljuk fel a propagandát: a közmédia nem lehet pártszócső! Követeljük egyetlen nyomtatott napilapunk, a Magyar Szó teljes körű reformját és az újságírói szabadság visszaadását.

Szerkesztői függetlenséget, objektív hírszolgáltatást és minőségi újságírást szeretnénk biztosítani. A politikai és kormányzati hirdetések elosztását független testület felügyeletére bízzuk.

A nemzeti tanács által alapított médiumok működési elvei legyenek összhangban a közszolgálatiság működési elveivel, a szerkesztéspolitikájuk pedig ne csak papíron legyen független az alapítótól. A szakmai és etikai normák alkalmazását belső aktussal kell biztosítani, amelyet a nemzeti tanács és a kiadó fogad el.

Az MNT-nek fel kell vállalnia a közösségünkre vonatkozó mesterséges intelligencia (MI) stratégiai kidolgozását és koordinációját is. Határozottan el kell kerülni, hogy ezt a jövőbe mutató területet egyetlen politikai párt dominálja le vagy sajátítsa ki. 

A mesterséges intelligencia alkalmazása a tájékoztatásban, az algoritmikus tartalomelosztásban és az adatkezelésben olyan alapvető etikai és jogi kérdéseket vet fel, amelyek megkövetelik a többpólusú, transzparens és független szakmai kontrollt a közösség egészének védelmében. 

4. Nyelvhasználat: Egyenlő jogok és akadálymentes közigazgatás 
Minden vajdasági magyarnak joga van anyanyelvének mindennapi, szabad és hivatalos használatához.

Az államigazgatási hivatalokban, az igazságügyi szervekben és közszolgálatokban biztosítani kell a lakosság nemzet összetételével arányos foglalkoztatást és a magyar nyelv gyakorlati alkalmazásának humán és technikai feltételeit. Meg kell határozni azokat a munkahelyeket, amelyek betöltéséhez feltétel a magyar nyelv ismerete.

Új hivatalos nyelvhasználati törvényt követelünk, és elvárjuk, hogy az e-közigazgatási szoftverek és weboldalak kötelező minimuma a magyar nyelvű elérhetőség és az akadálymentesség biztosítása legyen.

Zéró toleranciát hirdetünk a nyelvi diszkriminációval szemben.

II. Jogállamiság, létbiztonság és európai jövő

5. Szabad és demokratikus közintézmények 

Támogatjuk az egyetemi hallgatók és a polgárok tömegeinek Szerbia demokratikus átalakulására és a jogállam működésére irányuló követeléseit.

Azonnali hatállyal követeljük az MNT jogköreivel való visszaélések megszüntetését, a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítását, és új, demokratikus választások kiírását egy ellenőrzött, tiszta választói névjegyzék alapján.

Az MNT-ben kutatórészleget hoznánk létre, ahol rendszeresen gyűjtenék és elemeznék a demográfiai, oktatási, gazdasági és egyéb adatokat éves állapotfelmérések készítése érdekében.

A törvény olyan mielőbbi módosítását javasoljuk, amely szavatolja a nemzeti kisebbségek tényleges politikai önkormányzatát.

Követeljük az MNT által alapított intézmények (iskolák, médiaházak, kiadók, színházak, kulturális központok stb.) autonómiájának sérthetetlenségét, szabadságának és függetlenségének biztosítását, tevékenységének pártideológiától való mentességét és a pártirányítás megszüntetését a közintézményekben és a civil szervezetekben. Az intézményvezetők ne félelemtől vezérelt végrehajtók legyenek, hanem szakmai és erkölcsi integritással rendelkező egyéniségek.

Szükségesnek tartjuk a Magyar-Szerb Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság munkájának újraindítását, a magyar közösség helyzetének és problémáinak rendszeres napirenden tartását és rendezését, a két ország közötti 2003. évi egyezménnyel összhangban.

A közösség nem párttulajdon. Az MNT mindannyiunké.


6. Jogállamiság, átvilágítás és a pártfoglalkoztatás vége 
Véget vetünk a pártalapú munkahely-osztogatásnak és a korrupciónak.

Követeljük a kisebbségek tagjainak arányos foglalkoztatását az állami és önkormányzati szervekben, bíróságokon, rendőrségnél. Szorgalmazzuk az elmúlt időszak politikai és gazdasági visszaéléseiért felelős bizottságok és személyek átvilágítását és felelősségre vonását.


7. Tényleges decentralizáció és az etnikai arányok védelme 
Célunk elérni Vajdaság Autonóm Tartomány önkormányzatiságának teljes visszaállítását és a tartományt - az alkotmány alapján - megillető 7%-os költségvetési részarány garantálását.

Követeljük az olyan intézkedések meghozatalának tilalmát, amelyek a magyar többségű települések demográfiai arányainak megváltoztatására irányulnak, és az általános közbiztonság megteremtését.

A közigazgatási körzetektől szóló törvényes rendelkezések újrafogalmazását tervezzük, miszerint Ada, Zenta, Magyarkanizsa. Csóka, Óbecse és Törökbecse községek alkotnák az új Tisza-mente Közigazgatási Körzetet.


8. Pártoktól független gazdaságfejlesztés és esélyegyenlőség 
Célunk Vajdaság minden területének kiegyensúlyozott gazdasági fejlesztése, a fejletlenebb községek és vidékek gyorsabb felzárkóztatása és az életfeltételek javítása.

A szerbiai és anyaországi támogatások, pályázati források, valamint a munkahelyek nem lehetnek a hatalmon lévő pártok zsarolási eszközei.

Átlátható gazdaságfejlesztést, a fenntartható mezőgazdaság támogatását és a munkajogi védelmet garantáló rendszert építünk, amely minden magyarnak egyenlő esélyt ad a szülőföldjén való boldogulásra.


9. Élhető Tiszavidék és fejlett infrastruktúra 
Meg kell szüntetni a magyarok lakta régiók szándékos elszigetelését!

A tömegközlekedés azonnali helyreállítását látjuk szükségesnek (Topolya, Zenta, Szabadka vonalán és az összes többi település között, ahol az ilyen közlekedés megszűnt), a magyarkanizsai község tömegközlekedési problémájának flexibilis megoldását elérhető, magyar nyelvű menetrendekkel. Az évtizedes határbusz-kérdésre megoldást javasolunk.

Kiemelten fontosnak tertjuk továbbá a Zenta–Újvidék vasútvonal újjáépítését, valamint a „Vajdaság Mosolya” gyorsforgalmi út északi (Zombor–Valkány) ággal történő bővítését, továbbá jelentős külföldi befektetők célzott bevonzását a régióba.


10. Igazságszolgáltatás és a községi bíróságok visszaállítása 
A jogszolgálatoknak helyben, elérhetően és magyar nyelven is működnie kell.

Követeljük a községi bíróságok visszaállítását Adán, Csókán, Magyarkanizsán, Temerinben és Topolyán, valamint az ügyészségek és a rendőrség nemzeti összetételének nyilvánosságra hozatalát és arányosítását.

11. Történelmi igazságtétel és az egyházi vagyon visszaszolgáltatása 
A közös történelmi emlékezet nem lehet politikai alku tárgya.

Követeljük a második világháborús tömegsírok méltó emlékhelyeinek kialakítását, a titkos levéltárak és besúgóhálózatok aktáinak megnyitását.

Az állam fejezze be a történelmi egyházak vagyonának maradéktalan visszaszolgáltatását, és arányosan támogassa azok szociális, karitatív (pl. Máltai Szeretetszolgálat, Caritas) és közösségépítő munkáját.


12. Európai értékek és garantált kisebbségi jogok 
Közösségünk jövője az Európai Unióban van.

Szerbia uniós csatlakozásának előfeltételeként kell rögzíteni az őshonos magyar nemzeti kisebbség jogait, valamint a szerb alkotmány által a nemzeti kisebbségeknek szavatolt parlamenti képviselői helyek és az arányos részvétel maradéktalan intézményesítését a döntéshozatali intézményekben, a közigazgatási és igazságügyi szervekben, a közvállalatokban, valamint a belügyi hatóságoknál – minden szinten.

Új választási törvényt javasolunk, amely kombinált rendszerrel teszi lehetővé a valós, személyekre, nem pedig csupán pártlistákra épülő képviseletet.

https://vmplenum.rs/2026/05/21/felhivas-kozvitara-a-vajdasagi-magyar-plenum-programtervezeterol/ 

Józsa László: Egyes közjegyzőknél és a földhivatalokban is sérül a magyar nyelvhasználati jog

 

2026. május 19. 19:33 

Miután kiderült, hogy az általunk telefonon felkeresett negyvenhét közjegyzői iroda közül mindössze tizenhárom hajlandó kiadni a közjegyzői okiratot magyar nyelven, megkérdeztük Józsa László ügyvédtől, aki korábban a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint a testület nyelvhasználati bizottságának is a tagja volt, hogy mi a véleménye a kialakult helyzetről, ki a hibás és kiknek lenne a feladata, hogy ezen a területen pozitív változások történjenek?

– A probléma megítélése nem a közjegyzők magatartásában, hanem abban van, hogy a közjegyzők kinevezése során sem a közjegyzői kamara a kinevezési javaslatok megfogalmazása és a pályázat lebonyolítása során, sem pedig az igazságügyi minisztérium nem tartja be maradéktalanul a közjegyzőről szóló rendelkezését, amelyek értelmében a kinevezés során gondot kell viselni a lakosság nemzetiségi összetételéről és a kinevezendő közjegyző nyelv- és szakterminológiai tudásáról az adott kisebbség nyelvén. Vagyis a hatóságnak kellene gondot viselni arról, hogy megfelelő számban, vagy ha úgy tetszik, megfelelő arányban kerüljenek kinevezésre olyan közjegyzők, akik nem csak ismerik, hanem használni is tudják az adott kisebbségnek a nyelvét. Ez nem valósul meg maradéktalanul.

Ennek milyen akadályai vannak?

– Egyrészt, ha azokat az önkormányzatokat vesszük alapul, ahol gyakorlatilag csak egy közjegyző kinevezésére van lehetőség, mos példaként említeném Magyarkanizsát, ahol vagy sikerül olyan közjegyzőt kinevezni, aki magyarul is el tud járni, vagy nem. Szabadka esetében más a helyzet, ugyanis a szabadkai székhellyel kinevezendő közjegyzők eljárhatnak Szabadka, Topolya és Kishegyes község területén is.

Van elegendő számú, végzett jogász Vajdaságban, akik alkalmasak lennének ellátni a közjegyzői feladatokat, úgy, ha az ügyfél kéri, akkor magyar nyelven is elkészüljenek a dokumentumok?

– Mindennapi aktuális sorsproblematikánkhoz tartozik, hogy fogytán vagyunk a rendelkezésre álló magyar anyanyelvű vagy magyar nyelvtudással rendelkező, képesített okleveles jogászokból. Emiatt nincs könnyű dolga a hatóságoknak, mert ők magyarul eljárni képes közjegyzőket nem tudnak „teremteni”. Ez tehát egy olyan szerencsétlen helyzetet idéz elő, hogy a vajdasági magyar anyanyelvű polgárok nem minden esetben férnek hozzá olyan közjegyzői intézkedéshez, amely a törvény következetes betartásával a saját anyanyelvükön zajlana. Gondot kellene viselni azoknak a magyar anyanyelvű jogászoknak a képzésére, akikből később többek között közjegyző is lehetne, ez pedig a magyar politikumnak a felelőssége. A mai állapotok szerint a Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdasági Magyar Szövetség található olyan politikai helyzetben, hogy befolyásolni tudják az oktatáspolitikában uralkodó helyzeteket.

Arról mi a véleménye, hogy a közjegyzők sok esetben az eljárás során a fordítási feladatokat végző személy juttatását, illetve az okirat lefordításának költségeit is az ügyfélre igyekszenek hárítani?

– Ezt a kérdést ketté kell választani. A hivatalos nyelvhasználatról szóló törvény rendelkezései értelmében az eljárást lefolytató hatóság kötelessége a tolmács honorálását biztosítani, úgyhogy téves az az álláspont, hogy az ügyfélnek kell, hogy ezt kifizesse. Más lapra tartozik, hogy tudomásom szerint a közjegyző jogosult felszámítani a közjegyzői díj keretében a fordítási költségeket. De azt sem szabad elfelejteni, ha bíróság előtt van szükség bírósági tolmács alkalmazására, az minden esetben – kivétel nélkül – a bíróság költségkeretét terheli, és azt nem hárítják át a szerbül nem vagy gyengébben beszélő ügyfélre, úgyhogy ebben a tekintetben még korrigálni kellene a közjegyzők vonatkozó gyakorlatát. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a közjegyző csak szerbül adja ki az okiratot, és a fordítást a saját költségemen kell megcsináltatnom.

Az általunk megkérdezett 47 közjegyzőből 13 jelezte, hogy nem okoz számára gondot kiadni az okiratot magyarul. Ha ilyen nagy számban nem tudnak a közjegyzők eleget tenni a törvényes kötelezettségüknek, akkor érdemes-e összehívni a Magyar Nemzeti Tanács nyelvhasználati bizottságát, hogy egy ülésen megvitassák a helyzetet és hogy orvosolják a helyzetet?

– Már csak azért is van létjogosultsága ennek a felvetésnek, mert 12 éve van újból bevezetve Szerbiában a közjegyzőség: 2014 előtt egészen a második világháborútól errefelé nem volt, és ennek az intézménynek a működtetésében gyakorlatunk sem volt még nyelvhasználati vonatkozásban sem. Eljött az ideje annak, hogy összegezzék a tapasztalatokat mindazok, akiknek ez dolga, és úgy gondolom, hogy nyelvhasználati vonatkozásban pont az MNT nyelvhasználati bizottsága vállalhatná magára azt a feladatot, hogy kielemezze, hogy hol tart a nyelvhasználat kérdése tekintetében a közjegyzőségi rendszer, mert akad tennivaló bőven, van mit javítani a helyzeten.

Mint ügyvéd más területen is találkozik hasonló, a hivatalos nyelvhasználatot figyelmen kívül hagyó esetekkel?

– Magukkal a bírósági eljárásokkal kapcsolatban is az az anomália, hogy ha és amennyiben valaki az első fokon kéri, hogy kisebbségi nyelven folyjon a bírósági tárgyalás, akkor dupla munkára kényszeríti a bírót, mert neki kötelessége kisebbségi és szerb nyelven egymással párhuzamosan biztosítani a jegyzőkönyveket, a végzéseket, az ítéleteket és ez egy mérhetetlenül gyakorlatlan és elrettentő megoldása a nyelvhasználati jogok érvényesítésének és erről is vitát kellene nyitni. Ahogyan arról is beszélni kellene, normális-e, hogy például az adóügyi határozatokat csak szerbül és csak cirill betűs írásmódban kapnak meg rendszerint az önkormányzatoktól a polgárok és ténylegesen azzal a problémával szembesülünk, hogy a polgárok egy része legjobb szándéka mellett sem érti egész egyszerűen azt, amit a papíron ír. Ezek olyan gyakorlati problémák, amelyekre – vállalva a megkövezés kockázatát is – ki kell, hogy mondjam, a kommunizmus idején jobban voltak szabályozva és a gyakorlatban átültetve, mint most, amikor állítólag demokráciában élünk.

Évekkel ezelőtt szóba került, hogy a területi földhivatalok a hivatalos nyelvhasználatról szóló törvény világos rendelkezése ellenére sem fogadnak be fordítás nélkül, magyarul elkészült ingatlan-forgalmazásról szóló szerződéseket.

– A helyzet változatlan: a területi földhivatalok a magyar nyelven átadott szerződéseket kiadják fordításra, és csak a szerb nyelvű fordítás alapján hajlandók eljárni, sutba vágva ezáltal azt a kötelezettséget, hogy olyan személyzeti állományt alkalmazzanak a saját munkájában, akik értik az adott kisebbség nyelvét, és el tudnak járni a kisebbség nyelvén megfogalmazott és benyújtott okiratok alapján is. A gyakorlatban ez úgy néz ki, ha valaki „vetemedik”, hogy kisebbségi nyelven nyújtson be a kataszternek egy szerződést, és kérje a szerződés alapján egy ingatlan tulajdonjogának az átíratását, vagy bármilyen más jognak a beírását, abban az esetben mellékvágányra tereli az ügyfél a saját ügyét, és önmagának okoz kárt, mert a kataszter csak hónapok, urambocsá évek után veszi elő érdemben az ügyet akkor, amikor a hivatalos fordítás az ő megrendelésük alapján megérkezett. Ez egy érdemi kisebbségi jogsértés és ezzel kapcsolatban a vajdasági magyar politikumnak fel kellene lépnie.

Tőke János  

https://szmsz.press/2026/05/19/jozsa-laszlo-egyes-kozjegyzoknel-es-a-foldhivatalokban-is-serul-a-magyar-nyelvhasznalati-jog/

Az élet eseményeinek alakulása egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis mértékben múlik rajtunk, de az, hogy miként viseljük el ezeket az eseményeket, nagyrészt tőlünk függ – ezért erre kell fordítani az erőnket és a figyelmünket.
Tok događaja u životu ne zavisi od nas, nikako ili vrlo malo, ali način na koji ćemo događaje podneti zavisi u dobroj meri od nas samih, dakle na to treba trošiti snagu i obrćati pažnju.
Andrić, Ivo


Az agymosásnál az eljárás hasonló az aranymosáshoz. Hatalmas mennyiségű agyat kell átmosni ahhoz, hogy egy szemernyi engedelmességet nyerjenek. 
Pri ispiranju mozga postupka je sličan ispiranju zlata. Treba isprati velike količine mozga da bi se dobilo zrno poslušnosti. 
Bulatović, Vladimir VIB


Minden a feje tetejére állt: a diákok az utcán, a rendőrség az egyetemen. 
Sve se izokrenulo, studenti na ulicama, policija na univerzitetu. 
Jelić, Aleksandar


A szövetségesek hiánya a mi stratégiai előnyünk. A külpolitikát úgy irányítjuk, mint a belpolitikát! 
Nemanje saveznika je naša strateška prednost. Vodimo spoljnu politiku kao domaću! 
Jovanović, Bane


Az EU-nak szemmel láthatóan már nincs bátorsága visszautasítani kormányunk engedményeit. 
EU očigledno više nema hrabrosti da odbija ustupke naše vlade. 
Jovanović, Rade


Sohasem késő az ízléstelenségre nemet mondani. 
Nikad nije kasno neukusu reći ne. 
Kojić, Dušan

 

Amikor Jugoszláviát felosztották, temetőket csináltak. 
Kad su Jugoslaviju isparcelisali, napravili su groblja. 
Osmančević, Dušan  

 

A hatóságokat támogató tüntetéseken nem volt erőszak... de többjükre megfigyeltek, hogy... kissé ütődöttek. 
Na mitinzima podrške vlastima nije bilo nasilja... ali je primećeno nekoliko njih koji su... malo udareni. 
Radovanović Voja 

 

Sok bűnöző kivárta az öt percét. Rendőri egyenruhát is kapott. 
Mnogi kriminalci dočekali su svojih pet minuta. Dobili su i uniforme policajaca. 
Simić, Milan R.


Nem az a probléma, hogy ő hazudik, hanem az, hogy ezek hisznek neki. 
Nije problem što on laže, problem su ovi što mu veruju. 
Vukmirović, Branko

Fordította: B. A.

Végel: Egyre kínosabb olvasni a vajdasági magyar politikusok önigazoló, önfényező kijelentéseit

 

2026. május 17. 16:49 

Egyre kínosabb olvasni a vajdasági magyar politikusok önigazoló, önfényező kijelentéseit. Miközben Magyarországon egyre több turpisság derül ki az alapítványi közpénzek használatáról, a NER-oligarchák visszaéléséről, a vajdasági újgazdag nábobok a belgrádi Radar tényfeltáró cikke után meg se mukkannak.

Azt gondoltam, ha cikkíró hazudozott, akkor azonnal reagálnak és cáfolják az állításokat, hiszen az nincs rendjén, hogy az újgazdagok vagyonát a szolnoki fodrásznő és a ceglédi lakatos adóforintjaiból gyarapítsák. A politikusok egymást dicsérik és bizonygatják, hogy még egy aprócska hibát sem követtek el. Közben új szervezetek alakultak és igazságtételt követelnek. Az eddig elnémított szervezetek új erőre leltek.

„Kellemetlen tanúként” – évekkel ezelőtt így határoztam meg írástudói szerepemet – feltételezem, hogy most övéké a szó. Nehéz előre látni a folytatást. A kisebbségi közösség befagyasztott állapotban éldegél, az olvadás túl lassú. Engem viszont nem a vezetők sorsa érdekel, hanem a közösség sorsa, lelkiállapota.

Sajnos nincs független közvélemény-kutató intézetünk, amelyik hónapról-hónapra mérné a közvélemény pulzusát. Mit gondol a vitás kérdésekről? Milyen pártpreferenciával rendelkezik? Mivel elégedett és mivel nem? Mennyire bízik a jelenlegi kormánykoalícióban?

Ez nem érdekelte az alapítványok és az egyedül uralkodó párt megmondhatóit. De nem csak az hiányzik. Hiányoznak a kisebbségi jogvédő szervezetek, egészen pontosan azoknak a jelentései. Létezett valamikor az Árgus, az egyetlen jogvédő szervezet, amely dokumentálta az állapotokat. Sajnos, abba belefojtották a szót.

A VMSZ irányítása alatt több újságírót távolítottak el a munkahelyükről, mint a Milošević-korszakban. A pluralizmus szellemét ébresztgető „kilencek lefejezése” (2016). Ugyan mit gondol ezek után az MNT a pluralizmusról? Halálos csönd! 1992-ben hasonló a sorsra jutottam, átélem azoknak a fiataloknak a helyzetét, akik több mint egy évtized után egyik napról a másikra az utcára kerültek. Romokat látok mindenfele. Nyilván új szereplőkre, új nemzedékekre, új arcokra is hárul a feladat, hogy eltakarítsák a romokat.

Végel László

https://szmsz.press/2026/05/17/vegel-egyre-kinosabb-olvasni-a-vajdasagi-magyar-politikusok-onigazolo-onfenyezo-kijelenteseit/