TISZTELETET ÉS BECSÜLETET NEM LEHET VÁSÁROLNI!

  Honnan származik a Pásztor István Alapítvány pénze?

A Pásztor István Alapítvány (PIA) – amely a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) néhai elnökének „szellemi örökségét ápolja”[1] – 2025-ben öt egymást követő pályázati körben összesen 15.738.000 dinárral, azaz mintegy 135 ezer euróval támogatta a nehéz egészségügyi vagy egzisztenciális helyzetbe került vajdasági magyar családokat – derül ki az alapítvány közösségi oldalán közzétett adatokból[2].

Az alapítvány 2025. december 23-i ülésén jelezte, hogy az igazgatóbizottság a továbbiakban havi rendszerességgel ülésezik, így „a nehéz helyzetben lévő vajdasági magyarok a jövőben is folyamatosan benyújthatják támogatási kérelmeiket”[3].

A 2026. január 26-án megtartott igazgatóbizottsági ülésen újabb 2.360.000 dinár kiosztásáról döntöttek. Két háztűz károsultjai 1 millió, illetve 500 ezer dinár támogatásban részesültek, míg két beteg gyermek összesen 640 ezer dinárt kapott[4].

A Magyar Szó beszámolója szerint az alapítvány eddig öt körben összesen 155 ezer eurónyi támogatást nyújtott négy kategóriában:
– egészségügyi vagy egzisztenciális nehézségekkel küzdő felnőttek segítése,
– fiatal tehetségek támogatása,
– vis maior (ellenállhatatlan erő) káresetek károsultjainak támogatása,
– súlyosan beteg gyermekek gyógykezelésének finanszírozása, amely az alapítvány egyik legfontosabb prioritása[5].

A néhai pártelnökről elnevezett alapítvány által támogatott kategóriák önmagukban is sokatmondóak. Arra utalnak, hogy Szerbiában nem működik megfelelően az egészségügy, hogy sokan súlyos egzisztenciális nehézségekkel küzdenek, hogy a fiatal magyar tehetségek intézményes támogatása hiányos, és hogy az állam nem biztosítja a súlyosan beteg gyermekek gyógykezelését.

Ezek mind az állam illetékességi körébe tartozó feladatok, amelyek ellátása elégtelen. Nem ritka, hogy beteg gyermekek gyógykezelésére telefonos adománygyűjtések útján próbálják előteremteni a szükséges összegeket. Az ország számos településén működnek népkonyhák: Magyarkanizsán[6] például mintegy 110, Nagykikindán[7] pedig több mint 550 ember jut így naponta meleg ételhez.

Közéleti és politikai kérdések

A Pásztor István Alapítványt a 2023-ban elhunyt VMSZ-elnök két fia, Pásztor Bálint és Pásztor Ábel, valamint maga a Vajdasági Magyar Szövetség hozta létre 2024. június 12-én[8]. 
A VMSZ-t az igazgatóbizottság ülésein Juhász Bálint, a párt Intézőbizottságának és a Tartományi Képviselőháznak az elnöke képviseli[9]. Az alapítvány ügyvezetőjének Lulić Emilt[10], a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) Hivatalának vezetőjét tették meg.

Alapítványt bárki létrehozhat, akinek ehhez megvan az anyagi fedezete, vagy képes adományozókat bevonni. A Pásztor István Alapítvány létrehozása azonban már önmagában is komoly közéleti és politikai kérdéseket vet fel. A nyilvánosság számára nehéz nem úgy értelmezni, hogy az alapítvány a néhai pártelnök politikai és erkölcsi megítélésének javítását, egyfajta rehabilitációját, sőt személyi kultuszának építését is szolgálja.

Az örökösök Pásztor Istvánt olyan személyként igyekeznek bemutatni, aki számára „a legnagyobb öröm az életben az, ha jót tehetünk másokkal, tudván, hogy ezzel jobbá tesszük az életüket”[11]. A kérdés azonban jogos: Pásztor István politikai tevékenysége valóban jobbá tette-e a vajdasági magyar közösség helyzetét? Vajon az elmúlt évtizedben a 70.000-rel kevesebb vajdasági magyart számláló közösség miért nem érezte ezt a megbecsültséget? Vajon jót tett-e azzal, hogy a szerb nacionalista haladókkal olvasztotta össze a legtömegesebb vajdasági magyar pártot?

A VMSZ-nek a szerb nacionalista politikai erőkkel való szövetsége és a közös hatalomgyakorlása hozzájárult a jogállamiság leépüléséhez, valamint a korrupció és a bűnözés elterjedéséhez Szerbiában. 

Az utókor minden bizonnyal mérlegre fogja tenni ezt az időszakot; már most is sokak számára nyilvánvaló, hogy Pásztor István a VMSZ-t fokozatosan szolgapárttá alakította, és súlyosan torzította, kisiklatta a vajdasági magyar közélet viszonyait.

Vajon úgy emlékeznek-e rá a vajdaságiak, mint aki tisztelte a vajdasági magyarok, a vajdasági magyar intézmények szakmai integritását, tekintélyét, autonómiáját? Vajon nem az ellenzéki Magyar Mozgalom, a Szabadkai Népszínház, a Tanyaszínház, a Magyar Szó, a Forum Kiadó, a civil szervezetek, az Európa Kollégium stb. bekebelezéséről és leigázásáról vált-e inkább híressé, sőt, hírhedtté, sokszor az emberek botrányos meghurcoltatása és (gyakran egzisztenciális) ellehetetlenítése közepette?

A politikai stílussal – amelyet intrikus élettársával, Lovas Ildikóval együtt gyakorolt – félelmet teremtett egész Vajdaságban. Hány munkaközösséget túrt szét, hány dolgozót ugrasztott egymásnak, hány gyönge jellemű ember alá adott lovat és díjazott? A Magyar Nemzeti Tanácsot is bábszínházzá süllyesztette megfelelő, alázatos lakájkáderekkel kidíszítve.

A Pásztor-klán bizony erről híres. Nem a jótékony adakozásról, szeretetről, tiszteletről. Ezt az emlékezetet nem lehet átfesteni a Pásztor-gyerekeknek a még most is működő családi Kft. vágya szerint. Történeti-politikai-erkölcsi értékelés és lusztráció szükséges, mielőtt valakinek lovasszobrot emelünk.

Az alapítvány pénzügyi háttere sem átlátható. A nyilvánosan elérhető adatokból nem derül ki az alapítói vagyon nagysága, sem az, hogy pontosan milyen forrásból származnak az elosztott, összességében jelentős összegek. Az alapítvány honlapján erre vonatkozó részletes tájékoztatás nem található.

Az alapítók „támogatókról” beszélnek, azonban személyüket nem hozzák nyilvánosságra. Nem ismert továbbá, hogy az alapítvány milyen arányban támaszkodik magánforrásokra, illetve külső adományokra. Független ellenőrző testület nem működik, az igazgatóbizottság tagjai kizárólag a VMSZ-hez köthetők. Mindez azt a benyomást kelti, hogy az alapítvány működését nem kíséri külső, független ellenőrzés, ami közpénzekkel érintkező politikai környezetben különösen aggályos.

Politikai befolyásolás vásárlása?

A közelgő választások fényében felvetődik a politikai értelmezés lehetősége, hogy a Pásztor fivérek számára a Prosperitati Alapítványon keresztül kiépített klientúra már nem elegendő, ezért újabb eszközökkel próbálják bővíteni társadalmi és politikai befolyásukat. Ez közéleti megítélés szerint felveti a politikai befolyásolás, a szavazatvásárlás és más visszaélések lehetőségének gyanúját – még ha mindezt „közösségépítésnek” vagy „normalitásnak” is nevezik.

Mindezek alapján nehéz nem arra a következtetésre jutni, hogy a Pásztor István Alapítvány nem kizárólag jótékonysági célokat szolgál, hanem politikai funkcióval is bír. A VMSZ már megint hamisít! A Pásztor-fívérek nem kegyeletből működnek!

A tömérdek pénz, az agresszív igyekezet és a szajkómédia támogatása ellenére Pásztor István rehabilitálása aligha lesz sikeres, mert bizonyos dolgokat nem lehet megvásárolni – ilyen az igazság, az elvszerűség, a törvényesség, az erkölcs, a tisztelet és a becsület is.

Bozóki Antal

__________
[1] rap: Huszonhat támogatott karácsonyra. Magyar Szó, 2025. december 24. 5. 
Lásd még a PÁSZTOR ISTVÁN ALAPÍTVÁNY. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=17290, 2025. július 25., és Támogatás vagy klientúra építés? Honnan van a pénz? c. írásaimat. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=17357, 2025. augusztus 30. 
[2] Pályázatok elbírálása – 2025. december 23. https://www.pasztoristvanfoundation.org.rs/novosti/odlucivanje-o-zahtevima-za-dodelu-pomoci-23-decembar-2025-godine
[3] rap, az 1-es jegyzetben. 
[4] Pályázatok elbírálása – 2026. január 26. https://www.pasztoristvanfoundation.org.rs/node/224, és rap: Bővül a támogatottak köre. Magyar Szó, 2026. január 27. 5. 
[5] rap, az 1-es jegyzetben. 
[6] BJK: Senki sem marad éhen. Magyar Szó, 2026. január 27. 12. 
[7] vh: Sokak számra nagy segítség. Magyar Szó, 2026. február 4. 6. 
[8] Alapítók. https://www.pasztoristvanfoundation.org.rs/pasztor-istvan-alapitvany/alapitok
[9] Pásztor István Alapítvány. Igazgató Szervek. https://www.pasztoristvanfoundation.org.rs/iagzgatobizottsag
[10] Ügyvezető. https://www.pasztoristvanfoundation.org.rs/pasztor-istvan-alapitvany/ugyvezeto
[11] Pásztor István Alapítvány. https://www.pasztoristvanfoundation.org.rs/

Az első oktatásügyi miniszterünk Dositej volt. Ő hozta Szerbiába a felvilágosodást és a burgonyát. A burgonya elterjedt, a felvilágosodás nem. 
Prvi naš ministar prosvete bio je Dositej. Doneo je u Srbiju prosvećivanje i krompir. Krompir se primio, prosvećivanje nije.

Azt tanuljuk, hogy mások önkiszolgálóinak a vezetői legyünk, nem pedig azt, hogyan teremtsünk új értéket. 
Mi učimo da budemo upravnici tuđih samoposluga, a ne kako da stvaramo novu vrednost.

Mózes 40 évig vándorolt ​​Palesztinába, és nem érkezett meg. Így járunk mi is. 
Mojsije je lutao 40 godina do Palestine i nije stigao. Tako ćemo i mi. 
Zec, Miodrag


A gondolkodás akkor kezdődik, ha nehéz kérdéseket kezdesz el feltenni. 
Razmišljanje počinje kada krenete da postavljate teška pitanja. 

A szerencse sose volt fontos. A probléma az, hogy nem tudjuk, mit akarunk. Ami boldoggá tesz bennünket, nem az, hogy megszerezzünk azt, amit szeretnénk, hanem hogy álmodjunk róla. 
Sreća nikada nije bila važna. Problem je što ne znamo šta želimo. Ono što nas čini srećnim nije da dobijemo ono što želimo, već da sanjamo o tome. 

Az emberiség O.K., de az emberek 90 százaléka unalmas idióta. 
Čovečanstvo je okej, ali 90 posto ljudi su dosadni idioti.

Ha a házbeliek a saját házukban nem érzik magukat biztonságban, az ilyen háznak nincs mentsége! Ugyanígy van az állammal is, amelynek a polgárai, akik bizonytalanságban és félelemben élnek tőle. 
Ako su ukućani nesigurni u sopstvenoj kući, takvoj kući nema spasa! Isto je i sa državom čiji su građani nesigurni i u strahu od nje. 
Zukorlić, Muamer

Fordította: B. A. 

Nadrágparádé - ezúttal Törökkanizsán

   

 2026. február 6. 18:17

 

Zsófia SzabóDékány

A vezér által kötelezett kéztartás mindent visz

 

Viktor Tomek

,,A test előtti helyzetben tartott kéz védekező mechanizmusként is szolgálhat, ami bizonytalanságra vagy kényelmetlenségre utal a helyzetben. A kulcsolt kéz gyakran azt jelzi, hogy az illető próbálja visszafogni magát, kontrollálni a dühét vagy az elégedetlenségét."

https://www.facebook.com/profile.php?id=100069462496681 

SORSDÖNTŐ VÁLASZTÁSOK ELŐTT

A tét a vajdasági magyar közösség megmaradása

VMP–VMDK-egyeztetés, Óbecse, 2026. január 27.
Fotó: Facebook

Októberben tartják meg a kisebbségi nemzeti tanácsok rendes választásait – jelentette be január 18-án Demo Beriša, az emberi és nemzeti kisebbségi jogokért felelős miniszter[1].

Az őszi voksolás a vajdasági magyar közösség számára sorsdöntő lehet: nem pusztán személyekről, hanem a politikai önkormányzatiság fennmaradásáról is döntünk. Nem csupán az dől el, kik ülnek majd a Magyar Nemzeti Tanácsban (MNT), hanem az is, hogy mi a közösség véleménye a VMSZ megalkuvó, az érdekvédelemről lemondó politikájáról. Arról is döntünk, hogy lesz-e valódi politikai önkormányzata a közösségnek, vagy végleg egyetlen párt eszközévé silányul. A tét: megállítható-e a leépülés, az elvándorlás és a közösségi önfelszámolás folyamata.

A Vajdasági Magyar Plénum (VMP) időben lépett: február 2-án bejelentette, hogy indul az őszre esedékes MNT-választáson[2]. Ezt megelőzően, 2026. január 27-én Óbecsén megbeszélést tartottak a VMP és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) vezetői az esetleges választási együttműködés lehetőségeiről. A két szervezet közös közleményben hangsúlyozta, hogy „szükség van az együttműködésre”[3], ami értelmezhető a választásokon való közös, illetve különálló, de egymást támogató részvételként is.

A VMP közleménye egyebek mellett kiemeli: „azért fontos, hogy a Plénum induljon az idei MNT-választásokon, hogy megszűnjön az MNT jogköreivel való visszaélés, hogy az MNT a vajdasági magyarok tényleges politikai önkormányzatává váljon, és ne egy párt szócsöveként működjön”[4]. Tegyük hozzá: mindez azért is elengedhetetlen, mert minden szinten szükség van a vajdasági magyar közösség valódi érdekképviseletére, valamint a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által folytatott további leépítések megakadályozására.

A 2022. november 23-i nemzeti tanácsi „választásokat” valójában nehéz választásnak nevezni, mivel csak egyetlen lista indult: a Fremond Árpád által vezetett, a VMSZ – időközben elhunyt – elnöke és hírhedt élettársa, Lovas Ildikó pártírónő által összeállított és támogatott Magyar Összefogás lista.

A 2022-ben, a negyedik MNT-ciklusban először állt fel teljes egészében egypárti testület: a 35 (jelenleg 33) tag közül 25 a VMSZ tagja, a többiek pedig a párt bizalmát élvező személyek, köztük öt (ma már négy) újságíró[5] is, ami súlyos érdekütközést vet fel. 
Pásztor István néhai pártelnök ezt a botrányosan egyszólamú összetételt nagyszerűnek tartotta, mintha összefogásról lenne szó, pedig csak a közösség végső legyöngülését tükrözte. Agresszív politikájával kiirtotta a másként gondolkodó csoportokat, szervezeteket. 

A VMDK vezetői komoly politikai hibát követtek el azzal, hogy a kedvezőtlen politikai körülményekre hivatkozva nem indultak el az MNT-választásokon.

Milyen választás az, ahol nincs választási lehetőség? Milyen közélet az, ahol minden szó és cselekedet az egyetlen párt zubbonyát viselők akaratával és színvonalával van összhangban? Milyen világ az, ahol csak egyfajta virág virágzik? És milyen zene az, ahol egy hang szól az egész koncert ideje alatt?

A Magyar Nemzeti Tanács összetétele nem tükrözi a vajdasági magyar közösség akaratát. Jelenleg egy egypárti (VMSZ-es) testület működik, amely asszisztál a népességfogyáshoz, az elvándorláshoz és a jogfosztáshoz, miközben önkormányzatnak nevezi önmagát.

Emlékeztetőül: a szavazásra jogosult 116 406 polgár közül mindössze 40 382-en voksoltak, vagyis a részvételi arány csupán 35,63 százalék volt. A szavazópolgárok el se mentek szavazni. Aki elment, azok 98,75 százaléka – 39 876 polgár – a Pásztor–Lovas listára 
szavazott[6]. (Más listára nem is voksolhattak, mivel olyan nem létezett.) 
A távolmaradók a távolmaradással tüntettek. De ez az uralkodó VMSZ-nek sem akkor, sem most nem aggasztó. Ez is őket minősíti. 

A jelenlegi, elsivatagosodott Magyar Nemzeti Tanácsot a vajdasági magyarok kétharmada soha nem választotta meg. Az MNT a vajdasági magyar választópolgárok alig több mint egyharmadának (34,26 százalékának) támogatását élvezi. Mégis, ez a testület beszél a nevükben, osztja a pénzt, nevezi ki a kádereket, és hallgat mindarról, ami a közösség túlélését fenyegeti. Az idei választások ennek a hallgatásnak vethetnek véget – vagy véglegesíthetik.

A Magyar Nemzeti Tanács a magyar közösség „parlamentje” kellene, hogy legyen. A mi önkormányzatiságunk megtestesítője és érdekképviseleti szerve. Ezzel szemben a diktatorikus párt, a Vajdasági Magyar Szövetség fiókszervezetévé, meghosszabbított karjává, alkalmatlan szolgaszemélyek gyűjtőhelyévé vált.

Az egypárti összetétel kezdettől fogva rányomja bélyegét az MNT működésére. Elég megtekinteni az ülésekről készült televíziós közvetítéseket: ezek inkább bábszínházi előadásokra emlékeztetnek, mint a magyar közösség parlamentjének vitáira. Az elnök vagy a Végrehajtó Bizottság előterjesztéseit vita nélkül, egyhangúan megszavazzák, az ülések összehívása puszta formalitássá silányult.

Az MNT nem a jogszabályok szellemében működik, és nem a magyar közösség helyzetét, identitását és jogait érintő alapvető kérdésekkel foglalkozik[7], hanem egyfajta „süket hivatal” szerepét tölti be.
Még a hatáskörébe tartozó területeken – kultúra, oktatás, tájékoztatás, hivatalos nyelv- és íráshasználat – is jórészt a pénzosztás és a káderkinevezések szintjén mozog, akárcsak a korábbi VMSZ-es bábelnök, Hajnal Jenő idején. Szinte minden jelentéktelen ügy napirendre kerül, miközben a valóban lényeges kérdéseket kerülik, mint a forró kását.

Az MNT például nem mer megszólalni arról,
– hogy a két legutóbbi népszámlálás között több mint 70 ezer magyar „tűnt el”;
– hogy a magyar többségű falvak folyamatosan kiürülnek, etnikai összetételük megváltozik;
– hogy különösen vidéken drámaian romlanak az életkörülmények;
– hogy a VMSZ képviselői a Szerb Haladó Párt (SNS) minden javaslatát megszavazzák, még akkor is, ha az nyilvánvalóan ellentétes a magyar közösség érdekeivel.

Magyarországon 2026. április 12-én országgyűlési választásokat tartanak, amelyek kimenetele nemcsak az anyaország sorsát, hanem közvetve a vajdasági magyar közösség jövőjét is befolyásolja. Az Orbán-kormány – amely immár összesen mintegy húsz éve van hatalmon – politikája mérhetetlen károkat okozott, és a vajdasági magyar közösséget is kiszolgáltatottá tette.
Amennyiben az Orbán-rendszer megbukik, az a VMSZ politikai jövőjét is alapvetően meghatározhatja.

A vajdasági magyar szervezeteknek ezért mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy Magyarországon hatalomváltás következzen be, és hogy ősszel egy nem kompromittált szervezetek által állított lista alapján új Magyar Nemzeti Tanács alakuljon meg – annak ellenére is, hogy a VMSZ számára a kampányban is biztosítottak az anyagi források, és szinte a teljes magyar nyelvű sajtó.

Ha nem kerül sor hatalomváltásra, a vajdasági magyar közösség aligha viselne el további lemorzsolódás nélkül még egy VMSZ-es MNT-ciklust – különösen a Szerbiában egyre mélyülő belpolitikai válság közepette. Félő, hogy még azok is elköltöznek, akik eddig nem gondoltak erre.

Az idei Magyar Nemzeti Tanács-i választások ezért nem egyszerű tisztújítást jelentenek, hanem lehet, utolsó esélyt arra, hogy a közösség visszaszerezze saját önkormányzatát, a megállítsa a közösségi önfelszámolást.

Ennek tudatában, a magyarországi és a magyar nemzeti tanácsi választások valódi tétje: a vajdasági magyar őshonos közösség megmaradása. Ezért mindent meg kell tenni a magyarországi és a szerbiai hatalomváltás érdekében. 

A Vajdasági Magyar Plénum vezetői és tagsága megpróbálnak helyt állni, tenni is annak érdekében, hogy segítsék az egyetemisták mozgalmát, ugyanakkor a magyarországi Tisza Párt rendszerváltó törekvéseit is. Hogy megteremtsék a vajdasági magyarok számára az emberhez méltó választási lehetőséget a Magyar Nemzeti Tanács-i választásokon 2026 októberében. Ebben a küzdelemben ránk is szükség lesz. 
Óriási a felelősség minden egyes vajdasági magyaron. 

Bozóki Antal

__________
[1] L. M.: Októberben nemzeti tanácsi választások. Magyar Szó, 2026. január 19. 1. 
[2] VMP: KÜZDELEM A VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉG MEGTEREMTÉSÉÉRT. KÖZLEMÉNY. https://vmplenum.rs/2026/02/02/vmp-kozlemeny-kuzdelem-a-valasztasi-lehetoseg-megteremteseert/, 2026. február 2. 
[3] VMDK-VMP: Szükség van az együttműködésre. https://www.facebook.com/profile.php?id=100069462496681, 2026. január 27.16:02
[4] Lásd a 2-es alatti közleményt. 
[5] 2022-es magyar nemzeti tanácsi választás. https://hu.wikipedia.org/wiki/2022-es_magyar_nemzeti_tan%C3%A1csi_v%C3%A1laszt%C3%A1s
[6] Tómó Margaréta. Csonka: Ez nem fényes győzelem, hanem kristálytiszta kudarc!
https://szmsz.press/2022/11/15/csonka-ez-nem-fenyes-gyozelem-hanem-kristalytiszta-kudarc/, 2022. november 15. 10:36, és a 2022-es magyar nemzeti tanácsi választás. https://hu.wikipedia.org/wiki/2022-es_magyar_nemzeti_tan%C3%A1csi_v%C3%A1laszt%C3%A1s
[7] TÖRVÉNY A NEMZETI KISEBBSÉGEK NEMZETI TANÁCSAIRÓL. A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 72/2009., 20/2014 – AB határozat, 55/2014. és 47/2018. szám. 10. szakasz 14. pont. https://www.mnt.org.rs/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven

Az Európai Bizottság a Mrdić-féle törvények felfüggesztésére szólít fel

 

2026. február 6. 8:00

A szerb parlament által nemrég elfogadott, majd az államfő által – a szakma és az EU-ból érkező bírálatok ellenére – aláírt igazságügyi törvénycsomag Brüsszelben is napirendre került csütörtökön.

Az Európai Unió igazságügyi biztosa, Michael McGrath, a szerb igazságügyi miniszterrel, Nenad Vujićtyal folytatott találkozón az elfogadott igazságügyi törvénymódosítások alkalmazásának felfüggesztésére és azok sürgős felülvizsgálatára szólított fel.

„A biztos egyértelműen jelezte komoly aggodalmainkat és az elvárt további lépéseket: arra szólítjuk fel az illetékes hatóságokat, hogy találjanak jogi megoldásokat a módosítások alkalmazásának felfüggesztésére, és haladéktalanul kezdjék meg az elfogadott változtatások felülvizsgálatát annak érdekében, hogy reagáljanak észrevételeinkre” – mondta az N1-nek az Európai Bizottság szóvivője, Guillaume Mercier.

Szavai szerint a felülvizsgálatoknak átlátható és inkluzív konzultációs folyamatot kell követniük valamennyi érintett szereplő bevonásával, beleértve az Európai Bizottságot és a Velencei Bizottságot is.

Hozzátette, hogy az Európai Bizottság ezt az üzenetet a hatalom más szintjein is közvetíteni fogja.

Mercier megismételte: az Európai Bizottság „sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Szerbia elnöke aláírta a kulcsfontosságú igazságügyi törvények módosításait”.

„Már a múlt héten világosan kifejtettük álláspontunkat ezekkel a módosításokkal kapcsolatban: súlyos visszalépést jelentenek Szerbia Európai Unióhoz való csatlakozási útján, és aláássák a korábban vállalt kötelezettségeket, valamint az eddig elért előrehaladást” – hangsúlyozta ismét Mercier.

Újra emlékeztetett arra is, hogy az uniós csatlakozási folyamat keretében Szerbia kötelezettséget vállalt az igazságszolgáltatás függetlenségének és az ügyészség önállóságának erősítésére, beleértve az Európai Bizottság ajánlásainak figyelembevételét.

Ezzel szemben a szerb miniszter kabinetje azt állítja, hogy módosítások jelentős hozzájárulást jelentenek az igazságszolgáltatás hatékonyabb működéséhez

A szerb igazságügyi miniszter kabinetjének közleménye szerint „Brüsszelben tájékoztatta az EU igazságügyi biztosát, Michael McGgrathot arról, hogy folyamatban van a Velencei Bizottság sürgős véleményének kikérése az igazságügyi törvények módosításairól”.

A közlemény szerint Vujić megköszönte tárgyalópartnerének „az igazságügyi reform folyamatos nyomon követését és az építő jellegű megjegyzéseket a 23. fejezet – Igazságszolgáltatás és alapvető jogok – tárgyalási folyamatában”.

Vujić elmondta, hogy „Szerbia teljes mértékben elkötelezett az igazságügyi rendszer függetlenségének, önállóságának, elszámoltathatóságának és hatékonyságának erősítése mellett, különös hangsúlyt fektetve az állampolgárok jogainak védelmére”.

Értékelése szerint „a szerb parlamentben elfogadott igazságügyi törvénycsomag módosításai – beleértve Uglješa Mrdić népi képviselő kezdeményezéseit – jelentős mértékben hozzájárulnak az igazságszolgáltatás hatékonyabb működéséhez, az állampolgári jogok jobb védelméhez és a jogállamiság megerősítéséhez”.

A közleményben az is szerepel, hogy Vujić „kiemelte a reformok további nyomon követésének szükségességét, és tájékoztatta a biztost arról, hogy folyamatban van a Velencei Bizottság sürgős véleményének kikérése az igazságügyi törvények módosításairól” – jelenti a Beta.

Arról is tájékoztatta, hogy kérte „a szerbiai Legfelsőbb Ügyészi Tanács rendkívüli ülésének haladéktalan összehívását a közvádlók kirendeléséről szóló döntés meghozatala érdekében”.

https://szmsz.press/2026/02/06/az-europai-bizottsag-a-mrdic-fele-torvenyek-felfuggesztesere-szolit-fel/