A VAJDASÁGI MAGYAR SAJTÓSZABADSÁGÉRT – panaszbeadvány

A vajdasági magyar közösség tájékozódási jogának sérelme 

Jelentés a Magyar Szó napilap törvénytelen szerkesztéspolitikájáról

 

2026. március 25. 

Tisztelt Hölgyem/Uram! 

A Magyar Szó 2026. február 27-én online kiadásában „Hamis fotóval kampányolnak a VMSZ ellen”[1] címmel közölte Német Klaudió – Pásztor Bálint, a VMSZ elnökének személyi titkára – közösségi oldalán megjelent írását, amelyben éles hangon bírálta a Vajdasági Magyar Plénumot (VMP) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségét (VMDK). 
Az írás másnap a nyomtatott kiadásban is megjelent[2] (1-es számú melléklet).

A Vajdasági Magyar Plénum elküldte válaszcikkét „…AZT, KI ROSSZ HÍRT HOZ, NEM KEDVELIK SEHOL”[3] címmel és kérte a Magyar Szó főszerkesztőjét, Pesevszki Evelynt, hogy a sajtótörvény rendelkezéseivel összhangban közölje azt.

Pesevszki Evelyn főszerkesztő fél órán belül válaszolt: „Összhangban a vonatkozó szerbiai jogszabályokkal válaszukat természetesen publikáljuk. A Magyar Szó netes felületén még ma. Szintén a törvényes előírások okán válaszukat a nyomtatott lap ugyanazon számában és ugyanazon oldalán jelentetjük meg, mint a Hamis fotóval kampányolnak a VMSZ ellen című írást. Ez a Magyar Szó soron következő hétvégi száma lesz, amely március 7-én jelenik meg”[4] (2-es számú melléklet).

Három nappal később, 2026. március 2-án azonban, Pesevszki már arról értesítette a Plénumot, hogy „nem áll módjukban megjelentetni”[5] a válaszcikket (3-as számú melléklet).

A 2026. március 7-i lapszám végül valóban nem közölte a válaszírást.

Ez az eset a közszolgálatúság megtagadásának, a másként gondolkodók hátrányos megkülönböztetésének és közéletből való kizárásának a bizonyítéka. Ezek után a főszerkesztő nem élvezi a közbizalmat és a szavahihetőségét látványosan elvesztette.

A Magyar Szó egy párt, a Pásztor Bálint által vezetett VMSZ szócsöveként működik.

Különösen súlyos törvénytelenség, hogy a Magyar Nemzeti Tanács a köztájékoztatásról és médiáról szóló törvény meghozatalától eltelt három év alatt nem tett eleget a törvényes kötelezettségének, amely szerint belső aktussal kellene biztosítania az általa alapított médiumok szerkesztői függetlenségét.

Emlékeztetünk arra is, hogy az Európai Parlament 2025. október 22-i állásfoglalása a polarizálódásról és erősödő elnyomásról Szerbiában egy évvel az újvidéki tragédia után (2025/2917(RSP))[6] „sürgeti a szerb hatóságokat, hogy biztosítsák a média szabadságát” és figyelmeztet a szerbiai médiapluralizmus veszélyeztetettségére.

– Ismételten hangsúlyozza, hogy Szerbiával az uniós csatlakozásról szóló tárgyalások csak az „Alapkérdések” témakör, különösen a jogállamiság, a korrupció és szervezett bűnözés elleni küzdelem, az igazságszolgáltatás függetlensége, a médiaszabadság […] területén elért kézzelfogható és tartós előrelépés esetén folytatódhatnak – írja az állásfoglalás 25. pontjában.

Az őshonos vajdasági magyar közösség tárgyilagos és sokoldalú tájékoztatáshoz való joga a gyakorlatban jelenleg nem valósul meg.

Kötelességünknek tartjuk felhívni figyelmüket a Magyar Szó szakmaiatlan, egyoldalú, elfogult és a sajtótörvény rendelkezéseivel ellentétes szerkesztéspolitikájára.

Követeljük, hogy a Magyar Nemzeti Tanács mentse fel tisztségéből Pesevszki Evelynt, a Magyar Szó főszerkesztőjét!

A szakmai szervezeteknek javasoljuk, hogy Pesevszkit zárják ki a tagságukból.

A Szerb Köztársaság Alkotmányának 21. szakasza kimondja, hogy „tilos bármilyen alapon történő közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés”[7] beleértve a „politikai vagy más meggyőződés”[8] alapján történő diszkriminációt is. Az Alkotmány 51. szakasza szerint „mindenkit megillet a közérdekű kérdésekről való hiteles, átfogó és kellő időben történő tájékoztatás joga, és a tömegtájékoztatási eszközök kötelesek ezt a jogot tiszteletben tartani”[9] Szerbia Képviselőháza 2023. október 26-án fogadta el a köztájékoztatásról és médiáról, valamint az elektronikus médiáról szóló törvényeket[10].

A törvény 5. cikke értelmében „mindenkinek joga van ahhoz, hogy a közérdekű ügyekről igaz, teljes és időszerű tájékoztatást kapjon, és a közérdekű tájékoztatás eszközei kötelesek tiszteletben tartani ezt a jogot”[11]. A 6. cikke pedig kimondja, „annak érdekében, hogy a polgárok kialakíthassák saját véleményüket a jelenségekről, eseményekről és személyiségekről, különféle információforrásokat és médiatartalmakat kell biztosítani”[12].

A magyar közösség számára különösen fontos a törvény 17. cikke[13], amely többek között ezt írja: a nemzeti tanácsok által alapított médiák működési elveinek összhangban kell lenniük a közszolgálati médiák működési elveivel;
az ilyen médiák szerkesztéspolitikája független az alapítótól;
a szakmai és etikai normák alkalmazását belső aktussal kell biztosítani, amelyet a nemzeti tanács és a kiadó fogad el;
a főszerkesztő megválasztásakor kötelező kikérni a szerkesztőség véleményét, amely titkos szavazással nyilatkozik a jelöltről.

A Magyar Szó szerkesztősége 2004 óta – amikor a Magyar Nemzeti Tanács átvette a napilap alapítói jogait[14] – folyamatosan és súlyosan megsérti az újságírói szakma alapvető normáit, valamint figyelmen kívül hagyja a közéleti napilapokra vonatkozó törvényi kötelezettségeket.

Haladéktalanul összhangba kell hozni az MNT által alapított médiumok (Magyar Szó, Hét Nap, Pannon RTV) működését a közszolgálati média működési elveivel, biztosítva az alapítótól független szerkesztéspolitikát. Sürgősen újból meg kell választani az irányító testületek tagjait. Vajdaságban magyar nyelven mindössze egyetlen napilap jelenik meg, mégpedig Újvidéken a Magyar Szó. A lap fejlécében az áll: „A vajdasági magyarság napilapja.” A lap alapítója a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és nem a VMSZ, amelynek szócsövévé vált az újság.

A lapot kiadó Magyar Szó Lapkiadó Kft. az idén 203,74 millió dinár állami támogatásban részesül a tartományi költségvetésből[15], vagyis közpénzekből – az adófizetők pénzéből. Ebből az összegből maga a napilap 173,18 millió dinárt kap[16].

A Magyar Szó kettős mércéje ellen ugyanakkor a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) is tiltakozott, mivel a napilap több ízben sem biztosított megszólalási lehetőséget a VMDK számára.

A Magyar Szó leközölte Pásztor Bálint (VMSZ) személyi titkárának Facebook-bejegyzését, amelyben nyílt támadás érte a VMDK-t, ugyanakkor az azt megelőző hivatalos közleményüket nem ismertette az olvasókkal. Még súlyosabb, hogy a személyi titkár irományára adott reakcióban sem hozták le azt, így az olvasóközönség ismét csak az egyik oldal álláspontjával találkozhatott. Ez már a második ilyen eset: korábban a Vicsek Annamária (VMSZ, FIDESZ, EU parlament) ügyében történt hasonló eljárás, amikor a VMDK álláspontja szintén nem kapott helyet az újságban.

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy közpénzből működtetett magyar nyelvű napilap szelektíven tájékoztat, és politikai alapon dönt arról, ki szólalhat meg hasábjain. A sajtó feladata a kiegyensúlyozott tájékoztatás, nem pedig egyetlen politikai erő narratívájának közvetítése.

Különösen aggasztónak tartjuk, hogy a Magyar Szó működése egyre inkább hasonlít a szerbiai bulvárpropaganda gyakorlatára, amelyet az Informer képvisel, élén Dragan J. Vučićević-csel. Ahogyan az Informer a hatalmi Szerb Haladó Párt (SNS) szócsöveként működik, úgy tapasztaljuk, hogy a Magyar Szó is egyre kizárólagosaban csak a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) álláspontját közvetíti.

A VMDK és a VMP továbbra is kiáll a sajtószabadság, a véleménypluralizmus és a korrekt tájékoztatás mellett. Elvárják, hogy a Magyar Szó főszerkesztője, Pesevszki Evelyn biztosítson egyenlő megszólalási lehetőséget minden vajdasági magyar politikai szereplő számára, és ne alkalmazzon kettős mércét.

A VMP és a VMDK felszólítja a szerkesztőséget, hogy a jövőben tegyen eleget szakmai és etikai kötelezettségeinek, és közölje a VMP és a VMDK álláspontját minden olyan ügyben, amelyben a szervezetek kifejtik véleményüket, politikai álláspontjaikat, vagy ha közvetlen politikai támadásra reagálnak.

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Tisztelettel kérjük Önöket, hogy figyelmükkel és lehetőségeikkel járuljanak hozzá ahhoz, hogy a vajdasági magyar közösség számára biztosított legyen az alkotmányos és nemzetközi normák szerinti szabad, pluralista és szakmailag független tájékoztatás.

Meggyőződésünk, hogy a kisebbségi médiapluralizmus tiszteletben tartása nemcsak a közösségi jogok védelmét szolgálja, hanem Szerbia demokratikus fejlődésének és európai integrációs törekvéseinek is fontos feltétele. 

Újvidék, 2026. március 17. 

Tisztelettel: 
Vajdasági Magyar Plénum                     Vajdasági Magyarok 
                                                                   Demokratikus Közössége
              Surányi Zoltán, elnök, s. k.               Csonka Áron, elnök, s. k.            

__________
[1] Hamis fotóval kampányolnak a VMSZ ellen. https://www.magyarszo.rs/kozelet/belfold/a.348121/Hamis-fotoval-kampanyolnak-a-VMSZ-ellen, 2026. február 27. 17:50 
[2] Német Klaudió: Hamis fotóval kampányolnak a VMSZ ellen. Magyar Szó, 2026. február 28. 16.. 
[3] „… AZT, KI ROSSZ HÍRT HOZ, NEM KEDVELIK SEHOL”, 
https://vmplenum.rs/2026/02/28/kozlemeny-azt-ki-rossz-hirt-hoz-nem-kedvelik-sehol/, 2026. február 28. 
[4] [4] Evelyn Pesevszki. VÁLASZCIKK. evelynpesevszki@gmail.com, 2026. febr. 28. 13:31. Lásd a bal oldali fotón. 
[5] Lásd az 1-es jegyzetben és a jobb oldali fotón. 
[6] https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-10-2025-0248_HU.html
[7] A SZERB KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA. Az SZK Hivatalos Közlönye, 98/2006. szám. https://www.mnt.org.rs/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven, vagy USTAV REPUBLIKE SRBIJE [A Szerb Köztársaság Alkotmánya]. „Sl. glasnik RS”[Az SZK Hivatalos Közlönye], 98/2006 i 115/2021 
[8] Uo. 
[9] Uo. 
[10] Narodna skupština Republike Srbije [A Szerb Köztársaság Népképviselőháza]. Doneti zakoni [Elfogadott törvények]. Zakon o javnom informisanju i medijima [Törvény a köztájékoztatásról és médiáról]. Zakon o elektronskim medijima [Törvény az elektronikus médiáról]
http://www.parlament.gov.rs/akti/doneti-zakoni/doneti-zakoni.1033.html, 2023. október 26. 
[11] ZAKON O JAVNOM INFORMISANJU I MEDIJIMA [Törvény a köztájékoztatásról és médiáról].. „Sl. glasnik RS” [Az SZK Hivatalos Közlönye], 92/2023 és 51/2025 szám. https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_javnom_informisanju_i_medijima.html
[12] Uo. 
[13] Uo. 
[14] Magyar Nemzeti Tanács. VAJDASÁGI MAGYAR MÉDIASTRATÉGIA. 2011-2016, 2011. november, 7. 
[15] v-ár: Stabilitást nyújt, jövőképet alkot. https://www.magyarszo.rs/kozelet/media/a.346845/Stabilitast-nyujt-jovokepet-alkot, 2026. február 5. 8:10 
[16] Uo.

A szabadság drága szó, de aprópénzért adtuk el. 
Sloboda je skupa reč, ali smo je prodali za sitne pare.

A zenének szabadnak, átláthatónak és mindenki számára nyitottnak kell lennie. 
Muzika treba da bude slobodna, transparentna i svima na uvid.

Semmi sem fog megoldódni, amíg a médiát be nem táblázzák, amíg nem történik tömeges felvilágosítás, ha már nem végeznek egyéni agyműtétet. 
Neće se ovde ništa rešiti dok se ne stavi tapija na medije, dok se ne obavi masovna edukacija, ako već neće raditi individualna operacija mozga. 
Babić, Branislav Kebra


Az elnök bejelentette a rabszolgaság eltörlését. A rabszolgákat fejlett robotok fogják felváltani. 
Predsednik je najavio ukidanje ropstva. Robove će zamenuti naprednim robotima. 
Božilović, Nikola

 

Nem szerb tulajdonság olvasni. Az alkotmány sem. 
Nije srpski čitati. Ni Ustav. 
Jokić, Vladimir


A külföldön rekedt turistáknak az állam repülőt küldött... a börtönben ragadt gazdáknak és egy „maricát”*. Újabb bizonyítéka ez annak..., hogy hazánkban többet fektetnek be a turizmusba, mint a mezőgazdaságba... 
* rabszállító rendőrautót 
Turistima zaglavljenim u inostranstvu država je poslala avion... a poljoprivrednicima koji su zaglavili zatvor poslala 'maricu'. Ovo je još jedan dokaz... da se kod nas više ulaže u turizam nego u poljoprivredu... 
Radovanović, Voja


Ahol az áldozatok a hóhért éljenzik, ott szó se lehet a jövőről. 
Tamo gde žrtve kliču dželatu, o budućnosti nema ni govora. 
Simić, Milan R.

A közelgő választások választ adnak a kérdésre: ki fogja lekapcsolni a villanyt. 
Predstojeći izbori daće odgovor na pitanje: ko će da ugasi svetlo.

Túléltük az 1999-es bombázást, túl fogjuk élni ezt az aranykort is. 
Bombardovanje 1999. smo preživeli, preživećemo i ovo zlatno doba. 
Vidmar, Lidija

Fordította: B. A.

Sípos Roland: A VMSZ nem képviseli a vajdasági magyarokat

2026. március 25. 18:40 

A tíz önkormányzatban kiírt önkormányzati választások kampányidőszakát számos manipuláció és szabálytalanság jellemezte. A Kúlai fiatalok hangja (Glas mladih opštine Kula) nevű egyetemista választási lista különösen erős nyomásnak és akadályoztatásnak volt kitéve. A Polgári kezdeményezések (Građanske inicijative) bejelentette, hogy Kúlán több gyanús, úgynevezett fantomlistát is bejegyeztek, köztük a Fiatalok Kúláért (Mladi za Kulu) elnevezésűt. Eközben a valódi egyetemistákat folyamatos támadások és fenyegetések érték.

Jól látható volt az állami erőforrások pártcélokra történő felhasználása is a választások előtt: március folyamán Kúlára látogatott Adrijana Mesarović gazdasági miniszter, Husein Memić turizmusért és ifjúságért felelős miniszter, Dejan Vuk Stanković oktatási miniszter, Boris Bratina távközlési és tájékoztatási miniszter, valamint Đuro Macut miniszterelnök. A településre ellátogatott az államelnök, Aleksandar Vučić is. A kampány során a közpénzekkel való visszaélés más formái is megfigyelhetők voltak, például hirtelen bejelentett projektek révén. Különösen aggasztó a nemzeti kisebbségek politikai célú felhasználása. A Polgári kezdeményezések szerint a kisebbségi listákat az uralkodó párt eszközként használja. A Ruszin Demokrata Párt esete azt mutatja, hogy e lista jelöltjei aktívan részt vesznek a Szerb Haladó Párt rendezvényein.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal

A kúlai eseményekről és az önkormányzat nemzeti kisebbségeiről Sípos Rolanddal beszélgettünk, aki a magyar közösség képviselője a Kúlai fiatalok hangja listán, amely a hármas sorszám alatt indul a választáson.

Kúla multikulturális közeg. Mely nemzeti kisebbségek képviseltetik magukat az önök listáján? Hogyan szerveződtek ebben a kérdésben?

Szerb, magyar és ruszin nemzetiségű jelöltjeink is vannak, ami a három legnagyobb etnikai csoportot jelenti az önkormányzatunkban. Nem hiszünk a nemzeti kvótákban, és már másfél éve vállvetve dolgozunk egy jobb Kúláért, nemzetiségtől függetlenül. A listára olyan rátermett és tapasztalt embereket választottunk, akik képesek segíteni Kúla község minden polgárának, függetlenül attól, hogy mely nemzetiséghez tartoznak. Köztük valamennyi jelentős nemzeti közösség képviselői megtalálhatók.

Miből áll a programjuk a nemzeti kisebbségek tekintetében? Mire kívánnak fókuszálni?

Mindenekelőtt március 29. után Kúla község irányítása nem kerül radikálisok kezébe, ami önmagában is megkönnyebbülést jelent minden nemzeti közösség számára. Az általunk kínált megoldások minden polgárt érintenek. Elsődleges célunk a tiszta, nem pedig szennyezett ivóvíz biztosítása, az átlátható beruházások megvalósítása ott, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, az egészségügyi rendelők felújítása, az úthálózat és a kommunális infrastruktúra fejlesztése, valamint a mezőgazdasággal foglalkozók és a vállalkozók támogatása. Emellett fontos célunk, hogy valódi lehetőségeket teremtsünk a fiatalok helyben maradásához. Önkormányzati vezetésként erősíteni kívánjuk a multikulturalizmust, csökkenteni a feszültségeket, és azon dolgozunk, hogy egységet teremtsünk a polgárok között – nemzetiségtől és politikai hovatartozástól függetlenül – a családok jobb életkörülményei érdekében.

Konkrétan a magyar közösséget illetően te vagy a lista képviselője. Mi az, ami alkalmassá tett erre a pozícióra, és milyen kihívásokkal szembesültél ezen az úton?

Joghallgató vagyok, emellett dolgozom is. Kúlán nőttem fel, és már másfél éve aktívan részt veszek a közéleti küzdelmekben. Ami alkalmassá tett erre a szerepre, az az az energia, amely mindannyiunkat jellemez, valamint az a közös szándék, hogy én és a kortársaim Kúlán maradjunk, ne pedig elvándoroljunk. Nem azért kerültem a listára, mert magyar vagyok, hiszen az etnikai kvótákat inkább politikai eszköznek tartom, amelyekkel a látszólagos toleranciát próbálják demonstrálni. Számomra az a legfontosabb, hogy valaki milyen ember, nem pedig az, hogy milyen nemzetiségű. Ugyanakkor büszke vagyok arra, hogy magyarként, de mindenekelőtt kúlai fiatalként hozzájárulhatok ahhoz a változáshoz, amelyre mindannyiunknak szüksége van. Az elmúlt időszakban komoly nyomás nehezedett rám: halálos fenyegetésekkel is szembesültem, valamint valótlan állításokat terjesztettek a családomról. Az igazságot azonban nem lehet fenyegetésekkel legyőzni – végül mindig utat tör magának.

Beszéltek-e a lista képviselői a helyi lakossággal? Meghallgatták-e a kúlai magyarok véleményét? Mik a problémáik, dilemmáik, félelmeik és reményeik?

Igen. Vajdaságban általánosságban elmondható, hogy a diákok folyamatos kapcsolatban állnak a nemzeti közösségek képviselőivel. Sajnos hosszú időn keresztül a Vajdasági Magyar Szövetség monopóliummal rendelkezett a szerbiai magyarok képviseletében, azonban az emberek elégedetlenek, és változást szeretnének – olyan vezetést, amely valóban értük dolgozik. A problémák nagyrészt megegyeznek minden polgár gondjaival: rossz infrastruktúra, aggodalom az ivóvíz minősége miatt, valamint kedvezőtlen gazdasági helyzet. A kommunikáció eredményes, mert konkrét megoldásokat kínálunk, és bízunk a támogatásukban.

A VMSZ elnöke, Pásztor Bálint a napokban kijelentette, hogy listájuk győzelme – a Szerb Haladó Párt, a VMSZ, a Szerb Radikális Párt, a Szerbiai Szocialista Párt és a Szerb Közösség Párt koalíciójában – két mandátumot jelentene a magyar közösség képviselőinek Kúlán. Vajon egy ilyen lista valóban törődne-e a helyi lakosság jogaival és jólétével, függetlenül nemzeti és vallási hovatartozásától?

Az ő listájuk győzelme a radikálisok bejutását is jelentené az önkormányzati képviselő-testületbe. Elég megnézni a lista sorrendjét: egy abszolút többség lehetővé tenné, hogy a radikálisok is a helyi hatalom részévé váljanak. A VMSZ eddig sem bizonyította, hogy érdemben képviselné a kúlai magyarok vagy más polgárok érdekeit. A Szerb Haladó Párt listáján akár tizenöt magyar jelölt is szerepelhet, mégsem történik valós előrelépés Kúla lakosai számára – még a magyar közösség esetében sem. Az infrastruktúra és az ivóvíz problémája továbbra is megoldatlan, miközben az elmúlt 14 évben mintegy 8000 lakossal csökkent a település népessége. A Szerb Haladó Párt és koalíciós partnerei nem a polgárok érdekeit tartják szem előtt, és semmi nem utal arra, hogy ez egy újabb mandátumban megváltozna.

Mit üzenne a magyar nemzeti közösség tagjainak, valamint Kúla község minden polgárának?

Azt üzenem mindenkinek, hogy a változásra szavazzon: egy olyan listára, amely valóban az emberek érdekeit képviseli – a hármas számú listára, a Kúlai fiatalok hangjára. Listánkat támogatja az egyetemistamozgalom, valamint a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK). Fontos emlékeztetni arra is, hogy a VMSZ-re leadott szavazat ugyanazokat erősíti, akik a kilencvenes években szendviccsel a kezünkben Budapestre akartak küldeni bennünket. A VMSZ nem képviseli hitelesen a magyar közösséget. Mi a községi képviselő-testületben a magyarok, szerbek, ruszinok és Kúla minden polgárának hangját kívánjuk képviselni, függetlenül attól, hogy ki mely nemzethez tartozik.

Mina Delić

https://szmsz.press/2026/03/25/sipos-roland-a-vmsz-nem-kepviseli-a-vajdasagi-magyarokat/

Kúlai fiatalok hangja, álljunk melléjük!

Óbecse, 2026. március 24.

Tisztelt kúlai magyarok!

Március 29-én Önök nem csupán arról szavaznak, kik fogják vezetni a kúlai önkormányzatot, hanem arról is, milyen politikát képviselnek majd az elkövetkező négy évben.

 

Az egyik oldalon azok állnak, akik az elmúlt időszakban adósságokat és problémákat halmoztak fel, mellőzték a szakértelmet, és saját fiataljaik – egyetemistáik – ellen is erőszakot alkalmaztak.

 

Koalíciójukat nem a helyi érdekek vezérlik, hanem a belgrádi szalonokban megfogalmazott politikai érdekek tartják össze.

 

Így fordulhat elő, hogy egy oldalon találjuk a magyarokra hivatkozó „fotelbrigádot”, valamint a Šešelj-féle radikálisokat, a Vučić-féle kriptoradikálisokat és a Milošević utódait.

 

A másik oldalon azok a fiatalok állnak, akik saját és az ország jövőjét nem a külföldre való távozásban látják, hanem egy demokratikus országban, ahol a törvényeket tisztelik, ahol a bűnözők nem a parlamentben, hanem a börtönben vannak, ahol az intézmények működnek,

és ahol a munkavállaláshoz nem pártkönyvecske, hanem tudás és szorgalom szükséges.

 

A VMDK-ban úgy gondoljuk, hogy ezek azok az értékek, amelyek mellé fel kell sorakoznunk – annál is inkább, mert a fiatalok hangját magyar fiatalok hangja is erősíti.

Ezért 2026. március 29-én karikázza a 3-as számú listát!

VMDK Sajtószolgálata
office@vmdk.org.rs 

Remélem, nem „kései sirató”

2026. március 25. 13:04

Mondjam úgy: csalódott vagyok, de ez a legenyhébb megfogalmazás. Pont azon a napon, amikor a „díszvendégnek” kikiáltott személy (Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere) a nyilvánosság előtt beismerte, hogy minden fontos kérdésben – ami az EU-ban felmerült – azonnal (telefonon) konzultált Putyin legfőbb „csicskásával”, akkor itt nálunk a Tisza-mentéről összeverbuvált tömeg Magyarkanizsán a CNESÁ-ban nemzeti hősként ünnepelte, sőt őt és „kenyéradó gazdáját” istenítette, és még most is azt teszi. Mindent elárul a nemzeti közösségünk még megmaradt tagjai nagy hányadának lelkületéről!

Ami a legborzasztóbb: nemcsak az itt összesereglettek, sokan nem fogják fel, hogy mindaz, ami Magyarországon történik, semmi más, mint egy bukott diktátor görcsös ragaszkodása egy „politikai szalmaszálhoz”. Tetteivel éket ver nemcsak az ottani generációk, hanem a Magyarországon élő és a határon túli magyarok közé is. A nem az anyaországban élő magyarok közül sokan nem hajlandóak elfogadni valóságnak azt, amit az ott élők nagy többsége, főleg a jövőjüktől megfosztott fiatalok, kész tényként kezelnek.

Ezek közül néhány kiemelkedik, például Hatvanpuszta vagy a Hódmezővásárhely környékén lévő szuperkúria léte – és a sor sokáig folytatható. Egy gyermekkori barát (és most nem lényeg, hogy előtte gázszerelő volt) milliárdossá vált, a nemzetvezető leányának és vejének elmenekülése az országból, valamint a Nemzeti Bank kirablása a volt elnöke és családja által.

Nem szándékozom felsorolni az összes esetet. Ami biztos: az anyaországban élők többsége előtt szertefoszlott az eléjük megoldásként felfestett NER-rendszer, és a burkolt diktatúraként értelmezhető illiberális társadalmi berendezkedés. El kell végre fogadni, hogy a határon túli magyarok ragaszkodása egy keménykezű vezetőhöz semmi más, mint egy esendő ember tévedhetetlenségének idealizálása, ebben pedig sokan hisznek. Csak egyet felejtenek el: a hit kérdése nem tartozik a politikai szférához, annak már régóta létezik az intézményesített rendszere.

Amiben biztos vagyok: ha nem az áprilisi választásokkor, de előbb-utóbb bekövetkezik Magyarországon a már elkerülhetetlen változás. Akkor a határon túli magyarok között sokak számára keserű lesz az ébredés…

Balla Lajos – Laci

https://szmsz.press/2026/03/25/remelem-nem-kesei-sirato/

SURÁNYI ZOLTÁN: NINCS A VMSZ-BEN VALAKI, AKI SZÓLNA…

 

2026. március 24.

          Nincs a VMSZ-ben valaki, aki szólna Pásztor Bálintnak, hogy vegyen vissza egy kicsit a szélsőjobboldali politikusok iránti lelkesedéséből?

A hétvégén az ötödik CPAC Hungary, vagyis a Konzervatív Politikai Akció Konferencia elnevezésű rendezvényen Budapesten a VMSZ elnöke vezetésével népes vajdasági magyar delegáció vett részt. Pásztor Bálint ezt nagy sikernek tüntette fel a nyilatkozataiban, mert szavai szerint: „Nagy megtiszteltetés, hogy meghívást kaptam erre a megnyitót megelőző találkozóra, mert ott miniszterelnökök, nagy állami vezetők voltak. Ott volt a grúz miniszterelnök, Abascal Spanyolországból, Morawiecki, korábbi miniszterelnök, remélem jövendőbeli miniszterelnök Lengyelországból…”

Pásztor Bálint egyesekkel beszélt, másokat megcsodált, ismét másokkal pedig fényképezkedett.

           Mi is ez a CPAP Konzervatív Politikai Akció Konferencia? Ez a  világ szélsőjobbos politikusainak és influenszereinek a találkozója.

          Kik voltak ott, kik tartottak beszédeket, előadásokat? Nacionalisták, soviniszták, neonácik, neofasiszták, iszlámofobók, antiszemiták, homofóbok, népirtástagadók, klímaváltozástagadók, ruszofilek.

• Alice Elisabeth Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) szélsőjobboldali populista, neonáci, neofasiszta párt társelnöke (Tino Chrupalla mellett 2022 júniusa óta), az AfD frakcióvezetője 2017 októberétől a Bundestagban. A 2017-es szövetségi parlamenti választáson lett képviselő, ahol Alexander Gauland mellett az AfD listavezetője volt. 2025 elején a pártja őt választotta első kancellárjelöltjének a februári választásokra. A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) 2021 eleje óta az egész pártot a feltételezett jobboldali szélsőséges csoportok közé sorolta, hogy azt a hírszerző szolgálatok segítségével országszerte megfigyelhessék. A párt „antidemokratikus törekvésekre utaló jeleket” mutatott; „egyes embercsoportok emberi méltósága ellen irányuló törekvéseket” folytatott. A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) 2025. május 2-án hivatalosan is „bizonyítottan szélsőjobboldali” szervezetként minősítette az Alternatíva Németországért pártot, miután egy több mint 1100 oldalas jelentésben részletesen dokumentálta a párt etnikai alapú ideológiáját és a migránsokkal, valamint muszlimokkal szembeni uszító retorikáját. A döntés várhatóan új lendületet ad az AfD esetleges betiltásáról szóló politikai vitáknak.  Alice Weidel korábban ellenezte az egyneműek házasságát és hogy gyerekeket fogadhassanak örökbe. Egyébként ő maga leszbikus, aki jelenleg melegházasságban él Sri Lanka-i migránscsaládból származó feleségével és két örökbefogadott gyereket nevelnek.
• A budapesti konferencia egy másik vendége Geert Wilders holland szélőjobboldali, euroszkeptikus, iszlámellenes politikus, az ország legnagyobb pártjának, a Szabadságpártnak a vezetője. Wilders 2012-ben Hollandia gazdasági nehézségeinek hatására belpolitikai válságot idézett elő döntésével, hogy megvonta támogatását Mark Rutte miniszterelnök első kisebbségi kormánykoalíciójától. Migránsellenes. A felesége magyar származású bevándorló.
• A meghívottak között volt Javier Milei argentin elnök is. Szokatlan nézetei közé tartozik, hogy felszámolná az argentin jegybankot, a pesót pedig amerikai dollárral helyettesítené. A klímaváltozást „szocialista hazugságnak”, a szexuális nevelést pedig trükknek tartja – úgymond – a család tönkretételére. Ferenc pápát „mocskos kommunistának” nevezte.
• A tanácskozók között volt Santiago Abascal Conde spanyol szélsőjobboldali politikus is. 2014 szeptembere óta a nacionalista Vox párt elnöke, 2019 óta a spanyol képviselőház tagja. Abascal a 2018-as politikai programjában az illegális bevándorlók kiutasítását, emellett az észak-afrikai spanyol enklávéban, Ceuta és Melilla területén „átjárhatatlan falak” építését, az iszlám tanításának betiltását, illetve a regionális parlamentek felszámolását szorgalmazta. Tagadja a klímaváltozás jelenségét, a „történelem legnagyobb csalásának” tartja.
• Ki volt még ott e „jelentős” politikai találkozón? Pl. Matt Schlapp, a CPAC amerikai főszervezője, ki éppen most fizetett nagy összeget peren kívüli megegyezés keretében, mert egy férfimunkatársa azzal vádolta, hogy többször is szexuálisan zaklatta.
• Megjelent Irakli Kobakhidze is, Georgia, régi nevén Grúzia miniszterelnöke, a Grúz Álom nevű párt elnöke. 2024 júniusában az USA külügyminisztériuma szankcionálta a párt képviselőit a „demokrácia aláásása” miatt. A párt az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta Nyugat-ellenes retorikát alkalmaz, azt állítva, hogy megpróbálják belekeverni Grúziát az Oroszország elleni háborúba. A 2024-es választások után hatalmas tüntetések és belpolitikai válság alakult ki Grúziában a párt választási csalásai miatt. A 2022-es ukrajnai orosz inváziót követően a Grúz Álom vezette kormány megtagadta a szankciók bevezetését Oroszországgal szemben. 2024-ben súlyos tüntetéseket váltott ki a Grúz Álom által beterjesztett és megszavazott külföldiügynök-törvény, majd a későbbi, hivatalosan hagyományos értékeket védő, kritikusai szerint LMBTQ-ellenes törvény. A törvényjavaslatokat Szalome Zurabisvili államfő ugyan megvétózta, de a vétót a parlamenti többség felülírta. Ezt követően az Európai Unió befagyasztotta a Georgiával folytatott csatlakozási tárgyalásokat. A 2024-es választási kampányban Bidzina Ivanisvili pártalapító többször is háborúpártisággal, külföldi ügynökséggel vádolta az ellenzéket, és ígéretett tett az Egyesült Nemzeti Mozgalom, és „annak szatellitpártjainak” betiltására. Mindezt a Grúz Álom pártelnöke, Irakli Kobahidze is megerősítette, azzal indokolva, hogy az Egyesült Nemzeti Mozgalom felelős a 2008-as grúz-orosz háborúért. Ivanisvili egyúttal kijelentette, Grúzia kész bocsánatot kérni Oroszországtól a 2008-as háborúért, ami miatt hazaárulással vádolta a legtöbb ellenzéki párt. (Grúzia kész bocsánatot kérni Oroszországtól, amiért elveszítette a háborút, és azóta is orosz megszállás alatt állnak grúz területek, pl. Abházia és Dél-Oszétia.)
• A végére hagytuk a legjobbat. Milorad Dodik – a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke is emelte az előkelő konferenciatársaság fényét! (Akivel Pásztor Bálint széles mosollyal fényképezkedett.) 2018 és 2022 között Bosznia-Hercegovina Elnökségének szerb tagja. 2010 és 2018 valamint 2022 és 2025 között a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, akit a Bosznia-Hercegovinai Bíróság 2025. február 26-án első fokon egy év börtönre ítélt, és 6 évre eltiltott közhivatal viselésétől, mivel (az indokolás szerint) nem tartotta be, és nem hajtotta végre vagy akadályozta a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. (Csak azért nincs börtönben, mert 30 000 euróval megváltotta a szabadságvesztést.) A nagyszerb ideológiát valló Dodik revideálná a daytoni békeszerződést, és tagadja, hogy Srebrenicában népirtás történt volna.

          Nos, Pásztor Bálint egy ilyen illusztris társaságból álló show műsorra vitte a népes sleppjét. Tulajdonképpen nem történt semmi új, ami eddig itthon is nem történt volna meg. Csak most magasabb szinten, „rangosabb” politikusokkal voltak egy társaságban.

Úgy látszik, a VMSZ elnöke azt hiszi, kezdi kinőni a Vučić, Šešelj, Dačić társaságot. Újabb barátai miniszterelnökök a világ két másik sarkából (Argentína, Georgia), influenszerek Amerikából.

Ilusztris társaság! Nacionalisták, soviniszták, iszlámofobók, antiszemiták, homofóbok, népirtástagadók, klímaváltozástagadók, ruszofilek, szexuális ragadozók.  

          Tényleg nincs a VMSZ-ben valaki, aki odaszólna Pásztor Bálintnak, hogy rossz társaságba keveredett?

Tényleg mindenki úgy gondolja, mint az elnök úr:  „a vajdasági magyarok számára létfontosságú a megjelenés az ilyen rendezvényeken, hiszen a budapesti kormányzati stabilitás közvetlen hatással van a vajdaságiak mindennapjaira is.” (Ezzel indokolta a kúlai koalíciót is: „ott kell lennünk, ahol a döntések születnek.”)

De mi lesz akkor, ha nem a FIDESZ győz?

Ki fogja lemosni róluk a gyalázatot?

Hogy fog majd támogatásokért, segélyekért rohanni az új kormányhoz? 

Surányi Zoltán
https://vmplenum.rs/2026/03/24/suranyi-zoltan-nincs-a-vmsz-ben-valaki-aki-szolna/

Kúla – a hatalomváltás próbája

Vučić mindent meg fog tenni, hogy 10:0-ra győzzön

Zoran Živković (Forrás: https://vmplenum.rs/2026/03/21/suranyi-zoltan/)

Március 29-én tíz szerbiai községben tartanak helyhatósági választásokat: Borban, Aranđelovacon, Bajina Baštán, Kladovón, Knjaževacon, Kúlán, Lučaniban, Majdanpeken, Smederevska Palankán és az užicei Sevojno városi községben. Vajdaságban tehát egyedül Kúlán kerül sor ilyen választásokra. 
A választások tétje óriási: megmutatják, milyen a közhangulat, és mekkora támogatottságot élvez a Szerb Haladó Párt (SNS/SZHP), valamint hatalmi szövetségese, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ).

A VMSZ Kúlán – csakúgy, mint számos más községben, valamint tartományi és köztársasági szinten – a Szerb Haladó Párttal közösen gyakorolja a hatalmat. Ez az elvtelen szövetség 2014. április 27. óta áll fenn, amikor Aleksandar Vučić – akkor még az SZHP elnöke – és Pásztor István, a VMSZ időközben elhunyt elnöke koalíciós szerződést írt alá a közös, programszintű együttműködésről és a szerb kormányban való részvételről[1]. 
Az előzményekhez tartozik, hogy 2012. július 24-én kizárták a VMSZ-ből Knézi Pétert, az óbecsei képviselő-testület akkori elnökét és még öt helyi tagot, mert „a párt beleegyezése nélkül koalícióra léptek a Szerb Haladó Párttal”[2].

Két évvel később azonban Pásztor István – hatalmi törekvéseitől vezérelve – maga lépett szövetségre az SZHP-val, amely a Vojislav Šešelj-féle radikális pártból kivált politikusokból jött létre. Ez az epizód is jól illusztrálja a néhai pártelnök politikai következetességét.

A 2023-ban pártelnökké választott Pásztor Bálint – önálló politikai elképzelések híján – folytatta ezt az irányt, amely sokak szerint káros a vajdasági magyar közösség számára. Ugyanabban az évben, a belgrádi önkormányzati választásokon „a VMSZ jelöltje egy listán szerepelt a Szerb Haladó Párt listáján a Szerb Radikális Párt (SRS) jelöltjeivel”[3].

Az újságírói kérdésre, hogy kifogásolhatónak tartja-e ezt az együttműködést, így válaszolt: „Azt, hogy a Szerb Haladó Párt kiket rakott még rá a listájára, teljes mértékben mellékesnek tartjuk.”[4] Vagyis mellékesnek tekintette, hogy a VMSZ egy listán szerepeljen a Šešelj-féle radikális párttal – azzal a politikai szervezettel, amely a kilencvenes években szendvicset kínált a magyaroknak, hogy Magyarországra távozzanak.

A VMSZ időközben – azzal az elvvel igazolva téves politikáját, hogy „ott kell lenni, ahol a döntések születnek”[5] – nemcsak Belgrádban és Kúlán, hanem számos más községben is együtt gyakorolja a hatalmat Aleksandar Vučić rendszerében, a Šešelj-féle politikai örökséggel is közösséget vállalva.

Valka Károly, a VMSZ tisztségviselője megállapodást írt alá a Szerb Haladó Párt, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) – a Milošević-féle örökség hordozója – és „más pártok képviselőivel” a hétvégi kúlai választásokon való közös indulásról. Azt azonban elhallgatta, hogy kik ezek a „más pártok”.

A közvélemény nyomására Pásztor Bálint végül a Szabadkai Magyar Rádió március 10-i Napindító című műsorában elismerte, hogy a VMSZ az „Aleksandar Vučić – Kúla a családunk” [Aleksandar Vučić – Kula naša porodica!] elnevezésű széles koalíció részeként indul. Ennek tagja a Szerb Radikális Párt és a Szerbek Közössége (Zajednica Srba)[6] is.

Arra a felvetésre, hogy ez a koalíció elriaszthatja a magyar szavazók egy részét, Pásztor azt válaszolta: a Szerb Haladó Pártnak joga van megválasztani partnereit, ahogy a VMSZ-szel is megállapodást kötöttek[7]. Hangsúlyozta azt is, hogy a VMSZ véleménye nem változott Šešeljről, akit továbbra is elítélt háborús bűnösként tartanak számon. Ugyanakkor „fogatlan oroszlánnak” nevezte, mondván: „a jelenlegi politikai súlyát tekintve már nem jelent valós veszélyt”[8].

Ez a nyilatkozat azonban nem változtat a tényen: a VMSZ egy szerb nacionalista koalíció részeként indul a választásokon. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a párt számára Kúlán nem a magyarság érdekeinek képviselete az elsődleges, hanem a „legalább két képviselői hely” megszerzése, amelyet a koalíció ígér számára. De vajon milyen súlya van két képviselőnek egy 37 tagú testületben?

Március 21-én a Szerb Haladó Párt nagygyűlést tartott a belgrádi Arénában. A belügyminisztérium szerint mintegy 70 ezer ember vett részt rajta: körülbelül 32 ezren a csarnokban, további 28 ezren pedig a környékén[9]. A résztvevők egy részét az ország különböző pontjairól „zsarolással és felmondási fenyegetéssel”[10] szállították Belgrádba.

Aleksandar Vučić, a rendezvény „vezérszónoka” – aki köztársasági elnökként nem vehetne részt pártpolitikai kampányban – arra szólította fel híveit, hogy minden településen fölényes győzelmet arassanak: „Győzzük le őket meggyőzőbben, mint valaha – és tisztességesen.”[11] 
Vučić nyilvánvaló célja a „10:0-s győzelem”, vagyis hogy minden érintett községben a hatalom jelöltjei nyerjenek, hogy ezzel is „elbátortalanítsa a fellázadt Szerbiát”[12]. Ehhez asszisztál neki a VMSZ. 

Vučić retteg, nehogy egy községben is elveszítse a hatalmi többséget, mert akkor bekövetkezhet a dominó effektus, ami számára a véget jelentené. 
Eközben Kúlán „igazi rendszerváltó hangulat” érzékelhető. Március 23-án egyetemista rendezvényt tartottak a Kúla község fiataljainak hangja [Glas mladih opštine Kula] lista kezdeményezésére. Ez a lista a március 29-i választásokon a 3-as sorszámmal indul[13].

A kúlai választás valóban a hatalomváltás próbája lehet. A helybeli magyar szavazók, ha társadalmi változást akarnak, ne az Aleksandar Vučić – Kúla a családunk [Aleksandar Vučić – Kula naša porodica!] listára szavazzanak, hanem az egyetemisták 3-as számú listájára! 
 

Március 29-én eldől: Marad minden a régiben – vagy megszületik az első repedés a rendszeren.

Bozóki Antal

__________
[1] https://www.vmsz.org.rs/hirek/tortenesek/koalicios-szerzodes-0
[2] Knézi Péter fellebbezett, amiért kizárták a pártból. https://pannonrtv.com/rovatok/politika/knezi-peter-fellebbezett-amiert-kizartak-partbol, 2012. augusztus 10. 17:07 
[3] Tómó Margaréta. Pásztor a radikálisokról: Teljesen mellékes, hogy a Szerb Haladó Párt kiket rakott még a listájára. https://szmsz.press/2023/12/13/pasztor-a-radikalisokrol-teljesen-mellekes-hogy-a-szerb-halado-part-kiket-rakott-meg-a-listajara/, 2023. december 13. 14:44 
[4] Uo. 
[5] Lásd a 4-es alatt írást, vagy Német Klaudió: A valóság helyett mesterséges hergelés! https://www.facebook.com/klaudio.nemet/, 2026. február 27. 13:46 
[6] U Kuli proglašena izborna lista okupljena oko SNS za izbore 29. marta [Kúlán kihirdették a SZHP körül tömörülők listáját a március 29-i választásokon]. https://nova.rs/vesti/politika/u-kuli-proglasena-izborna-lista-okupljena-oko-sns-za-izbore-29-marta/, 2026. február 26. 20:42 
[7] v-ár: Közösségi mérföldkövek. https://www.magyarszo.rs/kozelet/a.348723/Kozossegi-merfoldkovek, 2026. március 10. 21:34, vagy Magyar Szó2026. március 11. 4. 
[8] Uo. 
[9] F. F.: Több tízezres (kivezényelt) tömeg Vučićék nagygyűlésén a belgrádi Arénában. https://delhir.info/2026/03/22/tobb-tizezres-kivezenyelt-tomeg-vucicek-nagygyulesen-a-belgradi-arenaban/, 2026. március 22. 01:14 
[10] S. Čongradin: Uterani u Arenu ucenama i pretnjama otkazima [Zarolással és felmondási fenyegetéssel terelték őket az Arénába]. Danas, 2026. március 23. 3. 
[11] F. F. 0 a 9-es jegyzetben. 
[12] Vera Didanović: vežba za veliki obračun [Gyakorlat a nagy leszámolásra]. Radar 2026. március 5. 12. 
[13] (Beta) Proglašena studentska lista Mladi Kula, treća na izbornom listiću [Kihirdették a Kúla fiataljai listát, harmadik a szavazólapon]. https://www.danas.rs/vesti/politika/proglasena-studentska-lista-mladi-kula-treca-na-izbornom-listicu/, 2026. február 27. 20:20