Szerbia elnöke és Magyarország miniszterelnöke a Vajdasági Magyarok Szövetsége elnökének temetésén, 2023. november 4-én. (Fotó: Mina Delić)

2026. április 10. 17:29  

Miközben a vajdasági rónákon olcsó ponyvaregénybe illő „terrorakció-kísérletek” zajlanak, a határban pedig még mindig rég elveszett mesterlövészeket és kósza fekete párducokat keresnek, Szerbia és Magyarország nagyvezéreinek zsíros burekevő szüneteiben talán – ha csak rövid időre is – felcsendül a helyi kisember halk segélykiáltása.

Ha valaki veszi a bátorságot, és végigsétál a kis helyi települések utcáin – itt, az Oszmán Birodalom és a Habsburg Monarchia történelmi ütközőzónájában, ahol a nép ma úgy keveri a szerb és a magyar nyelvet, ahogy a vérük is keveredett –, omladozó homlokzatokat, valamint az idő és a szegénység marta ablakokat lát. Bent az ablakokban szivacsok és pokrócok sorakoznak a huzat ellen; ekkor döbbenünk rá, hogy ezekben a látszólag elhagyatott házakban mégis van élet.

Továbbhaladva a levegő mardossa a szemet és a torkot: valakinek a kéményéből rákkeltő füstfelhő gomolyog – gumit, cipőt, ruhát, műanyagot vagy (egyes helyeken lopott) fát égetnek, bármit, amivel megmelegíthetik a gyerekeket, amíg el nem múlik az idei tél. És ez nem csak a pénztárcán múlik; a kollektív gondatlanság és tudatlanság is benne van. Botladozunk a széteső járdákon, az utcák közepén kátyúk tátongnak – némely helyen, például Szabadkán, szívecskék jelentek meg e lyukak körül SNS és VMSZ felirattal.

A Vajdasági Magyarok Szövetségének (VMSZ) elnöke arra szólította fel a közösséget, hogy a kúlai helyi választásokon az egyes számú listára, a Szerb Haladó Párt (SNS) köré csoportosult tömörülésre szavazzanak. Azt az apró információt, hogy a lista hordozója ellen már 2016 óta büntetőeljárás folyik, a VMSZ vezetője „elfelejtette” megemlíteni. Ezután a közelgő magyarországi választásokon a „Fidesz-atya” támogatására buzdította a magyarokat. Mintha a közösségnek nem lenne elég az efféle hívásokból, az SNS is beszállt: ők is a „csakis a túrós” burekkedvelő mellett kampányolnak a vajdasági magyaroknál.

Érdekesmód a VMSZ vezetői a nyilvános szerepléseik során sűrűn-sűrűn kihagyják, hogy a Haladókkal kötött koalícióban vállvetve együtt masíroznak a radikálisokkal is. A Szerb Radikális Párt vezére az Informer TV-ben már „védelmi szövetségről” álmodozott a „testvéri Magyarországgal”, sőt, ígéretet tett, hogy segít Magyarországnak széles kijáratot biztosítani az Adriai-tengerre. Azt viszont nem tudni, hogy a tenger felé vezető úton ezúttal is biztosítanak-e szendvicseket, mint a kilencvenes években, amikor a radikálisok még a magyarok és más nemzetiségek elűzését ígérték Vajdaságból.

Nehéz lenne elmagyarázni egy szanádi Irénnek (a település és a keresztnév hasra csapással született), hogy a VMSZ elnöke miért mondott köszönetet a kúlai magyaroknak az SNS-es listára leadott voksokért, és ez miért problémás. Irén fiatal, szeretne érteni és részt venni a közügyekben – ezt bizonyította akkor is, amikor 2020-ban Csókán aláírta a Tisza-menti ártéri erdők pusztítása elleni petíciót. Ám Irén csak remegő kézzel tudta leírni a nevét, mert analfabéta – és nem csak funkcionálisan. Ezt az írástudatlanságot attól a társadalomtól kapta ajándékba, amely örökké a pártérdekek és az egyéni alkuk között feszül.

SNS és VMSZ: Te nekem, én neked

Csókától nem messze, Zentán látszólagos nyugalom van. A 2022-es népszámlálás szerint a község lakosságának mintegy 75 százaléka magyar. Itt évek óta az SNS és a VMSZ mondja meg a tutit, és nem is titkolják az állami intézmények és közvállalatok felosztását.

Így kerültek a Haladókhoz a Stevan Sremac Általános Iskola, a Hófehérke Óvoda, a Szociális Központ, a Stevan Sremac Szerb Kulturális Központ és az Elgas közvállalat. A Sremac iskola hónapokig botrányok kereszttüzében állt a tornaterem életveszélyes állapota és az épület szörnyű állapota miatt. Az igazgatónő ugyan benyújtotta visszavonhatatlan lemondását, majd nem sokkal később vissza is vonta azt. Az ügyet hirtelen lefújt iskolaszéki ülések, szabálytalan online szavazások és a tantestületi véleménynyilvánítás akadályozása kísérte. Bár az iskolában több a magyar ajkú diák, a VMSZ mély hallgatással reagált: a tortaosztás egyértelmű – az SNS felségterületébe nem avatkoznak bele.

A zentai távhőszolgáltatásért felelős Elgas közvállalat sem marad le a botrányversenyben. A cég a fizetések hónapokig tartó késéséről vált hírhedtté, tartozása 2025 szeptemberére meghaladta az egymillió eurót. Ugyanezen év márciusában az ügyészség utasítására előállították és kihallgatták a korábbi igazgatót hivatali visszaélés gyanújával, amivel a cégnek 4,6 millió dináros kárt okozott. Rajta kívül még öt személyt vettek őrizetbe bűnpártolás gyanújával, közülük ketten azóta is a vállalatnál dolgoznak, felfüggesztés nélkül.

A Hófehérke óvodában nyomást gyakoroltak az alkalmazottakra, hogy vegyenek részt a Zentai Alapfokú Bíróság 2025. március 4-i blokádján, melyet a Haladó Párt helyi szervezete hirdetett meg. Azok az óvónők, akik nem engedtek a zsarolásnak, büntetésből egyedül maradtak a műszakban az összes gyerekkel, amíg a kollégáik az SNS-es megmozduláson statisztáltak.

A másik oldalon a VMSZ-hez tartozik a Thurzó Lajos és a Petőfi Sándor Általános Iskola, a tornyosi iskola, a Zentai Magyar Kamaraszínház, a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ, a Zentai Kommunális-Lakásgazdálkodási Közvállalat, a Történelmi Levéltár és az Zenta Község Idegenforgalmi Szervezete. Emellett a VMSZ irányítja a község területén lévő összes középiskolát, az Egészségházat és a Zentai Közkórházat is. A kórház igazgatónője egyben a községi képviselő-testület tagja is.

A Kommunális-Lakásgazdálkodási Közvállalat 2024 végén került a figyelem középpontjába, amikor olyan új díjszabást fogadtak el, amely a polgárok szerint sérti a fogyasztói és emberi jogaikat. Kifogásolják a szemétszállítási díj igazságtalan módosítását és az ivóvíz drágulását – miközben a víz minősége nem felel meg az előírásoknak. Bár a lakosok petíciót indítottak és lakossági fórumot szerveztek, süket fülekre találtak azoknál, akiknek az érdekeiket kellene képviselniük.

Köztudott, hogy az összes igazgató valamelyik párt kiemelt tisztségviselője, így az intézmények közvetlen politikai befolyás alatt állnak. Az SNS-es intézmények vezetői rendszeresen ott vannak a párt összes gyűlésén, mozgósítanak a nagygyűlésekre, és ott állnak a városi standoknál is. Hasonló aktivitás jellemzi a VMSZ-es igazgatókat is.

A VMSZ ráadásul a Concordia Minoritatis Hungaricae (CMH) irodákon keresztül egy különleges tevékenységben is részt vesz: ők kézbesítik a magyarországi levélszavazati csomagokat. A CMH feladata a szavazásnál való „segítségnyújtás” és a voksok összegyűjtése, majd Budapestre juttatása – jóllehet hivatalosan a Szerb Posta lenne a felelős a levelek kezeléséért. A polgárok bizalmatlanok: nincs garancia arra, hogy a borítékokat nem nyitják fel, a szavazatokat nem hamisítják meg, és semmiféle ellenőrzés nincs a folyamat felett.

Miközben a helyi életminőségen kellene javítaniuk, a tisztségviselők feltűnően sokat hiányoznak a munkahelyükről. Az SNS-es gárda más községekben kampányol: a zentai képviselő-testület titkárát Kúlán és Kosjerićen látták az önkormányzati választások idején, a szabadkai útkezelő vállalat igazgatóját pedig egészen Bor városáig repítette a pártfeladat.

Némasági fogadalmat tett képviselők – képviselet nélküli polgárok

Az elmélet, miszerint minden a helyi lakosság és a magyar közösség érdekében történik, nem állja meg a helyét. Az elmúlt tíz évben a vajdasági magyarok száma csaknem 70 ezer fővel csökkent. Szabadka, amely korábban többségi magyar város volt, ma már nem büszkélkedhet ezzel. Ehhez képest a VMSZ vezetője Kúlán ünnepélyesen megígérte a temető kupolájának felújítását, mondván, a helyiekkel beszélgetve kiderült, hogy ez a „régi álmuk”.

A hatalom működési zavarai talán a zentai képviselő-testületben látszanak leginkább. A koalíciót tizennégy VMSZ-es és kilenc SNS-SPS-es képviselő alkotja. Velük szemben áll öt ellenzéki képviselő, valamint egy hivatalosan független, aki viszont a hatalom összes javaslatát megszavazza. Az ellenzékiek hiába mutatnak rá a törvénysértésekre vagy az önkormányzat káros döntéseire. A hangjukat elnyomja a kormánypártok homogén szavazógépezete. Bár a VMSZ-nek meglenne a lehetősége, hogy a polgárokra nézve negatív következményekkel járó javaslatokat elutasítsa, ők valójában a haladók magyar hangjai.

A VMSZ-es képviselők egy ideig szinte nem is léteztek a viták során. Korábban csak a frakcióvezető szólalt fel, majd miután közszemlére került a némaságuk, „házi feladatot” kaptak: mindenki felolvashat egy-egy előre megírt szöveget, hogy a választók lássák, tudnak beszélni. Ezek többnyire az önkormányzat munkáját dicsőítő, ömlengéstől és öndicsérettől hemzsegő ódák.

Arra is volt példa, hogy valaki a haladók közül átigazolt a magyar pártba, ahol rögtön tisztséget is kapott. Bizonyára akadnak még olyanok, akik úgy gondolják, az SNS a végnapjait éli, és abban a pártban keresnek menedéket, amely a teljes magyar közösséggel azonosítja magát, így túlélése a szerb vagy a magyar rezsim bukása után is biztosítottnak tűnik. Ez a menekülés nem meglepő, ha felidézzük, hogy az SNS-es tisztségviselőknek gyanús, 40 ezer dináros „adományokat” kellett befizetniük a pártkasszába. A zentai vezetés szinte egésze részt vett ebben, a képviselő-testület jelenlegi és korábbi (2016–2020) elnökétől kezdve egészen a Sremac iskola könyvtárosáig. A Korrupcióellenes Ügynökség már 2017-ben vizsgálatot kért ezen ügyletek miatt pénzmosás gyanújával, de az ügynek azóta sincs folytatása.

VMSZ: A szerb és a magyar rezsim szócsöve

Végül, ha kilépünk ebből az „alacsony költségvetésű” trónok harcából, rájövünk, hogy nemcsak az egyszerű polgárok szenvednek kárt. Azok is áldozatok, akik az intézményekben dolgozva aktívan hozzájárulnak a jogsértésekhez. A képviselők, igazgatók, felügyelők mind elfogadták, hogy a saját családjuk, szomszédaik és a józan ész ellen dolgozzanak. Hiszen kinek az érdeke a méregdrága, rossz víz? Kinek az érdeke a kátyúkban tönkretenni az autóját, vagy olyan iskolába járatni a gyerekét, ahol beázik a tornaterem és omlik a plafon?

A VMSZ elnöke március közepén Budapesten találkozott a magyar miniszterelnökkel. Akkor kijelentette, hogy az újvidéki tragédia után Szerbiát egy „anarcholiberális színes forradalom” kísérlete érte, de szerencsére minden „visszatért a normalitás kereti közé”. A VMSZ vezetője rendszeresen közvetíti a határ két oldaláról érkező politikai üzeneteket.

A vajdasági magyar közösség sokáig abban bízott, hogy a magyar többség garancia lesz arra, hogy életünkért ne a korrupt, haladó Szerbia, hanem az európai Magyarország legyen a felelős, még ha a VMSZ-en keresztül is. Ehelyett a polgárok a „Vučić Magyarjainak Szövetségével” találták szembe magukat, és egy Fidesz-féle, ég és föld között lebegő várkastéllyal, amely biztos léptekkel távolodik a demokratikus értékektől.

A VMSZ lassan egy Szerb Haladó Párttá válik, Oroszország pedig mintha már nem Szerbia, hanem Magyarország „testvérországa” lenne. A VMSZ-nek hamarosan el kell gondolkodnia egy stratégián, amellyel minimalizálhatja az SNS-szel és a Fidesszel való szolgalelkű együttműködés okozta károkat. Elsődleges feladatuk az lesz, hogyan szerezzék vissza a magyar közösség és a más nemzetiségű polgárok elveszített bizalmát.

Mina Delić

https://szmsz.press/2026/04/10/tronok-harca-vajdasagi-magyar-modra/