Bozóki Antal (hon)lapja

2026. október 22., csütörtök

3+2 A SZÍNPADON. MENNYI A SZÁMLÁN?

Lehet, hogy egy kép erről: hangszer és szöveg

2026. október 21. 14:09

Október 22-én a szabadkai sportcsarnokban tartja kampányzáróját a VMSZ, a 3+2 együttes fellépésével. A programot már ismerjük. A költségeket és a finanszírozókat is szeretnénk megismerni.

Nyilvános árlisták és piaci támpontok alapján készítettünk egy becslést.
3+2 fellépése: 4 000–6 000 euró.
Hangosítás, technikai személyzettel: 800–2 000 euró.
Sportcsarnok egy napra: körülbelül 1 340 euró.
Kb. tíz autóbusz, oda-vissza, várakozással: 3 000–4 500 euró.
Ez összesen körülbelül 9–14 ezer euró, azaz 1,1–1,65 millió dinár.
Ebben külön színpadépítés, LED-fal, látványvilágítás, dekoráció, vendéglátás és videóközvetítés még nem szerepel.

Pontosan fogalmazunk: ez becslés, nem a VMSZ igazolt kiadása. A tíz busz feltételezett mennyiség. A zenekar mai fellépti díja nem nyilvános; ennél régebbi sajtóadatból indultunk ki. A műsor hossza, az esetleges kedvezmények és a szolgáltatások tartalma módosíthatják az összeget.

Van azonban konkrét, ellenőrizhető adat: a csarnok üzemeltetőjének közzétett árlistáján a társadalmi-politikai rendezvények napidíja 157 110 dinár...

Mibe fog fájni az egész buli?
Mennyibe kerül a fellépés és a rendezvénytechnika?
Mennyit fizetnek a sportcsarnokért?
Hány buszt rendeltek, kitől és mennyiért?
Kik fizetik a számlákat, és milyen forrásból?
Kapnak-e kedvezményes vagy térítésmentes szolgáltatást, és kitől?
A becslés helyére kerüljenek a tényleges összegek. A politikai bizalom alapja az ellenőrizhető elszámolás.

Vajdasági Magyar Plénum
https://www.facebook.com/vmplenum/

Források:
Hét Nap – a kampányzáró bejelentése, 2026. október 14.; JKP Stadion – sportcsarnoki árlista; Axios Logistics és delGO Travel – buszbérleti tájékoztató árak; Ozvucenjacom – hangtechnikai csomagárak; Pénzcentrum – 2022. május 19-i felléptidíj-összeállítás; Szerb Nemzeti Bank – 2026. október 21-i középárfolyam.

A MAGYAR SZÓ ŠEŠELJ ÁRNYÉKÁBAN

Lehet, hogy egy kép erről: szöveg

2026. október 21. 13:22.

Egy mesterséges intelligenciával készült szelfi, egy valódi politikai szövetség és egy visszavont főszerkesztői ígéret. Így lett a kúlai VMSZ-Šešelj választási koalíció ügye látható, a Magyar Szó maradék hitelessége pedig eltűnt.

Február 27-én a Plénum egy MI-vel generált képpel mutatta meg a kúlai politikai „nagy családot”: Pásztor Bálintot, Aleksandar Vučićot, Ivica Dačićot és Vojislav Šešeljt.
A reakció gyorsan megérkezett. Német Klaudió, Pásztor Bálint személyi titkára hergeléssel és félrevezetéssel vádolt bennünket. Álláspontját a Magyar Szó, a Pannon RTV és a Déli Szemle is közölte.

A koalíció összetételét azonban maga a Magyar Szó is megerősítette: Kúlán a VMSZ a Szerb Radikális Párttal is közös választási szövetségben indult.
Azzal a párttal, amelynek vezetőjét, Vojislav Šešeljt emberiesség elleni bűncselekmények miatt ítélték el.

A Magyar Szó március 1-jén megjelent, „Közös listán a folytatásért” című riportjának felsorolásából viszont már kimaradt a radikálisok neve. A haladók, a VMSZ és a szocialisták mellett mindössze „más pártok” szerepeltek.
A Šešelj-párt nevét elhagyó cikk azonban nem tudta elfedni az együttműködést. A Plénum szóvá tette a hiányt, a koalíció ténye pedig a lap korábbi tudósításában is ott maradt.
Sajnálatos, hogy egy MI-vel generált szelfi kellett ahhoz, hogy ilyen élesen megmutatkozzon a politikai valóság: kik kerültek közös választási szövetségbe, és kiknek a nevét lett kényelmetlen kiírni.

Ezután elküldtük válaszunkat a Magyar Szónak.
Február 28-án Pesevszki Evelyn főszerkesztő írásban megígérte a közlését. Az online megjelenést aznapra, a nyomtatott közlést március 7-re ígérte.
Március 2-án mégis elutasította, a sajtótörvény alaposabb elemzésére hivatkozva.

A bennünket támadó álláspont megjelenhetett. A válaszunk közlésére tett ígéretet visszavonták. Milyen szerkesztői mérce alapján? Vagy valakinek a közbeavatkozására? A PásztorPress nem bújhat ki a bőréből?

A vajdasági magyar közösségnek joga van ismerni a politikai szövetségek teljes névsorát. Joga van elolvasni a bírálatot és az arra adott választ is.
A Magyar Szó hitelességét a teljes körű tájékoztatás és a tisztességes szerkesztői gyakorlat hozhatja vissza. Ehhez a kellemetlen tényeknek és a válaszoknak is helyet kell kapniuk.

Vajdasági Magyar Plénum
https://www.facebook.com/vmplenum/posts /

Források:
• Magyar Szó online: „Hamis fotóval kampányolnak a VMSZ ellen” – 2026. február 27.
• Pannon RTV: „A valóság helyett mesterséges hergelés!” – 2026. február 27.
• Déli Szemle: „Mesterséges indulatkeltés a vajdasági magyar érdekképviselet ellen” – 2026. február 27.
• Magyar Szó, P. L.: „Közös listán a folytatásért” – 2026. március 1.
• Vanger László, Plénum: „A kúlai nagy család eltitkolt tagja, avagy ki téveszti meg a közvéleményt?” – 2026. március 2.
• SZMSZ: „Nyílt levél Pesevszki Evelynnek, a Magyar Szó főszerkesztőjének” – 2026. március 3.; a mellékelt február 28-i és március 2-i főszerkesztői e-mailek.
• ENSZ IRMCT: Vojislav Šešelj ügyismertetője, MICT-16-99; a 2018. április 11-i fellebbviteli ítélet összefoglalása.

2026. október 21., szerda

Vajdasági magyar közéleti személyiségek álltak ki az Egyetemista lista mellett

Ladik, Tolnai, Kalmár, Hernyák, Bongor, Bagdal Anna Mária, Sóti Juli az aláírók között

Illusztráció (Fotó: Beta)

2026. október 21. 11:12

A politikai képviselet mindenekelőtt felelősség.

Aki hosszú időn át döntéseket hoz egy közösség nevében, annak az eredményekről és a következményekről egyaránt számot kell adnia.

A vajdasági magyar érdekképviselet az elmúlt 16 év vállalhatatlan politikájával mindmáig nem nézett szembe. A közösség fogyása, a bizalom megrendülése és a közélet beszűkülése komoly kérdéseket vet fel. Ezekre nem újabb önigazolás, hanem őszinte számvetés és politikai megújulás adhat választ.

Ezért támogatjuk az Egyetemista listát. A lista mellett azért állunk ki, mert változást és újfajta politikai felelősséget sürget: olyan közéletet, ahol a felhatalmazás időleges, a döntések számon kérhetők, a képviselet pedig valóban a polgárokat szolgálja.

Arra kérjük a választópolgárokat, hogy október 25-én az Egyetemista listát, a 3-as sorszámot támogassák. A közösség jövőjéről szóló döntés mindannyiunké.

Aláírók:

Ladik Katalin – író, színésznő és képzőművész
Tolnai Szabolcs – filmrendező
Bunford Gábor (Buga) – zeneművész
Kalmár Zsuzsanna – színésznő
Kerekes Sándor – festőművész
Hernyák György – színházi rendező
Berta Csongor (Bongor) – előadóművész és zeneszerző
Bagdal Anna-Mária – influenszer
Pongó Gábor – színész
Sóti Juli – énekesnő

https://szmsz.press/2026/10/21/vajdasagi-magyar-kozeleti-szemelyisegek-alltak-ki-az-egyetemista-lista-mellett/

Csak álmodhatnak arról, hogy a vajdasági magyarok nemzeti közösségét képviselik

Kovács Elvira: Elégedettek vagyunk a haladókkal való együttműködéssel | Vajdaság MA

2026. október 15. 9:53

Javaslom a V(ajdasági) M(agyarok) SZ(égyenpártja) – azaz, csak álmodhatnak arról, hogy a vajdasági magyarok nemzeti közösségét képviselik – képviselőinek, hogy szabad idejükben olvassanak egy kis helyi történelmet, mondjuk a Trianon utáni Jugoszláviában megalakult Magyar Párt (https://www.sulinet.hu/.../Keny.../pages/003_magyar_part.htm) igencsak rövid történetéről. Nem lehet párhuzamot vonni az akkori idők és ma között. Hiszen létezett egy Obznana nevű törvényszerűseg, ami miatt az akkori politikával foglalkozó vajdaság magyarok élcsapata belépett a Szerb Radikális Pártba (nem akarom értékelni, azaz sem dicsőíteni, de még csak bírálni sem)!

Sajnos, egyre inkább több hasonlatosságot lehet fellelni a majd száz évvel ezelőtt lejátszódottak és a mai napokban történtek között. A legnagyobb különbség az, hogy dr. Várady az egészet kényszerűségnek nevezte, „kispásztor és cinkostársai” pedig úgy állítják be, szabad akaratukból tették, az itt élő magyar nemzeti közösség nevében! Mintha a mi – pont az említett párt az utolsó több mint egy évtizedes „hathatós” tevékenységének köszönhetően – lassan eltűnő közösségünk tagjai nem emlékeznének az utolsó Balkán-háborúkban beöltött szerepükre!

Most mutatták meg valódi arcukat, aminek csak ez lehet az eredménye, a parlamenti, de a nemzeti tanácsi választásokon az én szavazatomat nem kapják meg! Remélem példám ragadós lesz, és a nemzeti közösségünk „díszpintyei” a történelem szemétdombjára kerülnek, mielőtt még beolvadnának a Szerb Haladó Pártba!

Balla Laci
https://www.facebook.com/balla.laci.5

Kapcsolódó írás:
Kovács Elvira: Elégedettek vagyunk a haladókkal való együttműködéssel. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/31960/Kovacs-Elvira-Elegedettek-vagyunk-a-haladokkal-valo-egyuttmukodessel.html, 2026. október 14. 9:24

Tordán ez lett azáltal, hogy a VMSZ-es képviselők ott voltak a parlamentben

„Majd szavazzanak az ötösre!” (4.)*

Az orvos október 6-án és 8-án 7–15 óráig rendel, a gyógyszertár kedden 7-től 10.30-ig, csütörtökön pedig 7-től 15 óráig tart nyitva.

Miért nincs ez magyar nyelven is kiírva?

A VMSZ 2026–2030 közötti időszakra készített választási programja a már meglévő létesítmények „felújítását”, pontosabban sminkelését tartalmazza, illetve ígéri, azt is minden pénzügyi terv és határidő nélkül. Mindezt azért, hogy a párt az október 25-i parlamenti választásokon induló képviselőjelöltjei, például Pásztor Bálint és Kovács Elvira, további négy évig a pozíciójukban maradhassanak, és a vagyonukat gyarapíthassák.

„Az egészségügyi ellátás megvan”?

„A VMSZ küldöttsége” Tordán (Fotó: pannon RTV)

A 19 éve folyamatosan képviselő Kovács Elvira október 16-án kíséretével – választási propaganda és szavazatszerzés céljából – Tordára is ellátogatott, ahol „lakossági fórumot” szerveztek a számára. Ezen „dr. Molnár Viktor, Bajity Borisz, Kovács Elvira, Kerekes József és Dobai János beszélt az október 25-i választások fontosságáról”[1].
– Sajnos itt is az egészségügyi ellátás megvan (??), tehát az orvosok kijárnak, de maga az épület nagyon rossz állapotban van, elindult a felújítása, de ehhez még újabb pénzeszközökre van szükség – nyilatkozta egyebek mellett Kovács Elvira a Pannon RTV-nek[2], amely évek óta csak propagandahíreket közöl a faluról. Ahogy a Magyar Szó is.

Kovács megfogalmazása értelmezhetetlennek vagy ellentmondásosnak tűnik. Szinte csodálkozik azon, hogy Tordán „az egészségügyi ellátás megvan”. Arról azonban vagy fogalma sincs, vagy nem akarja tudomásul venni – és a helyi VMSZ „fejlesztési” programjában erről egy árva szó sincs –, hogy ez az ellátás mennyire rendszertelen.

Azt sem mondta, hogy a középületek, így az egészségház karbantartása vagy éppen felújítása az állam feladata, miközben a VMSZ tevékenysége eredményeként próbálják azt eladni. Kovácsnak is csak annyi köze van ehhez, hogy elsétált megnézni a munkálatok kezdetét, és majd megint eljön, amikor befejezik azokat.

A volt képviselő arról sem beszélt, hogy a faluban hosszú évek óta nincs fogorvos.
Az általános orvos heti két alkalommal rendel, akkor is hol ekkor, hol akkor, és nem is mindig ugyanazt az orvost küldik ki. A gyógyszertár szintén csak heti két alkalommal tart nyitva. Mit csináljanak a betegek, hová forduljanak?

Ha a faluban valaki megbetegszik, előbb utána kell járnia, hogy mikor rendel az orvos, illetve mikor tart nyitva a gyógyszertár. Sürgős esetekben a 17 kilométerre lévő begaszentgyörgyi sürgősségi osztályra kell menni. Ha valakinek laboratóriumi vizsgálatra van szüksége, a 32 kilométerre lévő Nagybecskerekre kell utaznia. A leletekért aztán ismét el kell utaznia, mivel nem hajlandók azokat e-mailben elküldeni.

A betegek gondjait tetézi, hogy – a Tartományi Ombudsman (polgári jogvédő) 2015. évi ajánlása ellenére – a túlnyomórészt még mindig magyarok lakta faluban nincs magyarul is beszélő orvos, de gyógyszerész sem. Ez kommunikációs nehézségeket okoz, mivel sokan nem beszélik elég jól a szerb nyelvet, ami az ügyintézést és az ellátást is lassítja. A magyar nyelv és írás egyébként is hivatalos használatban van a községben[3].

„A jogszabályokat be kell tartani”!

A Tartományi Ombudsman emblémája

A Tartományi Ombudsman 2015. évi jelentésében a következő megállapítások olvashatók:
– Az emberi jogok védelme és előmozdítása, valamint a törvényesség tiszteletben tartása és a nemzeti kisebbségek nyelveinek és írásainak hivatalos használatára vonatkozó jogszabályok alkalmazása érdekében a Begaszentgyörgyi Egészségház illetékes szerveinek jövőbeni munkájuk és eljárásaik során be kell tartaniuk mindazokat a vonatkozó jogszabályokat, amelyek garantálják a nemzeti kisebbségek nyelveinek és írásainak hivatalos használatához való jogot. Működésüket pedig úgy kell megszervezniük, hogy biztosított legyen a szolgáltatások zavartalan nyújtása, illetve a kommunikáció a nemzeti kisebbségek tagjaival azokon a nyelveken, amelyek hivatalos használatban vannak.

A Tartományi Ombudsman álláspontja szerint a jövőben – az üres munkahelyek betöltésekor – figyelembe kell venni, hogy az alkalmazottak beszéljék a magyar vagy a román nyelvet (mivel az is hivatalos használatban van a községben – B. A.). Így a szolgálat átszervezésével fokozatosan elérhető lenne, hogy azokon a településekben, ahol a a lakosság többségét olyan nemzeti kisebbségek tagjai alkotják, amelyek nyelve Begaszentgyörgy község területén hivatalos használatban van, a lakosok közvetlen kapcsolatba kerülhessenek az orvossal.

A fentieknek megfelelően a Tartományi Ombudsman olyan véleményt fogalmazott meg, amely szerint a Begaszentgyörgyi Egészségháznak a munkaviszony létesítésekor figyelmet kell fordítania a nemzeti kisebbségek tagjainak megfelelő arányú képviseletére az alkalmazottak körében, valamint a helyi önkormányzat területén hivatalos használatban lévő kisebbségi nyelvek és írásmódok ismeretére – írja a Tartományi Ombudsman 2015. évi jelentésében[4].

Az ombudsman ajánlására – amely nemcsak az egészségügyre, hanem a közigazgatásra és az élet minden más területére is vonatkozik – mindmáig fittyet hányt a községi vezetőség. A helyi tisztségviselők sem tettek semmit a megvalósítása érdekében, holott ezt a kérdést – ösztöndíjazással vagy más módon – már régen meg lehetett, illetve meg kellett volna oldani.

Mit tett a 2015. évi ombudsmani ajánlás érvényesítése érdekében Kovács Elvira, aki 2007 óta egyfolytában köztársasági képviselő, és mit tett a helyi VMSZ-es polgármester, aki mintegy húsz éve, ha nem régebben, viseli ezt a tisztséget? Semmit! Ha tettek is valamit, annak nincs eredménye, és egyedül csak ez számít. A havi fizetésüket felveszik, a privilégiumaikkal élnek, de az általuk betöltött tisztség ellátására alkalmatlanok!

A posta és az egykori községháza állapota

A VMSZ helyi szervezetének az elkövetkező négy évre szóló programjában a műemlékvédelemről, illetve az építészeti örökség megőrzéséről sincs egy árva szó sem.

Az egykori Berger-házról, amely ma a civil szervezetek otthonául szolgál, a sorozat második részében írtam.
A falu központjában álló egykori községházával is hasonló történt. Ennek az emblematikus épületnek is megbontották az eredeti megjelenését: az utcafrontján két ajtót nyitottak, és megváltoztatták az ablakok formáját és méretét.
Az egyik bejárat a helyi postára, a másik a tűzoltók helyiségébe vezet – mintha ezeket a főbejáraton keresztül nem lehetett volna megközelíteni.

Ebben az elhagyott épületben volt egykor a posta

A posta jelenlegi helyiségeit – ha nem tévedek – 1991-ben nyitották meg. Jelentős pénzforgalom bonyolódik le itt, hiszen az egész falu lakosságának befizetései és kifizetései is itt történnek

A szerbiai állami postaszolgálat – hivatalos neve JP Pošta Srbije, vállalati formáját tekintve pedig Pošta Srbije d.o.o. Beograd – talán az ország egyik leggazdagabb vállalata, mégsem viseli gondját a tordai fiókjának.

Így kell kinéznie egy posta bejáratának?

A postafiók 1991-ben költözött a jelenlegi helyére. Ismereteim szerint az elmúlt 35 évben mindössze egyszer meszelték ki. A bejárat padlójáról hiányoznak a kerámialapok, ezért könnyen el lehet bukni. A helyiség falain látható, hogy régen meszeltek: repedések és a nedvesség terjedésének nyomai is észlelhetők.

A postavállalat a falu pénzforgalmából jelentős bevételre tehet szert. Mégsem jut pénz arra, hogy rendben tartsa az alig néhány négyzetméteres helyiségeket, gondoskodjon a tisztaságról és biztosítsa az egészséges munkakörülményeket?

Miért nem tette ezt szóvá a helyi vezetők közül senki? Mindez a vállalatnak az ott dolgozókhoz és a helyi lakossághoz való viszonyáról is árulkodik.
Aki vidékről vagy külföldről érkezik, és betér ide, könnyen rossz véleményt alakíthat ki a faluról és az országról is.

Bozóki Antal

A folytatásban a Berényi-emlékház sorsáról és egy vallási létesítmény építéséről írok.
__________
[1] Közép-bánáti kampánykörútján Udvarnokon és Tordán járt a VMSZ küldöttsége. Pannon RTV, 2026. október 17. Lásd még vh: Erős érdekképviselet és sikeres pályázatok. Magyar Szó, 2026. október 18. 16. o.
[2] Uo.
[3] „A Községben hivatalos használatban van a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód.
A cirill betűs hivatalos írásmód mellett használatban van a latin betűs írásmód is.
Hivatalos használatban vannak még a nemzeti kisebbségek, a magyar és román nyelv és írásmód használata is.” Begaszentgyörgy község alapszabályzata – módosított változat, 5. cikk. Opština Žitište. https://zitiste.rs/
[4] Годишњи извештај Покрајинског омбудсмана за 2015. годину [A Tartományi Ombudsman 2015. évi jelentése]. ПРИМЕРИ ПРИТУЖБИ У 2015. ГОДИНИ У ОБЛАСТИ ЗАШТИТЕ ПРАВА НАЦИОНАЛНИХ МАЊИНА [Panaszbeadványok példái 2015-ben a nemzeti kisebbségi jogok védelme területén]. Дом здравља Торда [Tordai Egészségház], 35. o. https://www.ombudsmanapv.org/riv/index.php/dokumenti/godisnji-izvestaj/1768-godisnji-izvestaj-2015.html

TERV EGY OLYAN SZERBIÁÉRT, AHOL ÉRDEMES MARADNI

Lehet, hogy egy kép erről: szöveg

2026. október 20. 15:43

Hiába mondják, hogy soha nem éltünk ilyen jól, a boltban, a számlák befizetésekor és a lakásárakat látva pontosan érezzük, mennyit ér a fizetésünk.

Drága élelmiszer, megfizethetetlen otthon, bizonytalan jövő. Túl sok családnak ez a mindennapi valóság Szerbiában. Közben fiatalok sora külföldön keresi azt a megbecsülést és biztonságot, amelyet itthon is meg kellene kapnia.
Olyan országra van szükségünk, amelynek a termékei jutnak el a világba, és ahol a fiataloknak is van jövőjük.

A Plénum szerint ehhez világos gazdasági és társadalmi fordulatra van szükség:
Erős hazai mezőgazdaságra és élelmiszeriparra. Kiszámítható támogatásokkal, átgondolt beruházásokkal és a helyi termelők piacra jutásának segítésével kell növelni a hazai termelést. A cél: több jó minőségű, megfizethető élelmiszer és biztosabb megélhetés a gazdáknak.

Tudásra épülő gazdaságra. Az oktatás, az innováció és a hazai vállalkozások támogatása teremthet magasabb hozzáadott értékű munkahelyeket, tisztességes béreket és méltó munkakörülményeket.

Elérhető otthonokra. Megfizethető lakhatási programokra van szükség a fiatal családoknak, valamint azoknak az orvosoknak és pedagógusoknak, akikre a településeink jövőjét bízzuk.

Ingyenes tankönyvekre minden gyermeknek. Az iskolakezdés költsége nem sodorhatja anyagi nehézségbe a családokat.

Helyben elérhető egészségügyi alapellátásra. Minden településen biztosítani kell az orvosi ellátáshoz való hozzáférést, megfelelő személyzettel és kiszámítható rendelési idővel.

Miből? A közpénzek tisztességes felhasználásából is.
A korrupció visszaszorítása, az átlátható közbeszerzések és a jogellenesen szerzett vagyon törvényes visszaszerzése forrásokat szabadíthat fel. Ehhez nyilvános költségvetési számítások, felelős döntések és ellenőrizhető eredmények kellenek.