Két- vagy többnyelvű útjelző táblák Vajdaságban?

  A VMSZ újabb megtévesztő propagandája

Tíz VMSZ-es politikus, egy tábla[1] – Zenta közelében 
(Fotó: Fejsztámer Róbert Facebook oldala)

– „Lezárult a kétnyelvű útirányjelző táblák kihelyezésének első szakasza. Zenta, Topolya és Magyarkanizsa községben összesen 31 szerb–magyar útirányjelző tábla került kihelyezésre. Közel 40 év után először rendszerben jelent meg a magyar nyelv a helyi utakon” – írta 2026. január 24-én közzétett Facebook-bejegyzésében Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke[2].

Az eddigi egynyelvű, szerb nyelvű és cirill betűs útjelző táblák helyett új, kétnyelvű – szerb–magyar nyelvű – táblák kihelyezését Pásztor Bálint már 2025. december 3-án bejelentette sajtótájékoztatóján[3]. Az első ilyen táblák Zentán (három), pontosabban a Felsőhegyre vezető út mentén jelentek meg[4], majd december 18-án Topolyán (kilenc)[5], végül 2026. január 21. és 23. között Magyarkanizsa község területén (tizenkilenc)[6].

 Magyarkanizsai útjelző tábla

(Fotó: BB)

Zenta és Magyarkanizsa község területén az új útjelző táblákon a helységnevek szerb nyelven, cirill írással, valamint magyar nyelven szerepelnek. Feltűnő azonban, hogy hiányzik a szerb nyelv latin betűs írásmódja. 
Zenta község 2019. február 28-án elfogadott alapszabályának 6. szakasza szerint „a község területén hivatalos használatban van a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód, valamint a magyar nyelv és írásmód”[7].
Magyarkanizsa község 2020. január 24-i alapszabályának 6. szakasza ugyanezt a megfogalmazást tartalmazza[8].

 

Topolyai irányjelző tábla
(Fotó: Szatmári Adrián / Facebook)

Topolya község alapszabályának 6. cikke szerint „a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód mellett hivatalos használatban van a latin betűs írásmód is, a törvénnyel összhangban, valamint a magyar, a ruszin és a szlovák nyelv, az illető nyelvek írásmódjával”[9]. Ennek ellenére a most kihelyezett táblákon sem a latin betűs szerb feliratot, sem a ruszin és szlovák nyelvű helységneveket nem alkalmazták. Felmerül a kérdés: ez nem minősül jogsértésnek?

Mindhárom érintett községben a helyi önkormányzatot a VMSZ és a Szerb Haladó Párt koalíciója irányítja.

Zenta és Magyarkanizsa alapszabályainak szó szerinti értelmezése alapján úgy tűnhet, mintha a latin betűs írásmód hivatalos használatát megszüntették volna. Ez azonban különösen problematikus olyan, túlnyomórészt magyar lakosságú községekben, mint Zenta (72,72 százalék[10]) és Magyarkanizsa (86,53 százalék[11]), ahol a lakosság döntő többsége a latin írásmódot ismeri és használja.

Formailag mindez összhangban lehet az alapszabályokkal, a hivatalos nyelvhasználatról szóló törvény[12] azonban nem tiltja ezt a megoldást, a gyakorlat mégis figyelmen kívül hagyja a helyi nyelvhasználati valóságot. 

Topolyán – ahol a lakosság 50,83 százaléka[13] magyar – a latin írásmód hivatalos státusát nem szüntették meg, csupán nem alkalmazták. 
Joggal merül fel a kérdés: a cirill betűs táblák láttán a turisták és az átutazók vajon tudják-e, hol járnak, merre kell továbbhaladniuk?

 Korábbi, többnyelvű útjelző tábla

(Fotó: SZMSZ)

– Útjelző táblát ekkora csinnadrattával még nem avattak, mint ahogyan azt a Vajdasági Magyar Szövetség tette december elején Zenta közelében – írta Tőke János a Családi Kör 2026. januári számában[14]. Az eseményen köztársasági képviselők, államtitkárok, tartományi vezetők, polgármesterek, valamint a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is jelen volt. Összesen tízen (lásd az első fotón). A VMSZ „áttörésként” ünnepelte a táblák kihelyezését, arra hivatkozva, hogy közel negyven éve nem történt hasonló Vajdaságban.

Juhász Bálint, a Tartományi Képviselőház elnöke és a VMSZ Intéző Bizottságának elnöke közösségi oldalán azt is közölte, hogy a projektek finanszírozása a tartományi költségvetésből történt[15]. Vagyis: Pásztor odaszólt a Juhásznak, ez pedig biztosította a reklámtáblákhoz a pénzt. 
Ez óhatatlanul azt a benyomást kelti, hogy a VMSZ számára nem jogérvényesítésről, hanem újabb politikai reklámlehetőségről volt szó, amelyhez a szükséges forrásokat a párton belüli együttműködés biztosította.

Emlékezetes: 2021 nyarán a Szabadka–Magyarkanizsa–Zenta–Ada–Óbecse vonalon, a regionális utak mentén lecserélték a korábbi többnyelvű, cirill és latin betűs útjelző táblákat, és helyükre kizárólag szerb nyelvű, cirill írásmódú táblák kerültek[16]. Akkor sem a VMSZ, sem a Magyar Nemzeti Tanács nem emelte fel szavát a nyelvi jogsértések ellen. Tiltakozni csupán a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK)[17] és a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ)[18] próbált – eredménytelenül. A hatóságok azzal indokolták az intézkedést, hogy a magyar nyelvű feliratok „közlekedésbiztonsági kockázatot”[19] jelentenek.

A három VMSZ-es irányítású községben kihelyezett 31 kétnyelvű útjelző tábla érdemben nem változtat a helyzeten. Egyrészt a táblákat latin betűs szerb felirattal is el kellene látni, másrészt pedig Vajdaság egész területén (a többi 42 községben is) biztosítani kellene, hogy az útjelző táblák feliratai a községek alapszabályai szerint egyenrangú használatban lévő nyelveken jelenjenek meg.

Nem véletlen, hogy a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) a zentai eset kapcsán emlékeztetett: Ada községben már másfél évvel korábban megtörtént a többnyelvű útjelző táblák kihelyezése. A VMSZ mostani akciója szerintük „nem eredmény, hanem évtizedes mulasztások kínos bizonyítéka”[20]. 
 

Most, amikor a Fidesz vesztésre áll, a magyar nyelvű feliratok már nem jelentenek „közlekedésbiztonsági kockázatot”? A VMSZ továbbra is látványos gesztusokkal próbálja elfedni a valóságot: azt sugallja, hogy érvényesíti a vajdasági magyar közösség jogait, miközben a tényleges jogsértések esetében következetesen hallgatott – és hallgat ma is.

Bozóki Antal

__________
[1] Tőke János: Mérföldkő vagy kétségbeesett szemfényvesztés? Családi Kör, 2026. január, 14. 
[2] Kétnyelvű útjelző táblák kihelyezése: "Első szakasz pipa". https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/31282/Ketnyelvu-utjelzo-tablak-kihelyezese-Elso-szakasz-pipa.html, 2026. január 24. 17:19 
[3] Uo. 
[4] Juhász Bálint. https://www.facebook.com/search/top?q=fejszt%C3%A1mer%20r%C3%B3bert, 2055. december 3. 13:15, és Tőke János: Mérföldkő vagy kétségbeesett szemfényvesztés? https://szmsz.press/2026/01/27/merfoldko-vagy-ketsegbeesett-szemfenyvesztes-2/, 2026. január 27. 10:22, illetve Családi Kör, 2026. január 12-14. 
[5] hhá: Kétnyelvű útirányjelző táblák. https://www.magyarszo.rs/kozelet/a.344265/Ketnyelvu-utiranyjelzo-tablak, 2025. december 18. 16:12, és Kilenc kétnyelvű útirányjelző táblát helyeznek ki Topolyán. https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/kilenc-ketnyelvu-utiranyjelzo-tablat-helyeznek-ki-topolyan, 2025 december18. 14:01 - 16:39 
[6] Kétnyelvű útirányjelző táblák. https://www.magyarszo.rs/kozelet/a.344265/Ketnyelvu-utiranyjelzo-tablak, 2025. december 18. 16:12, és Kilenc kétnyelvű útirányjelző táblát helyeznek ki Topolyán. https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/kilenc-ketnyelvu-utiranyjelzo-tablat-helyeznek-ki-topolyan, 2025 december18. 14:01 - 16:39 
[7] Zenta Község Alapszabálya. Zenta Község Hivatalos Lapja, 4. szám, 2019. február 28. 
[8] Magyarkanizsa község alapszabálya. Magyarkanizsa Község Hiv. Lapja, 2/2020. sz. http://www.kanjiza.rs/ujlap/site/index.html?mnu=2&art=3-2-7.html
[9] Topolya Község Statútuma, https://www.btopola.org.rs/hu/statut_hu
[10] Zenta. https://hu.wikipedia.org/wiki/Zenta 
[11] Magyarkanizsa község. Etnikai összetétel. https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarkanizsa_k%C3%B6zs%C3%A9g
[12] ZAKON O SLUŽBENOJ UPOTREBI JEZIKA I PISAMA TÖRVÉNY A HIVATALOS NYELV- ÉS ÍRÁSHASZNÁLATRÓL]. "Sl. glasnik RS" [Az SZK Hivataslo Közlönye], 45/91, 53/93, 67/93, 48/94, 101/2005 – másik törvény, 30/2010, 47/2018 i 48/2018 – módosítás]. https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_sluzbenoj_upotrebi_jezika_i_pisama.html, és https://www.mnt.org.rs/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven 
[13] Topolya. Etnikai összetétel. https://hu.wikipedia.org/wiki/Topolya
[14] Tőke, az 1-es jegyzetben, 12. 
[15] Juhász Bálint. https://www.facebook.com/search/top?q=fejszt%C3%A1mer%20r%C3%B3bert, 2055. december 3. 13:15 
[16] GER: Cirill betűs táblák váltották fel Zenta községben is a kétféle, cirill és latin írásmódú, a települések felé vezető utakat jelző táblákat. https://www.magyarszo.rs/vajdasag/zenta/a.56742/Cirill-feliratos-tablak, 2021. augusztus 19. 10:52,. Lásd még a „Kétféleképpen is lehet”? c. írásomat. https://bozokiantal.blogspot.com/2022/01/ketfelekeppen-is-lehet.html, 2022. január 23. 15:14 
[17] VMDK: A hatóságok szerint a magyar nyelvű feliratok „közlekedésbiztonsági kockázatot” jelentenek
https://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/4343/VMDK-A-hatosagok-szerint-a-magyar-nyelvu-feliratok-kozlekedesbiztonsagi-kockazatot-jelentenek.html, 2021. augusztus 30. 
[18] MPSZ: „Magyar nyelvű útjelző táblákat követelünk Vajdaságban”. https://szmsz.press/2023/08/11/magyar-nyelvu-utjelzo-tablakat-kovetelunk-vajdasagban/, 2023. augusztus 11. 14:41 
[19] VMDK közlemény, az előző jegyzetben. 
[20] Tőke, az 1-es jegyzetben, 12.

Felelőtlen és szakmaiatlan volt a Víztorony felújítása

 Fotó: Park Palics

2026. február 2. 21:35  

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK Szabadka) súlyos aggodalmát fejezi ki a palicsi víztorony felelőtlen és szakmaiatlan felújítása miatt, amely az úgynevezett „rekonstrukciót” követően alig másfél évvel máris javításra szorult. A Szabad Magyar Szó beszámolója szerint a torony elferdült fémszerkezetét nemrégiben ismét rögzíteni kellett, ami egyértelműen azt bizonyítja, hogy a munkálatok nem feleltek meg az alapvető műszaki és minőségi követelményeknek.

A 2023-ban elvégzett felújítás során mintegy 22 millió dinár közpénzt költöttek el, ennek ellenére a beruházás már rövid időn belül kudarcot vallott. Ez a közpénzekkel való arcátlan és felelőtlen gazdálkodás, amely elfogadhatatlan egy olyan településen, ahol a lakosok nap mint nap a forráshiány következményeit szenvedik meg.

A VMDK Szabadka név szerint felelősségre vonja Góli Csillát, Szabadka alpolgármesterét, aki az ügyben nem átlátható szakmai magyarázattal, hanem közösségi médiás önfényezéssel próbálta elfedni a nyilvánvaló mulasztásokat, ahelyett hogy elszámolt volna a beruházás minőségével és a közpénzek elköltésével kapcsolatban.

Felszólítjuk a városi és tartományi illetékes szerveket, a műszaki ellenőrzést végző intézményeket, valamint a projekt lebonyolításáért felelős személyeket, hogy haladéktalanul:

– hozzák nyilvánosságra a teljes műszaki és pénzügyi dokumentációt.

– vizsgálják ki az egyéni és intézményi felelősséget.

– garantálják az átláthatóságot és a mulasztások szankcionálását.

A palicsi víztorony nem pártpropaganda-eszköz, hanem közös örökség és közvagyon. A VMDK Szabadka nem fog hallgatni mindaddig, amíg nem derül ki a teljes igazság a 22 millió dinár elköltéséről és a felelősök személyéről!

https://szmsz.press/2026/02/02/felelotlen-es-szakmaiatlan-volt-a-viztorony-felujitasa/

VMP: KÜZDELEM A VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉG MEGTEREMTÉSÉÉRT

 KÖZLEMÉNY

 

2025. február 2.

 Az idén esedékes Magyar Nemzeti Tanács-i választásokon a Vajdasági Magyar Plénum is indul

 A Vajdasági Magyar Plénum közgyűlése 2025. január 31-én döntést hozott az idén esedékes MNT-választásokon való részvételről.

A szervezet azért jött létre, mert szeretné megfékezni az ország értékeinek és stabilitásának huzamos ideje folyó pusztítását, az intézmények, szakmai közösségek és polgárok jogainak és integritásának hatalmi represszió általi veszélyeztetését, a pártpolitikai diktatorikus kisajátítás, megfélemlítés, erőszakos leigázás és egyszólamúság minden formáját, a klientúra-társadalom elharapózását, Vajdaság gazdasági-szellemi elsivatagosítását.

E cél érdekében kiemelten fontos, hogy a Plénum induljon az idei Magyar Nemzeti Tanács-i választásokon, hogy megszűnjön az MNT jogköreivel való visszaélés, hogy az MNT a vajdasági magyarok tényleges politikai önkormányzatává váljon, és ne egy párt szócsöveként működjön.

A VMP a szervezet etikai minimumának tiszteletben tartása mellett tárgyalásokat folytat más civil szervezetekkel és nem kompromittált politikai pártokkal a nemzeti tanácsi választásokon való együttes indulásról. A kampány beindult!

                                                            Vajdasági Magyar Plénum

https://vmplenum.rs/2026/02/02/vmp-kozlemeny-kuzdelem-a-valasztasi-lehetoseg-megteremteseert/

A szégyen túléli őket.
Stid će ih nadživeti. 
Urošević, Dragan  
 

Amennyire az internet a legcsodálatosabb dolog, ami létezik, a közösségi hálók a legbutább dolgok. 
Koliko god je internet nešto najčudesnije što uopšte postoji, toliko su društvene mreže nešto najgluplje.

Azt hiszem, az embernek vannak jó és rossz pillanatai az életben. Erről szól az élet. Megoldod őket, és magadat is javítod. 
Čovek, valjda, u životu ima svojih dobrih i loših trenutaka. To čini život. Ispravljaš ih i popravljaš se.

Hogyan magyarázod meg valakinek, hogy az állam nem létezik? Csak hatalom van és semmi más. 
Kako nekome da objasniš da država ne postoji? Postoji samo vlast i ništa drugo.

Nincsen kijavítatlan hiba az életben. 
Nema neispravljene greške u životu. 
Valjarević, Srđan 


Csakhogy eljussunk az Expóig, gyorsan elfelejtjük az aranykort. 
Samo da se dočepamo Ekspa, brzo ćemo zaboraviti Zlatno doba. 
Vidmar, Lidija


Amikor látom, mondjuk, hogy valaki rendkívül tehetséges, de rossz ember, úgy teszek, amennyire csak lehetséges, hogy ne legyen játékos.
Kada vidim, recimo, da je neko izuzetan talenat, a loš čovek, ja ću gledati koliko god je to moguće da on ne postane igrač.

Az élet veszélyes az egészségre.
Život je štetan za zdravlje.
Vujošević, Duško

A másét nem akarjuk, sajátunk nincsen! 
Tuđe nećemo, svoje nemamo!

A nyugdíj méltóságos, amikor nem kell mellette két munkánál többet vállalni. 
Penzija je dostojanstvena kad uz nju ne treba raditi više od dva posla sa strane.

Eldöntötték a fiatalok, hogy többé nem menekülnek. Nem is az iskolából, hanem az országból. 
Odlučili su mladi da više ne beže. Ne iz škole, već iz države.

Ennek a hatalomnak a megmaradása minden nap nagy vesztesség és kár az államnak. 
Doslovno svaki dan opstanka ove vlasti je veliki gubitak i šteta za državu. 
Vukadinović, Đorđe


Elkezdtem meditálni. Amúgy is veszélyes bármit is gondolni. 
Počeo sam da meditiram. Ionako je opasno da bilo šta misliš. 
Vukmirović, Branko

Fordította
B. A.

A pingvin jöhet – Pásztor Bálint és Donald Trump mehet

A bánsági Torda életében „nem történt nagyobb változás”

 

Fotó: Pásztor Bálint/Facebook

A Magyar Szó, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) napilapja – szokás szerint – háromhasábos, terjedelmes évértékelő interjút közölt Dobai Jánossal, a bánsági Torda helyi közösségének tanácselnökével.
A Megvalósították a legfontosabb beruházásokat[1] című írásból megtudhattuk: 2025-ben a faluban „nem történt nagyobb változás”, beruházási terveiket azonban – a korábbi évekhez hasonlóan – „sikeresen megvalósították”.
Az írásból azonban nem az derül ki, mi változott a faluban, hanem éppen az, hogy évtizedek óta semmi lényeges nem változik – miközben a valós problémákról továbbra is hallgatnak.

Dobai János, aki immár több mint két évtizede tölti be tisztségét (jelenleg nyugdíjasként), az interjúban elmondta: „csak akkora összeggel gazdálkodnak, amekkorát a begaszentgyörgyi önkormányzat jóváhagy”, ezért terveik „szerényebbek és észszerűbbek” (??).
Érdemes azonban tudni, hogy Begaszentgyörgy (Žitište) képviselő-testületében a Szerb Haladó Párt (SNS) 18, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) 3, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) 4, míg az Egyesülve Begaszentgyörgy Községért ellenzéki csoport 6 mandátummal rendelkezik[2].
Ez azt jelenti, hogy a hatalmi tömbhöz tartozó tordai VMSZ-es képviselők – még ha lett volna is erre politikai akarat – hosszú évek óta semmilyen érdemi változást nem tudtak elérni a helység fejlődése, illetve a lakosság életkörülményeinek javítása érdekében[3].
Se terv, se elképzelés.

Mit jelent az, hogy „nem történt nagyobb változás”?

A valóságban azt, hogy a mezőgazdaság és az állattenyésztés válságos helyzetben van; helyben továbbra sincs munkalehetőség; eluralkodott a szegénység; nem tudni, milyen minőségű ivóvizet fogyasztanak a tordaiak, és mikor történt utoljára annak laboratóriumi vizsgálata; nincs autóbuszjárat, még a községi központba, Begaszentgyörgyre sem; nincs magyarul is beszélő orvos, fogorvos pedig egyáltalán; laborvizsgálatért Nagybecskerekre (32 km) kell utazni, a leleteket nem küldik el e-mailben, értük ismét vissza kell menni; sok család abból él, hogy a nők külföldön vállalnak idősápolói munkát.
Mindezekről egyetlen szó sem esik a propagandaízű interjúban.

Elmaradt beruházások, elnéptelenedés

Tordán évtizedek óta nem valósult meg jelentős beruházás. Ez alapvetően meghatározta a valaha virágzó település gazdasági és társadalmi helyzetét. A következmény drámai: a háború utáni több mint 4000 lakos helyett a 2022-es népszámlálás szerint már csak 1045-en éltek a faluban[4]. Dobai János 2025 elején ugyanakkor már csak 850–900 lakosról beszélt[5]. Életvitelszerűen a faluban azonban még ennél is kevesebben élnek.

Az interjú alapján a következő „fejlesztések” történtek:
– a kultúrotthonon községi támogatással kicserélték az ereszcsatornákat;
– a Magyar Nemzeti Tanács és a magyar kormány támogatásával folytatták a civil szervezetek otthonának felújítását (évek óta, befejezés nélkül);
– „elvégezték a legszükségesebb munkálatokat” a középületek körül (konkrétumok nélkül);
– részben „rendezték” a piacot (csak éppen semmi változás nem észlelhető);
– hozzájárultak a labdarúgópálya lelátójának felújításához.
Ezek lennének a „legfontosabb” befektetések? Ez legfeljebb állagmegóvás, a meglévő állapot kozmetikázása, vagyis szinte egyenlő a semmivel. Torda helyzete sajnos nem kivétel: a túlnyomórészt magyarok lakta vajdasági települések többségére is ugyanez a kép jellemző.

Az interjú végén a „polgármester” megemlíti, hogy „a falu fejlődése és a fiatalok itt-tartása érdekében jó lenne egy olyan cég vagy vállalat, amelyik foglalkoztatná a helybélieket”. Nehéz nem feltenni a kérdést: hogyhogy ez eddig nem jutott az eszébe?
Ilyen irányban ugyanis eddig semmi nem történt – annak ellenére sem, hogy Dobai János a néhai Pásztor István, a VMSZ volt elnökének barátjaként maga is oszlopos párttag, egyben a Magyar Nemzeti Tanács tagja. Adva volt tehát számára a lehetőség, hogy tegyen a falu érdekében!

Dobai János (Fotó: Vidács Hajnalka)

Főleg ünnepségek

Az interjú nagy teret szentel a rendezvényeknek: Tordai Művelődési Napok, falunap, templombúcsú, Kukoricafesztivál, koszorúzások, mikuláscsomagok. Ezek önmagukban nem kifogásolhatók. Az viszont már igen, hogy a XXIV. Tordai Művelődési Napok fő szónoka Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke volt – annak ellenére, hogy jelen volt Hugyik Richárd, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke is. 
Melyik országban természetes az, hogy egy pártelnök nyit meg egy művelődési rendezvényt – és az nem Szerbia? Az ünnepségek jól szolgálnak a valós problémák leplezésére is.

A VMSZ elnöke nem mulasztotta el emlékeztetni a közönséget, hogy Torda „– a sokak által eltemetett falu – elmondhatja magáról, hogy a gazdaságfejlesztési program megvalósításaként 2 millió eurónyi vissza nem térítendő támogatást hívott le, amiből csak itt, Tordán 3,5 millió eurónyi fejlesztés valósult meg”.
Arról azonban már nem esett szó, hogy ezek kizárólag magyarországi források, magánkezekbe kerültek, és csak azok részesülhettek belőlük, akik elő tudták teremteni az 50 százalékos önrészt. A támogatásokból egyetlen új munkahely sem jött létre, a lakosság életkörülményei nem javultak – legfeljebb néhány tehetősebb gazda gépparkja.
Pásztor Bálinttal, Dobai Jánossal és a cikk szerzőjével, Vidács Hajnalkával együtt érdemes lenne megszámoltatni, hány üres, elhagyott, romos ház van a faluban – és hány utca tűnt el végleg.

A virtuális világban élő Pásztor Bálint gyakorlatilag állandó választási kampányüzemmódban van. Poénkodni próbálva megjegyezte: Torda „újratelepítését” tekintve egyidős az Egyesült Államokkal, majd kijelentette, hogy „a pingvinnel együtt megmutatja Donald Trumpnak a 250 éves Tordát”[6].
A „pingvines” poén nem volt több politikai gegnél. A pártelnöki kampányturné és a világpolitikai bohózat viszont aligha segít Torda mindennapi gondjain
A pingvin jöhet – Pásztor Bálintnak és Donald Trumpnak inkább a hátát látnánk.

Politikai lojalitás elvárása

Torda köztudottan a VMSZ egyik szavazóbázisa. Az ellenzéki vélemények elhallgattatása burkolt eszközökkel történik: aki kritikus, az könnyen elesik a támogatásoktól, juttatásoktól.
Ezzel szemben a VMSZ politikai lojalitást vár el – erre emlékeztette burkoltan Pásztor Bálint is a tordaiakat.
Addig nem várható változás, amíg az SNS-szel szövetséges VMSZ irányítja a falut, és a pártlap Magyar Szó kizárólag a sikertelenséget elfedő, hurráoptimista nyilatkozatokat, riportokat közli.
Tordán – akárcsak sok más vajdasági magyar településen – csak a valódi rendszerváltás hozhat javulást, a kollektív és egyéni jogok tényleges érvényesítését.

Bozóki Antal

__________
[1] Vidács Hajnalka: Megvalósították a legfontosabb beruházásokat. Magyar Szó, 2026. január 17. 6.
[2] СКУПШТИНА ОПШТИНЕ ЖИТИШТЕ. file:///C:/Users/bozok/Downloads/ORGANIZACIONA-STRUKTURA-SO-ZITISTE-jul-2024.pdf
[3] Bővebben lásd a TORDA – Egy bánsági magyar falu agóniája. Historiae. Óbecse 2025, p. 204, ISBN 
978-86-904678-1-5. A könyv itt letölthető: https://vmplenum.rs/kiadvanyok/
[4] Dobai János: Év végi köszöntő. Tordai Újság, 2023. december (113. szám) 3.
[5] Vidács Hajnalka: Összefogással minden lehetséges. Magyar Szó, 2025. január 9. 5.
[6] vh: Romokból falut, álmokból közösséget építettek. Magyar Szó, 2026.jnauár 26. 1., és Romokból falut, bizonytalanságból otthont, álmokból közösséget építettek. https://www.magyarszo.rs/kozelet/a.346241/Romokbol-falut-bizonytalansagbol-otthont-almokbol-kozosseget-epitettek, 2026. január 24. 20:36

A FÜGGETLEN IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS FELSZÁMOLÁSA

A VMSZ támogatta a bíróságok és ügyészségek hatalmi ellenőrzés alá vonását

A szégyen túléli őket.
Stid će ih nadživeti. 
Dragan Urošević

Bájity Borisz, a VMSZ parlamenti képviselője
(Fotó: Magyar Szó)

A szerb képviselőház január 28-án, a napirenden szereplő 25 pontról sürgősségi eljárásban folytatott kéthetes egységes vita után elfogadta az igazságszolgáltatást érintő öt törvényt, amelyeket a Szerb Haladó Párt (SNS) képviselője, Uglješa Mrdić terjesztett elő

Az elfogadott igazságügyi törvénycsomag magában foglalja a Legfelsőbb Ügyészségi Tanácsról szóló törvény módosítását, a bíróságok és ügyészségek székhelyéről és területéről szóló törvényjavaslatot, a csúcstechnológiás bűnözés elleni küzdelemben illetékes állami szervek szervezetére és hatáskörére vonatkozó jogszabály módosításait, valamint az ügyészségről és a bírákról szóló törvények változtatásait.

A Bírói Hatalom Szakszervezete értékelése szerint a módosítások célja az igazságszolgáltatás feletti politikai befolyás intézményesítése. Álláspontjuk szerint ez megnyitja az utat az egyes ügyekbe történő jogellenes beavatkozások előtt, különösen azokban az esetekben, amikor a vádlottak a kormányzó politikai struktúrákhoz közel álló személyek[1]. A szakszervezet ezért arra szólította fel a bírákat és ügyészeket, hogy tiltakozásul azonnal függesszék fel munkájukat.

A Legfőbb Ügyészség kollégiuma közleményben figyelmeztetett arra, hogy a törvényjavaslatok elfogadása súlyosan sérti az ügyészség alkotmányos berendezkedését, mint önálló állami szervét, amely hatásköreit az alkotmány, a nemzetközi szerződések, a törvények és a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályai alapján gyakorolja[2].

Bojana Savović ügyész a Danas című belgrádi napilapnak úgy nyilatkozott: a törvényjavaslatok visszalépést jelentenek az ügyészi önállóság erősítése terén, és a befolyás központosítását szolgálják, mivel ismét megerősítik a bírósági elnökök és főügyészek pozícióját[3]. Hozzátette: az a törekvés, hogy az ország egész területére kiterjedő Informatikai Bűnözés Elleni Osztályt szorosabb ellenőrzés alá vonják, és a belgrádi Felső Ügyészség főügyészéhez, Nenad Stefanovićhoz kössék, egyértelműen a közösségi médiában zajló véleménynyilvánítás és a jogos társadalmi kritika elfojtását célozza. Mindez összhangban áll a hatalom azon törekvéseivel, amelyek a teljes médiakontroll megszerzésére irányulnak.

A parlamenti vita során az ellenzék hangsúlyozta: az úgynevezett „Mrdić-féle törvények” célja a véleményszabadság ellehetetlenítése, különösen a közösségi médiában. Pavle Grbović, a Szabad Polgárok Mozgalmának (PSG) képviselője szerint a hatalom azért módosítja ezeket a jogszabályokat, mert „meg akarja torolni a lázadó polgárok fellépését”[4].

A törvénycsomagot 138 képviselő támogatta (a 250 közül) – köztük a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselői is –, 37-en ellene szavaztak. Az ellenzék által benyújtott valamennyi módosító indítványt elutasították[5]. 
Az elfogadás nem volt kérdéses, mivel az SNS–SPS–VMSZ alkotta kormánykoalíció stabil parlamenti többséggel rendelkezik. Joggal merül fel a kérdés: mi indokolja az ellenzék részvételét egy olyan parlamenti munkában, amelynek kimenetele előre eldöntött? Talán kizárólag az, hogy a nyilvános televíziós közvetítések során bírálhatják a hatalmi szövetséget.

A törvénycsomag vitájában nem Pásztor Bálint, a VMSZ frakcióvezetője szólalt fel, hanem Bájity Borisz, a párt parlamenti képviselője kapta a feladatot, hogy ismertesse a párt álláspontját. Bájity szerint a napirenden szereplő jogszabályok az „operatív munkavégzést” helyezik előtérbe, biztosítják a bíróválasztás folytonosságát és az intézményi stabilitást. Úgy vélte, hogy a szakmai hozzáértés, a tapasztalat és az operatív szervezés ismerete alapelvárás, ezért a javaslatok „racionalitáson alapulnak”, és a VMSZ támogatni fogja őket[6].

A Mrdić-féle törvények valójában az igazságszolgáltatásnak a kormány – pontosabban Aleksandar Vučić – közvetlen ellenőrzése alá vonását, valamint a független igazságszolgáltatás felszámolását szolgálják. A VMSZ ehhez a folyamathoz is megadta a politikai támogatását. 
Az igazságügyi törvénycsomag elfogadása egyúttal komoly visszalépést jelent Szerbia európai uniós csatlakozási folyamatában is. Az Európai Unió ugyanis – többek között a 2025. október 22-i állásfoglalásában[7] – éppen az ellenkezőjét várja el az országtól: a jogállamiság megerősítését, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítását, az ügyészség autonómiáját, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni hatékony fellépést.

Bozóki Antal

__________
[1] A „Mrdić-féle törvények” felszámolják a véleményszabadságot A Bírói Hatalom Szakszervezete munkabeszüntetésre szólította fel a bírókat és ügyészeket. https://szmsz.press/2026/01/28/a-mrdic-fele-torvenyek-felszamoljak-a-velemenyszabadsagot/, 2026. január 28. 15:44 
[2] A „Mrdić-féle törvények” felszámolják a véleményszabadságot A Bírói Hatalom Szakszervezete munkabeszüntetésre szólította fel a bírókat és ügyészeket. https://szmsz.press/2026/01/28/a-mrdic-fele-torvenyek-felszamoljak-a-velemenyszabadsagot/, 2026. január 28. 15:44 
[3] A „Mrdić-féle törvények” felszámolják a véleményszabadságot A Bírói Hatalom Szakszervezete munkabeszüntetésre szólította fel a bírókat és ügyészeket. https://szmsz.press/2026/01/28/a-mrdic-fele-torvenyek-felszamoljak-a-velemenyszabadsagot/, 2026. január 28. 15:44, és Savović: Dokaz da ovu vlast ne zanima vladavina prava [Savović: Bizonyíték, hogy ezt a hatalmat a joguralom nem érdekli]. https://www.danas.rs/vesti/drustvo/skupstina-mrdicevi-zakoni-analiza/
[4] mh: Napirenden az ügyészségek és a bíróságok. Magyar Szó, 2025. január 15. 4, és https://www.magyarszo.rs/kozelet/belfold/a.345655/Napirenden-az-ugyeszsegek-es-a-birosagok, 2026. január 15. 7:15 
[5] Lásd a 3-as alatti írást. 
[6] mh, a 4-es jegyzetben. Lásd még: Megszavazták az igazságügyi törvénycsomagot. https://www.magyarszo.rs/kozelet/belfold/a.346440/Megszavaztak-az-igazsagugyi-torvenycsomagot, 2026. január 29. 07:00 
[7] Az Európai Parlament 2025. október 22-i állásfoglalása a polarizálódásról és erősödő elnyomásról Szerbiában egy évvel az újvidéki tragédia után (2025/2917(RSP)). https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-10-2025-0248_HU.html