Pásztor Bálintnak nincs, aki
„jelezze”: távozz!
A
VMSZ vezetősége (Fotó: Facebook)
Pásztor
Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a Szabadkai Magyar Rádió Napindító című műsorának rendszeres vendége minden
kedden – szinte külön műsora van, ahogyan korábban Orbán Viktornak volt a
Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című adásában (legutóbb
március 6-án[1]).
A VMSZ pártelnök április 21-i rádiós szerepléséről[2]
az irányítása alatt álló Magyar Szó
túlbuzgó munkatársa másnap Gerinces
közösségi szolgálat[3] címmel
négyhasábos cikkben számolt be. A csaknem húsz éves tevékenységéről azonban
tudjuk, hogy sem nem volt gerinces, sem nem volt szolgálat.
A műsorban
első alkalommal mondta el, hogy a párt elnökségének és tanácsának ülésén
felkínálta lemondását:
„Azt mondtam,
hogy ha az elnökség vagy a tanács úgy méri föl, hogy bármit rosszul tettem a
kampányban, vagy rossz volt az irány, akkor jelezzék, és én a Vajdasági Magyar
Szövetség érdekében mindenféle gond nélkül hajlandó vagyok lemondani, és
továbbra is más pozícióból tolni a Vajdasági Magyar Szövetség szekerét.”[4]
Az ülésen –
elmondása szerint – felkínálta ugyan a lemondását, de egyhangúlag olyan döntés
született, hogy arra „nincs szükség”[5],
és továbbra is élvezi a VMSZ Elnökségének és Tanácsának bizalmát.
– Szeretném
világossá tenni, hogy én akkor fogok bármilyen pozícióról lemondani, ha a
Vajdasági Magyar Szövetség tagsága, vezető testületei ezt kérik tőlem.
Ilyesmire nem került sor – tette hozzá.
A VMSZ elnöke a magyarországi gyökeresen megváltozott politikai
körülmények fényében, az általa „teljes vállszélességgel” támogatott Orbán
Viktor és politikájának bukása után sem mondott le, nem vállalta a politikai és
erkölcsi következményeket, és nem távozott a politikából – pedig ezt minden
tisztességes politikusnak meg kellene tennie.
Pásztor Bálintnak tehát senki nem „jelezte”, hogy mondjon le.
Politikai bukásának egyelőre nincs semmilyen következménye. A pártelnöki
tisztség és a hatalom megtartása iránti vágya nagyobbnak bizonyult, mint a
közösség érdekeinek szolgálata.
Ahhoz, hogy megértsük, milyen értéke van Pásztor Bálint
VMSZ-elnöki tisztségben maradásának, tudni kell, kik ülnek a párt elnökségében,
illetve tanácsában.
A VMSZ Elnökségének[6]
és Tanácsának[7]
összesen 51 tagja van.
Az Elnökség 21 tagja egyúttal a Tanács tagja is. Ez az a szűk kör,
amelynek egyetlen tagja sem tartotta szükségesnek „jelezni” Pásztor Bálintnak,
hogy politikai bukása után távoznia kellene.
Kik ők? Nem ismeretlen pártkatonák, hanem a hatalomból részesedő
tisztségviselők, közpénzből fenntartott rendszer többnyire sokéves haszonélvezői.
Az elnökségben ott ül Bájity Borisz,
Pásztor István egykori hivatalnoka; Kerekes
József, pénzügyminisztériumi államtitkár; Vicsek Annamária, európai parlamenti képviselő; Bagi Bojan, tartományi frakcióvezető; Burány Hajnalka, Zenta polgármestere; Fehér Szabolcs, tartományi segédtitkár; Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere; Góli Csilla, Szabadka alpolgármestere; Gyivánovity Dániel, a szabadkai képviselő-testület
elnöke; Juhász Attila, minisztériumi államtitkár; Juhász Bálint, a Tartományi Képviselőház elnöke; Kovács Elvira, a szerb parlament alelnöke; Kónya Róbert, tartományi képviselő; Molnár Viktor, a Tartományi Mezőgazdasági
Fejlesztési Alap igazgatója; Nagy Ottó,
ugyanennek az alapnak az igazgatóhelyettese; Nágel
János, szabadkai frakcióvezető; Pintér
Anna-Mária, tartományi frakcióvezető-helyettes; Szatmári Adrián, Topolya polgármestere; Tóbiás József, parlamenti képviselő; Újhelyi Nándor, Törökkanizsa községi képviselő-testületének
elnöke.
A Tanácsban ugyanezek a nevek szerepelnek, kiegészítve további
párthű emberekkel: Kiss Gyula,
újvidéki városi képviselő; Szakállas
Zsolt, tartományi képviselőházi főtitkárhelyettes; Marjanović Nebojša, a VMSZ belgrádi szervezetének
elnöke és városi képviselő; Valka Károly,
Kúla alpolgármestere, és még többen mások!
Ez tehát nem vezetőség, hanem érdekszövetség. Nem közösségi
képviselet, hanem pozícióvédelmi hálózat. Nem a változás emberei, hanem a
status quo őrei. Túszul ejtették a vajdasági magyar közösséget, és gátolják
minden megújulási kísérletét!
Ezektől
várni, hogy elszámoltassák Pásztor Bálintot? Hogy lemondásra szólítsák fel?
Hogy a vajdasági magyar közösség érdekét saját tisztségük elé helyezzék?
Képtelenség.
Közöttük egyetlen bátor ember nem akadt, aki a junior Pásztornak megmondta volna: Most vége, távozz!
Mivel a vezető testületek ezt nem tették meg, és nem is várható el
tőlük, a párt tagságának kell menesztenie Pásztor Bálint megélhetési politikust és támogatóit.
A VMSZ minden szervezetében vitát kellene folytatni az elmúlt évek
történéseiről: hogyan lehetséges az, hogy a közösség létszáma a Pásztor éra
alatt egyharmadával csökkent és ezért senki nem felelős?
A párt tagságának választ kell adnia arra a kérdésre is, hogy
továbbra is támogatja-e Pásztor Bálint kártékony politikáját, amely egyrészt
ellentétes az anyaországi választók április 12-én kifejezett akaratával,
másrészt tovább mélyíti a megosztottságot a vajdasági magyar közösségen belül.
Az Aleksandar
Vučić-Ivica Dačić-Vojislav Šešelj-Pásztor Bálint-féle önkényuralomban akarnak-e
élni, vagy az egyetemi hallgatók és a tömegek által követelt demokratikus
államban, ahol működik a jogállam?
A VMSZ tagsága tartozik a közösségnek a válaszokkal ezekre a kérdésekre. „Vétkesek közt cinkos, aki néma”.
Nem kell azon csodálkozni, hogy a VMSZ vezető testületeinek
tagsága közül senki még csak nem is „jelezte” II. Pásztornak, hogy mondjon le.
Mindkét testületben főként még az apja, Pásztor István idejéből ismert személyek
vannak, akik a néhai elnöknek vagy személyesen neki tartoznak pozícióba
jutásukért.
Mivel
személyesen is érdekeltek jelenlegi tisztségeik megtartásában, elvárni sem
lehet tőlük, hogy a junior Pásztort elmozdítsák hivatalából.
Vele együtt
fognak a történelem szemétdombjára kerülni.
Bozóki Antal