2022. május 31., kedd

Pénzt vagy életet!

 
A Szabadkai Közkórház (Fotó: Kartali Róbert)

Épp csak rápillantottunk az egészségügyre, máris rosszul lettünk! – ezt a komoly helyzetértékeléssel is felérő egysoros mondatot valamelyik magyarországi cikkben olvastam, de nagy tételben mernék rá fogadni, hogy a szerbiai egészségügyre is ugyanúgy érvényes: nálunk is halaszthatatlan beavatkozást, sürgős életmentést igényel. Ez az ágazat messze-messze elmaradt a fejlődésben, mert a döntéshozók szándékosan elhanyagolták és csak nagyon kevés pénzt szántak rá. Meg is látszik az állapotán. Az állam által működtetett kórházak, egészségházak, orvosi rendelők lepusztulása kétségbeejtő, az általuk végzett szolgáltatások színvonala nyomorúságos. Ezzel szemben a korszerű privátklinikák, a magánrendelők úgy bújnak elő a semmiből, mint egy kiadós eső után a gombák.

Az elmúlt két év koronavírus-hisztériája ráhúzta a honi egészségügyre a vizes lepedőt. Még azt is szétzilálta, tönkretette, ami addig úgy-ahogy működött. A javarészt mesterségesen gerjesztett „vészhelyzet” felszínre hozta a hirtelen-váratlanul reflektorfénybe került fehér köpenyes társadalomnak az összes hiányosságát.

Az észak-bácskaiak elsősorban a 180 éves múltú Szabadkai Közkórház sorsa miatt aggódnak. Évek óta zúgolódnak a lezüllesztett betegellátásra panaszkodva. Egyes információk szerint az eltelt öt évben több mint húsz szakorvos távozott, aminek következtében egyik-másik osztály működ(tet)ése is veszélybe került. Mindezt azonban tömény hallgatás övezi – belül is, kívül is. A politikai alapon kirendelt, naponta Újvidékről furikáztatott teljhatalmú igazgató kikötötte, hogy csak az ő engedélyével nyilatkozhatnak a dolgozók az intézménnyel kapcsolatos ügyekben, így nemigen foglalkozik a sajtó a kórházban uralkodó állapottal. A múlt héten mégis ráirányult a figyelem. Akármennyire is hierarchikusan működő zárt rendszer a közkórház, csak kiszivárgott, hogy a botrányos viselkedéséről elhíresült igazgató szerdán több alkalmazottját leváltotta (a műtősök vezetőjét és egy főnővért is) és a helyükre azonnal új embereket nevezett ki.

Képtelen vagyok megérteni azt az orvost, aki olyan megaláztatásokat visel el, mintha legalábbis rabszolga lenne, és eltűri, hogy úgy bánjak vele, mint egy felmosóronggyal – fakadt ki a napokban az egyik városi hírportál újságírója a legújabb menesztések kapcsán írott jegyzetében. De már korábban is jelentek meg cikkek a tollából, amelyek azt találgatták, hogy: Távozik-e az az igazgató, aki tönkretette a szabadkai kórházat? Mint kiderült, nem távozott, esze ágában sincs. A hatalom által kinevezett Slobodan Puškar 2016 óta tartja sakkban ezt az egykoron jó hírű egészségügyi intézményt, és éppen tavaly októberben betonozta be a posztján Igor Mirović tartományi kormányfő. Tehát maradni és basáskodni fog még jó ideig. Hacsak a szabadkaiak föl nem ébrednek időközben, és el nem kergetik. Ámdeviszontellenben: ennek esélye – elnézve az eddigi tétlenséget, mozdulatlanságot – a nulla irányába konvergál. Diadalmaskodhat tovább az ezer sebből vérző, lekezelő üzemmódban végzett népnyúzó betegellátás.

A hivatásos gyógyítók és a hozzájuk tartozó betegápolók – ha alkalmuk adódott rá – nem is csak észrevétlenül kisompolyogtak, hanem valósággal elszöktek, elmenekültek az állami egészségügyi intézményekből. Vagy: fél lábbal még a kórházban vannak, de a másik lábukat már betették valamelyik magánpénzből működtetett gyógyászati központba. Akik viszont maradnak, mert más választásuk nincsen, vagy azért, mert a lerongyolódott körülmények ellenére is próbálnak emberként helytállni, lassacskán odajutnak, hogy nem lesz kivel dolgozniuk, nem tudnak egy olyan csapatot alkotni, ami egy-egy kórházi osztály napi munkavégzéséhez, vagy egy-egy műtét lebonyolításához szükséges. A pályakezdőknek nem lesz kitől, nem lesz ki mellett megtanulni a szakmát.

Az is igaz, hogy a kiváltságosok, a jobbára nyugdíjas orvosok, nővérek már jó 20 évvel ezelőtt is megtehették azt, hogy behúzódtak egy magánrendelőbe vagy magánlaboratóriumba, és ott folytatták a munkát. Az akkori privát intézményekben leginkább csak szemrevételezték a páciens betegségét, meghallgatták a panaszát, tanáccsal látták el, komolyabb beavatkozást igénylő esetekben a kórházban maradt kollégáikhoz irányították a pácienseket. Vagy: a magánrendelésen „megismerkedtek”, megtárgyalták az ügyet, megegyeztek és a megadott időpontban ugyanaz az orvos felvette a kórházi osztályra és a legtöbb esetben el is végezte a szükséges beavatkozást.

Mostanra már olyan privátklinikák jöttek létre, amelyek láttán akkor is eltátja a száját a páciens, ha arra a doktor nem is kéri, és csak a fejét fogja, amikor egy-egy szolgáltatás árát közlik vele. (Az utóbbi időben gyakran emlegetnek egy extrakorszerűen felszerelt újvidéki centrumot, ahova észak-bácskai doktorok is bejáratosak.) De mivel a Teremtő úgy rendelkezett, hogy az örök életet semennyi pénzzel ne lehessen megvásárolni, ezért még a legflancosabb helyeken is talál magának aratnivalót a kaszás. Az elhalálozás a Földön – az orvostudomány minden erőfeszítése és a szupergazdagok egetverő harácsolása ellenére is – továbbra is 100 százalékos, és ez már alighanem így is marad, amíg világ a világ. Sőt: ma már az sem mondható erős túlzásnak, hogy az evilági élettartam ahelyett, hogy kitolódna, és alulról súrolná a sokat emlegetett 120 évet (amennyire az ember „kódolva van”), egyre inkább rövidül. Az a jóslat nem vált be, hogy a nyavalyák egy része idővel majd eltűnik, a másik része pedig kezelhetővé, karbantarthatóvá válik – és majd egészségesen fogunk meghalni, vagy legfeljebb „sorsszerű” baleset következtében.       

Nagyon úgy fest, hogy a magánosítás engedélyezésével, az egészségügy pénzre váltásával kezdődött a baj, és ekkor kanyarodott téves, bűnös irányba a fejlődése. Mostanra már kőkemény üzletet csináltak abból a szent és magasztos tevékenységből, amit több évtizeddel ezelőtt még gyógyításnak neveztek. A fehér köpenyes társadalomban a pénz lett a mindenható, az vette át az irányítás szerepét. Ezért aztán, akinek nincs jó alaposan kitömött pénztárcája, jobban teszi, ha nem is veszi a kórház felé az irányt, amikor megbetegszik. Kilincselhet, koncsoroghat, gátlástalanul várakoztatják, lerázzák, vagy szóba sem állnak vele. Vannak, akik azt állítják, hogy ez a fékevesztett, megtébolyodott pénzvadászat csak a szabadkai kórházban tapasztalható, másutt nem ilyen mértékű – de nem valószínű, hogy ez a megállapítás megállja a helyét. (Nincs ez másként máshol sem, vagy legalábbis ebbe az irányba száguldunk.) Könnyű lenne most azt mondani, hogy amennyi pénzed van, aszerint bánnak veled, úgy kezel(get)nek, de ez sem lenne szó szerint igaz. Akad példa a kenőpénz és a borravaló nélküli tisztességes gyógykezelésre is ugyanúgy, mint a kudarcos, emberéletet követelő több ezer eurós beavatkozásokra.  

Mindettől függetlenül az továbbra is tény, hogy az emberek egy életen át fizetik az egészségügyi biztosítást, és amikor öregkorukban orvoshoz kerülnek, elképesztő összegeket kénytelenek fizetni a gyógyulásuk érdekében. Többen is panaszolták, hogy az orvos szinte rájuk sem nézett, amikor bekopogtak a rendelő ajtaján, hanem csak a számítógép képernyőjét bámulta. De olyasmiről is beszámoltak, hogy a pályakezdő doktor szinte számonkérte a páciensen, hogy: Miért nem egy magánklinikára ment, talán sokallta a háromezer dinárt a vizsgálatért? (És mellesleg: hogy merészelte az ő nyugalmát megzavarni?!)

– Kétezer eurót rögtön le kell tenni csak azért, hogy bekerülj a kórházba, a műtét majd ötezer euróba fog kerülni – mondja az egyik ismerősöm. Egy idős házaspár nemrégiben három hold földet adott el, miután az egyikük megbetegedett, mégsem volt mentség a számára, alig néhány hét leforgása alatt már el is temették. Egy másik a lakásától volt kénytelen megválni, hogy legyen pénze a gyógyításra. Végül a szükséges műtétet nem is Szabadkán végezték el, pedig szinte pertuban volt mindkét szakorvossal, aki kezelte, hanem egy távolabbi községbe kellett mennie. De a műtétet követően egykettőre meghalt.

És még hány ilyen történetet lehetne összegyűjteni…

Szabó Angéla  

Egyre súlyosabb harcok folynak Kelet-Ukrajnában

 A Szabad Európa honlapja

Jó napot kívánok!

A legfontosabb híreink ma reggel:

 

Egyre hevesebbek a harcok Kelet-Ukrajnában

A kelet-ukrajnai Liszicsanszkban és testvérvárosában, Szeverodonyeckben folyamatosak a bombatámadások, miközben az orosz csapatok megpróbálják teljes ellenőrzés alá vonni Donyeck és Luhanszk megyét. Az ukrán elnök szerint a támadásokban Szeverodonyeck létfontosságú infrastruktúrája megsemmisült.

Több településen nincs sem víz, sem áram. Szerhij Hajdaj, a Luhanszk megyei ukrán katonai adminisztráció vezetője vasárnapi Telegram-posztjában azt írta, az orosz csapatoknak nem sikerült bejutniuk Szeverodonyeck központjába. A város továbbra is ukrán kézen van, a humanitárius segélyszállítmányok is be tudnak jutni az ott lakókhoz. A harcokról szóló fotógaléria itt érhető el.
 
Eközben Vlagyiszlav Inozemcev orosz akadémikus, a moszkvai Posztindusztriális Tanulmányok Kutatóközpontjának igazgatója, a Szabad Európa georgiai szolgálatának adott nagyinterjújában a veterán elemző Vlagyimir Putyin orosz elnök egészségi állapotáról, az oroszok lehetséges kollektív bűntudatáról beszél, és megjósolja, hogy fog véget érni a Putyin-rendszer.

 
Lesz olaj-embargó, de Magyarország mentességet kap

Megállapodott a brüsszeli EU-csúcson az Oroszországot sújtó hatodik szankciócsomagról az Európai Unió 27 tagállami vezetője. Az embargó azonnal vonatkozik az Oroszországból származó olajimport több mint kétharmadára, a csővezetéken szállított nyersolajra azonban a tilalom egyelőre nem terjed ki.
 

Orbánnak nem a kormányzás a célja

Valószínűleg nincs más a rendszerváltás utáni magyar politikában, aki annyi kormánynak lett volna tisztviselője és pártnak politikusa, mint Kerék-Bárczy Szabolcs. 21 évesen Antall József kabinetjében kezdett, az első Fidesz-kormányban előbb Stumpf István miniszter kabinetfőnöke, majd a külügyminiszter tanácsadója, végül Los Angeles-i főkonzul volt. Ezután pártpolitika következett, előbb az MDF, majd a DK elnökségi tagjaként. 2016-ban kiszállt a politikából.

Most Csatasorban címmel megírta visszaemlékezéseit. Ebben ír a Matáv büdzséjében szereplő milliárdos alkotmányos költségről, ahogy a kenőpénzt nevezik a politikában; arról a kétmillió euróról, amely az illegális belépő volt a Budapest Airport privatizációjába; arról, hogy miért nem előzte meg Gyurcsány Ferenc a 2006-os puccskísérletet, és hogy szerinte miért bűnszervezet a Fidesz-kormány. Podcastunk rövidebb változata ez a cikk.

 
Miniszterelnöki segítség Le Pen magyar hiteléhez

A brit üzleti lap szerint maga Orbán Viktor utasította az MKB Bankot, hogy nyújtson hitelt a vele jó kapcsolatot ápoló francia szélsőjobbos politikusnak, mert ettől a pénzintézet vezetése, de még Mészáros Lőrinc is vonakodott.

A Financial Times Orbán Viktor bankja című cikk arról szól, hogy NER-körök még az MKB Bank és a Budapest Bank egyesülését megelőzően három, összességében csaknem negyedmilliárd euró gigahitelt kaptak a portfolióból:

Tucatnyi szakértőkre hivatkozva a Financial Times azt írja, hogyha ezek a cégek egy Orbán-kormány utáni időszakban elveszítik az állami szerződéseiket, az így kieső törlesztések veszélybe sodorhatják a Magyar Bankholding többi ügyfelének pénzét.

 
Szép napot!
Wiedemann Tamás

szabadeuropa@rferl.or

2022. május 30., hétfő

A VMSZ és a vallás összefonódása

Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Szabadkán 
 
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Zsemberi János, dr. Nagy Imre és mgr. Hajnal Jenő (Fotó: Pesevszki Evelyn)

Szabadka, pontosabban a városháza és a Patria Hotel adott helyt az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (EPMSZ) Küzdelmes sorsközösség című Akadémiai Napjainak, amelyeken „közéleti és vallási kérdésekről”[1] értekeztek „magyarországi, szerbiai, szlovákiai, romániai, ukrajnai, valamint nyugat-európai egyházi személyek, politikusok, egyetemi oktatók, művészek, közéleti személyiségek”.[2]
– Az akadémiai napok fő célja az, hogy az Európa különböző részeire szakadt magyarságnak egyfajta kulturális seregszemléje, önképzőköre legyen – emelte ki Jaskó Tamás, az EPMSZ elnöke[3].
Az EPMSZ konferenciát „minden évben más nemzetrészen tartják, a témában is igazodva a területhez”.[4]

A május 23-28-ai[5] szabadkai egyházi-politikai rendezvénynek a kuriózuma, hogy a második napján a vezérszónok Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/ВМС) és a tartományi képviselőház stb. elnöke volt, aki a Bilaterális kapcsolatok-délvidéki magyarság a Magyarország–Szerbia viszonyrendszerben címmel tartott „előadást”[6]. (Pásztor május 12-én még Nagybecskereken a Szerbiai Katolikus szervezésében tartott, Romos templomok jövője című „szimpóziumon”[7] mondta el bölcs gondolatait.)
A pártvezér szabadkai „előadását” követően Deli Andor európai parlamenti képviselő, továbbá Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági parlamenti frakcióvezetője és Kovács Elvira, a Szerbiai Képviselőház alelnökének a részvételével Nyugat-Balkán, Szerbia, és a délvidéki magyarság az európai politikai térben címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést[8].
Május 27-én Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke Mifelénk, a Vajdaságban címmel tartott „előadást”, majd a Jövőkép kisebbségben témában megtartott kerekasztal-beszélgetésen Nagy Imre, a Prosperitati Alapítvány igazgatóbizottságának elnöke és Zsemberi János topolyai vállalkozó „osztotta meg gondolatait a hallgatósággal”[9]. Délután Vicsek Annamária oktatási államtitkár tartott előadást „a vajdasági magyar egyetem elképzelésével kapcsolatban”[10].

Az EPMSZ – a honlapján[11] található adatok szerint – 1969-ben alakult meg és 1972 óta svájci civil szervezetként működik, székhelye Bázel. 1996 februárjában Budapesten létrejött az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Egyesület, 2000 januárjában pedig Marosvásárhelyen megalakult a szervezet Erdélyi Köre. Az EPMSZ-nek Délvidéki Köre is van, melynek az elnöke Bordás László (Ómoravica)[12].
– A Szabadegyetem célja a magyarságot érintő kérdések tanulmányozása, a magyar kultúra, a magyarság vallási, tudományos és művészeti értékeinek ápolása Európa különböző országaiban élő, magyar értelmiségiek körében. Az egymástól elszakított, vagy távol élő magyarok között e szellemi kincseken alapuló kapcsolatok létesítése illetve fejlesztése – írja a szervezet weboldalán[13].
Az EPMSZ évente egyszer, április vagy május havában – legtöbbször áldozócsütörtök hetében – különböző helyszíneken ún. Akadémiai Napokat rendez, amelyre most Szabadkán került sor.
– E tanulmányi héten a szakemberek előadásai, a kerekasztal-viták és a munkacsoportok, az egyetemes emberi, kivált a magyarságot érintő kérdésekkel foglalkoznak, különös tekintettel korunk tudományos, teológiai és kulturális kihívásaira – adja tudtul a szervezet.
A Wikiszótár szerint a protestáns „nem katolikus keresztény (személy, egyház, vallás), amely a reformációval jött létre Luther, Kálvin vagy más vallásreformátorok tanításai alapján a 16. század óta. A protestáns egyházak nem ismerik el a római pápát legfőbb egyházi személyként. A hívők főleg Nyugat-Európában és Észak-Amerikában élnek nagy számban”[14].

Az EPMSZ alapvetően vallási szervezet lehet, amely Szabadkán tartott „Akadémiai Napjainak” központjában a délvidéki/vajdasági magyar közösség helyzetével kapcsolatos politikai témák voltak. Miközben – a szerb alkotmány 11. szakasza szerint – „a Szerb Köztársaság világi jellegű állam. Az egyházak és a vallásközösségek az államtól elválasztva működnek.”[15] Nem kellene mégis betartani az alkotmányt és a törvényeket?
Viszonylag új jelenség a közéletben és a politikában, hogy a VMSZ/ВМС magyar-szerb nevű vegyespárt vezető tisztségviselői, az MNT és a Prosperitati Alapítványnak a párthoz közeli, illetve az által támogatott irányítói vallási egyesülettel tartott közös rendezvényen viszik a hangot. Egyetlen más vajdasági szervezethez tartozók sem vettek/vehettek részt ezen a happeningon. Bizonyára meghívót sem kaptak. Kérdés, hogy megjlentek volna-e egyáltalán.
Nem kell ezen csodálkozni, hiszen a VMSZ/ВМС elegendő önmagának, még véletlenül sem kíváncsi másoknak véleményére, különösen pedig a párt tevékenységét bírálóktól „ódzkodik, mint ördög a tömjéntől”!
Pásztor pártja soha eddig nem tanácskozott a közösség tagjaival, kérte ki a véleményüket az őket érintő kérdésekben. Bizonyára még pártja vezetőségét sem kérdezte. A VMSZ Elnöksége működéséről ugyanis nincsen egyetlen hír sem! Egyébként minek is ez a névleges testület, mivel ott is a Pásztor Kft-hez közeli személyek ülnek.

A napi áhítattal is egybekötött konferencián elhangzottak minden tekintetben Pásztor István pártvezér politikáját tükrözik. Ennek alapját az Orbán Viktor  miniszterelnök, illetve kormánya  által a 2010-es országgyűlési választáson „kötött” új társadalmi szerződés, a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) képezi. Az politikai jellegű „előadások” is annak szellemében hangzottak el, személyes meglátásokat, többnyire propaganda ízű szólamokat tartalmaztak, ezért nem is lehetnek hitelesek, tárgyilagosak.
Hajnal Jenő, az MNT elnöke, például, azt mondta, „a vajdasági magyarság megtanulta, hogy nagyon sokat kell dolgozni, állandóan bizonyítani, hitében erősnek lenni és támogatni a saját közösségét”. Szerinte a magyar fiatalokat abban kell megerősíteni, hogy „megtanulják saját magunk megfogalmazni azt, mit szeretnének, majd támogatni őket ennek a megvalósításában”.[16] Közben az Európa Kollégium lakóit Fideszes és Véemeszes politikusok, az e pártokhoz közel álló „káderek” „előadásainak” hallgatására kötelezik.[17]
Zsemberi János, a „tizenkét vajmagyar nábob”[18] egyike, azt hangoztatta, hogy „csökkent az asszimiláció, hogy újra jó magyarnak lenni, a magyarság büszke nemzeti hovatartozására, a többségi nemzet szemében is növekszik a tekintélye, így jobban érzi magát szülőföldjén”[19].
Könnyen mondhat ilyet az, akinek az „érdekeltségébe tartozó cégek a Prosperitati Alapítványnál tíz pályázati körben összesen 776 millió dinárt (6,6 millió eurót) nyertek”[20]. Üres szólamokból azonban nem lehet megélni, és azok a magyar közösség helyzetén sem javítanak!

A VMSZ/ВМС most már egy svájci székhelyű protestáns vallási szervezettel is összefonódott. A világi problémákkal kapcsolatos nézeteit, álláspontjait nem a közösség tagjaival, hanem egy külföldi székhelyű vallási egyesülettel osztotta meg. A politikáját most már külföldi egyházi szervezetek által is népszerűsíteni, terjeszteni kívánja? A nemzeti kisebbségi/közösségi jogokat nem az állami/világi szervezetek és a jogállam, a jogérvényesítés útján kellene megvalósítani?
A párt még azt sem tartotta szükségesnek közölni a nyilvánossággal, hogy a nemzetmegőrzés és többoszlopos rendszerével” kapcsolatos konferenciára miért, mi célból és hogyan került sor Szabadkán!? Nem-e az lenne a természetes/normális, ha a vallási egyesületek vallási, a vallás szabadságához fűzőfő ügyekkel és a hívők lelki világával foglalkoznának, az állami szervek pedig a világi dolgokkal?
Van-e ennek a konferenciának egyáltalán valamilyen hozadéka is a vajdasági magyar közösség számára? Mivel mozdítja előre, teszi jobbá a helyzetét?

BOZÓKI Antal
Torda, 2022. május 30.
__________
[1] Szakáll Laura: Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem akadémiai napjai Szabadkán. https://hetnap.rs/cikk/Az-Europai-Protestans-Magyar-Szabadegyetem-akademiai-napjai-Szabadkan-39757.html, 2022. május 24.
[2] Uo.
[3] Uo.
[4] (Pannon RTV) Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem: Vallás, nemzeti kisebbségi jogok Európában https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/europai-protestans-magyar-szabadegyetem-vallas-nemzeti-kisebbsegi-jogok, 2022.05.24 14:56 és16:56
[5] (EPMSZ) Küzdelmes sorsközösség EPMSZ Konferencia. http://www.epmsz.eu/
[6] P.E.: Konfrontáció helyett együttműködés. Magyar Szó, 2022. május 25. 1. és/vagy https://www.magyarszo.rs/hu/4936/kozelet/265472/Konfront%C3%A1ci%C3%B3-helyett-egy%C3%BCttm%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9s-P%C3%A1sztor-Istv%C3%A1n-hat%C3%A1ron-t%C3%BAliak-P%C3%A1sztor-B%C3%A1lint-Kov%C3%A1cs-Elvira.htm, 2022. május 25. 07:50 >> 2022. május 25. 21:41
Bővebben lásd a Pásztor és a nemzetiségpolitika c. írásom. https://bozokiantal.blogspot.com/search/label/Jegyzetek, 2022. május 27.
A Szabadegyetem teljes programját lásd itt: Meghívó és Program Musor22N.pdf
[7] K.I.: Továbbra is az életet szolgálják. Magyar Szó, 2022. május 13. 1. https://www.magyarszo.rs/hu/4926/kozelet/264778/Tov%C3%A1bbra-is-az-%C3%A9letet-szolg%C3%A1lj%C3%A1k.htm, 2022. május 13., 09:11 >> 2022. május 13., 21:41
Bővebben lásd az Egyoldalú műemlékvédelem (Hívek nélküli, romos templomok) c. írásom. http://bozokiantal.blogspot.com/search/label/M%C5%B1eml%C3%A9kv%C3%A9delem, 2022. május 23., vagy https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=14510, 2022.május 23.
[8] Lásd P.E. írását a 6-os jegyzetben.
[9] P.E.: Mifelénk, a Vajdaságban. Magyar Szó, 2022. május 28. 1.
[10] Uo., 4.
[11] EURÓPAI PROTESTÁNS MAGYAR SZABADEGYETEM. Kik vagyunk http://www.epmsz.eu/
[12] Délvidéki Kör. http://www.epmsz.eu/
[13] Lásd a 11-es alatt.
[14] Protestáns szó jelentése https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Protest%C3%A1ns
[15] Törvények és egyéb jogi dokumentumok magyar nyelven. A SZERB KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA. Az SZK Hivatalos Közlönye, 98/2006. szám. https://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven (a 3. dokumentum).
[16] Lásd a 9-es alatti írást, 4.
[17] Bővebben lásd a „Közéleti estek” az Európa Kollégiumban c. írásom. https://delhir.info/2022/04/15/kozeleti-estek-az-europa-kollegiumban/, 2022. április 15.
[18] GYURKOVICS Virág: Tizenkét vajmagyar nábob. https://hu.autonomija.info/tizenket-vajmagyar-nabob/
[19] Lásd a 9-es alatti jegyzetben, 4.
20] Lásd a 18-as alatti írást.

Egyre nehezebben megy az EU-nak új szankciókat kivetni Oroszországra

 A Szabad Európa honlapja

Jó napot kívánok!

A legfontosabb híreink ma reggel:

 
Tudja, hogy ki lesz a kormány új villámhárítója? Vagy hogy a film miért nem kultúra? Hogyan fog kapcsolódni a bormarketing az anyakönyvvezetéshez? Vagy az űrkutatás a csángókhoz? Eddig úgy gondolta, hogy a közmunka inkább tartozik a foglalkoztatáspolitikához, mint a rendészethez?

Az új kormány papíron hat, de valójában inkább kilenc gazdasági minisztere egészen különleges kormányzati struktúrával jár majd. A feladatkörök és a kivételek olyan furcsán lettek összeollózva, hogy sokszor igazi rejtvény egyes nagy állami szakpolitikák tényleges felelősét megtalálni.

 
Egyre nehezebb új szankciókat kivetni

Ma és holnap Brüsszelben az uniós állam- és kormányfők próbálnak megállapodni az Oroszország elleni újabb szankciókról.

Rikard Jozwiak, a Szabad Európa brüsszeli tudósítója arról írt Twitter-oldalán, hogy nem csak az olajembargó a probléma, és az, hogy Magyarország további mentességeket kér, hanem vannak olyan országok is, amelyek nem értenek egyet azzal a javaslattal, hogy tiltsák meg az orosz állampolgároknak, hogy ingatlant vásároljanak az Európai Unió területén.
 

Elnököt váltott a Momentum

Gelencsér Ferenc az ellenzéki előválasztáson kikapott ugyan Csárdi Antaltól, de az összefogás közös listáján a 26. helyre került, így bejutott a parlamentbe, ahol a Momentum frakcióvezető-helyettesének választották.

Az ellenzéki párt tisztújító kongresszusáról beszámolva a Telex arról írt, hogy Gelencsér két ismertebb politikust, Kerpel-Fronius Gábort és Hajnal Miklóst győzte le a versenyben. Az új elnök, aki Donáth Annát követi a pártelnöki poszton, a Facebook-oldalán úgy fogalmaz, hogy 2016 óta végigjárta a Momentumban a szamárlétrát.

 
Szárazság és börtönök

Mindössze egy napig élt az a koraszülött testvérpár Szomáliában, akiknek éhségtől legyengült édesanyjuk egy ideiglenes táborban adott életet. Egy friss jelentés szerint Szomáliában, valamint a szomszédos Etiópiában és Kenyában minden 48. másodpercben meghal valaki az éhínség miatt.

Szakértők szerint a 2011-es éhínséghez hasonló méretű veszély fenyeget, amikor is több mint 260 ezer ember, köztük főleg öt év alatti gyermekek vesztették életüket. A témáról szóló képgalériánkat itt nézheti meg.
 
Hszincsiangban, Kína főként ujgurok lakta tartományában az egyik megye lesújtó statisztikával szolgál: közel minden huszonötödik lakost börtönbüntetésre ítélték terrorizmussal kapcsolatos vádakban.

Ez a legmagasabb börtönbüntetési arány a világon. Szakértők szerint ez egyértelműen azt mutatja, hogy az embereket egyszerűen származásuk és vallásuk miatt vették célba – de ezt a következtetést a kínai hatóságok hevesen tagadják.


Szenved a Krím, elkerülik az orosz turisták

Kezdetét vette a nyári szezon, és a Krím, az oroszok fekete-tengeri nyaralásának egyik legkedveltebb célpontja ismét nyüzsög – csak épp nem a turistáktól. Orosz katonai repülőgépek és helikopterek húznak át a félsziget meleg, homokos tengerpartjai felett, mivel részt vesznek a Kreml Ukrajna elleni háborújában – és ezzel elveszik a régió kenyerét, a turizmust.

A Kreml által ellenőrzött Krímben idén nyáron a szállodai foglalások negyven-ötven százalékkal is visszaestek a tavalyi évhez képest. A kelet-krími Feodoszia strandjai májusban nagyrészt turisták nélkül maradtak, miközben számos olyan vendéglátóhely, amely általában orosz vendégeket szolgál ki, üresen állt.
 
Szép napot!
Wiedemann Tamás

szabadeuropa@rferl.or