Így ünnepeltük az első emléknapot
2024. július 16. 23:45
Idén először volt a srebrenicai népirtás hivatalos emléknapja július 11-e, az a nap, amikor az 1995-ös mészárlás legnagyobb része megtörtént. Kérdőívünkben arra szerettünk volna választ kapni, hogy (elsősorban) a vajdasági magyarok, akárhol is élnek jelenleg, hogyan emlékeznek és mi a véleményük a történtekről. Köszönjük mindenkinek, aki szavazott!
Felmérésünk teljes névtelenség mellett zajlott.
Az ENSZ Közgyűlése május végén nyilvánította hivatalos emléknappá július 11-ét. A szavazáson a világ összes országa közül mindössze 19 szavazott nemmel. Ezek közé tartozott – szégyenszemre – Magyarország is, olyan diktatúrák mellett, mint Eritrea, Észak-Korea, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kuba, Kína és Oroszország.
Fontos megjegyezni, hogy az emléknapnak semmilyen jogi hatálya nincs. Nem kötelez semmire egyetlen országot sem és – Aleksandar Vučić hazug retorikájával szemben – nem ítél el semmilyen nemzetet, országot vagy népet. Sőt, azt hangsúlyozza, hogy az emberiesség ellen elkövetett bűntényekért csak egyének lehetnek felelősek.
Az emléknapnak „mindössze” annyi a jelentősége, hogy ezentúl évről évre felhívja a figyelmet arra a népirtásra, ami Srebrenicában történt 1995 júliusában. Hogy az emberiség megemlékezzen az áldozatokról és együttérezzen a még élő hozzátartozókkal.
Magyarország még arra sem volt képes, hogy legalább tartózkodjon a szavazástól, nyilvánvalóan mindenképpen politikai nyilatkozatot akart tenni Szerbia „védelmében” – se Szerbiát senki nem ítélte el, nem is említette.
Köszönjük a beérkezett válaszokat és mutatjuk az eredményeket.
Első kérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy népírtásnak gondolják-e a Srebrenicában történteket. Legtöbben (92,3 százalék) igennel felelt.
Arra a kérdésünkre, hogy kell-e emlékezni a népirtások áldozataira, még többen, 93,1 százalék szavazott igennel.
Árnyaltabb képet mutat válaszadóink viszonyulása a Srebrenicánál történtek értelmezésében. A válaszadók 39,6 százaléka minden népirtást elítél. 20,8 százalék mondta azt, hogy nincs elég információja az esetekről. 20 százalék szelektíven ítéli meg a népirtásnak minősülő eseteket. Egy kis hányaduk – 4,2 szzalék – rábízza a politikusokra a döntést. Ennél a kérdésnél mondták legnagyobb arányban – 10,4 százalék –, hogy nem mernek nyilatkozni.
Azt is megkérdeztük, vajon jól tette-e Magyarország, hogy az emléknap ellen szavazott az ENSZ-ben. Válaszadóink 80,8 százaléka elítélte Magyarország döntését.
Végül arról kérdeztük önöket, jót tesz-e a vajdasági magyaroknak, hogy a magyar kormány az utóbbi időben ennyire látványosan támogatja – Szerbia és Oroszország oldalán – a szakadár boszniai szerb vezetőséget. Egyértelműen nemmel felelt 75,4 százalék. Igennel szavazott 9,2 százalék. Itt volt a legnagyobb aránya a „Nem tudom” válaszoknak: 10,8 százalék.
Legtöbben Szerbiából szavaztak (65 százalék), de 20 százalék volt a Magyarországról válaszolók aránya is, és igen sokan vették a fáradtságot Németországból, Ausztriából és Horvátországból is, hogy kitöltsék a kérdőívet. Ezen kívül Hollandiából, Bosznia-Hercegovinából, az Egyesült Királyságból, Montenegróból, Írországból, Kanadából, Olaszországból, Svájcból, Szlovákiából és az Egyesült Államokból is érkeztek szavazatok.
MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK:
Felmérésünk önkéntes részvétellel, teljes online névtelenség mellett zajlott (a válaszadók internet-címét sem rögzítettük) július 8–14 között. Asztali számítógépről szavazott a válaszadók 35 százaléka, mobiltelefonról 65 százalékuk, tabletről pedig elenyésző számban. A kérdőívet összesen 260-an töltötték ki.
https://szmsz.press/2024/07/16/srebrenicai-korkerdesunk-eredmenye/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése