Fotó: vmsz.org.rs
A szabadkai haladó-VMSZ-es hatalom szeptember elsején megünnepli a város napját.
Azon a napon egyebek között átadjak az ún. díszpolgári elismerést is.
Idén ezt a címet egy megélhetési politikus, név szerint Kern Imre kapja. A városi képviselő-testület többsége hozta meg az erről szóló határozatot.
A felterjesztő, Vajdasági Magyar Szövetség nevében Nágel János önkormányzati frakcióvezető méltatta Kern több mint ötvenéves életművet.
„Kern Imre nagyon sokat tett Szabadkáért és Szabadka polgáraiért az elmúlt ötven évben. Gondoljunk csak arra, hogy a végrehajtó hatalomban vett részt abban az időben, amikor a legnehezebb volt Szabadkát irányítani, a kilencvenes háborús években. Kern Imre mindent megtett azért, hogy konfliktusmentesen megmaradjanak a nemzetek közötti viszonyok és Szabadka akkor is talpon maradjon”, szerepel egyebek között az indoklásban.
Csakhogy ez nem fedi a valóságot.
Kern Imre a kilencvenes években a Képviselő-testület Végrehajtó Bizottságának elnöke volt, vagyis Kasza József polgármester után a város második embere. Hatalmuk alatt Szabadkát ellepték a horvátországi és a boszniai szerb menekültek, ami teljesen felborította a város nemzeti összetételét.
Kasza és Kern nem próbálták meg útját állni ennek a jelenségnek.
Szabadka továbbá egyáltalán nem volt konfliktusmentes, hiszen abban az időben szinte mindennaposak voltak a magyarellenes atrocitások és megkülönböztetések A szabadkai horvátok, bosnyákok és albánok sem jártak sokkal jobban.
Kasza, Kern és a köreik viszont nem panaszkodhattak, nyugodtan gyakorolták a helyi hatalmukat, amit aligha tehettek volna meg a miloševići Szerbiai Szocialista Párttal kialakított hallgatólagos szövetség, vagyis ún. technikai koalíció nélkül.
A rendszerváltást követően – a VMSZ-esekre jellemzően – Kasza és Kern sikeresen alkalmazkodtak az új körülményekhez, s megtalálták helyüket, érdeküket az új rendszerben.
Kern egy pillanatig sem maradt politikai poszt nélkül.
Eddigi funkcióinak egy része (a teljesség igénye nélkül és a kronológiai sorrend elhanyagolásával): a Szabadkai Képviselő-testület Végrehajtó Bizottságának elnöke, a Tartományi Végrehajtó Tanács környezetvédelmi titkárhelyettese, tartományi képviselő, Szabadka Község Képviselő-testületének tanácsnoka, a Rotary Klub szabadkai elnöke, alpolgármester, építésügyi államtitkár…
(A VMSZ-es pártfunkcióit kihagytuk.)
A számos felsorolt tisztsége ellenére nem derül ki, mit tett a közösség javára, és miben nyilvánul meg a város fejlődéséhez való hozzájárulása.
Szabadka folyamatosan balkanizálódott, a magyarság mára teljesen háttérbe szorult, sőt, a város multikulturális jellege, társadalmi szerkezete is nagyrészt felbomlott.
A szerb szimbólumok, szobrok, (szub)kultúra a „mennyei nép” domináns szerepét és „felsőbbrendűségét” juttatták kifejezésre Szabadkán (is).
A szabadkai lakosság életszínvonala jelentősen csökkent. Fizetések tekintetében országos szinten immár a szegényebb városok közé tartozik.
Kern ideje alatt, hosszú évtizedek elteltével nem került sor a Népszínház befejezésére (sem).
Ami a kommunális szférát illeti, ott szinte katasztrofális a helyzet. Elég megemlíteni, hogy számos helyi közösségben, („véletlenül“ zömében magyarlakta) városi településeken ugyanúgy nincsenek aszfaltutak és szennyvízelvezető-hálózat, mint ötven évvel ezelőtt.
Nem tűnik logikátlannak a kérdés:
vajon Szabadkán valóban nincsenek értékesebb és kreatívabb egyének, akik jobban megérdemelték volna az említett elismerést, mint Kern Imre?
https://delhir.info/2024/07/25/nem-vicc-kern-imre-lesz-szabadka-uj-diszpolgara/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése