(Akkor szabadulhat Illés Zsolt)
Elvetették két „temerini fiú”
szabadlábra helyezésének kérelmét
Az Újvidéki Felső Bíróság Büntető Tanácsa 2013. április 24-én megtartott
ülésén elutasította Illés Zsolt február
18-án keltezett beadványát, amelyben a fogva tartott a szabadlábra helyezését
kérelmezte. Minthogy az egy hónap híján kilenc éve raboskodó „temerini
fiúk”-féle ügy másodrendű elítéltje a börtönbüntetésének kétharmadát már
letöltötte, jogában állt indítványozni a feltételes szabadon bocsájtását. A
háromtagú (Zlata Rodić Knežević, Svetimir Popović és Tatjana Đurašković összetételű) bírói
testület azonban a kérelmét megalapozatlannak találta és elvetette.
Mint ismeretes az öt temerini magyar férfit egy szerb nemzetiségű újvidéki
drogárus fizikai bántalmazása miatt szándékos emberölés vádjával 2004. június
26-án letartóztatták, tíz hónappal később pedig el is ítélték. A legfőbb
gyanúsított Máriás István 15 évet, Illés Zsolt 13 évet, Szakáll Zoltán és Uracs József egyaránt 11 és fél évet, Horváth Árpád pedig 10 évet kapott. Horváth és Szakáll öt hónappal
ezelőtt amnesztiával kiszabadult, a másik három férfi azonban rács mögött
maradt. Közülük ketten (Illés és Uracs) kezdeményezték a közelmúltban a szabadlábra
helyezésüket, de mindkettőjük kérelmét
elütötték.
Beadványában Illés Zsolt
elsősorban arra támaszkodott és azt emelte ki, hogy az utóbbi években semmilyen
formában nem vétett sem a padinska skelai, sem pedig a sremska mitrovicai
büntetés-végrehajtási intézet belső szabályai ellen és semmiféle vétséget nem
követett el. Magatartása, viselkedése miatt egyszer sem marasztalták el. Az
intézet vezetőivel, nevelőivel és a fegyőreivel szemben korrekt módon
viselkedett. Igyekezett beilleszkedni és amint a körülmények lehetővé tették,
munkát is vállalt a börtön falain belül. 2009 óta megszakítás nélkül dolgozott
az egyik fémmegmunkáló műhelyben. Börtönévei alatt befejezte az általános
iskolát, nemrégiben pedig kitanulta az asztalosmesterséget. A külvilággal történő
kapcsolattartás kívánalmainak is igyekezett eleget tenni. Mivel ő még nem
jogosult eltávozásra, ha meglehetősen ritkán is, de voltak látogatói, és havi
rendszerességgel kapott élelmiszer- meg tisztálkodási szereket tartalmazó
csomagot, és kapott levelet.
A büntető tanács indoklásában az áll, hogy Illés Zsolt kérelme teljességgel
megalapozatlan és a végleges szabadulása
1016. március 8-ára tervezett. Az elutasítást a szakmai testület leginkább
a korábbi időszakban (a büntetés letöltésének első harmadában) elkövetett
vétségekkel és szabálytalanságokkal támasztotta alá. Tételesen felsorolta, hogy
az elítélt a kevés híján 9 év alatt három ízben használt mobiltelefont, amely
szabálysértés pedig minden egyes alkalommal büntetést vont maga után. Az
ilyesmit odabent fegyelmi vétségnek minősítik. Így emiatt 2005 augusztusában 10
napi magánzárkára ítélték, 2006 áprilisában három hónapon keresztül nem
kaphatott csomagot, 2007 augusztusában pedig három hónap feltételessel sikerült
megúsznia a kilátásba helyezett egyhetes magánzárkát. A büntető tanács
megállapította, hogy a fogoly munkaképes, ám nem dolgozik. Nincsenek munkaévei.
Úgy ítélték meg, hogy a társadalomba, a hétköznapi életbe való
visszailleszkedésére még nem kerülhet sor, mert bár „a viselkedése pozitív irányban
fejlődik, ez a folyamat még nem fejeződött be, és a büntetés még nem érte el a célját”.
Illés Zsolt a napokban kapta kézhez
az április 24-ei büntető tanácsi döntésről szóló végzést, és a következőket
mondta:
-- Lassan minden reményem kezd
összeomlani, mint a kártyavár. Amitől pedig a legjobban féltem, íme,
bekövetkezett, elütötték a feltételes szabadulásomra írt kérelmemet… Hiába
törekszem és harcolok már évek óta, mert ahelyett, hogy előre haladnék, csak
hátrafelé tolnak, és így az én reszocializálásom soha nem lesz teljes. Így
pontosan olyan embert nevelnek belőlem, amilyen én nem szeretnék lenni. Nem
tudok már mit tenni, hisz miután az iskolát befejeztem, hiába próbálok munkába
állni, csak ígérgetnek, de valamiért nem engednek dolgozni. Bárhogy próbálok
cselekedni vagy hallgatni, a hurok csak szorul és szorul a nyakamon… De én
akkor is harcolok, és ha kell, az utolsó lelki erőmig küzdeni fogok az
igazságért és azokért, akikre ugyanilyen sors vár még.
A dolgok jelenlegi állása szerint Illés Zsolt is, Uracs József is még jó
ideig a börtönben marad. A közeli szabadulásukról szőtt álmaik az elmúlt
napokban szertefoszlottak.
Már ki tudja, hanyadszor…
Szabó Angéla
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése