2018. február 17., szombat

Kétoldali védelem?


A kormányközi vegyes bizottságok szerepe

Három év kihagyás után Belgrádban majd a Zomborhoz közeli Monostorszegen ülésezett január 30-án és 31-én a szerb-horvát kormányközi vegyes bizottság (KVB).
Tekintve, hogy a bizottság legutóbbi találkozójától máig három év múlt el, leszögezhetjük, hogy a korábban megfogalmazott ajánlásaink egy részét mindkét fél megvalósította, ami elismerést váltott ki a vegyes bizottság munkája iránt mindkét országban a kisebbségek részéről. A továbbra is nyitott kérdésekről határozatokat fogadtunk el – nyilatkozta dr. Ivan Bošnjak a szerb társelnöklő.
Zvonko Milas horvát társ elnöklő már kissé árnyaltabban fogalmazott és „rámutatott, hogy „a KVB 7. ülése után további megbeszélésekre lesz szükség, nem csupán a bizottság ajánlásai megvalósításának érdekében, hanem a határon átívelő együttműködés serkentése miatt is”.[1]
A KVB ülését bizonyára Aleksandar Vučič szerb elnök horvátországi (február 12-13-i) látogatása is „előre hozta”. Mindkét félnek érdeke ugyanis, hogy kölcsönös eredményeket mutassanak fel a nemzeti kisebbségek helyzetének javítása terén, mivel az „kihat az országok kapcsolatára” (is). (Ez azonban fordítva is érvényes.) Annál is inkább mivel Szerbia és Horvátország kapcsolatai „még nem nevezhetők barátiaknak”.[2]    
Vučič látogatása alatt a kér ország államfője „ígéretet tett arra, hogy ki-ki a saját országában tesz lépéseket a horvát, illetve a szerb nemzeti közösség helyzetének jobbá tételének érdekében”.[3]
Az ígéret szép szó, ha megtartják/betartják, úgy jó – hangzik a magyar közmondás.

A szerb-horvát kormányközi vegyes bizottság üléséről (sombor.rs)

Szerbiának, Horvátországon kívül, Magyarországgal, Romániával és Macedóniával van kétoldalú egyezménye a kisebbségek védelméről.[4]  
A volt Szerbia és Montenegró, valamint a Magyar Köztársaság közötti, a Magyar illetve szerb kisebbség védelméről szóló 2003. október 21-én, Budapesten aláírt egyezmény[5] 16. szakasza szerint a magyar-szerb kormányközi kisebbségi vegyes bizottság „szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik”.
 A Bizottságnak az Egyezményből a következők feladatai erednek: 
„– megvitatja a két kisebbséggel kapcsolatos időszerű kérdéseket,
– áttekinti és értékeli az Egyezményből eredő kötelezettségek megvalósítását,
– ajánlásokat terjeszt elő a kormányok számára az Egyezmény megvalósításával, szükség esetén módosításával kapcsolatban”.
A KVB első ülését Budapesten tartotta meg, 2004. december 13-án.[6] Ez után még négy ülést tartott (Szabadkán, 2005. november 10-én;[7] Újvidéken, 2009. május 19–20-án;[8] Budapesten, 2011. június 20-án,[9] és Szabadkán, 2016. április 4-én).[10] Több mint tizenhárom év alatt tehát – a politikusok fogadkozásai ellenére – mindössze öt KVB ülésre került sor. A legutóbbit szabadkaira ötévi szünet után tartották.[11] Ebből is látszik, hogy a két kormány milyen fontosságot tulajdonított a kisebbségi kérdések rendezésének.



Pásztor István, Aleksandar Vulin, Nenad Ivanišević
és Kalmár Ferenc a KVB legutóbbi szabadkai ülésén
Fotó: subotica.com

Nem a kisebbségi vegyes bizottságok, hanem a kormányok feladata a kisebbségek helyzetének rendezése, ugyanakkor a bizottságoknak fontos szerepe lehetne a kétoldalú kisebbségvédelmi egyezmények rendelkezéseinek megvalósításában. Ez azonban rendszerint nem az előrelátott időközökben és az országok közötti politikai viszonyok függvényében történik.
Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, a magyar-szerb kisebbségi vegyes bizottság magyar társelnöke 2016-ban Szabadkán kiemelte: „a tervek szerint ezentúl évente legalább egyszer ülésezik a testület”. Mint mondta: öt év alatt rengeteg téma összegyűlt, amelyekről mindenképpen beszélni kell, de az előzetes tárgyalások pozitív irányt mutatnak. „A szerb-magyar kapcsolatok történelmi csúcsponton vannak” – szögezte le. A két nép sokszor okozott egymásnak fájdalmat, ugyanakkor most „egy új Európát akarunk építeni”, és ebben, valamint a globális kihívásokkal szemben közösen kell fellépni.[12]
A következő, hatodik ülésre azonban mind a mai napig nem került sor. A két állam vezetői – a jelekből ítélve – meg vannak elégedve azzal, hogy a „kapcsolatok történelmi csúcsponton vannak”. (Ez – Ana Brnabić szerb kormányfő szerint – „elsősorban a személyes barátságnak és elkötelezettségnek köszönhető”.[13] Hogy a KVB ajánlásaiból a gyakorlatban mi valósult meg, és hogy az újonnan keletkezett problémák mikor oldódnak meg, az már kevésbé érdekli őket.
Ezt látszik igazolni, hogy a legutóbbi szerb-magyar kormányülés után, Orbán Viktor, magyar kormányfővel közösen tett sajtónyilatkozatában, a szerb miniszterelnök részéről csak az hangzott el, miszerint „Szerbia elkötelezett az együttműködés mellett a magyar kisebbséggel.[14] A magyar miniszterelnök pedig „példaértékűnek nevezte mindazt, ami Szerbiában történik kisebbségügyben”...[15]


BOZÓKI Antal
Újvidék, 2018. február 16.


[1] szikics: A kisebbségek helyezte kihat az országok kapcsolatára. Magyar Szó, 2018. február 2. 6., vagy https://www.magyarszo.rs/hu/3592/vajdasag_zombor/178062/A-kisebbs%C3%A9gek-helyzete-kihat-az-orsz%C3%A1gok-kapcsolat%C3%A1ra.htm, 2018. február 1. [18:05]

[2] Marija Stojanović: Dve godine rok da se dogovori granica na Dunavu [Két év határidő a dunai határról szóló megegyezésre]. Danas, 2018. február 13. 3.
[3] P. E.: A múlt helyet a jövőre voksolnak. Magyar Szó, 2018. február 13. 1.
[4] Lásd: Projekat "Analiza sprovodjenja bilateralnih sporazuma o zaštiti prava nacionalnih manjina Srbije sa Hrvatskom Madjarskom, Rumunijom i Makedonijom" [Projektum: Szerbia és Horvátország, Magyarország, Románia és Macedónia kétoldalú kisebbségvédelmi egyezményeinek alkalmazása] Novi Sad, 11. január 2016. [Újvidék, 2016. január 11.] 58 p. http://www.centarzaregionalizam.org.rs/html/srp/vesti/v54.html
[5] Zakon o ratifikaciji Sporazuma između Srbije i Crne Gore i Republike Mađarske o zaštiti prava mađarske nacionalne
   manjine koja živi u Srbiji i Crnoj Gori i srpske nacionalne manjine koja živi u Republici Mađarskoj [Törvény a
   Szerbia és Montenegró és a Magyar Köztársaság közötti, a Szerbia és Montenegróban élő magyar kisebbség és a
   Magyar Köztársaságban élő szerb kisebbség jogainak védelméről szóló egyezmény becikkelyezéséről].
   Szerbia és Montenegró Hivatalos Lapja – Nemzetközi szerződések, 14/2004. szám.

[11] Öt év után újra ülésezett a magyar-szerb kormányközi kisebbségi vegyes bizottság. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19944/Ot-ev-utan-ujra-ulesezett-a-magyar-szerb-kormanykozi-kisebbsegi-vegyes-bizottsag.html, 2016. április 4. [16:09]

Lásd még a (Csaknem) öt év semmittevés! c. írásom: http://delhir.info/delvidek/magyarsag-koezelet/53294-2016-04-11-07-58-43, 2016. április 11. [9:56] és Civitas Europica Centralis: Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. április 11.
[12] Uo.

[13] Brnabić: Szerbia barátként tekint Magyarországra. (MTI.) https://www.vajma.info/cikk/szerbia/25621/Brnabic-Szerbia-baratkent-tekint-Magyarorszagra.html, 2018. február 9. [16:35]

[14] Uo.

[15] Orbán: Szerbiának és Magyarországnak együtt kell megvédenie határait. https://www.vajma.info/cikk/szerbia/25620/Orban-Szerbianak-es-Magyarorszagnak-egyutt-kell-megvedenie-hatarait.html, 2018. február 9. [16:26]

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése