Idén Szenttamáson tartották meg a bácskai hideg napok 79. évfordulójának központi megemlékezését.
A Dél-Bácskában zajló razziát azután rendelték el, hogy a hatóságokat és a honvédséget folyamatosan partizán támadások érték. A hivatalos magyar adatok szerint a honvédek és csendőrök 3309 személyt öltek meg. Ám, a szerb történészek adatai szerint összesen 3808 áldozat volt, ezek közül 2578 szerb, 1068 zsidó, 64 roma, 31 ruszin, 21 magyar és 15 orosz nemzetiségű személy.
A túlkapások elkövetőit, még a Horthy rendszerben bíróság elé állították, az áldozatok családjai számára pedig kárpótlást fizettek. Sőt, a háború után számos az eseményekben résztvevő vagy azzal vádolt személyt kiadtak Jugoszláviának, akiket rendre kivégeztek. Többek között Szombathelyi Ferencet, volt honvéd vezérkari főnököt, Feketehalmy-Czeydner Ferencet, nyugállományú altábornagyot, vitéz Grassy Józsefet, a magyar királyi vezérőrnagyot, Báthory Gézát, az újvidéki csendőrök osztályparancsnokát, dr. Deák Leót, Bács-Bodrog megye főispánját, dr. Könyöki Józsefet, rendőrtanácsost, Knézy Pétert, újvidéki kereskedőt, Krámer Gyulát, újvidéki gyárost, Popovics L. Milánt, a magyar országgyűlés szerb képviselőjét, Tallián Józsefet, az újvidéki rendőrkapitány helyettesét, Zombory Gyulát, az újvidéki rendőrkapitányság vezetőjét és még sokakat.
A mai szenttamási megemlékezésen már minden hivatalos történészi adatot figyelmen kívül hagyva több mint 4 ezer áldozatról beszéltek az újvidéki közmédiában.
A 79 éve, január 4-e és 29-e között lezajlott események központi megemlékezését az újvidéki RTV élő közvetítésben sugározta. Ebben elmondták, hogy az áldozatokat a Délvidéket megszálló magyar hatóságok végezték ki, annak ellenére, hogy azoknak semmilyen bűnük sem volt.
Az egyórás szenttamási központi megemlékezés gyászliturgiával indult, ahol az egyházi vezetők után kiemelt emelvényen kapott helyet Igor Mirović, a tartományi kormány elnöke, jobbján Radivoj Debeljački, szenttamás polgármestere, míg balján Pásztor István, a VMSZ elnöke foglalt helyet. Mirović ünnepi beszédében arról is szónokolt, hogy az áldozatok egyetlen bűne, hogy más vallásúak és nemzetiségűek voltak, mint kivégzőik (a magyarok – a szerk.), majd kiemelte, hogy jelenleg történelmi jó viszonyban van a szerb és a magyar nép és ezt a keresztény szeretetre alapozva meg kell őrizni.
A szép szavak ellenére azonban az 1944-45-ös magyar megemlékezéseket szinte sosem tisztelik meg a VMSZ szerb politikai partnerei. Arról nem is beszélve, hogy máig nem tudni a magyar áldozatok pontos számát, amely 40 és 60 ezer kivégzett környékén lehet. Ugyancsak nem tudni az elüldözöttek számát, mint ahogy a sváb lakosság áldozatainak számát sem. 2020-ig egyetlen egy magyar tömegsírt sem tártak fel, annak ellenére, hogy azok közül számosnak a helye ismert. Illetve egyetlen egy elkövetőt sem neveztek meg vagy állítottak bíróság elé és egyetlen egy túlélő sem kapott kártérítést az elszenvedett gyilkosságokért.
Áldozat relativizálás, elhallgatás és félrenézés, mini gesztusok és félmondatok jellemzik máig az 1942-es és a 44-45-ös megemlékezések közötti különbséget. Amíg ez a kettős mérce ilyen jelentős és látványos marad, addig az élőközvetítések pulpitusain elhangzó szónoklatok továbbra is csupán pusztába kiáltó szavak lesznek a közpénzen vett koszorúk elhelyezése előtti ceremoniális megemlékezések előtt.
Az 1942-es vérengzés áldozataira emlékeztek Szenttamáson – Az N1-es televízió stábja nem tudósíthatott
Az 1942-es razzia áldozataira emlékeztek hétfőn Szenttamáson. A megemlékezésen részt vett Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke és Igor Mirović tartományi kormányfő is. A megemlékezésen viszont nem vehetett részt az N1-es televízió stábja, a szenttamási pravoszláv templom portájára nem tehették be a lábukat. A pravoszláv egyház képviselői azzal magyarázták ezt a döntésüket, mert szerintük „az N1-es televízió úgy viselkedik, ahogy viselkedik”.
Az N1-es televízió felvételén látható, ahogy a tartományi elöljárókkal, miközben azok haladnak befelé a templomba a televízió újságírónője közli, hogy az egyház képviselői megtiltották számukra a tudósítást a megemlékezésről, semmilyen választ nem kaptak sem Pásztortól sem Mirovićtól.
A Független Vajdasági Újságírók Szövetségének (NDNV) elítéli és az újságírói munka akadályozásának ítéli meg a szenttamási eseményeket. „Aggasztó, hogy ez egy olyan közérdekű eseményen, amelyre meghívást kaptak a tartományi kormány képviselői is, a szerb ortodox egyház képviselői maguk döntenek arról, hogy ki vehet részt azon és ki nem” – áll a közleményükben.
Kapcsolódó írás:
v-ár: A múlt igazságára épülő közös jövőkép. Magyar Szó, 2021. január 5. 1. és 4.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése