„A cenzúra nem létezik, mert az öncenzúra tökéletesen működik” – Pásztor Bálint: Nem válaszolok a kérdésekre
Azok a magyar nyelvű tájékoztatási eszközök, amelyeknek az alapítója a Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Szövetség tagjainak a teljes ellenőrzése alatt van. Ezeknek a médiumoknak az egyes szerveiben nem ritka eset, hogy a párttagok foglalnak helyet: a Magyar Szó, a Hét Nap és a Szabadkai Magyar Rádió igazgatói, illetve fő- és felelős szerkesztője egyidejűleg a párt magas rangú funkcionáriusai is. Ez a helyzet szembe megy az újságírói etikai szabályokkal, és veszélyezteti a sajtó szabadságát.
Azok az újságírók, akik korábban dolgoztak a Magyar Szóban, valamint a médiaelemző is egyetértenek abban, hogy az említett tájékoztatási eszközök a Vajdasági Magyar Szövetség lapja lett. A VOICE által megszólaltatott újságírók szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy az igazgatók és a főszerkesztők nem látják, hogy megszegik az etikai előírásokat, és azt gondolják, senki nem tehet ellenük semmit, mert a párt megvédi őket a támadásoktól. A VOICE alanyai elmondták, hogy az említett tájékoztatási eszközök esetében a főszerkesztő csak a rá kirótt feladat végrehajtója, és cenzúra nem létezik, mivel nincs is rá szükség, ugyanis az öncenzúra tökéletesen működik.
Ökrész: Majd az illetékesek eldöntik, fennáll-e az érdekellentét
A Magyar Szó napilap igazgatója, Ökrész Rozália, aki nemrég a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági képviselője lett, elmondta, hogy a megadott határidőn belül az illetékesekhez fordult, s azoktól vár választ arra, hogy fennáll-e az érdekellentét az ő esetében, aki egyszerre tölti be az igazgatói posztot, valamint a VMSZ köztársasági képviselői csoportjának is tagja.
A lap alapszabályát augusztus közepén módosították, s többek között az is belekerült, hogy „a Magyar Szó igazgatói posztjára nem lehet olyan személyt választani, aki ugyanakkor magas vezetői posztot tölt be valamilyen politikai pártban”.
Ökrész Rozália úgy gondolja, hogy itt olyan személyről van szó, aki egy párton belül tölt be magas pozíciót, rá viszont ez nem igaz.
„Nem szerepelek a párt szervezeteiben, de nem szeretném ezt most értelmezni. Mindenképp az illetékesekhez fordulok majd, hogy ezt értelmezzék” – nyilatkozta Ökrész, aki úgy látja, hogy a szerkesztéspolitika és a program megvalósítása a főszerkesztő jogköre, nem pedig az igazgatóé. A VOICE-nak a kérdésre, amely úgy hangzott, hogy az ő megítélése szerint a Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdasági Magyar Szövetség milyen szinten szól bele a Magyar Szó szerkesztéspolitikájába, az igazgató nem válaszolt.
Hasonló a helyzet a Hét Nap élén is: László Edit, a hetilap igazgatója egyszerre tölti be az igazgatói posztot is, valamint a VMSZ színeiben tagja a szabadkai városi képviselő-testületnek. A VOICE őt is megkereste, hogy kommentálja az előállt helyzetet, s hogy arról is nyilatkozzon, milyen mértékben szól bele a VMSZ és az MNT a Hét Nap szerkesztéspolitikájába, de az igazgató nem válaszolt a kérdésekre.
Pressburger: A Magyar Szó főszerkesztője a pártfeladatok végrehajtója
Pressburger Csaba, a Magyar Szó 2011-ben leváltott főszerkesztője úgy látja, hogy a Magyar Nemzeti Tanács gyakorlatilag saját maga szerkeszti a propaganda kiadványait, meghatározza a témákat és az interjúalanyokat, és megszabja, melyik témákkal milyen módon kell foglalkoznia az általa alapított sajtóterméknek, s a főszerkesztő ilyen formában csak egy végrehajtó.
„A VMSZ és az MNT ugyanaz, a VMSZ-nek fölénye van a tanácsban. A VMSZ és az MNT egymás szinonímái. Az MNT-ről beszélek, de a VMSZ-re gondolok” – mondta Pressburger, aki jelenleg az Autonómia portál főszerkesztője.
Zakinszky Toma Viktória médiaelemző szerint a politikusok különféle módokat találnak ki, hogyan befolyásolják a szerkesztéspolitikát, s ez alól a kisebbségi sajtó sem kivétel.
„Az elmúlt néhány évtizedben a magyar nyelvű tájékoztatási eszközök anyagilag mindig függtek az aktuális hatalomtól. A VMSZ-nek ebben a helyzetben nem is kell módszereket keresnie arra, hogy befolyásolja a szerkesztéspolitikát, hiszen a szerkesztők és az újságírók úgy gondolják, a lap vagy a rádió fennmaradása a párttól függ. Éppen ezért, ők maguk már olyan szerkesztéspolitikát alakítanak ki, amelyik összhangban van a magyar kisebbséggel, ez pedig megfelel a legnagyobb kisebbségi párt érdekeinek, mivel az évtizedes újságírói reflexek arra engednek következtetni, hogy a politikai támogatásra igencsak szükség van” – mondta Toma.
Tőke János, a Családi Kör független hetilap főszerkesztője, és a Szabad Magyar Szó szerkesztője tizennégy éven át dolgozott a Magyar Szó spotrovatán: a lapnál 2017 szeptemberében mondott fel, mivel korábban több kollégája is hasonlóan cselekedett, másokat pedig elbocsájtottak. Tőke szerint a Magyar Szó a VMSZ pártújságja lett, és hozzátette, hogy abban a környezetben nagyon nehéz volt dolgozni.
„A problémák akkor kezdődnek, amikor a VMSZ-ből vagy az MNT-ből megüzenik, hogy mi nem jelenhet meg, vagy akkor, amikor közlik, mit hogyan kell tálalni, és meghatározzák a megszólalókat is” – mondta Tőke.
Pressburger Csaba szerint az újságíró, aki elsősorban politikai témákkal foglalkozik, vagy vezető szerepet tölt be az adott tájékoztatási eszköznél, nem engedheti meg magának, hogy egy politikai párt aktivistája legyen, és semmiképpen sem lehetne a párt tisztségviselője.
„Ez nem jogi kérdés, hanem etikai. Sajnos, a Szerbiai Újságíró Kódex, az érdekellentétet akadályozó törvény, valamint a tájékoztatási törvény nincs teljes mértékben összehangolva. Így jogilag megtörténhet az, hogy a Magyar Szó igazgatója egyidőben a párt köztársasági képviselője is, mivel a képviselőkre külön szabályok vonatkoznak az érdekellentétet akadályozó törvény szerint” – nyilatkozta Pressburger.
Mint ismeretes, a Szabadkai Magyar Rádió fő- és felelős szerkesztője, Agárdi Gábor a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője a szabadkai városi-képviselő testületben. Agárdi korábban azt nyilatkozta, egyik intézmény sem értesítette arról, hogy érdekellentét állhat fenn az általa betöltött két funkció miatt, s a Vajdasági Rádió és Televízió programtanácsának is tagja.
Tőke János szerint ezek az esetek jelentik a legnagyobb problémát, mivel az emberek nem látják, hogyan veszik semmibe az etikai normákat, „és úgy gondolják, senki nem bír ellenük semmit se tenni, mert a párt majd megvédi őket a támadásoktól”.
Pressburger Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemrég elfogadott médiastratégia előírja, hogy fel kell állítani azokat a mechanizmusokat, amelyek alapján a nemzeti tanács tagjai nem lehetnek az igazgatói bizottság tagjai annál a tájékoztatási eszköznél, amelynek a nemzeti tanács az alapítója.
„Ahhoz, hogy ez megtörténjen, mindenekelőtt meg kell változtatni a tájékoztatásról szóló törvényt, amely jelenleg nem tiltja a nemzeti tanácsnak, hogy a tagjai közül jelöljön ki valakit a médium igazgató bizottságába” – mondta Pressburger.
A Vajdasági Magyar Szövetség jó ideje a legmagasabb tisztviselőit delegálja a napilap igazgató bizottságába, a Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületbe, ahol évek óta megtalálható Fremond Árpád, a párt alelnöke és Juhász Attila államtitkár, valamint a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, Erdődi Edvina is. A Hét Nap igazgató bizottságában kapott helyet Kovács Elvira, a VMSZ alelnöke. Az erről szóló dokumentum a Magyar Nemzeti Tanács honlapján is megtalálható.
– Tudni kell, hogy szerbiai szinten elkészült a tájékoztatási stratégia, most fogadták el az akciótervet is, tehát van mihez viszonyítanunk, van mivel vitatkoznunk, főleg a tájékoztatás területén. Úgy gondoljuk, egy olyan stratégia született Szerbiában, tiltakozásunk ellenére, amely éppen a nemzeti tanácsoknak a tájékoztatásra vonatkozó hatáskörét próbálja megkérdőjelezni. Olyan alkotmányos jogokat próbál elvenni, amelyek nemcsak a tájékoztatást érintik, hanem csökkentik a nemzeti tanácsok hatásköreit is. Ezt nem engedhetjük meg! Mindezzel az úgynevezett szabad sajtó, a független média emberei próbálják sarokba kényszeríteni nemcsak a nemzeti tanácsokat, hanem magát a szerb kormányt is. Az európai uniós feltételeknek szeretne a kormány eleget tenni, de félő, hogy ezáltal a nemzeti tanácsok olyan helyzetbe kerülnek, amely már komoly veszéllyel jár – mondta Hajnal Jenő, az MNT elnöke a Vajdaság Mának.
„A cenzúra nem létezik az említett lapoknál, mivel nincs rá szükség, ugyanis az öncenzúra tökéletesen működik” – mondta Toma Viktória, aki szerint ahhoz, hogy cenzúráról lehessen beszélni, előbb olyan újságírókra van szükség, akik szívügyüknek tekintik a szólásszabadságot és be szeretnének számolni az érzékeny témákról.
„Az újságírók féltik az egzisztenciájukat és a társadalmi helyzetüket, és úgy gondolom, a magasrangú politikusok tisztában vannak ezzel. Nem a politikai pártok azok, amelyek a legjelentősebben befolyásolják a szerkesztéspolitikát, hanem az újságírók és a szerkesztők gondolják úgy, hogy nincs joguk a döntésre” – nyilatkozta Toma, aki hozzátette, elengedhetetlen dolgozni a közgondolkodás megváltoztatásán, valamint a fiatal újságírók oktatása is kiemelt szerepet kell, hogy kapjon, mivel a politikai befolyásolás ily módon megszűnhet.
Pásztor Bálint: Nem válaszolok a kérdésekre
Tőke János szerint az öncenzúra jelen van azoknál az újságíróknál, akik a Magyar Nemzeti Tanács által alapított tájékoztatási eszközökben dolgoznak, és amelyek a tartománytól és a magyar kormánytól is kapnak támogatást.
„Az újságírók többsége úgy gondolkozik, hogy ne szólj szám, nem fáj fejem, vagyis, ha egy kényes témáról nem ír semmit, akkor abból biztosan nem lesz baj”.
A VOICE kérdéseket fogalmazott meg Pásztor Bálintnak, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnökének, amelyekben többek között arra kérte, hogy kommentálja a párt kádermegoldásait, és hogy ítélje meg, szerinte a VMSZ milyen mértékben szól bele a Magyar Nemzeti Tanács által alapított tájékoztatási eszközök szerkesztéspolitikájába. Pásztor annyit írt a megkeresésre, hogy nem fog válaszolni a kérdésekre.
Kapcsolódó írás:
Ökrész: Majd az illetékesek eldöntik, fennáll-e az érdekellentét
https://szabadmagyarszo.com/2020/12/10/okresz-majd-az-illetekesek-eldontik-fennall-e-az-osszeferhetetlenseg/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése