Egy hosszabb, nyugalmas időszak után ismét betörésről, lopásról számolnak be a csantavériek. Vannak, akik úgy értesültek, hogy szilveszter óta öt ilyen jellegű eset történt a faluban.
A Pionír utca elején egy egyedül élő, 75 éves férfi otthonába surrant be egy álarcot viselő tolvaj. Tóth Attila (a képen), az idős bácsi fia, foglalta össze a történteket:
– Január 2-án, estefelé, háromnegyed 6 és 6 óra között történhetett. Legalábbis úgy gondolom, mert apám nem sokkal később telefonált, elég izgatott volt a hangja, és csak annyit mondott, azonnal menjek, mert baj van. Biciklire ugrottam, pár perc alatt oda is értem. Ő még akkor is a szobában, a szék mellett térdelt, és rögtön mutatta az arcán keletkezett két friss sebet.
Az ő elmondása szerint egyedül volt az elkövető. Amint belépett a szobába, egyenesen a szekrényhez vette az irányt. Nyilván pénz után kutatott benne. Ott nem talált semmi neki valót, ezért elvette az asztalon levő pénztárcát a benne levő 1 800 dinárral, és elvitt 2 Samsung meg egy Nokia mobiltelefont és egy táblagépet. Miután szétnéztem a szobában, feltűnt, hogy apám laptopja, amit mindig az asztalon tartott, most az ágyra dobva hevert, az nyilván nem tetszett a tolvajnak, vagy nem volt rá szüksége, mert azt nem vitte magával. Azonnal hívtam a helyi rendőrállomást, talán 5 perc sem telt el, máris megérkezett egy fiatal rendőr, utána 3-an Szabadkáról is kijöttek, elvégezték a helyszínelést.
Nem tudom, hogy keletkeztek apám sérülései, két változatot tartok csak valószínűnek: a tolvaj megütötte, vagy pedig ellökte, ő pedig az asztalba beleütötte a fejét. Még akkor este bevittem az egészségházba, ellátták, és továbbküldték Szabadkára, a kórházba. Ott meg kellett várnunk, hogy elkészüljön a röntgenfelvétel, és megérkezzen az orvos. Szerencsére törést nem szenvedett. Valamikor fél 11 tájban szabadultunk.
Valószínűnek tartom, hogy az elkövető már korábban is (meg)figyelte az épületet, és felmérte, hogy milyen mozgás van a ház körül. Apámnak sajnos olyan rossz szokása volt, hogy sötétedés után nem engedte le azonnal a redőnyt, így az utcáról be lehetett látni a kivilágított szobába, ahol tartózkodott. Láthatta, hogy mit csinál és azt is, hogy egyedül van.
A kaput napközben is zárva tartja, viszont a bejárati ajtó akkor még nyitva volt. Úgy gondolom, hogy a másik utca felől, a hátsó kapunál mehetett be a tolvaj. Ott nem is nehéz beugrani. A kapu alsó részét nem sokkal korábban megrongálták, a szilveszter előtti napokban vettem észre, és mindjárt megjavítottam, meg is erősítettem.
Apám 7 éve egyedül él, és bár még ellátja magát, elég sokat betegeskedik. Tavalyelőtt egy enyhébb agyvérzésen esett át, és azóta kissé akadozik a beszéde. Nem emlékszik rá, hogy pontosan mi történt vele. Nyilván meglepődött, megijedt, hiszen váratlanul érte a látogató. Tudta, hogy aznap én már nem megyek hozzá, fél 2 tájban vittem neki az ebédet, és ezt megbeszéltük.
Azóta annyi történt, hogy másnap, vasárnap este kiment hozzá még egy rendőr. Várjuk, hogy mi lesz a továbbiakban.
Szabó Angéla
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése