A Nemzeti Közösségek Tanácsáról – egy évvel később
Egyhangúlag meghozott döntésekkel választották meg 2011. december 14-én a Tartományi Képviselőházban a Nemzeti Közösségek Tanácsának új elnökét és alelnökét. Az új elnök Predrag Mijić, a Demokrata Párt tartományi képviselője, aki korábban csókai polgármester volt. Alelnöknek Leona Vislavskit, a Demokrata Párt tartományi képviselőjét választották meg, aki eddig a testület elnöki tisztséget töltötte be. A megbízatások egy évre szólnak. (A szabályzat szerint az egyik évben a tanács szerb csoportjának köreiből választják meg az elnököt, a kisebbségiek közül az alelnököt, a következő évben pedig fordítva.)
Véleményalkotási jog
Vajdaság Autonóm Tartomány (2009. december 14-én „véglegesen elfogadott és hitelesített”) Statútumának 40. szakasza új intézményként, „a Képviselőház külön testületeként” vezette be a Nemzeti Közösségek Tanácsát (NKT). Újabb testülettel bővült így azoknak a testületeknek, szerveknek és intézményeknek a száma, amelyek a nemzetek közötti viszonyokkal, a nemzeti kisebbségi jogok védelmével és érvényesítésével foglalkoznak, illetve kellene, hogy foglalkozzanak.
A kisebbségi nemzeti közösségekhez tartozó képviselők számát a Tanácsban „a Képviselőház azon képviselőinek az összlétszámával arányosan határozzák meg, akik magukat az adott nemzeti közösséghez tartozónak vallják”. Amennyiben a Képviselőház összetételében valamely nemzeti közösségnek nincs képviselője, „a döntéshozatalnál kötelezően ki kell kérni ezen nemzeti közösség nemzeti tanácsának a véleményét, ha annak székhelye Vajdaság AT területén van”.
Olyan kérdések megvitatása során, amelyek „közvetett” vagy „közvetlen” kapcsolatban vannak a kisebbséget alkotó nemzeti közösségek jogérvényesítésével, „különösen a kultúra, az oktatás, a tömegtájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén, kötelezően ki kell kérni a Nemzeti Közösségek Tanácsának a véleményét”. A NKT határozatait „tagjai összlétszámának szótöbbségével hozza meg”.
A NKT-nek bővebb szerepköre van, mint a Tartományi Képviselőházban már korábbról létező Nemzetek Közötti Viszonyok Bizottságának. A Tanácsnak ugyanis kötelező véleményalkotási joga van minden olyan kérdésben, amely érinti a közösségek jogait, egymáshoz való viszonyát. Kötelezően ki kell kérni és meg kell vitatni ezt a véleményt. A házbizottság esetében ez nem volt ennyire egyértelmű. Számos olyan kérdés is van, amelyek során a Tanácsot külön jogosítványok illetik meg, de ezek elsősorban véleményalkotó és véleményező jellegűek.
Ellenőrző szerv?
A Tartományi Képviselőház 2010. március 23-i ülésén rendeletet hozott a Nemzeti Közösségek Tanácsáról, amely szabályozta a Tanács helyzetét és összetételét, a nemzeti hovatartozásról való nyilatkozattétel és a tanácstagok megválasztásának, valamint a testületben való határozathozatal módját és annak hatáskörét, továbbá a munkájával kapcsolatos egyéb fontos kérdéseket (1. szakasz).
A testület tagságának megválasztására nyolc hónappal később, 2010. november 25-én került sor. Vagyis: Csaknem egy teljes év kellett ahhoz, hogy a vajdasági parlamentben megalakuljon a Nemzeti Közösségek Tanácsa, ami jól szemlélteti a képviselőházi döntéshozatal lassúságát és azt is, hogy milyen fontosságot tulajdonítanak a testületnek.
Amint napirendre került a kérdés, Borko Ilić, a Szerbiai Demokrata Párt (SZDP) frakcióvezetője kifogást emelt, mondván: pártja nem látja értelmét a tanács megalapításának, mert szerinte semmi sem igazolja a létrejöttét, ezért az SZDP nem vett részt a listaállítás folyamatában. Nem jelölt senkit, képviselői pedig nem szavaztak, fenntartották azonban a jogot arra, hogy bíráljanak. Szóvá tették például azt, hogy a többségi listán bejutott, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó képviselők mi jogon kerülnek be automatikusan a tanácsba. Egeresi Sándort, a parlament elnökét ráadásul kritizálták ezért is, mert szerintük ő nem lehet csak kisebbségi képviselő a parlament elnökeként, hiszen Vajdaság többi polgárait is képviselnie kell.
A Magyar Demokrata Párt (VMDP) is ellenezte a tartományi (és a köztársasági képviselőházban előirányzott) nemzeti közösségek tanácsának létrehozatalát. A párt szerint „ezt a testületet a szerb hatalom a különben is rokkant nemzeti tanácsok feletti ellenőrző szervként iktatta be a kisebbségi egyenjogúság megvalósítására szolgáló testületek sorába” és nem lehet más célja, mint „a renitenskedő kisebbségek egyenkénti, vagy csoportos megfenyítése”.
Érdemi munka nélkül
A NKT alakuló ülését 2011. január 27-én tartotta meg. Elnökévé akkor Leona Vislavskit, elnökhelyettesé pedig Milivoj Vrebalovot választották.
– E tanács a képviselőház egy új testületének számít, így bele kell még rázódnunk a munkába. Az elmúlt időszakban a vajdasági iskolák névváltoztatási kérdéseivel, továbbá az alapítói jogok részleges átruházásával foglalkoztunk a leginkább. Ezen kívül azokat a döntéseket is osztályoztuk, melyek a kisebbségek hivatalos nyelvhasználatára vonatkoztak. Megtiszteltetés és felelősség is számomra e funkció, a tartományban ugyanis mindig érdekes és érzékeny témának számított az itt élő nemzetiségi közösségek jogainak megvalósítása – nyilatkozta Mijić, a testület új elnöke.
Mijić nyilatkozatából kitűnik, hogy a NKT az elmúlt évben a tartomány nemzeti kisebbségei helyzetének egyetlen érdemi kérdéséről sem tárgyalt. A testület a közvélemény előtt továbbra is ismeretlen maradt és sajtóban sem jelent meg róla szinte semmi. A Tartományi Képviselőház honlapján is csak a NKT illetékességével és összetételével kapcsolatos információ található. Az érdemi munkájáról viszont nincs tájékoztató. A testület tagjai az illetményeket bizonyára nem felejtették el felvenni... (Nem kell ezen csodálkozni, hiszen a Tartományi Képviselőház is mindössze hat ülést tartott 2011-ben, azzal, hogy április 5-én két ülés volt.)
A NKT létrehozása után felmerült a Tartományi Képviselőház (továbbra is létező) Nemzetek Közötti Viszonyok Bizottsága és a Tanács egymás közti viszonyának, valamint a Bizottság további létjogosultságának a kérdése is. (Egyébként a Bizottság sem hallatott sokat magáról.) Külön kérdésként vetődik fel a nemzeti kisebbségi tanácsok és a képviselőházi NKT egymás közti viszonya is.
Ezúttal is bebizonyosodott a mondás: A sok bába közt elvész a gyerek!
Mire a NKT tagjai „belerázódnának a munkába”, itt lesznek a választások. Lehet majd új kisebbségügyi testületet/testületeket alakítani, amelyek majd előröl kezdik a „belerázódást”…
Újvidék, 2011. december 19.
Bozóki Antal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése