TÖRVÉNY A REHABILITÁLÁSRÓL

A törvény elfogadása után (emlékeztető II.)

2012. február 13. – A szerb állam megfellebbezte a Mérey–Zagyva Emma ügyében hozott példaértékű ítéletet, amely ezen a napon vált volna jogerőssé. Az ügy tárgyalását másodfokon is le kell folytatni – jelentette az MTI a Magyar Szó című újvidéki napilap internetes kiadására hivatkozva.

2012. február 11. – „A népirtás vádja szóba sem jöhet” címmel interjút közöl a Magyar Szó napilap prof. dr. Vojislav Stanovčić, a magyar-szerb államközi államközi vegyes bizottság szerb tagozatának elnökével, Srđan Cvetković történésszel, a sírfeltáró bizottság titkárával és dr. Várady Tibor jogászprofesszorral.
„A délvidéki megtorlások ügyében tett feljelentés nem felel meg a valóságnak, s jogilag sem állja meg a helyét” – állítják a téma szerbiai szakértői. A hozzászólók megegyeznek abban, hogy felesleges lépést tett a Jobbik, mely – a Várady Tibor jogászprofesszor által elmondottak alapján – meggondolatlan, s a jogi tényeket is mellőzi.

2012. január 28. – Büntetőeljárást indított a Központi Nyomozó Főügyészség a titóista partizánok által 1944-45-ben elkövetett délvidéki magyarirtás ügyében – írta a Magyar Nemzet. (Újabb értesülések szerint a főügyészség áttestálta az ügyet a szegedire.)

2012. január 10. – Apáti István és Szilágyi György jobbikos képviselő a Legfőbb Ügyészséghez fordult háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt. Ismeretlen tettesek ellen tettek feljelentést az 1944-45-ös délvidéki mészárlás kapcsán, melynek több tízezer főleg magyar és német áldozata volt.

• Mérey-Zagyva Emmának a zombori Alapfokú Bíróság a Szerb Köztársasággal szembeni kártérítési perben, az édesapja elveszítése, a lelki megrázkódtatás és fájdalom kártérítése fejében 730 000 dinárt, valamint még 31500 dinár bírósági költséget ítélt meg.

December 31. – Jó példa volt a kárpótlási és rehabilitációs törvény arra, hogy hogyan gondoljuk az együttműködést (Szerbiával – B. A. megj.), s hogy Magyarországnak milyen feltételei vannak. Megköszönném Szerbia kormányának, külön pedig Boris Tadić elnöknek, hogy megértette: segíteni akarunk, de ehhez Szerbiának is segíteni kell nekünk. Jeleztük a problémát, ők pedig a VMSZ-szel együtt megtalálták a megoldást. Ha így haladunk, Magyarország elkötelezett harcosa lehet Szerbiai EU-integrációjának – nyilatkozta Németh Zsolt a Magyar Szónak (Hogy a magyarok jól érezzék magukat).

• Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke a Vajdaság Ma internetes hírportálnak adott évértékelő nyilatkozatában keserűen gondol a restitúcióról és a rehabilitációról szóló szerbiai törvények meghozatalára. Szerinte ugyanis ezek elfogadása után is tovább él a kollektív bűnösség elve.
– Ezeknek mérhetetlenül ellene vagyunk. Nagyon sajnáljuk, hogy ebbe belement a VMSZ négy képviselője is. A jövő évben mi mindent megteszünk ezen törvények megváltoztatása céljából – mondta az MPSZ elnöke.

• A magyarság valóban beleavatkozott saját ügyeinek megnyugtató rendezésébe. A december 5-én elfogadott rehabilitálásról szóló törvény szövege az utolsó vesszőig megfelel annak, amit október 19-én Slobodan Homennel, az igazságügyi minisztérium államtitkárával leegyeztettünk. Közel hetven év után, a szerbiai képviselőházban törvény által került kimondásra: a II. világháború végén koholt vádak alapján, nemzeti hovatartozásuk miatt végeztek ki, üldöztek el embereket, és most egyszerűsített eljárásban kell rehabilitálni őket.
A szeptemberi csata elvesztését követően, a Kárpát-medencei magyarság háborút nyert, mert a vagyon-visszaszármaztatás és kárpótlás folyamatából töröltetett a kollektív bűnösség elve. És hogy miért nevezem ezt a Kárpát-medencei magyarság közös győzelmének? Azért, mert a Vajdasági Magyar Szövetséget mindvégig támogatásáról biztosította, és aktívan segítette a Magyarország kormánya, az anyaországi parlamenti pártok mindegyike, a magyar európai parlamenti képviselők, valamint a határon túli magyar szervezetek jelentős része – olvasható Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselőjének a Kijózanodás éve című írásában (Magyar Szó).

• A CMH Polgári Egyesület megbízásából készült, Tájékoztató a vagyon-
visszaszármaztatásról és a rehabilitációról című ingyenes kiadványt kapott a Magyar Szó
minden vásárlója. A kiadvány szerzője dr. Varga László, a VMSZ szerbiai parlamenti
képviselője.
– A tájékoztató füzet azzal a céllal készült, hogy az érintettek számára útmutatóként szolgáljon a vagyon-visszaszármaztatási és a rehabilitációs eljárásokkal kapcsolatban . A kiadvány az alapinformációkat tartalmazza, személyre szabott a CMH Polgári Egyesület 2012. január 23-én induló Vagyon-visszaszármaztatási és a Rehabilitációs Jogsegélyszolgálatnál lesz elérhető – olvasható a füzet elején.

2011. december 30. A vagyon-visszaszármaztatási, meg a rehabilitálásról szóló törvény kapcsán kialakult háború az év legmarkánsabb eseménysorozata volt. Az emberek láthatták a Vajdasági Szociáldemokrata Liga, a Liberális Demokrata Párt és mások igazi arcát. A végeredmény azonban a kollektív bűnösség elvének kiiktatása a restitúció folyamatából, meg az, hogy közel 70 év után törvény által került kimondásra, hogy a II. világháború végén és után nemzeti hovatartozásuk miatt fosztották meg embereket életüktől, szabadságuktól vagy vagyonuktól, és ezért gyorsított eljárásban kell őket rehabilitálni – írja Pásztor Bálint, a VMSZ szerbiai parlamenti képviselője a honlapján („Vonatkisiklás” és más események).

• A magyar Országgyűlés elfogadta a CCX. törvényt az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről. E törvény értelmében az 1945-ben létrehozott nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában meghatározott, emberiesség elleni bűncselekmények, valamint a genfi egyezményekben foglalt fegyveres összeütközés esetén elkövetett súlyos jogsértések nem évülnek el. Akkor sem, ha az elkövetés idején a cselekmény a belső jog szerint nem minősült el nem évülő bűncselekménynek.

2011. december 28. – A Vajdasági Magyar Szövetség határozott szándéka, hogy segítsen mindazoknak, akik részt akarnak venni a rehabilitációs és vagyon-visszaszármaztatási eljárásokban – hangsúlyozta dr. Varga László, a VMSZ köztársasági képviselője december 28-án este a párt zentai szervezetének székházában megtartott összejövetelen, majd hozzátette, január 23-tól a CMH-irodákon keresztül próbálnak személyre szabott segítséget nyújtani.

– Mindkét eljárás esetében lesznek olyan kérelmezők, akik az irodákba tájékozódni látogatnak el, ezt követően pedig választanak egy jogi képviselőt, és elindítják az eljárást. Lesznek olyanok is, akik az alapvető információkon túl a kérelmek megfogalmazásában is segítséget kérnek, és lesznek olyan eljárások is, amelyek összetettségük okán olyan mennyiségű jogi munkát igényelnek, amit csak ügyvéd segítségével lehet elvégezni – magyarázta dr. Varga László, aki hangsúlyozta, a csúrogi, a zsablyai és a mozsori magyarok, illetve leszármazottak esetében a jogsegélyszolgálat a teljes eljárás ügyintézését átvállalja, mivel az ő esetükben a kollektív háborús bűnösnek nyilvánítás ténye azt igényli, hogy melléjük álljon a közösség. A képviselő elmondta, a hétvégi Magyar Szóban megjelenik majd egy tájékoztató füzet is, amely az eljárásokkal kapcsolatos alapvető információkat fogja tartalmazni, majd hozzátette, ajánlatos minél előbb beadni a kérelmeket, mivel valószínűleg több tízezer kérelem érkezik majd be. Varga László emellett az aktuális politikai helyzetről is beszélt.
A felvételen Knézi Péter, dr. Varga László, dr. Babity János és
Ceglédi Rudolf Zentán (fotó: Horváth Zsolt)

2011. december 27. – A négy szerbiai parlamenti mandátummal rendelkező VMSZ-re a szerb politikai elit akkor figyelt fel, amikor szeptember végén a parlamentben határozottan felemelte szavát a vagyon visszaszármaztatásáról és a kárpótlásról szóló (restitúciós) törvény ellen, amely jogerőre emelte a kollektív bűnösség elvét. Budapest is figyelmeztette Belgrádot: ha nem változtatnak a helyzeten, Magyarország nem támogatja Szerbia tagjelölti státusát. A törvény sok olyan vajdasági magyart is érint, akiknek rokonai, hozzátartozói elszenvedői voltak a második világháború végén elkövetett délvidéki megtorlásoknak.
A szerb kormány és a VMSZ végül megállapodott, hogy a rehabilitációs törvény módosításával orvosolják a kialakult helyzetet. Ebből - az európai jognak megfelelően és a restitúciós törvénnyel ellentétben – kiiktatták a kollektív háborús bűnösség fogalmát és az egyéni felelősséget helyezték homloktérbe a háborús bűnösség megállapításánál.
Egyes jogi szakértők szerint aggályos, hogy egy törvényt helyettesíteni lehet-e egy utóbb elfogadott másik jogi aktussal anélkül, hogy az előzőt hatályon kívül helyezték volna. A gyakorlat fogja igazolni, hogy igen – vallják a kormányoldalon, írja Varga István, az MTI belgrádi tudósítója Remények és csalódások éve című írásában.

2011. december 24. – A Magyar Szó egész oldalas interjút közöl Pásztor Istvánnal, a VMSZ elnökével, a vagyon-visszaszármaztatási és rehabilitációs törvények kürüli „politikai küzdelem hátteréről”. Pásztor elmondja, hogy most sem került volna sor a törvény elfogadására, „ha nem lett volna része annak az európai közeledési föltételrendszernek, amelyet Szerbia bevállalt. Mi örültünk annak, ha kényszerből is, de ez a törvény elfogadásra kerül – nyilatkozta a VMSZ elnöke.
A magyar miniszterelnökkel folytatott beszélgetés, amelynek során ismertette a törvény elfogadásával kapcsolatos nehézségeket, Pásztor számára „nagy lelki megkönnyebbülést jelentett. Ugyanakkor ez egy plusz tehertétel volt, mert ettől kezdve egy olyan csatába indultunk – hogyha egy picit túlozni szeretnék –, amelyben nemcsak a saját bőrünket vittük a vásárra – ami nem kevés –, hanem Magyarország bőrét is – mondta Pásztor.
– Közben kiderült, hogy a vajdasági közéleten belül van egy vékony réteg, amelyet a megoldás nem érdekelt, amely igazából nem a megoldáson gondolkodik, hanem a konfrontáción, a feszültségben, a végérvényes konfrontálódáson, azon, hogy elítéljék a VMSZ-t, amivel egy adott pillanatban megpróbáltak megbélyegezni. A periódus második felének ez volt a negatív hozadéka. Azt látom, hogy ezek az emberek ma is abban a meggyőződésben élnek, hogy mi alá licitáltunk, hogy elárultuk a közösséget, hogy kevesebbet húztunk ki a történetből, mint amit lehetett volna. Nekem meggyőződésem, hogy nagy csata eredményeként a kollektív bűnösség civilizációs értelemben vett megállapítása oda került, ahol a helye van – fogalmazott Pásztor

2011. december 22. – Egyelőre még mindig nem rajzolódott ki a két (a restitúciós és a

rehabilitálási – B. А. megj.) törvény kompatibilitása, mivel a rehabilitációs törvény végrehajtási záradékát hatvan napon belül hozzák meg. „Ezt én megint halogatásként élem meg. Az angolszász törvényhozásban például már a bevezető rendelkezésekben meghatározzák a törvényben használatos fogalmak jelentését. A két törvény nem konzisztens. Egy törvényt nem lehet a másik fölé helyezni. A restitúciós törvény magában rejti a kollektív bűnösség fogalmát, ennélfogva az érintettektől megtagadja a kárpótlást. Ezzel szemben a rehabilitációs törvény eltekint a kollektív bűnösség elvétől, így engedélyezi a kárpótlást” – nyilatkozta Szalma József újvidéki egyetemi tanár az MTI-nek (Restitúció és rehabilitálás Szerbiában).
Úgy véli, alkotmányossági szempontból is megtámadható a két törvény, mert ellentétesek a 2006-os szerb alkotmánnyal, annak is a vagyonjogi garanciákkal foglalkozó részeivel. „Ha egy ország törvényhozása a jogszabályok összhangjára törekszik, akkor nem fogalmazhat az egyik törvényben így, a másikban meg amúgy” – fogalmazott az újvidéki egyetemi tanár.

2011. december 20. – A Magyar Szó körkérdésének – hogy az olvasó mit tart a vajdasági magyarság szempontjából legfontosabb idei közéleti eseménynek – eredménye a következő:
A rehabilitációs és a vagyon-visszaszármaztatási törvény elfogadását 54.2%
Az egyetemista ösztöndíjrendszer kiépítését 31.4%
A Magyar Nemzeti Tanács stratégiáinak megfogalmazását, elfogadását 14.4%
Szavazatok száma: 708

2011. december 17. – A Vajdasági Magyar Szövetség által irányított Magyar Nemzeti Tanács napilapjában, a Magyar Szóban egész oldalas hirdetés jelent meg, miszerint „a CMH Polgári Egyesület a VMSZ kezdeményezésére vagyon-visszaszármaztatási és rehabilitációs jogsegélyszolgálatot indít”.

2011. december 15. – A vagyon-visszaszármaztatás és a rehabilitáció ügye vajdasági magyar szemszögből a 2011. év legmeghatározóbb politikai eseménye, írja Varga László, a VMSZ szerbiai parlamenti képviselője. A Vagyon-visszaszármaztatás, rehabilitáció című, a párt Új Esély című lapjában megjelent kétoldalas írásában „néhány olyan kérést tekint át, amelyekkel kapcsolatban jószándékú aggodalmak, alaptalan aggályok és nem utolsó sorban rosszándékú bírálatok sora fogalmazódott meg az elmúlt néhány hétben”. Ezek a kérdések: 1. Mit jelent majd a gyakorlatban a létrejött megoldás?, 2. A kárpótlási időszak kérdése, 3. A vagyon-visszaszármaztatás folyamatából a kollektív bűnösség elvét törlő megoldás lényege, 4. A magyar honvédséghez önkéntesen csatlakozottak vagyon-visszaszármaztatási joga és 5. A harcban elesett vajdasági magyar honvédek rehabilitációhoz és kárpótláshoz fűződő jogának kérdése.
A VMSZ képviselője szerint a „Rehabilitációs törvény 2011. december 5-i zárószavazásával megnyugtató módon zárult le a vagyon-visszaszármaztatás és a rehabilitáció kérdéskörét szabályzó jogszabálycsomag elfogadásának folyamata.

• – Szerbia Köztársaság Hivatalos Közlönyének (Službeni glasnik) 2011. december 7-i 92. számában megjelent a rehabilitációról szóló törvény.
A 33. szakasz úgy rendelkezik, hogy a jogszabály a megjelenési időponttól számított nyolcadik napon lesz hatályos. Így, december 15-én hatályba lépett, vagyis a szerb jogrendszer részévé és egyúttal alkalmazhatóvá lett a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által is megszavazott és politikai „sikernek” nevezett, a többi vajdasági magyar párt és számos civil szervezet által viszont vitatott rendelkezéseket tartalmazó rehabilitálási törvény.
Figyelemmel kell kísérni, hogy a gyakorlat kinek ad majd igazat.

2011. december 10. – „Az új rehabilitálási törvény az egyéni felelősségen alapszik és az ártatlanság vélelméből indul ki. Az egyén esetében az államot kötelezi arra, hogy valakinek a bűnösségét bizonyítsa” – nyilatkozta Pásztor István, majd hozzátette, hogy ebből adódóan „nincsen kollektív bűnösség, csak egyéni felelősség és csak az egyén által elkövetett bűncselekmény”.
Mindennek értelmében a „rehabilitálási és a kárpótlási folyamatból csak azok zárhatóak ki, akikről bírósági ítélettel bebizonyították, illetve bebizonyítják, hogy háborús bűncselekményeket követtek el”.
Pásztor István nem vitatta, hogy az elkövetkező időszakban, az érintett személyek rehabilitálási folyamatával kapcsolatosan rengeteg megválaszolásra váró kérdés is felmerül majd, és az sem vitatott, hogy a rehabilitálási kérelmek benyújtására megszabott két éves határidő is viszonylag rövid – mondta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke Varga Istvánnak, az MTI belgrádi tudósítójának adott nyilatkozatában.

• Matuska Márton évtizedek óta a délvidéki magyarellenes vérengzések szorgos kutatója és avatott ismerője. Az MTI tudósítójának a csúrogi eseményekről és az új rehabilitálási törvényről így nyilatkozott.

„Súlyos fenntartásaim vannak a szerb parlamentben elfogadott új rehabilitálási törvénnyel kapcsolatosan. Vegyük például azt az eseménysort, ami a Csúrogon élt magyar lakossággal történt. A település teljes magyar lakosságát háborús bűnössé nyilvánították. Erről a tényről dokumentummal is rendelkezem. Olyan bírósági okmányok vannak a birtokomban, amelyek szerint nem csak Csúrog magyar lakosságát nyilvánították háborús bűnössé, hanem a zsabljai magyarokat is” – magyarázza Matuska Márton.
„Véleményem szerint ezeket az embereket, akiket kollektív módon nyilvánítottak háborús bűnössé, kollektívan kellett volna a háborús bűnösség vádja alól is felmenteni, és nem olyan helyzetet teremteni, hogy az érintetteknek egyénenként, méghozzá záros, kétéves határidőn belül kell kérvényezniük rehabilitálásukat, azaz ártatlanságuk bizonyítását” – fogalmazott Matuska.
„A szerb parlament által a minap elfogadott törvény sem mondja ki, hogy ez a rendelet hatályon kívül helyeztetik. A szerb államnak helyre kell hoznia az általa elkövetett valamennyi hibát 1944-től napjainkig, a most elfogadott rehabilitálási törvénnyel együtt, amely – mint említettem – nem nyilvánítja semmissé a kollektív bűnösség elvét” – mondta az MTI belgrádi tudósítójának Matuska Márton.

• Egy magyarországi közvélemény kutatás szerint, amelyben arra a kérdésre
keresték a választ, miszerint, a rehabilitációs törvény(tervezet) orvosolja-e a kárpótlási törvény hibáját, a következő eredmények lettek:
Feleletek százalékban:
Igen 7,2%
Nem 63,9%
Részben 28, 9%
https://www.surveymonkey.com/s/BCL3TW7

2011. december 9. – December 5-én, a rehabilitációról szóló törvény elfogadásával „a kárpát-medencei magyarság háborút nyert” írja blogjában Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője.

– A háború megnyerésének persze a vajdasági magyar szervezetek nem mindegyike örül. Mindig követendőnek tartottam Voltaire szavait: „Nem értek egyet önnel, de utolsó leheletemig küzdök azért, hogy elmondhassa a véleményét.” Tiszteletben tartom, hogy továbbra is vannak olyan vélemények, amelyek szerint az elfogadott megoldás nem jó, az azonban biztos, hogy ezeket (az egyébként egyre inkább marginalizálódó véleményeket) a szakmai tudásnak vagy a szakmai tisztességnek a hiánya mondatja azok megfogalmazóival – írja az ifjú Pásztor.

2011. december 6. – A délvidéki Magyar Remény Mozgalom (MRM) csalódottan és némi dühhel veszi tudomásul a politikai színtéren történő eseményeket. Emlékeztetőül, a szerbiai parlament idén ősszel elfogadta a restitúcióról és kárpótlásról szóló törvényt, amely a kollektív bűnösség elvét sugallja, és október 6-án (éppen a magyarság gyásznapján) lépett hatályba. A törvény 5. szakasza 3. bekezdésének 3. pontja kimondja, miszerint „az a személy, aki a második világháború alatt a Szerbia Köztársaság területén tevékenykedő megszálló erők tagja volt és annak örökösei” nem jogosult az elvett vagyon-visszaszármaztatásra, illetve kárpótlásra. Ezt megszavazták a demokrata és vajdasági szerb pártok képviselői is – írja a MRM közleményében.

• Az önmagára a szerbiai magyarok legfőbb támaszaként tekintő Vajdasági Magyar Szövetség néhány nappal, sőt órával, a magyar közösség szempontjából sorsdöntő, a rehabilitációs törvénymódosítást tárgyaló, parlamenti szavazás előtt, megalakította belgrádi tagozatát, s lehetővé tette a pártba, szerb etnikumú polgárok belépését, tagságát is. Nos, a felvidéki tapasztalatok alapján, nehezen vitatható, hogy ez a lépés, a Szerbiában élő, magyar etnikumú közösség megosztottságát, bizalomvesztését tovább mélyíti majd. A magyar-ajkú, mind jobban kisebbségbe szoruló, nemzeti közösségünk szempontjából ez a fejlemény semmiképpen sem tekinthető kedvezőnek! – írja Éhn József, a Társaság a Kárpát-medencei Magyarságért közhasznú, civil szervezet elnöke A Vajdasági Magyar Szövetség megszűnt magyar etnikai pártként működni! c. írásában.

• A Vajdasági Magyar Szövetség Elnöksége áttekintette a Vagyon-visszaszármaztatási törvény és a Rehabilitációról szóló törvény alkalmazásával kapcsolatban felmerülő feladatokat.
Az Elnökség határozatot hozott arról, hogy a két törvény alkalmazásának kezdetéig jogsegélyszolgálatot hoz létre. A szolgálat felállításának célja, hogy segítséget nyújtson ahhoz, hogy a vajdasági magyar közösség minél eredményesebben tudjon élni a vagyon-visszaszármaztatás és a rehabilitáció lehetőségével – olvasható a párt közleményében.

• A rehabilitálási törvény elfogadásával VMSZ elnöke és parlamenti képviselői másodszor is megkerülték a délvidéki magyarságot (először a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény meghozatalakor történt ez meg), a másik négy magyar párt és több civil szervezet november 15-i álláspontjait. Politikai háttérmegegyezést kötöttek, hogy a vagyon-visszaszármaztatási törvényt ne változtassák meg, hanem egy új, a rehabilitálásról szóló törvényben ,,tegyenek utalást és tisztázzák” a kárpótlási törvénynek a vajdasági magyarokat sértő rendelkezését. Miközben erősen vitatható, hogy egy törvény rendelkezéseit lehet-e egy másik törvénnyel „pontosítani”, vagy sem – olvasható Bozóki Antal Újabb „siker” c. írásában.

2011. december 5. – Martonyi János magyar külügyminiszter közlése szerint „feltétlenné vált” Szerbia európai uniós tagjelölti státusának magyar támogatása, miután a szerb parlament elfogadta a rehabilitációs törvény szövegét abban a változatban, amely a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ) és a kormány közti megállapodásra épült.

A témáról Brüsszelben, az EU-külügyminiszterek találkozója előtt adott nyilatkozatában a magyar diplomácia vezetője kiemelte a megállapodásból: a rehabilitációs törvény szövege révén orvoslást nyert az, hogy a kárpótlási törvény a kollektív bűnösség elvét vette alapul. A törvény immár csak egyéni felelősséget ismer, de még abban a körben is lehetővé teszi, hogy felmentést nyerjen valaki a vele szemben hozott ítélet hatálya alól.
Szerbia uniós integrációjának szempontjából és a magyar-szerb kapcsolatok szempontjából is pozitív döntés született. Ezt üdvözöljük és örömmel nyugtázzuk – fogalmazott Martonyi János.

• A magyar kormány üdvözli, hogy a szerb parlament december 5-én elfogadta a rehabilitációról szóló törvényt, a szerb kormány és a Vajdasági Magyar Szövetség képviselőinek egyeztetése után, a közöttük létrejött megállapodásnak megfelelően – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Németh Zsolt külügyi államtitkár az MTI-vel.
A rehabilitációról szóló törvény elfogadása után, Magyarország – összhangban a Szerbia európai integrációját támogató eddigi következetes álláspontjával – támogatni tudja az Európai Tanács december 9-i ülésén a Szerbia EU-tagjelöltségére vonatkozó politikai döntést – erősítették meg.

• Németh Zsolt külügyi államtitkár, Pásztor István, a VMSZ elnöke és Balla Mihály, a külügyi bizottság elnöke sajtótájékoztatón üdvözölte a szerbiai rehabilitációs törvény elfogadását. A magyar kormány közleményben üdvözölte a törvényt.




2011. december 5. – A szerb parlament 121 igenlő, öt nemleges és egy tartózkodó szavazattal elfogadta a rehabilitációs törvényt.