A Magyar Szó karácsonyi (december 24., 25. és 26-i) számának első oldalán, a fejléc alatt, Reálissá válik az igazságtétel címmel Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke „összegzi az elmúlt hónapok történéseit”. A Kabók Erika készített, a pártelnök két fényképével illusztrált, az év folyamán közölt ki tudja hányadik interjú (?) kitölti a lap egész – leginkább a (VMSZ) tisztségviselői számára fenntartott – 14. oldalát. Az újság első oldaláról persze lemaradt a szöveg, hogy „minden kedves olvasónak áldott, békés karácsonyt kívánunk”.
Koccintás a sajtó képviselőivel (fotó: Ótos András)
Pásztornak további két „jelenése” (mondaná egy közismert vajdasági magyar színész) is van a lapban: A süllyedés éve címmel a lap munkatársa (dió) beszámol a pártelnök december 23-i „évértékelőjéről”, amelyen a sajtó képviselői – köztük, az eseményről készült felvétel szerint, a Magyar Szó megbízott főszerkesztője és helyettese is –, „koccinthattak” Pásztorral. A lap 12. oldalán pedig a VMSZ elnökének ugyancsak egész oldalas színes karácsonyi és újévi üdvözletét közli.
Korhecz Tamás, a VMSZ által irányított Magyar Nemzeti Tanács (VMSZMNT) elnöke sem marad(hatott) le Pásztortól. A lapnak ugyanez a száma úgyszintén az első oldalon kezdi, majd a hatodik oldalon folytatja a Nem kerülhető meg az MNT javaslattételi joga című cikket. A fél (lap)oldal terjedelmű szövegben Korhecz Tamás és Širková Anikó zentai polgármester nyilatkoznak, annak kapcsán, hogy „az MNT megnyerte mind a hét, az év elején indított perét a zentai önkormányzattal szemben a szerbiai Közigazgatási Bíróság előtt”.
Korhecz ismételten (el)magyarázza a lap olvasóinak, hogy „a bíróság ezúttal érdemben bírálta el” az VMSZMNT keresetét. Hiába mondja Širková újból, hogy „a bíróság ismét nem érdemben döntött, hanem eljárási szabálytalanságokra hivatkozva semmisítette meg a kinevezési határozatokat”. (A perekkel kapcsolatos írás lásd a http://bozokiantal.blogspot.com/2011/12/korhecz-perei.html honlapon.)
A Magyar Szó ugyanazon a (hatodik) oldalon közli Korhecz Tamás negyed oldalas, Teljes odaadással című naplószerű írását is, amelyben a VMSZMNT elnöke – a testület hivatalnokainak fenntartott heti rovatban – beszámol a december 19. és 22. között végzett tevékenységéről. Mindkét – egyazon oldalon közölt – szöveghez egy-egy Korhecz fénykép is társul. Korhecz ugyancsak egész oldalas karácsonyi/újévi színes üdvözletét a lap a 24. oldalon közli.
Egy egész oldalas hirdetés a Magyar Szóban, a 18%-os adóval együtt, 37.760,00 dinárba kerül. Ez az összeg alig valamivel kevesebb egy novemberi szerbiai átlagos havi fizetésnél (38.363 dinár). Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés: Ki lettek-e fizetve ezek az összegek és, ha igen, kinek a pénzéből? Vagy talán nem is kellett a hirdetésékért fizetni, mivel a lap alapítója/tulajdonosa VMSZMNT?
A lap ugyanebben (a karácsonyi) számában (csaknem az egész 16. oldalon) Az igazi sorsközösség erős szálai kötöttek bennünket egymáshoz címmel (Kontra Ferenc által jegyzett) beszélgetést közöl Dudás Károly íróval, annak kapcsán, hogy nemrég átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. Tudni kell azt is, hogy Dudás a VMSZ Elnökségének és a Tanácsának is a tagja. Kitüntetéséről egyébként a lap a december 14-i számában már a beszámolt (Tápai Renáta: Tisztikereszt Dudás Károlynak).
A VMSZ napilapja következő (december 27-i) számának első oldalán (XVI. Benedek pápa karácsonyi üzenetét ismertető írás alatt) ismét Pásztor István Hazudni még karácsonykor sem szabad című interjúja (és fényképe) található. Pesevszki Evelyn (ismétléstől sem mentes) írásának folytatása, amelyben a VMSZ elnöke „a tartományi büdzséről, az országos költségvetéshez viszonyított, alkotmányban szavatolt arányokról és a kapcsolódó részletekről” mondja el véleményét, kitölti a lap ötödik oldalának több mint a háromnegyed részét.
A nyilatkozatban – amelyhez három Pásztor kép is tartozik –, a VMSZ elnöke, aki egyúttal a tartományi kormány alelnöke is, arra panaszkodik, hogy „a Vajdaságban megvalósított pénzt folyamatosan kipumpálják a tartományból, és máshová csoportosítják át”, meg hogy „a pénzből, amit öt év alatt nem adtak ide, két szabadkai Népszínházat fel lehetett volna építeni”. Az olvasóban önkénytelenül is felvetődik a kérdés, hogy ki ez a Pásztor? A kormány alelnöke, vagy ellenzéki politikus? Mintha nem éppen ő lenne az egyik felelős az utóbbi tíz év történéseiért!
Az újság december 27-i számának úgyszintén a címoldalán – vagyis kiemelt helyen – hívja fel az olvasók figyelmét, hogy a nyolcadik oldalon karácsonyi riportot találnak arról, hogy „több generáció ünnepli együtt a karácsonyt Korhecz Tamás családjában”. Tápai Renáta kissé megkésett, Misztérium csengőszóra című írása és a Korhecz családról – amely „újév után Ausztriába megy síelni” – közölt öt kép kevés híján kitölti az egész oldalt.
Pártlap és a személyi kultuszt tápláló újság szintjére züllesztették sajnos a Magyar Szót.
Mint köztudott, a Magyar Szó Lapkiadó Kft-nek megbízott igazgatója, a Magyar Szó Kft-nek megbízott főszerkesztője van. (Erről bárki meggyőződhet a lap impresszumából). A Kft. Megbízott igazgatónak már korábban lejárt a megbízatási ideje (2010. április 1-jétől látja el a tisztséget). Habár már „négy évtizede” a Magyar Szóban van, nyugdíjba csak „hamarosan” vonul. Hogy ez mikor következik be? Amikor a VMSZ „megfelelő” személyt talál.
A VMSZMNT a Magyar Szó megbízott főszerkesztőjét 2011. június 23-án nevezte ki, miután botrányos körülmények között menesztette az előző főszerkesztőt. A következő napon a lap címoldalán az állt, miszerint ez volt „a közéleti napilap utolsó száma”.
Hat hónap elteltével senki még csak nem is említi, hogy mikor írják ki a pályázatot a lap főszerkesztői munkahelyére. Mivel a lap – amint az előbbiekből is látszik – „jól teljesít”, a 2012. évi választások előtt erre bizonyára nem kerül sor. A megbízott főszerkesztő azonban – a jelek szerint – nincsen tudatában annak, hogy csak addig marad meg posztján, amíg a VMSZ elvárásainak megfelel.
A lap újságírói – úgy tűnik – már beletörődtek a sorsukba. Az olvasók véleménye pedig kit érdekel? Olyan újságot olvasnak, amilyent vesznek…
Újvidék, 2011. december 27.
Bozóki Antal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése