2013. május 16., csütörtök

Bulgária feltételeket szab Szerbiának



Bulgária csak akkor támogatja Szerbia európai integrációját, ha a bolgár nemzeti közösség megfelelő mértékben érvényesítheti jogait Szerbiában – mondta Marin Rajkov, Bulgária ügyvezető kormányfője. A Dimitrovgrad és a Bosilegrad környékén élő szerbiai bolgárok jogérvényesítésének és szabadságának szintje feltétel Bulgária támogatásához, magyarázta Rajkov, majd mindenkit biztosított, hogy országa Szerbia európai uniós tagsága mellett kötelezte el magát.
Szerbia délkeleti régiójában sokat kell még dolgozni a gazdaság és az infrastruktúra fejlesztésén – értékelte Rajkov dimitrovgradi látogatása során.
Az aktuális népszámlálási mutatók szerint Szerbia délkeleti régiójában 18 543 bolgár él. (Beta)
2013. május 15., 4. o.


Kapcsolódó írások:
Románia példát mutatott*
Kisebbségjogi jegyzet

            Románia 2012. február 29-én, Szerbia EU-tagjelölti státusának megadása előtti utolsó pillanatban, azt üzente: csak akkor támogatja a csatlakozási tárgyalások megkezdését, ha Szerbia rendezi a román és a vlach kisebbség jogait. Bukarest az oktatási, kulturális és vallási jogok garantálását követelte, ehhez pedig biztosítékként azt a kétoldalú egyezményt, amelyet végül március 1-jén sikerült tető alá hozni. Vagyis Románia kész volt megvétózni Szerbia EU-tagjelölti státusát.
            Mindkét említett nemzeti kisebbségnek (is) nemzeti tanácsa van Szerbiában, de míg a román nemzeti közösség Romániát tekinti anyaországának, addig – Radiša Dragojević, a Vlah Nemzeti Tanács elnöke szerint – a vlahok „Szerbiát tekintik anyaországuknak”.  
A román feltétel már csak azért is váratlan intermezzónak számított az integrációs tárgyalások során, mert Bukarest tavaly novemberben kijelentette, hogy „feltétel nélkül támogatja Szerbiai tagjelölti státusát”. Időközben azonban Romániában kormányválság és -váltás történt, így újra felmelegítették az egyébként hosszú évtizedes problémát. 
            Magyarország ezzel szemben Szerbia EU-s tagjelölti státusáról folytatott tárgyalások során semmilyen kikötést vagy feltételt nem támasztott. A vezető magyar politikusok szinte egymással versenyeztek, hogy ki támogatja jobban Szerbiát ezen az úton.
            – Magyarországnak is fontos, hogy Szerbiai az EU tagjelöltje legyen, hiszen egy szomszédos országról van szó, ahol nagy számban él magyar kisebbség – jelentette ki Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára február 29-én egy budapesti háttérbeszélgetésen. Hangsúlyozta: „Politikai szempontból nagy hiba lett volna, ha az EU tovább késlelteti Szerbia tagjelölti státusának megadását”. Más szóval: a magyar külügy fontosabbnak tartotta Szerbia mielőbbi EU tagjelöltségét az itt élő magyarok helyzetének rendezésénél, jogainak megvalósulásánál.
Szerbia tagjelölti státusának március 2-i megadására végül az után került sor, hogy március 1-re virradó éjszaka a két fél meg állapodott az említett szerződés szövegéről. A dokumentumot Mihnea Motoc, Románia, valamint Roksanda Ninčić, Szerbia EU-nagykövete Brüsszelben látta el kézjegyével.
– Az adott helyzetben Románia a szerbiai román kisebbség védelmében nem tett egyebet, mint élt azon kevés eszközök egyikével, amelyek a rendelkezésére álltak, hiszen célja az, hogy a Szerbiában élő többi kisebbséggel együtt a román közösség is jogokat kapjon és a szerb állam védelmét élvezze – szögezte le Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő.
            Akárhogy is vizsgáljuk, a kisebbségi megállapodás aláírása a román fél diplomáciai sikereként könyvelhető el. Most azonban szükség lenne a megállapodás teljes szövegének a nyilvánosságra hozatalára, mivel hivatkozási alapul is szolgálhat a többi szerbiai nemzeti kisebbségre helyzetének rendezésére a Szerbiával folyó további EU-s tárgyalások során.
Úgy tűnik, mintha Bukarest nagyobb gondot fordítana a kisebbségvédelemre, mint Budapest. Romániának ugyanis sikerült elérnie azt, amit Magyarország képviselői meg sem kíséreltek.
A román álláspont nyomán kialakult helyzet, amely Szerbia tagjelölti státusának megadását az országban élő kisebbségek jogainak betartásától teszi függővé, egyrészt újabb érvet jelent az európai uniós kisebbségi keretszabályozás megalkotása mellett. Másrészt pedig arra utal, hogy az EU most már mintha nagyobb készséget mutatna a nemzeti kisebbségek védelme iránt.
Hogyan lehetséges az, mivel magyarázható, hogy a Szerbiával folytatott EU-s tárgyalások során a magyar diplomácia egyetlen, a vajdasági magyarok helyzetével kapcsolatos kérdés sem vetett fel? Például azt, hogy a szerb állam még mindig nem helyezte hatályon kívül azokat a határozatokat, amelyekkel kollektív bűnössé nyilvánították a Sajkás-vidéki magyarokat.
A magyar külügy számára a nyílt nemzeti kisebbségügyi kérdések rendezésére – újabb lehetőségként – a Szerbiával való csatlakozási tárgyalások maradnak. Most már csak az a kérdés, tud-e élni a román követelés nyomán kialakult helyzettel?

Újvidék, 2012. március 15.

Bozóki Antal

__________
* Civitas Europica Centralis (CEC): Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. március 17.



Magyar érdek is, hogy Szerbia dátumot kapjon


Martonyi: Fontos, hogy megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások – Grubješić: hálásak vagyunk Magyarországnak



Suzana Grubješić szerb miniszterelnök-helyettes Budapesten találkozott Martonyi János magyar külügyminiszterrel. Közölte: Szerbia hálás Magyarországnak az EU-integrációs folyamatban nyújtott támogatásért. 
A magyar–szerb kétoldalú kapcsolatokról Martonyi János  elmondta: május végén a két ország köztársasági elnöke közösen helyez el koszorút szerb és magyar emlékhelyeken. Ez jelentős politikai esemény lesz, amely kifejezi, hogy a kölcsönös megértés és kiengesztelődés politikája fontosabb, mint bármely, „a múltra vonatkozó vélt vagy valós sérelem”.
Arra is kitért, hogy, a vajdasági incidensek száma csökken, és remélhetőleg rendeződnek a Vajdaság autonómiájával kapcsolatban az utóbbi időben felmerült viták is.
Suzana Grubješić kiemelte: fontos a jó kapcsolatok ápolása a szomszédos országokkal. Magyarországot és Szerbiát sok szál köti össze, így a Szerbiában élő magyar és a Magyarországon élő szerb kisebbség. A miniszterelnök-helyettes jónak nevezte a két ország gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatait is. Szavai szerint az EU egyik legsikeresebb programja a bővítés, mert folyamatosan segíti a csatlakozásra váró országok átalakulását. Kiemelte: a jó gyakorlatok megosztása az országok között segítheti a közeledést az EU-hoz, és ezek a tapasztalatok a keleti partnerség országainak is fontosak lehetnek. Szerbia is kész az eszmecserére egyebek között a vízumliberalizációról, a reformokról, hiszen ezt is jelenti az európai szolidaritás.
A 6. Európa–Ukrajna fórum megnyitóján magyar külügyi tárcavezető úgy vélte, a keleti partnerség jövője miatt is fontos, hogy a novemberi vilniusi csúcstalálkozón az EU aláírja a társulási megállapodást Ukrajnával. Ha ez elmarad, az olyan „kihagyott lehetőség” lenne, amelynek következményei ma még nem mérhetők fel pontosan – mondta, úgy vélte, az elmúlt időben Ukrajna jelentős erőfeszítéseseket tett a feltételek teljesítésére, és remélhetőleg ez minden tagállamot meggyőz.
A szerb integrációs minisztert a nap folyamán fogadta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi minisztert is és azon reményének adott hangot, hogy „intézményi reformokra koncentráló együttműködés alakulhat ki Szerbiával”. A megbeszélésen megállapodtak abban: a magyar és a szerb illetékes minisztérium közvetlenül felveszi egymással a kapcsolatot, hogy kidolgozzák annak részleteit, hogyan tudnak akár a közigazgatási, akár az igazságügyi reform területén olyan konferenciákat, műhelybeszélgetéseket szervezni, amelyek segítik Szerbia csatlakozási teveinek megvalósulását.
Suzana Grubješić örömmel vette, hogy Magyarország teljes mértékben támogatja Szerbia uniós csatlakozását. Hangsúlyozta, Szerbia fontosnak tartja, hogy minden szomszédos állammal baráti viszonyt tartson fenn, és Magyarország nagyon fontos ebben a tekintetben.
Reményét fejezte ki, hogy júniusban meghatározzák a Szerbia uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások kezdődátumát. Elmondta azt is, Szerbia köszöni Magyarországnak a támogatást, és országának szüksége is lesz a további folyamatokban, technikai ügyekben a segítségre. (MTI)
Magyar Szó, 2013. május 14. [07:41]
http://www.magyarszo.com/hu/1971/kulfold_eu/96581/Magyar-%C3%A9rdek-is-hogy-Szerbia-d%C3%A1tumot-kapjon.htm

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése