Henrik napja.
Germán eredetű név, jelentése: körülkerítet
birtokán uralkodó.
2000 – A bíróságok napja Magyarországon.
1162 – Mikó kalocsai érsek királlyá koronázta II. Lászlót, aki bátyja, II. Géza halála után lépett a trónra.
1606 – Leidenben megszületett Rembrandt (Rembrandt Harmensz van Rijn) németalföldi festő és rajzművész (Éjjeli őrjárat).
1900 – Megszületett Passuth László író.
1916 – William Boeing Seattle-ben megalapította a Boeing céget, eredeti nevén a Pacific Aero Products-ot.
1919 – Dublinban megszületett Iris Dame Murdoch ír szerző, filozófus, aki 26 elgondolkodtató regényt írt, például 1973-ban a „Black Prince”-t, 1985-ben a „The Good Appretince”-t és 1995-ben a „Jackson’s Dilemmá”-t.
1926 – Megalakult Kozma Jenő és Tolnay Kornél elnökletével a Polgári Egység Klubja, melynek célja az volt, hogy a budapesti polgárságot a kormány mögé tömörítse.
1162 – Mikó kalocsai érsek királlyá koronázta II. Lászlót, aki bátyja, II. Géza halála után lépett a trónra.
1606 – Leidenben megszületett Rembrandt (Rembrandt Harmensz van Rijn) németalföldi festő és rajzművész (Éjjeli őrjárat).
1900 – Megszületett Passuth László író.
1916 – William Boeing Seattle-ben megalapította a Boeing céget, eredeti nevén a Pacific Aero Products-ot.
1919 – Dublinban megszületett Iris Dame Murdoch ír szerző, filozófus, aki 26 elgondolkodtató regényt írt, például 1973-ban a „Black Prince”-t, 1985-ben a „The Good Appretince”-t és 1995-ben a „Jackson’s Dilemmá”-t.
1926 – Megalakult Kozma Jenő és Tolnay Kornél elnökletével a Polgári Egység Klubja, melynek célja az volt, hogy a budapesti polgárságot a kormány mögé tömörítse.
1946 – Az arizonai Tucsonban megszületett Linda Ronstadt amerikai folk-,
country-, pop- és rockénekesnő, zeneszerző, gitáros, aki hat platinalemez
birtokosa. 1981-ben a „Pirates of Penzance” főszerepét játszotta a Brodwayn és
filmen is.
1953 – Budapesten megszületett Bódy Magdi énekesnő.
1975 – Útjára indult a Szojuz-19 és az Apolló űrrakéta, hogy összekapcsolódva létrejöhessen az első nemzetközi űrállomás.
1953 – Budapesten megszületett Bódy Magdi énekesnő.
1975 – Útjára indult a Szojuz-19 és az Apolló űrrakéta, hogy összekapcsolódva létrejöhessen az első nemzetközi űrállomás.
45 éve, 1968. július 15-én szállt fel a Moszkvát és New Yorkot összekötő
első közvetlen légi járat.
A Moszkva és New York közötti közvetlen légi járat tervét a szovjet fél vetette fel 1958-ban. 1959-ben megkezdődtek a tárgyalások, de az amerikai U2-es kémrepülőgép ügye, a tervezett párizsi csúcstalálkozó meghiúsulása és egy RB-47-es amerikai repülőgép lelövése miatt a megbeszéléseket alkalmasabb időkre halasztották. 1961-ben Kennedy elnöksége idején ismét elővették a kérdést, kidolgozták az alapdokumentumot is, ám a berlini fal építése, a kubai válság, majd a vietnámi háború hosszú évekre ismét jegelte a szovjet-amerikai kapcsolatokat.
1966-ban, Johnson elnöksége idején került ismét terítékre a közvetlen légi összeköttetés ügye. A Szovjetunió és az Egyesült Államok 1966 novemberében alá is írta az erre vonatkozó megállapodást, majd 1967 januárjában a légi vállalatok, a Pan American Airlines és az Aeroflot is megkötötte a gyakorlati megvalósításhoz szükséges műszaki-technikai egyezményt.
Az első járat másfél év múlva, 1968. július 15-én indult Moszkvából: IL-62-es gép kapitánya Borisz Jegorov volt, az utasok között az 53 szovjet VIP személy mellett 44 fizetős utas, köztük 9 amerikai állampolgár volt.
A több mint 12 ezer kilométeres távot mintegy 10 és fél óra alatt tették meg a PanAm Boeing 707-es és az Aeroflot IL 62-es gépei a moszkvai Seremetyevói és a New York-i John Fitzgerald Kennedy repülőtér között. A gépek maximális utaslétszáma 180-200 fő volt. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
A Moszkva és New York közötti közvetlen légi járat tervét a szovjet fél vetette fel 1958-ban. 1959-ben megkezdődtek a tárgyalások, de az amerikai U2-es kémrepülőgép ügye, a tervezett párizsi csúcstalálkozó meghiúsulása és egy RB-47-es amerikai repülőgép lelövése miatt a megbeszéléseket alkalmasabb időkre halasztották. 1961-ben Kennedy elnöksége idején ismét elővették a kérdést, kidolgozták az alapdokumentumot is, ám a berlini fal építése, a kubai válság, majd a vietnámi háború hosszú évekre ismét jegelte a szovjet-amerikai kapcsolatokat.
1966-ban, Johnson elnöksége idején került ismét terítékre a közvetlen légi összeköttetés ügye. A Szovjetunió és az Egyesült Államok 1966 novemberében alá is írta az erre vonatkozó megállapodást, majd 1967 januárjában a légi vállalatok, a Pan American Airlines és az Aeroflot is megkötötte a gyakorlati megvalósításhoz szükséges műszaki-technikai egyezményt.
Az első járat másfél év múlva, 1968. július 15-én indult Moszkvából: IL-62-es gép kapitánya Borisz Jegorov volt, az utasok között az 53 szovjet VIP személy mellett 44 fizetős utas, köztük 9 amerikai állampolgár volt.
A több mint 12 ezer kilométeres távot mintegy 10 és fél óra alatt tették meg a PanAm Boeing 707-es és az Aeroflot IL 62-es gépei a moszkvai Seremetyevói és a New York-i John Fitzgerald Kennedy repülőtér között. A gépek maximális utaslétszáma 180-200 fő volt. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése