Július 29.

Márta napja 
Arameus eredetű bibliai név. Jelentése: úrnő.

1095 – Meghalt I. (Szent) László magyar király, aki 1077-től uralkodott. Az általa alapított monostorban temették el Somogyváron, majd hamvait Váradra vitték. Szentté avatták 1192-ben.
1506 – Meghalt Lisszabonban Martin Behaim felfedező és térképész, az első földgömb megalkotója.
1856 – Meghalt Robert Schumann német zeneszerző, a zenei romantika egyik vezéregyénisége.
1756 – Megszületett Báró Podmaniczky József politikus, tudományos- és közíró, a londoni Royal Society első magyar tagja.
1883 – Megszületett Benito Mussolini olasz politikus, diktátor (1922-43). 
1886 – Meghalt Adolf Müller magyar származású osztrák zeneszerző, karmester. 
1890 – Auvers-ben (Franciaország) önmagán okozott lőtt sérülés következtében meghalt Vincent van Gogh holland posztimpresszionista festő (Napraforgók). 
1905 – Jönköpingben (Svédország) megszületett Dag Hammarskjöd Nobel-békedíjas svéd politikus, diplomata. 1953-tól haláláig (1961) az ENSZ főtitkára. 
1936 – Megszületett Elizabeth Hanford Dole amerikai kormánytisztviselő, aki 1983 és 1987 között közlekedési, 1989-90-ben pedig munkaügyi miniszterasszony, 1991-től 1999-ig az Amerikai Vöröskereszt elnöke volt. 
1952 – Budapesten megszületett Andrassew (Andrasev) Iván újságíró, író.

Hatvanöt éve, 1948. július 29-én kezdődtek Londonban a XIV. nyári olimpiai játékok, az első a rossz emlékű 1936-os berlini játékok és a világégés után.

A II. világháború miatt tizenkét éves szünet volt a négyévenként megrendezett olimpiák sorában. Az elmaradt 1940-es és 1944-es nyári olimpia csak sorszámot kapott. Az 1940-es olimpiát Helsinki rendezte volna meg, az 1944-es játékok megrendezésére pedig London lett volna jogosult, a brit főváros Budapest, Lausanne, Helsinki és Athén előtt ért célba – mint kiderült hiába.
A szervezők azonban nem adták fel: Lord Burghleynek, a brit olimpiai bizottság elnökének vezetésével meggyőzték a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, hogy London kapja a következő, 1948-as olimpiát, amelyre a háborúban vesztes Németország nem kapott meghívót, Japán nem fogadta el, a Szovjetunió delegáltjai csupán megfigyelőként voltak jelen. 
A háborús veszteségek miatt azonban nem épülhettek új stadionok, nem építettek olimpiai falut, a sportolókat iskolákban, katonai táborokban és magánlakásokban helyezték el. A nehézségek ellenére is színvonalas versenyek alakultak ki, nagyszerű egyéni teljesítmények születtek.
A megnyitó ünnepségre egy verőfényes csütörtöki napon került sor, a sportolók felvonulását 85 ezer néző várta a Wembley Stadionban. A ceremónián természetesen jelen volt a királyi család is, miután felhúzták az olimpiai lobogót, meggyújtották a lángot, és a Big Ben elütötte a délután négy órát, maga VI. György nyitotta meg a játékokat. 
Az olimpián 59 ország 4104 versenyzője 20 sportágban mérethette meg magát, a legtöbben atlétikai versenyszámokban álltak rajthoz. A sportok királynőjeként emlegetett atlétikában 33 versenyszámot rendeztek, ebből kilenc nőit. Először rendezték meg a 10 kilométeres gyaloglást, a 200 méteres női síkfutást, távolugrást és súlylökést, a sprintszámokban először használtak rajtgépet. 
A pálya legnagyobb csillaga a holland Fanny Blankers-Koen futónő volt, aki hat szám csúcstartójaként érkezett Londonba, de az előírások miatt csak négyben indulhatott, és mind a négyet meg is nyerte. A holland hölgy mellett egy francia is nagy feltűnést keltett: a civilben zongoraművésznő Micheline Ostermeyer súlylökésben és diszkoszvetésben is aranyérmet szerzett. 
Érdekesen alakult a férfi torna lólengés száma: három finn tornász azonos pontszámmal végzett az első helyen, így mindhárman aranyérmet kaptak. Első érmeinek örülhetett Ceylon és Jamaica is.
Ez volt az utolsó olimpia, amelyen művészeti versenyeket is rendeztek. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ugyanis úgy döntött, hogy ezután a játékokkal párhuzamosan rendezett kulturális kiállításokkal, művészeti bemutatókkal színesítik majd az olimpia programját. 
Magyarország 128 sportolóval képviseltette magát, a csapat legnagyobb sikereit a vívók, az ökölvívók, és az atléták érték el. Az 1936-as berlini olimpia után Elek Ilona tőrvívó volt az egész mezőny egyetlen versenyzője, aki meg tudta védeni egyéni címét. Végre egyéni aranyéremnek örülhetett a kardozó Gerevich Aladár is. Első helyezést ért el Bóbis Gyula birkózó, Csík Tibor ökölvívó, Gyarmati Olga távolugró, Németh Imre kalapácsvető, Papp László ökölvívó, Pataki Ferenc tornász és a férfi kard csapat. Aranyérmeseink közül Takács Károly sportlövő azután szerzett aranyat, hogy 1938-ban egy gránát leszakította lövő kézfejét. Ezt követően tanult meg bal kézzel lőni, hogy aztán meg se álljon a dobogó legfelső fokáig. 
A 10 aranyérem mellett szerzett 5 ezüst- és 12 bronzérem az éremtáblázat 4. helyére repítette a magyar küldöttséget, a nemzetek közötti versenyt az Egyesült Államok nyerte 38 arannyal, 27 ezüsttel, 19 bronzzal. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

A képen a magyar olimpiai csapat tagjai beszállás előtti a budaörsi repülőtéren.