2013. július 21., vasárnap

Július 21.



Dániel napja.
Héber eredetű bibliai név, jelentése Isten a bírám.
1456Hunyadi János nándorfehérvári diadala a II. Mehmed szultán vezette török haderő felett (július 21. és 22.).
1456 – Meghalt Dugovics Titusz katona, hősi várvédő.
1542 – III. Pál pápa ellenreformációs intézkedései keretében újjászervezte az inkvizíciót a legfelsőbb hadbíróságként, Sanctum Officium néven.
1619-től Szent Lőrinc ünnepe.
1718VI. Károly német-római császár (III. Károly néven magyar király) és III. Ahmed szultán megkötik a pozsareváci békét, amelyben az Oszmán Birodalom lemond a Balkán egy részéről.
1873 – Jesse James, a „Vadnyugat revolverhőse” elkövette az első nagy vonatrablást.
1895 – Meghalt Barna Ferdinánd nyelvész, műfordító, könyvtáros. 1871-ben magyarra fordította a Kalevalát, és Galeotto Marzio Mátyás királlyal foglalkozó művét.
1899 – Megszületett Ernest Miller Hemingway Nobel-díjas amerikai író.
1905 – Megszületett Jean-Paul Sartre francia író, filozófus.
1954 Genfben aláírják az indokínai háborút lezáró fegyverszüneti egyezményt: Vietnamot két államra osztják fel.



30 éve, 1983. július 21-én mérték az Antarktiszon található Vosztok szovjet kutatóállomáson a Földünkön eddig feljegyzett legalacsonyabb hőmérsékletet, mínusz 89,2 Celsius fokot.
Az 1961. június 23-án elfogadott Antarktisz-egyezményt aláíró országok az Antarktiszt tudományos, védett területként ismerik el, amelyen szabad tudományos kutatás folyhat, és tiltott mindenfajta katonai tevékenység.
Az ötödik kontinensen csaknem harminc állam tart fenn állandó kutatóintézetet, amelyek közül több egész évben lakott. A kutatóbázisok lakossága főleg a tudományos munkát végző kutatókból és az ő munkájukat segítő személyzetből áll. Létszámuk a nyári időszakban négyezer körül mozog, míg télen ezer főre csökken. Az állandó kutatóállomások mellett mintegy harminc, időszakosan működő tábor segíti az antarktiszi tudományos munkát.
Oroszország nyolc állomással képviselteti magát a földrészen, ezek egyike az 1957-ben alapított Vosztok. Az itt dolgozó szakemberek évtizedek óta mélyfúrásokat végeznek a négy kilométer vastag jégben, egyre közelebb jutva az állomás alatti mélységekben meghúzódó antarktiszi tó vizéhez. A kutatás igen fontos az asztrobiológia, az űrkutatás, valamint a biológiai őstörténet tudománya, a paleontológia számára. A Vosztok-tó ugyanis nagy valószínűséggel a ma ismert felszíni mikroorganizmusoknál jóval kezdetlegesebb, ősi mikrobáknak ad otthont.
A tengerszint fölött 3500 méterre található kutatóállomáson 1983. július 21-én -89,2 Celsius fokot mértek, sem azelőtt, sem azután nem tapasztaltak ilyen értéket a Földön. Ez minden idők legalacsonyabb hőmérséklete, ami megdöntötte a világrekordnak számító, 1960. augusztus 24-én szintén a Vosztokon mért -88,3 Celsius fokot.
A hőmérsékleti adatok nyilvántartása 1912-ben indult, így nem kizárt, hogy a vosztoki hidegrekordnál mérhettek volna alacsonyabb értéket is, ha rendelkeznek a megfelelő mérőberendezéssel. A meteorológusok szerint az ilyen kirívó értékhez tiszta égbolt, szélcsend és naphiány szükséges, mindehhez pedig Kelet-Antarktisz fennsíkja, Szibéria keleti része és Grönland központja kínálja a megfelelő feltételeket.
Kínai tudósok 2005-ben az Antarktisz keleti részén fekvő Dome Argus hegyen állítottak fel egy új meteorológiai állomást, abban a reményben, hogy a Vosztoknál néhány száz méterrel magasabban új hidegrekordot csípnek meg. A hőmérőjük mutatója azonban "csak" mínusz 82,5 Celsius fokig kúszott le.
Az állandóan lakott területek hidegrekordját a szibériai Ingyigirka folyó partján fekvő, 800 lakosú Ojmjakon tartja, ahol 1933. február 6-án -71,2 Celsius fokot mértek. Ez a település büszkélkedhet a Föld egy pontján mért legnagyobb abszolút hőmérséklet-ingadozás rekordjával, 109,2 Celsius fokkal is. Hazánkban 1940. február 17-én, Görömböly-Tapolcán mérték a legalacsonyabb hidegértéket, -35 Celsius fokot. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése