2014. január 13., hétfő

Január 13.


Veronika napja.

A görög (macedón) eredetű Bereniké név latin változata, jelentése győzelmet hozó. 
1625 – Meghalt Jan Brueghel flamand festő, aki elsősorban finomsága és eleganciája miatt a „Bársony Bruegel” nevet kapta. Legismertebb művei a Nagy halpiac és a Virágcsokor.
1854 – Anthony Faas szabadalmaztatta a tangóharmonikát.
1870 – A philadelphiai Germantownban megszületett Ross Granville Harrison amerikai zoológus, az embrionális szervátültetés úttörője.
1888 – Washington D. C.-ben megalakult a National Geographic Társaság
 

1813 – Megszületett Turóczi Mózes rézműves, szabadságharcos. A szabadságharc idején kézdivásárhelyi öntödéjében Gábor Áronnal együtt 64 ágyút öntött.
1921 – Németújváron megszületett Csákányi László színész, kiváló művész (Frédi és Béni, Indul a bakterház - Buga Jóska).
1930 – Először jelent meg a Miki egér képregény.
1931 – Meghalt Kandó Kálmán, az indukciós motor feltalálója, a villamosvasút egyik megteremtője.
1941 – Zürich-ben (Svájc) meghalt James Joyce ír költő, író, akinek leghíresebb műve az Ulysses.
1999 – Michael Jordan amerikai kosárlabdázó bejelentette visszavonulását. 2001-ben tért vissza az NBA-be.


15 éve, 1999. január 13-án kapcsolták ki a budapesti Józsefvárosban az országban utolsóként működő rotary telefonközpontot.
Budapesten 1989-ben tértek át a hétjegyű telefonszámokra, a vidéki központok esetében 1993-ig a hat számjegyű telefonszámokra. Ettől nem lett több a telefon, de megteremtették a lehetőséget az új központok létesítésére és a növekvő telefonigények kielégítésére. A lépés országosan egymillió előfizetőt érintett, az intézkedés több mint kilencmillió többlet telefonszám-kapacitást biztosított. Mindezt az tette lehetővé, hogy Magyarország lekerült a fejlett nyugati technológiák exportját tiltó COCOM-listáról, így lehetőség nyílt korszerű digitális telefonközpontok behozatalára is.
A váltás, az új, digitális központok belépése azért is időszerű volt, mert Magyarországon a legtöbb helyen még az 1920-as évek technikai színvonalát képviselő, forgógépes rotary-rendszert alkalmazták. A jóval fejlettebb crossbar-technika licencét csak 1968-ban, 17 éves késéssel vette meg az akkor telefonügyekben illetékes Kohó- és Gépipari Minisztérium, majd - téves stratégiai döntést hozva - a rotary rendszerek árát befagyasztották, így az itthon gyártott korszerűbb berendezéseket exportálták, az elavultat pedig itthoni felhasználásra tovább gyártották.
A budapesti telefonhálózat korszerűsítése az 1990-es években zajlott le, erre a célra a hazai piacon monopolhelyzetben lévő Matáv EBRD-forrásokat is igénybe vett. A digitális központok és az optikai kábelek üzembe helyezése vezetett az évtizedekig emberek sokaságának életét megkeserítő, kabarétréfákat ihlető várólisták megszűnéséhez.
Az országban utolsóként működő rotary típusú központot 1999. január 13-án kapcsolták ki, a józsefvárosi mechanikus automata berendezés szerepét a legkorszerűbb, számítógép vezérelte digitális központ vette át. A jelképes kikapcsolást Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere végezte el. A négyezer előfizetőt kiszolgáló központ korszerűsítése mintegy hatmilliárd forintba került.
Ezután már nem ütközött nehézségekbe a vonalas telefon beszerzése. Napjainkban a vezetékes telefon helyét egyre inkább az alig huszonöt éve megjelent mobiltelefon veszi át. A robbanásszerűen terjedő, egyre olcsóbb okostelefonok - amellett, hogy tulajdonosuk nincs helyhez kötve, ha beszélgetést akar folytatni - számtalan extra funkcióval is rendelkeznek: van bennük telefonkönyv, médiatartalmak lejátszására képesek, alkalmasak e-mailezésre, az internet böngészésére, akár autós navigációra is, és fényképeket lehet velük készíteni. A német statisztikai hivatal felmérése szerint Németországban az idén előzte meg a vezetékes telefont a mobil, a 40 millió háztartás 93 százalékában volt legalább egy mobiltelefon, vezetékes telefonnal 90 százalékuk rendelkezett.
MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése