A
VMSZ-en belüli konfliktusok, világnézetbeli különbségek és a hatalmi
pozicionálás miatt kialakult belharc volt az egyik kiváltóoka annak,
hogy a legnagyobb délvidéki magyar párt környékén tevékenykedő
politikusok egy része - a szintén elégedetlenkedő és rendszerkritikus
civilekkel együtt - megalakította augusztus 20-án a Magyar Mozgalmat (MM) Palicson.A szervezet ugyan nem borította fel teljesen, de alaposan megbolygatta a délvidéki magyar közélet erőviszonyait. A kialakult helyzet fő okozója talán az, hogy az egyelőre csak civil szinten tevékenykedő rebellis mozgalom alapítói korábban a VMSZ tisztségviselőiként különböző pártstruktúrákba és intézményekbe lettek “bebetonozva”, ahonnan sok esetben nem lehetett őket elmozdítani. Ilyen például Szabadka város polgármestere Maglai Jenő, az MM alapító tagja.
Ahol azonban az lehetséges volt, ott megfúrták az MM tagjait a volt elvbarátaik. Varga László köztársasági képviselőt például épp a tegnapi napon fosztották meg minden parlamenti bizottságban és a VMSZ frakciójában betöltött tisztségétől.
Máshol a megkerülés taktikáját választották, így például a Bethlen Gábor Alap pályázatainak kifizetését már nem a Szekeres László Alapítvány bonyolítja le, mint az előző években, hiszen annak kuratóriumi elnöke Józsa László, míg alelnöke Korhecz Tamás, akik ugyebár az MM megálmodói közé tartoznak. Így a SZLA helyett a több tízmilliós anyaországi állami pénzek kezelését a Concordia Minoritatis Hungaricae (CMH) irodáira bízták, amely szervezet vezetője Bús Ottó, a VMSZ elnökségi tagja.
A pártmédia katonáiból a szólásszabadság élharcosái lettek?
A VMSZ médiafronton is gyengült, hiszen a VMSZ pártmagazinjának tartott Hét Nap főszerkesztője Tomek Viktor, illetve Tóth Lívia, a lap főszerkesztő-helyettese is az MM alapító tagjai között található. Tomek egy korábbi lapinterjúban maga is bevallotta: "azért kezelik a VMSZ lapjaként a Hét Napot, mert korábban a hetilap mellékleteként jelent meg az Új Esély című pártújság, illetve mert egy időben a VMSZ alelnöke főszerkesztője volt a lapnak". Ez a felállás most megváltozott.
A hetilap mellett számos, a Pannon RTV-ben, illetve a Magyar Szóban dolgozó és publikáló újságíró is részt vett az MM alapításában, mint például Tómó Margaréta, Bajtai Kornél, Kókai Péter, Brasnyó Zoltán, Tőke János vagy Vígi Zoltán. Az ő esetükben könnyen megeshet, hogy "félreteszik őket", mint ahogy az történt Szerbhorváth Györggyel, Szabó Palócz Attilával, vagy éppen Bajtai Kornéllal, aki korábban a Magyar Szó főszerkesztő-helyettese, illetve VMSZ-es színekben Szabadka Városi Tanácsának tagja is volt, egészen a leváltásáig. A Hét Nap esetében pedig a főszerkesztőváltás mellett a kiéheztetés taktikájával, vagyis a források megvonásával is élhet a VMSZ-es hatalom.
Már most azonban kijelenthető, hogy a Magyar Mozgalom létrejöttével a pártcenzúra szorítása lazult, és egyre több, a VMSZ intézkedéseit kritizáló anyag jelenik meg az MNT alapítású médiumokban, amelyeknek szerzői zömében MM tagok. Zárójelben érdemes megjegyezni: igencsak kétségbeejtő az a tény, hogy a médiaszabadság kibontakozását egy politikai csetepaté, sértettségek és belső konfliktusok jobban szolgálták, mint a józan ész vagy az újságírók szólásszabadságra való törekvése. Akik eddig kiszolgáltak, azok most kiszolgáltatnak, de vajon meddig?
Széthúzó Magyar Összefogás
A VMSZ hatalma megbomlott a Magyar Nemzeti Tanácson belül is, ahol a VMSZ által indított Magyar Összefogás listáján 31 mandátumhoz jutó képviselőből 6-an tartoznak a lázadó Magyar Mozgalom holdudvarába, ám ez a szám a többi ellenzéki párt képviselőivel együtt is csupán 10 főt jelent, a 25-el szemben.
Szintén érdekes helyzetet teremtett elő az is, hogy a 2008-ban a Pannon RTV működtetésére létrehozott Pannónia Alapítvány tulajdonosi köréből többen a barikád másik oldalára kerültek. A Pannónia Alapítványnak ugyanis 10 tulajdonosa van, kilenc magánszemély, a tizedik pedig az MNT. Így az alapítványnak Korhecz Tamás, az MNT volt elnöke, továbbá Varga László, a VMSZ-ből kizárt parlamenti politikus, valamint Varga felesége, Szilágyi Dorottya is tulajdonosa. (Újabb érdekessége az ügynek az is, hogy az alapítvány működési engedélye 2016 márciusában jár majd le.)
Így állhatott elő az a paradox helyzet is, hogy a VMSZ választási listájáról az MM támogatói közé "átrepülő" Németh Ernő, a Szabadkai Rádió magyar szerkesztőségének vezetője, az MNT Tájékoztatási Bizottságának elnökeként, a rádió megmentésére tett javaslatát "saját" bizottsága leszavazta, és helyette a Pannon RTV-be való beolvasztás előkészítésének a kérvényét tárta a tanács elé, addig maga a Pannont fenntartó alapítvány tulajdonosi köre is tiltakozik az egybeolvasztás ellen. Szerintük ugyanis ezt a szerbiai jogszabályok tiltják, sőt egyenesen büntetik.
Az MM augusztusi megalakulása óta egyre inkább az a kép látszik kirajzolódni, hogy a kettészakadt felek egyre inkább egymásnak fognak esni, amit csak fokozni fog a néhány hónap múlva esedékes választások ténye is. Ettől előreláthatóan könnyebben borulnak majd a bilik, és potyoghatnak majd a csontvázak a szekrényekből. A nagy kérdés csupán az, hogy a konc felett vicsorgó, azonos kutya kölykeinek csetepatéja közben a valódi lényeges ügy, a délvidéki magyarság helyzete és jövője nem kerül majd ugyanúgy végveszélybe, mint ahogyan ez a Szabadkai Rádióval is megtörtént?
Szabó Attila
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése