Megvédjük?

„Ismét megvédtük a szerbiai kisebbségek jogait”, adta hírül a minap honlapján Deli Andor Fideszes EP-képviselő.

A volt VMSZ-es tisztségviselő tudósítása szerint EP-képviselők és a szerb parlament képviselőinek részvételével a múlt héten immár negyedik alkalommal rendezték meg Strasbourgban az EU–Szerbia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Vegyes Bizottság ülését. Ennek a bizottságnak kell értékelnie, vajon Szerbia megtett-e mindent, amire a 23. tárgyalási fejezethez kapcsolódó kisebbségvédelmi akciótervben vállalkozott. Az akcióterv és főleg annak megvalósítása, egy Belgrádban még ez év júniusában megtartott előkészítő ülésen elhangzottak szerint, a Szerbiával esedékes EU-csatlakozási tárgyalások kezdőfejezetének esetleges év végi megnyitásához szükséges. Pontosabban ez a tárgyalások megindításának egyik feltétele. Az akkori döntés értelmében az akcióterv előkészítése és talán megvalósítása is a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) képviselőjének részvételével kellene, hogy megtörténjen.

Magát az előkészítés folyamatát sem Belgrádban, sem Strasbourgban nem titkosította senki. A baj az, hogy a vajdasági magyar média mégsem foglalkozott az akcióterv ügyével. Így nem tudhatjuk, mit jelent a kicsit fellegzős képviselői állítás, miszerint a „számunkra kiemelten fontos kisebbségi kérdések bekerültek a szövegbe”.

Ha most jobb híján Deli Andor tudósítására hagyatkozunk, akkor három új dologról szerezhetünk tudomást. Először is arról, hogy a képviselő és még valakik, esetleg csapatának tagjai, őszinte és nyílt párbeszéd eredményeként „ismét megvédték a szerbiai kisebbségek jogait”. Továbbá, hogy az ajánlásba nélkülözhetetlen pontokként bekerült a média- és szólásszabadság fontossága, valamint a független intézmények, elsősorban az ombudsman védelme. Ezek a megállapítások a szerb demokratikus ellenzéknek fontosak, de ettől a vajdasági magyarság, konkrétan a perszonális autonómia ügye egy lépéssel sem jutott előbbre.

Harmadszor, ha a nemzeti tanácsok jogosítványainak a Szerbiai Alkotmánybíróság (USS) által két éve történt drasztikus megnyirbálását követően, új törvény, vagy a meglevő radikális kiagészítése során nem kerülünk közelebb a magyar perszonális autonómiához, a vajdasági magyar politikai elit nem végezte el a (történelmi) feladatát.  S ha ez az igény az autonómia ismérveinek felsorolása nélkül, „barátságos” megfogalmazásban csak most került be a készülő akcióterv szövegébe, az régen rossz.

Az Európai Bizottság (EB) ugyanis október második felében készül bemutatni a 2015-ös szerb országjelentést. Ha abban sehogy, vagy csak ilyen óhajok és sóhajok formájában kerül be a nemzeti tanácsok ügye, akkor már csak abban reménykedhetünk, hogy az év végén az EU nem nyitja meg a 23. tárgyalási fejezetet. Ez esetben talán még lehetne valamit javítani az akcióterven. Különben a nemzeti tanácsok ügye, hogy a tényleges magyar politikai autonómiáról ne is beszéljünk, egyszerűen lekerül a napirendről.

Szomorú tény, hogy a kisebbségi akciótervvel senki a magyar illetékesek közül, úgy, hogy erről a nyilvánosság is tudna, nem foglalkozott. A felelősök: a vajdasági magyar pártok vezetői, az MNT vezetése, a Magyar Mozgalom részéről dr. Korhecz Tamás és dr. Varga László, végül, de nem utolsó sorban Deli Andor EP képviselő.

Mondjuk ki: elfogadhatatlan, hogy a vajdasági magyar politikai pártok és a vezető értelmiségiek simán hagyják, hogy a belgrádi kisebbségüggyel foglalkozó néhány politikus az orruk előtt vigye be az EU-ba azt a tarthatatlan helyzetet, amely még 2009-ben a nemzeti tanácsokról szóló szerb törvény életbelépésével állt elő. Deli Andornak meg el kell döntenie: megelégszik a „kiegyensúlyozott ajánlással”, vagy tartja magát a magyar miniszterelnök autonómiára vonatkozó álláspontjához.

Ágoston András

Kisebbségi Fórum – Temerin

KIFO HÍRLEVÉL II. évf. 263. szám

2015. október 11.

 

Ismét megvédtük a szerbiai kisebbségek jogait

A héten rendezték meg immáron negyedik alkalommal az EU–Szerbia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Vegyes Bizottság ülését Strasbourgban EP-képviselők és a szerb parlament képviselőinek részvételével. A két napig tartó találkozó végén egy őszinte és nyílt párbeszéd után, a képviselőknek sikerült megegyezniük, s egy kiegyensúlyozott ajánlást elfogadniuk. A megszavazott szövegbe bekerültek mindkét fél számára nélkülözhetetlen pontok; hangsúlyozták többek között a média- és szólásszabadság fontosságát, valamint a független intézmények, elsősorban az ombudsman védelmét.

Az ajánlás elfogadása kisebbségi szempontból jelentős siker volt. "Módosító indítványaimmal sikerült elérnem, hogy a számunkra kiemelten fontos kisebbségi kérdések bekerültek a szövegbe, melyeket az eredeti tervezet nem tartalmazott" – mutatott rá Deli Andor vajdasági származású képviselő, aki az Európai Parlament vezérszónoka volt az emberi jogi és kisebbségi témában. "Felhívtam a figyelmet annak fontosságára, hogy a kisebbségek szerzett jogai semmilyen körülmények között ne csorbuljanak, különös tekintettel az oktatásra és hivatalos nyelvhasználatra. Arra is szükség van, hogy a privatizáció folyamatában ne vesszenek el a kisebbségi nyelvű helyi médiumok sem" – mondta el. Az EP-képviselő a kisebbségi akciótervvel kapcsolatban kiemelte: "Rendkívül fontos a 23. fejezethez kapcsolódó akcióterv, amely segíti a jogok implementációját és fontos útmutatót tartalmaz arra vonatkozóan, mely emberi jogi és kisebbségi kérdésekre kell fókuszálni, mennyi pénz kell a szükséges intézkedésekre és milyen határidőn belül kell őket végrehajtani". Végezetül a nemzeti tanácsokról szóló törvény mihamarabbi módosítására tért ki: "A nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításának hiánya egyre égetőbb és a további késedelem csak fokozza a nemzeti tanácsok elégedetlenségét a jelenlegi állapottal".

Az Európai Bizottság október második felében fogja bemutatni a 2015-ös szerb országjelentést. A javaslatot ezt követően az Európai Parlament is megvitatja, majd jelentést fogad el róla, tehát tovább folytatódik a munka a kisebbségi jogok érvényesítése tekintetében.

http://fidesz-eu.hu/hir/ismet_megvedtuk_a_szerbiai_kisebbsegek_jogait/

2015. 10. 09.