Branko Ružić államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter november 4-re írta ki a szerbiai nemzeti tanácsi választásokat.
Idén 22 nemzeti kisebbség választja meg a nemzeti tanácsok tagjait, ebből 18 (albán, askáli, bosnyák, bolgár, bunyevác, vlach, görög, egyiptomi, magyar, német, lengyel, roma, román, ruszin, szlovák, szlovén, ukrán, cseh) teljesítette a feltételt a közvetlen választásokhoz, négy (macedón, horvát, montenegrói, orosz) pedig elektorok útján választ.
Ružić elmondta, augusztus 15-ig 475 ezren iratkoztak fel a választói névjegyzékbe, ők szavazhatnak a nemzeti tanácsi választásokon.
Hozzátette, a közvetlen választások esetében legkésőbb 15 nappal a megtartásuk előtt kell átadni a listákat, az elektorok útján történő választások esetében a határidő 30 nap.
„Ily módon megerősítjük a tényt, hogy Szerbia lakosságának közel 13 százaléka valamelyik nemzeti kisebbséghez tartozik. Kötelességünk, hogy megőrizzük ezt a gazdagságot, s hogy harcoljuk egy toleránsabb társadalomért” – húzta alá a tárcavezető.
Hozzátette, a választói névjegyzékbe való feliratkozás folytonos folyamat, s a választásokat követően is tart.
Ružić még egyszer felszólított minden polgárt, hogy éljen választójogával, s iratkozzon fel a névjegyzékbe.
A nemzeti tanácsok nem állami testületek, amelyeken keresztül a nemzeti kisebbségek megvalósítják az Alkotmány által garantált önállóságukat az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás, a nyelv- és íráshasználat terén.
Négyévente tartanak rendes nemzeti tanácsi választásokat. Az elsőt 2010-ben, a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény elfogadását követően tartották meg. (Tanjug, Beta)
https://www.vajma.info/cikk/szerbia/26170/Branko-Ruzic-november-4-re-kiirta-a-nemzeti-tanacsi-valasztasokat.html
A szakértők szerint alacsony lesz a részvételi arány a nemzeti tanácsok megválasztásakor
A Szerbiában élő nemzeti kisebbségek november 4-én harmadik alkalommal választhatják meg képviselőiket a nemzeti tanácsokban. Az a mintegy félmillió polgár, aki felvetette magát a speciális névjegyzékbe, összesen 22 nemzeti tanácsot választhat meg.
A szakértők azonban azt jósolják, hogy a nemzeti tanácsok megválasztásán nagyon alacsony lesz a részvételi arány, s hogy az a régóta ismert gond, miszerint a politikai pártok nagy hatással vannak a tanácsokra, távolról sem szűnt meg, tudatta az N1.
Az önkormányzatokért és államigazgatásért felelős miniszter, Branko Ružić szerint a nemzeti tanácsok legitimitását semmi sem kérdőjelezi meg. A tárcavezető biztos benne, hogy az idén a tanácsok megválasztásában az eddigieknél több polgár vesz részt: „Ha összevetjük azoknak a számát, akik 2014-ben és azokét, akik 2018-ban is felvetették magukat a kisebbségi névjegyzékbe, látható, hogy növekszik a regisztráltak száma“ – emelte ki a miniszter annak kapcsán, hogy négy évvel ezelőtt a regisztrált kisebbségi szavazók alig valamivel több, mint a harmada használta ki a lehetőséget, hogy beleszóljon a nemzeti tanácsok tagjainak megválasztásába.
Az állam nem tett meg mindent, hogy motiválja a nemzeti kisebbségek tagjait a kisebbségi névjegyzékbe való regisztrálás érdekében, állítja Bojan Klačar, a Cesid igazgatója, aki arra is emlékeztet, hogy a részvételi arány csak nyolc évvel ezelőtt, az első nemzeti tanácsok megválasztásakor haladta meg az 50 százalékot. „Amint csökkent az állam és a nemzetközi közösség, de még a kisebbségi közösségek érdeklődése is a nemzeti tanácsok tagjainak megválasztása iránt 2014-ben, azonnal csökkent a részvételi arány is. Tehát az állam jelenleg megtesz mindent, amit tud, de az a benyomásunk, hogy az eszközök, amelyeket a tanácsok megválasztására különítettek el, nem túlságosan nagyok. Általános véleményünk szerint az állam sokat tehetne, hogy tájékoztassa az embereket a választásokról“ – állítja Bojan Klačar.
A nemkormányzati szervezetek a leginkább azt sérelmezik már évek óta, hogy noha a nemzeti tanácsok papíron ugyan függetlenek a pártoktól, valójában, a gyakorlatban a pártok zsákmányaként ténykednek. Magyarán: noha a tanácstagok formálisan nem rendelkezhetnek párttisztségekkel, minden egyes jelölt mögött egy konkrét párt áll.
„Természetesen lesz, aki azt mondja, hogy minden politika.
Természetes, hogy azok, akik valamilyen módon politizálni szeretnének,
ezzel a szándékukkal élnek vagy visszaélnek. De ez rajtuk múlik és
azokon, akik ezekre az emberekre szavaznak. A polgárok véleményt
mondhatnak erről az attitűdről“ – állítja Ružić, míg Klačar azon a
véleményen van, hogy nem kellene relativizálni a tényt, hogy a politikai
befolyás igenis létezik. Ugyanakkor abban is biztos a Cesid vezetője,
hogy a politikai befolyást lehetetlen kizárni, hiszen illuzorikus lenne a
pártoktól elvárni, hogy lemondjanak befolyásukról, amivel a nemzeti
tanácsok vezetése jár. Emellett nem kell elfeledni a pénzügyi
vonatkozásokat sem, hiszen a nemzeti tanácsokat a szerb költségvetés
bőséggel pénzeli, állítja a Cesid igazgatója.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése